2016.11.08

Kötelező biztosítás a családi házat építőknek? 200 ezer forintos teher

Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket a 300 négyzetméter alatti, egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére.

Bár már novemberben járunk, a rendeletnek egyelőre se híre se hamva. Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? – ezeket a kérdéseket járta körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanokhoz. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.

"Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál" – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami sok esetben lehetetlenné teszi a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését.
A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben, vagy akár még később kerül sor. Már most érdemes viszont megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.

Átlagosan legalább 200 ezer forintos költségnövekedés
A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.
A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.

Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.
Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.

A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel kell számolni.
Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.
A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.

Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?
Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

Forrás: adozona.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
  • Vállalkozói biztosítás
300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában

Az előzetes becsléseket jóval meghaladó, a háromszázmillió forintot bizonyosan elérő kár keletkezett a mátrai borvidék termésében a szombati jégeső következtében – mondta az MTI-nek a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. A hétvégén még százmillió forintra saccolták az okozott kárt.

A hegyközség területén több mint ötezer hektáron nő szőlő, az előzetes becslések szerint ennek nagyjából a negyedét verte el a jég május 13-án.

A jégeső centruma Gyöngyösön volt, de a környező településeket, Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát és Karácsondot, valamint Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint Karácsondon, Gyöngyöshalászon, Atkáron és Vámosgyörkön továbbra is érvényben van a másodfokú belvízvédelmi készültség.

„A viszonylag pontos becslések szerint 1000-1200 hektárnyi szőlőben 30 és 90 százalék közöttire tehető a termésvesztés. A termelési értékben így 30-40 százalék átlaggal számolva, 300-400 millió forintnyi a veszteség, amihez még az új ültetvényekben keletkezett károsodás is társul” – mondta Nyilas János, a hegyközségi tanács elnöke az MTI-nek.

Az elmúlt húsz évben nem volt még ekkora kár a mátrai borvidéken. A gazdák 95-98 százaléka ráadásul nem kötött biztosítást, mert magasnak ítélte a díjat, így csak a kárenyhítési alapból juthatnak bizonyos összeghez, ami a tényleges veszteség 40 százalékát fedezheti majd.

Nyilas János szerint nem a szőlősgazdák éve az idei a Mátraalján: kezdődött a januári kemény téli faggyal, folytatódott a húsvét körüli zöldfaggyal, május 3-án, most pedig a jégveréssel.

Forrás: index.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás

Elérheti a 11 milliárd forintot a madárinfluenza-járvány kapcsán megítélt kártérítés összege, ebből eddig 8,1 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdaságoknak – közölte Czerván György.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnapja alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat exportlehetőségei­ről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel. ­Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére.

A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése a kamarai elnök szerint már folyamatban van. A Magyar Biztosítók Szövetsége kezdeményezésére a minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozására.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a távirati irodának elmondta, a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban, így elérte a 250 milliárd forintot.

Forrás: www.magyaridok.hu

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
2017 május 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni.

A tavalyi díjtámogatások kifizetésének megkezdése jótékonyan hatott a mezőgazdasági szerződések idei megújítására: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) várakozása szerint idén már több mint 8 milliárd forint lesz a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele, ami 6-7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A támogatásra jogosultság feltételeiről, a várható felosztási mértékekről, illetve a főbb idei tendenciákról tájékoztat a FBAMSZ alábbi összefoglalója.

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.

Évről évre dinamikusan növekszik a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérő mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetőségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegéhez, akik a művelésükben lévő termőterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.

A FBAMSZ szakembere szerint kedvezőtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tűzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentősen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylő terheli majd a rendszert, így ebből a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az időszak végén a gazdák.

