Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj

Sokan csak akkor gondolnak balesetbiztosításra, amikor úgy érzik, veszély leselkedhet rájuk, főként nyaralás, vagy extrém sportolás előtt. Ugyanakkor tízből kilenc esetben háztartási balesetekre fizetnek a biztosítók. Tehát ott vagyunk a legnagyobb veszélyben, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat.

Bár az emberek többsége az otthonában érzi magát a legnagyobb biztonságban, az UNION Biztosító adatai is azt igazolják, hogy gyakoriságban messze az otthoni balesetek vezetnek: a balesetbiztosítási térítések csaknem 90 százalékát ilyen esetekre fizeti ki a biztosító. A KSH adatai szerint évente közel 1800 ember háztartási balesetben veszti életét - ez a szám csaknem háromszorosa a közlekedési haláleseteknek, amelyekből tavaly 607 történt az országban. Az otthoni balesetek több mint felét esés, zuhanás váltja ki, de gyakori ok az égés, valamint az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is.

Extrém sportra nem fizet a tb

Noha immár egy évtizede bevezették, továbbra is igen kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulék terhére nem fedezhetőek az extrém, illetve hivatásszerűen űzött sportok okozta balesetekhez kapcsolódó ellátások. Ugyanakkor egyre több balesetbiztosítás kiterjeszthető a közkedvelt extrém sportokra (például vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás, bungee jumping, ejtőernyőzés, stb.) is.

"A balesetbiztosításokat a magánszemélyeknek jellemzően éves időszakra lehet megkötni, az elmúlt években ugyanakkor már számukra is elérhetőek olyan határozott idejű biztosítási csomagok is, amelyeknek néhány száz forintos napidíja ellenében az adott esemény időszakára szóló, magas szintű, 10 milliós térítést biztosító védelem szerezhető" - hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egy gondos szülőnek tehát ezentúl lehetősége van arra is, hogy például a Sziget Fesztivál 100 ezres hetijegye mellé háromezer forintért ilyen extra védelmet is biztosítson gyermekének.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy bármilyen balesetbiztosításunk is van, az alkoholos befolyásoltság kizáró tényező, amennyiben a balesetet egyértelműen ez az állapot idézte elő. Ugyanez áll a gondatlanságra is: jellemző nyári példa erre a napégés, illetve a tiltott helyszíneken való fürdés. Mivel a balesetbiztosítások fedezeti köre számos részletben jelentősen eltérhet egymástól, mindenképpen célszerű előre megbizonyosodni arról, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kapjuk-e meg. Ebben segítségünkre lehet az adott biztosító holnapja vagy call centere, vagy biztosításközvetítő szakember is.

Külföldre is érvényesek

A balesetbiztosítások többnyire 24 órában, a világ minden országában érvényesek (jellemző kivételt a csoportos munkahelyi baleseti konstrukciók képeznek). Tehát nem csak belföldön, de akár külföldi utazások során is kedvező kiegészítő szolgáltatást jelentenek az utasbiztosítások mellé: míg az utasbiztosítás az ellátáshoz kapcsolódó költségeket fizeti meg, addig a balesetbiztosítás adott összegű térítést nyújt a kapcsolódó további kiadások fedezésére.

Tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítási védelem közel 40 százalékát a különböző biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő csomagok biztosítják, jogosan merül fel a kérdés, szükség van-e önálló balesetbiztosítás kötésére is.

"A kiegészítő balesetbiztosítások térítési limitjei általában jóval alacsonyabbak, mint amelyek az önálló balesetbiztosításokra jellemzőek. Mindenképpen érdemes tehát önálló balesetbiztosításban is gondolkodni, főleg annak tudatában, hogy baleset esetén mindkét biztosítást igénybe vehetjük, azok szolgáltatása összeadódik" - mutat rá Bóna Katalin.

Általánosságban kijelenthető, hogy megfelelőnek akkor tekinthető a balesetbiztosítási védelem, ha haláleset vagy rokkantság esetén akár 10 milliós térítést nyújt. Egy ilyen szintű védelem egyénileg már havi 2 ezer forintos díj ellenében is elérhető, egy négytagú család számára is havi 4 ezer forint alatt biztosítható.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
  • Életbiztosítás
Nem titok többé: így lehet neked is giganyugdíjad
2018 február 12.
Kategória:
Életbiztosítás

Nem titok többé: így lehet neked is giganyugdíjad

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás fontossága. Nem véletlenül, hiszen a jelenlegi állás szerint, az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani az akkori nyugdíjasoknak. Elengedhetetlen tehát, hogy mindenki saját magának tegyen félre nyugdíjas éveire. Ezt az állam ráadásul különböző formákban támogatja is. Mi most, a három támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma közül, a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Manapság keveseknek lehet újdonság, hogy bizony ketyeg az úgynevezett nyugdíjbomba. A jelenleg is ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. Az pedig már most is jól látszik, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható.

Nem meglepő tehát, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás. Aminek bizonyos formáit ráadásul az állam is támogatja. Ma három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítás létezik Magyarországon. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mi most a nyugdíjbiztosítást vizsgáltuk meg tüzetesebben.

Mi is a nyugdíjbiztosítás?

Alapvetően a nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Melyiket válasszam?

Biztos válasz nincsen erre a kérdésre, mi ugyanakkor megkérdeztük a biztosítókat, hogy ők mi alapján ajánlanának. A Generali szerint a klasszikus nyugdíjbiztosítás előnye a kiszámíthatóság. Előre akár 20-25 évre biztos lehet abban az ügyfél, hogy minimum mekkora kifizetésre számíthat és ezen felül benne van a többlethozam lehetősége is.

Ezzel szemben a hozamok egyáltalán nem magasak. Az unit-linked biztosítás esetén viszont, akár egy teljesen részvényekbe fektetett portfólió is létrehozható, aminek bár rendkívül magas lehet a kockázata, a hozama is jócskán meghaladja a klasszikust. Az Aegon azonban felhívja a figyelmet arra, az adott szerződés jövőbeli értéke függ annak befektetési teljesítményétől (+/-). Lehet rá feltételezéseket gyártani/számolni múltbeli hozamok alapján, de a múltban elért hozamok sohasem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Adókedvezmény

Ahogy azt már említettük a nyugdíjbiztosítás az állam által (2014 óta) támogatott megtakarítási forma. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 000 forintot igényelhet vissza az adójából adott tárgyévben.

A maximális adókedvezmény igénybevételéhez egyébként az kell, hogy a tárgyévben történő befizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. Fontos, hogy ezt az összeget a befizetett adónkból írhatják jóvá, tehát ha nem fizetünk elegendő mennyiségű adót, akkor egyáltalán nem biztos, hogy mind a 130 ezer forintot igénybe tudjuk venni. Az adóvisszatérítést a személyi jövedelemadó bevallásakor tudjuk igényelni.

A NAV hivatalos adatai szerint azonban egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítás után igénybe vehető adókedvezmény visszaigénylésével. Míg 2015-ben csupán 92 205 visszaigénylő volt, addig 2016-ban ez a szám már 148 826 volt, ezzel a visszaigényelt összeg is négy milliárdról majd 6,5 milliárdra ugrott.

A nyugdíjbiztosítás felmondása esetén azonban igencsak problémás a helyzet. Ugyanis a már igénybevett adókedvezményeket 20 százalékkal növelt értéken vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Az általunk megkérdezett biztosítóknál például a következőképpen alakul a felmondás:

  • Aegon: legalább egy éves díjfizetést követően szüntethető meg, a szerződési feltételek szerinti visszavásárlási összeget fizeti ki a Biztosító, amely nem azonos a befizetett díjakkal + az igénybevett adókedvezmények büntetőkamattal növelt összege
  • Generali: "Ügyfeleinknek bármikor lehetősége van a szerződés lejárat előtti megszüntetésére (visszavásárlására) vagy pénzkivételre (részleges visszavásárlásra vagy rendszeres pénzkivonásra - 3 díjjal rendezett év után), ez azonban annak esetleges költségvonzatán túl az eszközalap(ok) aktuális árfolyam-alakulásától függően is veszteséget okozhat. Illetve 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni az adóhatóságnak az addig igénybe vett összes adójóváírást."
  • Allianz: "A felhalmozott összeghez a biztosított a biztosítás megkötésének napjától kezdve bármikor hozzáférhet, az Allianznál nem számítunk fel a részére semmilyen hozzáadott költséget, amennyiben a lejárati időnél hamarabb lenne szüksége a megtakarítására. Ugyanakkor, a lejárati idő előtti pénzkivételnél az ügyfeleknek érdemes azt is figyelembe venniük, hogy a biztosításuk fennállása teljes ideje alatt esetlegesen igénybevett adókedvezmény 120 százalékát vissza kell fizetniük az állam részére."

TKM & KID

A TKM és a KID két olyan mozaikszó, mellyel a nyugdíjbiztosítás során mindenki találkozni fog. Előbbi a Teljes Költségmutató azt hivatott megmutatni, hogy adott paraméterek mentén, közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest. Ezáltal egyetlen számban képes összesűríteni egy termék költségmutatóit az egyszerűbb összehasonlítás érdekében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az adat rendkívül sok mindentől függ, ezek közül néhány:

  • kiválasztott eszközalaptól (unit-linked esetén),
  • vagyonkezelési díjaktól,
  • a hozamokra vállalt garanciáktól (klasszikus biztosítás esetén).

Akit egyébként érdekel a csak költségek alapján történő összehasonlítás, az erre a linkre kattintva böngészheti a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ kalkulátorát.

A KID, azaz Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum egy, az EU által szorgalmazott, 2018. januárjától kötelezően bevezetett, egységes szerkezetű dokumentum, ami azért jött létre, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. Erre azért van kifejezetten szükség, mert egy nyugdíjbiztosítás megkötésekor a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket - áll a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján. Fontos azonban, hogy a KID nem összekeverendő a ma is használatban lévő KIID-el, hiszen utóbbi a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg előbbi a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. Így ez az egyetlen betűcske eltérés bizony óriási jelentőséggel bír, hiszen a KID képes megmutatni az előre nem látható, de várható hozamok szintjét.

Nyugdíjbiztosítás a gyakorlatban

Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.

Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.

Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.

Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Elárulta az MNB, hogy néznek majd ki a magyar megtakarítások 10 év múlva
2018 február 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Elárulta az MNB, hogy néznek majd ki a magyar megtakarítások 10 év múlva

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tíz éves stratégiai tervet rakott össze, melyben többek közt olyan számokat vázolnak fel, mint hogy ideális esetben 80%-ra növekedne az életbiztosítási és nyugdíjpénztári szerződések arányszáma az aktív dolgozók körében, GDP-arányosan pedig 10% fölé menne az életbiztosítási díjtartalékok és nyugdíjpénztári fedezeti tartalékok aránya. A megtakarítási termékek TKM értékei tartósan 0,5 és 5,75% közt maradnának, valamint előretörnének a kisebb biztosítási szereplők, akik a nagy biztosítók jelenlegi, 60%-os piaci részesedését leszoríthatják 55%-rav- hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján.

Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója ismertette a jegybank tízéves stratégiáját, várakozásait:

  • Jelenleg a gazdaságilag aktívak arányában az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári szerződések aránya 54%, az MNB reményei szerint tíz év múlva 80% fölé kúszik ez a mutató, a GDP-arányos életbiztosítási díjtartalék és nyugdíjpénztári fedezeti tartalék az MNB reményei szerint szerint 10% fölé kúszik majd (most 8,7%).
  • A penetráció (vagyis a GDP-arányos díjbevétel) pedig a 2016-os 2,5%-ról 3% fölé növekedne. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország penetrációs mutatói az almezőny élén vannak, az MNB reményei szerint közép- és kelet-európai régióban viszont átvesszük majd az élmezőnyt (jelenleg 3%-os penetrációt Lengyelországban láthatunk).
  • Az élet- és nem-életbiztosítási szektorban 55% alatti koncentrációt vár az MNB, vagyis stabil, nagy szereplők kezében lenne az állomány nagy része (2016-ban 60% volt), de a verseny erősödne a kisebb szereplők térnyerésével, melynek egy erős eszköze a költségek csökkentése. Kandrács szerint egyébként a jelenlegi 27 szereplőnél később kevesebb lesz majd csak a magyar piacon tíz év múlva.
  • Erősödnének az innovációs csatornák, mint az online közvetítés, direkt biztosítás és bankbiztosítás: ideális esetben ezek az értékesítés 50%-át tennék ki, míg most az értékesítés 37%-át teszik ki és az értékesítés maradék része ügynökökön keresztül zajlik.
  • Az életbiztosítási szektor teljes költségmutatói már bekerültek abba a sávba, amit az MNB kedvezőnek tart, ezt tartósan 0,5-5,75%-on szeretné tartani a szabályozó.
  • A nem-élet ági kombinált mutatók 2016-ban 81%-os értéken voltak, az MNB tartósan 85-90% körül szeretné tartani az értéket.
  • A biztosítók költséghányada 30% most, az MNB szerint 20-30% közti érték az ideális.
  • A biztosítók tőkearányos megtérülése (ROE) jelenleg 19,5%, az MNB célértéke 10-15% körül van (2007-ben a biztosítók ROE-je nagyon magas, 21,8%-os értéken volt). Uniós szinten egyébként a ROE lejjebb van ezeknél az értékeknél.
  • A biztosítók tőkefeltöltöttsége jelenleg 215%, az MNB azt szeretné, ha ez az érték tartósan 150% fölött maradna: ez elég tőke a problémák kezelésére, ugyanakkor van tér a profit exportjára és a fejlődésre is.
  • Mindennek megvalósulása olyan előnyökkel járna, mint a költséghatékony biztosítói működés, olcsóbb termékek, magasabb szintű öngondoskodás és ügyfélkiszolgálás, 6-10 év körüli megtérülés, illetve az innováció fejlődése.

A KID-ekkel kapcsolatosan Nagy Koppány, az MNB biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az MNB még a szektor implementációs megoldásait figyeli, egyelőre az értékesítésre gyakorolt hatásról még nincs semmilyen felmérés, de az év során már lesznek erről adatok.

Forrás: www.portfolio.hu

Új mutató segít a jó biztosítás választásában
2018 január 10.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Új mutató segít a jó biztosítás választásában

A hazai biztosítási szektor – a rendelkezésre álló III. negyedéves adatokkal alátámasztva – jó évet zárt 2017-ben. Az már elmondható, hogy a piac végre visszatért a válság előtti szintre – mondta el Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke.

A hajtóerőt a tavalyi évben a nyugdíjbiztosítások jelentették, amelyek az ügyféligényeket maximálisan ki tudják elégíteni. Az első félév végén már 230 ezer fölött volt a szerződések száma. A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételének ötödét ma már a nyugdíjbiztosítások adják. A másik kiemelkedően fejlődő terület a gépjárműbiztosítások piaca volt az elnök szerint.

Pandurics Anett szerint a szektor előtt immár folyamatosan szabályozói feladatok állnak. Ezzel kapcsolatban a legaktuálisabb kérdés az, hogy a biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna életbe, de időközben az EU valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett tette le a voksát – az új határidő vélhetően október 1. lesz. Kozek András, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője szerint kérdés, hogy a magyar szabályozást a választások előtt sikerül-e átírni.

A szabályozók közül a PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. Ezzel kapcsolatban Kozek András megjegyezte, hogy a teljes költség mutatóval (TKM) lassan 8 éve olyan mutatót alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülálló. A mutató minden – tranzakciós és háttérköltséget mutat – aligha véletlen, hogy az MNB idővel magáévá tette és ennek alapján szabályozta az életbiztosításokat.

A fentiek nyomán a magyar biztosítási szektor szabályozása megelőzte az EU-szabályozást. A tapasztalatok átvétele így könnyebb volt, de természetesen a PRIIPS előírások miatt szükség volt a magyar szabályok átírására. Kozek András hangsúlyozta: a szabályozás vonatkozni fog az alapkezelőkre és a biztosítókra is – az alapkezelők számára ugyanakkor csak 2019-től lesz kötelező a PRIIPS bevezetése. A kollektív megtakarítási piacon ezek alapján 2020-tól lesz egységes a szabályozásnak való megfelelés.

A PRIIPS bevezeti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) rendszerét, amiben a termékhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat kell összegezni. Ezt áttekintve az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál.

Ugyancsak fontos elem, hogy egy előre definiált képlet alapján számítottan valamennyi termék kockázata egy 7 egységből álló kockázati besorolási tengelyen lesz meghatározva. Szintén új kötelező elem, hogy a termék teljesítményét 4 forgatókönyv alapján modellezni lesz köteles a terméket ajánló szolgáltató.

Kozek hangsúlyozta, hogy a költségmutatók számításában eltér a magyar (TKM) és az uniós (PRIIPS) metódus, ezért például a kétféle mutató összehasonlítása nem ajánlott. Kozek András szerint nagyságrendileg nem lehet nagyságrendi különbség, miután a PRIIPS egyébiránt a TKM-mel nagyban rokon szabályozási elvre épít. A szakember szerint az MNB és a biztosítók is azon az állásponton vannak, hogy amíg a PRIIPS még kezdeti szakaszban van, s a mutatókon, számítási metódusokon a következő időszakban még számos finomhangolás történik, addig nem érdemes a magyar TKM szabályozás kivezetése.

Már csak azért sem, mert az MNB a TKM-hez árazási előírásokat is kötött. Kozek András szerint a TKM mögött hét év tapasztalata áll: a mutató bevezetése komoly költségcsökkentést hozott a piacon, míg a meglévő állományok stabilabbak lettek.

Forrás: www.vg.hu

Egyre több nyugdíjbiztosítást kötünk
2017 december 06.
Kategória:
Életbiztosítás

Egyre több nyugdíjbiztosítást kötünk

Az Union Biztosító becslése szerint az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma az idei év végére elérheti a 250 ezret, ez azt jelenti, hogy 2016 év végéhez képest harmadával többen vennék igénybe ezt a már közel négy éve elérhető termékkört – közölte a biztosítócég közleményében.

Tekintettel arra, hogy a 20 százalékos adójóváírást a tárgyévben történő befizetések után fizetik ki, a következő hetekben akár 15-20 ezer új szerződést is köthetnek – hívta fel a figyelmet az Union Biztosító sajtóközleményében. A társaság idén végzett egyik kutatása ugyanis rámutatott, a megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy a nyugdíja kevesebb mint felét teszi majd ki a fizetésének. Minden harmadik ember azt várja, hogy a megélhetése biztosítása érdekében nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

Az Union szakemberei kitértek rá: a statisztikák szerint a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja mintegy 220 ezer forint, ami évi 44 ezer forint adójóváírásra jogosít. A nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezmény maximális igénybevételéhez – ez évi 130 ezer forintot jelent – éves szinten 650 ezer forintos díjat, vagyis havonta átlagosan 54 ezer forintot kell fizetni. Ezt a mértéket azonban a statisztikák szerint az ilyen biztosítást kötőknek csupán néhány százaléka éri el.

A 220 ezer forintos – vagyis havi mintegy 18 ezer forintos – díj is számottevő jövedelmet biztosíthat nyugdíjas korban, feltéve, hogy az ügyfél idejében kezdi a megtakarítást – mutat rá Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy az adójóváírás megszerzéséhez az idei évre szánt díjnak az év végéig be kell érkeznie a biztosítóhoz. A jóváírás pedig még így sem automatikus, a vonatkozó évi szja-bevallásban be kell jelölni a 2017-es befizetés utáni adójóváírásra az igényt.

Forrás: www.vg.hu

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
2017 november 27.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak

A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.

Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.

A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.

Forrás: www.inforadio.hu

Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre
2017 november 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre

A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.

A Groupama Biztosító megbízásából készített országos reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató a 18-59 évesek körében. A megkérdezetteknek azon kellett elgondolkodniuk, hogy idős korukban miként fogják megoldani az olyan napi teendőket, mint a bevásárlás, takarítás és az utazást. A megkérdezettek 29 százaléka, vagyis az aktív korú felnőtt lakosság közel egyharmada gondolja úgy, hogy segítséget kell majd kérnie idős korában a lakása rendben tartásához, takarításához. A lakosság 25-27 százaléka számít arra, hogy a bevásárlást, vagy a mindennapi közlekedést sem lesz képes mindig önmaga megoldani. Még talán a főzés az egyedüli háztartási tevékenység, amelyet maguk végeznének a mostani aktívak: mindössze 19 százalékuk tart attól, hogy képtelen lesz saját maga gondoskodni a napi egyszeri főtt ételről.

A most aktív korúak azzal számolnak, hogy ezekért a szolgáltatásokért majd fizetniük kell, ugyanakkor a takarításra, bevásárlásra vagy az utazásban való segítségre szánt keret jellemzően nem haladná meg mai értéken a havi 10-10 000 forintot. Csak a főzés kiváltásán gondolkodók jelöltek meg ennél nagyobb összeget: ők, ha úgy alakulna az életük, havi 20 000 forintot fordítanának ételrendelésre. A kutatás rámutat arra is: e kiadások szükségességét a mai 50-59 évesek minden más fiatalabb korosztályhoz képest alacsonyabbra becsülik, mintha a közvetlenül nyugdíj előtt állók jobban bíznának abban, hogy nem szorulnak rá fizetett segítségre.

Leginkább a mai negyvenesek félnek attól, hogy nem fogják bírni a háztartási munkát, így ők nagyobb arányban terveznek a kiadásokkal is.

A kutatásból kiderült az is, hogy minden ötödik aktív korú magyar számol annak az esélyével, hogy majd beköltözik olyan időseknek fenntartott otthonba, amely megfelelő egészségügyi ellátást is biztosít a számára. Ezekből az otthonokból ugyanakkor már most sincs elég: az 54 000 idősek otthonában elhelyezettre 26 000 várakozó jut, vagyis a várólista már több mint 50 százalékra duzzadt. És a feketeleves: a kutatásban megkérdezettek jellemzően 55 000 forintot költenének idősotthoni ellátásra, miközben a legolcsóbb intézmények 70-80 000-et kérnek havonta, de nem ritka a havi 180 000 forintba kerülő otthon sem.

A kutatás fontos tanulsága volt számunkra, hogy az emberek reálisan felmérik: idős korukban akár egyszerű dolgok elvégzéséhez is segítséget kell majd kérniük. Egy korábbi kutatásunk szerint havonta 100 000 forint hiányzik majd az állami nyugdíjon felül a biztos megélhetéshez. Aki tehát segítségre, netán teljes ellátásra szorulna idős korában, annak mindenképpen az aktív éveiben kell megteremtenie az ehhez szükséges fedezetet - hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Nyugdíjbiztosítással a gondtalan nyugdíjas évekért. Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Nyugdíj-dilemma: a járadékok felé terelnék az ügyfeleket
2017 november 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Nyugdíj-dilemma: a járadékok felé terelnék az ügyfeleket

„Senki nem mondta, hogy a nyugdíjrendszernek 20 év múlva is ugyanígy kell kinéznie” – hangzott el a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciájának nyugdíjakról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

Folyamatosan nő az eltartottak száma, egyes becslések szerint 2040-re a helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének aránya az utolsó munkabér nettó összegéhez) 0,6-ra csökkenhet, mások szerint már 2030-ra elérjük ezt a szintet.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciáján ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rövidtávon összességében nincs probléma, de ha elkezdünk számolgatni, akkor ez onnantól kezdve már politikai kérdés. „Szerintem nem érdemes ezzel riogatni” – hangsúlyozta a szakértő.

Senki nem mondta, hogy a nyugdíjrendszernek 20 év múlva is ugyanígy kell kinéznie – jelentette ki Pandurics Anett, hozzátéve, hogy nyilván van probléma a nyugdíjrendszerrel, ugyanis a helyettesítési ráta nagyon magas, amivel élen járunk Európában. Elmondta, hogy mindenki szeretne nyugdíjasként jó életszínvonalon élni, de a jelenlegi nyugdíjasok most sem élnek annyira nagyon jól.

Mi lesz az életszínvonalunkkal?

Nagy Koppány, az MNB Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatójának magánvéleménye szerint nem érdemes hitvitát folytatni abban, hogy milyen számban hiszünk, mert 2030 és 2040 között is önfenntartó lesz a rendszer.

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a helyettesítési rátával kapcsolatban azt mondta, hogy egyre nagyobb összeggel kell majd kiegészíteni a nyugdíjat ahhoz, hogy elvárásainkat teljesíteni tudjuk, azaz hogy olyan életszínvonalon tudjunk élni, amilyet elterveztünk.

Az Aegon Prémium üzletági vezetője, Havas Gábor elmondta, hogy egy 15 országra vonatkozó, nyugdíjakkal foglalkozó reprezentatív tanulmányuk szerint a régióban Magyarországon volt a legmagasabb azon válaszok száma, ami arra vonatkozott, hogy a nyugdíjrendszer ne változzon, emellett pedig inkább emeljék a járulékokat, hogy a nyugdíjak reálértéke fennmaradjon.

A befizetések mértékét az igényekhez kell alakítani

Van egy nagyon szomorú jelenség a régióban, ami szerint az ügyfelek általában minimáláron kezdik el vásárolni a különböző termékeket – mondta Havas Gábor, hozzátéve, hogy az ügyfelek edukációjának éppen az lenne az egyik legfontosabb üzenete, hogy igényalapon vásároljanak. Ne a legolcsóbb terméket vásárolják meg, hanem azt, ami megfelel a későbbi igényeiknek – tanácsolta a szakértő. Kravalik Gábor szerint ezeket az információkat kellene eljuttatni a fiatalokhoz, de a munkáltatóknak is nagyon fontos szerepét képzik a rendszernek.

Az ügyfelek a hosszú távú rendszeres elköteleződéstől tartanak – hangsúlyozta Pandurics Anett, aki szerint rugalmas termékekre van szükség. Például 5 évvel a nyugdíjazás előtt havi 5 ezer forinttal ne kössenek az emberek nyugdíjbiztosítást, mert teljesen felesleges. Az szerinte irreális elvárás a mai fiatalokkal szemben, hogy huszonévesen kezdjenek el a nyugdíjra félretenni. Ha az előtakarékosság megkezdésének 44 éves átlagos életkorát le tudnánk hozni a harmincas évekre, már az is óriási siker lenne – tette hozzá. Úgy véli, hogy a járadékok mellé szükséges valamilyen pozitív ösztönző is, ehhez pedig politikai döntés kell, hogy az embereket egy járadékkonstrukciók irányába tereljük.

A nyugdíjpénztárakból korábban csak egy összegben lehetett felvenni a megtakarítást, ami változott az elmúlt években – mondta Kravalik Gábor, kiemelve, hogy ezáltal egyre kisebb összegeket vesznek ki a pénztárakból, ami szerinte mindenképpen pozitív változás. A nyugdíjpénztáraknál is van járadékkifizetés, bár nagyon csekély mértékben – tette hozzá. Szerinte a pénztártagok a magyar sajátosságoknak köszönhetően nem választják ezt. Ő is úgy véli, hogy ehhez pozitív ösztönzőkre lenne szükség, hogy az emberek a megtakarításaikat járadék formájában vegyék fel.

Forrás: www.vg.hu

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók
2017 november 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók

A biztosítóknál is digitális forradalom zajlik, van olyan terület - például a KGFB - , amely teljesen átalakul már most, és a biztosítókon is múlik, hogy ugyanez az átalakulás lezajlik-e más területeken is - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján tartott előadásban. Az elnök a biztosítók előtt álló kihívásokat, illetve a biztosítási piac legfontosabb eredményeit foglalta össze.

Az internet elterjedése megváltoztatta a biztosítási szakmát is. 10 éve még papíron hirdettek KGFB-tarifát, egy telefonkönyv méretű kiadványt adtak ki. Most már minden a neten zajlik, a személyes értékesítés teljesen eltűnt ezen a piacon, a teljes üzleti modell átalakult.

"Hogy ez a forradalom lezajlik-e más területeken is, az rajtunk is múlik" - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján.

A biztosítók nincsenek lemaradva a bankokhoz képest az innovációban, csak mások a folyamatok. Jóval kevesebb a tranzakció az ügyfelek és egy biztosító között, ezért két dolgot várnak el, jó értékesítési ügyfélélményt, és hatékony kárrendezést. A magyar piacon is léteznek insuretech cégek, és egyre gyakrabban már nem csak IT-beszállítóként, hanem mint versenytársak.

Az életbiztosítási piac motorja jelenleg a nyugdíjbiztosítási piac, részben a nemzeti bank ösztönzésére a biztosítási szektor komoly összeget fordított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. Ennek meg is lett az eredménye: 2016-ban közel 150 ezer ember vett igénybe nyugdíjbiztosítási adóvisszaigénylést.

A három nyugdíj-előtakarékossági termékben (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) 2016-ban 95 milliárd forintot helyeztek el az emberek:

  • nyugdíj-előtakarékossági számlára 35 ezer ügyfél fejenként 130 ezer forintot fizetett be,
  • önkéntes nyugdíjpénztárba 378 ezer fő 355 ezer forintot,
  • nyugdíjbiztosítási termékbe 148 ezer ember 217 ezer forintot helyezett el.

A PRIIPS eu-direktíva elhalasztására halvány remény merült fel, a biztosítók nem azért örülnének ennek, mert nem értenek egyet a szabályokkal, hanem azért, mert nagyon rövid a felkészülési idő. A biztosítók előtt álló kihívásként említette még Pandurics Anett a GDPR-nak (az új uniós általános adatvédelmi rendeletnek) való megfelelést.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nyitotta meg a konferenciát, előadásában a magyar gazdaság digitalizációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte sikeresen végrehajtott digitalizációs stratégia nélkül elképzelhetetlen egy gazdaság versenyképességének javítása.

Forrás: www.portfolio.hu

Megverte a nyugdíjbiztosítás a többi nyugdíjcélú terméket
2017 október 18.
Kategória:
Életbiztosítás

Megverte a nyugdíjbiztosítás a többi nyugdíjcélú terméket

Kevesen indítanak nyugdíjpénztári és NYESZ megtakarítást, az ügyfél/taglétszám csökkenésével mindkét szegmens küzd - hangzott el a Portfolio mai Öngondoskodás 2017 konferenciáján. A rendezvényen bemutatott modellszámítás eloszlatott egy életbiztosításokkal kapcsolatos sztereotípiát: egy tipikus magyar nyugdíjbiztosítás megverte a bemutatott nyugdíjpénztári és NYESZ konstrukciókat ugyanazon piaci hozam mellett.

Folyamatosan csökken a NYESZ-számlák darabszáma a bankszektorban és az OTP-nél is, mivel egyre kevesebben választják, és csökken a meglévő tagok száma. Ezt a trendet meg kell fordítani - mondta Nyitrai Győző (OTP). Nő a tudatosság a fiataloknál, de náluk még nincs elég pénz, az ő megjelenésük hozhat néhány év múlva drasztikus változást.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is hasonló problémával küzdenek, hiszen a munkáltatói befizetések az adóvonzat növekedése miatt visszaestek. Az egyéni piac felé elmozdulás során találkoztak pedig a közvetlen versenytársakkal, mint a nyugdíjbiztosítások és a NYESZ, versenyezni kell az értékesítési csatornák kegyeiért - mondta Novák József (Aegon ÖNYP).

A nyugdíjbiztosítások esetében mindig az ügyfél választásán múlik, unit-linked vagy vegyes biztosítást köt. Ha valaki a tőkegaranciára vágyik, az is abszolút érthető a jelenlegi kamatkörnyezetben, ugyanakkor ezekben a termékekben is megvan a többlethozam jelentősége - hívta fel a figyelmet Czene Árpád (NN). A biztosítók a biztosítási szolgáltatásokkal (pl. rokkantsági kiegészítő) kelhetnek egymással versenyre a leginkább, ez pl. a cukorbetegség esetében az inzulinkezelés esetét is magában foglalhatja.

A foglalkoztatói nyugdíjpénztárak piacán jelenleg egy szereplő, az Allianz működik hazánkban, de nem kizárt, hogy a piac versenyzővé válik. Mészáros Győző (Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató) szerint a figyelemfelkeltés és az edukáció hozhat versenyt a piacon, illetve saját értékesítésükön belül.

A szekció során bemutatott, ugyanazon paraméterek (egységesen 40 éves ügyfél, nettó évi 5%-os hozam, 25 év) mellett meghatározott mobilszámítások alapján egy nyugdíjbiztosítás megverte a NYESZT-t, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárt is, a második helyen a NYESZ végzett. Adójóváírás nélkül számítva is a nyugdíjbiztosítás győzött, a második helyre a foglalkoztatói nyugdíjpénztár, a harmadikra a NYESZ került, és a negyedik lett az önkéntes nyugdíjpénztár a 25 év végi egyenleg (potenciális kifizetés) alapján.

Forrás: www.portfolio.hu

Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra
2017 október 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra

A kötelező emelések ellenére tovább nyílik az olló a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között. Ráadásul szakértők szerint 25 év múlva fenntarthatatlanná válhat a jelenlegi állami nyugdíjrendszer – a helyzetet súlyosbítja, hogy egyre több fiatal külföldön vállal munkát.

„Devizahiteles voltam, és nem tudtam már fizetni a részleteket, mert abban az évben, amikor a végtörlesztést lehetővé tették, akkor maradtam egyedül, akkor lettem munkanélküli, csoportos létszámleépítés keretében elbocsátottak, és gondolkodnom kellett, hogy hogyan tovább, és ez az egy megoldás volt” – mondta Jakab Lászlóné, akinek a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Titkárságvezetőként tevékenykedik, nyugdíja ugyanis nem lenne elég a hitelek fizetésére. Sok nyugdíjas társa van hasonló helyzetben. A legtöbben részmunkaidős állásokat keresnek a nyugdíjas szövetkezeteknél.

„Szegeden két igazán nagy munkáltató van, bár ezen a területen azért vannak változások a piacon. Pozitív változások látszanak. Nyilvánvalóan az egyik az önkormányzat és annak cégei, a másik az egyetem. Mi most elsősorban az igény oldaláról látjuk azt, hogy a nyugdíjasok részéről milyen igények vannak” – mondta Horváth András, az Éltes Mester Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság januári adatai szerint majd 5 ezren kapnak 10 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat havonta. Hat embernek viszont a nyugdíjplafon 2013-as eltörlése miatt havi 1 milliónál többet utal a nyugdíjbiztosítás. A legkisebb nyugdíj összege csaknem egy évtizede változatlan, 28 ezer 500 forint. Ennél kevesebbet csak a résznyugdíjasok kapnak, vagyis azok, akik 20 évnél rövidebb ideig dolgoztak.

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint sürgős változtatásokra lenne szükség. „Hogy ne legyen időskori szegénység 2030–2035 körül Magyarországon, mindenképpen reformot kell bevezetni. A reform nem azt jelenti, hogy a mostani nyugdíjasok jelenlegi nyugdíját érinti. Lehet, hogy ezt egy másik szakértő gárdának kell megvizsgálni, a jelenlegi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a mostani munkanyugdíjrendszeren is kellene bizonyos változtatásokat eszközölni” – hangsúlyozta Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A szakértő hozzátette: a fiatalok elvándorlása jelentős problémát okoz, ráadásul az adatok szerint túl kevés gyermek születik még most is Magyarországon. A jelenleg munkaképes lakosságnak pedig 15-20 százaléka tesz csak félre idős korára.

„Most már 165 ezer forint éves átlagdíjnál tartanak a nyugdíjbiztosítások, ez mindenképpen egy előremutató dolog. Ugyanakkor viszont az összes felmérés, ami az utóbbi egy-két-három évben született, az mind arról szól, hogy meglehetősen későn kapnak észbe úgymond a hazai munkavállalók, tehát gyakorlatilag a 40 éves kor felett kezdenek el a nyugdíjas korukra előtakarékoskodni” – mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.

A szakértők szerint, ha marad a mostani állami nyugdíjrendszer, a leendő nyugdíjasok jelentős életszínvonalbeli csökkenést fognak tapasztalni.

Forrás: www.hirtv.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak