Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
A biztosítási alkuszokat ellehetetleníti a bankadó?
2010 július 19.
Kategória:
Általános

A biztosítási alkuszokat ellehetetleníti a bankadó?

Ellehetetlenítheti a biztosítási alkuszokat a bankadó, amely a parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján a szereplők számára átlagosan az éves nyereségük akár háromszorosát kitevő összeget jelenthet − áll a biztosítási alkuszok két érdekvédelmi szervezetének közös közleményében.

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége és a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége arra hivatkozik, hogy a 430 szereplős piac − a tőkepiaci felügyelet adatai szerint − 2008-ban 60 milliárd forint nettó árbevétel mellett egymilliárd forint körüli mérleg szerinti nyereséget volt képes elérni, és ebben a hitelközvetítésnek marginális szerepe van.

A közlemény emlékeztet arra, hogy bankoknak a különadó a nyereségük harmadát, a biztosítóknak pedig a nyereségük felét viszi el. A két szervezet megjegyzi, hogy éppen a régebben működő és ezért felkészültebb biztosítás-közvetítők mehetnek csődbe. Kifogásolják azt is, hogy a jogalkotásról szóló törvényt figyelmen kívül hagyva velük nem volt egyeztetés a törvénytervezetről.

 

Tiltakoznak az alkuszok a bankadó ellen
2010 július 16.
Kategória:
Általános

Tiltakoznak az alkuszok a bankadó ellen

Parlamenti végszavazás előtt áll a pénzügyi szervezetek különadóját is szabályozó törvénycsomag, amelynek rendelkezései alapvetően formálhatják át a független biztosításközvetítők piacát is. Ennek ellenére a hazai biztosítási alkuszokat tömörítő két érdekképviseleti szövetség, a FBAMSZ és a MABIASZ fájlalja, hogy egyikük sem vehetett részt annak a jogszabálynak az egyeztetésében, amelynek következménye az ügyfelek nevében eljáró alkuszok jelentős részének, különösen a működését már a 2009-es év előtt megkezdő, legfelkészültebb közvetítői rétegnek az ellehetetlenülése lehet - írják mai közös sajtóközleményükben.

A két szövetség hangsúlyozza: tagságuk tevékenységében a hitelközvetítés marginális szerephez jut. A biztosítási alkuszok egyáltalán nem játszottak szerepet a válság kirobbanásához vezető banki termékek fejlesztésében és disztribúciójában, a gazdaság legtöbb szereplőjéhez hasonlóan inkább maguk is elszenvedői voltak a válság hatásainak, ezért méltánytalan, hogy a törvényjavaslat ugyanolyan különadóval sújtja a biztosítási alkuszokat, mint a bankokat és a hitelközvetítőket.

A bankadóról szóló törvénytervezet a független biztosítási alkuszoknak - pénzügyi közvetítőként - a korrigált nettó árbevételük 5,6 százalékának megfelelő különadót kell megfizetniük. Tekintve, hogy a PSZÁF 2008-as adatai szerint a 430 szereplőt magában foglaló független biztosításkövetői piac mintegy 60 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1 milliárd forint körüli mérleg szerinti eredmény kitermelésére képes, a különadó a szektor szereplői számára átlagosan éves nyereségük több mint háromszorosát kitevő összeget jelent majd. (Összehasonlításul: a bankszektort szintén nehéz helyzetbe hozó különadó a bankok nyereségének mintegy harmadát "viszi el". Ugyanez a szám a biztosítók esetében az eredmény 50 százaléka.)

"A bankadó olyan mértékű teher, amely a két szövetség tagságának túlnyomó többsége számára, főként a kis, sokszor családi vállalkozásként üzemeltetett alkuszcégek esetében egyértelmű működési és fennmaradási problémákkal jár majd. - hangsúlyozza Püski András, a MABIASZ elnöke. - Ezért tartjuk különösen problémásnak, hogy a törvényjavaslatot előkészítő minisztérium a hazai alkuszokat tömörítő érdekképviseleti szervezeteket - a jogalkotásról szóló hatályos törvény előírásait figyelmen kívül hagyva - egyáltalán nem vonta be az egyeztetési folyamatba."

"Amennyiben az országgyűlés a jelenlegi, elviselhetetlen mértékű feltételekkel fogadja el a jogszabályt, természetesen minden jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk a szakma túlélése érdekében - mondta el Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Nagyon bízunk abban, hogy a bankadóhoz kapcsolódó jövőbeli egyeztetéseken a biztosítási alkuszok szervezetei is képviselhetik majd tagságuk érdekeit, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdaság helyzetének javítását célzó, közös érdekeket szolgáló intézkedések a jövőben az érintett szereplők alapvető érdekeinek figyelembe vételével szülessenek meg."

A biztosítási alkuszi piac esetleges összeomlása az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna; az alkuszok ugyanis ma már - a fejlett nyugati gazdaságokhoz hasonlóan - idehaza is fontos szereplői a biztosítási piacnak: főként a nem-életbiztosítási termékek esetében.

Forrás: Portfolio.hu

"Bármit aláírok" – kényszerhelyzetben a lakáshitel-igénylők
2010 július 16.
Kategória:
Általános

"Bármit aláírok" – kényszerhelyzetben a lakáshitel-igénylők

Számlavezetés, biztosítás, csoportos beszedési megbízás - a legtöbb bank a hiteligénylővel szemben különböző előfeltételeket támaszt, amelyeket az ügyfelek többé-kevésbé tolerálnak. Vagy éppen kénytelenek elfogadni. A BellResearch kutató- és tanácsadó cég friss elemzésében a lakosság ingatlanhitel-felvételét vizsgálta.

A lakáshitel-igényléshez a szükséges dokumentumok, igazolások bemutatásán túlmenően a pénzintézetek − részben fedezetként, más megközelítésben pedig keresztértékesítési gyakorlatot követve − előírhatják az ügyfélnek egyéb pénzügyi szolgáltatások igénybevételét ahhoz, hogy a hitelt megkapják.

Ezeket a feltételeket az ügyfelek természetesen elfogadják, hiszen a bankok többsége alkalmazza ezt a megoldást, nem jelent tehát kiutat máshová fordulni. Figyelemreméltó azonban, mely paraméterek váltanak ki nagyobb érzelmi ellenállást az ügyfelekben − állapította meg a BellResearch kutató- és tanácsadócég ingatlanfinanszírozásról és lakossági hitelpreferenciákról készített legújabb felmérésében, melyben partnere az Otthon Centrum és az Ingatlan.net volt.

A kutatás − az egy-két éven belül ingatlanvásárlást vagy átalakítást tervező, 18-64 éves internethasználókra fókuszálva − rávilágított arra, hogy a pénzintézetek által támasztott feltételek elfogadása inkább a kényszert jelenti, semmint a racionális pénzügyi gondolkodást. A potenciális hitelfelvevők körében a legnagyobb elfogadottságot a lakásbiztosítás tudhatja magáénak, azonban ezt is csak kevesebb mint a válaszadók fele (43 százalék) jelölte meg. A megkérdezettek 38 százaléka tolerálja azt, hogy lakossági folyószámláját is "át kell vinnie" a hitelező bankhoz, és csak minden ötödik jövendőbeli ügyfél vélte úgy, hogy életbiztosítást vagy éppen csoportos beszedési megbízási szerződést is kötne bankjával.

Drámainak tűnik azonban, hogy tízből hárman minden feltételt elfogadnának a hitelhez jutásért − mutat rá Harsányi Gábor, a BellResearch új üzletágak igazgatóhelyettese. Megdöbbentő összefüggéseket látunk, ha megnézzük, kik is valójában azok, akik ”bármit aláírnak, ha megkaphatják a lakáshitelt”. Legszembetűnőbb tényezőként az iskolai végzettség magyarázza a kényszerhelyzetben levők hozzáállását: minél kevésbé kvalifikált egy reménybeli lakáshiteles, annál inkább hajlandó arra, hogy a bank által meghatározott összes előfeltételt elfogadja. A lakóhely szerint vizsgálódva is azok tolerálnak többet, akik a hitelezés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, konkrétan a községekben élők.

A kutatók az ingatlan értékének vonatkozásában is elemezték a válaszokat, az eredményekből az tűnik ki, hogy a legalacsonyabb árfekvésű ingatlanokban gondolkozók vállalnák a legtöbbet a hitelhez jutásért. Az időtáv tekintetében szintén jelentősek a különbségek. Akik csak később, egy-két éves távlatban terveznek hitelfelvételt, mindössze a negyede vállalna többet; azoknak viszont, akik már megvalósították volna terveiket, de ezektől különböző okok miatt el kellett állniuk, 38 százaléka nyilatkozta, hogy minden előfeltételt elfogadna a hitelért. Összességében tehát a lakáshitel-felvétel területén is visszaköszön a mondás: "szegény embert az ág is húzza" − az vállal többletet, aki nincs alkupozícióban.

Forrás: Hvg.hu

Olyan településnek segítettek, melyről nem zengett a média
2010 július 16.
Kategória:
Általános

Olyan településnek segítettek, melyről nem zengett a média

Százmillió forintot igényelt a vis maior alapból az önkormányzat a korábbi csapadékos időjárás okozta károk enyhítésére. Balatonfűzfő önkormányzata pedig közcélú munkások biztosításával járult hozzá a helyreállításhoz.

Hatalmas gondot okozott a településen a júniusi felhőszakadás.  A vízelvezetőkben, a hidakban, és az épületekben is jelentős károk keletkeztek. Ezek enyhítésére mintegy 100 millió forintot igényelt a vis maior alapból az önkormányzat – mondta Szász János, Závod polgármestere.

Hozzátette: kellemes meglepetés érte a települést, amikor néhány hete közvetlen segítséget ajánlott nekik Balatonfűzfő önkormányzata. Nem anyagiakkal, hanem közcélú munkások biztosításával járultak hozzá a helyreállításhoz. Így az elmúlt héten közreműködtek a megrongálódott óvoda melléképületének lebontásában és a közterületek tisztításában.

Majorné Kiss Zsuzsanna, Balatonfűzfő polgármestere elmondta: egy olyan települést kerestek, amitől nem „hangos a média”, hiszen oda vélhetően több segítség jut. Ezért a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot felkeresve értesültek a Závodon történtekről. Nem csak az árvíz utáni munkálatokban, de a helyi óvoda játékainak pótlásában is szeretnének segíteni - tette hozzá Majorné Kiss Zsuzsanna. 

A világ legnagyobb tanácsadó cége jön létre
2010 július 15.
Kategória:
Általános

A világ legnagyobb tanácsadó cége jön létre

Az Aon Corp., a világ legnagyobb biztosítási brókere 4,9 milliárd dollárért felvásárolja a Hewitt Associates Inc. személyzeti tanácsadó vállalatot.

A kockázatelemzéssel, humánerőforrás- és menedzsment-tanácsadással is foglalkozó Aon részvényenként 50 dollárt ajánlott a Hewittért, 41 százalékkal többet az utóbbi pénteki tőzsdei záróáránál. Az összeget készpénzben és részvényben fizeti ki.

A cég ezzel létrehozza a világ legnagyobb HR-cégét. Az AON azt tervezi, hogy integrálja a Hewitt meglévő tanácsadói és outsourcingműveleteit, a név AON Hewitt lesz, és Russ Fradin lesz a vezére, a Hewitt eddigi igazgatója.

Az Aon-Hewitt üzlet rövid időn belül a második nagy felvásárlás a tanácsadási ágazatban, egy évvel ezelőtt a Towers Perrin és a Wyatt kötött 3,5 milliárd dolláros szerződést, amivel létrehozták a világ legnagyobb hr-tanácsadó cégét.

Forrás: Mfor.hu

Öngyilkosságért is jár a biztosítás
2010 július 15.
Kategória:
Általános

Öngyilkosságért is jár a biztosítás

A bankkártyához kapcsolódó baleset-biztosítás alapján kérte az öngyilkos kártyabirtokos házastársa a biztosító szolgáltatását, amit az megtagadott. Az elsőfokú bíróság megítélte a szolgáltatást, a másodfokú elutasította, majd a Legfelsőbb Bíróság véglegesen megítélte azt.

később öngyilkos házastárs a bankkártyájához 9,9 millió forintos baleseti biztosítási szerződést kötött, amelyben kedvezményezettként a házastársát jelölte meg. Három év múlva a kártyabirtokos öngyilkos lett, de a biztosító nem fizette ki a házastársának a biztosítási összeget, így lett per a vitából – írja a Napi Gazdaság.

Az elsőfokú bíróság megítélte a kért 9,9 millió forintot a házastársnak, kamatostól. A bíróság arra hivatkozott, hogy a két éven túl elkövetett, halálhoz vezető öngyilkosság biztosítási eseménynek minősül. A biztosító ezzel szemben azzal érvelt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint a halálhoz vezető öngyilkosság nem büntetendő, de jogellenes cselekmény.

A másodfokú bíróság viszont a biztosítónak adott igazat, az általános szerződési feltétel egy másik passzusa alapján. Ez így szól: "a jelen biztosítás szempontjából baleset a biztosítás hatálya alatt a biztosított akaratától függetlenül bekövetkező olyan hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal vagy két éven belül maradandó egészségkárosodást szenved".

A másodfokú bíróság szerint a biztosítás szempontjából nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet, amire egyébként az általános szerződési feltétel is utal. Öngyilkosság esetén tehát nem lehet szó balesetről, mert az öngyilkosság nem külső behatás, hanem az öngyilkosságot elkövető személyében rejlő okból következik be.

A házastárs felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, amely újra elővette az általános szerződési feltételeket. Ennek egyik pontja biztosítási eseményként jelölte meg a biztosított baleseti halálát is, de a baleset fogalmának meghatározásakor abból kifejezetten kizárta az öngyilkossági kísérletet. Ugyanakkor egy másik pont a biztosító mentesüléseként írta elő, ha a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében hal meg.

A Legfelsőbb Bíróság végül úgy foglalt állást, hogy a biztosító "a biztosítási esemény meghatározása alól a biztosított két éven túli öngyilkosságát egyértelműen nem zárta ki, és a biztosítót ilyen esetre nem mentesítette a biztosítási összeg kifizetése alól". A szabályzatban meghatározott kizárás - miszerint nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet - szóba sem jöhet, miután nem a biztosított kísérlete, hanem befejezett cselekménye valósult meg, olvasható az ítéletben.

A bíróság álláspontját - a szolgáltatás megítélését - az is alátámasztotta, hogy a per alatt a biztosító az általános szerződési feltételeket úgy módosította, hogy a baleset fogalma alól - a kivételek között - már nemcsak az öngyilkossági kísérletet, hanem az öngyilkosságot is kizárta.

Elmeszelheti Brüsszel a Rogán-féle bankadót
2010 július 15.
Kategória:
Általános

Elmeszelheti Brüsszel a Rogán-féle bankadót

Brüsszeli vizsgálat indulhat - akár rivális piaci szereplők bejelentése alapján is - ha a jelenlegi formájában lép hatályba a néhány biztosítót a különadó alól mentesítő törvénymódosítás. Ez ugyanis az Index által megkérdezett adószakértők többsége szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Ha így lenne, az adóelőnyt kamattal növelten visszafizetteti az érintettekkel Brüsszel.

Bár heves ellenzéki támadásokat kapott érte a Fidesz-KDNP-kormány, eddig nem tántorodott el attól, hogy átvigye az Országgyűlésen a javalsatokat. Bő egy hete Rogán Antal, a Fidesz prominense nyújtott be az adó-salátatörvényhez egy módosító indítványt, amely a bankadóként elhíresült extraadó alól mentesítené a 2007. július 1-je után alapított biztosítókat. A CIG Pannónia Életbiztosító és a Wabard Biztosító is pont ilyen, előbbit olyan, a Fideszhez közel álló nevek fémjelzik, mint Járai Zsigmond, Szapáry György, Martonyi János, utóbbi pedig a kormánnyal nemrég együttműködési megállapodást aláírt Wáberer Györgyhöz köthető. Rogán a javaslatát ugyan visszavonta, de a kormány a sajátjaként - a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottságán keresztül - átvette. A képviselők nagy többsége hétfőn pedig meg is szavazta az ominózus indítványt. A zárószavazás jövő héten lesz, a jelek szerint pedig ott is átmegy a szóban forgó ötlet.

Brüsszel tartóztathat fel

Könnyen lehet azonban, hogy Brüsszelben vagy az Európai Bizottság székhelyén, Luxemburgban már nem fog átmenni. Az Index által megkérdezett négy adószakértő közül hárman úgy vélték, nem kis esély van rá, hogy tiltott állami támogatásnak minősülhet a néhány biztosítónak kedvező törvényhely, a negyedik adószakértő nem látott benne kifogást. Ha 2007 júliusa utáni alapítása miatt megkapja a bankadó alóli mentességet, a Járai érdekeltségi körébe tartozó CIG Pannónia 400, a Wáber György tulajdonolta Wabard pedig 300 millió forint befizetésétől mentesülhet ebben az évben. A számítások szerint az adó elengedése a Wabardnak nagyjából 5-9 százalékos díjelőnyt jelenthet a kötelező biztosítások versenyében. (A többi, szintén érintett biztosító, így az MKB Életbiztosító vagy a Genertel, sokkal kevesebb adót takaríthatna meg.)

Támogatás, állami támogatás, tiltott állami támogatás

Ha egy törvény, jelen esetben egy adótörvény nem vonatkozik egy szektor minden szereplőjére, mert például valakit mentesít részben vagy egészben az adó megfizetése alól, akkor az állami támogatásnak minősül az uniós jogban. Állami támogatás pedig - kevés kivétellel - csak az Európai Bizottság jóváhagyásával adható. Az állami támogatás gyanújával élő szakértők szerint jelen esetben a szóban forgó törvény csak akkor léphetne hatályba a közösségi jog szerint, ha az Európai Bizottság jóváhagyja, engedélyezi. A kormány azonban nem úgy szövegezte meg a zárószavazás előtt álló passzust, hogy az csak a Bizottság jóváhagyása után lép életbe, hanem úgy alkotta meg, hogy annak hatályba lépése teljesen független Brüsszel álláspontjától vagy annak kikérésétől. Az index megkereste az adócsomagért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, azt tudakolva, hogy kikérték-e, kikérik-e a Bizottság véleményét, illetve miért nem az EU jóváhagyásához kötik a szóban forgó törvényszakaszok életbe léptetését, a tárca mindezidáig nem válaszolt kérdéseikre.

Az eredeti ötletgazda, Rogán Antal azzal indokolta a szűk kört alkotó biztosítókkal való kivételezést, hogy egy biztosítónál eltelik 5-8 év, mire nyereségessé válik, így az extraadó az induló biztosítókat, a 2007. júliusa óta alakultakat ellehetetlenítené. A kérdés már csak az, hogy akkor miért csak a legfeljebb három éves biztosítókat mentesítené a bankadó alól a törvény - érzékeltette az ellentmondást az egyik adószakértő. Harmadmagával együtt úgy vélte, ezért gazdasági alapon nehezen védhető az ominózus passzus, ha a nyereségtermeléshez szükséges időbe kapaszkodna a kormány, akkor a biztosítói szakma természetéből fakadó 5-8 évben kellene meghúzni a türelmi időt. (Az az adószakértő, aki szerint nem lehet baj a szóban forgó rendelkezésből, azzal indokolta véleményét, hogy a tulajdonosi háttértől függetlenül járna a mentesség a 2007 közepe után piacra lépő biztosítóknak, vagyis nem a magyar-nem magyar-vonalat húzná meg a jogszabály.)

Mindezek miatt gondolja úgy a négy adószakértőből három, hogy tiltott állami támogatásnak minősülhet módosítás a jelenlegi formájában. Mivel az EU véleményét nem is kéri ki a kormány, ilyen esetben az Európai Bizottság vagy magától kezd vizsgálódni - értelemszerűen a törvény életbe lépése után -, vagy a helyzetbe hozott biztosítók egyik versenytársa feljelenti az előnyt élvező cégeket Brüsszelben. Ha pedig a Bizottság arra jut, valóban állami, méghozzá tiltott állami támogatást kaptak az adókönnyítéssel az érintett biztosítók, akkor Brüsszel az adómegtakarítást kamattal növelten visszafizetteti velük a nemzeti büdzsébe egy uniós vizsgálat után - írja az Index.

 

Kötelező az ingatlanbiztosítás Romániában
2010 július 15.
Kategória:
Általános

Kötelező az ingatlanbiztosítás Romániában

Csütörtökön lép életbe a bukaresti kormány hónapok óta halogatott azon intézkedése, mely kötelezővé teszi Romániában az ingatlanok biztosítását.

Az új jogszabály szerint június 15-től az ingatlantulajdonosoknak hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy ingatlanjaikra biztosítást kössön a programban részt vevő 13 biztosítótársaság egyikénél. Egy lakóingatlan biztosítása évente - az ingatlan értékének függvényében - 10 vagy 20 euróba kerül a biztosító kár esetén legfeljebb 10 illetve 20 ezer eurónak megfelelő összeget térít.  Az intézkedésre a kormány szerint azért volt szükség, mivel a természeti katasztrófák - elsősorban az árvizek - évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a lakóingatlanokban, ennek ellenére a lakosság töredékének van csak biztosítása. A legfrisebb adatok szeribnt a valamivel több mint nyolc millió lakóingatlan alig 20 százaléka biztosított. A kötelező ingatlanbiztosítás a természeti katasztrófák - árvíz, viharkárok, földcsuszamlás illetve földrengés esetén bekövetkezett károkra vonatkozik. Az új jogszabály szerint azok, akik a következő hat hónapban elmulasztják ingatlanjaikat biztosítani 500 lejes (közel 120 euró) bírságra számíthatnak. A kötvények meglétét a helyi önkormányzatok munkatársainak kell majd ellenőrizni, ők szabhatják ki a bírságot is. A kötelező biztosítási szerződést holnaptól a Groupama, az Astra, az Uniqa, a Generali, az Ardaf, az Euroins, a Carpatica Asig, a Grawe, a Credit Europe, az ABC Asigurari, a Certasig, a City Insurance és a Platinum helyi fiókjaiban lehet megkötni.

Forrás: Napi.hu

 

Miskolci vihar: minden tűzoltó a kárelhárításon dolgozik
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Miskolci vihar: minden tűzoltó a kárelhárításon dolgozik

Folyamatosan érkeznek a bejelentések a Miskolci Tűzoltóság ügyeletére délután négy óra óta, amikor villámcsapásokkal és jéggel kísért felhőszakadás csapott le a borsodi megyeszékhely térségére.

A bejelentések alapján Szirmabesenyő, Sajókeresztúr, és Szikszó környezetében esett a legnagyobb mennyiségű csapadék - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Bódi Zoltán, a Miskolci Tűzoltóság szóvivője.

A kétszer két sávos 26-os főút, Sajókeresztúr külterületén haladó szakaszát 300 méter hosszan öntötte el az esővíz, így azt a rendőrség azonnal lezárta. A körülbelül három hektáros területen összegyűlt több száz köbméter víz eltávolítására Sátoraljaújhelyről várnak nagy teljesítményű szivattyút.

Szirmabesenyőről estig körülbelül 50 segélykérés érkezett, de a legtöbb helyen egyelőre nincs hova kiszivattyúzni az esővizet. Néhány épületet homokzsákokkal tudtak megvédeni a tűzoltók a vízbetörés ellen. Ugyanez a helyzet Szikszó egyik utcájában is, ahol az encsi tűzoltók dolgoznak, miután már nem maradt a helyszínre riasztható miskolci egység.

A Kazincbarcikáról segítségül érkezett tűzoltók a megyei kórház sebészeti épületének liftaknájában összegyűlt víz eltávolításán dolgoznak. A kórházban állnak a liftek, a fekvőbetegek mozgatása lehetetlen - tájékoztatott a szóvivő.

Martintelepen egy lakóház kéményébe csapott a villám. Tűz nem keletkezett, azonban a veszélyessé vált kéményt vissza kellett bontani a dőlésveszély miatt.

Miskolcon az Árok út menti patak megáradt, lakóházakba ömlik a víz.

Forrás: Atv.hu

Ellopták Kárász Róbert autóját
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Ellopták Kárász Róbert autóját

Végtelenül elkeseredett a TV2 műsorvezetője, amikor csütörtökre virradóra csak autójának hűlt helyét találta meg a XII kerületben.

Kárász Róbert a Mokkában mesélte el, mennyire elkeserítő érzés, amikor az embert meglopják. De bízik abban, hogy visszakaphatja autóját, és hogy hamarosan javul majd a közbiztonság a városban.

Forrás: Blikk.hu

Oldalak