CLB

Csúnya történet: véres vége lett a baltás mutatványnak

Bár léteznek "tipikus" karácsonyi káresetek, ettől függetlenül az ünnepek alatt is a vezetékes vízzel kapcsolatos károk okozzák a legtöbb bajt.

December 24. és január 1. között közel 1400 kárt jelentettek a Generali Biztosítónál összesen közel 250 millió forint értékben, ami naponta átlagosan 155, illetve óránként 6 káresetet jelent - derül ki a biztosító sajtóközleményéből. A háztartásokban a legtöbb kárt a vezetékes víz és a tűz okozták.
A "tipikus" karácsonyi károk közt általában olyanokra gondolunk, mint amikor a családfő a karácsonyfa felállításakor kisbaltával elvágta a kézfejét, vagy amikor az ünnepi nagytakarítás alatt ráálltak a radiátorra, ami leszakadt, a kifolyt víz pedig károsította a parkettát. Azt azonban kevesen tudják, hogy a legtöbb bajt a karácsonyi időszakban is a vezetékes vízzel kapcsolatos károk okozzák - az ünnepek alatt több mint 430 ilyen eset történt a Generali ügyfeleivel, több mint 40 millió forint értékben.

31 millió forint kártérítés a tűzesetek után
Karácsonyi kárként említhető, amikor a bekapcsolva hagyott izzósor zárlat miatt meggyújtotta a karácsonyfát a család távollétében, és több szoba is leégett a lakásban. Azonban az gyakori és sajnos egész évben jellemző, hogy a napjainkban megnövekedett áramfelhasználást nem bírják a régi vezetékek, laza kötések, melyek elektromos zárlatot, tüzet okozhatnak.

A karácsonyi ünnepek alatt most közel 30 tűzeset történt, amelyek értéke több mint 31 millió forint. Sőt, közel 10 robbanásról is érkezett bejelentés, amelyek összértéke közel 17 millió forint.

Megyénként átlagosan 70 káreset
Az összes káresetet tekintve a legtöbben Budapesten jártak pórul december 24. és január 1. között, ahonnan több mint 340 bejelentés érkezett közel 70 millió forint értékben. Az esetek számát tekintve a megyék közül Pest megye végzett az élen közel 130 bejelentéssel, míg Csongrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben egyenként közel 80 esetet jelentettek. A legkevesebb kár Nógrád és Tolna megyékben történt: ott a bejelentések száma 20 alatt maradt.

Szakértői tippek a megelőzés érdekében

• Fokozottan ügyeljünk rá, hogy ne terheljük túl a hálózatot, és rendeltetés-szerűen használjuk elektromos eszközeinket.
• Ha elutazunk, ellenőrizzünk minden elektromos berendezést, különös tekin-tettel az elosztókra, és ha szükséges, áramtalanítsuk is azokat. Így megelőzhetjük, hogy egy komolyabb meghibásodás vagy zárlat a távollétünkben okozzon károkat.
• Fontos, hogy időnként felülvizsgáltassuk az épület vezetékhálózatát.
• Ha lehetőségünk van rá, az alumíniumvezetékeket cseréltessük rézre, és építsünk be korszerű védelmi eszközöket.
• Ügyeljünk rá, hogy csak megbízható forgalmazótól származó, megfelelő minőségű, szabványoknak megfelelő berendezést vásároljunk.
• Az újonnan beszerzett eszközök - például egy klímaberendezés - felszereléséhez és beüzemeléséhez mindenképpen hívjunk szakembert.
• Ajánlott intelligens tűzjelző, tűzérzékelő rendszert, füstjelzőt beépíteni otthonunkba, amely azonnal jelzi a bajt.
• Érdemes észben tartani, hogy a biztosítás csak akkor nyújt védelmet, ha ténylegesen tűz keletkezik, tehát lánggal való égés következik be.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Nem csak az ünnepekre érdemes felkészülni naprakész lakásbiztosítással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Öt fontos szempont alapján válasszon síbiztosítást

A statisztikák szerint a magyarok körében továbbra is töretlen népszerűségnek örvend a síelés és a snowboardozás: e két téli sportot 2016-ban összesen 547 ezren választották, ugyanannyian, mint 2015-ben is. Ám a tapasztalatok szerint azt már sokan nem tudják, hogy pontosan mire is fizet a síbiztosításuk, milyen anyagi kártérítésre jogosultak, ha valami történik. Erre ad választ a Vienna Life Biztosító szakmai blogján megjelent cikk.

A számokból kiolvasható, hogy a síelők és a snowboardozók jóval óvatosabbak, mint az átlagos téli utazók. Míg az összes magyar utazó csupán 35 százaléka köt utasbiztosítást, addig a téli sportok hazai szerelmeseinek mintegy 60 százaléka gondoskodik ilyen módon is a biztonságról.

Betegség vagy baleset: hüttéből a (magán)kórházba...

A téli sportolás során felmerülő káresetek között sajnos az akár több ezer eurós összegű károk sem ritkák. Például egy Ausztriában – a sípályák környékén sok esetben magánszolgáltatók által – elvégzett helikopteres mentés díja 5-15 ezer euró (mintegy 1,5-4,5 millió forint), míg a kórházi műtét és ellátás összege 8-20 ezer euró (nagyjából 2,5-6 millió forint), amikhez képest a Magyarországra történő hazaszállítás díja már „csekélység": 1-1,5 ezer euró (körülbelül 300-450 ezer forint).

A mentősök akkor is ellátják a sebesültet, ha nincs biztosítása, viszont ebben az esetben nemcsak a sebeit öltik össze, de utólag a teljes ellátás – akár több millió forintos – költségét is ki kell fizetnie a sérültnek.

Egy síbiztosítás azonban fedezheti egy balesetnél a mentés (például a helikopterrel vagy a motoros szánnal történő szállítás) költségeit, a magánkórházi műtétet és ellátást, az esetleges kórházi önrész, vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát. De szükség esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, sőt, még a beteg hazaszállítását, illetve baleseti halál vagy rokkantság esetén a kártérítés összegét is.

A sípályán is szükség van „KGFB"-re

A sípályán nem csak elszenvedni, de okozni is lehet sérüléseket. Például ha a síelő nekiütközik valakinek, aki emiatt kórházba kerül, és hónapokra kiesik a munkából. Ebben az esetben ugyanúgy ki kell fizetni a kárt az azt okozónak, mint például egy autóbaleset vétkes sofőrjének. A károsult pénzt követelhet például az egészségügyi ellátása, a munkából történő kiesése vagy akár maradandó egészségkárosodása miatt is.

Ezekre az esetekre találták ki a felelősségbiztosítást, amely a KGFB-hez hasonló, így akár több millió forintig is fizeti a más tulajdonában vagy testi épségében a biztosított által okozott kárt.

Műszaki cikkek és a sportfelszerelés biztosítása

A téli sportok nem tartoznak a legolcsóbb hobbik közé, hiszen a felszerelés a lécektől a védőeszközökön át a kiegészítőkig és a ruházatig, akár több százezer forintba is kerülhet. Így a pótlásuk vagy javíttatásuk sem olcsó. Sokan már a sípályára se mennek ki különböző műszaki cikkek, – mobiltelefon, GoPro fejkamera vagy akár egy táblagép – nélkül.

Ha a felszerelését, ruházatot vagy a kütyüket valamilyen kár éri – például valamelyik megsérül, vagy eltűnik –, a síbiztosítás ezekre is fizet, akár 400 ezer forint erejéig is.

A síbérletre is köthető biztosítás

Amennyiben közbejön egy betegség – gyerekkel utazóknál ez igen gyakori –, ami miatt meghiúsul vagy előbb véget ér az utazás, az utazó elbukhatja a már kifizetett szolgáltatások árát. Például egy 1 hetes síbérlet ára egy négytagú család esetében elérheti akár az 500 eurót, azaz a mintegy 150 ezer forintot is.

Ám a síbiztosítás betegség vagy baleset esetén fizeti a síbérlet árát a fel nem használt napokra. Sőt, a biztosítás abban az esetben is megtéríti a bérlet árát, ha a sípálya üzemeltetője rendkívüli ok, például extrém időjárás vagy lavinaveszély miatt lezárja a pályát.

Ha az autó nem bírja a hideget

A síbiztosításhoz választható autó assistance a biztosítótársaság szerint, nem kidobott pénz.

Ugyanis a jármű meghibásofdása esetén, a biztosító megszervezi és fizetheti a biztosított helyett a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, az alkatrészcserét, a defektes gumiabroncs költségét, a csereautó bérlését vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.

A biztosítónál azt ajánlják, ezekre a területekre is érdemes biztosítást kötni, és téli utazásra nem pusztán egy általános egészségbiztosítással indulni.

Forrás: www.origo.hu

Külföldre utazik autóval? Ezekre kell figyelni, ha biztosítást szeretne

Olvasónk a külföldi balesetekkel kapcsolatban tett fel egy kérdést, A Blikk jegybankárától kapott választ. A családdal most először utazunk autóval külföldre, de nem tudom, mit kell kitölteni és hova kell fordulni, ha véletlen balesetet okozok vagy épp engem ér kár. Segítenének? (K. Anita, Győr)

Válaszol: Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára

Ha külföldön balesetet okozunk vagy minket ér kár, és a másik autóssal a baleset körülményeiről sikerül megegyezni, illetve más okból (pl. személyi sérülés) sem kell rendőrt hívni, akkor az autósoknak először ki kell tölteniük az európai baleseti bejelentőt. Ez az Európa-szerte használt – minden nyelven azonos tartalmú – nyomtatvány a későbbi kárrendezést segíti. Célszerű egy példányt mindig magunknál tartani.

Ha a baleset a zöldkártya-rendszer valamely országa területén (a legtöbb európai állam ide tartozik) következett be, és a kárt egy másik EU-tagállamban üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi biztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. A kárrendezési megbízott személyéről a Magyar Biztosítók Szövetsége ­(MABISZ) ad felvilágosítást.

Ha a kárt nem az EU területén, de a károkozás helye szerinti – a zöldkártyarendszer tagjának minősülő – országban üzembe helyezett gépjárművel okozták, úgy a kár megtérítése a károkozó biztosítójától kérhető. Amennyiben a károkozó gépjárművet nem az EU területén és nem is a baleset helye szerinti (de a zöldkártya-rendszer tagjának minősülő) országban helyezték üzembe, a károsult – választása szerint – igényét közvetlenül a károkozó biztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti országban kinevezett képviselőjétől (levelezőjétől) kérheti. Ha a baleset a zöldkártya-rendszeren kívül történt, a kár közvetlenül a károkozó autóssal vagy annak biztosítójával szemben érvényesíthető.

Ha magyar autós okoz külföldön balesetet, akkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) alapján a biztosító megtéríti helyette a vétlen gépjármű károsultjainak kárát. A balesetet minden esetben a hazaérkezést követő 5 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál.

Külföldi út előtt az autósoknak ajánlott saját biztosítójuknál díjmentesen kiváltani a biztosítási zöldkártyát, amely a kgfb-fedezet igazolására szolgál a zöldkártya-rendszer országaiban. A zöld kártya a biztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes.

Forrás: www.blikk.hu

Így csökkenhet a jövőben a biztosítások díja

A 30-59 éves magyarok 93 százaléka szerint a szabálytalankodások, 74 százalék szerint pedig az ittas vezetés a felelős a rossz baleseti statisztikáért. A vezetési hibák között utcahosszal a gyorshajtás áll az élen 47 százalékos aránnyal. Azaz 100 kilométerre 7,9 gyorshajtás jut. Bár a baleseti statisztika javítását célzó telematikai megoldások még nem ismertek széles körben, a megkérdezettek 59 százaléka nyitott a használatukra, 28 százalékuk pedig örülne, ha a telematikai eredmények alapján kedvezményt kapna a biztosítás díjából.

Egyelőre nincs jelentősebb javulás a baleseti statisztikákban. Bár a KSH adatai szerint a múlt év első kilenc hónapjában a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma mindössze 2 százalékkal 12 178-ra csökkent, ám a halálos áldozatok száma 2 százalékkal 428-ra emelkedett. A 30-59 éves magyarok 93 százaléka szerint a szabályok be nem tartása okozza a közlekedési baleseteket. Az ittas vezetést 76 százalékuk, az utak minőségét pedig 69 százalékuk tartja nagy vagy inkább nagymértékben felelősnek a szerencsétlenségekért. A megkérdezettek 65 százaléka szerint a szabályok hiányos ismerete, 64 százaléka szerint az autók műszaki állapota, 63 százaléka szerint pedig az autósok rutintalansága játszik szerepet a kedvezőtlen baleseti statisztikákban. A gépjárművezetői oktatás színvonalát és a rendőrség hozzáállását tartják a legkevésbé felelősnek a helyzetért - derül ki a K&H biztos jövő indexéből.

Utcahosszal vezet a gyorshajtás

A szabálytalankodásból, vezetési hibából adódó baleseti helyzeten technológiai oldalról is lehet segíteni, mégpedig telematikai megoldásokkal. A K&H legfrissebb, 2017. decemberi adati szerint útjára indított projektjében a telematikai eszközzel felszerelt autók 8,1 millió kilométert tettek meg 7397 napnak megfelelő idő alatt. A sofőrök összesen 1,25 millió vezetési hibát vétettek és a legtöbb alkalommal - az esetek 47 százalékában - a gyorshajtás volt a probléma. Az adatokból kiderül az is, hogy 100 kilométerre 7,9 gyorshajtás jutott. A második leggyakoribb vezetési hiba a hirtelen fékezés 18 százalékos aránnyal, ami jóval elmarad a gyorshajtás eredményétől. A harmadik legtöbbször regisztrált vezetési hiba pedig a túl nagy sebességgel történő kanyarodásokból fakad, amely a hibák 16 százalékát teszi ki.

A sofőrök nyitottak

Bár a telematikai megoldásokkal javítható lenne a közlekedési helyzet, ám ezek egyelőre még nem ismertek széles körben. A kutatás szerint ugyanis a telematikai műszerek telepíthetőségéről a válaszadók 28 százaléka már hallott, de csak 6 százalékuk tudja, hogy pontosan mire jók azok. Kedvező azonban, hogy a megkérdezettek többsége, 59 százaléka nyitott lenne a telematikai megoldások és eszközök használatára, és csak 15 százalékos az ilyen eszközöket határozottan elutasítók aránya.

A telematikai eredmények alapján az autósok vezetési stílusa láthatóvá válik, így a biztonságosan vezető, azaz kevésbé balesetveszélyesen közlekedő sofőrök számára kedvezményes biztosítási díjakat lehet nyújtani - mondja Kaszab Attila, a K&H vezérigazgató-helyettese.

A díjkedvezmény lenne a legnagyobb előny

A kutatás szerint a telematikai megoldásokhoz kötődő biztosítási díjkedvezményt a válaszadók 28 százaléka tartja fontosnak. Az átlagnál nagyobb mértékben tartják ezt lényegesnek a férfiak, a budapestiek és a magas jövedelműek. A megkérdezettek 27, illetve 23 százaléka a telematikai megoldások előnyének tartja egyrészt a biztonságosabb vezetésre való ösztönzést, másrészt azt, hogy a visszajelzések alapján a sofőr információkat kap arról, hogyan tud biztonságosabban vezetni.

Forrás: www.penzcentrum.hu