2016.11.07

Minden harmadik magyar autós hibázik: mi a leggyakoribb probléma?

Egy friss felmérés szerint a magyar autósok körében a leggyakoribb hiba a gyorshajtás, a sofőrök 33 százaléka lépi túl a megengedett sebességet. Ráadásul minden ötödik sofőr rossz fordulatszámon hajtja a motort.

A K&H Biztosító felmérése szerint a leggyakoribb hiba a gyorshajtás volt, a sofőrök/esetek 33,7 százalékában fordult elő. A második legtöbbször előforduló hiba az, hogy a sofőrök rossz fordulatszámon hajtották a motort: ez az autósok 20 százalékánál volt probléma. A harmadik helyen hármas holtverseny volt: a hirtelen gyorsításból és fékezésből, valamint a kanyarodásból adódó hiba egyaránt 14 százalékos arányt ért el.

A biztosító a közlekedésbiztonság fokozását célzó telematikai projektje keretében az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatot. A program első két hónapjában összegyűjtött részeredmények szerint a sofőrök összesen 123 ezer kilométert, átlagban napi 81 kilométert tettek meg, míg egy-egy autós naponta valamivel több mint másfél órát vezetett. A 123 ezer megtett kilométer alatt közel 23 ezer, autónként átlagosan 334 vezetési hibát regisztráltak az autókba elhelyezett okos berendezések.

A programban szereplő autósokat biztosítási szempontból is értékelték egy 100-as skálán, amely szerint a lehető legmagasabb százalékot elérő autósok a legkörültekintőbbek és a károkozás szempontjából kevésbé rizikósak. Az autósok 7 százaléka került a 20 százalék alatti kategóriába, ők lényegében a notórius gyorshajtók. A 80 százalék felett teljesítők aránya 5 százalékos volt. A sofőrök több mint fele pedig az 50 százalékos eredményt sem érte el. Összességében a részeredményekből azt látszik, hogy jelentős a gyorshajtók, valamint a hirtelen fékezők és gyorsítók aránya, ami közlekedésbiztonsági szempontból aggályos. A fordulatszám helytelen megválasztása pedig a fogyasztásra és az autó alkatrészeire is rossz hatással van.

A legújabb technológia erre is megoldást jelenthet
A telematika a telekommunikációt és az informatikát ötvözi, adatgyűjtésről és az adatok feldolgozásáról szól, amellyel biztonságosabbá tehető a közlekedés. A balesetek száma akár 50 százalékkal csökkenhet a járművek közötti kommunikáció és a telematikai megoldásoknak köszönhetően. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintően és biztonságosan közlekedő sofőrök pedig díjkedvezményeket kaphatnak.

Iparági becslések szerint 2025-re a járművek 65 százaléka használhatja a telematikai megoldásokat. Ezekkel a változásokkal a biztosítóknak is lépést kell tartania. A következő időszakban a biztosítók várhatóan nem a mai klasszikus modell alapján működnek majd, tehát, hogy egy baleset után csupán kártérítést fizetnek. Sokkal inkább szolgáltatók lesznek, és a prevencióban, például a telematikai szolgáltatások biztosításával a baleset-megelőzésben kapnak kulcsszerepet.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Vezessen körültekintően, hiszen nem csak saját maga, de környezete épsége is fontos! Kösse meg kötelező és casco biztosítását együtt kalkulátorunk segítségével! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
 

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat
2018 május 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat

A hazai lakóingatlanok legalább 70 százaléka rendelkezik biztosítással. Lakásbiztosítás esetén kiemelten figyelni kell arra, hogy milyen típusú szerződést kötünk.

Társasházi lakás biztosítása kapcsán két lehetőség jelentkezik – mondta Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásüzletág igazgatója az M1 Forint, fillér című műsorában. A leggyakoribb esetben minden tulajdonostárs önálló lakásbiztosítást köt, így sok egyéni biztosításból áll össze a ház védelme, a másik – egyre inkább elterjedő – biztosítási forma, amikor a társasház vagy akár az egész épülettömb, úgy dönt, hogy egy közös épületbiztosítást kötnek – részletezte a szakember.