Így lehetne még jobb a rendszer

  • A folyósítás kedvezőbb ütemezése – Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Főként a szőlő és gyümölcskultúrák és más, nagy értékű ültetvények termelőinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
  • Egyszerűsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztő hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
  • Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehető igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erősödéséhez
  • Termékfejlesztés – Különösen a szőlő és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bővítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelők gazdálkodási és anyagi biztonságának megőrzését.
  • Erdőbiztosítások – Jelentős probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdőterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdőtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentős károkat a magasabban fekvő erdőségekben.

Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?
2017 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?

Fontos jogszabályváltozások léptek életbe január 1-jétől az építtetés esetén a felelősségbiztosítási kötelezettségről. Ezekről a változásokról tájékoztatta a Rádió Orientet Püski András (Akademischer Versicherungsmakler WU), a kérdés szakértője.

A családok otthonteremtéséről szóló kormányrendelet felélénkítette az építési kedvet. A jogalkotókban megfogalmazódott az, hogy ezeknek a megnövekedett igényeknek a megvalósítását segíteni kell, ezért megszületett az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendelet, ami kimondja, hogy a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóingatlanok esetében nem szükséges építési engedély – ismertette Püski András.

A szakember elmondta, "a bürokráciacsökkentés jegyében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg."

Az építésügyi hatóság a bejelentésről ennek alapján értesül. Az érintettek köréből elsőként az építész-tervezőket kell kiemelni, akik számára kötelező lett a biztosítás megkötése a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó ingatlanok esetében. A felelősségbiztosítás kiterjed a személyi sérülésekre, dologi és vagyoni károkra vagy akár a sérelemdíj megtérítésére.

Ha az építtetőnek vannak extra kívánságai a beruházásával kapcsolatban, amilyeneket a biztosító társaság az egyedi záradék formájában kínál, akkor azokra kérheti az építész-tervezőt. A Rádió Orient vendége kiemelte, hogy a tervezők által bevont alvállalkozókra is kitér a jogszabály, hiszen probléma esetén a tervező nem hivatkozhat arra, hogy azt a tervet az alvállalkozó készítette. A felelősségbiztosítási limit kérdése is nagyon fontos -tette hozzá. Ez nem más, mint az az összeg, amit egy vagyonbiztosításnál biztosítási összegnek hívunk. Nem korlátlanok ezek a számok, káronként és évenként limitálva vannak. Ezek a limitek három kategóriába sorolhatók, s mindenkinek ki kell választania a projektjének megfelelőt – tudtuk meg Püski Andrástól.

A szakértő a továbbiakban a kivitelezők felelősségbiztosítására tért ki, ugyanis "egy kivitelezőnek nem kis felelőssége van abban, hogy a jogszabályokat és a szakma szabályait betartva az ingatlan felépüljön."

Ezért mondja ki a kormányrendelet, hogy az építőipari kivitelezők számára is kötelező a felelősségbiztosítás megkötése. A jogszabály szerint a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie a biztosítási szerződéssel. Ha ez nincs, akkor nem adható át neki a munkaterület.

A biztosítás vonatkozik az építőipari kivitelezői tevékenységre, illetve a felelős műszaki vezetői tevékenységre. Fedezetet nyújt a szerződés dologi károkra, harmadik személynek okozott károkra, illetve a felelős műszaki vezető által okozott károkra. Ha már korábban is rendelkeztek felelősségbiztosítással, akkor részükre a biztosítótársaságok lehetőséget adnak arra, hogy a korábbi meglévő szerződésüket módosítással megfeleltessék az új kormányrendeletnek – tájékoztatta a Rádió Orient hallgatóit Püski András.

Forrás: www.orientpress.hu

Így készülhet fel a kiszámíthatatlan időjárásra
2017 április 24.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Így készülhet fel a kiszámíthatatlan időjárásra

Idén tavasszal sem érdemes megfeledkezni a változékony időjárás okozta meglepetésekről: az ilyenkor megszaporodó viharok, jégesők és tüzek komoly fejfájást okozhatnak a földeken. Hogy mit jelent ez számokban? A Generali csak 2016-ban több mint 1,7 milliárd forintot fizetett ki itthon növénykárokra.

Mi sem mutatja jobban, hogy érdemes felkészülni a legrosszabbra, mint hogy a Generali csak tavaly közel 1,9 milliárd forintot térített a mezőgazdasági károk után. 2015-höz hasonlóan tavaly is a jégverés okozta a legtöbb bajt, a közel 2000-ből majdnem 1300 esetben, összesen 1,3 milliárd forint értékben. A viharok okozta károk után (közel 300 eset) 256 millió forintot, míg villámcsapás másodlagos hatása miatt (közel 100 eset) 24 millió forintot térített a biztosító.

Az egyre gyakoribb időjárási anomáliák miatt az agrárszektorban nagy szükség van olyan garanciákra, mint a díjtámogatott biztosítás lehetősége. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen nagy előnyre tehetnek szert a megkötésével. „Ma Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások több mint fele nem biztosított, pedig aki nem rendelkezik valamilyen biztosítással, az a kárenyhítési alapból járó kártérítésnek is csak a felét kaphatja meg” – világít rá Kókai Gábor, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője. A szakember szerint ezért érdemes már most megfontolni a kritikus növénykultúrák biztosítását.

A május 31-ig megkötött biztosításra akár 65%-os díjtámogatás is járhat.

Sokáig nem érdemes várni a biztosítás megkötésével, ugyanis a 4 milliárd forint támogatási keret mértékéig (maximum 65%-ig) kapható díjtámogatást azok vehetik igénybe, akik 2017. május 31-ig megkötik azt. „Azaz a termelő 30-65% közötti összeget mindenképpen visszakap” – tette hozzá Kókai Gábor. Fontos változás a kiosztási mechanizmusban, hogy a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha ahhoz a kormány előzetesen hozzájárult, és ha a kérelmező az erről szóló dokumentumot (pl. kormányhatározatot) csatolta.

A Generali kiegészítőként megvásárolható szolgáltatásként tavaly óta új kockázati körök után is fizet – ide tartoznak például bizonyos tűzkárok, illetve a földcsuszamlásból eredő károk helyreállításának kiegészítő biztosításai –, emellett az ingyenes időjárási vészhelyzet-előrejelzéssel és kedvezményekkel is megkönnyíti a döntést. A biztosító ráadásul a viharkárok esetében, kiegészítő biztosítás keretében az általánostól (20 m/sec) eltérően már 15 m/sec szélerősségtől biztosítja károsultjait.

Forrás: www.agrarszektor.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Falugazdászok segítik a gazdákat a biztosítási díjtámodatás megszerzésében
2017 április 20.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Falugazdászok segítik a gazdákat a biztosítási díjtámodatás megszerzésében

A falugazdászok felkeresését javasolja a gazdáknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a mezőgazdasági biztosításokhoz járó díjtámogatás megszerzése érdekében, okulva abból, hogy tavaly közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett támogatásban adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt.

A kamara MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet, hogy a díjtámogatás feltétele a biztosítási szerződés és az egységes kérelem vonatkozó adatainak maradéktalan egyezése. Ebben és a támogatás igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézéshez, a támogatási kérelem beadásához, a szükséges nyomtatványok kitöltéséhez, valamint a biztosítási szerződés-melléklet elkészítéséhez nyújthatnak segítséget a kamara falugazdászai.

Kiemelték, hogy díjtámogatott növénybiztosítást csak a Magyar Államkincstár által alkalmazott ügyfél-azonosítóval (korábbi MVH regisztrációs számmal) rendelkező földhasználó termelő köthet, közvetlenül vagy integrátoron keresztül. Az igénylés várhatóan 2017. június elejéig tehető meg. Amennyiben a gazdálkodó mégsem kap számára megfelelő ajánlatot, dönthet úgy, hogy nem biztosítja területeit a 2017-es évre vonatkozóan.

Az idén a növénybiztosítások díjához 4 milliárd forintos keretösszegű támogatás áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programból. Díjtámogatott biztosítások köthetők tűz-, jég-, vihar-, fagy- és aszálykárokra, valamint árvíz és felhőszakadás kockázatokra. A támogatás intenzitása az egyes módozatoktól és az igénylések mértékétől függ - olvasható a közleményben.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>
 

Hozzávetőleg 60 százalékkal nőtt a káresetek száma a szállítmányozási piacon
2017 április 13.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Hozzávetőleg 60 százalékkal nőtt a káresetek száma a szállítmányozási piacon

Mintegy 60 százalékkal több kárbejelentés érkezett a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-hez (Emabit) tavaly, mint 2015-ben, a növekedést a lopással és közlekedési balesetekkel kapcsolatos gyarapodó káresetek okozták - számolt be a társaság tapasztalatairól a szállítmányozási piac káreseteit vizsgáló elemzésében.

A biztosító szerint az eredményt árnyalja, hogy a 2015-ös évet kiemelkedően jó kárhányaddal és az átlagosnál kevesebb kárbejelentéssel könyvelték el. Az MTI-hez szerdán eljuttatott összegzésből kiderült, hogy a lopással kapcsolatos káresetek száma kirívóan, 130 százalékkal, a közlekedési balesetekkel összefüggő kárbejelentések pedig 50 százalékkal emelkedtek.

Az úgynevezett "kellő felkészültséggel kiküszöbölhető káresetek" száma nem változott jelentősen, ugyanakkor értékben ezek okozzák a legtöbb anyagi kárt a cégeknek. Ilyen például az áru elmozdulása, ahol csupán 10 százalékkal emelkedtek a káresetek, mindazonáltal a nem megfelelően rögzített áru okozta a káresetek 38 százalékát. Szintén ide tartozik az áru nem megfelelő elhelyezése miatti ázás és egyéb kártípusok, mint például a nem megfelelő temperálás vagy a csomagolássérülések, ahol a káresetek száma stagnált.

Mindeközben a lopások számának jelentős emelkedése ellenére is csupán ötödét teszi ki a káreseteknek, a közlekedési balesetek pedig mindössze az összes kártípus 10 százalékát adják.

A közlemény idézi Busa Zoltánt, az CIG Pannónia Emabit vezérigazgatóját, aki az adatokat úgy kommentálta: a károk döntő többsége csak részben következett be a kamionvezetők hibájából, a feladói hiba, és a környezeti tényezők szintúgy szerepet játszottak a számok alakulásában. Bizonyos esetek elkerülhetetlenek, akár erőszakos cselekményekről, akár az időjárás okozta károkról van szó - jegyezte meg.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Így kerüljük el a buktatókat a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításoknál
2017 április 13.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Így kerüljük el a buktatókat a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításoknál

Tavaly rekordszámú mezőgazdasági biztosítási szerződéskötésre került sor, de az adategyezőségi hibák, vagy a támogatás igénylés hiánya miatt közel 1000 gazdálkodó nem részesülhetett támogatásban. Lássuk, mit tehetünk, hogy ne járjunk így!

A támogatási forma kedvelt a gazdálkodók körében (néhány éve még nem érdeklődtek, tavaly viszont már a megemelt keretösszeget is túligényelték), ezért az adathibás szerződések csökkentése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége együttműködése keretében az alábbi fontos szabályokra hívják fel a szerződő gazdálkodók figyelmét.

Ki köthet díjtámogatott növénybiztosítást?

Díjtámogatott növénybiztosítást csak MVH regisztrációs számmal rendelkező földhasználó termelő köthet, közvetlenül vagy integrátoron keresztül.

Hol és meddig lehet igényelni a támogatást?

A díjtámogatást a VP3-17.1.1-16 Pályázati Kiírásnak megfelelően kizárólag elektronikusan, a 2017. évi Egységes Kérelem felületén lehet igényelni. Fontos felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az „igen” választása a nyilatkozatban nem jelent biztosításkötésre kötelezettséget. Amennyiben mégsem kap számára megfelelő ajánlatot, dönthet úgy, hogy nem biztosítja területeit a 2017-es évre vonatkozóan. A 2017. évre rendelkezésre álló támogatási összeg 4 Mrd Ft.

Az igénylés az Egységes Kérelem szankciós időszakának végéig tehető meg, várhatóan 2017. június első napjai.

Melyek a legfontosabb határidők?

Szerződéskötés és szokásos éves adatközlés (határozatlan idejű szerződés esetén): május 31-igFőszabály szerint a 2017. évben termelésbe vont területekre növénybiztosítást jellemzően május 31-éig lehet kötni, azonban egyes kockázatokra (pld. tavaszi fagy) koraibb dátumok érvényesek.
Támogatás igénylés: június 5.Az igénylés az Egységes Kérelem szankciós időszakának végéig tehető meg.
Szerződés módosítás: július 15.Az érvényes szerződéseken a területet július 15-ig lehet módosítani (a MEPAR vagy a támogatható terület változása miatt).
Fontos tudni, hogy a díjtámogatott biztosítási konstrukcióban, egy-egy növénykultúra esetén a MÁK a vonatkozó 2017. évi EK teljes területet adatairól tájékoztatást fog adni az MVH ügyfél szám, és növénykultúra alapján a Biztosítónak. Ezért ez alapján is módosulhatnak a biztosított területi adatok.
Teljes éves díj befizetési határidő: október 31.A támogatás utófinanszírozott, azaz a teljes biztosítás díj megfizetéséről kapott díjigazolást tudja csak figyelembe venni a MÁK. A biztosítók minden esetben írásban közlik a szerződőkkel a határidőt, ami általában október 31. A biztosítók, illetve integrátorok a díjigazolásokat november 15-ig kötelesek feltölteni a MÁK honlapjára.
2018. I. negyedév végeAz engedélyezett feltételek szerinti szerződésekre a támogatás a következő év első negyedév végéig érkezhet meg.

Milyen veszélynemekre, milyen támogatással köthető biztosítás?

A díjtámogatott biztosítások a következő kockázatokra köthetők: tűz, jég, vihar, őszi, téli, tavaszi fagy, aszály, árvíz, felhőszakadás.

A támogatás intenzitás az egyes módozatoktól és az igénylések mértékétől függ.

A piaci várakozások szerint a 4 Mrd Ft keret összeget, így a maximális 65%-os támogatási intenzitás lehetőségét valószínűleg olyan mértékben haladja meg a 2017-es támogatható szerződések díja, hogy a túligénylés miatt az egyes módozatokban az elmúlt évek tapasztalata alapján a támogatási mérték, „A”: 55%, „B”: 40%, „C” 40%-os szintre csökkenhet.

Mit kérnek a biztosítók?

A díjtámogatás feltétele a biztosítási szerződés és az Egységes Kérelem vonatkozó adatainak maradéktalan egyezése. Az adategyezőség biztosítása, a hibák számának jelentős csökkentése, az egymásnak ellentmondó adatok miatti hiánypótlási eljárások számának mérséklése céljából, a NAK falugazdász hálózata a gazdálkodó kérésére segítséget nyújt a támogatás igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézéshez, a támogatási kérelem beadásához, a szükséges nyomtatványok kitöltéséhez, a biztosítási szerződés-melléklet elkészítéséhez.

A legfontosabb, hogy a termelő MVH ügyfél azonosító száma és a biztosítani kívánt növények hasznosítási kódjai pontosan legyen megadva a biztosítási szerződésen.

A területi adatok elektronikusan kikérhetőek a 2017. évi Egységes Kérelemből, és az MKR felületén a Biztosítási Területi összesítő kérelemből.

Mire figyeljünk a biztosítók díjajánlatának értékelésekor?

A NAK, a MABISZ és a MANBESZ is javasolja, hogy szakemberhez forduljanak a gazdálkodók, hiszen az egyes növényi kultúrákra több féleképpen, ennek következtében eltérő díjon lehet növénybiztosítást kötni. A piacon működő 4 Biztosító társaság és a Növénybiztosító Egyesületek alkalmazott díjaiban a szerződési feltételeikben jelentős eltérések (záradékok, vállalási szabályok) vannak.

A legnagyobb különbségeket az önrészek és a kármentességi engedmények %-os mértéke, valamint számítási módjai okozhatják.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Biztosítás? Csak ha kötelező
2017 április 03.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Biztosítás? Csak ha kötelező

A hazai cégek többsége csak akkor köt biztosítási szerződést, ha azt valamilyen jogszabály előírja számára. Ágazati szereplők ugyanakkor bizakodók, az elmúlt évekhez hasonlóan idén további növekedésre számítanak.

Ahogyan a november a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként vonult be a köztudatba, úgy a január a vállalati biztosítások felülvizsgálatának évfordulóját jelenti.

Hogy az év első hónapja vállalati biztosítás szempontjából ennyire fontossá vált, annak részben praktikussági okai vannak. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyeknek január 1-vel jár le a biztosításuk, első kézből és idejekorán tudhatják meg azokat a pénzügyi, irányítási, illetve adózási tudnivalókat, amelyeknek figyelembevételével képesek lehetnek megfelelően összeállítani a következő évi biztosításukat. Ezért a legtöbb cég rögtön az év elején köt biztosítási szerződést – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségének tagja. – Idén is vállalkozások egész sora ért a szerződésváltás, -hosszabbítás vagy éppen – új ügyfélként – a szerződéskötés fázisába. Bár a biztosítási szerződések száma évről évre növekszik – azaz egyre több vállalkozás biztosítja be magát, hogy nyugodtan működjön –, a kép mégsem rózsás.

A hazai biztosítási piac jelenleg a nyugat-európai szemlélet irányába halad, biztosítási kultúránk folyamatosan fejlődik – hangsúlyozza Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A nyugalom iránti vágy elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások körében figyelhető meg, ahol már a cégek több mint hetven százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ennek ellenére ez a szektor az, amelyik a legalacsonyabb szinten biztosított. Holott ez a kör a legsérülékenyebb, ha váratlan káresemény történik.

Nem luxus a biztosítás

Egy jó biztosítás mindenképpen a cég hasznára válik. A vállalkozások azonban – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag abban az esetben kötnek bármiféle biztosítást, ha azt semmilyen módon nem tudják elkerülni.

Ennek oka a biztosítási kultúra jelenlegi hiányosságaiban keresendő. Például abban, hogy a cégek körül hiányoznak az olyan szakemberek, akik biztosításokkal foglalkoznak – mutat rá Németh Péter.

Pedig erre nagy szükség lenne, egy hozzáértő szakértő ugyanis – legyen az külső vagy belső munkatárs – képes lehet a megfelelő biztosítási lehetőségek monitorozására, a biztosítási ügyek lebonyolítására. Az ilyen szakemberek megjelenése a hazai piacon azonban még várat magára.

A hazai vállalkozások körében ma a legelterjedtebb termék Németh szerint a kötelező felelősségbiztosítás. A termék alapvető feladata – ahogyan az a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján olvasható – biztosítani, hogy egy a cég vagy annak dolgozója által okozott kárt megtérítsenek annak függvényében, hogy azt az erre vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik-e. A felelősségbiztosítás ugyancsak fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a károkozóval szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A termék nagy előnye, hogy az egyaránt vonatkozhat a Magyarországon, illetve a külföldön okozott károkra is. A felelősségbiztosítások szolgáltatásai nagyon különbözőek lehetnek, ezért érdemes ismerni azok típusait (lásd keretes írásunkat). De ezek csak a kötelező terhet jelentik a vállalkozások számára, melléjük érdemes kiegészítő biztosításokat is választani.

Hasznos lehet, ha a cégek saját vagyontárgyaikat is biztosítják, hiszen azok épsége és megóvása mindennapi működésük feltétele.

Erre szolgál a vállalati vagyonbiztosítás. A szerződésben meghatározott biztosítási események rendszerint valamely kár bekövetkezését jelentik, amelyek a biztosított tárgyak értékcsökkenését eredményezik.

Vegyünk egy egyszerű fuvarozó vállalkozót, aki alig tudja kifizetni a kötelező biztosítását saját kamionjára. Ha a jármű egyszer összetörik, a kár vélhetően több millió forint lesz. Mivel a fuvarozónak nincs elég pénze, nem lesz képes megjavíttatni a kamiont, vagyis nem tud majd tovább dolgozni. Ha kötött volna vagyonbiztosítást, a járművet feltehetően meg lehetett volna javítani a kártérítésből, munkáját pedig némi pihenő után képes lett volna a korábbiakhoz hasonló színvonalon elvégezni.

A számok tükrében e téren sem drasztikusan rossz a helyzet: a UNION Biztosító tavaly novemberi felmérése szerint a Magyarországon fellelhető mintegy egymillió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás csupán 24 százalékának (276 ezer vállalkozásnak) nincs semmiféle vagyonbiztosítása. Ám akinek van, annak sem biztos, hogy az számára a legkedvezőbb konstrukció.

Félreértelmezett nyugalom

Póczik András szerint gyakori probléma, hogy a cégek legtöbbször nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem a tárgy bruttó összegére kötik meg biztosításaikat.

Ez a félreértelmezett nyugalom érzésével töltheti el a szerződő felet, azt a hatást keltve benne, hogy vagyontárgya békében és biztonságban van, holott ez egyáltalán nincs így. Egy bruttó értéken kötött biztosítással a vállalkozások egy káreset bekövetkeztekor csak jóval alacsonyabb kártérítésre lesznek jogosultak. Ezért a legtöbb biztosítócég ma már felhívja a figyelmet arra, hogy vagyontárgyaikat mindig új értéken biztosítsák a cégek.

A szakember szerint a kkv-k általános vagyoni alulbiztosítottságáért az a hibás szemlélet tehető felelőssé, amelynek lényege, hogy ha egy vállalkozás „rosszul” köti meg a biztosítását, legfeljebb kár esetén a biztosító nem fizet. Ez a sztereotípia sajnos nem csak a vállalkozói szektor gondolkodásmódját fertőzte meg, de sok magánszemély is hasonlóan gondolkodik.

A biztosítási alkuszok folyamatosan próbálnak ezen a szemléleten változtatni, de ez nem egyszerű, még a legjobbak számára is igazi kihívást jelent – fogalmaz Póczik, aki szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződések egyik nagy hiánya, hogy azoknak csak elenyésző része tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő cégeket, hanem különböző szolgáltatást végzőket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevételük, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetniük kell.

Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti – magyarázza a szakember.

A biztosítók tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodásakor fizetnek – például esztergagép törése esetén –, de bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.

Összességében a szakemberek abban egyetértenek: a hazai biztosítási piac nyugati szintre fejlődése nagyon lassú és hosszú növekedés eredménye lesz, amely folyamat már tart. A biztosítócégek ezért bizakodóak. Úgy vélik, ha a biztosítási díjak idén nem emelkednek jelentősen, és a gazdasági bővülés a következő néhány évben fennmarad, a biztosítást kötő kis- és középvállalkozások aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékot.

Hogy a gazdasági fellendülés mennyire lesz tartós, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tavalyi 2-3 százalékos nagyságrendű növekedést idén már a 3-5 százalékos tartományban szeretné tudni. S nagyon úgy tűnik, a biztosítási piaci tendenciák is bizakodásra adnak okot: egyelőre nem látni annak a jelét, hogy markánsan megváltozna a jelenlegi pozitív folyamat. Az alkuszcégek idén nem számítanak a biztosítási szerződések számának drasztikus megugrására, de az új ügyfelek tömeges megtorpanására sem.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás
2017 február 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Vállalkozói biztosítás

Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás

Már itthon is egyre többen szállnak vízre rendszeresen: a Generali becslése szerint a balatoni kikötőkben több mint 5000 vitorlás szeli a habokat. A felhőtlen időtöltés közben azonban még mindig sokan feledkeznek meg a biztonságról. Bár a biztosító statisztikái szerint a károk átlagos értéke 700 ezer forint körül mozog, becslések szerint a vitorlások mindössze 20-25%-a rendelkezik felelősség- és lényegesen kisebb hányada casco biztosítással. A Generali a Budapest Boat Show-n segít eligazodni a kockázatok és megoldások között.

Magyarországon évről évre közkedveltebb szabadidős tevékenység a vitorlázás: a Balaton kitűnő adottságai és a horvát tengerpart közelsége egyaránt hozzájárul a vízi sport terjedéséhez. Amellett, hogy a balatoni kikötők számos lehetőséget biztosítanak a hajótulajdonosoknak és a hobbivitorlázóknak, az utóbbi években egyre keresettebbek az élményvitorlázások is.

A biztosító becslése szerint a hajózási engedéllyel rendelkezők száma Magyarországon 2016-ban meghaladta az ötezret, tudatosság kérdésében azonban még mindig van hova fejlődni. Csak kevesen veszik figyelembe, hogy az autókhoz hasonlóan a vízi járműveknél is az üzemben tartót terheli az összes felelősség, amennyiben hajójával kárt okoz – mondta Szikszai József, a Generali vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója. „Az érvényes hajólevéllel rendelkező vitorlások mindössze 20-25 százalékának van biztosítása, ami a hajókban esetlegesen keletkező károk értékét tekintve nagyon alacsony. Szerencsére azonban pozitív tendencia mutatkozik, egyre több hajótulajdonos választja a vízi járművek számára kialakított csomagokat” – tette hozzá.

Az ütközés a leggyakoribb károk

Egy rossz manőver miatt bekövetkezett kisebb ütközés, sőt egy elhibázott kikötés is több százezer forintba kerülhet, ráadásul komoly személyi sérülés is történhet. Akárcsak a vitorlások fenntartása és tárolása, a javíttatásuk is meglehetősen költséges. Mint kiderült, a károk átlagos értéke körülbelül 700 ezer forint, míg egy kisebb vitorlás esetében csupán 20 ezer forint körül mozog a biztosítás költsége a teljes hajózási szezonra. Anyagi kár azonban nem csupán csak akkor érheti a tulajdonost, amikor a jármű a vízen van, hiszen a hajó a szárazföldi tárolás vagy szállítás során is bármikor megsérülhet. Érdemes ezért komplexen gondolkodni, minden eshetőségre felkészülni.

A Generali adatai szerint a leggyakoribb károk az ütközés, de a biztosító egyéb esetekre is rendelkezik megoldással. Az utóbbi években olyan megoldásokat alakított ki a cégcsoport, amelyek kifejezetten a hajótulajdonosok igényeihez igazodnak. A kikötő biztosítás casco és felelősség- mellett egyben balesetbiztosítást is kínál az érvényes hajólevéllel rendelkező, 15 évnél fiatalabb vitorlás és motoros hajók tulajdonosai számára. A biztosító ott lesz a Hungexpón megrendezett Budapest Boat Show-n február 23. és 26. között, ahol kifejezetten hajósok számára kialakított termékeivel járul hozzá a biztonságos vízre szálláshoz. A hajózás és a vízi sportok szezonnyitó nagyrendezvénye idén is felvonultatja a hazai vitorlás-, elektromos- és motoroshajó-piacot, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat.

Forrás: profitline.hu

Oldalak