Így csökkenhet a jövőben a biztosítások díja

A 30-59 éves magyarok 93 százaléka szerint a szabálytalankodások, 74 százalék szerint pedig az ittas vezetés a felelős a rossz baleseti statisztikáért. A vezetési hibák között utcahosszal a gyorshajtás áll az élen 47 százalékos aránnyal. Azaz 100 kilométerre 7,9 gyorshajtás jut. Bár a baleseti statisztika javítását célzó telematikai megoldások még nem ismertek széles körben, a megkérdezettek 59 százaléka nyitott a használatukra, 28 százalékuk pedig örülne, ha a telematikai eredmények alapján kedvezményt kapna a biztosítás díjából.

Egyelőre nincs jelentősebb javulás a baleseti statisztikákban. Bár a KSH adatai szerint a múlt év első kilenc hónapjában a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma mindössze 2 százalékkal 12 178-ra csökkent, ám a halálos áldozatok száma 2 százalékkal 428-ra emelkedett. A 30-59 éves magyarok 93 százaléka szerint a szabályok be nem tartása okozza a közlekedési baleseteket. Az ittas vezetést 76 százalékuk, az utak minőségét pedig 69 százalékuk tartja nagy vagy inkább nagymértékben felelősnek a szerencsétlenségekért. A megkérdezettek 65 százaléka szerint a szabályok hiányos ismerete, 64 százaléka szerint az autók műszaki állapota, 63 százaléka szerint pedig az autósok rutintalansága játszik szerepet a kedvezőtlen baleseti statisztikákban. A gépjárművezetői oktatás színvonalát és a rendőrség hozzáállását tartják a legkevésbé felelősnek a helyzetért - derül ki a K&H biztos jövő indexéből.

Utcahosszal vezet a gyorshajtás

A szabálytalankodásból, vezetési hibából adódó baleseti helyzeten technológiai oldalról is lehet segíteni, mégpedig telematikai megoldásokkal. A K&H legfrissebb, 2017. decemberi adati szerint útjára indított projektjében a telematikai eszközzel felszerelt autók 8,1 millió kilométert tettek meg 7397 napnak megfelelő idő alatt. A sofőrök összesen 1,25 millió vezetési hibát vétettek és a legtöbb alkalommal - az esetek 47 százalékában - a gyorshajtás volt a probléma. Az adatokból kiderül az is, hogy 100 kilométerre 7,9 gyorshajtás jutott. A második leggyakoribb vezetési hiba a hirtelen fékezés 18 százalékos aránnyal, ami jóval elmarad a gyorshajtás eredményétől. A harmadik legtöbbször regisztrált vezetési hiba pedig a túl nagy sebességgel történő kanyarodásokból fakad, amely a hibák 16 százalékát teszi ki.

A sofőrök nyitottak

Bár a telematikai megoldásokkal javítható lenne a közlekedési helyzet, ám ezek egyelőre még nem ismertek széles körben. A kutatás szerint ugyanis a telematikai műszerek telepíthetőségéről a válaszadók 28 százaléka már hallott, de csak 6 százalékuk tudja, hogy pontosan mire jók azok. Kedvező azonban, hogy a megkérdezettek többsége, 59 százaléka nyitott lenne a telematikai megoldások és eszközök használatára, és csak 15 százalékos az ilyen eszközöket határozottan elutasítók aránya.

A telematikai eredmények alapján az autósok vezetési stílusa láthatóvá válik, így a biztonságosan vezető, azaz kevésbé balesetveszélyesen közlekedő sofőrök számára kedvezményes biztosítási díjakat lehet nyújtani - mondja Kaszab Attila, a K&H vezérigazgató-helyettese.

A díjkedvezmény lenne a legnagyobb előny

A kutatás szerint a telematikai megoldásokhoz kötődő biztosítási díjkedvezményt a válaszadók 28 százaléka tartja fontosnak. Az átlagnál nagyobb mértékben tartják ezt lényegesnek a férfiak, a budapestiek és a magas jövedelműek. A megkérdezettek 27, illetve 23 százaléka a telematikai megoldások előnyének tartja egyrészt a biztonságosabb vezetésre való ösztönzést, másrészt azt, hogy a visszajelzések alapján a sofőr információkat kap arról, hogyan tud biztonságosabban vezetni.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata
2017 június 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata

A magyar gépjármű tulajdonosok elégedettek a kapott kgfb és casco biztosítási szolgáltatásokkal - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel háromnegyede (73%) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A megkérdezettek 71 százalékának saját, 8 százalékának céges autója, míg 6 százalékuk mind céges, mind saját autót is használ, 2 százalékuk csak vállalati autót hajt. (A megkérdezettek 26 százalékánál ugyanakkor nincs a családban autó.)

Az immár rendszeres MABISZ-felmérésben komoly mértékben, a tavalyi 50,3 százalékról 67,3 százalékra emelkedett a kgfb-biztosítójuk szolgáltatásaival teljes mértékben elégedett ügyfelek száma. Természetesen esetükben az elégedettség vélhetően a kedvező díjak mellett a szerződéskötési eljárás rugalmasságára, illetve egyéb adminisztrációs könnyebbségre vonatkozik, hiszen a kgfb-szerződések sajátja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő balesetet szenvedett autós, nem a biztosítóval szerződött ügyfél.

Épp ezért lehet fontosabb a kutatás azon eredménye, amit a MABISZ kérésére a kárt szenvedett autótulajdonosok körében végzett a Századvég. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt teljesen vagy inkább elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A kárt szenvedett autótulajdonosok 40 százalékának számla alapján, 38 százalékának pedig egyezségi kárrendezés alapján fizetett a biztosító. Gazdasági totálkárt – amikor a roncsérték és a kárrendezés költsége meghaladja a baleset idején kimutatható forgalmi értéket – a bajba jutott ügyfelek 13 százaléka esetében mondott ki a biztosító.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi alapján döntik el az autósok, hogy a bajba jutott autójuk javításakor a számla alapján történő javítást, vagy az egyezségi kárrendezést választanák. Nos, egyértelműnek látszik, hogy a kárérték emelkedésével az autósok egyre inkább ragaszkodnának a szervizek által kiállított számla alapján történő javításhoz – 73 százalékuk nagyobb kár esetén fontosnak látja, hogy papíron kimutatható legyen az összes költség –, míg a kisebb károk esetében inkább hajlanak arra, hogy a biztosító a kárszemle alapján megállapított, esetleg alkuban kialakított összeget fizesse ki. Itt vélhetően visszaköszön az a gondolkodás, amely szerint az autótulajdonos a kisebb, a gépjármű használhatóságában, biztonságában változást nem okozó, ám gyakran előforduló károkkal – például a meghúzott lökhárító, „rányitásos lemezsérülés”, stb. – huzamosabb ideig együtt tud élni, anélkül, hogy folyamatosan tíz- és százezrekbe kerülő munkát adna a szervizeknek. Ilyen esetben persze, a nem az autóra költött kártérítés csökkenti a gépjármű piaci értékét, ám ezt a kockázatot az ügyfélnek és nem a kártérítési összeget kifizető, ekképp a javítás költségeit megtérítő biztosítónak kell felvállalnia. „A biztosítók álláspontja az, hogy a kárt térítik meg, nem a javíttatást. Ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának, ez pedig nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek” – mondja Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. A szakember ugyanakkor fontosnak nevezte annak közlését is, hogy azokban az esetekben sincs kizárva a teljes kár megtérítésétől az az ügyfél, ha induláskor egyezségi megállapodást kötött a biztosítóval, ám később kiderül, hogy mindenképp javítás szükséges – a biztosító ilyen esetben a szervizszámla által igazolt és a ténylegesen kifizetett kártérítés közötti összeget a legtöbb esetben megtéríti az autósnak.

