Így lehet esélyed a giganyugdíjra: a módszer, amivel neked is összejöhet

Az öngondoskodás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Napjainkban ugyanis egyre inkább az látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani a majdani nyugdíjasoknak. Épp ezért nagyon tudatosan kell készülni az inaktív évekre. Mutatjuk, milyen lépéseket tehetsz azért, hogy ne legyenek pénzügyi gondjaid idősebb korodban sem.

Egyre többen aggódnak amiatt, vajon lesz-e elég pénzük nyugdíjasként, olyan életük lesz-e, amilyet fiatalként elképzeltek maguknak. Okuk is van az aggodalomra: a jelenleg is működő nyugdíjrendszer, melynek lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, nem lesz képes az elvárt színvonalat biztosítani a leendő nyugdíjasok számára. Az ok egyszerű: a rendszer működőképességet elsősorban az határozza meg, hogy mekkora az aktív/inaktív népesség aránya.

A lakosságszám viszont egyre rohamosabban és látványosan csökken hazánkban. A helyzet annyira súlyos, hogy egy friss ENSZ jelentés szerint 2050-re 1,44 millió magyar fog eltűnni. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az aktív, munkaképes lakosság aránya jóval kisebb lesz a jövőben, mint a - megemelkedett várható élettartammal rendelkező - nyugdíjas állományban levőké. Vagyis ahhoz, hogy az inaktív évek ne a nélkülözésről és lemondásról szóljanak, tennünk kell.

1. Napi 500 forintból mesés vagyonod lehet
Ha már a húszas éveinkben elkezdünk félretenni egy kis pénzt, majd a bevételeink növekedésével arányosan növeljük a megtakarítás összegét is, 60 éves korunkra több milliós megtakarítással rendelkezhetünk. Ha

  1. 20-29 éves korban napi 500 forintot;
  2. 30-39 éves korban napi 1000 forintot;
  3. 40-49 éves korban napi 2000 forintot;
  4. 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.

Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, havi 15 ezer forintról induló megtakarításunk minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben havi 30, a negyvenesekben havi 60, az ötvenes éveinkben pedig havi 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben. Ha szigorúan tartjuk magunkat ehhez, a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. persze az inflációról nem szabad megfeledkezni, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.

2. Nem minden a megtakarítás, épp annyira fontos az, hogy tudjuk, mennyit költünk
Ha valaki a fentinél kevesebb pénzt tud félretenni, akkor is érdemes belefognia. Viszont a gondtalan öregkor korántsem csak attól függ, mennyi pénz van a bankszámlánkon: az is mérvadó, milyen életszínvonalon élünk, milyen kiadásaink vannak.

"Sok olyan nyugdíjassal találkoztam, akiknek nem volt hatalmas megtakarításuk, mégis nyugodtan, kiegyensúlyozottan éltek, mert nem költenek többet, mint amennyit megengedhetnek maguknak. És találkoztam olyanokkal, akiknek dollármilliós megtakarításuk volt, de a pénz valószínűleg nem fog kitartani. Minden nap bosszankodnak, de úgy tűnik, nem képesek kordában tartani a kiadásaikat" - írja Michael K. Macke nyugdíjtanácsadó a Kiplinger befektetési magazinban. Azt mondja, érdemes kiadási naplót vezetni, hogy lássuk, mikor mire mennyit költünk, és így akár meg is szabadulhatunk a felesleges kiadásoktól.

3. Tűzz ki magad elé célokat, és tégy meg mindent a jelenben, hogy később megvalósíthasd őket
Már egészen fiatalon gondolkodj azon, hogyan képzeled el az idős korodat:lakásban vagy házban akarsz élni? Utazgatni szeretnél? Lesz kocsid? Miután tisztában vagy vele, mennyibe kerül fenntartani a mostani életszínvonalat, nagyjából be tudod lőni, később mennyibe kerül majd mindez, legalábbis lesz egy hozzávetőleges képed erről. Ennek megfelelően kell felkészülni pénzügyileg. Ahhoz, hogy ez összejöjjön, áldozatokat kell hozni: rengeteget spórolhatsz, ha lemondasz a napi kávéról. Ha minden nap 350 forintért veszel egy capuccinót a munkahelyedhez közeli kávézóban, az havi 7000 forintos kiadást jelent, éves szinten pedig 84 ezer forintot. Ezért is érdemes kiadási naplót vezetni: néhány hónap után egyértelművé válik ugyanis, miről érdemes lemondani, hogy spóroljunk.

4. Keresd az állam által támogatott lehetőségeket
Ma Magyarországon három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is elérhető. Ezek a NYESZ, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjpénztár.

Mit lehet ezekről tudni? A nyugdíjpénztár egy olyan, törvényileg szabályozottan működő intézmény, mely lehetőséget ad tagjai számára, hogy azok aktív éveik jövedelméből nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt úgy, hogy a magánszemélyek által befizetett nyugdíjcélú megtakarítást - minél nagyobb hozamok reményében - különböző portfóliókba rendezett értékpapírokba fektetik.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden nyesz) végső soron egy speciális értékpapírszámla, melyet kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások kezelésére hozhatunk létre. A számla egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az ide történő éves befizetéseink után 20 százalék, maximum 100 ezer forintos adóvisszatérítést vehetünk igénybe.

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Forrás: penzcetnrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Így lehet esélyed a giganyugdíjra: a módszer, amivel neked is összejöhet
2018 április 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Így lehet esélyed a giganyugdíjra: a módszer, amivel neked is összejöhet

Az öngondoskodás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Napjainkban ugyanis egyre inkább az látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani a majdani nyugdíjasoknak. Épp ezért nagyon tudatosan kell készülni az inaktív évekre. Mutatjuk, milyen lépéseket tehetsz azért, hogy ne legyenek pénzügyi gondjaid idősebb korodban sem.

Egyre többen aggódnak amiatt, vajon lesz-e elég pénzük nyugdíjasként, olyan életük lesz-e, amilyet fiatalként elképzeltek maguknak. Okuk is van az aggodalomra: a jelenleg is működő nyugdíjrendszer, melynek lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, nem lesz képes az elvárt színvonalat biztosítani a leendő nyugdíjasok számára. Az ok egyszerű: a rendszer működőképességet elsősorban az határozza meg, hogy mekkora az aktív/inaktív népesség aránya.

A lakosságszám viszont egyre rohamosabban és látványosan csökken hazánkban. A helyzet annyira súlyos, hogy egy friss ENSZ jelentés szerint 2050-re 1,44 millió magyar fog eltűnni. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az aktív, munkaképes lakosság aránya jóval kisebb lesz a jövőben, mint a - megemelkedett várható élettartammal rendelkező - nyugdíjas állományban levőké. Vagyis ahhoz, hogy az inaktív évek ne a nélkülözésről és lemondásról szóljanak, tennünk kell.

1. Napi 500 forintból mesés vagyonod lehet
Ha már a húszas éveinkben elkezdünk félretenni egy kis pénzt, majd a bevételeink növekedésével arányosan növeljük a megtakarítás összegét is, 60 éves korunkra több milliós megtakarítással rendelkezhetünk. Ha

  1. 20-29 éves korban napi 500 forintot;
  2. 30-39 éves korban napi 1000 forintot;
  3. 40-49 éves korban napi 2000 forintot;
  4. 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.

Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, havi 15 ezer forintról induló megtakarításunk minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben havi 30, a negyvenesekben havi 60, az ötvenes éveinkben pedig havi 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben. Ha szigorúan tartjuk magunkat ehhez, a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. persze az inflációról nem szabad megfeledkezni, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.

2. Nem minden a megtakarítás, épp annyira fontos az, hogy tudjuk, mennyit költünk
Ha valaki a fentinél kevesebb pénzt tud félretenni, akkor is érdemes belefognia. Viszont a gondtalan öregkor korántsem csak attól függ, mennyi pénz van a bankszámlánkon: az is mérvadó, milyen életszínvonalon élünk, milyen kiadásaink vannak.

"Sok olyan nyugdíjassal találkoztam, akiknek nem volt hatalmas megtakarításuk, mégis nyugodtan, kiegyensúlyozottan éltek, mert nem költenek többet, mint amennyit megengedhetnek maguknak. És találkoztam olyanokkal, akiknek dollármilliós megtakarításuk volt, de a pénz valószínűleg nem fog kitartani. Minden nap bosszankodnak, de úgy tűnik, nem képesek kordában tartani a kiadásaikat" - írja Michael K. Macke nyugdíjtanácsadó a Kiplinger befektetési magazinban. Azt mondja, érdemes kiadási naplót vezetni, hogy lássuk, mikor mire mennyit költünk, és így akár meg is szabadulhatunk a felesleges kiadásoktól.

3. Tűzz ki magad elé célokat, és tégy meg mindent a jelenben, hogy később megvalósíthasd őket
Már egészen fiatalon gondolkodj azon, hogyan képzeled el az idős korodat:lakásban vagy házban akarsz élni? Utazgatni szeretnél? Lesz kocsid? Miután tisztában vagy vele, mennyibe kerül fenntartani a mostani életszínvonalat, nagyjából be tudod lőni, később mennyibe kerül majd mindez, legalábbis lesz egy hozzávetőleges képed erről. Ennek megfelelően kell felkészülni pénzügyileg. Ahhoz, hogy ez összejöjjön, áldozatokat kell hozni: rengeteget spórolhatsz, ha lemondasz a napi kávéról. Ha minden nap 350 forintért veszel egy capuccinót a munkahelyedhez közeli kávézóban, az havi 7000 forintos kiadást jelent, éves szinten pedig 84 ezer forintot. Ezért is érdemes kiadási naplót vezetni: néhány hónap után egyértelművé válik ugyanis, miről érdemes lemondani, hogy spóroljunk.

4. Keresd az állam által támogatott lehetőségeket
Ma Magyarországon három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is elérhető. Ezek a NYESZ, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjpénztár.

Mit lehet ezekről tudni? A nyugdíjpénztár egy olyan, törvényileg szabályozottan működő intézmény, mely lehetőséget ad tagjai számára, hogy azok aktív éveik jövedelméből nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt úgy, hogy a magánszemélyek által befizetett nyugdíjcélú megtakarítást - minél nagyobb hozamok reményében - különböző portfóliókba rendezett értékpapírokba fektetik.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden nyesz) végső soron egy speciális értékpapírszámla, melyet kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások kezelésére hozhatunk létre. A számla egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az ide történő éves befizetéseink után 20 százalék, maximum 100 ezer forintos adóvisszatérítést vehetünk igénybe.

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Forrás: penzcetnrum.hu

Hitelfedezeti biztosítással nyugodtabban alhatunk
2018 március 23.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás

Hitelfedezeti biztosítással nyugodtabban alhatunk

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervhez érkezett levél kapcsán mai összeállításunk témája a hitelfedezeti biztosítás.

Fiatal párként lakáshitelt igényeltünk, amelyhez a bank hitelfedezeti biztosítás megkötését is kérte. Sok lesz a törlesztőnk, miért kell még ez is? – tette fel a kérdést S. Ildikó Martonvásárról, amelyre az alábbiakban Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.

Választható vagy kötelező is lehet

A lakás- vagy más hitel felvételekor a későbbi esetleges fizetési nehézséget okozó élethelyzetekre, kockázatokra az ügyfél hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítást köthet. A biztosítók ezeknél jellemzően az ügyfél munkanélkülisége, keresőképtelensége, baleseti rokkantsága vagy elhalálozása esetére – a biztosítási szerződés feltételeinek megfelelően – bizonyos időre átvállalják a hitel törlesztését vagy akár a teljes tartozás kifizetését. Esetenként (pl. ha nincs adóstárs, egykeresős a család vagy ha az adós életkora ezt indokolja) ilyen biztosítás megkötését a bank kötelezően is előírhatja az ügyfélnek.

Kedvezményezett a bank

Ez a biztosítás arról szól, hogy baj esetén a törlesztőrészletek megfizetését a biztosító vállalja át az ügyfél helyett. Más szóval: a biztosítási szerződés kedvezményezettje a bank lesz, a biztosítási esemény bekövetkeztekor őt illeti meg a biztosítási összeg. Közvetlenül az ügyfél (vagy annak örököse) csak a hitel teljes visszafizetését követően esetleg fennmaradó biztosítási összeget kaphatja meg.

Személyre szabható

Hitelfedezeti biztosítás köthető egyénileg vagy csatlakozhatunk a bank által már korábban (több ügyfélre keretjelleggel) megkötött csoportos biztosítási szerződéshez. A biztosítás – általában havi néhány ezer forintos – díját előbbi esetben az ügyfél külön fizeti, míg utóbbinál a hitel törlesztőrészletével egyidejűleg. Több biztosító kínálatából választható olyan életbiztosítás is, amely nem csupán biztosítási fedezetet nyújt, de egyidejűleg az ügyfél által befizetett biztosítási díjakból (előre meghatározott arányú) saját megtakarítás is képezhető. A megtakarított összeg a futamidő végén a fennmaradó hiteltartozás kiegyenlítésére szolgál.

Ingatlanra is kell a biztosíték

Nem árt tudni arról is, hogy jelzáloghiteleknél – a törlesztési biztosítástól függetlenül – minden esetben kötelező lakásbiztosítást is kötni. Ennek az a célja, hogy a kölcsön fedezetét jelentő házat/lakást érintő kár (pl. tűz, vihar vagy földrengés) esetén a hitelező bankot ne érhesse veszteség. Ilyen esetben a bank általánosságban meghatározhatja, hogy milyen biztosítási eseményekre, kockázatra nyújtson fedezetet a lakásbiztosítás. A konkrét biztosítótársaság kiválasztásáról viszont az ügyfél szabadon dönthet, nem köteles a bank által javasolt biztosítót választania. A biztosítás kedvezményezettje ugyanakkor a szerződésben meghatározottaknak megfelelően a bank lesz. A hitelhez kapcsolódó biztosítások megkötése előtt mindig érdemes körültekintően eljárni, mert a biztosítók jellemzően nagyon eltérő feltételekkel, díjazással kínálják e termékeket is.

Fontos előre tájékozódni a kivételekről is

A hitelfedezeti biztosítások nem nyújtanak fedezetet minden olyan esetre, amikor az ügyfél – akár átmenetileg – képtelenné válik a hitel törlesztésére, így érdemes előzetesen alaposan áttanulmányozni a biztosítási feltételeket! A biztosítási szerződések ugyanis jellemzően tartalmaznak olyan eseteket (úgynevezett mentesüléseket, kizárásokat), amelyeknél a biztosító nem vállal kifizetést. Jellemzően ilyen, ha az ügyfél saját hibája, akarata vezetett a halálesethez (pl. öngyilkosság), a baleset bekövetkeztéhez (pl. drog vagy ittasság miatti közlekedési baleset), illetve a munkahely és így a kereset elvesztéséhez (pl. munkáltató rendkívüli felmondása).

Forrás: www.blikk.hu

Belenézhetsz az ügynökök pénztárcájába
2018 március 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Belenézhetsz az ügynökök pénztárcájába

Január elsejétől pár oldalon, közérthetően megkapják a legfontosabb termékinformációkat azok, akik megtakarítási célú életbiztosítást szeretnének kötni, februártól pedig minden más biztosítás mellé jár egy rövid áttekintő. Az értékesítők és ügynökök javadalmazása is átláthatóvá válik, ami sokat dobhat a megítélésükön. A honosított európai intézkedések ráadásul nemcsak az ügyfeleknek kedveznek: a szakma hitelességének további növekedése vonzó lehet a szintén értékteremtő munkát kereső Y generáció számára is, biztosítva a közvetítők és alkuszok minőségi utánpótlását.

"Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy ma már jogszabály alapján előírt folyamat az értékesítés: igény alapon, kiértékeléssel, amelynek célja, hogy valódi értéket teremtsünk. Vagyis az ügyfél anyagilag jobban járjon, biztonságban legyen ő és a családja" - mondta a Pénzcentrumnak Bodor Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Üzleti tagozatának elnöke.

Januártól újabb útmutató segíti a hazai fogyasztókat, ha biztosítással kapcsolt befektetést vásárolnak: a KID, vagyis a Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum. Ez egy három oldalas összefoglaló, amelyben a biztosítóknak közzé kell tenniük a unit-linked és a vegyes megtakarítási célú biztosítások:

  • fontosabb céljait (eszközalapok esetén a befektetési eszközöket)
  • kockázati szintjét (1-től 7-ig tartó skálán)
  • költségeit, illetve ezek hozamra gyakorolt hatását

Sőt, az ismertető példaszámításokkal szemlélteti, hogy egyösszegű biztosítások esetén 3 millió forint, rendszeres biztosítások esetén pedig évi 300 ezer forint befektetése esetén négy különféle piaci forgatókönyv mellett milyen kivehető összegre számíthat az ügyfél 1, 10 és 20 év eltelte után. A KID-ek megtoldják a nominális költségeket egy hozamcsökkenés-számítással is (RIY-mutató), ami lényegében azt mutatja meg, hogy mennyivel redukálják a költségek a várható hozammal növelt befektetést. Ez a lényegét tekintve hasonló ahhoz, mint a hazai piacon már jól bejáratott Teljesköltség-mutató, azaz TKM, amelyet - éppen az ismertsége miatt - a jövőben is meghagynak a biztosítók.

Bár a KID nagy előnye, hogy röviden, jól áttekinthető tájékoztatást ad, a MABISZ álláspontja szerint fontos, hogy az ügyfelek szánjanak időt az általános szerződési feltételek elolvasására is, különösen az olyan, több évtizedes elköteleződést igénylő döntéseiknél, mint a nyugdíjcélú megtakarítások.

Az ügynök újjászületése

Egy másik uniós szabályozás, a biztosításközvetítői direktíva (IDD) Magyarországon február 23-án lépett hatályba. Ennek része az ügyfél befektetési ismereteinek, kockázatvállalási képességének jobb megismerése, ezért úgynevezett igényfelmérési kötelezettséget vezetnek be. Objektív kritériumok alapján megvizsgálják, hogy milyen szolgáltatás az, amire az ügyfélnek ténylegesen szüksége van. Az irányelv kezelni kívánja a lehetséges érdekkonfliktusokat - ennek kapcsán írja elő, hogy például a közvetítő javadalmazásáról is tájékoztatást kell adnia.

Vagyis többé nem lehet úgy ösztönözni a biztosításközvetítőket, hogy az eltérjen az ügyfelek érdekeitől: például nem adhatnak el drágább biztosítást csak a magasabb jutalékok miatt.

A direktíva a folyamatos biztosításközvetítői képzést is előírja. Ennek legalább az évi 15 órát el kell érnie, e-oktatás vagy mentorálás formájában.

Bodor szerint mindezek hatására megújul a biztosítási értékesítés, ami nagy szervezeti, működési átalakítást tesz szükségessé, ugyanakkor a szakma előnyére is válik: "A többlépcsős kiválasztási rendszer, a gyakorlati oktatás az elméleti tudás mellett, a szóbeli és elméleti vizsgák azt az üzenetet közvetítik, hogy biztosítások közvetítésével csak képzett pénzügyi szakemberek foglalkozhatnak" - szögezte le a MABISZ tagozati elnöke.

A pozitív, erős üzenetekre pedig szükség van: egy kutatás kimutatta, hogy az Y generációt a társaságoknak nem könnyű megszólítaniuk. A fiatalok nincsenek igazán képben a biztosítási piaccal. A MABISZ és a Case Solvers felmérése szerint a biztosítási szektor és tevékenysége nem ismert a 18-23 éves egyetemista fiatalok előtt: még az egyes biztosítókat, nagyobb piaci szereplőket sem tudják azonosítani. Ezt részben az magyarázza, hogy még a korlátozott körű biztosítási ügyeiket is a szüleik intézik.

Ráadásul az értékesítést - ügynöki tevékenységet - sokan negatív képzetekkel társítják. Pedig a különböző kockázatok kezeléséhez nekik is szükségük van megfelelő információkra, adott esetben szakmai tanácsra - például külföldre utazáskor, vagy lakásuk biztosításához. A MABISZ és a Case Solvers által szervezett "Biztosítsd Be Magad!" felsőoktatási biztosítási esettanulmány verseny egyik tanulsága éppen az volt, hogy a szektorra vonatkozó releváns információk már felkeltik a fiatalok érdeklődését.

"A tanácsadói munka konkrét bemutatása az Y generáció számára interaktív cégbemutató rendezvényeken, nyílt napokon is lehetséges. Közelebb lehet hozni őket projektmunkák megpályáztatásával, amelynek során jobban megismerik a biztosítókat és azok működését, ezzel együtt a biztosítások fontosságát, társadalmi jelentőségét" - egészítette ki a képet Bodor Péter.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Etikus biztosítás? Ez lett belőle
2018 március 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Etikus biztosítás? Ez lett belőle

Jól jártak az ügyfelek az etikus életbiztosítás bevezetésével, és a biztosítóknak sem okozott sokkot az MNB koncepciója – derült ki az elmúlt egy év számaiból. Az ügyfelek ennek köszönhetően 10-15 százalékkal több megtakarításhoz juthatnak hozzá, és sokkal többet kapnak vissza, ha lejárat előtt van szükségük a pénzre.
 

Nem okozott sokkot a biztosítóknak az MNB 2017. január 1-jén bevezetett etikus életbiztosítási koncepciója – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Portfolio múlt heti Biztosítás konferenciáján. Tavaly az életbiztosítási rendszeres díjas díjbevételek 3,9 százalékkal nőttek. A közvetítők száma ugyan 1700-zal 28 ezerre csökkent, ez azonban nem hozott visszaesést. Az első negyedév megtorpanása után magára talált a piac, és csak a megkötött szerződések száma csökkent 14 százalékkal, 200 ezerről 172 ezerre, az átlagdíj 184 ezer forintról 11 százalékkal, 206 ezerre emelkedett. Így az új szerzések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest.
A díjbevétel 21 százaléka a nyugdíjbiztosításoknak köszönhető, az eladott szerződések átlagos hossza 19,2 év. Az átlagos megmaradási idő 6,4 év helyett 8,08 évre nőtt – hangsúlyozta az igazgató. Az MNB eleve úgy számolt, hogy ha az átlagos megmaradási idő 8-10 évre emelkedik, a biztosítók is jól járnak az etikus koncepcióval. (Az ügyfelek jelentős része nem tartja meg lejáratig az életbiztosítást, hanem jóval előbb hozzányúl a megtakarításhoz, így az átlagos tartási idő növelése a cél.)