Kiemelte: utóbbi esetben az egész lakóközösség rendelkezik egy nagy épületbiztosítással, és ilyenkor egyenként a tulajdonostársaknak, a lakóknak nem kell biztosítást kötniük. Fontosnak tartotta leszögezni azonban, hogy a benn lévő ingóságokat viszont célszerű biztosítani, hiszen az ingóságokra nem terjed ki a közös biztosítás.

Amennyiben a lakás egyben egy cég telephelye is, a vállalati biztosítási konstrukciót kell választani, amely különbözik az egyszerű lakásbiztosítástól – hívta fel a figyelmet Nyerges Tamás, az Uniqa biztosító kiemelt ügynökségvezetője. Rámutatott: a jogszabály szerint minden tevékenységre kell a biztosítás, ugyanúgy mintha egy bármilyen más telephelyen működne a vállalat. A szakember elmondta, hogy az ügyfél határozza meg a biztosítási összeget, és a biztosító annak megfelelően biztosítják az objektumot.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, lakásbiztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja ajánlatainkat. Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A szombati munkanapokon kevesebbet dolgozunk?
2018 április 23.
Kategória:
Utasbiztosítás

A szombati munkanapokon kevesebbet dolgozunk?

A magyarok zöme kifejezetten örül a munkanapok átrendezésével járó hosszabb hétvégéknek, minden hatodik ember külföldi utazást is tervez egy vagy akár több ilyen alkalommal is - derül ki a Groupama Biztosító idei felméréséből.

A szombati munkanapoknak viszont kevésbé örülünk, és nem is tarjuk eléggé hatékonynak.

A Groupama Biztosító arra volt kíváncsi, miként viszonyulnak a magyarok a munkanapok átrendezésével járó több szabadidőhöz, illetve a cserébe ledolgozandó szombatokhoz, és azt is felmérte, mennyien terveznek külföldi kiruccanást ezekre a hosszú hétvégekre. Az NRC Marketingkutatócég által végzett reprezentatív országos kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság nagy része kifejezetten örül az ünnepek miatti naptári átrendezéseknek: héttizedük szerint minél több a hosszú hétvége, annál jobb, és a legtöbben (68%) programokat is szerveznek ezekre az extra szabadnapokra.

Nem ennyire egyértelmű a kép a szombati munkanapokkal kapcsoltban. A válaszadóknak már csak 55%-a gondolja úgy, hogy a hosszú hétvégék kárpótolnak a szombati munkanapok miatt, ugyanakkor sokan (44%) bevallják, hogy azokon a szombatokon, amikor ledolgozzuk a hosszú hétvégét, általában nem dolgoznak annyit, mint szoktak.

Vannak, akik egyáltalán nem lelkesednek annyira a hosszú hétvégékért: minden ötödik válaszadó szerint felborítják a szokásos életritmusunkat, 15%-uk pedig arra panaszkodik, hogy sokszor gondot okoz nekik, hogy hogyan töltsék el a felszabaduló szabadidőt.

Idén minden hatodik magyar tervez külföldi utazást is valamelyik hosszú hétvégére

A hosszú hétvégék kiválóan alkalmasak egy-egy külföldi kiruccanásra. Minden hatodik megkérdezett (16%) válaszolta azt, hogy legalább egy hosszú hétvégét külföldön tölt majd, ráadásul akik elutaznak, nagyobb részben több utazást is terveznek (a külföldre utazók 63%-a). Az utazási kedv még nagyobb a fővárosiak körében: a budapesti lakosság csaknem negyede tervezi, hogy átlépi a határt valamelyik hosszú hétvégén.

A Groupama Biztosítónál az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hosszú hétvégék idejére megnő az utasbiztosítási szerződéskötések száma. A növekedés kisebb mértékű a hagyományosan családi körben eltöltött, húsvéti vagy karácsonyi ünnepek idején, a munkanapok átrendeződése miatt nyert többi hosszú hétvégén azonban akár háromszorosára is nőhet az utasbiztosítási szerződéskötések száma az átlagoshoz képest.

