Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás

Öt éve folyamatosan növekszik a három napon túli gyógyulással járó munkahelyi balesetek száma: 2016-ban meghaladta a 23 ezret. Idén csak az első félévben közel tízezer balesetet szenvedtek el a magyar munkavállalók. Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint látszik is az erre való törekvés.

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható, hogy a kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek. Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik. A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében bíztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. Jelenleg a vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetén is” – tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója, majd hozzátette: „természetesen azok, akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást kötnek. Ezek a biztosítások amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a munkavállalóknak és családjuknak egy váratlan esemény bekövetkeztekor, egyben a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek
2017 november 21.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek

Nagyot lendített az otthonteremtők építési kedvén az a könnyítés, mely a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házak építését, illetve az ekkorára való bővítését egyszerű bejelentéshez kötötte. A módosítás sok terhet levett az építtetők válláról, egyúttal az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséget helyezett a folyamatban részt vevő tervezők és kivitelezők vállára. Az aggodalmak elsimításának eszköze az egyszerű bejelentéshez kötött kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás.

Építész tervezők, kivitelezők egyaránt felhördültek, amikor az otthonteremtés fellendítése jegyében megszületett az a rendelet, amely eltörölte az építési engedélyezést a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű, saját célra épülő új családi házak, a meglévő családi házak 300 négyzetméteresig történő bővítése és a kapcsolódó támfalépítések esetén, pontosabban az engedélyezés helyére az egyszerű bejelentés lépett.

Az építési engedélyezést helyettesítő folyamatban a tervező az összes előírt dokumentumot feltölti az elektronikus építési naplóba, az építéshatóság ellenőrzi a szükséges iratok meglétét, a tartalmát nem, és megkezdhető a kivitelezés.

A szakmai aggályokat a következő aggodalmak táplálták: mi lesz akkor, ha csak az építkezés végén, vagy nagyon előrehaladott szakaszában derül ki valamilyen szabálytalanság? Lehet, hogy kész házakat kell majd lebontani, polgári perek dömpingje jöhet, s ki viseli majd az iszonyatos kártérítések terheit?

Egyes önkormányzatok előremenekülésükben külön szabályozták, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő házak minél kevésbé rombolhassák a település képét.

Nem alaptalanok az aggodalmak

A félelmek nem alap nélküliek, egy építkezésnél számtalan olyan tényező van, amelyet különféleképpen értelmezhet az építésfelügyelet, illetve hatóság és a tervező, vagy a kivitelező. Problémás lehet a telekmegosztás, a nem tisztázott tulajdonviszonyok és még nagyon sok olyan terület, amely a menetközbeni elmaradás miatt a beruházás végére óriási károkat okozhat.

A felelősségvállalás terheinek könnyítését szolgálta az a 2016-os 353 kormányrendelet, amely előírta, hogy 2017 januárjától az egyszerű bejelentéssel megvalósuló építkezések tervezői és kivitelezői is csak kötelező felelősségbiztosítás birtokában vállalhatják el a megbízást. A biztosítás szerződésszámát fel kell tölteni az e-építési naplóba. Azok, akik már rendelkeznek felelősségbiztosítással - ilyen korábban is volt, csak nem kötelező jelleggel - meg kell feleltessék meglévő biztosításukat az új szabályoknak. A biztosítás megkötése ilyeténképpen megkerülhetetlenné vált az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek tervezőinél és kivitelezőinél, ami meg is látszik a biztosítók bevételén.

Az Aegon Biztosítónál például a januártól hatályos rendelet következtében 60 százalékkal ugrott meg a tervezők és kivitelezők kötelező biztosítása miatt a szakmai felelősségbiztosítások volumene, jelenleg mintegy ezer új ügyféllel szerződtek ebben a szegmensben - tudtuk meg Varga Zoltán vállalati vagyonbiztosítási igazgatótól.

A teljes szakmai felelősségbiztosítási piac 2016 végén mintegy 8 milliárd forintra rúgott, ebből 2 milliárdnyi az építész szakmához köthető, a teljes szakmai felelősségbiztosítási piacból az Aegon részesedése 5 százalék - tette hozzá Dénes Attila, az Aegon vállalati-, utas- és viszontbiztosítási igazgatója.

A szolgáltatás színvonalával versenyeznek

A kormányrendelet hatására több biztosító is kidolgozta a maga csomagját, a piaci szereplők között a verseny most inkább a szolgáltatás minősége terén zajlik, mintsem a díjtétel nagyságában. A termékeket értékesítő alkuszoknál elsődleges értékelési szempont, hogy melyik biztosítóval szereztek pozitív kárrendezési tapasztalatot, s a cég imidzse is sokat nyom a latban.

Az Aegon egyszerűsített bejelentésre kidogozott új termékeiről megtudtuk, projektre és éves keretre is köthetőek, s a családi házakkal foglalkozó, 50-100 milliós éves árbevételű tervezőknek évi átlag 100 ezer forint körüli költséget jelentenek, a nagyobb, 300 milliós árbevételű tervezőirodák 3-400 ezer forintos éves díjjal kalkulálhatnak átlagosan. Ez egyébként a jellemző szerződéses összeg az Aegonnál, ahol céges és egyéni partnerek aránya 80-20 százalék körül alakul - sorolta a számokat Dénes Attila.

A piacélénkítőnek szánt egyszerű bejelentéshez kötött építés kissé megrostálta a tervezőket, azok, akik korábban csak egy-két családi házzal foglalkoztak egy évben, inkább a kollégáikra hagyják a feladatot, mondván, a díjazásához képest túl sok a munka, s a biztosítás miatt a költség vele - mondták a lapunknak nyilatkozó tervezők. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy véli, a kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás valójában minden, az építésben részt vevő szereplőnek kedvező, és biztonságot jelent a megrendelőnek okozott kár esetén.

Forrás: www.napi.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Tervezői és kivitelezői biztosítás ajánlatkérés >>

Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás
2017 október 20.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás

Öt éve folyamatosan növekszik a három napon túli gyógyulással járó munkahelyi balesetek száma: 2016-ban meghaladta a 23 ezret. Idén csak az első félévben közel tízezer balesetet szenvedtek el a magyar munkavállalók. Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint látszik is az erre való törekvés.

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható, hogy a kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek. Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik. A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében bíztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. Jelenleg a vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetén is” – tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója, majd hozzátette: „természetesen azok, akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást kötnek. Ezek a biztosítások amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a munkavállalóknak és családjuknak egy váratlan esemény bekövetkeztekor, egyben a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Ők kapták idén a Biztosítási Nagydíjat
2017 október 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Ők kapták idén a Biztosítási Nagydíjat

A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat idén négy helyett immár öt kategóriában ítélték oda az alkuszok.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett kétnapos Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás gálaestjén átadták az elmúlt évben legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, immár jelentős hagyománnyal rendelkező díjakat, amelyek közül 2017-ben hármat a Generali, egy-egy díjat pedig az AIG és a Mapfre vihetett haza – írja az FBAMSZ közleményében.

A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat idén négy helyett immár öt kategóriában ítélték oda az alkuszok. A szavazáson résztvevő szakemberek a különféle értékelő kérdésekre összesen közel 18 ezer választ adtak, melyek alapján 2017-ben az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:

BIZTOSÍTÁSI NAGYDÍJ 2017

Lakossági vagyonbiztosításVállalati vagyonbiztosítás
1. Generali1. Generali
2. Aegon2. Aegon
3. Signal3. Uniqa
SzemélybiztosításGépjárműbiztosítás
1. AIG1. Generali
2. CIG Pannónia2. Aegon
3. Colonnade3. Allianz
Utasbiztosítás 
1. Mapfre Asistancia 
2. Vienna Life 
3. AIG 

BIZTOSÍTÁSI NÍVÓDÍJ 2017: Generali

A lakossági, valamint vállalati vagyonbiztosítások, illetve a gépjármű-biztosítás kategóriában a Generali Biztosító Zrt, a személybiztosítás kategóriában az AIG Europe Limited magyarországi fióktelepe, míg az idén első alkalommal meghirdetett utasbiztosítás kategóriában a Mapfre Asistencia S.A. magyarországi fióktelepe kapta meg az alkuszszövetség első díját. A biztosítói összteljesítményt értékelő Biztosításszakmai Nívódíjat az idei évben a Generali Biztosító Zrt. vehette át.

Forrás: www.vg.hu

Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek
2017 szeptember 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek

Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőriznie, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kormányrendeletek szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, vízközmű-bekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.

A felelősségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek – hívta fel a figyelmet a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük. A műszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelő az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentős anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethető a tevékenység akkor is, ha a szerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát.

A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.

Jellemzően azonban ezekben a szerződésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által előírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelően számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. „Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelőnek is nagyobb biztonságot jelent” – hívja fel a figyelmet a MABISZ.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Megváltozott az aszály definíciója
2017 augusztus 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Megváltozott az aszály definíciója

Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni, hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat.

Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, és az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik.

  • A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.
  • Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.

Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.

A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Forrás: www.index.hu

Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait
2017 július 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait

Az Uniqa biztosító nyerte a Volánbusz Zrt. és további hat regionális Volán vállalat járműveinek, utasainak és vagyonának biztosítására kiírt tendert 3 milliárd 83 millió forinttal, a tárgyalásos közbeszerzés eredményét a Volánbusz Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.

A biztosítás két és fél évre szól, de további egy évvel meghosszabbítható. A regionális vállalatok a következők: a szombathelyi központú Északnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a tatabányai Középnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kecskeméti Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt., a miskolci Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kaposvári Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. valamint a szolnoki Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
A biztosítási védelem kiterjed a járművek kötelező felelősség- valamint casco biztosítására, a vagyonbiztosításra és a felelősségbiztosításra is. A vezető tisztségviselők, ügyvezetők biztosítása eredménytelen lett, mivel arra túl drága ajánlatok érkeztek.
A biztosított járművek száma 7201, de ezek száma akár 30 százalékkal is több lehet. Ezen belül 751 járműnél vandalizmusra, lopáskárra, rabláskárra, elemi károkra és üvegtörésre is kiterjed a védelem. Az utas-balesetbiztosítás évi 772 millió főre terjed ki.

A nyertessel az ajánlatkérő június 30-án kötötte meg a szerződést. Ajánlatot tett még a Groupama Biztosító Zrt.. az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Zrt. is.

Forrás: napi.hu

Milyen lehetőségeik vannak a károsult szőlőtermelőknek?
2017 május 22.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

Milyen lehetőségeik vannak a károsult szőlőtermelőknek?

Május 13-án a Mátrai borvidéket igen súlyos jégesőkár érte. A jégverés elsősorban a borvidék középső területét sújtotta, és becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett. Az előzetes becslések szerint 30-90 százalékra tehető a terméskiesés ezeken a területeken - áll a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleményében.

15 napon belül

A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott támogatás is segíti. A mezőgazdasági károk kompenzálását célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki.

Az elmúlt időszak egyes országrészeit érintő jégeső, felhőszakadás vagy vihar okozta mezőgazdasági károkat – a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő – 15 napon belül lehet elektronikusan bejelenteni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

Így lehet bejelenteni a kárt

A kárbejelentést a Magyar Államkincstár Egységes kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. Az elektronikus kárbejelentésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, amelyhez a MÁK ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfeleknek először Egységes kérelmet kell benyújtaniuk.

Jogszabályban meghatározott területméretek elérésével az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a tagság (ültetvényeknél 1 hektár). Ugyanakkor ezen területméretek alatt az Egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe, amelyet minden érintett termelő szíves figyelmébe ajánlunk - áll a közleményben.

A Kárenyhítési Alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményekben a kedvezőtlen időjárás okozott. A kárenyhítő juttatás későbbi odaítélésének több jogszabályi feltétele is van, amelyek közül a határidőben tett kárbejelentés mellett ültetvényeknél kiemelendő a termőre fordulás, ugyanis az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A szeptember 15-i határidőig továbbá meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a rendszerben tag termelőket.

Ha nincs biztosítás...

Felhívjuk továbbá a figyelmet a termelői öngondoskodásra, annál is inkább mivel megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csak a károsult - figyelmeztet az FM.

A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50 százalékára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy azt mielőbb tegyék meg az agrárágazatban aktív biztosítóknál, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb 65 százalékos díjtámogatással. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg.

Jelezni kell, hogy termő-e az ültetvény

Fontos, hogy a termelő az Egységes kérelem benyújtásának véghatáridejéig, azaz idén június 9-ig jelezheti igényét mind az agrárkár-enyhítési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra, mind pedig a biztosítási díjtámogatásra. Továbbá az egységes kérelemben kell jelölni legkésőbb június 9-ig azt is, hogy az ültetvény adott évben termőre fordul-e vagy sem.

Az Egységes kérelem május 15-ét követő, önkéntes csatlakozásra és az ültetvény termőre fordulására vonatkozó esetleges módosítása – tekintve, hogy azok nem a termelő területalapú támogatási igényét érintik – nem vonja maga után a május 15-ig igényelt egyéb támogatás csökkentése szankcióját.

Ugyanakkor a május 15-ét követően június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatási igény esetén az igényelt díjtámogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken csakúgy, mint a késedelmesen benyújtott területalapú támogatási igényeknél.

Van nulla százalékos hitel is

A Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100 százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos a kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján 2017. május 31-ig már jelenleg is elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek.

Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb kamat-, költség- és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére.

Forrás: www.tozsdeforum.hu

300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában

Az előzetes becsléseket jóval meghaladó, a háromszázmillió forintot bizonyosan elérő kár keletkezett a mátrai borvidék termésében a szombati jégeső következtében – mondta az MTI-nek a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. A hétvégén még százmillió forintra saccolták az okozott kárt.

A hegyközség területén több mint ötezer hektáron nő szőlő, az előzetes becslések szerint ennek nagyjából a negyedét verte el a jég május 13-án.

A jégeső centruma Gyöngyösön volt, de a környező településeket, Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát és Karácsondot, valamint Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint Karácsondon, Gyöngyöshalászon, Atkáron és Vámosgyörkön továbbra is érvényben van a másodfokú belvízvédelmi készültség.

„A viszonylag pontos becslések szerint 1000-1200 hektárnyi szőlőben 30 és 90 százalék közöttire tehető a termésvesztés. A termelési értékben így 30-40 százalék átlaggal számolva, 300-400 millió forintnyi a veszteség, amihez még az új ültetvényekben keletkezett károsodás is társul” – mondta Nyilas János, a hegyközségi tanács elnöke az MTI-nek.

Az elmúlt húsz évben nem volt még ekkora kár a mátrai borvidéken. A gazdák 95-98 százaléka ráadásul nem kötött biztosítást, mert magasnak ítélte a díjat, így csak a kárenyhítési alapból juthatnak bizonyos összeghez, ami a tényleges veszteség 40 százalékát fedezheti majd.

Nyilas János szerint nem a szőlősgazdák éve az idei a Mátraalján: kezdődött a januári kemény téli faggyal, folytatódott a húsvét körüli zöldfaggyal, május 3-án, most pedig a jégveréssel.

Forrás: index.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás

Elérheti a 11 milliárd forintot a madárinfluenza-járvány kapcsán megítélt kártérítés összege, ebből eddig 8,1 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdaságoknak – közölte Czerván György.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnapja alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat exportlehetőségei­ről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel. ­Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére.

A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése a kamarai elnök szerint már folyamatban van. A Magyar Biztosítók Szövetsége kezdeményezésére a minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozására.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a távirati irodának elmondta, a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban, így elérte a 250 milliárd forintot.

Forrás: www.magyaridok.hu

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
2017 május 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni.

A tavalyi díjtámogatások kifizetésének megkezdése jótékonyan hatott a mezőgazdasági szerződések idei megújítására: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) várakozása szerint idén már több mint 8 milliárd forint lesz a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele, ami 6-7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A támogatásra jogosultság feltételeiről, a várható felosztási mértékekről, illetve a főbb idei tendenciákról tájékoztat a FBAMSZ alábbi összefoglalója.

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.

Évről évre dinamikusan növekszik a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérő mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetőségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegéhez, akik a művelésükben lévő termőterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.

A FBAMSZ szakembere szerint kedvezőtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tűzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentősen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylő terheli majd a rendszert, így ebből a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az időszak végén a gazdák.

Így lehetne még jobb a rendszer

  • A folyósítás kedvezőbb ütemezése – Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Főként a szőlő és gyümölcskultúrák és más, nagy értékű ültetvények termelőinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
  • Egyszerűsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztő hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
  • Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehető igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erősödéséhez
  • Termékfejlesztés – Különösen a szőlő és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bővítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelők gazdálkodási és anyagi biztonságának megőrzését.
  • Erdőbiztosítások – Jelentős probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdőterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdőtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentős károkat a magasabban fekvő erdőségekben.

Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Oldalak