A komolyabb károk esetén a számlás-szervizes megoldást a biztonság érdekében választják inkább az autósok – erre lehet következtetni a felmérés azon kérdésére adott válaszból, amely szerint a gépjármű szervizelésekor a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb szempont – 80 százalékos súly mellett –, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön. Az ügyfelek fontosnak tartják, hogy olyan szervizt válasszanak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy eredeti alkatrészt építenek be a járműbe, s hasonló mértékű (28%) azon válaszok aránya, ahol a gyors szervizelést tartják a előnynek. A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százaléka számára fontos, hogy számlát kapjon a javításról – holott anélkül a garanciális/jótállási jogérvényesítés is akadályokba ütközhet. s ugyancsak beszédes, hogy az autótulajdonosok csak 14 százalékának fontos, hogy márkaszervizben javítsák az autót.

Forrás: www.vg.hu

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket

Ha a javítási költségek meghaladják a pótlás költségeit, a biztosítók totálkárossá nyilvánítják a gépjárművet - jelentette ki Hangyási István, a Mabisz Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

Hangyási elmondta, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) arra nyújt fedezetet, hogy a balesetben vétlenül károsult gépkocsit a baleset előtti állapotúra állítsák helyre, amennyiben a javítás még gazdaságosnak tekinthető. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, mint amennyiből hasonló korú és felszereltségű használt autó megvásárolható, kimondják a gazdasági totálkárt.

Hangyási István elmondta, a biztosítók álláspontja az, hogy a káresemény bekövetkeztekor a kárt térítik meg, nem a javíttatást, ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának. Hozzátette, hogy az utóbbi nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Más árat kap a biztosító a szervizben
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Más árat kap a biztosító a szervizben

Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.

A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)

Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.

A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.

Nem a károsult fizet

Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.

A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.

Túlszámlázás?

A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)

Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.

Pénztárgép – megoldás?

A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.

A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.

Forrás: www.vg.hu

Mennyi a casco egy új autóra?
2017 június 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Mennyi a casco egy új autóra?

Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autótípusainak casco biztosítási díjai – ezt számolta ki a Genertel legújabb elemzésében. Casco biztosítást megéri kötni idősebb járművekre is. A 2 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 61 000 Ft, ám 12 évesen ez az összeg akár már 34 000 Ft körüli éves összegre is csökkenhet.

2017. első hónapjaiban száz eladott hazai használt autóból 14 Opel, további 10-10 pedig a Suzuki és a Volkswagen márkát viseli. Ezt a három márkát a Ford (8 százalék) és a Renault (6 százalék) követi. Összességében ez az öt márka biztosítja a teljes hazai használtautó-forgalom közel felét. Ezen legnépszerűbb modellek casco díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 2, 5 és 12 évesen? Két éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift 1,2 benzines kerül a legkevesebbe –évente már 58 573 Ft-ért elérhető – a casco biztosítása. Idősebb autóknál, teljes körű casco esetében jelentős változás figyelhető meg az árban; 5 vagy 10 éven felüli gépkocsinál akár több tízezer forinttal is kevesebbet fizetünk évente, mint egy alig néhány éves autónál.

„Érdemes megnézni a casco ajánlatokat akkor is, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert egyes típusok esetén olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Csikós Dániel, a Genertel értékesítési igazgatója. A szakértő hozzátette; idősebb autóknál jelentős hozzáadott értékkel bírnak a csupán kis éves díjjal rendelkező kiegészítő biztosítások. Ilyen lehet a mobilitást garantáló assistance szolgáltatás, mely átvállalja az ügyféltől a helyi javíttatást vagy elszállítást, a letárolás gondját és költségét. Az új autók piacának márkasorrendje a következő volt ugyanebben az időszakban a Datahouse adatai alapján: Suzuki (11,65 százalék), Ford (10,7 százalék), Skoda (9,39 százalék), Opel (9 százalék) és Toyota (7,93 százalék). A koncentráció mértéke ezen a piacon is hasonló: öt márka adja a piac forgalmának majdnem felét. A legnépszerűbb új autó típusok esetén a példaként vett ügyfél esetében az elérhető éves casco biztosítások nagyjából 58 ezer –103 ezer Ft között vannak, ezek közül a legmagasabb díjjal a Skoda Octavia típus rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig a Suzuki Swift.