„Idén különösen sok hosszú hétvégét élvezhetünk. Ilyenkor a legtöbben veszélytelennek tűnő városlátogatást szerveznek, de akár egy rövid külföldi utazás alkalmával is előfordulhat olyan helyzet, ami gyors orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy más segítséget kell igénybe venni. Egy sürgősségi ellátás akár több millió forintba is kerülhet, ezért is fontos, hogy senki ne induljon külföldre utasbiztosítás nélkül – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Forrás: www.kisalfold.hu

CLB TIPP: Ön is külföldi utazást tervez a hosszú hétvégén? Utasbiztosítását ne feledje itthon! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Mindent elmoshat az ár, érdemes felkészülni rá
2018 április 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Mindent elmoshat az ár, érdemes felkészülni rá

Akár az elmúlt évek legnagyobb árvize is jöhet, ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó halmozódott fel a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén, s intenzív olvadás kezdődött már az Alpok magasabb térségein is. Így egy esetleges nagy áradást, a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását most még érdemes átnézni, vajon benne van-e minden fontos kitétel, hogy adott esetben garantáltan fizessen a biztosító – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Vízügyi szakemberek elképzelhetőnek tartanak egy, az átlagosnál jóval nagyobb, országos árvizet, az idén ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó esett a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén – derül ki az Országos Vízjelző Szolgálat legfrissebb adataiból. Az Inn torkolata, vagyis Passau felett több mint négy köbkilométer víznek megfelelő hó volt a hegyekben, ami jóval több, mint a nagy árvizeket hozó 2006-ban vagy 2012-ben volt. A Pozsony feletti vízgyűjtőre számolva is komoly a helyzet: 15,5 köbkilométer víz lehet, ami szintén meghaladja a sokéves maximumot.

"Nem kizárt – vélik még az óvatos szakértők is –, hogy az idén az átlagosnál jóval komolyabban kell venni az árvízi helyzetet, a hirtelen jött enyhe időjárás hatására ugyanis az Alpok legmagasabb pontjain is felgyorsult az olvadás – hivatkozott az adatokra és szakértői latolgatásokra Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatójának értesülése szerint azonban ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban nagy árvíz lesz, ám szakértők nem is zárják ki a lehetőséget. De ami megtörténhet, arra érdemes felkészülni" – véli Németh, ezért időben figyelmeztet: most még belefér az időbe átnézni a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását, hogy a teljes körű kártérítéshez minden fontos kitétel benne legyen, s adott esetben garantáltan fizessen a biztosító.

Azért kell még most, a napokban frissíteni a szerződéseket, mert a megújításokra is vonatkozik egy bizonyos türelmi idő, ami biztosítónként változó, 15 – 30 nap. Ez azt jelenti, hogy a szerződések csak ennek letelte után lépnek életbe, vagyis a moratóriumi időszak alatt bekövetkező károk megtérítését a biztosítók megtagadhatják – magyarázza a CLB szakértője.

De érdemes azért is megújítani a régi szerződéseket, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint az árvízkárokra évente átlagosan egymilliárd forintot fizettek ki a biztosítók, ám a valós veszteség, amire nem volt biztosítás ennél lényegesen több volt.

Németh szerint a szerződések frissítését és kiegészítését akár pár perc alatt meg lehet tenni, ráadásul az esetek többségében egy korszerűbb biztosítás sem lesz drágább, sőt, akár még olcsóbb is, de mindenképpen jobb lehet. Ennyi időráfordítást megér, hogy ha viszi a víz a házat – legyen az akár a hétvégi nyaraló –, legyen miből újra kezdeni az életet. De nem kizárólag a lakó-, hanem a hétvégi házakról is hasonlóan kell gondoskodni. Vagyis át kell vizsgálni, meg kell újítani a szerződéseket, ha szükséges – figyelmeztet Németh.

Az árvízre épült ingatlanokra – helyrajzi szám alapján pontos nyilvántartás szerint – és a talajvízre, belvízre azonban továbbra sem vállalnak kártérítést a biztosítók.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével!
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?
2018 április 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?

A kötelező biztosítások drasztikus díjnövelése miatt jelentősen drágulhatnak a csoportos utazások. Az érdekvédők párbeszédre hívják a felügyeletet és a társaságokat.

Az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja 300-400 százalékkal növekedik, amelyet a vállalkozások kényszerűségből a fogyasztókra kell, hogy hárítsanak. Ezért nemcsak a hosszabb turistautak, hanem a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítótársaságok drasztikus díjnövelése miatt. A közelmúlt buszbaleseteire való hivatkozással a társaságok jelentős, átlagosan háromszoros, négyszeres díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól. A NiT Hungary tagságába tartozó – a teljes magyar autóbuszos piac több mint 55 százalékát kitevő – vállalkozások jelentős része 100 százalék feletti, de átlagosan akár 300 százalékot meghaladó díjnövekedésről számoltak be a belső felmérések során. Olyan eset is volt, hogy a körülbelül 200 ezer forintos éves díjszintről 1,3 millió forintos éves díjra emelkedett egyetlen autóbusz biztosítási díja.

„Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, tőkeerejük alacsony egy ilyen biztosítói döntés finanszírozásához, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra” – magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Ezért cég mai elnökségi ülésére meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.

„Nem értjük, hogy mi a díjnövekedés oka – ekkora mértékű emelést nem látunk indokoltnak szakmailag. Illetve azt sem tudjuk, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ismét az elfogadható, a fogyasztók, az utasok számára megfizethető szintre kerüljön a biztosítási díj” – teszi hozzá Dittel Gábor.

Sajnos a buszbalesetek szinte minden esetben súlyos személyi sérülésekkel is járnak. A közvélemény számára a történet 2011-ben kezdődött az akkor ismertté vált hurgadai buszbalesettel, ahol több halott és köztük több magyar áldozat is volt. Azt követte azóta a szintén közismertebb 2016 decemberi bécsi adventi vásárból hazafelé az M3-as autópályán felborult, szintén több halálos áldozatot követelő buszbaleset, illetve a talán legtragikusabb veronai katasztrófa.

„Ezek az ismert ügyek mellett azonban a biztosítási szakma sajnos sokkal többet tart számon és szinte mindegyik esetben súlyos sérülések, áldozatok voltak, illetve hosszú - főleg a külföldi balesetek kapcsán - elhúzódó komoly kárkifizetési tételek” - nyilatkozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. - Ezen események alkalmával a magyarországi biztosítók több tíz, akár százmilliós kárkifizetésekre is kötelezettek, amelyet ráadásul tekintettel a balesetek kiemelt súlyosságára azonnal és szinte alkudozás nélkül kifizetnek a károsultaknak. A balesetek előfordulási gyakorisága és a kárösszegek magassága miatt kényszerülhettek vélhetően a biztosítók saját árazási tarifáik szigorítására, emelésére.

Forrás: www.nepszava.hu

Drágul a nyugdíjasok és a családok utazása
2018 április 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Drágul a nyugdíjasok és a családok utazása

Többek között a veronai tragédiára hivatkozva a biztosítók drasztikusan emelik az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díját. Ezt a vállalkozások át fogják hárítani az utazókra - írja a NiT Hungary fuvarozói érdekvédelmi szervezet.

A szervezett kirándulások, a turistautak, a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítási díjak emelkedése miatt, amelyet a biztosítók a balesetekkel indokolnak.

A NiT Hungary tagságába tartozó buszos vállalkozások jelentős része átlagosan négyszeres (!) díjnövekedésről számolt be, de volt olyan eset is, hogy évi 200 ezerről 1,3 millió forintra nőtt a díj. A szervezet szerint ilyen mértékű drágulást semmi sem indokol.

Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, alacsony tőkeerővel, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra - magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

NiT Hungary elnökségi ülésére április 18-án meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.

Forrás: www.napi.hu

Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?
2018 április 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?

Egy lejtős utcán parkoló autó elgurult és összetörte a motoromat. A sofőr elismerte, hogy elfelejtette a kéziféket behúzni. A biztosító viszont nem fizet, mondván, üzemen kívül volt a kocsi. Jogos ez? – érdeklődött L. Richárd Zalaegerszegről a Magyar Nemzeti Bankhoz mint pénzügyi felügyeleti szervhez írt levelében.

A válaszban az „üzemen kívüli” járművek által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Miért felel az üzembentartó?

A közúti forgalomban részt vevő gépjármű – járó motor hiányában is – kockázatot jelenthet (pl. ha nem megfelelően rögzítik parkolásnál), használata pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az emiatti károkért számos esetben az üzembentartónak lehet anyagi felelőssége, esetleg még akkor is, ha nem járt a motor, más vezette az autót, vagy ha például annak utasa az ajtó figyelmetlen kinyitásával okozott sérülést mondjuk egy szabályosan arra közlekedő biciklisnek.

Mire vonatkozik a kgfb?

A gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, s megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát.

A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere s több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítés) elengedhetetlen.

Vannak kivételek?

E logika alapján az autó üzemeltetése – s így a biztosító kgfb szerinti helytállási kötelezettsége – csak akkor szűnik meg, ha minden olyan lépést elvégez a sofőr, amely a teljes és szabályos leállításhoz szükséges. Ennek része többek között a motor leállítása, a megfelelő rögzítés (kézifék behúzása, sebességben hagyás vagy körülményektől függően akár a kerekek kiékelése) és a jármű elhagyása is. Lehetséges tehát olyan helyzet, amikor a gépjármű akkor is üzemben van – vagyis a biztosító kár esetén köteles helytállni –, ha azt a leparkolást követően nem rögzítették kézifékkel vagy esetleg a motor leállása után a benn ülő sofőrrel együtt gurulva okoz kárt.

Hova fordulhatunk vita esetén?

Ha a biztosító nem ismeri el a kárkifizetési kötelezettségét, esetleg fizet kártérítést, de a károsult vagy a károkozó vitatja annak mértékét, a konkrét anyagi jogvita rendezése érdekében a fogyasztónak minősülő károsult vagy a károkozó jármű üzembentartója (tulajdonosa) az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve polgári bírósághoz fordulhat.

Forrás: www.blikk.hu

Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
2018 április 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is

Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.

Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.

A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?

Hiszen az én házam annál többet ér!

Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.

Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)

Jön a bank

Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.

Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.

Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.

Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.

Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.

Hány "rossz" szerződés lehet?

Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.

"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.

Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.

Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.

"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.

Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.

"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.

Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)

Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.

Forrás: www.penzcentrum.hu

A hétfő a legveszélyesebb nap a magyar autóknak
2018 április 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

A hétfő a legveszélyesebb nap a magyar autóknak

A promóciós célzatú sajtóközlemény egy olyan műfaj, amiben relatíve nehéz érdekeset alkotni, de most jött egy, amit mi elég olvasmányosnak találtunk. Az anyag a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosítótól származik, akik arra gondoltak, hogy ha holnap péntek 13. lesz, akkor érdemes megnézni, hogy tényleg ezen a szerencsétlennek kikiáltott napon történik-e a legtöbb baleset a biztosítónál hat éve gyűlő adatok alapján.

A válasz az, hogy természetesen nem.

Összességében az a legpechesebb kombináció, ha nyolcadika szerdára esik, ilyen legközelebb augusztusban lesz. De úgy egyébként a legtöbb kár hétfőkön szokott bekövetkezni, igaz, a vagyon- és felelősségbiztosítások tekintetében a szombat a legrosszabb nap. A sajtóközleményt alább teljes egészében elolvashatja.

„Vajon tényleg péntek 13. a legszerencsétlenebb nap? A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzői szerettek volna utánajárni a közkeletű hiedelemnek, ezért hat évre visszamenőleg megvizsgálták a káreseteket tartalmazó teljes adatbázisukat. A casco-, vagyon-, és felelősségbiztosítási káresetek elemzése nyomán most végre kiderül az igazság a közkeletű babonáról.

Kétszer-háromszor annyi kár következik be hétköznapokon, mint hétvégén - derül ki a CIG Pannónia EMABIT Zrt. péntek 13. apropóján készített elemzéséből. A biztosító elemzői több tízezer adatot vizsgáltak meg, figyelembe véve az összes lehetséges vagyoni káresettípust, beleértve a casco káreseményeket is. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a legtöbb káresemény hétfőn történik: az összes káreset egyötöde a hét első napján következik be. Az elemzésükből az is kiderül, hogy összességében a legtöbb káreseménnyel bíró nap szerda 8-ára esik. Ezzel végleg eloszlatták azt a közhiedelmet, miszerint péntek 13. lenne a legszerencsétlenebb nap.

Az autóval közlekedőknek hétfőn kell a legóvatosabbnak lenniük, a statisztikák szerint ugyanis a legtöbb káreset ezen a napon – és legtöbbször a hónap 18. napján – történik. A vagyon- és felelősségbiztosítás tekintetében a szombat, összességében pedig a szerda a legkritikusabb nap.

A káresemények száma mellett azt is vizsgálták az EMABIT elemzői, hogy mikor történik a legnagyobb kár. A kárnagyságot tekintve a casco esetében csütörtök, a vagyonbiztosítás tekintetében pedig szombat a „legveszélyesebb nap”: ezeken a napokon az átlagos kárérték háromszorosa az átlagnak. Összességében a legnagyobb káreseteket tekintve a szombat és a hónap 24. napja a legkritikusabb: 2018-ban ezért legközelebb november 24-én különösen legyünk óvatosak!

„Kutatásunk végre választ adott az emberiséget évtizedek óta foglalkoztató nagy kérdésre. Babonaság péntek 13. különlegességében hinni, bár, ha fekete macskát látok, én is visszafordulok. A rendelkezésünkre álló adatok szerint ez a nap semmiben sem különbözik más napoktól. Legjobb, ha minden nap óvatosak vagyunk vezetés közben, vigyázunk értékeinkre és figyelmesek vagyunk a környezetünkkel. Ha így teszünk, függetlenül attól, hogy mit mutat a naptár, szerencsés napunk lesz” – mondta Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás: www.velvet.hu

Így lehet esélyed a giganyugdíjra: a módszer, amivel neked is összejöhet
2018 április 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Így lehet esélyed a giganyugdíjra: a módszer, amivel neked is összejöhet

Az öngondoskodás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Napjainkban ugyanis egyre inkább az látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani a majdani nyugdíjasoknak. Épp ezért nagyon tudatosan kell készülni az inaktív évekre. Mutatjuk, milyen lépéseket tehetsz azért, hogy ne legyenek pénzügyi gondjaid idősebb korodban sem.

Egyre többen aggódnak amiatt, vajon lesz-e elég pénzük nyugdíjasként, olyan életük lesz-e, amilyet fiatalként elképzeltek maguknak. Okuk is van az aggodalomra: a jelenleg is működő nyugdíjrendszer, melynek lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, nem lesz képes az elvárt színvonalat biztosítani a leendő nyugdíjasok számára. Az ok egyszerű: a rendszer működőképességet elsősorban az határozza meg, hogy mekkora az aktív/inaktív népesség aránya.

A lakosságszám viszont egyre rohamosabban és látványosan csökken hazánkban. A helyzet annyira súlyos, hogy egy friss ENSZ jelentés szerint 2050-re 1,44 millió magyar fog eltűnni. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az aktív, munkaképes lakosság aránya jóval kisebb lesz a jövőben, mint a - megemelkedett várható élettartammal rendelkező - nyugdíjas állományban levőké. Vagyis ahhoz, hogy az inaktív évek ne a nélkülözésről és lemondásról szóljanak, tennünk kell.

1. Napi 500 forintból mesés vagyonod lehet
Ha már a húszas éveinkben elkezdünk félretenni egy kis pénzt, majd a bevételeink növekedésével arányosan növeljük a megtakarítás összegét is, 60 éves korunkra több milliós megtakarítással rendelkezhetünk. Ha

  1. 20-29 éves korban napi 500 forintot;
  2. 30-39 éves korban napi 1000 forintot;
  3. 40-49 éves korban napi 2000 forintot;
  4. 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.

Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, havi 15 ezer forintról induló megtakarításunk minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben havi 30, a negyvenesekben havi 60, az ötvenes éveinkben pedig havi 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben. Ha szigorúan tartjuk magunkat ehhez, a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. persze az inflációról nem szabad megfeledkezni, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.

2. Nem minden a megtakarítás, épp annyira fontos az, hogy tudjuk, mennyit költünk
Ha valaki a fentinél kevesebb pénzt tud félretenni, akkor is érdemes belefognia. Viszont a gondtalan öregkor korántsem csak attól függ, mennyi pénz van a bankszámlánkon: az is mérvadó, milyen életszínvonalon élünk, milyen kiadásaink vannak.

"Sok olyan nyugdíjassal találkoztam, akiknek nem volt hatalmas megtakarításuk, mégis nyugodtan, kiegyensúlyozottan éltek, mert nem költenek többet, mint amennyit megengedhetnek maguknak. És találkoztam olyanokkal, akiknek dollármilliós megtakarításuk volt, de a pénz valószínűleg nem fog kitartani. Minden nap bosszankodnak, de úgy tűnik, nem képesek kordában tartani a kiadásaikat" - írja Michael K. Macke nyugdíjtanácsadó a Kiplinger befektetési magazinban. Azt mondja, érdemes kiadási naplót vezetni, hogy lássuk, mikor mire mennyit költünk, és így akár meg is szabadulhatunk a felesleges kiadásoktól.

3. Tűzz ki magad elé célokat, és tégy meg mindent a jelenben, hogy később megvalósíthasd őket
Már egészen fiatalon gondolkodj azon, hogyan képzeled el az idős korodat:lakásban vagy házban akarsz élni? Utazgatni szeretnél? Lesz kocsid? Miután tisztában vagy vele, mennyibe kerül fenntartani a mostani életszínvonalat, nagyjából be tudod lőni, később mennyibe kerül majd mindez, legalábbis lesz egy hozzávetőleges képed erről. Ennek megfelelően kell felkészülni pénzügyileg. Ahhoz, hogy ez összejöjjön, áldozatokat kell hozni: rengeteget spórolhatsz, ha lemondasz a napi kávéról. Ha minden nap 350 forintért veszel egy capuccinót a munkahelyedhez közeli kávézóban, az havi 7000 forintos kiadást jelent, éves szinten pedig 84 ezer forintot. Ezért is érdemes kiadási naplót vezetni: néhány hónap után egyértelművé válik ugyanis, miről érdemes lemondani, hogy spóroljunk.

4. Keresd az állam által támogatott lehetőségeket
Ma Magyarországon három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is elérhető. Ezek a NYESZ, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjpénztár.

Mit lehet ezekről tudni? A nyugdíjpénztár egy olyan, törvényileg szabályozottan működő intézmény, mely lehetőséget ad tagjai számára, hogy azok aktív éveik jövedelméből nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt úgy, hogy a magánszemélyek által befizetett nyugdíjcélú megtakarítást - minél nagyobb hozamok reményében - különböző portfóliókba rendezett értékpapírokba fektetik.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden nyesz) végső soron egy speciális értékpapírszámla, melyet kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások kezelésére hozhatunk létre. A számla egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az ide történő éves befizetéseink után 20 százalék, maximum 100 ezer forintos adóvisszatérítést vehetünk igénybe.

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Forrás: penzcetnrum.hu

Egyre kevésbé igénylik a magyarok a személyes ügyintézést
2018 április 04.
Kategória:
Általános

Egyre kevésbé igénylik a magyarok a személyes ügyintézést

A biztosítással rendelkező magyar lakosság többségét zavarják a személyes ügyintézéssel együtt járó kellemetlenségek, úgymint a türelmetlen ügyintézők, a hosszú várakozási- és sorbanállási idő vagy a menüpontok kivárása a telefonos ügyintézés során. Emiatt egyre többen és többre értékelik a digitalizáció és az online ügyintézés nyújtotta kényelmet és előnyöket.

