2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
A villámhárító és számítógép kihúzása sem véd meg mindig a villámcsapástól
2017 július 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A villámhárító és számítógép kihúzása sem véd meg mindig a villámcsapástól

Benne vagyunk a nyár sűrűjében, ami a hőség és a napsütés mellett azt is jelenti, hogy időről időre viharok csapnak le ránk. Tegnap éjjel a Balatonnál komoly károkat okoztak a tomboló elemek, de Budapesten felett is órákon keresztül cikáztak a villámok, és kedden is bármikor elszabadulhat az ítéletidő.

A legfrissebb károkról még nincsenek pontos adatok, a legutóbbi viharokban gazdag időszakban, június 24. és július 3. között viszont 13 ezer kárbejelentés érkezett a magyar biztosítókhoz – írta a MABISZ.

Házunk, lakásunk vihar idején különösen veszélyben lehet a villámcsapások miatt, és elektromos készülékeink is megsérülhetnek, tönkre mehetnek. Aki már tapasztalta, az tudja, mekkora bosszúság, ha ilyen történik, és milyen sok pénzbe kerülhet a helyreállítás.

Lantos Tivadar villamosmérnököt, a Villanyszerelők Lapja szerkesztőjét arról kérdeztük, pontosan miben áll a veszély, kivédhetjük-e, és mit segíthet az a macerás házi praktika, hogy vihar előtt húzzunk ki minden elektromos készülékeket a konnektorból.

Először is megtudtuk, hogy a villámcsapásnak kétféle hatása van:

  • Közvetlen (vagy elsődleges) – amikor közvetlenül a házba csap be a villám. Ez tűzet okozhat.

A közvetlen hatás ellen a villámhárító védhet. (Családi házakra nem kötelező.)

  • Közvetett (vagy másodlagos) – nem feltétlenül közvetlen villámcsapásnál lép fel, hanem akkor is, ha a közelben történik a dolog; a vezetékekben fellépő hirtelen csúcsfeszültség miatt tönkre mehetnek a háztartási készülékek, leginkább a mikroelektronikai (programozható) eszközök.

Veszélyeztetett lehet például a számítógép, LED-tévé, beltéri egység, programozható mosógép, kazán vezérlése, rádió, modem, mikro, stb. Szóval elég sok minden.

Amit nem árt tudni:

  • A villámhárító nem véd meg a másodlagos hatásoktól.
  • Valóban jó megoldás lehet, ha a készülékeket kihúzzuk a fali csatlakozókból. Fontos, hogy az antennacsatlakozóról is válasszunk le mindent.

Azonban ha túl közel vannak a falhoz, a csatlakozókhoz a berendezések, akkor áramtalanított állapotban is megsérülhetnek – tudtuk meg Lantos Tivadartól.

  • Az áramtalanításon kívül túlfeszültség-levezetővel (az elosztókhoz hasonlóan néz ki) is megvédhetjük háztartási gépeinket.

Lantos ezzel kapcsolatban elmondta, nem mindegy, hogy milyen eszközt vásárolunk. Az olcsóbbak nem valószínű, hogy megvédenek a villámtól, a drágábbaktól (20-25-30 ezer forint körüli árban, 30-32 kiloamper körüli védelemmel) viszont jó eséllyel várhatjuk ezt. A rossz hír az, hogy minden használt konnektornál szükség van a nem túl olcsó az eszközökre, ha tényleg biztonságban szeretnénk tudni az összes berendezésünket.

  • A legbiztosabb megoldás pedig az lehet, ha az elosztódobozba túlfeszültség-levezetőt telepíttetünk egy villámvédelmi szakemberrel.

Ezt a módszert inkább intézmények használják, családi házakban nemigen jellemző. Hatékonyságáról annyit, hogy léteznek ugyan extrém esetek, amikor ez sem véd meg, de 99 százalékban biztosak lehetünk – írta Lantos a témáról készült blogbejegyzésében.

Amit még fontosnak tart: akár villámhárítót telepíttetnénk, akár túlfeszültség elleni védelmet szeretnénk, fontos, hogy szakemberhez forduljunk, ha valóban megnyugtató védelmet szeretnénk.

Lantos arra is felhívta a figyelmet, hogy tapasztalata szerint a másodlagos villámkárokat az épületbiztosítás nem feltétlenül fedezi, illetve nem biztos, hogy az alapcsomagban benne van a háztartási készülékekre a térítés. A biztosítókat is megkérdeztük, mire számítsunk. Kiderült, a részletekben valóban lehetnek eltérések.

Benne van az alapcsomagban

Az Aegon lakásüzletágának vezetője, Szurgyi Nándor a 24.hu-nak azt mondta, náluk minden lakásbiztosítási szerződésnek (alapcsomagnak) része a villámkár, így az elsődleges és másodlagos károkra is térítenek. Utóbbi oka, hogy az ingatlanbiztosítások 99 százalékánál az ingóságok is biztosítottak, ami garantálja, hogyha a háztartási berendezések villám miatt hibásodnak meg, akkor az ügyfélnek a biztosító megtéríti az okozott kárt. Vagyis minden villámkár térül.

Ami még fontos: a kártérítésnek nem feltétele, hogy külön védekezzünk a villám ellen. Ha nem húztuk ki a készülékeket a falból, illetve nincs túlfeszültség elleni védelmünk, az sem zárja ki, hogy fizessenek. Ettől függetlenül ajánlják mindkét fajta védekezést.

Amire még számítsunk: mielőtt fizetnének, szakértővel megvizsgáltatják a sérült berendezést.

Van egy villámfigyelő rendszerük is, amivel nagy biztonsággal ki tudják szűrni, ténylegesen hol okozhatott kárt a túlfeszültség.

A biztosító többnyire (90 százalékban) új értéken térít – ha a károsodott készülék kapható kereskedelmi forgalomban, akkor az ügyfél megkapja az újra megvásárláshoz szükséges összeget (nem minden esetben kell számla). Ha már nem kapható, akkor pedig forgalmi értéken (szabadpiaci áron) számolják el – tudtuk meg.

250 ezer forint felett

A Genertelnél is benne van a lakásbiztosítási alapcsomagban a villámkár-biztosítás, és ez vonatkozik az árammal működő háztartási berendezésekben keletkezett károkra is, amennyiben az ingóságok is biztosítottak.

Náluk tehát arra kell figyelni, hogy az ingóságok is biztosítva legyenek. És amennyiben valakinek 250 ezer forint feletti értékű egyedi értékű híradástechnikai készüléke van (pl. nagy értékű TV-készülék, számítógép-konfiguráció) akkor azokat is be kell vonni a fedezet alá, kiemelt értékű ingóságként.

A kártérítéshez ez a biztosító sem ír elő kármegelőzést. De szintén ajánlják, hogy nagy elektromos vihar esetén áramtalanítsuk a készülékeinket.

Nem mindegy, milyen csomagot választunk

A Groupama Biztosító lakásbiztosítási csomagjai szintén fedezetet nyújtanak a villámcsapás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása okozta károkra is.

Azt viszont érdemes megfontolni, milyen csomagot választunk. Magasabb szintű lakásbiztosítási szolgáltatáscsomag mellett ugyanis magasabb összeghatárig, vagy akár limit nélkül téríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezett károkat.

Tapasztalataik szerint egyébként a villámcsapások másodlagos hatása miatt nagyságrendekkel több kárbejelentés érkezik, mint a villámcsapások közvetlen hatása miatt. 2016-ban például a májusi-júniusi időszakban a 1540 villámlással kapcsolatos kárbejelentés több mint 90 százaléka a villámcsapások másodlagos hatásához kapcsolódott, és hasonló volt az arány náluk a korábbi években is.

Külön védekezési feltételek náluk sincsenek, azonban vagyontárgyaink védelme érdekében ők is ajánlják, hogy például elutazás, vagy vihar előtt húzzuk ki a konnektorból a nagy értékű műszaki cikkek vezetékeit. Kitértek arra is, amit a villamosmérnök mondott, vagyis hogy az elektromos készülékeknél villámvédelemmel ellátott elosztókkal is csökkenthetjük a károk mértékét. De hozzátették: telefon-, internet- vagy TV-kábelcsatlakozáson keresztül még így is kárt tehet egy közeli villámlás az eszközökben. Amennyiben a készülék csatlakozója (pl. cirkó, elektromos kapu) nem húzható ki a konnektorból a károk többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer kialakításával csökkenthetők – tették hozzá.

A vagyontárgyakat be kell vonni a biztosításba

Mint az Allianz írta, korszerű lakásbiztosítási termékenk már alapfedezetben tartalmazzák a villámcsapáskárokra és a villámcsapás indukciós hatása által okozott károkra szóló fedezetet.

A biztosítás megkötésekor azonban nem elég arra ügyelni, hogy a szerződés milyen kockázatokra nyújt fedezetet, hiszen megfelelő szolgáltatást ők is csak abban az esetben tudnak nyújtani, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken bevontuk a fedezetbe. Vagyis a háztartási berendezésekben keletkezett villámcsapás miatti károkat náluk is csak abban az esetben tudja a biztosító feltételek szerint megtéríteni, amennyiben azokra is kiterjed a biztosítás.