A Genertel korábbi lekérdezéséből az is kiderült hogy a válaszadó autósok döntő többségének – közel 90 százalékuknak! – fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: közülük 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. Csupán 12 százalékuk vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú casco biztosítást érdemes megkötni; nem meglepően, a válaszadók 78 százaléka válaszolta azt, hogy kizárólag teljes körű biztonságot nyújtó cascot, csupán 12 százalék szerint lenne elégséges csak töréskárra, míg 10 százalék szerint csupán lopáskárra biztosítást kötni. Nem adott meglepetésre okot az sem, hogy a Genertel felmérésben megkérdezettek közül a válaszadók 40 százaléka bármilyen korú, 33 százalék pedig 5-8 éves autóra is kötne casco biztosítást és csak 19 százalék szerint lenne bőven elég új autók esetében erre pénzt szánni.

Forrás: www.vg.hu

Forrás: Casco biztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja a biztosítók casco ajánlatait. Casco biztosítás kalkulátor >>

Belép a casco piacára a CIG
2017 május 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Általános

Belép a casco piacára a CIG

A CIG Pannónia közölte, hogy leánycégénél változtatásokat hajtanak végre a stratégiában, ennek értelmében a CIG EMABIT a jövőben a lakossági casco üzletágban is megkezdi tevékenységét.

A döntést a biztosító közleménye szerint az indokolja, hogy a Pannónia Általános Biztosítónál (ez volt korábban az MKB Általános Biztosító) meglévő kiegyensúlyozott és méretgazdaságilag is megfelelő lakossági casco portfoliót az EMABIT a Pannónia Általános Biztosító beolvadását követően is megtartja.

Ez egyúttal lehetőséget biztosít arra is, hogy alacsonyabb kockázatvállalás mellett, egy lehetséges növekedési utat próbáljon ki a biztosító, hosszabb távon pedig erre épülő, speciális casco termékeket is fejlesszen. Az érintett ügyfelek pedig ezáltal is részesülhetnek majd a CIG Pannónia csoport által nyújtott előnyökből.

Forrás: www.portfolio.hu

Vihar adott munkát a tűzoltóknak
2017 május 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Vihar adott munkát a tűzoltóknak

A meteorológia által jelzett vihar tegnap délután az ország több pontján is lecsapott, a legtöbb kárt a fővárosban és Pest megye egyes részein okozta. A legtöbb helyen a nagy mennyiségben felgyűlt víz és a kidőlt, vagy meglazult gyökérzetű fák okozták. A katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba hatszáznál is több bejelentés érkezett, beavatkozni azonban ennél kevesebbszer kellett.

A fővárosi egységek éjfélig negyvenhét esetben vizet távolítottak el, nyolc esetben kidőlt fát. Éjfél és reggel öt óra között további harminc alkalommal vonultak a felgyűlt víz okozta károkat felszámolni. Pest megyében éjfélig adtak munkát ilyen események, tizennégy esetben kellett az egységeknek nagy mennyiségű víz, egyszer pedig kidőlt fa miatt beavatkozniuk.

Nyolc személyautó és egy trolibusz akadt el az összegyűlt csapadékvíz miatt Budapest tizennegyedik kerületében, a Podmaniczky és a Dózsa György út kereszteződésénél, a Vágány utcai vasúti felüljárónál. A műszaki mentést a fővárosi hivatásos tűzoltók végezték el, csörlő és tűzoltógépjármű segítségével húzták ki a vízben rekedt járműveket. A fővárosra lecsapott vihar nyomán a főváros számos pontján tört be víz épületek alagsorába, pincéjébe, földszinti helyiségeibe. A károk felszámolásán dolgozó hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes egységek is segítették. Több mint egy méter magasan állt a víz egy második kerületi óvoda alagsori helyiségében, a Vérhalom téren pedig egy épület pincéjéből kellett eltávolítaniuk a vizet a fővárosi tűzoltóknak. Zuglóban, az Álmos vezér útján egy mélygarázst öntött el a víz, a tizenharmadik kerületi Béke téren pedig pincéből szivattyúzták ki a magas vízoszlopot a rajok. Szintén garázst öntött el a víz Zuglóban, a Királyhida utcában. A mintegy háromszáz négyzetméter alapterületű garázsban másfél méter magasan álló vízoszlopot a fővárosi hivatásos tűzoltók szivattyúzták ki. A víz három gépkocsit veszélyeztetett. A csapadékvíz mellett a kidőlt fák is károkat okoztak, a főváros több pontján is gépkocsikat és felsővezetéket rongáltak meg. A tizedik kerületi Kőrösi Csoma Sándor úton egy terebélyes fa dőlt egy személyautóra, de a 8. kerületi Százados úton is kidőlt fa rongált meg egy parkoló személygépkocsit. A fővárosi hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek, valamint polgárőrök is segítették. A Városligetben ötven-hatvan centiméter mély pocsolya nehezítette a trolibusz közlekedését. A pocsolyában egy mentőautó is elakadt. A tűzoltók a csatornaszemek megtisztításával szüntették meg a káresetet. Mindeközben a solymári, a pilisvörösvári önkéntes tűzoltókat és a fővárosi hivatásos tűzoltókat is riasztották egy pilisvörösvári 150 négyzetméteres családi ház tetőterében keletkezett tűzhöz. A házba vélhetően villám csapott. Négyen menekültek ki a lakásból, személyi sérülés nem történt. Húsz tűzoltó fékezte meg a lángokat.

A helyi óvodába folyt be a hirtelen lezúduló csapadékvíz a Pest megyei Péterin. Mintegy harminc centiméternyi víz állt a helyi óvoda udvarán, a csapadékvíz az épületbe is befolyt. A gyermekeket az ablakon át menekítették ki az épületből és adták át a szülőknek. A kicsik biztonságba helyezésében a műszaki mentést végző monori hivatásos tűzoltók is részt vettek. Az egységek homokzsákokkal torlaszolták el a víz útját és kiszivattyúzták a csapadékvizet. A település több pontján is gondot okozott a lezúduló esővíz, családi házak pincéjébe folyva be a mezőgazdasági területekről. A vízeltávolítást végző monori hivatásos tűzoltók munkáját a sülysápi önkéntes egységek is segítették a településen. Szentendre több pontján is küzdöttek a vízzel a tűzoltók. A Halász utcában az egyik, utcaszint alatti étterembe tört be a víz. Az épületből, amelyben mintegy egy méter magasan állt a víz, a helyi hivatásos tűzoltók hat embert menekítettek ki, takarókkal és száraz ruhákkal segítve őket. A Bogdányi úton szintén egy éttermet veszélyeztetett a víz, innen három embert menekítettek ki a rajok. Az egységek a környező utcákat is átvizsgálták, az egyik pincéből további három embert vittek biztonságos helyre a rajok. Családi ház pincéjébe folyt be az esővíz Csobánkán, a Béke utcában. A hetven négyzetméteres pincében mintegy fél méter magasan állt a víz, amelyet a pomázi önkormányzati tűzoltók távolítottak el szivattyú segítségével.

Az ország más részein is lecsapott a vihar. Vas megyében kétszer is villámcsapás okozott kárt. Az intenzív zivatarral együttjáró villámlás egy melléképületet és egy kéményt ért el. Emellett pincéből kellett vizet eltávolítaniuk az egységeknek. Köcskön, az Árpád utcában egy huszonöt négyzetméteres melléképület gyulladt ki. A tüzet a sárvári hivatásos, a celldömölki önkormányzati és a köcski önkéntes tűzoltók oltották el. Káldon, a Deák Ferenc utcában pedig a kémény egy része dőlt le és cserepek hullottak le a villámcsapás miatt egy lakóház tetejéről. A sérült kémény és a tető nem jelentett veszélyt. Egy panzió pincéjébe betört a csapadék Sárváron, a Rákóczi Ferenc utcában. A százhúsz négyzetméteren fél méter magasan álló vizet a sárvári hivatásos tűzoltók szivattyúval távolították el. Egyik esetnél sem sérült meg senki.

Villám csapott Komárom-Esztergom megyében egy tarjáni családi ház kéményébe kedden este, a Rózsa utcában. A villámcsapás következtében kigyulladt a tetőszerkezet, a tüzet a lakók azonnal eloltottak. A tarjáni önkéntes tűzoltók áramtalanították az épületet és visszahűtötték az izzó részeket. Személyi sérülés nem történt.

A keddi viharból adódó károk miatt kétszer riasztották Nógrád megyében a tűzoltókat este. Nógrádkövesden egy családi ház udvarában álló huszonöt méteres fenyőfába csapott a villám, ennek következtében a közvetlen mellette lévő oszlopon húzódó telefonvezeték is kigyulladt. Az égő vezetéket a berceli katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltói eloltották, a villámcsapás miatt veszélyessé vált fa eltávolításához pedig magasból mentő gépjármű érkezett a helyszínre. A folyamatos villámlások és a heves szél miatt nem tudták a veszélyes fát eltávolítani, így ideiglenesen körbekordonozták azt, majd a ma kora reggeli órákban ismét a helyszínre vonultak és eltávolították a veszélyes fát. Csitáron két fa villanyoszlopot és egy nagy méretű fát döntött az úttestre az erős szél. A balassagyarmati hivatásos tűzoltók a teljes útzárat képező kidőlt fát motoros láncfűrésszel távolították el, majd az áramszolgáltató helyszínre érkezését követően a két villanyoszlopot is eltávolították az úttestről. A villanyvezeték sérülése miatt a település egy részén egy órán át szünetelt az áramszolgáltatás.

Megdőlt egy nagy méretű fenyőfa a kedd reggeli eső után Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Kunszentmártonban. A talaj felázott, emiatt dőlt a tizenkét méter magas fenyő egy lakóház felé, a Bémer László utcában. A helyi hivatásos tűzoltók létrával jutottak fel a koronáig, majd lefűrészelték a veszélyes ágakat, végül a törzset is. Az épület nem károsodott.

Heves megyében villám csapott egy szilvásváradi családi házba tegnap késő délután, a Rákóczi Ferenc úton. Az egri hivatásos, a bélapátfalvai önkormányzati és a helyi önkéntes tűzoltókat riasztották a tűzesethez. Amikor kiérkeztek, a tetőtér szigetelése és a gerenda izzott. A tűzoltók megbontották a tetőt, a még parázsló részeket fél óra alatt eloltották. A tűzeset során senki nem sérült meg.

Forrás: www.katasztrofavedelem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kalkulátoraink segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő védelmet!

 

Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás
2017 május 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás

A villanyautó-támogatási rendszer egyelőre nem túl népszerű. Az e-autók ugyanis drágák, kevés az áramkút, ráadásul a magyar piacon nem túl népszerű, a támogatáshoz kötelező casco biztosítás elviheti az állami pénz 33-80 százalékát.

"Gondoltam rá, de végül nem kértem az állami támogatást. Ugyanis piszok drága lett volna a casco. A biztosítómtól kértem ajánlatot, öt év alatt több mint 1 millió forint lett volna, majdnem annyi, mint maga a támogatás" - ezt egy villanyautós mondta a Napi.hu szerkesztőségi blogjának, a Bukszának az egyik érdi áramkútnál.

A Buksza ezért megnézte, hogy a maximum 1,5 millió forintos állami támogatásnak mekkora részét viheti el az öt évre kötelezően előírt casco a különböző villanyautók és biztosítók esetében. Annak is utánanéztünk, hogy bár logikus előírás a biztosításkötés, mégis milyen szerepet játszhat abban, hogy az állami villanyautó-támogatásra visszafogott a kereslet.

Nem kell annyira

Több mint fél éve indult el a tisztán elektromos autók elterjedését célzó állami támogatási rendszer. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy maximum 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak pályázati úton a villanyautókhoz.

A tavalyi támogatás keret 2 milliárd forint volt, ami több mint 1300 autóra lett volna elég, ám nem sikerült elkölteni az összes pénzt. Nikoletti Antal, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára május elején közölte: az elektromos gépkocsik beszerzésére májusi elejéig 228 pályázat érkezett be, és 212 esetben meg is ítélték a támogatást. Bár az adatok szerint kevesen kérték a villanyautós ingyen pénzt, a szaktárca a múlt évi 2 milliárd forintos keretet további 3 milliárd forinttal megfejelte, így összesen 3500 villanyautó kerülhet az utakra a támogatási rendszer segítségével.

Miért nem kell?

A kasszában tehát maradt pénzt a visszafogott érdeklődés miatt. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a villanyautók nagyon drágák a hagyományos társaikhoz képest. Az egyik legolcsóbb villanyautó, a Volkswagen e-Up listaára 8,3 millió forint, de ebből mindenféle kedvezményeket adhatnak a kereskedők, plusz ott van az állami támogatás is. Így ezekkel együtt körülbelül 6 millió forintért szerezhető be ez a kisautó. Ehhez képest a hagyományos - benzines - társának listaára 3 millió forintról indul.

Az áramkúthálózat is meglehetősen hiányos, ami szintén nem kedvez a villanyautók elterjedésének. A cikk elején idézett e-autós által említett, cascóra vonatkozó feltételek sem teszik vonzóvá az állami támogatási rendszert.

Cascós matek

A már említett Volkswagen e-Up esetében nagyon jelentős különbségek vannak a casco-ajánlatok között. Tény az is, hogy sok biztosítónál méregdrága a villanyautós casco. Az egyik biztosítási alkusz online kalkulátora szerint negyedéves díjfizetésnél évente 90 ezer forintból, öt év alatt pedig 450 ezer forintból kijöhet az autó cascója, miközben vannak olyan biztosítók, amelyek ugyanezt 180-250 ezer forintért vállalják évente. Azaz a kötelező, ötéves cascoidőszak alatt biztosítótól függően jelentős nagyságrendű lesz ez a kiadás, ami elviheti az állami támogatás 30 vagy akár a 80 százalékát. Az e-Up hagyományos, benzines társánál a casco olcsóbb, kijön évi 71-123 ezer forintból.

Egy másik tisztán elektromos autó, a Nissan Leaf esetében az éves casco 104-231 ezer forintra rúg, így az állami támogatáshoz előírt 5 éves cascokiadás minimum több mint félmillió forint lesz. A drága cascóban szerepet játszik, hogy eleve nagy értékű, 8-12 millió forintos autókról van szó, és a támogatás feltétele az új értékre kötött casco - azaz baj esetén olyan összeget kell kifizetnie a biztosítónak, amely egy teljesen új autóra elég. Aki tehát villanyautó-vásárlást tervez állami támogatással, mindenképpen érdemes lesz alaposan átnéznie a cascós kínálatot.

A casco biztosítás előírása persze logikus, ha azt nézzük, hogy állami támogatásról, azaz közvetve adófizetői pénzről van szó, ugyanis a casco miatt nem megy pocsékba a pénz. Ugyanakkor a magyar piacon a casco nem túl népszerű megoldás, elsősorban a magas díjak miatt, leginkább csak az új vagy fiatal autókra kötnek cascót a tulajdonosok.

A Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint bár tavaly nőtt a casco-szerződések száma, még mindig kevés a teljes autóparkhoz viszonyítva. 2016-ban 4 százalékkal, 32 ezer casco-szerződéssel nőtt ez a piac, így az év végén 853 ezer cascót tartottak nyilván a biztosítók. A cascók éves átlagdíja tavaly 83 855 forint volt, ami 3 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.

