2017.08.16

Fogalmuk sincs erről a bérlőknek, pedig minden értékük odaveszhet

A magyarok 80 százalékának van lakásbiztosítása, azonban az ingóságokra csak a megkérdezettek fele kötött biztosítást, derült ki egy pénzintézei kutatásból. A legtöbben általánosságban a beázástól, csőtöréstől és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínűnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.

A magyarok 80 százaléka köt lakásbiztosítást otthonára, ám ez nem jelent teljes védettséget számukra. A lakásbiztosítással rendelkezők jelentős része ugyanis az ingóságok védelmére már nem gondol - derült ki a K&H biztos jövő indexének ingatlanokkal foglalkozó kutatásából. A kutatás során megkérdezettek csupán fele mondta, hogy ingóságokra kötött biztosítással is rendelkezik. A válaszadók 12 százalékának nincs, 8 százalék pedig nem is tudja, hogy rendelkezik-e ilyennel.

A fővárosban kevesebb a lakásbiztosítás

Az is látszik, hogy a fiatalabbak, a harmincas éveikben járó korosztály tagjai kevésbé törődnek ezzel a kérdéssel. Egyrészt náluk a legmagasabb - 14 százalék - azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy van-e lakásbiztosításuk, 16 százalékuk pedig azt mondta, hogy nincsen lakásbiztosítása. Általánosságban a lakásbiztosítás hiánya, területi bontás szerint leginkább Budapestre jellemző: a fővárosban a lakosság 18 százaléka nem köt biztosítást otthonára. A kutatásból az is kiderült, hogy azok, akik nem saját tulajdonú lakásban élnek, kevésbé tartják fontosnak a biztosítást, 21 százalékuknak egyáltalán nincs is.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője elmondta, hogy a lakásbiztosítások segítségével komoly kiadásoktól és bosszúságtól kímélhetik meg magukat a lakók egy-egy váratlan esemény bekövetkezésekor. A kockázatviselés ezen módja olyan helyzetek esetén is segítséget nyújthat, amelyeket nehezen vagy nem lehet megelőzni. Ilyenek az időjárás miatt bekövetkezett károk, mint például a tető megrongálódás vagy az ablaküveg kitörése.

A bérlőknek is érdemes megnézniük, van-e lakásbiztosítás a bérleményen és az vonatkozik-e az ingóságokra. A bérelt lakások esetében a tulajdonos sokszor csak a lakásra köt biztosítást, de a lakásban található egyéb dolgokra, többek között a bérlők ingóságaira nem feltétlenül - mondta Kaszab Attila.

A K&H idén májusig több mint 5 ezer lakásbiztosításhoz köthető káreseményt rendezett, amely 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában bejelentett és kifizetett káreseményeket. Idén átlagosan egy-egy lakásbiztosítási káreseményre a biztosító 50 ezer forintot fizetett ki ügyfeleinek, a legmagasabb kártérítési összeg pedig meghaladta a 35 millió forintot - tette hozzá a szakember.

Nem tudjuk, mikor jár le

A felmérésből az is kiderült, hogy bár a megkérdezettek döntő többsége kötött lakásbiztosítást, mégis alig több mint az 50 százalékuk volt tisztában azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a lakásbiztosítások többsége csak a szerződés kötésének évfordulóján bontható fel. A 30-as éveikben járó korosztály tagjai kifejezetten tájékozatlannak mondhatóak ebből a szempontból, 28 százalékuk egyáltalán nem tudta, mikor jár le a lakásbiztosítása.

Lakásbiztosítást illetően a legtöbben az internetes összehasonlító oldalakról tájékozódnak, a második helyen végeztek a biztosítók honlapjai, ahonnan minden második ember informálódik, a harmadik helyre pedig a családtagok, ismerősök tapasztalata került.

Ingatlanokra leselkedő veszélyek

A legtöbben általánosságban a beázástól, csőtöréstől és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. Az üvegtörést országos szinten a megkérdezettek 48 százaléka tartja komoly kockázatnak, ezzel szemben a saját lakásuk esetében csak 24 százalékuk mondta ugyanezt. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínűnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell
2023 május 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell

Magyarországon a biztosított lakások aránya megközelíti a 75 százalékot, amivel Európa élmezőnyéhez tartozunk. Javítanivaló, tennivaló azért ezen a területen is akad, az igazi kihívást azonban az ingatlanok alulbiztosítottságának felszámolása jelenti. A probléma abból fakad, hogy a tulajdonosok nem követik a lakások építési vagy éppen a felújítás, korszerűsítés eredményeként jelentkező értéknövekedését a biztosítási szerződésekben.

Az OTP Bank tapasztalatai szerint 2023-ban az ügyfelek csaknem egyharmada már módosította a korábban megkötött szerződését, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot, a tájékoztatási kampányra érkezett visszajelzések is kedvezőek, de bőven van még tennivaló.

A cél az, hogy minél többen felismerjék, ha a biztosításuk nem követi az ingatlan újraépítési értékét akkor az nem nyújt megfelelő fedezetet az esetlegesen bekövetkező károk elhárítására, felszámolására. A lakások értékét alapvetően két tényező növeli: az elmúlt években különösen kiugró drágulás, illetve a felújítási, korszerűsítési beruházások.

Bár az elmúlt időszakot jellemző folyamatos és erőteljes drágulás tavaly, az utolsó negyedévben veszített a lendületéből, a hazai lakáspiacon, és az otpotthon.hu-n eladásra meghirdetett lakóingatlanoknál az idei első negyedévben azt tapasztaljuk, hogy az infláció alatt maradt az árnövekedés, a korábbi, dinamikus drágulás miatt könnyen előfordulhat az, hogy káresemény esetén az akár öt-tíz éve megkötött lakásbiztosítás ma már nem nyújt fedezetet az ingatlan újraépítési értékére - – összegezte tapasztalatait Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezető igazgatója.

Ami a konkrét számokat, adatokat illeti, a lakások árnövekedésében Európa éllovasai közé tartozunk. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat 2022 utolsó negyedévében 16.5 százalékos magyarországi áremelkedést mutatott ki a megelőző év azonos időszakához képest, amivel Horvátország és az észtek mögött a harmadik helyen álltunk az EU-ban.

A lakásfelújításokat, korszerűsítéseket tavaly az állami támogatások is segítették. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2022 harmadik negyedévének végén az otthonfelújítási programban az Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki (összesen mintegy 190 ezer lakóingatlan felújításához kapcsolódóan), amelynek 41 százalékát az ingatlanok energetikai korszerűsítésére fordították.

A lakásbiztosítási piac komoly változások előtt áll, április 30-án léptek életbe az új szabályok, amelyek célja, hogy a fogyasztók a biztosítók erősödő versenyében találják meg a számukra legkedvezőbb megoldásokat, amelyek között kiemelt szerepük van a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításoknak (MFO).

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
2023 április 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek

Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.

Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.

A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.

Mi számít társasháznak?

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.

A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.

Miért fontos a közös biztosítás?

A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.

A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."

"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."

Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.

A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás

A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.

Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.

A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.

A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.

A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.

A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Súlyos kiadással szembesülhet az, aki nem figyel erre a lakásbiztosításnál
2023 április 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Súlyos kiadással szembesülhet az, aki nem figyel erre a lakásbiztosításnál

Bizonyára minden biztosítással rendelkező lakástulajdonos számára fontos az, hogy amikor az otthonában kár történik, a biztosító teljesen kifizesse azt. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy ez az ügyfelen is múlik: az alulbiztosítottság miatt könnyen lehet, hogy a költségnek csak egy részét kapjuk vissza.

Az áremelkedés az építőipart sem kíméli, a munkadíj és az építőanyag is egyre többe kerül. Az árnövekedéssel együtt pedig az ingatlan helyreállítási költsége is emelkedik, azaz, ha kár történik egy ingatlanban, azt csak egyre drágábban tudjuk megjavítani. Ilyenkor arra is figyelni kell, hogy a lakásbiztosítás biztosítási összegét is megfelelő mértékben növeljük, hiszen, ha ezt nem tesszük meg, alulbiztosítottá válhat az ingatlanunk.

Egy ingatlan akkor van alulbiztosítva, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem lenne elegendő a lakás teljes újjáépítéséhez, mivel a biztosítási összeg egyenlő a kártérítés felső határával. Ilyen például akkor fordulhat elő, ha

  • a biztosítás megkötésénél a valós alapterületnél kisebbet adunk meg,
  • a szerződés megkötésénél nem adjuk meg az ingatlan specális adatait (például különleges építőanyag), vagy például
  • a szerződést régen kötöttük meg, azóta pedig nem aktualizáltuk, az árak emelkedése miatt pedig már nem elegendő a biztosítási összeg.

Az alulbiztosítosság nem csak akkor jelent veszélyt, ha az otthonunkat a biztosítási összegnél magasabb mértékű kár éri: egy alulbiztosított ingatlannál a kárkifizetés maximuma mindig úgy aránylik a kár teljes értékéhez, mint ahogyan a biztosítási összeg a teljes újjáépítési értékhez.

Például, ha egy 50 millió forint értékű ingatlanban 2 millió forintos kár keletkezik, de a biztosítási összeg csak 25 millió forint, a biztosító a kárnak csak az arányos részét fizeti ki, azaz egymillió forintot, a másik felét pedig zsebből kell megoldanunk.

Az alulbiztosítottságot úgy kerülhetjük el, ha betartjuk az alábbi szabályokat:

  • A biztosítási szerződés megkötésénél minden adatot a lehető legpontosabban kell megadni (különös tekintettel a négyzetméterre).
  • A biztosítási összeg szinten tartását minden évben kezdeményezik a biztosítók, ezt érdemes elfogadni, hiszen így külön teendő nélkül kerülhetjük el az alulbiztosítottságot.
  • Évente legalább egyszer egyeztessük össze a házunk értékét a biztosítási összeggel, ezt akkor is tegyük meg, ha az ingatlan bővítésen, vagy jelentős korszerűsítésen esett át, esetleg nagy értékű ingóságokat vásároltunk.

A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meg kellene barátkoznunk a folyamatosan növekvő biztosítási díjjal. A fedezetek karbantartása mellett a díjak szempontjából is érdemes aktívan kezelnünk a biztosításunkat: minden évben megnézni, el tudnánk-e érni ugyanazt a védelmet egy olcsóbb biztosítással vagy másik biztosítónál is. A meglévő szerződést az éves fordulónap előtt legalább 60 nappal mondhatjuk fel. Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás esetén évente négyszer mondhatjuk fel a szerződést, 2024-től pedig az évfordulón túl minden év márciusában minden lakásbiztosítási szerződéssel megtehetjük ezt.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar
2023 február 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar

Folyamatosan érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz.

Másfél milliárd forintnál is nagyobb kárbejelentési összegre számítanak a a hétvégi viharok miatt a biztosítók.

A Groupama félmilliárd forintra becsüli a rendkívüli időjárás okozta ügyfélkárok összegét. Az ország második legtöbb lakásbiztosítást kezelő biztosítójához hétfő délig csaknem 1500 bejelentés érkezett, de összesen legalább kétszer ennyit vár. A legtöbb bejelentést Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyéből kapták, ahol tetőket bontott meg, épületelemeket szakított le, fákat döntött ki, vagy szabadon hagyott tárgyakat sodort el a szél. A károk átlagos értéke 85 ezer forint.

Az Aegon is félmilliárd forint körüli kárösszegről ír. Hozzájuk hétfőn 14 óráig 2700 kárbejelentés érkezett, elsősorban Somogyból és Baranyából, épületekben, tetőszerkezetekben, vagyontárgyakban keletkezett károkról.

A Generali hétfő délig majdnem 2500 bejelentést fogadott, a többi társasághoz hasonlóan főképp Közép- és Dél-Dunántúlról. Leginkább Kaposvár, Pécs és Veszprém térsége szenvedte meg az erős szelet. Ők 350 millió forintra becsülik ügyfeleik kárát. Jelezték azt is, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, gyakrabban okoz kárt, ezért érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket.

A hétfő délutáni adatok alapján az Allianz Hungáriához több mint 2000 kárbejelentés érkezett, elsősorban Pécs, Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Baja térségéből. Ott a 200 millió forintot is elérheti a kárösszeg, de a bejelentéseknek még nincs vége, az ügyfelek jelentős része csak napokkal később jelentkezik a biztosítónál.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában kiszámoljuk Önnek a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, így Önnek már csak választania kell közülük:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon
2023 február 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon

Sokan abban a hitben élnek, hogy a megkötött szerződésük majd fedezi a kiadást, ha leég a házuk, a lakásuk. A veszteség azonban gyakran jóval nagyobb, mint amilyen összeg a megállapodásban szerepel.

Tavaly 7414 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem munkatársait, összesen 102 ezer négyzetméter épített terület égett le. A kiégett otthonok helyreállítása óriási feladat, hiszen ilyenkor nemcsak a tűz pusztít, hanem az oltás során használt víz is óriási károkat képes okozni – gyakran nemcsak az érintett otthonban, hanem a szomszédos lakásokban, házakban is.

Nyáry Erzsébet ma is abban a 9. emeleti panellakásban lakik Csepelen, amely 20 évvel ezelőtt kiégett. A tüzet elektromos zárlat okozta, és a háromszobás lakás pillanatok alatt megtelt füsttel, a lángok mindent elborítottak, de szerencsére nem történt személyi sérülés. Az anyagi kár viszont óriási volt, a 2500 kötetes könyvtáruk, a gyerekei értékes sífelszerelése, rengeteg ruha, a bútorok – gyakorlatilag mindenük odalett. A helyreállítás éveket vett igénybe, mivel a biztosító csak részben térítette meg a kárt – mondta Erzsébet. Ennek ellenére ragaszkodott a lakásához, mivel nagyon szereti a környéket, és a renoválás során sokkal élhetőbbé alakították az otthonát, ráadásul már a tűzvédelmi szabályokat is figyelembe vették, például a korábban befelé nyíló ajtókat kifelé nyílókra cserélték.

Magyarországon az ingatlanállomány nagyjából 80 százaléka rendelkezik biztosítással – ez az arány Európában vezetőnek számít –, ennek fő oka, hogy legtöbbször hitelfelvétellel vásárolják meg az ingatlanokat, ilyen esetben pedig kötelező biztosítást kötni.

Azonban sajnos jellemző az alulbiztosítás is, azaz hogy alacsonyabb összegre biztosítjuk az ingatlant és az ingóságokat, mint amennyit valójában érnek. A saját lakásunkban keletkezett kárt a saját lakásbiztosításunk, a más lakásokban keletkezett kárt pedig a felelősségbiztosításunk fedezi tűz esetén is, ahol nagyon gyakori a továbbterjedés – tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója.

– Az oltáskor keletkezett kár gyakran még nagyobb, mint amit maga a tűz okozott, mivel a tűzoltók nagyon extrém eszközökkel oltanak. Egyszer tanúja voltam egy oltásnak, ahol bár alul égett a tűz, de a tetőt kellett locsolni, amíg a tetőszerkezet annyira elnehezedett, hogy beroppant, így oltották el a lenti tüzet – érzékeltette a biztosítási szakember. A sáros, szennyezett víz, a hamu is óriási károkat okoz. A tűzkár harmadik összetevője pedig a bontási költség, ami szintén tetemes összeg lehet. A helyreállításkor növelheti a költségeket az is, ha az épület elektromos hálózata régi, és az elektromos művek csak úgy ad engedélyt a működésre, ha az egész épületben kicserélik a hálózatot, nem csak a kiégett lakásban. Természetesen a lakásban lévő elégett ingóságoknak nagy az értékük. „Ilyenkor merül fel az, hogy mire terjedt ki a biztosításunk. Magyarországon ma túlzás nélkül mondhatom, hogy minden lakásbiztosítás egy időzített bomba újjáépítési szempontból. Ugyanis ezeket a biztosításokat jó néhány évvel ezelőtt kötötték meg, és az akkori négyzetméteráraknak már közük nincs a mostaniakhoz. Tíz évvel ezelőtt 250 ezer forint/négyzetméter volt az újjáépítési ár, ez most 600-650 ezer forint. A biztosító pedig kár esetén annyit fog fizetni, amennyi a szerződés szerinti érték.

