2011.05.09

A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.

A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.

A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.

Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.

Az életági biztosítások

Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)

A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.

A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.

A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.

A nem-életági biztosítások

A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.

A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.

A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.

Befektetések

Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.

Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.

Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.

Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.

Jövedelmezőség

Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.

Tőkehelyzet

Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.

A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.

Forrás: HVG.hu

Biztosítás fajta: 

  • Általános
50 ezer forint fölé drágulhat a kgfb
2019 január 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

50 ezer forint fölé drágulhat a kgfb

A kötelező biztosítás éves díja átlagosan 50 ezer forint fölé emelkedhet idén januárban az alkuszok szerint – derült ki az RTL Klub csütörtök esti híradójából.

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint 4-5 százalékkal emelkednek a tarifák januárban, ezzel három év alatt eléri a 10 ezer forintot a kgfb-díjak átlagos emelkedése.

Az RTL Híradó szerint a jelenség hátterében az áll, hogy több az autó, egyre nagyobb a munkaerőhiány és gyorsan nő a szerelők bére. Az áremelés folytatódhat, akinek a szerződése később évfordulós, az még rosszabbul járhat. Az alkuszok szerint a mostani mérsékeltnek mondott emelés után további áremelkedés jöhet még akár az idén.

Forrás: index.hu

CLB TIPP: A CLB kalkulátorában könnyedén összehasonlíthatja különböző biztosítók díjait és feltételeit. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

A biztosítás sem garancia arra, hogy segítséget kapnak a hóban rekedt magyarok
2019 január 10.
Kategória:
Utasbiztosítás

A biztosítás sem garancia arra, hogy segítséget kapnak a hóban rekedt magyarok

Ausztriában még mindig rendkívüli nehézségeket okoz a hó, van olyan hegyi település, amely jó esetben hétvégén szabadulhat ki. Az ott rekedtek a külügytől kérnek segítséget, mert úgy látják, a biztosítók sem készültek fel.

Az 1274 méteren lévő Hohentauernben rekedt olvasónk, Zsuzsanna, csak az ő szállásán 17 magyar ragadt. Zsuzsáék vasárnap indultak volna haza, de mire fölébredtek, már lezárták a településről kivezető mindkét utat, lavinaveszély miatt.

Azt mondja, annyira rossz az idő még mindig, hogy a helikopter sem tud felszállni a völgy fölé terepszemélre. Így viszont el sem tudják kezdeni berobbantani a havat. Továbbra is napi 20-30 centi hó esik – a völgyben 1,6, a hegyen 1,9 méter hó lehet –, a szél is erős. A polgármester folyamatos tájékoztatást ad – bár előre senki nem szólt nekik, hogy induljanak el szombaton –, becslése szerint hétvégén szabadulhatnak ki. A szálloda amúgy profin kezeli a helyzetet, a csomagárból is kedvezményt ad az ott rekedteknek.

A szállóban rekedt magyarok próbálták fölvenni a kapcsolatot a magyar nagykövetséggel, a konzuli osztálytól azt a választ kapták, hogy vészhelyzet állt elő, egyeztettek a polgármesterrel, de ugyanazt az információt kapták, mint a bent rekedtek. Azért keresték meg a nagykövetséget, hogy megtudják, mit tesznek a kint rekedt magyarok érdekében, hozzájárulnak-e a kint tartózkodás extra költségeihez vagy fölveszik-e a kapcsolatot a biztosítótársaságokkal. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy ilyenkor mit tudnak tenni, de egyelőre nem kaptunk választ.

Egy magyar csapatot egyórás mentőakcióval tudtak kimenekíteni egy stájerországi síterepről. A Kleine Zeitung írt arról, hogy a 64 magyar többsége iskolás csoportok tagja volt.

Beszéltünk olyan magyarral is, akinek segítség nélkül sikerült ugyan eljönnie, de nagyon rosszul élte meg családjával az extrém időjárási helyzetet. Dóra Nockbergen volt, már kifelé menet balesetekbe futottak bele, a szállás előtt egy kocsi és a ratrak is árokba borult, a sok tűzoltótól alig fértek el a szakadék mellett.

"Sokan alig bírtak felmenni, rengeteg embernek tönkrement a hólánca, láttunk olyat is, hogy a komplett család kifűzte a cipőfűzőit, és azokkal kötötték vissza a hóláncot. 4 nap hóvihar, süvítő szél éjjel-nappal, sokszor 10 centire nem lehetett kilátni az ablakon. A gyerekek féltek, felnőttként néhány nap alatt kicsit beleőrültem a hangba."

Az időjárás-előrejelzés is használhatatlan volt, folyamatosan az idő javulását jelezte előre, holott egyre rosszabb lett minden. Többen megszakították a nyaralást és hazamentek, nehogy kint ragadjanak. A helyiek sem emlékeztek arra, hogy ennyi ideig küzdöttek volna az elemekkel.

Dóráék nem ragadtak kint a hó miatt, de a hazaút kalandos volt: "külön műsor volt, hogyan szálljunk be a kocsiba úgy, hogy az ne menjen tele hóval. A férjem odaparkolt a bejárathoz, kivártunk egy viszonylag szélcsendes percet, a gyerekeket bevágtuk hátulra, mi viszont már nem tudtunk beszállni, így visszarohantunk a hotelbe. A gyerekek egyedül voltak a hóviharban az autóban. Kivártuk a következő szünetet, rohanás a kocsiba, ezalatt a 10 másodperc alatt átázott a ruhánk."

Zsuzsanna azt tapasztalja, a biztosítótársaságok sem voltak felkészülve erre a helyzetre, "inkább arra számítanak, hogy az emberek hamarabb hazatérnek az útról, nem arra, hogy tovább maradnak". A saját biztosítójának assistance szolgálata azt ígérte, küldenek nyomtatványt, amely alapján majd elbírálják, milyen térítésben részesülnek. Ez a mai napig nem jött meg. Megkérdezte azt is, újrakösse-e a biztosítást, amely január 6-ig szólt, amire azt a választ kapta, hogy csak a visszaútra kell biztosítást kötni. Vannak olyanok is, akiket "lepattintott" a saját biztosítójuk.

Egyszerű oka lehet a lepattintásnak

A vis maior helyzeteket is megtérítheti a biztosító, feltéve, ha elég jó a csomag – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója. A közepesnél jobb csomagok már nyújthatnak fedezetet az ilyen rendkívüli helyzetekre, még ha nem is feltétlenül a teljes plusz költséget térítik meg.

"Vannak olyan helyzetek, amelyeket egyik biztosító sem biztosít, érdemes átnézni, mik vannak kizárva."

Ilyenkor számlával kell igazolni a kinntartózkodás plusz költségeit, ha valamiben kár keletkezett, az arról felvett jegyzőkönyvet is be kell mutatni, de nem árt fotót is készíteni ilyenkor, ami újabb bizonyíték a káreseményre. A biztosítóval érdemes mielőbb, 1-2 napon belül felvenni a kapcsolatot. Ilyen esetben, mikor tovább kell maradni, lehet új biztosítást kötni, de az – ezt a helyzetet nézve – a kötést megelőző lavina vagy havazás okozta károkra nem ad fedezetet, csak az újra.

Ha a biztosító elutasító az ügyféllel, annak az lehet az oka, hogy a biztosítási csomag valóban nem terjed ki erre a helyzetre. "Jellemzően nem az a baj, hogy a biztosító nem fizet, hanem az, hogy nem megfelelő a károsult biztosítása."

Egy utazás előtt érdemes átgondolni a kockázatokat, és annak megfelelően kiválasztani a csomagot. "Egy bécsi buszos kirándulásnál fölösleges extrém hegyi biztosítást kötni, de ha hegyek közé utazunk, tisztában kell lenni azzal, hogy néha előfordul lavina, extrém esetben helikopteres mentést kell kérni."

Németh azt mondja, az állam privát biztosítói kárrendezésbe nem avatkozhat bele, hiszen erről szerződés szól, annyit tehet, hogy "saját zsebből" fizet még, ha akar, vagy egyéb segítséget nyújt. Ez jellemzően a súlyos balesetek után, vagy rendkívüli egyedi esetben szokott előfordulni.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Vesse össze több biztosító különböző utasbiztosítási ajánlatát, majd az összehasonlítás után válassza ki az igényeinek megfelelőt! UTASBIZTOSÍTÁS AJÁNLATOK >>

Szereti a téli sportokat? Több millió forintjába is kerülhet egy rossz mozdulat
2019 január 08.
Kategória:
Utasbiztosítás

Szereti a téli sportokat? Több millió forintjába is kerülhet egy rossz mozdulat

Több millió forintba is kerülhet egy rossz mozdulat. A magyar amatőr síelőknek csupán fele köt biztosítást, amikor külföldre utazik sportolni. A speciális helyszín miatt pedig előfordulhat, hogy helikopteres vagy motoros-szános mentésre van szükség, emellett sokszor a legközelebbi magánkórházba szállítják a sérülteket, ami nem olcsó dolog. És, persze nem árt gondolni a felszerelés biztosítására sem.

Ausztria az egyik legnépszerűbb úti cél a magyar síelők körében. A tapasztalat szerint mintegy félmillió magyar kedveli ezt a téli sportot. A hazai síelők nagyjából 90 százaléka külföldi pályákon csúszik le.
Wesselényi Andrea, a sielok.hu főszerkesztője azt mondta: „Egyre többen síelnek Magyarországon. A magyaroknak a fele körülbelül Ausztriát választja. Közel, van nagyon jó minőségűek a sípályák. A másik ötven százalék megoszlik Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Olaszország és Franciaország felé. Nem mondható olcsó sportnak: jelentős költséggel jár.”

Egy esés nemcsak nagyon fájdalmas, de költséges is lehet. A külföldi síeléskor ugyanis csak a magyarok fele köt biztosítást, sokan hiszik ugyanis azt, hogy egy általános utasbiztosítás minden kiadást fedez.

A Magyar Biztosítók Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya is csak bizonyos ellátásokra érvényes. A speciális ellátás költségei nem tartoznak hozzá az alapellátáshoz. Emellett sokszor egy magánkórház van a legközelebb, és oda szállítják a sérülteket.

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője az ATV Híradónak azt nyilatkozta:
„Tavalyelőtt volt egy olyan, hogy 8 millió forintba került az illetőnek, hogy biztosítás nélkül, felelősségbiztosítás nélkül. Senkit nem akarok riogatni. De Ausztriában, illetve a nyugati országokban ennek igen tetemes költségei lehetnek. Hiszen például egy helikopteres mentés költsége, akár több millió forint is lehet. De, egy egyszerű szános mentés költsége is elérheti a több száz ezer forintot.”

Egy ilyen speciális utasbiztosítás már napi 500-1500 forintért is köthető, és az interneten akár pár perc alatt szerződhetünk.

Forrás: atv.hu

CLB TIPP: Szánjon rá néhány pillanatot indulás előtt, és válassza ki az Ön által kedvezőnek ítélt utasbiztosítást! UTASBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

Az alulbiztosítottság a fő probléma
2019 január 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az alulbiztosítottság a fő probléma

Hiába van sok hazai lakáson biztosítás, problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása.

A részletek ismerete nélkül nehéz elképzelni, milyen módon szeretné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erősíteni a versenyt a lakásbiztosítások piacán. A probléma egyértelműen nem azzal van, hogy nem keresett a termék, hiszen az MNB statisztikái szerint az elmúlt év harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, ennek döntő része lakásbiztosítás volt.

A magyarországi lakások 70 százaléka biztosítottnak számít, ami nemzetközi összehasonlításban is nagy lefedettség, ráadásul a szerződések száma töretlenül, 1 százalékot meghaladó mértékben növekszik.

A jegybank a szerződések koncentráltságával kapcsolatban emelt már többször kifogást, ami piaci szakértők szerint azzal függ össze, hogy az ügyfelek kevésbé tudatosak: általában megkötik a szerződéseiket, ám utána nem gondozzák azokat. (A helyzet ahhoz hasonlít, hogy a magyar polgárok az európai összevetésben igen rosszul állnak bankváltás területén is.)
A korábbi években felmerült már a kérdés, ám az akkori javaslat, a kötelező, általános lakásbiztosítások bevezetése, aligha jelentett volna megoldást. Egyrészt a már említett magas penetráció miatt nem volt létalapja az elképzelésnek, másrészt a piac igazi problémáját cseppet sem orvosolta volna az általános lakásbiztosítás.

A fő probléma ugyanis nem az, hogy az ügyfelek nem váltják le időről időre lakásbiztosításukat, hanem az, hogy nem aktualizálják azokat a lakás vagy a gyarapodó vagyontárgyaik értékének növekedésével arányosan.

A biztosítók ugyan évről évre a fogyasztóiár-változással arányosan indexálják a biztosítási fedezeteket (és a díjakat), ám ez nem tudja lekövetni például az ingatlanárak elmúlt években bekövetkezett növekedését vagy épp a háztartási vagyonok bővülését. Emiatt a háztartási vagyonok túlnyomó többsége alulbiztosított, azaz az ügyfél baj esetén azzal szembesül, hogy a kárának csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Megjegyzendő, hogy Romániában, ahol bevezették a kötelező lakásbiztosítást, a helyzetet nemhogy javította, hanem drasztikusan rontotta a konstrukció, hiszen a háztartások többsége pusztán csak a díjat szem előtt tartva meglévő biztosítását olcsóbbra, kisebb fedezettel rendelkezőre cserélte.

A lakásbiztosításoknál fontos az egyedi árazás, éppen ezért a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosításoknál aligha szabhatók meg olyan transzparens árazási feltételek, amilyeneket az MNB állított a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek esetén.
A szakértők szerint az új termékre való átszerződés akkor hozhat érdemi segítséget, ha az abban szereplő értékkövetés jobban alkalmazkodik a valós életben bekövetkezett változásokhoz.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Nézze át és aktualizálja lakásbiztosítását amennyiben szükséges, hogy értékei megfelelő védelemben legyenek! LAKÁSBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

Jöhet a fogyasztóbarát lakáshitel-biztosítás
2019 január 04.
Kategória:
Általános

Jöhet a fogyasztóbarát lakáshitel-biztosítás

A fogyasztóbarát lakáshitel mintájára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóbarát lakáshitel-biztosítás létrehozását is fontolgatja, amelyről 2019 második felében születhet döntés – mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezető igazgatója.

Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy a biztosítási piac egyes szegmenseiben, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) területén elég nagy a verseny, de van ahol nem, például a lakásbiztosításnál.

Ha több szereplő versenyezne, akkor olcsóbbak lehetnének e biztosítások, vagy az ügyfelek ugyanazért a pénzért magasabb minőségű szolgáltatást kaphatnának – fejtette ki Kandrács Csaba.

A 2018-as év historikusan is kiemelkedő lesz a biztosítási ágazatban – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A díjbevétel a szektorban elérheti az 1000 milliárd forintot, ami a 2017-es 956 milliárdhoz képest jelentős emelkedés – tette hozzá.

A biztosítók tőkearányos megtérülése (ROE) Magyarországon viszonylag magas, 24 százalék – hangsúlyozta Kandrács Csaba és emlékeztetett arra, hogy a szektor jövőképéről szóló stratégiájukban 10-15 százalékos jövedelmezőséget határoztak meg.

Az MNB nem a profit ellen van – hangsúlyozta. Amikor viszont azt látja a jegybank, hogy koncentrált a piac, lehet még javítani a szolgáltatások minőségén, és emellett magas a jövedelmezőség, akkor felmerül a kérdés, hogy a piac szereplői ténylegesen mennyire versenyeznek egymással – vetette fel.

Az MNB például a kgfb-piacon tételes szerződés- és kár adatbázist épített fel – idézte fel az ügyvezető igazgató az eddigi intézkedések egyikét, amely a nagyobb versenyt és az átláthatóság növelését szolgálja.

Kandrács Csaba arra is kitért, hogy kívánatos lenne egy teljeskörű biztosítási garanciarendszer létrehozása a banki betétekhez, befektetési szolgáltatásokhoz kötődő garanciaintézmények mintájára. Ez jogalkotási kérdés, tehát kormányzati, majd parlamenti döntésre van szükség – jegyezte meg, utalva arra, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alap (Beva) mintájára akár 30 millió forintig terjedhetne a garancia mértéke.

CLB TIPP: A lakásbiztosítások összehasonlítása okos döntés! LAKÁSBIZTOSÍTÁS AJÁNLATOK >>

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a sofőrök: totálkárossá vált autó javítását nem fedezi a casco
2019 január 04.
Kategória:
Casco biztosítás

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a sofőrök: totálkárossá vált autó javítását nem fedezi a casco

Van, amikor a kocsi értéke alapján dől el, mit fizet a biztosító, ha ronccsá törik a jármű, a hitelre vásárlók nehéz helyzetbe kerülhetnek.

– Súlyos autóbalesetet szenvedtünk Ukrajnában, van cascónk, de a biztosító szerint totálkáros lett a jármű. Mennyi kártérítés jár ilyenkor, és hogyan számítják ki? – érdeklődött Cs. Kinga Kőbányáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőitől.

Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol az alábbiakban, aki összefoglalta az ilyen esetekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat is.

Lehet műszaki vagy gazdasági

A biztosító akkor minősít totálkárosnak egy kocsit, ha az az autószerencsétlenségben olyan súlyosan károsodott, hogy szakszerűen már nem lehet helyreállítani (műszaki totálkár), illetve ha többe kerülne a javítása, mint amennyi a baj megtörténtekor az autó értéke volt (gazdasági totálkár).

Ha tehát például egy autó értéke 1,5 millió forint, de a javítási költsége is nagyjából ugyanennyi vagy több lenne, azt totálkárossá fogják nyilvánítani. Márpedig a javítási és alkatrészköltségek jelenlegi árai miatt a helyreállítás költsége sok esetben viszonylag magas lehet, meghaladhatja az autó kárkori értékét.

Számításhoz használt adatok

Totálkárnál a biztosító értelemszerűen nem a javítás költségeit tudja megfizetni, így nem ebből indul ki. A jármű balesetkori forgalmi értékét veszi alapul a kártérítésnél, ennek összegéből azonban levonja azt, amennyiért az autó roncsát el lehet adni. Mindkét értéket piaci katalógusok és hirdetési árajánlatok, illetve számítógépes modellezés révén számítják ki. A javíthatóságról vagy totálárossá nyilvánításról a biztosítónak írásban tájékoztatnia kell az ügyfelet.

Roncseladás lehetőségei

Ha a biztosítóra bízzuk a roncs eladását, az az úgynevezett roncsbörzén (vagyis a vele kapcsolatban álló használtautó-kereskedők zártkörű internetes hirdetési felületén) hirdeti meg azt eladásra. Egyes biztosítóknál a roncs tárolása és eladása a cascóhoz kötött kiegészítő biztosítással oldható meg. Az ügyfél viszont maga is megpróbálhatja értékesíteni járműve maradványait. Ha viszont vita alakul ki a biztosítóval, hogy azok ténylegesen mennyit érnek – vagyis eladhatók-e a biztosító által kalkulált magasabb áron, vagy csak olcsóbban – akkor esetleg neki kell autókereskedők írásos vételi ajánlatával igazolnia, hogy csak kevesebbet kapna értük.

Vannak további levonások

A mindezek alapján kalkulált kártérítésből a biztosító még levonja az ügyfél által a casco szerződésben vállalt önrészt, sőt a biztosítási évfordulóig még hátralévő, be nem fizetett díjat is. A kártérítésről szóló anyagi jogvita esetén (főképp milliós tételeknél) sokat segíthet, ha biztosítási kárszakértőt, biztosításközvetítőt bízunk meg érdekeink képviseletére, ám természetesen ennek is van költsége.

Rendezni kell a teljes tartozást

A hitelre, lízingre vásárolt autóknál a casco megkötését biztonsági okokból általában kötelezően előírják a finanszírozók. Totálkáros baleset esetén az ügyfél nagyon nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen ilyenkor a fennálló hitel/lízing tartozását egy összegben meg kell fizetnie, miközben járművét sem tudja használni többé. Több biztosítónál e kockázat kivédésére – további díj fejében – a casco mellé külön gépjárművételár-biztosítás (GAP) köthető. A GAP-es biztosítottaknak a biztosító kifizeti a kocsi balesetkori értéke és az eredeti vételára közti különbözet összegét. Ha tehát a kocsit eredetileg 3 millió forintért vettük, de most már csak 1,5 milliót ér, a biztosító ilyen szerződés megléte esetén a maradék 1,5 milliót is kifizeti nekünk.

Szerződéskötés előtt tájékozódjunk

Ha casco biztosítást szeretnénk kötni, figyeljünk arra, hogy a biztosítók ajánlatai eltérhetnek, ami miatt balesetnél jelentősen módosíthatja a kifizetendő kártérítés összegét! Alaposan nézzük át a szerződéses feltételekben pl. az önrész mértékére és a casco területi hatályára vonatkozó részeket! Egyes biztosítóknál ugyanis a földrajzi értelemben vett Európa teljes területét lefedi a biztosítási védelem, másoknál viszont nincs kártérítés, ha a káresemény a volt szovjet utódállamokban (általában a balti országok kivételével) vagy Törökországban történik. Vannak emellett biztosítók vagy terméktípusok, amelyek kár esetén korlátozzák a jármű mentésének, hazaszállításának költségeit is.

Forrás: blikk.hu

CLB TIPP:  Hasonlítsa össze egy oldalon több biztosító ajánlatát! CASCO BIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

Nem csak a téli utak, a biztosítások is szárnyalnak
2018 december 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nem csak a téli utak, a biztosítások is szárnyalnak

Egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb sajtóközleményéből. Nő a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége, és egyre többen ismerik fel az autós asszisztencia hasznosságát is.

A külföldre utazó magyarok nagyjából fele köt utasbiztosítást – állítja a biztosítók szövetsége. A MABISZ szerint az ügyfelek egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak, különösen a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége nő. Elterjedtek azok a módozatok, amelyek az elveszett vagy megrongálódott poggyász, illetve a járatkésés, -törlés miatti sürgős beszerzéseket (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítik a szerződésben szereplő limit erejéig.

Egyes biztosítóknál az ügyfél bejelentése után a biztosítás időtartama automatikusan meghosszabbodik, ha hazautazása kitolódik, a járata késik vagy törlik. Létezik olyan kiegészítő is, amely automatikusan kifizeti a légitársaságot terhelő kártérítés összegét, ha az ügyfél repülője több mint három órát késik, a járatot törlik, vagy - például túlfoglalás miatt - annak ellenére sem tudott felszállni a repülőre, hogy érvényes beszállókártyája volt.

Az autóval utazóknak is szembe kell nézniük azzal a kockázattal, hogy a járművük meghibásodása kellemetlenséget okozhat. Külföldön szervizt találni nem egyszerű feladat, nem is beszélve a felmerülő költségekről, illetve az utazás folytatásáról. Ezekben a helyzetekben nyújthat segítséget az utasbiztosítások mellé köthető autós asszisztencia biztosítás, amely a helyszíni javítást, szervizbe szállítást, végső esetben hazaszállítást, az utasok tovább- vagy éppen hazautazási költségeit fedezi. Egy szerződésen belül több gépjárműre is köthető ilyen biztosítás, de a cascóhoz hasonlóan fontos szempont az autók kora. Jellemzően a 15 évnél fiatalabb járművek biztosíthatóak, de vannak olyan társaságok, amelyeknél elérhető gépjármű assistance akár 20 éves autóra is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egyébként az idei év első 9 hónapjában az előző év azonos időszakához képest 26 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 11,3 milliárd forintot a biztosítási szektor utasbiztosításokból származó díjbevétele. Ezen belül is az első negyedévben kiugróan, több mint 42 százalékkal bővült a piac az előző év első három hónapjával összevetve, ami a téli utak számának emelkedésére utal.

Forrás: azenpenzem.hu

CLP TIPP: utazása előtt akár az utolsó pillanatban is megkötheti biztosítását, melyet számos ajánlat közül választhat ki oldalunkon, az Önnek fontos paraméterek alapján: Utasbiztosítás ajánlatok >>

Erre figyeljen, ha hóban, fagyban is motorozik
2018 december 18.
Kategória:
Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Erre figyeljen, ha hóban, fagyban is motorozik

A fanatikus motorosok, robogósok és kerékpárosok valószínűleg egész télen használják járművüket. A Groupama Biztosító számukra gyűjtött össze néhány hasznos tanácsot vezetéstechnikai instruktorainak segítségével, hogy baleset nélkül vészelhessék át a telet.

Az alapvető kiegészítők, mint a kesztyű, a vízhatlan cipő és a derékmelegítő mellett érdemes kézzsákot, lábtakarót és túraplexit is beszerezni. Nagyobb kiadással jár, de sok segítséget jelenthet motorokon az ülés- és a markolatfűtés, vagy akár a fűthető ruházat.

Minél jobban átfázunk, annál veszélyesebbé válik ugyanis a téli kétkerekűzés. Ennek oka, hogy éppen, amikor a szokottnál is fokozottabb figyelemre lenne szükség, kevésbé tudunk a forgalmi helyzetekre koncentrálni, mozdulataink nehézkesebbé válnak, így a reakcióidőnk értékes tizedmásodpercekkel nőhet.

Mindemellett elengedhetetlen a láthatóságot segítő élénk színű sisak és kabát, bizonyított ugyanis, hogy segítségükkel akár már 300 méterrel hamarabb észre lehet venni a közlekedőt.

Természetesen nem csak autók esetében fontos az abroncscsere: ha biciklire még nem is, motorokra már elérhetőek téli gumik. Kissé hidegebb, esős időben segíthetnek, de havas utakon való közlekedésre ezek sem teszik alkalmassá a járműveket. Ha egy autó kicsit megcsúszik, még lehet korrigálni, egy kétkerekűnél a jégen csúszás szinte kivédhetetlenül eséshez vezet.

Tapasztalataink szerint ilyen esetekben nagy a valószínűsége a lábsérülésnek, a motorosok esetében 70-75%-os ennek a valószínűsége – mondták el a Groupama Tanpálya instruktorai. A balesetek elkerüléséhez a motorok és kerékpárok esetében is kerülni kell a hirtelen pedál- és kormánymozdulatokat. A fékezést a megszokottnál hamarabb kell megkezdeni, a járművet pedig finomabban dönteni, nagyobb íven, és kisebb sebességgel kigyorsítani a kanyarokból.

Ha mégis megtörténik a baj?

A motorkerékpárok kötelező felelősség és casco biztosításával szemben kevésbé köztudott, hogy kerékpárosok számára is létezik biztosítás. Akár egy lakásbiztosítással is elérhető a biztosítási védelem, hiszen a lakásbiztosítások általában kiterjednek az egy háztartásban élők kerékpáros baleseteire is, illetve a csomagnak része lehet olyan felelősségbiztosítás is, amely fizeti a kerékpár használójaként másoknak okozott károkat.

Arról végképp kevesen tudnak, pedig télen nagyon hasznos, hogy akár olyan kiegészítő biztosítás is létezik lakásbiztosításhoz, amely közlekedési baleset esetén megtéríti a kerékpár törésének, vagy más károsodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit is.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon a motorkerékpárjára elérhető biztosítási lehetőségekről a CLB GÉPJÁRMŰBIZTOSÍTÁS >> felületén, és válogasson a lakásbiztosítások között, melyek akár kerékpárja használata közben is védik Önt: LAKÁSBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

A síelésre indulóknak erre kell figyelniük
2018 december 18.
Kategória:
Utasbiztosítás

A síelésre indulóknak erre kell figyelniük

Sokan indulnak síelni a téli hónapokban, becslések szerint évente több mint félmillió magyar tesz így. Nem csoda, hogy az utasbiztosításhoz kapcsolódó asszisztencia szolgáltatókhoz a téli bejelentések 80 százaléka síbaleset miatt történik. A Europ Assistance összeállította, mire érdemes figyelniük a téli sportra indulóknak.

A becslések szerint évente több mint félmillió magyar utazik el valamely szomszédos országba síelni. Az Europ Assistance Magyarországhoz a téli hónapokban mintegy 1300 utasbiztosításokhoz kapcsolódó segélyhívás érkezik a bajba jutottaktól, a balesetek 80 százaléka, több mint ezer eset minden évben téli sportolás, síelés, snowboardozás közben történik. Az esetek 15 százalékában valamely egzotikus utazáson résztvevő turista segítségére kell sietniük, míg 5 százalék körüli a városnézés, rokonlátogatás közben bekövetkező baleset vagy betegség.

Az évi több mint ezer síbaleset 25-30 százaléka lábtörés, térdsérülés, kulcscsonttörés, sípcsontsérülés, ritkán, súlyosabb esetekben előfordul koponyasérülés is. Az asszisztance-szolgáltatók tapasztalatai szerint a legtöbb síbaleset az iskolai síutakon történik. Gyakori káreset a síléclopás, s arra kevesen figyelnek, hogy ezekre az esetekre nem mindegyik biztosítás nyújt fedezetet.

A szolgáltató csokorba szedett néhány szempontot, amit érdemes megszívlelni. Mint leírták, az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK), az „EU taj-kártya” állami tulajdonú intézményekben sem minden esetben fedezi 100 százalékban az orvosi ellátás költségét, egyes országokban bentfekvő ellátás esetén 20 százalék az önrész. Az EEK ráadásul nem fedezi a hazaszállítás vagy éppen a helikopteres mentés (amely egyszerűbb sérülésnél 2000-3000 euró, nyílt törés, eszméletlenség esetén 6000-7000 euró is lehet) költségét. Az EEK kiváltása mellett tehát feltétlenül szükséges biztosítást is kötni.

Érdemes olyan biztosítást választani, amely sportfelszerelésre és fel nem használt síbérletre is fedezetet nyújt (például ha a kiutazó első nap balesetet szenved, s utána nem tud síelni, de még 3 napig kint tartózkodik, akkor arányosan visszakaphatja a bérlet árát).

Megszívlelendő még, hogy nagy tömegben mindenki fokozottan figyeljen értékeire, poggyászára. Gond esetén pedig nagyon fontos az asszisztencia cég – amely az utasbiztosító nevében jár el – gyors értesítése. Több biztosítási termék típus tartalmaz bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételt, de életveszély esetén – hangsúlyozza a Europ Assistance – a mentő hívása legyen az első!

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Hasonlítson össze egyszerre számos síbiztosítás ajánlatot, és kösse meg a saját igényeinek megfelelőt! Síbiztosítás ajánlatok >>

Lassan ébredeznek az autósok
2018 december 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Lassan ébredeznek az autósok

A téli időszak időjárási viszonyai között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.

Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.
Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.

A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból.

Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak. Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. Egy 2013-as NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.

Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kösse meg kötelező és casco biztosítását együtt! Kötelező és Casco biztosítás együtt >>

Oldalak