A biztosítással rendelkező magyar lakosság többségét zavarják a személyes ügyintézéssel együtt járó kellemetlenségek, úgymint a türelmetlen ügyintézők, a hosszú várakozási- és sorbanállási idő vagy a menüpontok kivárása a telefonos ügyintézés során. Emiatt egyre többen és többre értékelik a digitalizáció és az online ügyintézés nyújtotta kényelmet és előnyöket - derül ki egy friss felméréséből.

A magyar lakosság 60 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által készített reprezentatív kutatás szerint. A biztosítás jelentőségét az életkor előrehaladtával egyre többen ismerik fel: míg a fiatalok között alig 40 százalék a biztosítottak aránya, addig az 50 év felettiek körében ez az arány közel 80 százalék. Emellett a diplomások, a magasabb jövedelműek és a Budapesten élők kötnek inkább jellemzően biztosítást.

A CIG Pannónia felmérése szerint a biztosítással rendelkezők szempontjából kiegyenlített a nemek aránya; csak kicsivel nagyobb hányaduk (52 százalék) férfi, mint nő (48 százalék). Többségüket zavarják a személyes ügyintézéssel együtt járó kellemetlenségek, különösen a türelmetlen vagy felkészületlen ügyintézők, a hosszú várakozási- és sorbanállási idő vagy a menüpontok kivárása telefonos ügyintézés során. Habár a többség (60 százalék) még mindig elsősorban inkább a személyes ügyintézést preferálja, már 39 százalék azoknak az aránya, akik online is intézik biztosítási ügyeiket.

Gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb

A kutatás eredményei szerint, ha biztosítási ügyekről van szó, a magyarok ódzkodnak a chatbotoktól; a megkérdezettek mindössze 8 százaléka intézi szívesen ügyeit a biztosító online ügyfélportáljának chatjén keresztül. A személyes ügyintézés előnyben részesítése ellenére a biztosítással rendelkezők 80 százaléka próbálta már biztosítási ügyeit online intézni, közel ötödük pedig havi rendszerességgel teszi mindezt. Ehhez elsősorban asztali számítógépet (48 százalék) vagy laptopot (47 százalék) használnak, míg az okostelefonnak inkább kiegészítő szerepe van: négyből egy esetben - a fiatalok között azonban az esetek közel felében - kerül elő, ha biztosítási ügyintézésre van szükség.

A kutatásból kiderül, hogy a biztosítással rendelkezők számos pozitívumot társítanak az online ügyintézéshez. A megkérdezettek több mint fele szerint legfőbb előnye annak lehetősége, hogy az ügyfél időt szánjon az alapos információgyűjtésre, a szerződések és ajánlatok részletes áttanulmányozására. Előnyként jelölték meg továbbá, hogy otthonról kényelmesen, saját időbeosztás szerint köthetik meg biztosításaikat, valamint, hogy így gyorsabb az ügyintézés. A megkérdezettek közel fele azért szereti jobban az online ügyintézést, mert így kizárólag a tényekre alapozva hozhatja meg döntését és közben nem befolyásolja az ügyintéző. A válaszadók több mint nyolctizede gondolja úgy, hogy az online biztosítási ügyintézés kényelmes, gyors és könnyen elérhető.

"A kutatás eredményei szerint a biztosítással rendelkezők 42 százaléka nyitott az online biztosítás kötésére. Mindemellett látjuk azt is, hogy a válaszadók nagyjából ugyanekkora aránya szokta biztosítási ügyeit online is intézni. Azoknak pedig, akik ma még nem intézik biztosítással kapcsolatos ügyeiket online, 14 százaléka nyitott erre. A választható szolgáltatások közül a biztosítással rendelkezők leginkább annak örülnének, ha az online ügyfélportálon keresztül hozzáférhetnének a biztosításaikkal kapcsolatos személyes információkhoz, valamint, ha a szerződést és minden információt elektronikus formában is megkapnának" - mondta Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Online biztosítási kalkulátoraink segítségével Ön is könnyedén intézheti biztosítással kapcsolatos ügyeit. Online biztosítási kalkulátorok >>

Oldalak