2017.07.21
Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
2022 április 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
Becslések szerint mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
Sokan nem tudják, hogy a robogóra is kell kötelező biztosítás
A jó idő beköszöntével ismét előkerülnek a garázsokból a robogók. A tulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 37 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában közel 59 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók. Ez együttesen is csak közelíti a 100 ezres értéket, noha a hazai állomány nagysága eléri a 600 ezer példányt. Mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2020-as évre vonatkozó statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés (az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés). Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.
A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.
A fenti számok is egyértelműen azt jelzik, hogy nem csak kötelező, de mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – hívta fel a figyelmet a FBAMSZ elnökségi tagja, Cselovszki Zsolt. Hozzátette, attól sem kell tartani, hogy a robogósokat biztosításkötéskor retorzió éri a korábbi mulasztásuk miatt.
Nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem kínál fedezetet.
Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt, melynek meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban motorkerékpárra és robogóra is egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten
2022 március 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten
A tavalyi IV. negyedévben 1 százalékkal csökkent a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2020 azonos időszakához képest - derül ki az MNB közleményéből. A fővárosi átlagdíjak 2021 végére 7 százalékkal csökkentek, míg a vidékiek két negyedéve változatlanok. A személygépkocsik országos átlagos állománydíja 43,7 ezer forintra mérséklődött december végére. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, így tovább zárult a kár-díj olló – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.
Tavaly év végén 43,7 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) átlagos állománydíja, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent egy negyedév alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Éves alapon 1 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj. Ezen belül Budapesten jelentős, 7 százalékos visszaesés történt, miközben a nem fővárosi átlagdíjak szintje két negyedév óta gyakorlatilag változatlanok.
Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2021 utolsó negyedévében ezek mértéke 13 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szerviz- és alkatrészárak drágulása áll. A kárgyakoriság ugyanis nem nőtt, miközben az átlagos kárnagyság összege emelkedett.
A lassan csökkenő átlagdíjak és a növekvő kárráfordítás miatt az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) tovább csökkent a 2021. I. negyedévében mért csúcshoz képest. A károk és a díjak közötti olló fokozatosan csökken. Ha a mostani trendek folytatódnának, a korrigált index visszatérhet a pandémia előtti időszakra jellemző 110 százalékos értékhez.
Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak: az egyedi szerződéses buszok, nehézpótkocsik, illetve – az apadó állományú – taxik átlagdíjai esetében továbbra is csökkenés tapasztalható, miközben a motorok, segédmotorok díjszintje emelkedett. A flottás szerződések díjai a nehézpótkocsik kivételével mindenütt emelkedtek a tavalyi utolsó negyedévben.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja 12 biztosító kötelező biztosítás ajánlatait és pár perc alatt meg is kötheti a megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Jön a kátyúszezon, biztosítási figyelmeztetést kaptak az autósok
2022 február 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Jön a kátyúszezon, biztosítási figyelmeztetést kaptak az autósok
Az elmúlt hetek télies időjárásának hatására ismét százezernyi kátyú lepte el a hazai közutakat. A veszélyes úthibák okozta káresemények miatti kártérítési igényeknek továbbra is mintegy felét fogadják csupán el az illetékes útkezelők. A körültekintő dokumentáció és egy évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, sőt, szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás híján ilyen esetekben kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.
Az illetékes útkezelők legtöbbször a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet.
Számos előnnyel jár a kátyúbiztosítás
Kátyúbiztosítással a tapasztalatok szerint jóval kedvezőbb a sikeres kárrendezések aránya. További előny, hogy egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli.
A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 50 ezer forint körül alakul, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.
A bizonyítás alapja minden esetben a káresemény megfelelő rögzítése
A megfelelő dokumentáció azonban kátyúbiztosítás megléte esetén is fontos feltétel - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. - Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok. Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 3-4 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára, így a következő hetekben, hónapokban még nagyon is időszerű megkötni a kátyúbiztosítást.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kátyúbiztosítást weboldalunkon kgfb és casco biztosítás mellé is köthet kiegészítőként, vagy akár együtt is megkötheti mindezt a gépjárművére:
Kötelező + casco biztosítás ajánlatok>>
Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco
2022 január 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco
Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.
Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.
A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.
A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.
Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!
Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.
Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.
Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.
Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.
Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező és casco biztosítási ajánlatait akár elektromos gépjárművére is:
Kötelező + casco biztosítás ajánlatok>>
A károkozói pótdíjjal kapcsolatos jogviták - MNB Pénzügyi sarok
2022 január 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A károkozói pótdíjjal kapcsolatos jogviták - MNB Pénzügyi sarok
A biztosítók a kgfb szerződéseikre meghirdetett díjtarifájukban a károkozásokat pótdíjjal is „büntethetik" a bonus-malus besorolás alkalmazása mellett. Bár ez a magyar fogyasztók széles körét érinti, részleteit mégis sokan nem ismerik. A pótdíjként alkalmazott díjkorrekció ugyanis a bonus-malus besorolás során alkalmazott feltételektől eltérő kártörténeti adatokat, időszakokat is figyelembe vehet, így olyankor is befolyásolhatja a biztosítás díját, amikor a bonus-malus besorolás nem változik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fellépésére a biztosítók megkezdték a károkozói pótdíj mértékének csökkentését. Dr. Nagy Olga, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tagjának cikke.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt is előfordulnak károkozói pótdíj alkalmazásával kapcsolatos pénzügyi fogyasztói jogviták.
Ezekben a fogyasztók a pótdíj mértékét, a figyelembe vett időszak hosszát, vagy azt kifogásolják, hogy a biztosítónak a kárt megtérítették, így a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj miatt a biztosítási díjuk mégis jelentősen növekszik.
A PBT előtti egyik lezajlott eljárásban a kérelmező például kifogásolta, hogy az alkusz által kalkulált kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjhoz képest a biztosító egy öt évvel ezelőtt kifizetett kárra hivatkozva többszörösére emelte felelőségbiztosítása díját. A kérelmező az előző biztosítási időszakban nem okozott kárt. Ezt beírta az ajánlati dokumentációba is, a biztosító azonban az előzményi káradatok lekérdezése után a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal mégis megemelte a kgfb díjat.
A meghirdetett díjtarifában foglalt károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezései alapján a biztosító ezt megtehette. Szerinte a kérelmező tévesen adta meg az előzménykárokra vonatkozó adatokat, az ajánlaton ez alapján számolták az alacsonyabb biztosítási díjat, majd a biztosító - az előző öt évben kifizetett károkat figyelembe véve - azt jogszerűen módosította.
A PBT eljárásban a biztosító és az ügyfél végül egyezséget kötött, közös megegyezéssel megszüntették a kérelemmel érintett szerződést.
A megszüntetés időpontját követő időszakra befizetett biztosítási díjat a biztosító visszafizette a kérelmező részére. A fogyasztó így azután a piacon kedvezőbb díjú ajánlatot tudott keresni.
Egy másik békéltetési ügyben a kérelmező azt kifogásolta, hogy kgfb szerződése terhére a biztosító kártérítést fizetett, amit az ügyfél a biztosító felhívására 45 napon belül visszafizetett azért, hogy bonusbesorolása ne változzon hátrányosan. Ennek ellenére a következő biztosítási időszakra a biztosító jelentősen megemelte a „kötelező" díját. Ezt panaszban kifogásolta az ügyfél, mire a biztosító tájékoztatta, hogy bonusfokozatát visszaállította, azonban a káreseményre tekintettel - függetlenül a kárösszeg megtérítésétől – pótdíjat alkalmazott.
Ezt ebben az esetben is megtehette saját díjtarifa rendelkezéseinek megfelelően a díj következő biztosítási időszakra történő kiszámításánál. A PBT eljárásában a felek – az első ügyhöz hasonlóan – viszont egyezséget kötöttek: az érintett szerződést közös megegyezéssel megszüntették, a kérelmező ez esetben is kedvezőbb díjú biztosítást kereshetett.
A példaként hozott ügyekben tehát a biztosítók a kérelmezők szerződésének díját a meghirdetett, a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifájuk alapján alakították ki, amelynek szabályaitól – jogszabályi tilalom miatt -utólag nem térhettek el. Fontos tehát, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötésekor a fogyasztók a biztosítójuk díjtarifájának a károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezéseivel is tisztában legyenek.
A károkozó pótdíjak mértékében az elmúlt években jelentős eltérés volt az egyes biztosítóknál:
Az alapdíjra vetítve 10 százaléktól akár 400 százalékig is terjedtek, a kárkifizetés szempontjából figyelembe vett időszak hossza pedig akár a 7 évet is elérheti.
Az MNB 2020-ban a biztosítóknak szóló vezetői körlevelében rögzítette, hogy nem tartja jó gyakorlatnak a károkozói pótdíj túlzott, akár az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) is kitevő, ezért nagy valószínűséggel a kárstatisztikától elszakadó mértékű alkalmazását. Ez ugyanis a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, illetve végső soron a bonus-malus rendszer kiüresedéséhez vezethet. A károkozói pótdíj alkalmazásának jogszabályi lehetősége ugyan 2021-ben is megmaradt, a biztosítók éltek is vele, azonban a piac a károkozói pótdíjak szabályozását tekintve kiegyensúlyozottabb lett.
A kgfb szerződés megkötése előtt, illetve biztosítóváltásnál a fogyasztóknak tehát érdemes tüzetesen tanulmányozni a biztosítók kínálatát. Ezeket nemcsak a biztosítók által megállapított alapdíjak, hanem a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező, így a károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezések alapján is célszerű összehasonlítani, és így kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Figyelmeztetés az autósoknak a biztosítóktól: lejárt a műszaki? Az csak egy dolog
2021 december 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Figyelmeztetés az autósoknak a biztosítóktól: lejárt a műszaki? Az csak egy dolog
Az nem gond, ha lejárt az igazolás, de ha az autó műszaki állapota nem megfelelő, saját zsebből fizetheti a kártérítést a károkozó - figyelmeztetnek a biztosítók.
A Mabisz már a 2020-ban hatályba lépett kormányrendelet megjelenését követően közleményben tudatta, hogy a biztosító társaságok veszélyhelyzet idején akkor is elfogadják a kárrendezéshez szükséges okmányokat, ha azok időközben lejártak.
Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró hivatalos okmányok – ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényesség igazolását, - a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követő 60 napig érvényesek. A veszélyhelyzetet nemrég hosszabbították meg 2022. június 1-ig, vagyis 2022. július 31-ig nem kötelező megújítani a lejárt műszaki vizsgát az autókon. Emiatt lehetnek olyan autók, amelyek akár már több mint két éve lejárt műszakival közlekednek majd a veszélyhelyzet végefelé.
Hiába érvényes a műszaki, ha elhanyagolt az autó
Az utóbbi időszakban a szövetséghez és az egyes társaságokhoz mégis számos olyan megkeresés érkezett, amely szerint a lejárt műszakival közlekedő autós okozta balesetet nem térítette volna meg a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását (kgfb) kezelő biztosító. A Mabisz és a biztosítók is leszögezték: ennek nem az okmányok lejárta volt az oka.
Miután azonban a biztosító kifizette a kártérítést, úgynevezett regressz eljárást indíthat a károkozó autóssal szemben a kártérítési díj visszafizetésére, ha a balesetet okozó gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt történt a karambol. Ez független attól, hogy az okozó gépjármű rendelkezett-e érvényes műszaki vizsgával, vagy sem a baleset időpontjában, érvényes műszaki mellett is indulhat ilyen eljárás, ha a vizsga óta az autó állapota leromlott. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezései alapján erre van lehetőségük a biztosítóknak, és a törvény alkalmazása független a veszélyhelyzettől és az okmányok érvényességétől.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Mit fizet a biztosító a személyi sérüléses balesetek károsultjainak? Útmutatást adott ki az MNB
2021 december 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Mit fizet a biztosító a személyi sérüléses balesetek károsultjainak? Útmutatást adott ki az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői körlevélben adott útmutatást a biztosítóknak, hogy a nem-életbiztosításoknál felmerülő – leggyakrabban a kötelező gépjármű-biztosítási balesetekhez (kgfb) kötődő – személyi sérüléses károknál miképp járjanak el a kárrendezésnél, ha például a sérültté, rokkanttá váló károsultaknak (vagy az elhunyt károsultak hátramaradt özvegyeinek, árváinak) nem járadékszolgáltatást kínálnak, hanem annak egy összegű megváltását kezdeményezik.
A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.
Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos - sokszor hosszú távra szóló - járadékszolgáltatás helyett megajánlott - tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodni kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Követendő gyakorlat, hogy a tőkésítési összeg kiszámításakor a diszkontfaktorok meghatározásához használt hozamgörbe ne haladja meg (a járadékszolgáltatás pénznemére vonatkozó) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által legutoljára közzétett kockázatmentes hozamgörbét.
Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.
Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait.
Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. Fel kell hívnia az érintett ügyfelek figyelmét arra, hogy ha az egyösszegű megváltást választják, annak összege után a továbbiakban nem teljesít részükre kifizetést. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, s a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét.
A piaci szereplőkkel való konzultáció nyomán kiadott vezetői körlevél a jegybanknak az utóbbi időszakban a kgfb-szabályozása kapcsán tett szabályozó intézkedéseinek újabb eleme (az MNB 2020 szeptemberi díjkalkulációs vezetői körlevele, illetve ez évtől indult KGFB indexe után). A jegybanki lépések célja a kgfb-piac pénzügyi stabilitásának szavatolása mellett az ügyfélérdekek figyelembevétele is - közölték.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Ilyen helyzetben érintett ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy döntésük előtt kérjenek tanácsot szakembertől a kérdésben!
kötelező biztosítás ajánlatok>>
MNB: 11 százalékot esett Budapesten a kötelező biztosítás díja
2021 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
MNB: 11 százalékot esett Budapesten a kötelező biztosítás díja
11 százalékkal esett a budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja az idei harmadik negyedévben 2020 azonos időszakához képest. Az országos átlagos állománydíj 44 ezer forint, ami megegyezik az előző negyedéves értékkel, az előző évi adathoz képest viszont 3 százalékkal alacsonyabb. Az országos szinten mérsékeltebb csökkenés hátterében a Budapesten kívüli átlagdíj változatlansága áll, de ott korábban nem is történt a budapestihez hasonló emelkedés. Emellett a taxik átlagdíja is csökkent 22 százalékkal – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (KGFB) átlagos állománydíja 2021. III. negyedévének végén az előző negyedévben mért 44 ezer forint maradt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Az előző év azonos időszakához képest
országos szinten 3 százalékkal mérséklődtek a díjak, ami a budapesti személyautók átlagdíjának 11 százalékos esésével és a fővároson kívüli díjszint stagnálásával magyarázható.
A budapesti átlagdíjak mozgásában megjelenhetett a korábbi negyedévek emelkedésének korrekciós hatása is.
Az egyéb járműkategóriákban átlagdíjai esetében továbbra is csökkenés tapasztalható. A mérséklődésben az MNB tavaly szeptemberi körlevelében foglaltokon túl szerepet játszhat az is, hogy a biztosítók az árazás során egyre inkább figyelembe veszik a megváltozott közlekedési szokásokat. A segédmotorok és a nagyobb buszok kivételével az egyedi szerződések esetében 3-10 százalékkal mérséklődtek a díjak. A legnagyobb elmozdulás a teherautók, vontatók és nehézpótkocsik piacán történt. A taxik esetében az átlagdíjak az előző negyedév visszaesését követően ismét jelentősen, 22 százalékkal csökkentek. Ezt részben a taxisok számának csökkenése okozhatja (a tavalyi első negyedévhez képest több, mint 1000 darab szerződéssel hétezres nagyságrendre csökkent).
A személyautóknál folytatódott az előző negyedévben indult folyamat, azaz
a kárráfordítások növekedése. Ennek hátterében valószínűleg az autóhasználat növekedése, valamint a nyári utazásokból fakadó fokozott forgalom áll.
Ennek és a stagnáló átlagdíjaknak köszönhetően tovább csökkent az MNB által számított Korrigált díjindex a 2021 I. negyedéves csúcsról.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) adatainak segítségével. A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény minél pontosabb és átláthatóbb tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő.
A most közzétett friss adatok (is) az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ettől eltérhetnek a díjváltozások. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve esetleg nincs megelégedve KGFB díjával vagy/és a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Jövőre még többet kockáztatnak a biztosítás nélkül autózók
2021 november 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre még többet kockáztatnak a biztosítás nélkül autózók
Jövőre átlagosan hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.
Bő egy hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-jén jár le a kgfb-szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani. Nekik legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.
2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. A mintegy 5,7 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1 millió számít érintettnek, köztük 580 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. Nekik a 12 piaci szereplő közül 10 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől.
A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenegy évnél is idősebb gépjárművekről van szó, a magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak 88 százaléka B10 kategóriában van. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik vált biztosítót ezekben a napokban.
Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a 2022-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Tavalyhoz képest a díjak átlagosan hét százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak 600–1290 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 900–5570 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 4560 forintot is elérheti naponta.
A Belügyminisztérium friss adatai szerint a magyarországi gépjárművek közül több mint 84 ezer nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.
Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig a törvényi előírás alapján az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy egymilliárd forint folyik be a Kártalanítási Számlára, amely összeget a MABISZ teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a MABISZ ügyfélszolgálatához 428, idén október végéig pedig 517 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása miatt.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás
2021 november 05.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás
Bár az MNB adatai szerint az első félévben csökkentek a kgfb-díjak, jövőre akár 10 százalékkal is emelkedhetnek az árak.
13 biztosító tette közzé jövő évi kgfb-tarifáit, amik azokat érintenek, akik 2010 előtt vették autóikat. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője az RTL Híradónak kifejtette, évről évre egyre kevesebb az olyan ügyfél, akit érint az év végi "kampányidőszak", jelenleg nagyjából egymillió gépjárműtulajról van szó - köztuk félmillió személygépkocsi gazdájáról.
Bár az MNB adatai szerint az év első felében átlagosan 2000 forinttal csökkent a kötelező biztosítások ára, a szakértők szerint jövő évben drágulhatnak a biztosítások. Az átlagosan 25-26 ezer forintos éves díjak jövőre akár a 29 ezer forintot is elérhetik.
A biztosítások főképp a növekvő autójavítási költségek miatt drágulnak.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>