Egy kiégett otthont helyreállítani minimum fél év, de egy évig is elhúzódhat, és a családnak addig is laknia kell valahol. Ha nincs olyan családtag vagy ismerős, aki átmenetileg befogadja a károsultakat, vagy a helyi önkormányzat nem tud lakhatást biztosítani számukra, akkor ez óriási kiadást jelent. De ilyen esetre is lehet kiegészítő biztosítást kötni. Németh Péter szerint a biztosítók nagyon rugalmasak, és a kárbejelentés után a lehető leghamarabb utalnak előleget a károsultaknak. Kisebb kár esetén lehetőség van egyezséges kárrendezésre, ilyenkor viszonylag gyorsan lezajlik a folyamat, és nem is kell elszámolni a biztosító felé, hogy mire fordította a kártérítést az ügyfél. Azonban ha teljesen fel kell újítani az ingatlant, akkor mint egy projektfinanszírozás esetében, szakaszosan utalja át a biztosító az összeget annak megfelelően, hogy hogyan halad a munka. Ezeknek a jogosságát a biztosító szakértője állapítja meg és ellenőrzi. – Összességében elmondható, hogy a biztosítók mindent kifizetnek, de szigorúan ügyelnek arra, hogy csak annyit fizessenek ki, amennyi a szerződésben szerepel. Éppen ezért évente érdemes átnéznünk a biztosításunkat, hogy a szerződés pontosan mire nyújt fedezetet és mekkorát. Ha azt látjuk, hogy túl alacsony az ingatlanunk újjáépítési értéke, illetve az ingóságok biztosítási értéke, lehetőség van módosítani ezt az összeget. Így persze valamennyivel magasabb lesz a biztosítási díj is, azonban baj esetén ez megtérül – összegezte Németh Péter.

forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon
2023 január 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon

Éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak.

Más szektorokkal ellentétben a biztosítótársaságok már több mint egy évtizede kedvezménnyel honorolják, ha a szolgáltatást igénybe vevők élnek az adminisztrációt csökkentő megoldásokkal, például online egyenlítik ki a biztosításaik díját vagy akár előre, egy összegben rendeznek több hónapot, esetleg egy évet. Így akár 5-20 százalékot is lehet spórolni az adott biztosításon.

Eddig a kedvezmények kevésbé mozgatták meg a fogyasztókat, azonban az emelkedő árak miatt ezek a lehetséges spórolási megoldások is felértékelődtek – legalábbis a biztosítói díjfizetések ezt tükrözik.

Kimaxoljuk a kedvezményeket

Egyre többen választják a biztosítások esetében is a legkomolyabb kedvezményt kínáló, éves díjfizetéses megoldásokat, amelyekkel jelentősebb összeg takarítható meg.

Az Index által megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy egyre kisebb arányban van jelen a korábban lényegesen többet használt havi és negyedéves díjfizetés.

Az Allianz, az Aegon, a K&H és az Uniqa Biztosító is arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyfél dönt az éves díjfizetés mellett. Seregélyes Andrea, az Union Biztosító működésmenedzsment-igazgatója szerint az éves díjfizetés túlsúlya egyértelműen az erre adott díjkedvezménynek köszönhető.

Biztosításonként is komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Az életbiztosítások átlagdíja egyértelműen magasabb, ezért magasabb díjú szerződések esetében a havi díjfizetés nagyobb arányt képvisel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a csak életbiztosításokat kínáló NN Biztosítónál a havi díjfizetés még mindig 75 százalékos arányt képvisel. Ugyanakkor például az Union Biztosítónál az életbiztosításokon belül mindössze 25 százalék a havi díjfizetési arány, miközben az ügyfelek 38 százaléka egy összegben fizeti be az életbiztosítás éves díját – amit Seregélyes Andrea egyértelműen annak tud be, hogy a kedvezmények az éves díjfizetést itt is vonzóbbá teszik.

