Függők, Alkuszok, Pavarotti – Útmutató biztosítási ügynökökhöz

Ma már számos lehetőség közül választhatnak, akik biztosítást szeretnének kötni. A lényeg, hogy pontosan tisztában legyenek azzal, az egyes csatornákon mit tudnak elintézni, történjen a kötés személyesen vagy online.

Nagyot nézhettek az olaszországi Modena városának egyes lakói az 1960-as évek közepén, midőn látták, mire vitte az a kellemes orgánumú fiatalember, akinél csaknem másfél évtizeddel korábban biztosítást kötöttek. A szóban forgó személy ugyanis nem volt más, mint Luciano Pavarotti, aki 1965-ben (30 évesen) már a milánói Scalában, 1968-ban pedig a New York-i Metropolitanben lépett fel, amit aztán a 2007 szeptemberében bekövetkezett haláláig fergeteges operaénekesi pályafutás követett. A három tenor egyikének az édesapja a helyi kórusban énekelt, nem csoda, hogy fia már gyermekkorában belépett a templomi kórusba, s ahogy teltek az évek, egyre komolyabban vette e mesterséget. Legszívesebben minden idejét a zenének szentelte volna a fiatal Pavarotti, csakhogy ezt akkor még nem engedhette meg magának. Hogy fenntartsa magát, biztosítási ügynökként dolgozott, s csak évek múltán intett búcsút e szakmának.

Biztosítást ma is lehet kötni a biztosító úgynevezett függő ügynökénél. Ez az elnevezés azt fejezi ki, hogy ő egy adott biztosító megbízásából dolgozik és csak annak a termékeit közvetíti. Ebből kifolyólag a lehető legrészletesebb tájékoztatást képes adni az adott biztosítási termékről. Ezen felül ismertetni tudja a biztosító kárbejelentési lehetőségeit és kárrendezési folyamatait, s akár más, kapcsolódó termékeket is tud ajánlani. A függő ügynökök elérhetők a biztosító fiókjaiban, de igény esetén egy előre egyeztetett időpontban és helyszínen (akár a leendő ügyfél otthonában is) a rendelkezésre tudnak állni.

A többes ügynök szintén a biztosítókkal van szerződésben, de több biztosítótársaság ajánlatát ismerteti az érdeklődővel, aki ki tudja választani a palettáról a számára legkedvezőbbet, amire rögtön le is tud szerződni.

Ugyancsak több biztosítóval áll kapcsolatban az alkusz, de ő az ügyfél megbízásából jár el. Ennek megfelelően a biztosítás megkötésén gondolkodónak alkuszi megbízást kell kötnie a közvetítővel arról, hogy utóbbi helyette, az ő nevében végezhessen el bizonyos feladatokat a biztosítótársaságok felé. Fontos tudni, hogy az alkuszra a megbízója nemcsak a szerződéskötéskor számíthat, hanem a megbízás tartalmától függően más esetekben is. Például, ha bármilyen adminisztrációs probléma merül fel – mondjuk, nem érkezik meg az aktuális csekk a biztosítótól –, vagy az ügyfélnek valamilyen kérdése/gondja van a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításának bonus-malus besorolásával.

Az alkusz segít a kárügyintézések során is és a biztosítási évforduló előtt értesítést küldhet a váltás lehetőségéről, sok esetben egyből bemutatva az elérhető ajánlatokat is.

A biztosításközvetítők az elvégzett közvetítői tevékenységért a biztosítóktól kaphatnak jutalékot, mely a biztosítási díj részét képezi. Az alkuszok esetében arra is van lehetőség, hogy az őt megbízó ügyféltől úgynevezett megszolgált díjban részesüljenek, melynek összegét egyedi megállapodás alapján határozzák meg.

Érdemes figyelni arra, hogy a biztosításközvetítés engedélyköteles tevékenység, és csak az végezheti, aki a Magyar Nemzeti Bank által vezetett nyilvántartásban szerepel. Minden közvetítő köteles a tevékenységéről és a saját személyéről tájékoztatni az ügyfelet még a biztosítási szerződés megkötése előtt. Ennek megfelelően az ügyfél ellenőrizheti, hogy pontosan ki és mi alapján jár el a szerződéskötés során.

Mind a többes ügynök, mind az alkusz segítségével lehetőség van a díjak és szolgáltatások összehasonlítására, és azok közül a legjobb ár-érték arányú biztosítás kiválasztására, az ügyfél igényeinek megfelelően. Jogszabály írja elő ugyanis a közvetítők számára, hogy a szerződéskötést megelőzően felmérjék az ügyfél igényeit és ennek alapján ajánljanak biztosítási termékeket, hogy megalapozottan lehessen dönteni. Ennek során nem csak a díjak közötti különbségre kell tekintettel lenniük, hanem arra is, hogy mi a biztosítást kötni szándékozó konkrét igénye, elvárása.

Amennyiben a közvetítők díj-összehasonlító weboldallal is rendelkeznek, akkor az ügyfél akár online is megkaphatja e teljes körű tájékoztatást, és a szerződést is meg tudja kötni online, otthonról, kényelmesen, rengeteg időt megspórolva. Online kötés esetén még papírokat sem kell aláírni, elég a szerződéskötés során letölteni a weboldalról az arra vonatkozó dokumentumokat, de vannak biztosítók, akik ezeket elküldik e-mailben is.

A legtöbb biztosító rendelkezik elektronikus fiókszolgáltatással (úgynevezett ügyfélportállal), amelyen keresztül biztonságosan és bármikor hozzáférhetőek a szerződéssel kapcsolatos dokumentumok. S ha ezt a biztosító lehetővé teszi, akkor egyebek mellett az ügyfél befizetheti online is a biztosítás díját, bejelentheti a szerződésével kapcsolatos változásokat, vagy akár kárbejelentést is tehet.

Ahogy a biztosítási szerződést megkötni, azt felmondani is több csatornán lehet, attól függően, hogy az ügyfél melyik biztosítót szeretné „leváltani”. Így e szándékot be lehet jelenteni személyesen a biztosítónál, levélben, faxon, online a biztosító weboldalán, e-mailben, telefonon és biztosításközvetítőn (ügynökön, alkuszon) keresztül.

Forrás: www.hvg.hu

Biztosítás nélkül kockázatos dolgozni - diákmunkások külföldön is

A nyári munkára készülő diákoknak van most a legnagyobb szükségük a biztosításra – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz cég annak kapcsán, hogy a munkaerőhiány miatt ezekben a hónapokban szinte minden területen a fiataloktól remélik a megoldást. Ebből akár baj is lehet. Legalábbis akkor, ha a diákok az egyre több pénz reményében „ész nélkül” bármibe belevágnak. Főleg külföldön.

Az egekig felértékelődött a diákmunka, szinte nincs olyan szakterület, ahol ne fogadnák örömmel, sőt ne várnák repesve a fiatalokat. Az építkezéstől kezdve szinte mindenhol mesésnek tűnő fizetést ígérnek a fiataloknak. Félő, hogy a jó pénz reményében sokan felelőtlenül belevágnak olyasmibe is, ami esetleg meghaladja a fizikai erejüket, állóképességüket, stb. – hívja fel a figyelmet a jelenség veszélyeire a CLB biztosítási alkusz cég. A diákok iránti igény miatt felfokozott hangulatban viszont szó sem esik egy fontos dologról, nevezetesen arról, hogy éppen ebben az időszakban mennyire fontos egy jó biztosítás, hiszen – sajnos – a diákmunka gyakran sérülésekkel jár – magyarázza Németh Péter, a CLB kommunikációs és online értékesítési igazgatója. Tapasztalatlanok, esetleg figyelmetlenek és természetesen gyakorlatlanok a diákmunkások, pedig idén vélhetően minden eddiginél többen szegődnek majd el, akár nehéz fizikai munkára is, mert ez utóbbiért még az egyébként is jelentősen felkúszott óradíjaknál is többet adnak.

A fiatalok nagy többsége külföldre szerződne el a nyárra – olvasható egyre több közvélemény-kutatásban. Félő azonban, hogy rájuk is igaz az általános megállapítás: minden második magyar biztosítás nélkül utazik. Márpedig a külföldi idénymunkára készülőknek, még a diákmunkásoknak is kiemelten fontos utasbiztosítást kötni – figyelmeztet a CLB szakértője. Rájuk ugyanis a néhány hetes munka során legalább annyi – ha nem több – veszély leselkedik, mint a turistákra. Ezért a külföldi és a belföldi munkára készülőknek is be kell jelenteniük a biztosítójuknál, amikor szerződést kötnek, hogy dolgozni fognak. Ezt nemcsak személyesen, hanem az online felületeken is meg lehet, sőt, meg kell tenni. A biztosítók ugyanis egy esetleges baleseti kártérítésnél különbséget tehetnek a turistaként átélt és a munkavégzés miatt bekövetkezett baleset és az arra járó összeg között – magyarázza a kommunikációs vezető. Amennyiben pontos a biztosítás – esetünkben benne van a kitétel: munkavégzés – rendben lesz a kártérítés is. Németh figyelmeztet: a tengeren túlra készülőknek ezt külön jelezniük kell. Az ő biztosításuk az átlagosnál némileg többe kerülhet, de adott esetben, a kártérítésben sokszorosan megtérülhet.

A cég tapasztalatai szerint nem lehet eleget beszélni az utasbiztosítás fontosságáról, különösen a nagy nyári turistaszezonban, hiszen annak egy balesetben, s következményeiben – mentő, orvosi ellátás, kórház, hazaszállítás, stb. – felbecsülhetetlen értéke van. Azt, hogy valójában mennyit ér a biztosítás, a saját bőrükön érzik azok, akik e nélkül utaznak, s balesetet szenvednek. A határon túli orvosi ellátás és egyéb kiegészítő segítség végösszege ugyanis alapesetben, bonyodalmaktól mentes lefolyásban is elérheti a több százezer forintot. A kiegyenlítésre két lehetőség van: a biztosító rendezi vagy maga a sérült fizet. Az ellátó országnak mindegy, honnan érkezik a pénz, ám egy biztos: még a milliós tételt is behajtja a szerencsétlenül járt turistán, hiába nem volt biztosítása.

CLB TIPP: Külföldi munkalehetőség és nyaralás előtt gondoljon az utasbiztosításra is! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!

Ha végre megvan álmaink autója, akkor már csak a megfelelő biztosítás kiválasztására van szükségünk. Erre is érdemes időt szánni, alaposan összevetve az ajánlatokat. Igaz, akkor sincs baj, ha később megbánjuk a döntésünket, hiszen évente egyszer meglévő biztosítónkat újra cserélhetjük.

Jókora feltűnést keltett 1888 augusztusában, amikor Bertha Benz és két fia egy Patent-Motorwagen nevű járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Férje, az évtizedekkel később a Mercedes révén világhírűvé vált Karl Benz, német mérnök úgynevezett motorkocsijára a szabadalmat 1886. január 29-én kapta meg – ezért ez tekinthető az automobil születésnapjának. A feltaláló eleinte csak Mannheimen belül furikázott, a városkán kívüli, első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres útját a felesége tette meg, a fáma szerint férje tudta nélkül. Bertha Benz ugyanis szerette volna felhívni a figyelmet az önjáró háromkerekűre, s e szándéka tökéletesen megvalósult. Például azáltal, hogy a karburátort a hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, a rakoncátlankodó féket pedig egy cipésszel javíttatta meg. Ez utóbbival egyébként ő is csatlakozott a feltalálók táborához, ettől számítják ugyanis a fékbetétet létezését.

Alig 7 évet kellett várni ahhoz, hogy az új közlekedési eszköz Magyarországon is megjelenjen. A technikai újdonságokért rajongó budapesti optikai műszerész, bizonyos Hatschek Béla vett 1895-ben Bécsben egy Benz-autót és gurult vele egészen hazáig. Akkor még biztosítóból volt több, szám szerint 12 kis hazánkban. Amelyek természetesen csak akkor kezdtek az autókra is szerződni, amikor azok már olyan mennyiségben futottak az utakon, hogy összeütközve akár jelentős kárt is okozhattak egymásban.

Azt pontosan nem tudni, mikor ütötték nyélbe az első autós biztosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország az élen járt az európai típusú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bevezetésében. Hiszen már 1961-ben csatlakozott az európai Zöldkártya-rendszerhez, autós biztosítási hálózata pedig 1970-re teljesen kiépült. A gépjármű-üzletághoz kötődik a magyar biztosítástörténet egyik jelentős – világszerte figyelemmel kísért – újítása is: a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be. Így küszöbölték ki a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is. Ezt az 1982-től működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája.

Az évek során folyamatosan modernizálódott a biztosításkötés. Míg kezdetben akár egy hétbe is beletelt egy szerződést tető alá hozni, addig ez ma már otthon ülve, egy laptoppal az ölünkben még negyedórát sem vesz igénybe – feltéve, hogy minden dokumentum a birtokunkban van. Márpedig minden második magyar hajlandó valamilyen online csatornán biztosítást kötni – derül ki a Mabisz megbízásából végzett Századvég-kutatásból.

Persze nemcsak online, a biztosítók weboldalán, illetve az alkuszok vagy többes ügynökök által üzemeltetett internetes összehasonlító oldalakon lehet kötni gépjármű-biztosítási szerződést, hanem a hagyományos csatornákon, személyesen. Méghozzá több helyen is: az autókereskedésben, ha ott elérhető ilyen szolgáltatás; az egyes biztosítók üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatain; alkuszcégek vagy többes ügynökök üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatán. Míg az ügynök általában egy (vagy több) biztosító megbízásából értékesíti az adott társaság(ok) termékeit, addig a biztosítóktól független alkusz az ügyfél megbízása alapján jár el.

Bár csábító, nem tanácsos biztosítást kizárólag a fizetendő díj alapján kiválasztani. Azzal, aki nem néz pontosan utána annak, hogy milyen szolgáltatást kap az adott díjért, könnyen megeshet, hogy nem az igényeinek megfelelő biztosítást és szolgáltatást választja, amivel csak egy kár bekövetkezésekor szembesül. Ajánlott utánajárni annak is, hogy a kiválasztott biztosító például milyen kárrendezési szolgáltatást nyújt, milyen lehetőségek vannak a kár bejelentésére, milyen határidőket vállal, illetve milyen kárrendezési hálózattal rendelkezik. Végül, de nem utolsósorban, mindenképpen érdemes figyelembe venni a szóban forgó biztosító pénzügyi stabilitását is.

De akkor sincs vész, ha elsőre nem jól választunk, évente egyszer ugyanis biztosítót lehet váltani. Csak időben kell ezt jelezni. A december 31-ei évfordulós szerződések esetében a felmondó nyilatkozatoknak legkésőbb december 1-én éjfélig, míg a nem év végi évfordulós szerződések esetében az évforduló előtti 30. napig, éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz. Felmondani rengeteg csatornán lehet: személyesen a biztosítónál, levélben, faxon, online a biztosító weboldalán, e-mailben, telefonon, valamint a biztosításközvetítőn (ügynökön, alkuszon) keresztül.

Figyelni kell arra, hogy a felmondás utolsó lehetséges napja nem a felmondáson szereplő dátumot, vagy például a postára adás napját jelenti, hanem azt, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szabályos felmondás határidőn belül megérkezik, a szerződés az évforduló napján megszűnik a régi biztosítónál. Ezért nagyon fontos, hogy az új szerződést még az évforduló előtt megkössük. Amennyiben a kötelező biztosításra vonatkozó felmondás nem érkezik be időben a régi biztosítóhoz, az újjal kötött szerződés érvénytelen.

Forrás: www.hvg.hu

Magunk tehetjük kényelmessé nyugdíjas éveinket

Ma már aligha van olyan aktív korú, aki azt gondolná, elég lesz az állami nyugdíj a kényelmes időskori élethez. Viszonylag egyértelmű, hogy magunknak is tenni kell valamit, tartalékolni kell, felhalmozni, amíg lehet. De hogyan lehet ezt hatékonyan csinálni?

Alapvetően két irány van: az egyik, hogy az első aktív években nagyon tudatosan és keményen nekiállunk spórolni, a másik, hogy folyamatosan, minden hónapban félrerakunk egy kisebb összeget. Az első megoldás sok lemondással jár, hiszen jó tíz évig se autó, se lakás, se gyerek nem jöhet szóba, minden forintot vissza kell forgatni – utána viszont jöhet a dőzsölés. Persze könnyű belátni, hogy sokan nem képesek és nem is akarnak ilyen feszes menetrend szerint élni.

A másik megoldás látszólag sokkal könnyebb, hiszen elvileg minden belefér, csak pénztárcához mérten mindig kicsit le kell csípni és be kell fektetni. Ha negyven éven át havonta félreteszünk ötezer forintot és úgy számolunk, hogy átlagban 3 százalék kamatot kapunk a befektetésünkért, akkor 40 év múlva 4,5 millió forintunk lesz – ugyanez 5 százalék kamat mellett 7,2 millió forint lesz. Tízezer forint havi spórolás mellett 3 százalék kamattal 9 millió, 5 százalék kamattal pedig 14,5 millió forint jöhet össze. Ez már kiegészítheti az állami nyugdíjat.

De honnan jöhet össze ekkora kamat?

Erre garancia nincs, de több olyan konstrukció is van, amellyel legalábbis a kockázatok csökkenthetők. Ha van rutinunk a pénzügyekben, magunk is összeállíthatunk egy portfóliót, csak arra kell figyelni, hogy mindig tegyünk hozzá a befektetendő pénzhez, és ne éljük fel a hozamot. A lakosság jó része ugyanakkor nem ennyire tudatos és rutinos.

Számukra az előre gyártott konstrukciók lehetnek jó megoldások, ráadásul ezeket adókedvezmény is támogatja. Ilyen konstrukció a nyugdíjpénztári számla. Önkéntes pénztárba lépve minden befizetés után 20 százalék szja-kedvezmény jár, évente legfeljebb 150 ezer forint. Ráadásul a munkáltató is fizethet a számlánkra a cafeteriacsomagban, így akár dupla összeg is összejöhet. A befektetést a pénztár kezelni, a számlatulajdonosnak semmi feladata nincs.

Ha valaki nem akar pénztártag lenni, biztosítást is köthet. A nyugdíjbiztosítások után szintén jár az adókedvezmény, ebből akár többet is nyithatunk. Figyelni kell azonban arra, hogy ha folyamatos díjú biztosítást kötünk, akkor azt fizetni kell, különben megszűnik a biztosítás, az adókedvezményt vissza kell fizetni, és az egész konstrukció sérül. Ez az egyszeri díjas biztosításoknál nincs így, hiszen ott egy befizetéssel le lehet tudni az egész ügyletet. Számításba kell azonban venni, hogy ezek a biztosítások nem törhetők fel, csak a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni. A befektetést alapvetően a biztosító kezeli, de az ügyfélnek is lehet beleszólása, ha változtatni akar.

A rutinosabbak nyugdíj-előtakarékossági számlát is nyithatnak (nyesz), ehhez szintén jár adókedvezmény. A nyesz-számlákkal azonban rendszeresen foglalkozni kell, hiszen itt a számlatulajdonos maga kezeli a befektetéseket. A nyesz-számlát nem lehet feltörni – csak az adókedvezmény visszafizetése árán – de idővel tartós befektetési számlává alakítható, amelyhez már akár kamat- és árfolyamnyereség-adó fizetési kötelezettség nélkül is hozzá lehet férni. Ez ugyanakkor már nem nyugdíjelőtakarékosság.

Forrás: www.origo.hu