Hozzáttették: amennyiben a lakásbiztosítási szerződésben biztosítottak az otthon folytatott vállalkozás eszközei, gépei, készletei is, akkor az ezekben keletkező villámcsapás okozta veszteségek is térülnek.

A biztosítási fedezet kiterjeszthető a kockázatviselés helyén elhelyezett napkollektorokra, napelemekre, hőszivattyúkra, a kerti dísz- és termesztett növényekre és háziállatokra is. Biztosíthatók a szabadban lévő kerti bútorok, berendezések, pl. árnyékolók, mobil jakuzzi, kerti játékok is.

A lakásbiztosítási megkötésekor érdemes az ingatlant és az ingóságokat is biztosítani, hiszen a villámlás nemcsak az elektromos berendezéseket károsíthatja, hanem esetlegesen azzal is számolni kell, hogy egy villámkár következtében tűz is keletkezhet, amelyben akár a teljes otthonunk és vagyontárgyaink is károsodhatnak.

Az általános szerződési feltételek tartalmazzák a kármegelőzési, és kárenyhítési kötelezettséget, azonban a villámcsapással kapcsolatos károkra vonatkozó külön előírások náluk sincsenek. Sok esetben azonban nem csak a közvetlen károkkal, hanem járulékos veszteségekkel is számolni kell, pl. a számítógépek adatainak elvesztéséből fakadóan.

Ők is hozzátették azonban, hogy a károk bekövetkezési valószínűsége azonban szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető: a tűz keletkezésével szemben a villámvédelmi rendszer (az elsődleges villámvédelmi intézkedésnek is nevezett „villámhárító”), a villamos és elektronikus készülékek meghibásodásával szemben pedig (a gyakran másodlagos villámvédelemként említett) ún. többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer nyújt védelmet.

A biztosítás segíti az ügyfeleket a bekövetkezett károsodás helyreállításában és az anyagi veszteségek minimalizálásában is, azonban nem kímélheti meg őket a károk miatt ért kellemetlenségektől, valamint nem mentesíthet az ügyintézési folyamatoktól. Mindezeket szem előtt tartva, a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni – fejtették ki.

Saját tanácsaikon túl a Mabisz és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által készített villámkár-megelőzésről szóló ajánlását is megemlítették.

Forrás: www.24.hu

CLB TIPP: Ön se bízza a véletlenre, hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítás ajánlatokat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Elég egy okostelefon a kárrendezéshez
2017 július 13.
Kategória:
Kárrendezés, Általános

Elég egy okostelefon a kárrendezéshez

A sikeres tesztidőszak után élesben is bevezeti a helyszíni szemle nélküli kárrendezést a K&H Biztosító - közölte a társaság. Ez azt jelenti, hogy egy okostelefon vagy táblagép (tablet) és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje és a kárrendezés. Így a korábbinál gyorsabban, körülbelül 30 perc alatt, és hatékonyabban mérhetőek fel a károk, ezzel pedig lényegesen lerövidülhet a folyamat.

A digitalizáció fejlődésével új mérföldkőhöz érkezett a K&H Biztosító: júniustól indul az úgynevezett videós kárrendezés, amelyet egyelőre elsősorban a lakásbiztosításokhoz lehet használni. Az új kárrendezési lehetőség már a tesztidőszak alatt is népszerű volt az ügyfelek körében: az első két hétben több mint 30-an vállalták, hogy az okostelefonjuk segítségével intézzék a folyamatot.

Kárfelmérés élőben

A szolgáltatás lényege, hogy egy alkalmazás letöltésével az ügyfelek maguk intézhetik a kárfelmérést. A K&H weboldalának online kárbejelentő felületén keresztül a károsult megteheti kárbejelentését, majd ezt követően a rendszer eldönti, hogy szükséges-e a helyszíni szemle. Ha erre nincs szükség, akkor egy okostelefon vagy táblagép segítségével a távolból is megoldható a kárfelmérés. Egy megbeszélt időpontban a Biztosító szakértője az alkalmazás segítségével kapcsolatba lép az ügyféllel, majd az utasításokat követve az ügyfél a telefonjára vagy táblagépére egy erre a célra telepített alkalmazás kameráján keresztül bemutatja a káreseményt.

„A biztosító kárszakértője élő adásban nézi az ügyfél által készített videofelvételt, az eljárás maximum 20-30 percig tart. Ezt követően pedig elektronikusan elkészül a teljes dokumentáció és megtörténik a kárrendezés. Az új szolgáltatással kényelmesen és gyorsan intézhetik az ügyeiket a károsultak” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője.

„A K&H Biztosító szerencsés helyzetben van, mert az ügyfeleink az átlagnál fogékonyabbak a digitális újdonságokra. Az indulás óta már több mint 30 káresetet rendezett a biztosító az új rendszer segítségével, ami a várakozásoknál jobb eredmény” – mondta a szakember. Kaszab Attila azt is kiemelte, hogy a videós megoldással rengeteg időt spórolhatnak meg az ügyfelek, mivel nem kell a szakértőt kihívni a lakásba, ráadásul ez az új szolgáltatás azt is lehetővé teszi, hogy adott esetben hétvégén történjen meg a kárfelmérés.

Nőtt a károk száma

A K&H Biztosító arra számít, hogy a videós kárrendezés a következő időszakban egyre nagyobb teret nyer a lakásbiztosítási káreseményeknél. A társaság idén áprilisig 4 ezer lakásbiztosításhoz kötődő káreseményt rendezett, ami 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. Az idén az egy lakásbiztosítási káreseményre kifizetett összeg 47 ezer forint volt, a legmagasabb összeg pedig meghaladta az 35 millió forintot.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Nemcsak a gyorshajtásra figyelmeztet a jövő biztosítása
2017 július 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Nemcsak a gyorshajtásra figyelmeztet a jövő biztosítása

Néhány éven belül elterjedhetnek a használatalapú digitális gépjármű-biztosítások. A K&H őszre ígéri pilotprojektjének kiértékelését.

A digitális alapú biztosítások elterjedése új lehetőséget kínál a gépjármű-biztosítóknak arra, hogy ne csupán kárrendezést, de a mobilitással kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújtsanak, így ne csak a díjak révén tudják növelni az ügyfélhűséget.

A Deloitte szerint a digitális alapú gépjármű-biztosítások európai piaca 2020-ra akár a 15 milliárd eurót is elérheti. A tízes skálán mérve a 2015-ös 3,7 pont után tavaly már 4,5 pontos átlagos értéket ért el azok aránya, akik biztosítót váltanának, ha a biztosító partner digitális szolgáltatást kínál.

Előbb-utóbb berobban majd a köztudatba a digitális, használatalapú gépjármű-biztosítás – hívta fel a figyelmet Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. pénzintézetekért felelős partnere. Kérdés persze, hogy az ügyfelek mennyire lennének hajlandók megosztani adataikat a szolgáltatókkal, másrészt az is, hogy az egyes országokban milyen lemorzsolódási arány várható. Európán belül a belga, olasz, brit, francia, német és spanyol ügyfelek a legnyitottabbak a digitális alapú gépjármű-biztosítás iránt. De nekik is számos kedvező szolgáltatást kell kínálni ahhoz, hogy a változás mellett döntsenek. A Deloitte felmérése szerint a válaszadók több mint fele hajlandó lenne megosztani az adatait a biztosítókkal, ha cserébe bizonyos szolgáltatásokat kapna.

Hazánkban az Uniqa Biztosító tesztelt korábban digitális szolgáltatást, majd a Magyar Posta Biztosító indult tényleges üzleti modellel – kevés sikerrel. Őszre várható a K&H Biztosító éves tesztjének lezárása: Kaszab Attila, a biztosító nemélet-biztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaságnak elmondta: a több mint 200 eszközzel már túl vannak 3 millió kilométernyi vezetésen.

A gépjárműveket mobileszközön keresztül monitorozva az állapítható meg, hogy a magyar vezetők rendszeresen és jelentős mértékben túllépik a megengedett sebességet. A biztosító szerint az így kapott vezetési adatok felhasználásával, egyéni kockázatok szerint egyedi biztosítási díjakat tudnak számolni a jövőben azoknak az ügyfeleknek, akik vállalják mobil adattovábbító eszköz beszerelését a kocsikba. Cserébe az eszköz – azon túl, hogy a vezetéstechnikai figyelmeztetésekkel hatékonyabb és biztonságosabb vezetésre ösztönzi az ügyfeleket – segítséget nyújt a kocsi parkolóban történő megtalálásához, és riaszt, ha a járművet illetéktelenek elindítják. (A későbbiekben ez a szolgáltatás autóvadász szolgáltatókkal összekötve az ellopott autó rendkívül gyors kézre kerítésében is segíthet.)

Forrás: www.vg.hu

Az európaiak többsége megosztaná vezetési adatait a biztosítójával
2017 július 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Az európaiak többsége megosztaná vezetési adatait a biztosítójával

Akár a 15 milliárd eurót is elérheti 2020-ra a digitális alapú gépjármű-biztosítások európai piacának értéke a Deloitte becslése szerint. A tanácsadócég nemzetközi felmérése azt mutatja, hogy nő a biztosítóváltást valószínűsítő ügyfelek aránya. Európai szinten a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy hajlandóak lennének megosztani az adataikat a biztosítókkal, ha cserébe valamilyen többletszolgáltatás igénybe vehetnének.

A Deloitte immár második alkalommal készítette el az európai gépjármű-biztosítási piacról szóló éves körképét. Az online kérdőívek kitöltésében összesen 15 ezer ember vett részt 2016-ban Ausztriából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Hollandiából, Írországból, Lengyelországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból és Svájcból.

Az egyre standardizáltabb és volatilisebb biztosítási piacon a digitális alapú biztosítások elterjedése új lehetőséget kínál a gépjármű-biztosítóknak arra, hogy ne csupán kárrendezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak, de a mobilitással kapcsolatos szolgáltatások széles skálája felé is nyissanak. Így más módszerekkel is lehet növelni az ügyfélhűséget, nem csak versenyképes árakkal. A felmérés tanúsága szerint az európai biztosítási ügyfelek körében igény mutatkozik egy olyan új típusú biztosításra, amelyben a biztosító szerepe nem korlátozódik a kockázatviselésre. A jelentésből kiderül, hogy a digitális alapú biztosítási termékeken keresztül a biztosítók miként alakíthatnának ki újszerű kapcsolatot a biztosítási ügyfelekkel, és milyen új termékeket kínálhatnának.

A piac értékének meghatározása során figyelembe vették egyrészt, hogy az ügyfelek saját állításuk szerint mennyire lennének hajlandóak megosztani adataikat a szolgáltatókkal, másrészt azt, hogy az egyes országokban milyen lemorzsolódási arány várható. A gazdaság digitalizálódása és a szabályozói változások következtében nagyobb volatilitás figyelhető meg az ügyfelek körében. Ez a biztosítási piac esetében sincs másképp.

Abban a kérdésben, hogy szerintük egy tízes skálán mennyire valószínű, hogy biztosítót fognak váltani (ahol a 0 az egyáltalán nem valószínű, a 10 pedig a nagyon valószínű), a felmérésben részt vevők által adott válaszok átlagpontszáma európai szinten 2015-ben még 3,7% volt, 2016-ra viszont már 4,5%-ra ugrott. Bár tömeges váltásra eddig még nem került sor, minden jel arra utal, hogy ez előbb-utóbb be fog következni.

Európán belül a belga, olasz, brit, francia, német és spanyol piacok rendelkeznek a legnagyobb növekedési potenciállal a digitális alapú gépjármű-biztosítás tekintetében. Az európai biztosítási ügyfelek a jelek szerint sokkal szívesebben osztják meg a szolgáltatókkal a vezetéssel kapcsolatos adataikat, mint a közösségi oldalakról származó adataikat. Bármennyire is igaz, hogy a közösségi oldalakra feltöltött adatok segítségével új szintre lehetne emelni a kapcsolatot a meglévő ügyfelekkel, a biztosítók számára komoly kihívásnak bizonyulhat az ilyen jellegű adatok összegyűjtése és feldolgozása.

Jelenleg az ár jelenti a fő vonzerőt a használatalapú biztosítások kapcsán. A biztosítóknak muszáj lesz egyre inkább a kedvezményalapú termékektől az értékalapú szolgáltatások felé elmozdulniuk, ehhez pedig az ügyfelek igényeit kell a középpontba helyezniük.

Európai szinten a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy hajlandóak lennének megosztani az adataikat a biztosítókkal, ha cserébe az alábbi, gépkocsikhoz kapcsolódó szolgáltatások közül legalább egyet igénybe vehetnének:

  • Ingyenes országúti asszisztencia
  • Automatikus vészhelyzeti asszisztencia
  • Lopott autó helyének meghatározása, illetve visszajuttatása
  • Ingyenes olajcsere/szerviz, ha a használó összegyűjtött egy bizonyos számú pontot a biztonságos vezetésért.
Óvakodjunk az angol rendszámú autóktól!
2017 július 05.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Óvakodjunk az angol rendszámú autóktól!

Angliai munkavállalásuk után hazatérő honfitársaink tovább használják behozott autójukat, és nem zavarja őket, hogy ezt lejárt műszaki engedéllyel és kötelező biztosítás nélkül teszik. És büntetlenül - ha egy ilyen kocsi száll belénk, csúnyán megjárhatjuk.

– A közelmúltban végeztem egy kisebb nyomozást azzal kapcsolatban, hogy a Szegeden napi rendszerességgel közlekedő angol rendszámú autók legálisan vesznek-e részt a forgalomban – mondta lapunknak Zsolt keresztnevű olvasónk.

Mint megtudtuk, nincs benne ördöngösség, hiszen Nagy-Britanniában rendszám alapján bárki megkaphatja az autó információit a www.check-mot.service.gov.uk weblapon. Mindezt sok adattal, kilométeróra-állással, műszakivizsga-időpontokkal – és teljesen ingyen, nem úgy, mint itthon.

Se vizsga, se biztosítás

Olvasónk április eleje és május vége között hat olyan illegális autót is lefotózott Szegeden, amelynek se vizsgája, se biztosítása, szerinte az angol rendszámú kocsik 80-90 százaléka ilyen. Több közülük mozgott is a városban, volt, amelyikkel nem is egyszer találkozott, munkaautóként használta a tulajdonosa. Mindegyik kép mellé adatlapot is csatolt az érvénytelen műszakikról, és ezeket mi is leellenőriztük.

– A jobb kormányos autók így is hátrányban vannak a hazai forgalomban, de ha valami kárt okoznak, esélyünk sincs a biztosítójukat megkeresni, mert nincs nekik – hangsúlyozza Zsolt. Az említett portálon a kocsik műszaki vizsgájának érvényességét lehet ellenőrizni, így ha nincs nekik, akkor érvényes biztosításuk sem lehet. Szerinte a használóknak így nem kell fizetni az autók után sem biztosítást, sem teljesítményadót, de úgy látja, bírságot sem.

Nem térnek vissza Nagy-Britanniába

Mi is könnyen találtunk ilyen autót, egy Audinak 2015. december 10-e óta nincs érvényes műszakija, egy Volkswagen Passatnak szűk két hónapja. Olvasónk rekordere egy guruló Zafira, 2014 augusztusa óta érvénytelen a forgalmija.

Alapos okunk van feltételezni, hogy ezek a kocsik régóta közöttünk gurulnak, Nagy-Britanniában ugyanis szigorú az ellenőrzés, súlyos a büntetés, és kamerával azonnal kiveszik az autót. Vagyis hazalátogató honfitársunk nem rendszeresen használja a kocsit oda és vissza, hanem még érvényes papírokkal jött át a Csatornán, és azóta nem ment vissza autóval.

Az üggyel kapcsolatban feltettük kérdéseinket a rendőrségnek. Megtudtuk, levehetik az angol rendszámot, ha a közúti ellenőrzéskor megbukik egy ilyen, vagy más, uniós országból érkező autó. – A rendőr a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha az autóval érvénytelen külföldi okmányokkal, illetve rendszámmal vettek részt a közúti forgalomban – írták.

Magyar kocsinál, ha a jármű műszaki vizsgája több mint három hónapja lejárt, de ez kevesebb mint hat hónap, a helyszíni bírság 20 ezer forint, a szabálysértési eljárásban kiszabott büntetés ennek a duplája. Egyévesnél régebbi érvénytelen forgalminál ez a két összeg 30, illetve 60 ezer forint.

A magyar autóstól ilyenkor csak a forgalmi engedélyt veszik el, a külfölditől a rendszámot is – a bírságok összegében nincs megkülönböztetés.

Rendőrt kell hívni

Az eddig sem volt egyszerű történet, ha valakibe egy külföldi autós szállt bele, ez még bonyolultabb – és reménytelenebb –, ha a károkozónak kötelezője nincs. Ha a balesetben vétkes félnek nincs biztosítása, illetve nem tudja igazolni, célszerű rendőri intézkedést kérni.

A jegyzőkönyv birtokában az eseményt a saját biztosítónak kell bejelenteni. Ilyenkor az ügy átkerül a kárrendezési számlához. Ez a biztosítatlan gépjárművek okozta károkat megtéríti – idővel –, ezt követően behajtják, vagy megpróbálják behajtani a pénzt a hibázó autóson.

Forrás: www.delmagyar.hu

Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?
2017 július 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról - mondta az InfoRádiónak a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László hozzátette: ők többnyire abban bíznak, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás mellett nincs szükség további fedezetre.

Két nagy csoportra oszthatók azok, akik nem kötnek utasbiztosítást: egyrészt akik rövidebb időre: egy-két napra, esetleg hosszú hétvégére utaznak el. A másik nagy csoport pedig úgy gondolja, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy egy bankkártyához tartozó utasbiztosítás elegendő fedezetet biztosít – mondta el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.

„Sajnos ez nem teljesen igaz. Az elmúlt években a bankok szűkítették az olyan bankkártyák körét, ami mellé adnak utasbiztosítást. Másrészt ezek szolgáltatásai, térítési összegei általában limitálva is vannak, általában ezek dobozos termékek. A szolgáltató nem tudhatja, az ügyfél milyen céllal utazik a jövőben.”

Az egészségbiztosítási kártya az adott tagország térítésének megfelelően nyújt fedezetet – tette hozzá Sebestyén László. Biztosítás nélkül két problémával szembesülhetünk: a nyaralóhelyeken általában nem állami, hanem magánszolgáltatók vannak, amelyek valószínűleg nem fogadják el ezt a kártyát, tehát zsebből kell fizetnünk – tette hozzá.

„A másik, hogy a kártya csak az orvosi ellátásra terjed ki, az önrészt és akár a gyógyszert szintén zsebből kell kifizetni.” Ráadásul ennek a felelősség- vagy a poggyászbiztosítás nem része – hangsúlyozta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László jelezte, Európa több országában úgynevezett visszatérítéses biztosítás működik, azaz ellátják az embert, kifizeti a díjat, amelyet később kap vissza.

„Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Finnországban működik így a rendszer. Ez nem azonos az önrésszel. Ebben az esetben akkor is meg kell előlegezni az ellátás díját, ha száz százalékig visszafizetik utána.”

Minden helyzetet jól lehet kezelni az üzleti biztosítók ajánlatával – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, hozzáfűzve, hogy egy egyhetes, háromfős családi nyaralás esetén átlagosan már nyolcezer forintért nagyon jó, személyre szabott csomagot lehet vásárolni, amiben nincs önrész és tartalmazza a felelősség-, a poggyász- és az egészségügyi szolgáltatások fedezetét is.

Forrás: www.inforadio.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések
2017 június 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések

Az utóbbi 8-9 napban 10 ezres nagyságrendű kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz vihar, jégverés, felhőszakadás miatt, a végleges összesítés még nem készült el - mondta Gilyén Ágnes a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 csatornán.

A szóvivő hangsúlyozta: Magyarországon érzékelhetően megnövekedtek a szélsőséges időjárás miatti károk. Az egész nyár kárveszélyes időszaknak számít, példaként említette, hogy a legtöbb kár ebben az időszakban 2010-ben volt, akkor 310 ezer kárt térítettek meg a biztosítók 30 milliárd forintot meghaladó összegben. Gilyén Ágnes szólt arról, hogy enyhe növekedést tapasztalnak a lakásbiztosítások területén, tavaly év végén 3 millió 122 ezer lakásbizotsítást kezeltek a magyarországi biztosítók, az ingatlanok 72-73 százaléka biztosított, ami - szerinte - európai összehasonlításban jó adat.
Magyarországon a lakás alapbiztosítás vonatkozik az elemi károkra, tartalmaz katasztrófakockázatot. Átlagos magyarországi ingatlanra havonta 2-3 ezer forintért köthető olyan biztosítás, amely a legsúlyosabb kockázatoktól védenek - tette hozzá a Mabisz szóvivője.

Forrás: napi.hu

Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk
2017 június 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk

Növekedett a lakásbiztosítások száma az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei miatt az egyik piaci szereplő szerint. A magyar biztosítási rendszer ráadásul egyedülállónak számít Európában – néhány ezer forintért cserébe biztonságban tudhatjuk értékeinket a biztosítók hazai szövetsége szerint.

Hatalmas pusztítást hagyva maga mögött tombolt néhány nappal ezelőtt a vihar Kecskeméten. Évről évre egyre gyakrabban szólnak a híradások a szélsőséges időjárás okozta káreseményekről. Jégeső, villámcsapás, özönvízszerű esőzés és szélvihar okoz károkat az ingatlanokban és a gépjárművekben. „Csak az elmúlt hétvégén több mint 1200 új kárbejelentést kaptunk, ami viharokkal összefüggésbe hozható, közel 800 millió forint kár értékben jöttek a bejelentések” – tájékoztatta a Hír Televíziót a Generali Biztosító Zrt. vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója.

Szikszai József szerint van lehetőség a károk enyhítésére, akár figyelmeztető mobilapplikációk segítségével, amelyek a szélsőséges időjárásváltozásra figyelmeztetnek. Hozzátette: a nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó események után nő a biztosítások száma is. „Érezhető ilyenkor, hogy valóban többen szeretnének biztosítást kötni, ez jó hír. Magyarországon a lakásállomány közel 70-80 százaléka biztosítva van. De még mindig vannak olyan területek, szociális okok miatt, esetleg kicsit visszamaradottabbak, ahol ez az arány nagyon alacsony. Múlt héten volt egy példa, egy kis falut vert el a vihar, közel 90 százaléka sérült tetőszerkezeteknek, ott például nagyon alacsony a biztosítottság” – tettet hozzá a kárrendezési igazgató.

Különösen kedvező körülmények

A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint akár havi néhány ezer forint ráfordítással biztonságban tudhatjuk értékeinket, ráadásul hazánkban különösen kedvező körülmények között köthető biztosítás. „Magyarországon egy nagyon kedvező termékfejlesztési irány alakul ki, egyébként az Európai Unióban tulajdonképpen ez egyedi, hogy az elemi károk, tehát a katasztrófakockázatok benne vannak az alap biztosításban. Ez azt jelenti, hogy havonta egy 2-3000 forintos díjért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk. Ilyenek a vihar, az árvíz, a földrengés, a felhőszakadás” – emelte ki Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályvezetője.
A káresemények szempontjából kiemelt időszakban – május és augusztus között – egy átlagos évben 115 ezer káreseményt jelentenek a biztosítók felé, 7-8 milliárd forint kárértékkel.

Forrás: hirtv.hu

CLB TIPP: Ön se bízza a véletlenre, hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítás ajánlatokat! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra
2017 június 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás

A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra

Kezdődik a nyaralási szezon, egyre többen hagyják üresen otthonukat napokra, akár hetekre. A Groupama Biztosító legújabb országos, reprezentatív kutatásában arra keresett választ, hogy az emberek menyire tudatosak otthonukat illetően, amikor nyaralni készülnek.

A biztosító felmérése rámutatott: nyaralás előtt az emberek nagy része megteszi a szükséges óvintézkedéseket, annak érdekében, hogy otthona minél nagyobb biztonságban legyen abban az időszakban is, amikor üresen áll. A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített kutatásban a válaszadók 83%-a állítja, hogy elutazás előtt áramtalanítja az elektromos készülékeket, pl. a mikrohullámú sütőt, az elektromos tűzhelyet, de a kisebb háztartási gépeket, úgy mint a hajszárítót, a lámpákat is kihúzzák a hálózatból. Ugyancsak sokan, a lakosság 70%-a megkér valakit, hogy amíg üresen áll a lakás vagy ház, időnként nézzen rá, minden rendben van-e, 67%-uk pedig arról is gondoskodik, hogy egy kedves szomszéd vagy rokon időnként ürítse ki postaládájukat.

Természetesen nem csak a fent említett óvintézkedéseket érdemes megtenni annak érdekében, hogy gondtalanul élvezhessük a pihenést. A tudatos nyaralás jegyében jó, ha a nyaralás előtt és közben is odafigyelünk pár dologra:

  1. Készítsük fel otthonunkat a nyaralásra! Ablakokat, ajtókat gondosan zárjuk be, húzzuk be a függönyöket! A kerti bútorokat hordjuk be a teraszról vagy udvarról, hogy ne tegyen bennük kárt egy esetleges vihar! Áramtalanítsuk a távollétünk alatt nem használt elektromos, tűzveszélyes készülékeket, mint pl. a televíziót, mikrót, elektromos sütőt.
  2. Használjuk a meglévő otthonvédelmi rendszereket! Kamerákat, riasztókat beélesítve kell hagyni, pont emiatt nem szabad a teljes lakást áramtalanítani, elég csak a tűzveszélyes elektromos készülékeket kihúzni a hálózatból!
  3. Ha van olyan eszközünk, amely megtévesztheti a potenciális betörőket, feltétlenül helyezzük működésbe a távollétünk alatt is! Ilyen „kütyük” lehetnek például a távolról fel-le kapcsolható világítás, vezérelhető redőnylehúzó, vagy egy TV nézést imitáló szerkezet.
  4. Óvatosan bánjunk a közösségi médiával! Jobb, ha nem osztunk meg információt arról, hogy huzamosabb időre elhagytuk az otthonunkat. Már szinte automatizmus, hogy elutazáskor bejelentkezünk a célországban, és folyamatosan töltünk fel képeket a friss élményeinkről, ezzel azonban csak felhívjuk a figyelmet saját távollétünkre. A kalandokról való beszámolót célszerűbb hazaérkezést követően megmutatni barátainknak!

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ne induljon el utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai
2017 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok: 14 százalék gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. 37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).

kevésbé támaszkodnánk a gyerekekre

A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.
2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: „Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk”.

érdemes előre gondolkodni

A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki, így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.
Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások. Ezek a konstrukciók pedig egyre népszerűbbek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Tervezzen időskori éveire is, használja kalkulátorunkat a biztosítások összehasonlításához! Nyugdíjbiztosítás ajánlatok >>

Oldalak