Csökkenő költségek
Az etikus életbiztosítási koncepció bevezetésével a korábbi 304 helyett 170-re csökkent a piacon elérhető termékek száma. Az átlagos TKM (teljes költségmutató) 2016. év végi 4,23 százalékról 3,55 százalékra csökkent 2017 végére. Vagyis átlagosan ennyivel olcsóbb az ügyfeleknek egy etikus életbiztosítás az egy évvel korábbinál. A tapasztalatok szerint a maximális költségek is az ajánlott sávokban maradnak, a korábbi akár 10-12 százalékról 5,5-5,75 százalékra mérséklődtek – hangsúlyozta Nagy Koppány.
Az igazgató hangsúlyozta: a felügyelés fókuszában állt az elmúlt időszakban az etikus életbiztosítás, 1 év után vizsgálati levélben 19 megállapítást tett az MNB, és 10 határozatot hozott.
Problémát jelentett, hogy bónuszos termék esetén jogszabályi limit alá ment a visszavásárlási érték, de volt olyan eset, ahol vagyonkezelési költség címén egyéb, nem vagyonkezeléssel kapcsolatos költséget számolt fel a biztosító. (A jegybank ajánlása határozottan fellép a rejtett vagy "bagatellizált" költségekkel szemben. A különböző megtakarítási életbiztosítási költségek nevének összhangban kell lenniük valós tartalmukkal.) Volt, ahol a magasabb költség esetén hiányos volt a szöveges indoklás, amit vizsgálati levélben állapított meg a hatóság.

Ezért jobb az ügyfélnek
Az MNB korábban úgy számolt, hogy a költségek maximálásának köszönhetően az ügyfelek lejáratkor 10-15 százalékkal nagyobb megtakarításhoz jutnak . A bizalom növekedése révén pedig nem mondják fel idő előtt életbiztosításukat.
Jelentős lépést jelentett az is, hogy a biztosítás megkötését követő 3 éven belül nagyot nőtt a visszavásárlási érték. Az első évben minimum 20 százalékra, a másodikban minimum 50 százalékra, a harmadik évtől pedig minimum 80 százalékra emelkedett. Ez a megtakarítási részre (kockázati díj nélkül) vonatkozik. Most sokkal jobban jár az ügyfél, ha korábban kell kiszállnia.
További előrelépés, hogy az új, mindössze háromoldalas, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak (KID) köszönhetően az ügyfelek idén januártól könnyebben össze tudják hasonlítani a megtakarítási célú életbiztosításokat. Noha már minden biztosító rendelkezik ilyennel, Nagy Koppány azt hangsúlyozta, hogy az MNB fogyasztóbarát dokumentumokat vár el a biztosítóktól, azaz jelenleg még nem mindegyik felel meg ennek az elvárásnak.

Forrás: azenpenzem.hu

10 röhejesen olcsó nyugdíjbiztosítás, amely mellé megdob az állam 130 ezer forinttal
2018 február 28.
Kategória:
Életbiztosítás

10 röhejesen olcsó nyugdíjbiztosítás, amely mellé megdob az állam 130 ezer forinttal

Jelentősen olcsóbbak lettek tavaly a megtakarítási célú életbiztosítások, így a nyugdíjbiztosítások is, melyekhez 20%-os éves, befizetésarányos adójóváírás is igénybe vehető, 130 ezer forintos felső határig. Megnéztük, melyek a legolcsóbb termékek azoknak, akik ezzel a megtakarítási formával tennének félre nyugdíjas éveikre.

2017. január 1-je óta él az MNB etikus életbiztosítási koncepciójához köthető ajánlás, amely korlátozza a megtakarítási célú életbiztosítások Teljes Költségmutatóját (TKM). A szabályzás miatt számos biztosító átszabta a termékpalettáját; a kifejezetten drága termékek eltűntek a piacról, míg sok terméknek csökkent a TKM-értéke. A szabályozás a nyugdíjbiztosítások piacát is érintette, pedig itt korábban is volt érvényben (a 2017-esnél enyhén engedékenyebb) TKM-korlát.

A legolcsóbb, széles körben elérhető termékekkel kapcsolatosan elmondható, hogy

  1. A legalacsonyabb húszéves TKM-értékekkel működő befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítások évek óta az Allianz termékei, melynek egyszerűbb (pénzpiaci, hazai piacon befektető) eszközalapjai a termék core-költségeivel együtt mindössze 1% körüli költségterhet jelentek befektetőinek. Összetettebb eszközalapok esetén sem éri el a termék teljes költsége az éves 3%-ot.
  2. Az Allianz termékeit a Groupama Életív termékei követik, ezeknek a TKM-értéke is 1,9 és 3% közé szorítható. Kezdetben (10 évnél) a TKM értékek viszont lényegesen magasabbak, amely miatt könnyen feltételezhető, hogy a bónuszok nyomják radikálisan lejjebb a termék teljes költségét.
  3. Az ötödik a listán az NN 158-as jelű (unit-linked) Motivája, ennek a terméknek a húszéves TKM-értékei 2,55 és 3,11% közé tehetők. Érdemes megjegyezni, hogy egyébként a Motiva 10 éves TKM-jénél az összetett eszközalapok díjterhelése majdnem 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az előbbi riválisáé.

Vegyes nyugdíjbiztosítások esetén (vagyis ahol nem eszközalapok közül válogathatunk, hanem a biztosító befekteti nekünk a pénzt, többnyire állampapírokba), még a fentinél kedvezőbb költségekkel is találkozhatunk:

  1. vegyes nyugdíjbiztosítások közül a 20 éves időtávon legolcsóbb az 500 ezer forintos éves befizetéstől elérhető PostaNyugdíj Prémium nevű termék, mindössze 1,28%-os TKM-mel,
  2. ezt követi a CIG Pannónia Értékmegőrző biztosítása 2,01%-os TKM-mel,
  3. a Grawe eurós nyugdíjbiztosítása 2,27%-os TKM-mel,
  4. majd az Uniqa két azonos, 2,64%-os TKM-mel működő terméke.

Végül fontos megjegyezni, hogy a TKM nem a saját szerződésünk, személyre szabott költségeit mutatja meg, hanem egy előre meghatározott paraméterek alapján összerakott modellszámítás. Érdemes azt is megjegyezni, hogy idén január 1-jétől elérhetőek a termékek transzparenciáját javító Kiemelt Befektetési Információs dokumentumok, melyekben az ügyfél szerződéskötés előtt modellszámításokat is találhat.

Forrás: portfolio.hu

Nem titok többé: így lehet neked is giganyugdíjad
2018 február 12.
Kategória:
Életbiztosítás

Nem titok többé: így lehet neked is giganyugdíjad

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás fontossága. Nem véletlenül, hiszen a jelenlegi állás szerint, az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani az akkori nyugdíjasoknak. Elengedhetetlen tehát, hogy mindenki saját magának tegyen félre nyugdíjas éveire. Ezt az állam ráadásul különböző formákban támogatja is. Mi most, a három támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma közül, a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Manapság keveseknek lehet újdonság, hogy bizony ketyeg az úgynevezett nyugdíjbomba. A jelenleg is ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. Az pedig már most is jól látszik, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható.

Nem meglepő tehát, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás. Aminek bizonyos formáit ráadásul az állam is támogatja. Ma három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítás létezik Magyarországon. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mi most a nyugdíjbiztosítást vizsgáltuk meg tüzetesebben.

Mi is a nyugdíjbiztosítás?

Alapvetően a nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Melyiket válasszam?

Biztos válasz nincsen erre a kérdésre, mi ugyanakkor megkérdeztük a biztosítókat, hogy ők mi alapján ajánlanának. A Generali szerint a klasszikus nyugdíjbiztosítás előnye a kiszámíthatóság. Előre akár 20-25 évre biztos lehet abban az ügyfél, hogy minimum mekkora kifizetésre számíthat és ezen felül benne van a többlethozam lehetősége is.

Ezzel szemben a hozamok egyáltalán nem magasak. Az unit-linked biztosítás esetén viszont, akár egy teljesen részvényekbe fektetett portfólió is létrehozható, aminek bár rendkívül magas lehet a kockázata, a hozama is jócskán meghaladja a klasszikust. Az Aegon azonban felhívja a figyelmet arra, az adott szerződés jövőbeli értéke függ annak befektetési teljesítményétől (+/-). Lehet rá feltételezéseket gyártani/számolni múltbeli hozamok alapján, de a múltban elért hozamok sohasem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Adókedvezmény

Ahogy azt már említettük a nyugdíjbiztosítás az állam által (2014 óta) támogatott megtakarítási forma. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 000 forintot igényelhet vissza az adójából adott tárgyévben.

A maximális adókedvezmény igénybevételéhez egyébként az kell, hogy a tárgyévben történő befizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. Fontos, hogy ezt az összeget a befizetett adónkból írhatják jóvá, tehát ha nem fizetünk elegendő mennyiségű adót, akkor egyáltalán nem biztos, hogy mind a 130 ezer forintot igénybe tudjuk venni. Az adóvisszatérítést a személyi jövedelemadó bevallásakor tudjuk igényelni.

A NAV hivatalos adatai szerint azonban egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítás után igénybe vehető adókedvezmény visszaigénylésével. Míg 2015-ben csupán 92 205 visszaigénylő volt, addig 2016-ban ez a szám már 148 826 volt, ezzel a visszaigényelt összeg is négy milliárdról majd 6,5 milliárdra ugrott.

A nyugdíjbiztosítás felmondása esetén azonban igencsak problémás a helyzet. Ugyanis a már igénybevett adókedvezményeket 20 százalékkal növelt értéken vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Az általunk megkérdezett biztosítóknál például a következőképpen alakul a felmondás:

  • Aegon: legalább egy éves díjfizetést követően szüntethető meg, a szerződési feltételek szerinti visszavásárlási összeget fizeti ki a Biztosító, amely nem azonos a befizetett díjakkal + az igénybevett adókedvezmények büntetőkamattal növelt összege
  • Generali: "Ügyfeleinknek bármikor lehetősége van a szerződés lejárat előtti megszüntetésére (visszavásárlására) vagy pénzkivételre (részleges visszavásárlásra vagy rendszeres pénzkivonásra - 3 díjjal rendezett év után), ez azonban annak esetleges költségvonzatán túl az eszközalap(ok) aktuális árfolyam-alakulásától függően is veszteséget okozhat. Illetve 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni az adóhatóságnak az addig igénybe vett összes adójóváírást."
  • Allianz: "A felhalmozott összeghez a biztosított a biztosítás megkötésének napjától kezdve bármikor hozzáférhet, az Allianznál nem számítunk fel a részére semmilyen hozzáadott költséget, amennyiben a lejárati időnél hamarabb lenne szüksége a megtakarítására. Ugyanakkor, a lejárati idő előtti pénzkivételnél az ügyfeleknek érdemes azt is figyelembe venniük, hogy a biztosításuk fennállása teljes ideje alatt esetlegesen igénybevett adókedvezmény 120 százalékát vissza kell fizetniük az állam részére."

TKM & KID

A TKM és a KID két olyan mozaikszó, mellyel a nyugdíjbiztosítás során mindenki találkozni fog. Előbbi a Teljes Költségmutató azt hivatott megmutatni, hogy adott paraméterek mentén, közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest. Ezáltal egyetlen számban képes összesűríteni egy termék költségmutatóit az egyszerűbb összehasonlítás érdekében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az adat rendkívül sok mindentől függ, ezek közül néhány:

  • kiválasztott eszközalaptól (unit-linked esetén),
  • vagyonkezelési díjaktól,
  • a hozamokra vállalt garanciáktól (klasszikus biztosítás esetén).

Akit egyébként érdekel a csak költségek alapján történő összehasonlítás, az erre a linkre kattintva böngészheti a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ kalkulátorát.

A KID, azaz Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum egy, az EU által szorgalmazott, 2018. januárjától kötelezően bevezetett, egységes szerkezetű dokumentum, ami azért jött létre, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. Erre azért van kifejezetten szükség, mert egy nyugdíjbiztosítás megkötésekor a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket - áll a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján. Fontos azonban, hogy a KID nem összekeverendő a ma is használatban lévő KIID-el, hiszen utóbbi a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg előbbi a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. Így ez az egyetlen betűcske eltérés bizony óriási jelentőséggel bír, hiszen a KID képes megmutatni az előre nem látható, de várható hozamok szintjét.

Nyugdíjbiztosítás a gyakorlatban

Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.

Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.

Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.

Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Elárulta az MNB, hogy néznek majd ki a magyar megtakarítások 10 év múlva
2018 február 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Elárulta az MNB, hogy néznek majd ki a magyar megtakarítások 10 év múlva

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tíz éves stratégiai tervet rakott össze, melyben többek közt olyan számokat vázolnak fel, mint hogy ideális esetben 80%-ra növekedne az életbiztosítási és nyugdíjpénztári szerződések arányszáma az aktív dolgozók körében, GDP-arányosan pedig 10% fölé menne az életbiztosítási díjtartalékok és nyugdíjpénztári fedezeti tartalékok aránya. A megtakarítási termékek TKM értékei tartósan 0,5 és 5,75% közt maradnának, valamint előretörnének a kisebb biztosítási szereplők, akik a nagy biztosítók jelenlegi, 60%-os piaci részesedését leszoríthatják 55%-rav- hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján.

Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója ismertette a jegybank tízéves stratégiáját, várakozásait:

  • Jelenleg a gazdaságilag aktívak arányában az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári szerződések aránya 54%, az MNB reményei szerint tíz év múlva 80% fölé kúszik ez a mutató, a GDP-arányos életbiztosítási díjtartalék és nyugdíjpénztári fedezeti tartalék az MNB reményei szerint szerint 10% fölé kúszik majd (most 8,7%).
  • A penetráció (vagyis a GDP-arányos díjbevétel) pedig a 2016-os 2,5%-ról 3% fölé növekedne. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország penetrációs mutatói az almezőny élén vannak, az MNB reményei szerint közép- és kelet-európai régióban viszont átvesszük majd az élmezőnyt (jelenleg 3%-os penetrációt Lengyelországban láthatunk).
  • Az élet- és nem-életbiztosítási szektorban 55% alatti koncentrációt vár az MNB, vagyis stabil, nagy szereplők kezében lenne az állomány nagy része (2016-ban 60% volt), de a verseny erősödne a kisebb szereplők térnyerésével, melynek egy erős eszköze a költségek csökkentése. Kandrács szerint egyébként a jelenlegi 27 szereplőnél később kevesebb lesz majd csak a magyar piacon tíz év múlva.
  • Erősödnének az innovációs csatornák, mint az online közvetítés, direkt biztosítás és bankbiztosítás: ideális esetben ezek az értékesítés 50%-át tennék ki, míg most az értékesítés 37%-át teszik ki és az értékesítés maradék része ügynökökön keresztül zajlik.
  • Az életbiztosítási szektor teljes költségmutatói már bekerültek abba a sávba, amit az MNB kedvezőnek tart, ezt tartósan 0,5-5,75%-on szeretné tartani a szabályozó.
  • A nem-élet ági kombinált mutatók 2016-ban 81%-os értéken voltak, az MNB tartósan 85-90% körül szeretné tartani az értéket.
  • A biztosítók költséghányada 30% most, az MNB szerint 20-30% közti érték az ideális.
  • A biztosítók tőkearányos megtérülése (ROE) jelenleg 19,5%, az MNB célértéke 10-15% körül van (2007-ben a biztosítók ROE-je nagyon magas, 21,8%-os értéken volt). Uniós szinten egyébként a ROE lejjebb van ezeknél az értékeknél.
  • A biztosítók tőkefeltöltöttsége jelenleg 215%, az MNB azt szeretné, ha ez az érték tartósan 150% fölött maradna: ez elég tőke a problémák kezelésére, ugyanakkor van tér a profit exportjára és a fejlődésre is.
  • Mindennek megvalósulása olyan előnyökkel járna, mint a költséghatékony biztosítói működés, olcsóbb termékek, magasabb szintű öngondoskodás és ügyfélkiszolgálás, 6-10 év körüli megtérülés, illetve az innováció fejlődése.

A KID-ekkel kapcsolatosan Nagy Koppány, az MNB biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az MNB még a szektor implementációs megoldásait figyeli, egyelőre az értékesítésre gyakorolt hatásról még nincs semmilyen felmérés, de az év során már lesznek erről adatok.

Forrás: www.portfolio.hu

Új mutató segít a jó biztosítás választásában
2018 január 10.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Új mutató segít a jó biztosítás választásában

A hazai biztosítási szektor – a rendelkezésre álló III. negyedéves adatokkal alátámasztva – jó évet zárt 2017-ben. Az már elmondható, hogy a piac végre visszatért a válság előtti szintre – mondta el Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke.

A hajtóerőt a tavalyi évben a nyugdíjbiztosítások jelentették, amelyek az ügyféligényeket maximálisan ki tudják elégíteni. Az első félév végén már 230 ezer fölött volt a szerződések száma. A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételének ötödét ma már a nyugdíjbiztosítások adják. A másik kiemelkedően fejlődő terület a gépjárműbiztosítások piaca volt az elnök szerint.

Pandurics Anett szerint a szektor előtt immár folyamatosan szabályozói feladatok állnak. Ezzel kapcsolatban a legaktuálisabb kérdés az, hogy a biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna életbe, de időközben az EU valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett tette le a voksát – az új határidő vélhetően október 1. lesz. Kozek András, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője szerint kérdés, hogy a magyar szabályozást a választások előtt sikerül-e átírni.

A szabályozók közül a PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. Ezzel kapcsolatban Kozek András megjegyezte, hogy a teljes költség mutatóval (TKM) lassan 8 éve olyan mutatót alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülálló. A mutató minden – tranzakciós és háttérköltséget mutat – aligha véletlen, hogy az MNB idővel magáévá tette és ennek alapján szabályozta az életbiztosításokat.

A fentiek nyomán a magyar biztosítási szektor szabályozása megelőzte az EU-szabályozást. A tapasztalatok átvétele így könnyebb volt, de természetesen a PRIIPS előírások miatt szükség volt a magyar szabályok átírására. Kozek András hangsúlyozta: a szabályozás vonatkozni fog az alapkezelőkre és a biztosítókra is – az alapkezelők számára ugyanakkor csak 2019-től lesz kötelező a PRIIPS bevezetése. A kollektív megtakarítási piacon ezek alapján 2020-tól lesz egységes a szabályozásnak való megfelelés.

A PRIIPS bevezeti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) rendszerét, amiben a termékhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat kell összegezni. Ezt áttekintve az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál.

Ugyancsak fontos elem, hogy egy előre definiált képlet alapján számítottan valamennyi termék kockázata egy 7 egységből álló kockázati besorolási tengelyen lesz meghatározva. Szintén új kötelező elem, hogy a termék teljesítményét 4 forgatókönyv alapján modellezni lesz köteles a terméket ajánló szolgáltató.

Kozek hangsúlyozta, hogy a költségmutatók számításában eltér a magyar (TKM) és az uniós (PRIIPS) metódus, ezért például a kétféle mutató összehasonlítása nem ajánlott. Kozek András szerint nagyságrendileg nem lehet nagyságrendi különbség, miután a PRIIPS egyébiránt a TKM-mel nagyban rokon szabályozási elvre épít. A szakember szerint az MNB és a biztosítók is azon az állásponton vannak, hogy amíg a PRIIPS még kezdeti szakaszban van, s a mutatókon, számítási metódusokon a következő időszakban még számos finomhangolás történik, addig nem érdemes a magyar TKM szabályozás kivezetése.

Már csak azért sem, mert az MNB a TKM-hez árazási előírásokat is kötött. Kozek András szerint a TKM mögött hét év tapasztalata áll: a mutató bevezetése komoly költségcsökkentést hozott a piacon, míg a meglévő állományok stabilabbak lettek.

Forrás: www.vg.hu

Egyre több nyugdíjbiztosítást kötünk
2017 december 06.
Kategória:
Életbiztosítás

Egyre több nyugdíjbiztosítást kötünk

Az Union Biztosító becslése szerint az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma az idei év végére elérheti a 250 ezret, ez azt jelenti, hogy 2016 év végéhez képest harmadával többen vennék igénybe ezt a már közel négy éve elérhető termékkört – közölte a biztosítócég közleményében.

Tekintettel arra, hogy a 20 százalékos adójóváírást a tárgyévben történő befizetések után fizetik ki, a következő hetekben akár 15-20 ezer új szerződést is köthetnek – hívta fel a figyelmet az Union Biztosító sajtóközleményében. A társaság idén végzett egyik kutatása ugyanis rámutatott, a megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy a nyugdíja kevesebb mint felét teszi majd ki a fizetésének. Minden harmadik ember azt várja, hogy a megélhetése biztosítása érdekében nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

Az Union szakemberei kitértek rá: a statisztikák szerint a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja mintegy 220 ezer forint, ami évi 44 ezer forint adójóváírásra jogosít. A nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezmény maximális igénybevételéhez – ez évi 130 ezer forintot jelent – éves szinten 650 ezer forintos díjat, vagyis havonta átlagosan 54 ezer forintot kell fizetni. Ezt a mértéket azonban a statisztikák szerint az ilyen biztosítást kötőknek csupán néhány százaléka éri el.

A 220 ezer forintos – vagyis havi mintegy 18 ezer forintos – díj is számottevő jövedelmet biztosíthat nyugdíjas korban, feltéve, hogy az ügyfél idejében kezdi a megtakarítást – mutat rá Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy az adójóváírás megszerzéséhez az idei évre szánt díjnak az év végéig be kell érkeznie a biztosítóhoz. A jóváírás pedig még így sem automatikus, a vonatkozó évi szja-bevallásban be kell jelölni a 2017-es befizetés utáni adójóváírásra az igényt.

Forrás: www.vg.hu

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
2017 november 27.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak

A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.

Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.

A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.

Forrás: www.inforadio.hu

Oldalak