Az autó- és lakásbiztosítások zömét évente fizetjük

Az Aegon esetében az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az NN-hez hasonlóan magas, 85 százalék felett a havi díjfizetési gyakoriság, ugyanakkor a gépjármű-biztosítások (casco és kgfb) esetén az új szerződések 50 százaléka már éves díjfizetéssel jön létre. Erre persze az is magyarázat, hogy bár drágálljuk a kötelező díját, azonban az elmúlt évek béremelései után a 45 ezer forint körüli éves átlagos díj már nem jelent akkora érvágást a keresetekhez képest – főleg, ha az egyösszegű befizetéssel 15 százalékot, akár 5-10 ezer forintot spórolhatunk.

A gépjármű-biztosítások esetében éppen ezért jelentős fölényben van az éves gyakoriságú díjfizetés az Allianz Hungáriánál is – a kgfb-t kötő ügyfelek több mint 60 százaléka, a casco biztosítással rendelkező autósok közel fele évente egyszer fizeti meg a biztosítás díját a társaságnak. Ezzel párhuzamosan a havi díjfizetést már csak a kötelező biztosítással rendelkezők kevesebb mint egy százaléka választja. Fontos tudni, hogy a nem életbiztosítások esetében számos terméknél a havi díjfizetési mód már ma sem választható, ott a negyedéves díjfizetés kerül előtérbe.

Az Allianz adatai szerint a legmarkánsabb változás a lakásbiztosításoknál következett be, ahol az elmúlt három évben immár az éves díjfizetés vette át a vezető szerepet, az ügyfelek csaknem 40 százaléka választja ezt az opciót. Az elmúlt 3 évben a K&H Biztosítónál is a gépjármű- és a lakásbiztosítások terén volt a legkomolyabb elmozdulás az éves díjfizetés felé: a casco esetében 8, a lakásbiztosításoknál 6,4 százalékkal nőtt az éves díjfizetés gyakorisága.

Menet közben változtatunk a díjfizetésen

Meglepő lehet, de az emberek szemmel láthatóan nem kultiválják a két részletben történő díjfizetést. A K&H szerint itt például egyáltalán nem tapasztalható növekedés a féléves díjfizetési konstrukciók esetében, s az is jól látszik, hogy ez a díjfizetési gyakoriság az, amelyet arányaiban a legkevesebben választanak – biztosítónként 3-10 százalék közé teszik a társaságok a féléves díjfizetés részarányát. A legnagyobb részt az Unionnál mértek, ahol a lakásbiztosítások 14 százaléka féléves díjfizetésű. A megkérdezett társaságok várakozásai szerint nem igazán várható, hogy a negyedéves díjfizetésről sokan átpártolnának a későbbiekben a félévesre. Ha lépnek, akkor jó eséllyel az éves díjfizetés mellett teszik le a voksukat.

Az Uniqa Biztosító szerint az elmúlt hónapokban egyébként megnövekedett a többéves időtávra kötött szerződések esetében a biztosítás élettartama alatt díjfizetési módot váltók aránya, tapasztalatuk szerint egyre több esetben más az ügyfelek által kötéskor választott díjfizetési mód a tényleges díjfizetési gyakorlatuknál.

forrás: index.hu

Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés
2023 január 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés

A hónap eleje óta közel 1400 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz. Sok helyen az özönvízszerű esőzés okozott beázásokat.

Az időjárás az idén már januárban komoly károkat okozott a magyar lakóingatlanokban – közölte a K&H. Az év első 3 hetében közel 1400 kárbejelentés érkezett a pénzintézethez, amelyek elsősorban az esőzések miatti beázásokhoz köthetőek.

A károk felmérése folyamatban van, a pénzintézet becslése szerint összegük elérheti a 21 millió forintot. A biztosító szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy egy-egy káresemény után kulcsfontosságú lehet a fényképes dokumentálás, ezt követően pedig mielőbb meg kell kezdeni a kárelhárítást, hogy ne legyen még nagyobb baj.

Bár az idén egyelőre elmaradtak a szélviharok, az időjárás most is sok otthonban tett kárt a pénzintézet legfrissebb összefoglalója szerint.

A csapadékos időjárás okozta a legtöbb problémát. Sok helyen az özönvízszerű esőzés miatt történtek rendkívüli beázások.

A K&H-hoz január eleje óta közel 1400 lakáskár-bejelentés érkezett, melyek közel fele, 44 százaléka vízkár volt, főként a tetőbeázás és a felhőszakadás okozott gondot. Bár a károk pontos felmérése még folyamatban van, a társaság szakértői szerint az idei időjáráshoz köthető károk összértéke meghaladja a 20 millió forintot. Az egy-egy kárra jutó átlagos kifizetés várhatóan 35 ezer forint lesz.

A K&H azt is közölte, hogy a múlt évben összesen 1,6 milliárd forintot fizetett ki lakásbiztosításokhoz kapcsolódó károkra. Az egy lakásbiztosítási káreseményre jutó kárkifizetések átlagos összege 2022-ben közel 80 ezer forint volt.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon
2023 január 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon

A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.

A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.

Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)

A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e - írja a közlemény.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Rengeten követik el ezt a hibát a lakásfelújításnál: óriási baj lehet belőle
2022 december 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rengeten követik el ezt a hibát a lakásfelújításnál: óriási baj lehet belőle

A lakásbiztosítást megkötjük, és többet nem is foglalkozunk vele. Ez a gyakran elkövetett hiba sokba kerülhet számunkra egy esetleges káresemény bekövetkezésekor. Ha egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházást követően nem frissítjük szerződésünket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását.

A gazdasági nehézségek ellenére is töretlen a felújítási kedv

Az év végéhez közeledve egyre többet gondolkodunk a jövő évi terveinkről és arról, hogyan tudjuk megvalósítani azokat. Az ilyen projektek közé tartozik például egy lakásfelújítás vagy -korszerűsítés is, amit a GKI és a Masterplast közös kutatása alapján közel 800 ezer magyar háztartás tervez megvalósítani 2023 nyaráig. Ez százezerrel több, mint egy évvel ezelőtt – írja közleményében az Allianz.

Talán pont az ellenkezőjét feltételeznénk, de a lakásfelújításra fordított összeg a jelenlegi infláció sújtotta gazdasági helyzetben is megtérülhet, hiszen egy energetikai korszerűsítéssel, napkollektorok felszerelésével vagy csupán a szigetelés modernizálásával is jelentősen csökkenthetjük a havi rezsikiadásainkat. Azonban fontos észben tartani, hogy egy felújítás növeli az ingatlanunk értékét, ezért a lakásbiztosításunkat is célszerű felülvizsgálni annak érdekében, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot. Az Allianz Hungária szakértője tanácsokat ad, hogy mit érdemes átgondolnunk ezzel kapcsolatban.

Egy-egy nagyobb volumenű beruházás, mint például hozzáépítés, tetőtér beépítés, emeletráépítés, energiatakarékos megoldások alkalmazása, felújítás vagy korszerűsítés olyan mértékű ingatlan értékemelkedést jelenthetnek, amelynek megfelelő lekövetésére és érvényesítésére az évenkénti indexálás[1] nem feltétlenül elegendő. Hasonló a helyzet az újabb műszaki cikkek vagy a korábbinál értékesebb berendezések, bútorok, egyéb ingóságok vásárlása miatti értéknövekedés esetén is, így fennállhat az alulbiztosítottság veszélye.

Átlagosan 3, 4 lakásban éljük le az életünket

„Tapasztalatunk szerint a lakásbiztosítások többségét az ingatlanokba való beköltözéskor kötik, és évről-évre automatikusan hosszabbítják érdemi változtatás nélkül, holott egy ingatlan a benne lévő ingóságainkkal együtt a legértékesebb vagyonunk. Gondoljunk csak bele, átlagosan mennyi ideig lakunk egy helyen életünk során (statisztikák szerint átlagosan 3,4 lakásban élünk életünk során), és a beköltözéshez képest mennyi mindennel gazdagítjuk azt az évek alatt, legyen szó akár ingóságokról vagy az épület felújításáról, bővítéséről. Ha ezt nem követjük a biztosításunk rendszeres átvizsgálásával, akkor az otthonunk alulbiztosítottá válhat. Vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az ingatlan helyreállítási értéke, illetve a biztosított vagyontárgy újra beszerzési értéke. A problémára viszont az esetek többségében csak a káreset megtörténte után, a kárszakértői felmérés során derül fény” – magyarázza Tollmayer György, az biztosító lakossági vagyon termék-és portfólió menedzsment osztályának vezetője.

Egy, az otthonunkban bekövetkező káresemény ügyintézésekor pedig a biztosító az aktuális szerződésben szereplő fedezetek és értékek alapján téríti meg a kárunkat. Tehát, ha például egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházásokat követően nem frissítjük szerződésünket, vagy az éves indexálás során a létrejött szerződés biztosítási összege és díja nem tudja követni a piaci árak és az infláció miatt megnövekedett helyreállítási költségeket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását.

„Éppen ezért nagyon fontos, hogy szerződéskötéskor pontosan meghatározzuk a biztosítani kívánt ingatlan paramétereit és a vagyontárgyak értékét, illetve felújítástól függetlenül is évente legalább egyszer érdemes felülvizsgálni, és szükség esetén megújítani az érvényben lévő szerződésünket. Hiszen az életmódunk, az otthonunk, ezzel együtt pedig az igényeink, illetve az elérhető biztosítási konstrukciók is változhatnak” – teszi hozzá a szakember.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Sok a betörő a környéken? Lakásbiztosítással talán jobban alszunk majd
2022 december 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sok a betörő a környéken? Lakásbiztosítással talán jobban alszunk majd

Nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy egy csendes, békés, tiszta, ápolt és biztonságos helyen lakjon. A legtöbben örülnek, ha egyáltalán találnak egy megvásárolható ingatlant, amelyet meg is tudnak engedni maguknak anyagilag.

Az ilyen helyzetekben szinte elengedhetetlen egy jól kiválasztott lakásbiztosítás, amely lehetőleg személyre szabott extra fedezetet is tartalmaz a helyi sajátosságok miatt.

Az alap lakásbiztosítás nem biztos, hogy mindig elég

A legtöbben nem az alap lakásbiztosítást kötik meg, hanem választanak hozzá egy kiegészítő csomagot is, amely figyelembe veszi az adott földrajzi elhelyezkedést, a környék típusát vagy épp az otthon lévő extra holmik védelmére ajánlj további fedezetet.

Léteznek már külön lakásbiztosítási kiegészítők arra, ha például készpénzt szeretnénk bebiztosítani. Egyes biztosítók külön adnak fedezetet arra, ha például áramkimaradás miatt megromlanak az élelmiszerek a fagyasztóban.

Ha nagy hűtőládánk van, akkor ez a kár igen nagyra felrúghat, mert egy ilyen típusú fagyasztót igen jól tele lehet pakolni fagyasztott élelmiszerekkel, amelyek akár egész éven át képesek kitartani - ha nem jön egy váratlan áramszünet.

Családi házakra is létezik külön plusz biztosítási csomag

Nem minden családi ház van szép, csendes környéken. Sajnos rengeteg olyan ingatlan van, ahol szinte mindennapos a rongálás, graffiti kár vagy akár a kertben lévő használati tárgyak lopása.

Ebben az esetben szintén jó döntés lehet az, ha az alap lakásbiztosítás mellé családi ház kiegészítő csomagot is választunk. Így például a kerti bútorok vagy a gyönyörű dísznövények is biztosítva lesznek egy esetleges rongálás vagy lopás esetén.

Ha nagyobb gazdaságunk van, akkor akár a haszonállatokra és a termésre is vehetünk fel extra biztosítást, hiszen egy jégverés óriási károkkal járhat, ha van egy nagyobb veteményesünk a hátsó udvaron.

Előzzük meg a bajt, hiszen évente néhány tízezer forint nem sok azért, ha hirtelen egy több milliós kárt kellene kifizetnünk egy nem várt helyzet miatt.

forrás: borsonline.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak