2016.02.08

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni
2023 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni

A kátyú okozta károk 70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Védekezni sehogy nem lehet ez ellen, de fel lehet rá készülni. Ez a teendő, ha kártyúkárt szenvedtél.

A szakemberek szerint, aki sokat jár kátyús utakon, kössön kátyúbiztosítást, aki pedig kátyúkárt szenved, a következőt tegye.

Mitől alakulnak ki a kátyúk?

Egyrészt az úthálózat nagy része majd 40 éves, a teherbírásuk pedig jóval kisebb forgalomra lett tervezve. Emiatt az útburkolat megtörik, a kocsik kereke pedig kátyúvá formálja a repedéseket. A másik fő ok az időjárás. Az aszfaltba beszivárog a csapadék, ami télen megfagy és szétfeszíti a burkolatot. Amikor enyhül az idő, a víz kiolvad, a szétrepedt útburkolati darabokat az autók kerekei pedig meglazítják, kimozgatják a helyükről. Idén a fagy helyett az enyhe időjárás és sok csapadék miatt lehet majd több kátyú az utakon.

Milyen kárt okoznak a legtöbbször a kátyúk?

Leggyakrabban defektet, felni sérülést, de előfordul futómű-károsodás és akár baleset, személyi sérülés is. A kár összege jellemzően 20.000-40.000 Ft körül mozog.

Kihez fordulhatunk kártérítésért kátyúkár esetén?

Akinek nincs erre külön biztosítása, az a közút fenntartójához fordulhat. A településeket összekötő utakért a Magyar Közút, lakott területen az illetékes önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút felel az utakért. Nekik kell jelezni az igényünket. Akinek van biztosítása, a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért- hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Mi a teendő kátyúkár esetén?

A kátyú által okozott káreseményt ugyanolyan balesetként kell kezelni, mintha egy ismeretlen autós ütközne nekünk, így rendőrt kell hívni. Azt is fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, a káreseményt viszont mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ehhez a következőket kell benyújtani az út fenntartójának:

  • rendőrségi jegyzőkönyv;
  • lehetőleg tanúvallomás;
  • helyszíni fotók;
  • az esemény pontos ideje, helye, körülményei;
  • a sérülés jellege;
  • a becsült kár mértéke vagy a kár összegét igazoló javítási számla;
  • személyi sérülés esetén az orvosi dokumentáció;
  • az emailcímünk;
  • a bejelentő személyi igazolványának másolata;
  • a kocsit vezető személy jogosítványának másolata;
  • a gépjármű forgalmi engedélyének másolata;
  • kgfb igazolás.

Ha több kocsi is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként fizetik ki.

Mikor utasíthatják el a kár megtérítését?

A statisztikák alapján az esetek felében visszautasítják a kárigényeket, főleg a nem megfelelő dokumentáció miatt. A visszautasítás másik oka az lehet, hogy ha az adott útszakaszon kátyúra, rossz útviszonyra figyelmeztetőt táblát, sebességkorlátozó táblát helyeztek ki, amit nem vettünk figyelembe. Ezen kívül akkor sem fizetnek, ha nem bizonyítható, hogy a sérülést a kátyú okozta. A saját biztosítónk pedig akkor nem fizet, ha nem dokumentáltuk alaposan a történteket, vagy ha a megengedettnél gyorsabban mentünk, illetve, ha az úthibát tábla jelezte.

forrás: ripost.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Mabisz: drága lehet a síelés, több millióba kerül egy helikopteres mentés
2023 január 18.
Kategória:
Utasbiztosítás

Mabisz: drága lehet a síelés, több millióba kerül egy helikopteres mentés

Lambert Gábor szerint a téli sportok kedvelőinek érdemes biztosítást kötni, mert könnyen rémálomba fordulhat a kikapcsolódás.

"A tapasztalat azt mutatja, hogy aki nem rendelkezik megfelelő biztosítással, annak a helikopteres mentés, illetve a kórházi költségek több millió forintot is kitehetnek. Ha nincs a biztosításunknak felelősségbiztosítási része, akkor a sípályán okozott balesetek – amennyiben mi vagyunk az okozói – ugyancsak nagyon komoly összegeket tehetnek ki" – mondta az InfoRádióban Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.

Az ellátás menete attól is függ, hogy mi áll a szerződésben, mire kötöttek biztosítást. A biztosítók is az ügyfélnek kedvezőbb anyagi megoldással számolnak. Lambert Gábor szerint elképzelhető, hogy adott esetben érdemesebb kiküldeni egy mentőkocsit és hazaszállítani az ügyfelet, mint kint fizetni a gyógyítás költségeit.

A kommunikációs vezető tapasztalatai szerint a külföldre utazó síelők 60 százaléka köt utasbiztosítást, ami jobb arány, mint általában a külföldre utazók körében. A korábbi években ugyanis azt lehetett látni, hogy csak minden második utazó kötött utasbiztosítást.

Hangsúlyozta: akkor érdemes speciális biztosítást kötni, ha a síelést extrém sportként fogjuk fel, tehát elhagyjuk a sípályát és a pályán kívüli síelés kedvelői vagyunk.

A kommunikációs vezető szerint nehéz általánosságban beszélni a biztosításokról, hiszen erőteljes a verseny a piacon, és nagyon különböző termékek közül válogathatunk. Van olyan biztosító, mely kifejezetten síbiztosítást ajánl, mások általános feltételei kiterjedhetnek akár a síelési körülményeinkre is. Ha nem extrém sportolásra vágyunk, akkor az európai uniós országokban egy egyhetes síelés biztosítása öt-hatezer forintba kerül.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon
2023 január 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon

A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.

A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.

Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)

A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e - írja a közlemény.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A lakásunkra és a járműveinkre kötünk leggyakrabban biztosítást
2023 január 12.
Kategória:
Általános

A lakásunkra és a járműveinkre kötünk leggyakrabban biztosítást

A vagyonvédelem céljából fordulnak legtöbbször biztosítóhoz a magyarok. Az utasbiztosítások is népszerűnek számítanak.

A magyarok kétharmadának van valamilyen típusú biztosítása; a többségnek vagyonvédelmi biztosításai vannak, ezeket leginkább ingatlanokra és gépjárművekre kötik – derült ki az Uniqa Biztosító országos lefedettségű felmérésének eredményeiből.

A biztosítótársaság által készített összefoglalóból kiderül, hogy az online kutatás során megkérdezett 18–50 évesek fele életbiztosítást is kötött. A diplomások zömének legalább három biztosítása van, a tapasztalatok szerint az iskolázottság emelkedésével növekszik a biztosítást kötők aránya.

A megkérdezettek csaknem negyede vett igénybe utasbiztosítást az elmúlt egy évben, a párok és családok esetén főleg a nők kötik meg ezeket.

A diplomások között magasabb az arány, elsősorban azért, mert ők többet utaznak.

Az elmúlt hat hónapban a megkérdezettek negyede mondott le bármilyen biztosítási terméket.

A bizonytalan gazdasági környezetben általában megnő az igény a megtakarítási jellegű termékek iránt, főként a diplomások részéről, akik eleve nagyobb arányban vesznek igénybe biztosításokat.

Emellett a fiatalabb korosztály is az átlagnál élénkebben érdeklődik a különböző vagyonbiztonsági termékek iránt – jelezte az Uniqa a felmérés eredménye alapján.

forrás: vg.hu

Nem kötelező váltani, de így lehet spórolni az autók biztosítási díján
2022 december 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Nem kötelező váltani, de így lehet spórolni az autók biztosítási díján

December elejéig körülbelül százezer autós mondta fel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését. Nekik csupán néhány napjuk maradt, hogy a határidőt betartva, december 31-ig új szerződést kössenek, áll a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményében.

A szervezet nagyrészt azokra a járműtulajdonosokra vagy üzembentartókra céloz, akik régóta nem vásároltak másik járművet, ezért biztosítási szerződésüket a 2010-ig érvényes szabályok értelmében csak a november-decemberi biztosítóváltási időszakban bonthatják fel, hogy olcsóbb díjért új szerződést kössenek egy másik társaságnál.

A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy aki lemondta eddigi szerződését, de nem kötött újat, az január 1-től fedezet nélkül maradhat. Hasonló helyzetbe kerülnek azok is, akik az év végi biztosítóváltást követően, legkésőbb 2023 március 1-ig nem fizetik ki az éves díjat, vagy annak első részletét.

A hasonló mulasztások nagyon költségesek lehetnek, hiszen a forgalomban lévő, de biztosítás nélkül használt járművek után úgynevezett fedezetlenségi díjat számít fel a Magyar Biztosítók Szövetsége. Ennek összege a motor teljesítményétől függően, idén napi 600, vagy akár 1290 forint lehet, és az így beszedett pénzből térítik meg a kötelező biztosítás nélkül közlekedő autósok által okozott károkat, de később be is hajtják rajtuk a kárösszegeket.

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz munkatársa szerint mostanra körülbelül 400-500 ezer olyan rendszámos jármű, (a személyautókon kívül teherautó, motorkerékpár vagy éppen utánfutó) lehet forgalomban Magyarországon, amelyre a régi szerződési szabályok vonatkoznak.

A mintegy ötmillió darabos járműállomány zömének esetében évente egyszer, a vásárlás időpontjához igazodva lehet biztosítót váltani, mondja a szakember. Így például, ha valakinek 2021 március 10-én került a nevére egy új vagy használt autó, annak 2022 február 10-ig meg kellett megkötnie az új szerződést. Biztosítóváltáskor át kell vezetni a bónuszfokozatot is, ha az autó üzembentartója korábban nem okozott kárt és ezzel kedvezőbb besorolást ért el az úgynevezett a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben.

Németh szerint azért fontos ezt jelezni az új biztosítónak, mert a társaságok sokszor automatikusan a friss belépők számára fenntartott A0-kategóriába sorolják új ügyfeleiket, így azok többet fizetnek az indokoltnál. A cégek általában 2-3 hónap késéssel ellenőrzik a nyilvántartásban az autósok által megadott bónuszadatokat, majd szükség esetén fölfelé, vagy lefelé módosítják a biztosítási díjat, ha előzőleg pontatlan információk alapján kötöttek szerződést.

A teljes magyar kötelezőbiztosítás-állomány esetében, átlagosan 50-52 ezer forintos éves díjra számít a szakértő az idei évben, a tavaly regisztrált 48 ezer forintos átlaggal szemben. Eközben a november-decemberi váltási időszak esetében 30-35 ezer forintra tehető az átlagos kgfb-díj, mivel a régi szerződések sokszor utánfutókra és idős autókra szólnak.

Németh úgy látja, évről-évre egyre többen váltanak biztosítót, mert sokan rájöttek, hogy akkor is emelkedik a biztosítási díjuk, ha nem tesznek semmit és ezzel automatikusan elfogadják a meglévő szerződés meghosszabbításakor kalkulált új tarifát, az úgynevezett indexdíjat. Egy drágább, vagy nagyobb hengerűrtartalmú személyautó, illetve teherautó esetében akár 40-50 százalékot spórolhat, aki új szerződést köt, míg egy átlagos autó esetében 10-15 százalék lehet a megtakarítás.

A régió átlagához képest Magyarországon kedvezőek a kötelező biztosítási díjak, de Németh Péter jelentős emelkedésre számít a következő években, így az átlag néhány éven belül megközelítheti a 90 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak folyamatos növekedésének hátterében a magas infláció, a gyenge forint, az ezek következtében emelkedő javítási- és alkatrészköltségek, illetve munkadíjak, továbbá a biztosítókra kivetett, majd megemelt különadó áll. Mivel a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi a biztosítókat, azok átmenetileg sem működtethetik veszteségesen kötelező biztosítási üzletágukat.

forrás: telex.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Milyen okmányokra van szükségünk januártól a közúti baleseteknél?
2022 december 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Milyen okmányokra van szükségünk januártól a közúti baleseteknél?

Január elsejétől nem kell magunknál tartani a forgalmit és a jogosítványt, amennyiben érvényesek és szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Ha azonban baleset szereplői vagyunk, továbbra is meg kell adnunk a kárrendezéshez szükséges adatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?

A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.) A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják. Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.

A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: “Mindkét járművezető felelős”, illetve a “Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.

A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.

Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Százezer autósnak kell új biztosítási szerződést kötnie az év végéig
2022 december 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Százezer autósnak kell új biztosítási szerződést kötnie az év végéig

Aki nem köt új szerződést, az újév első napjától biztosítási fedezet nélkül marad.

Piaci becslések szerint csaknem 100 ezer gépjárműtulajdonos mondta fel december elsejéig az év végén lejáró kötelező biztosítását, nekik december 31-e éjfélig kell új biztosítási szerződést kötniük – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A szervezet közleményében hangsúlyozta: aki az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad. Ezzel súlyos kockázatot vállal, emellett a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint.

Az első díjrészlet befizetésére a szerződést váltó autósoknak március elsejéig van lehetőségük. A biztosítójuknál maradó ügyfeleknek ugyanakkor a normál rend szerint, legkésőbb január végéig kell rendezniük a biztosítás díját.

A szövetség szerint célszerű utánajárni a szerződés sorsának abban az esetben is, ha valaki időben intézkedett az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéséről, de a szerződéskötésről nem kapott visszajelzést a biztosítótól vagy a közvetítő alkusztól.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Síelők, figyelem: akár több millió forintot is bukhat az, aki biztosítás nélkül szenved balesetet
2022 december 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

Síelők, figyelem: akár több millió forintot is bukhat az, aki biztosítás nélkül szenved balesetet

A kedvelt síparadicsomokat egyre több magyar látogatja, és a meghosszabbított téli iskolai szünet miatt január első hetére is sokan terveznek külföldi utakat. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) információi szerint az emberek az utazásokkal kapcsolatban is költségtudatosabbak, így a mostani szezonban a közeli és olcsóbb síközpontok a legnépszerűbbek. Mielőtt azonban útnak indulunk, fontos, hogy akár az utolsó pillanatban is kössünk utasbiztosítást, hiszen ellenkező esetben akár hatmillió forintot is bukhatunk.

Ne essünk el a megfelelő védelemtől

A téli sportok közül leggyakrabban a síelés és a snowboardozás miatt választunk külföldi terepet, egy amerikai tanulmány szerint viszont egyúttal ezek a legveszélyesebb téli sportok. A legtöbb ilyen balesetet esés okozza, de a pályán való ütközés sem ritka. Az Allianz Hungária statisztikái szerint a jellemző sérülések közé tartozik a lábszártörés, a keresztszalag-szakadás, valamint a vállat, hátat és kezet érő ficamok és rándulások. Az ilyen balesetek önmagukban is éppen elég kellemetlenek, de még nagyobb stresszel járnak, ha egy hegy tetején történnek meg, ráadásul külföldön, ahol a társadalombiztosításunk nem érvényes. Pont ezért kiemelten fontos, hogy utasbiztosítással a zsebünkben vágjunk neki az utazásnak, hiszen bár a baleseteket nem előzhetjük meg vele, a megfelelő sürgősségi orvosi ellátás finanszírozásához életmentő segítséget nyújt, amiről sokan még mindig megfeledkeznek.

Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú utazásbiztosítást választunk, mert léteznek kifejezetten a téli sportolási igényekre szabott opciók. Ezeken belül is különbséget kell tenni a kijelölt pályán síelő hobbisportolóknak, a pályán kívüli izgalmakat keresőknek, illetve a versenysportolóknak szóló szolgáltatások között. A téli sportbiztosítások számos szolgáltatást tartalmaznak: többek között a választott csomagnak megfelelő limitig fedezik a baleset esetén szükséges helikopteres mentést és sürgősségi ellátást, illetve a fel nem használt síbérlet költségét. De olyan elemeket is tartalmaznak, mint például poggyászbiztosítás – ideértve a sportfelszerelések biztosítását –, továbbá jogvédelmi és felelősségbiztosítás, illetve utazási segítségnyújtási szolgáltatások. Emellett autós utazás esetén autó asszisztencia, vagy légi utazás esetén járatkésés vagy járattörlés esetére automatikus szolgáltatás is választható.

Drága mulatság

Az Allianz adatai alapján az egyik jellemző baleset az esés miatti lábtörés. Egy konkrét esetet nézve, ha például Ausztriában kijelölt pályán síelés közben elesünk és lábszártörést szenvedünk, az alábbi költségek merülhetnek fel kórházi ellátás esetén (forintra átszámolva):

  • Helikopteres mentés: 2 288 900 Ft
  • Orvoshoz szállítás: 66 500 Ft
  • Sürgősségi orvosi ellátás: 3 219 000 Ft
  • Gyógyszer: 52 550 Ft
  • Beteg Magyarországra szállítása az illetékes gyógyintézetig: 338 000 Ft

Összesen tehát egy ilyen szerencsétlenség következtében akár hatmillió forintunkba is kerülhet, ha nincs megfelelő utasbiztosításunk.

Fontos megemlíteni, hogy az európai egészségkártya nem helyettesíti az utasbiztosítást, így nem téríti meg a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem, és a turistaközpontokban működő egészségügyi intézmények küzöl nem mindegyik fogadja el.

Abban az esetben, ha nem csak síelni akarunk, válasszunk olyan biztosítást, ami többféle téli sportra is kiterjed. Azoknak pedig, akik pályán kívül, versenyen vagy funparkban szeretnek téli sportolni, alaposan utána kell nézniük a lehetőségeknek, hiszen a legtöbb utasbiztosítás ezekre nem nyújt fedezetet.

Ezenkívül amennyiben autó helyett inkább repülővel utaznánk, az Allianz egyes termékeinél opcionálisan választható a menetrendszerinti légi járat késése, törlése és útvonalának módosítása esetén nyújtott automatikus szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy a blokklánc-technológiának és okosszerződésnek köszönhetően nincs szükség a biztosítási esemény bejelentésére, annak elbírálása és kifizetése automatikusan megtörténik, amennyiben a szerződéskötéskor megadjuk a menetrendszerinti járatok számát, indulási dátumát és időpontját, valamint a bank nevét és a bankszámlaszámunkat.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban néhány kattintással kiszámolhatja a biztosítási díjakat a téli síelésre:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Rengeten követik el ezt a hibát a lakásfelújításnál: óriási baj lehet belőle
2022 december 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rengeten követik el ezt a hibát a lakásfelújításnál: óriási baj lehet belőle

A lakásbiztosítást megkötjük, és többet nem is foglalkozunk vele. Ez a gyakran elkövetett hiba sokba kerülhet számunkra egy esetleges káresemény bekövetkezésekor. Ha egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházást követően nem frissítjük szerződésünket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását.

A gazdasági nehézségek ellenére is töretlen a felújítási kedv

Az év végéhez közeledve egyre többet gondolkodunk a jövő évi terveinkről és arról, hogyan tudjuk megvalósítani azokat. Az ilyen projektek közé tartozik például egy lakásfelújítás vagy -korszerűsítés is, amit a GKI és a Masterplast közös kutatása alapján közel 800 ezer magyar háztartás tervez megvalósítani 2023 nyaráig. Ez százezerrel több, mint egy évvel ezelőtt – írja közleményében az Allianz.

Talán pont az ellenkezőjét feltételeznénk, de a lakásfelújításra fordított összeg a jelenlegi infláció sújtotta gazdasági helyzetben is megtérülhet, hiszen egy energetikai korszerűsítéssel, napkollektorok felszerelésével vagy csupán a szigetelés modernizálásával is jelentősen csökkenthetjük a havi rezsikiadásainkat. Azonban fontos észben tartani, hogy egy felújítás növeli az ingatlanunk értékét, ezért a lakásbiztosításunkat is célszerű felülvizsgálni annak érdekében, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot. Az Allianz Hungária szakértője tanácsokat ad, hogy mit érdemes átgondolnunk ezzel kapcsolatban.

Egy-egy nagyobb volumenű beruházás, mint például hozzáépítés, tetőtér beépítés, emeletráépítés, energiatakarékos megoldások alkalmazása, felújítás vagy korszerűsítés olyan mértékű ingatlan értékemelkedést jelenthetnek, amelynek megfelelő lekövetésére és érvényesítésére az évenkénti indexálás[1] nem feltétlenül elegendő. Hasonló a helyzet az újabb műszaki cikkek vagy a korábbinál értékesebb berendezések, bútorok, egyéb ingóságok vásárlása miatti értéknövekedés esetén is, így fennállhat az alulbiztosítottság veszélye.

Átlagosan 3, 4 lakásban éljük le az életünket

„Tapasztalatunk szerint a lakásbiztosítások többségét az ingatlanokba való beköltözéskor kötik, és évről-évre automatikusan hosszabbítják érdemi változtatás nélkül, holott egy ingatlan a benne lévő ingóságainkkal együtt a legértékesebb vagyonunk. Gondoljunk csak bele, átlagosan mennyi ideig lakunk egy helyen életünk során (statisztikák szerint átlagosan 3,4 lakásban élünk életünk során), és a beköltözéshez képest mennyi mindennel gazdagítjuk azt az évek alatt, legyen szó akár ingóságokról vagy az épület felújításáról, bővítéséről. Ha ezt nem követjük a biztosításunk rendszeres átvizsgálásával, akkor az otthonunk alulbiztosítottá válhat. Vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az ingatlan helyreállítási értéke, illetve a biztosított vagyontárgy újra beszerzési értéke. A problémára viszont az esetek többségében csak a káreset megtörténte után, a kárszakértői felmérés során derül fény” – magyarázza Tollmayer György, az biztosító lakossági vagyon termék-és portfólió menedzsment osztályának vezetője.

Egy, az otthonunkban bekövetkező káresemény ügyintézésekor pedig a biztosító az aktuális szerződésben szereplő fedezetek és értékek alapján téríti meg a kárunkat. Tehát, ha például egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházásokat követően nem frissítjük szerződésünket, vagy az éves indexálás során a létrejött szerződés biztosítási összege és díja nem tudja követni a piaci árak és az infláció miatt megnövekedett helyreállítási költségeket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását.

„Éppen ezért nagyon fontos, hogy szerződéskötéskor pontosan meghatározzuk a biztosítani kívánt ingatlan paramétereit és a vagyontárgyak értékét, illetve felújítástól függetlenül is évente legalább egyszer érdemes felülvizsgálni, és szükség esetén megújítani az érvényben lévő szerződésünket. Hiszen az életmódunk, az otthonunk, ezzel együtt pedig az igényeink, illetve az elérhető biztosítási konstrukciók is változhatnak” – teszi hozzá a szakember.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Öt százalékkal nőttek a kötelező biztosítási díjak a III. negyedévben
2022 december 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Öt százalékkal nőttek a kötelező biztosítási díjak a III. negyedévben

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal emelkedtek. A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (KGFB) átlagos állománydíja 46,7 ezer forint volt 2022. szeptember végén, ami 5 százalékkal magasabb az előző év III. negyedévi adatával összevetve. Ezen belül a fővárosi autósok KGFB-díja 6 százalékkal, míg a nem budapesti üzembentartóké 5 százalékkal nőtt éves bázison. A vidéki autósok átlagos állománydíja (kb. 43,4 ezer forint) több mint 22 ezer forinttal marad el fővárosi társaikétól (közel 65,6 ezer forint) – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. III. negyedévi KGFB-indexében.

A biztosítói kárkifizetések a díjaknál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A növekedés oka egyrészt az, hogy ezt az időszakot már nem érintette a koronavírus miatti lezárások hatása (vagyis a megnőtt járműforgalom miatt immár több lehetett a káresemény). Másrészt a devizaárfolyam-változás (külföldi alkatrészek beszerzésénél), illetve a szerviz- és alkatrészdíjak drágulása is szerepet játszhatott.

Az enyhén növekedő díjak és a magasabb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított, korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) csak enyhén változott. A korrigált index 2021. I. negyedévében állt a csúcson, azóta jobbára csökkenés tapasztalható.

Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak, az egyedi szerződéseknél azonban jellemzően egy számjegyű emelkedés történt. Az egyedi szerződéses taxinál – amelyeknél nem folytatódott a szerződésszám bővülése – megállt a díjcsökkenés, sőt 8 százalékos növekedés látható. Díjcsökkenést (-1 százalék) csak a kisebb szerződésszámú nehéz pótkocsiknál lehetett feljegyezni. A flottás szerződéseknél a nehéz pótkocsik és a vontatók díjai estek erősen vissza (-9, illetve -7 százalék). Az egyéb teherautóknál egyedi (8 százalék) és flottás szinten is (11 százalék) díjemelkedés látható.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak