Ne ülj autóba, ha ittál! Milliós büntetés lehet a vége

Itt a húsvét, a négy napban mindenki elengedi magát. Jönnek a barátok, megyünk rokonokat látogatni. Rengeteg alkohol fogy ilyenkor, de valahogy haza is kell menni... Magyarországon továbbra is a zéró tolerancia él, azaz egy pohár sör, egy kupica sem megengedett a volán mögött. Ráadásul biztosító sem fizet, ha ittasan ülünk a volán mögé.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-hez képest 2017-re mintegy 25 százalékkal csökkent az ittas állapotban okozott balesetek száma, az ittas vezetés továbbra is kiemelt baleseti kockázati tényező – mondja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

2010-ben 1883, 2013-ban 1662, 2014-ben 1601, 2016-ban 1592, 2017-ben 1400 ittasan okozott baleset történt a magyar közutakon. 2010-ben a balesetek 11,5, 2017-ben 8,5 százaléka történt ittas vezetés miatt.

Már egy pohár is rengeteget számít

Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint a tévhitekkel ellentétben már egy pohár alkohol elfogyasztása is olyan élettani hatásokat vált ki, amelyek nem egyeztethetők össze a biztonságos közlekedéssel. Többek között nő az észlelési idő, tompulnak a reflexek, lassulnak a szemmozgató izmok. Ne üljünk volán mögé, ha alkoholt fogyasztottunk, ne engedjük vezetni, és ne üljünk be olyan sofőr mellé, aki ivott, valamint ne kínáljunk alkohollal olyan vendéget, aki még vezetni fog - sorolja a baleset-megelőzési tanácsait a rendőrség.

Ilyenkor a biztosító sem fizet

A zéró tolerancia tartalmával, vagyis azzal, hogy egyetlen pohár sör megivása után sem szabad volánhoz ülni, már majdnem minden sofőr tisztában lehet. Azzal azonban még mindig kevesen számolnak, hogy nemcsak a hatóság, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk szabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot, ami már akár két üveg sör elfogyasztása után kialakul – írtuk korábban.

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a kötelező biztosítás legalább a baleset vétlen károsultját védi, s ő minden körülmények között megkapja a kártérítését, ám van, hogy egy évig is várni kell a pénzére, mert bizonyos esetekben csak a bírósági eljárás után, érvényes döntést követően juthat hozzá. A kifizetett összeget azonban utólag behajtja a biztosító a bizonyítottan ittas károkozón - már ha be tudja.

A törvény ugyanis felső plafont szab, így legfeljebb másfél millió forintot lehet visszakövetelni a vétkestől, holott egy súlyos vagy maradandó sérülés esetén a vagyoni és nem vagyoni károk bőven meghaladhatják ezt az összeget.

Aki iszik, ne számítson a biztosítóra

Ha az ittas sofőr által vezetett gépjárműre kötelezőt sem kötöttek, a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számláról fizetik ki az okozott kár összegét, de utólag ezt is behajtják az elkövetőn. Ilyenkor a cascóban sem érdemes bízni, mert nincs az a jó szerződés, amely az ittas vezetőkért helytállna. A részeg, de még az úgynevezett szalonspicces sofőrt sem védi semmi – mondja Németh. Így könnyen előfordulhat, hogy a húsvéti 3-4 korsó sörért, vagy 1-2 kupica pálinkáért végül egy „káresemény” kapcsán másfél millió forintot kell fizetni.

De nemcsak a közúti balesetnél, hanem egyéb helyzetekben, például egy fergeteges buliban porrá égett lakásra sem jár kártérítés, ha kiderül, hogy a tulajdonos alkoholos befolyásoltsága miatt következett be a tragédia.

Forrás: www.privatbankar.hu

Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?

Saját bevallása szerint a magyar internetezők negyede okozott már közúti balesetet, de még a legemlékezetesebb balesetük során is csak 10-ből 6 káreset miatt vették igénybe kötelező biztosításukat. Ennek ellenére csak a válaszadók tizede gondolja úgy, hogy felesleges nyűg és költség a kötelező biztosítás. A régóta ugyanannál a biztosítónál lévők negyede szerint már ideje lenne váltani, de csak a válaszadók fele részesíti előnyben az összehasonlító oldalakat, érdekes módon elsősorban nem a legfiatalabbak. A Gemius és a Portfolio közös kutatásának eredményét ismertetjük most.

A magyar internetezők gépjárműbiztosításokkal kapcsolatos attitűdjét mérte fel a Gemius a Portfolio-val közös kutatásában egy 3033 fős mintán. Az eredményeket Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője ismertette a Portfolio Biztosítás 2018 konferenciáján.

A válaszadók mindegyikének a családjában vezet legalább egyvalaki, 77% esetében maga a válaszadó is. Szinte mindenki rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, cascóval viszont csak a válaszadók 35%-a. Az autók átlagéletkora meghaladja a 12 évet, és mindössze a válaszadók negyedének van 8 évnél fiatalabb kocsija. A válaszadók közel háromnegyede naponta vezet.

Az autóbiztosítások szempontjából a közúti baleset a legfontosabb kártípus, ezért ezt boncolgattuk. A válaszadók 77%-a még sosem okozott közúti balesetet, és a maradék 23%-nak is csak a 61%-a vett igénybe kötelező biztosítást a kárrendezéshez legemlékezetesebb balesete során.

Ezzel szemben 50% mondta azt, hogy már volt közúti baleset elszenvedője, 9% esetében személyi sérülés is történt már. A balesetet elszenvedők körében 81% emlékezett úgy, hogy vettek igénybe a kárrendezésnél kötelező biztosítást. A károkozók 8%-ával szemben a kárt elszenvedők 5%-a mondta azt, hogy a károkozónak nem érte meg a kötelező biztosítás igénybe vétele a kárrendezéshez.

Ezekkel az arányokkal nagyjából összhangban van azok aránya, akik csak nyűgnek és felesleges költségnek látják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. 11% gondolja így a felmérés szerint. A biztosítást jó dolognak tartók táborában többen vannak azok, akik inkább a balesetek lehetséges elszenvedőjeként, mint okozójaként érzik hasznosnak a biztosítást, hiszen ez esetben a károkozó biztosítója fizeti a kárukat. A községben élők körében a legmagasabb (15%), a megyeszékhelyen élők körében a legalacsonyabb (7%) a kötelező biztosítást negatívan megítélők aránya.

A maguk is vezető válaszadók 87%-a mondta azt, hogy részt vesz a kötelező biztosítás intézésében, az elmúlt két évben 60%-uk váltott biztosítót. Nagyobb arányban váltottak a nők, a 18-39 évesek, az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak.

Azok, akik 2 évnél régebben váltottak biztosítót, háromnegyedes arányban továbbra sem szeretnének váltani, ezek nagyobbik része a biztosítójával, kisebbik része a díjával elégedett. A régóta nem váltók 23%-a viszont a túl magas díj miatt azt mondja, ideje lenne biztosítást cserélnie. Autót vásárolni persze kevesebben terveznek, 17% mondta, hogy idén, 15% pedig azt, hogy jövőre tervez ilyet tenni.

Érdekes eredményeket hozott a kutatás a kötelező biztosítások értékesítési csatornáival kapcsolatban is. A válaszadók több mint fele kötött már online alkusz segítségével biztosítást, de nem mindegyikük választaná legközelebb is ezt a csatornát. Az egyébként éppen internetes kérdőívet kitöltő válaszadók 40%-a továbbra sem valamelyik online megoldást preferálja a biztosításkötésben. Elsősorban a fővárosiak, a 30-39 évesek és a szellemi munkát végzők választják az internetes kalkulátorokat. A 18-29 éveseknél érdekes módon felülreprezentált a banki és postai biztosításkötés (14%-uk jelölte meg ezt), és különösen magas (28%) ennek aránya az alapfokú végzettségűek körében.

A válaszadók nagy részének az Allianznál és a K&H-nál van a kötelező biztosítása, ahogy ezt a legfrissebb, 2016-os biztosítószintű piaci díjbevétel-adatok is mutatják. 51% a legalacsonyabb díj, 37% a legjobbnak tartott biztosító alapján választ kötelező biztosítást.

Mindössze 14% azok aránya, akik nem tudják, mikor jár le a biztosításuk, és 26% azok aránya, akiknek január 1. a biztosítási évfordulójuk (ők 8 évnél régebben vásárolták meglévő kocsijukat).

Rákérdeztünk arra is, jó ötletnek tartják-e az autósok, hogy egy műszer kövesse a vezetési szokásaikat, és ha keveset, szabályosan vagy biztonságosan vezet, kisebb díjat kelljen fizetnie. A telematikát egyelőre csak a megkérdezettek 1%-a használja, azonban további 16% már ismeri a módszert, és nyitott is rá, a válaszadók harmada pedig ugyan most hall először erről, de jó ötletnek tartja. A válaszadók kb. fele nem támogatja a telematika autójába szerelését, 22% szerint ettől úgysem lenne olcsóbb a biztosítása, 30% bizalmatlan, ha figyelik szokásait.

Végezetül azt is megkérdeztük, mit tapasztalnak a kötelező biztosítások díjával kapcsolatban. 78% tapasztalt drágulást az elmúlt években, de 35% egyáltalán nem vár díjemelkedést a következő biztosítási évfordulójakor. A relatív többség szerint 5-10%-os díjemelkedésre számíthatunk, ami egyébként a szakma szektorszintű várakozásának is megfelel.

Forrás: www.portfolio.hu

Belenézhetsz az ügynökök pénztárcájába

Január elsejétől pár oldalon, közérthetően megkapják a legfontosabb termékinformációkat azok, akik megtakarítási célú életbiztosítást szeretnének kötni, februártól pedig minden más biztosítás mellé jár egy rövid áttekintő. Az értékesítők és ügynökök javadalmazása is átláthatóvá válik, ami sokat dobhat a megítélésükön. A honosított európai intézkedések ráadásul nemcsak az ügyfeleknek kedveznek: a szakma hitelességének további növekedése vonzó lehet a szintén értékteremtő munkát kereső Y generáció számára is, biztosítva a közvetítők és alkuszok minőségi utánpótlását.

"Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy ma már jogszabály alapján előírt folyamat az értékesítés: igény alapon, kiértékeléssel, amelynek célja, hogy valódi értéket teremtsünk. Vagyis az ügyfél anyagilag jobban járjon, biztonságban legyen ő és a családja" - mondta a Pénzcentrumnak Bodor Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Üzleti tagozatának elnöke.

Januártól újabb útmutató segíti a hazai fogyasztókat, ha biztosítással kapcsolt befektetést vásárolnak: a KID, vagyis a Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum. Ez egy három oldalas összefoglaló, amelyben a biztosítóknak közzé kell tenniük a unit-linked és a vegyes megtakarítási célú biztosítások:

• fontosabb céljait (eszközalapok esetén a befektetési eszközöket)
• kockázati szintjét (1-től 7-ig tartó skálán)
• költségeit, illetve ezek hozamra gyakorolt hatását

Sőt, az ismertető példaszámításokkal szemlélteti, hogy egyösszegű biztosítások esetén 3 millió forint, rendszeres biztosítások esetén pedig évi 300 ezer forint befektetése esetén négy különféle piaci forgatókönyv mellett milyen kivehető összegre számíthat az ügyfél 1, 10 és 20 év eltelte után. A KID-ek megtoldják a nominális költségeket egy hozamcsökkenés-számítással is (RIY-mutató), ami lényegében azt mutatja meg, hogy mennyivel redukálják a költségek a várható hozammal növelt befektetést. Ez a lényegét tekintve hasonló ahhoz, mint a hazai piacon már jól bejáratott Teljesköltség-mutató, azaz TKM, amelyet - éppen az ismertsége miatt - a jövőben is meghagynak a biztosítók.

Bár a KID nagy előnye, hogy röviden, jól áttekinthető tájékoztatást ad, a MABISZ álláspontja szerint fontos, hogy az ügyfelek szánjanak időt az általános szerződési feltételek elolvasására is, különösen az olyan, több évtizedes elköteleződést igénylő döntéseiknél, mint a nyugdíjcélú megtakarítások.

Az ügynök újjászületése

Egy másik uniós szabályozás, a biztosításközvetítői direktíva (IDD) Magyarországon február 23-án lépett hatályba. Ennek része az ügyfél befektetési ismereteinek, kockázatvállalási képességének jobb megismerése, ezért úgynevezett igényfelmérési kötelezettséget vezetnek be. Objektív kritériumok alapján megvizsgálják, hogy milyen szolgáltatás az, amire az ügyfélnek ténylegesen szüksége van. Az irányelv kezelni kívánja a lehetséges érdekkonfliktusokat - ennek kapcsán írja elő, hogy például a közvetítő javadalmazásáról is tájékoztatást kell adnia.

Vagyis többé nem lehet úgy ösztönözni a biztosításközvetítőket, hogy az eltérjen az ügyfelek érdekeitől: például nem adhatnak el drágább biztosítást csak a magasabb jutalékok miatt.

A direktíva a folyamatos biztosításközvetítői képzést is előírja. Ennek legalább az évi 15 órát el kell érnie, e-oktatás vagy mentorálás formájában.

Bodor szerint mindezek hatására megújul a biztosítási értékesítés, ami nagy szervezeti, működési átalakítást tesz szükségessé, ugyanakkor a szakma előnyére is válik: "A többlépcsős kiválasztási rendszer, a gyakorlati oktatás az elméleti tudás mellett, a szóbeli és elméleti vizsgák azt az üzenetet közvetítik, hogy biztosítások közvetítésével csak képzett pénzügyi szakemberek foglalkozhatnak" - szögezte le a MABISZ tagozati elnöke.

A pozitív, erős üzenetekre pedig szükség van: egy kutatás kimutatta, hogy az Y generációt a társaságoknak nem könnyű megszólítaniuk. A fiatalok nincsenek igazán képben a biztosítási piaccal. A MABISZ és a Case Solvers felmérése szerint a biztosítási szektor és tevékenysége nem ismert a 18-23 éves egyetemista fiatalok előtt: még az egyes biztosítókat, nagyobb piaci szereplőket sem tudják azonosítani. Ezt részben az magyarázza, hogy még a korlátozott körű biztosítási ügyeiket is a szüleik intézik.

Ráadásul az értékesítést - ügynöki tevékenységet - sokan negatív képzetekkel társítják. Pedig a különböző kockázatok kezeléséhez nekik is szükségük van megfelelő információkra, adott esetben szakmai tanácsra - például külföldre utazáskor, vagy lakásuk biztosításához. A MABISZ és a Case Solvers által szervezett "Biztosítsd Be Magad!" felsőoktatási biztosítási esettanulmány verseny egyik tanulsága éppen az volt, hogy a szektorra vonatkozó releváns információk már felkeltik a fiatalok érdeklődését.

"A tanácsadói munka konkrét bemutatása az Y generáció számára interaktív cégbemutató rendezvényeken, nyílt napokon is lehetséges. Közelebb lehet hozni őket projektmunkák megpályáztatásával, amelynek során jobban megismerik a biztosítókat és azok működését, ezzel együtt a biztosítások fontosságát, társadalmi jelentőségét" - egészítette ki a képet Bodor Péter.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Kitört a botrány a budapesti reptéren: utazás előtt ezt jobb, ha tudod

Január-február folyamán nagy nyilvánosságot kaptak a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren elkövetett lopások, melyekről a Pénzcentrum is többször beszámolt. A fosztogatók senkit sem kíméltek: áldozataik között voltak külföldi és magyar áldozatok is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a biztosítók éreztek-e bármit a lopásokról szóló hírekből: emelkedett-e a szerződéskötések, esetleg a bejelentett káresemények száma az azóta eltelt időszakban?

Először január közepén értesülhettünk arról, hogy nagy baj van a budapesti reptéren: Dél-Korea budapesti nagykövetsége január 19-én tett közzé egy nyilvános Facebook-posztot, amelyben arra figyelmeztették állampolgáraikat, hogy az utóbbi időben sok honfitársuk értéke tűnt el a bőröndjeikből.

A reptéri fosztogatókat ez nem riasztotta el tevékenységüktől, a következő hetekben sorra láttak napvilágot az újabb, lopásokkal kapcsolatos hírek. Február elején például Babos Tímea teniszező is arról számolt be a Facebookon, hogy táskáját nyitott állapotban vette át az utazást követően, és hiányzott is belőle néhány holmija.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fosztogatásról szóló hírek hatására emelkedett-e a új poggyászbiztosítások száma, illetve a lopásokhoz köthető bejelentett káresemények mennyisége.

Volt változás?
Bár logikusnak tűnt, hogy a fosztogatásokról szóló hírek hatására többen kötnek biztosítást utazásuk előtt, a biztosítók számunkra eljuttatott válaszaiból mégsem ez derült ki. De nem volt változás a bejelentett káresemények mennyiségét tekintve sem.

"Az elmúlt 4 hétben megközelítőleg azonos számú volt a poggyászkár bejelentések száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva" - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Hasonlóan nyilatkozott például az Aegon Biztosító és a K&H Biztosító is. Ugyanakkor nem minden biztosító tudott választ adni a kérdéseinkre, mivel a poggyászbiztosítások sok esetben nem külön biztosítások, hanem az utasbiztosítások részei, tehát nincsenek külön adatok róluk.

"Jelenleg köthető utasbiztosításaink automatikusan kiterjednek a poggyászbiztosításra is, nem kell külön igényelni, ezért nem kimutatható, hogy az igénybe vevők száma a kérdésben megfogalmazott okok miatt emelkedne. Ugyanakkor korábban kötött, éves bérlet jellegű termékeink esetében - ahol kiegészítőként kell megkötni a poggyászbiztosítást - sem tapasztaltuk az ilyen jellegű igények emelkedését" - tudtuk meg Vereczki Andrástól, az Uniqa Biztosító Lakossági Biztosítások és Kárrendezés Területének vezetőjétől.

"Bár a december-januári hónapokban az utasbiztosítást kötők száma emelkedett, ennek alakulása a korábbi évek tapasztalatait is figyelembe véve jellemzően a szabadidős időszakokat követi, nincs extrém szerződésszám emelkedés, illetve kárnövekedés az utóbbi időben" - tette még hozzá Vereczki András. Bár az okokat nem részletezték, de az Allianz Biztosító is azt a választ adta, hogy nem rendelkeznek adatokkal a szóban forgó kérdéssel kapcsolatban.

Meddig térítenek a biztosítók?
Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összeghatárig védett az, akinek van érvényes poggyászbiztosítása. Valószínűleg senkit sem lep meg, hogy ez elsősorban a megkötött biztosításon belül választott csomag függvénye, tehát adott biztosítón belül is többféle lehet a térítési limitet.
Az általunk megkérdezett biztosítók válaszaiból azonban úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben a térítési limit 100 ezer és 500 ezer forint között található. Azt azonban fontos tudni, hogy sok esetben létezik egy külön, úgynevezett tárgyankénti limit is, amely egy alacsonyabb összeg a térítési limitnél.
De a biztosító eltérő mértékben téríthet attól függően is, hogy hol keletkezett kár a poggyászban. Az Uniqa Biztosító válaszából például megtudtuk, hogy a választott utasbiztosítás csomagjától függően 200 ezer, 250 ezer illetve 400 ezer forint értékhatárig térítik a poggyászkárt, ám kifejezetten légipoggyászkár esetén a térítési limitek már alacsonyabbak: 50 ezer, 75 ezer vagy 150 ezer forint.

Mi a teendő a káresemény észlelésekor?
Mindegyik biztosítói válasz egyezett abban, hogy a legfontosabb, hogy minél előbb jelezzük a biztosító felé, ha valamilyen kárunk keletkezett. A biztosítói adatlapok kitöltése mellett nagyon fontos, hogy írásban, jegyzőkönyvvel tudjuk igazolni a káresemény megtörténtét. Lopás, rablás esetén rendkívül fontos, hogy azt bejelentsük a rendőrségen vagy más illetékes hatóságnál, és az erről készült jegyzőkönyvből nekünk is legyen egy példányunk.
Ha a kár egy légi-, hajó- vagy busztársaság szolgáltatásának igénybevétele közben történik meg, akkor fontos, hogy ezek felé is azonnal jelezzük ezt, és itt is vetessünk fel jegyzőkönyvet. Repülőtéri poggyászkár esetén a légitársaság vagy a repülőtér üzemeltetője által felvett jegyzőkönyvre lehet szükségünk.
Érdemes lehet már eleve úgy útnak indulni, hogy nálunk van a biztosítónk telefonszáma, így baj esetén azonnal felvehetjük velük a kapcsolatot, és felvilágosítást kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy milyen dokumentumokra lesz feltétlenül szükségünk a káresemény bejelentéséhez, illetve a szolgáltatás igénybevételéhez.

Forrás: penzcentrum.hu