50 ezer, 30 ezer...

A villanyautó-támogatási rendszer elindítása ellenére nem beszélhetünk magyarországi villanyautó-forradalomról. A kormány a korábbi ígéretekben, célokban szereplő számokat is lejjebb vette. Az elektromobilitás térnyerésére kitalált Jedlik Ányos Terv bemutatásakor az elképzelés az volt, hogy 2020-ra 50 ezer elektromos autó lesz a magyar utakon, és még 2016 nyarán is ez volt a cél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly ősszel és Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban azonban már csak 30 ezer villanyautóról beszélt.

Időarányosan azonban sokkal rosszabb a helyzet, még akkor is, ha 2020-ra a visszafogottabb, 30 ezer darabos célkitűzést nézzük. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA adatai szerint Magyarországon 2015-ben és 2016-ban összesen 184 darab tisztán elektromos és konnektoros (plug-in) hibrid kelt el. Ami százalékban mérve ugyan jelentős, 160 százalékos növekedés, a darabszámot tekintve azonban minimális.

Ahhoz, hogy 2020-ban Magyarország elérje a 30 ezres szintet, három év alatt 25-30 ezer villanyautóra lenne szükség, éves átlagban tehát több mint 8 ezerrel kellene gyarapodni a magyar villanyautó-flottának.

Forrás: www.napi.hu

CLB TIPP: Elektromos autója van? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók casco ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Cascobiztosítás kalkulátor >>

Meglepte a biztosítókat a GVH
2017 május 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Meglepte a biztosítókat a GVH

A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.

Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.

Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.

Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.

Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.

A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.

A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
2017 május 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Kárrendezés

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg

Egy közúti balesetben totálkáros lett a tízéves autóm. Új korában 5 millió forintért vettem, de a biztosító az „avulásra” hivatkozva most csak 1 milliót akar kifizetni. Megteheti? T. László, Szeged

Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kifizetésnél a biztosító totálkár esetén mindig az adott gépjármű balesetének időpontjában számított – vagyis nem az újkori – forgalmi értéke alapján térít. Ehhez piaci értékelési rendszereket (például Eurotax-katalógust) vesz alapul. Ebből az összegből a biztosító levonja a roncs értékét, s ez alapján téríti meg a kárt.

Ugyanígy számolnak akkor is, ha nincs totálkár, de a baleset miatt tönkrement alkatrészt kell pótolni. Ilyenkor a biztosító – az autó s a cserélendő alkatrész korától, baleset előtti műszaki állapotától függően – az új alkatrész árának csak egy részét állja (vagy egy használt alkatrész teljes árát).

A biztosítók azért fizetnek avult értéken – esetleges visszaéléseket is megelőzve –, s igazítják ehhez a fizetendő s így alacsonyabb KGFB-díjakat, mert a jogszabály előírásai szerint tilos a „káron gazdagodás”. Vagyis a károsultat a baleset után csak a kár tényleges értéke illeti meg, ebből anyagi előnye nem lehet. Egy új alkatrész beépítése a korábbi régi helyére növelné az autó értékét, így a károsult a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülne. Márpedig biztosítása nem erre szól.

Ha a fogyasztó vitatja a KGFB-kártérítés összegét, elsőként a biztosítónál tehet írásbeli panaszt. Ha ez eredménytelen, anyagi jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, pénzügyi tárgyú törvénysértés gyanújával pedig az MNB-hez fordulhat panaszával.

Magasabb díjért teljes kártalanítás

Az avulás miatti KGFB-levonásokkal szemben megoldást jelenthet egy olyan kiegészítő casco biztosítás, amely – több díjért – a gépjármű új értékén nyújt kártérítést.

Forrás: www.blikk.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunk segítségével! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt
2017 május 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt

Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.

Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.

Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.

Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.

A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.

A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.

Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.

A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.

Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.

Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.

Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.

Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.

Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.

Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.

Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.

Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.

A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.

Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.

Forrás: www.totalcar.hu

Oldalak