Új mutató segít a jó biztosítás választásában

A hazai biztosítási szektor – a rendelkezésre álló III. negyedéves adatokkal alátámasztva – jó évet zárt 2017-ben. Az már elmondható, hogy a piac végre visszatért a válság előtti szintre – mondta el Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke.

A hajtóerőt a tavalyi évben a nyugdíjbiztosítások jelentették, amelyek az ügyféligényeket maximálisan ki tudják elégíteni. Az első félév végén már 230 ezer fölött volt a szerződések száma. A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételének ötödét ma már a nyugdíjbiztosítások adják. A másik kiemelkedően fejlődő terület a gépjárműbiztosítások piaca volt az elnök szerint.

Pandurics Anett szerint a szektor előtt immár folyamatosan szabályozói feladatok állnak. Ezzel kapcsolatban a legaktuálisabb kérdés az, hogy a biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna életbe, de időközben az EU valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett tette le a voksát – az új határidő vélhetően október 1. lesz. Kozek András, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője szerint kérdés, hogy a magyar szabályozást a választások előtt sikerül-e átírni.

A szabályozók közül a PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. Ezzel kapcsolatban Kozek András megjegyezte, hogy a teljes költség mutatóval (TKM) lassan 8 éve olyan mutatót alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülálló. A mutató minden – tranzakciós és háttérköltséget mutat – aligha véletlen, hogy az MNB idővel magáévá tette és ennek alapján szabályozta az életbiztosításokat.

A fentiek nyomán a magyar biztosítási szektor szabályozása megelőzte az EU-szabályozást. A tapasztalatok átvétele így könnyebb volt, de természetesen a PRIIPS előírások miatt szükség volt a magyar szabályok átírására. Kozek András hangsúlyozta: a szabályozás vonatkozni fog az alapkezelőkre és a biztosítókra is – az alapkezelők számára ugyanakkor csak 2019-től lesz kötelező a PRIIPS bevezetése. A kollektív megtakarítási piacon ezek alapján 2020-tól lesz egységes a szabályozásnak való megfelelés.

A PRIIPS bevezeti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) rendszerét, amiben a termékhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat kell összegezni. Ezt áttekintve az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál.

Ugyancsak fontos elem, hogy egy előre definiált képlet alapján számítottan valamennyi termék kockázata egy 7 egységből álló kockázati besorolási tengelyen lesz meghatározva. Szintén új kötelező elem, hogy a termék teljesítményét 4 forgatókönyv alapján modellezni lesz köteles a terméket ajánló szolgáltató.

Kozek hangsúlyozta, hogy a költségmutatók számításában eltér a magyar (TKM) és az uniós (PRIIPS) metódus, ezért például a kétféle mutató összehasonlítása nem ajánlott. Kozek András szerint nagyságrendileg nem lehet nagyságrendi különbség, miután a PRIIPS egyébiránt a TKM-mel nagyban rokon szabályozási elvre épít. A szakember szerint az MNB és a biztosítók is azon az állásponton vannak, hogy amíg a PRIIPS még kezdeti szakaszban van, s a mutatókon, számítási metódusokon a következő időszakban még számos finomhangolás történik, addig nem érdemes a magyar TKM szabályozás kivezetése.

Már csak azért sem, mert az MNB a TKM-hez árazási előírásokat is kötött. Kozek András szerint a TKM mögött hét év tapasztalata áll: a mutató bevezetése komoly költségcsökkentést hozott a piacon, míg a meglévő állományok stabilabbak lettek.

Forrás: www.vg.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Életbiztosítás
  • Általános
Drágább a kötelező, de még mindig veszteséget hoz
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.

Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.

Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.

Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.

A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.

A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.

A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.

Forrás: vg.hu

A szabály, amit sok autós nem ismer, pedig mindenkit érint
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kgfb-díjak a bonus-malus rendszeren alapulnak, amelynél ha balesetet okozunk a biztosítónk visszasorol minket. Emiatt a következő évtől alapvetően többet kellene fizetnünk, viszont egy trükkel elkerülhetjük a biztosítási díjak emelkedését.

A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjai a bonus-malus rendszeren alapulnak Magyarországon, azonban a biztosítóknak lehetősége van arra, hogy eltérjenek az átlagos díjazástól és ezzel egyes autósoknak kedvezményeket nyújtsanak. A kgfb díjak az utóbbi évben egyre magasabbak, így sokakat izgat, vajon hogyan spórolhatunk a biztosításunkon.

Hogyan kerüljük el a visszasorolást?
Amikor kárt okozunk, a biztosító nem tesz különbséget aszerint, hogy az okozott kár mekkora értékű volt, azonban az ilyenkor rendszerint bekövetkező visszasorolást megúszhatjuk: ha fél éven belül kifizetjük a kárt a biztosítónak, akkor megtarthatjuk a bónusz fokozatunkat. Mindenek előtt viszont számoljunk utána, hogy megéri-e az éves díjkedvezményért cserébe kifizetni az okozott kárt. Ha úgy döntünk, hogy nem fizetünk, akkor a következő biztosítási évtől már magasabb biztosítási díjjal kell számolnunk.

Eltérő kedvezményt adnak a biztosítók
A bonus fokozatok a megváltozása után a kedvezmény mértéke eltérhet az átlagos 5 százaléktól fokozatonként, viszont a maximum kedvezmény mértéke egységesen 50 százalék maradt a kötelező biztosításoknál
- mondta korábban a Pénzcentrum kérdésére Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Amikor először kötünk kgfb-t az A00 kategóriából indulunk, majd évente egy besorolással kerülhetünk feljebb, ha nem okozunk balesetet.

Ha viszont a mi hibánkból történik autóbaleset, akkor visszasorolhatnak minket:

  • Egy éven belül egy kár esetén két fokozattal
  • Egy éven belül két kár esetén négy fokozattal
  • Egy éven belül három kár esetén hat fokozattal sorolják vissza,
  • Míg négy vagy több kár esetén a legrosszabb, M04 (malus 04) kategóriába kerülünk.

Ha tíz bonus kategóriát lépünk felfele, akkor összesen 50 százalékos biztosítási díjkedvezményt kaphatunk, amely minden biztosítónál egységes. Eltérés lehet viszont abban, hogy a mekkora lépésközökkel jutunk el idáig, az átlagos, 5 százalékos lépésköz helyett akár 7-8 százalékos lépéseket is alkalmazhatnak a biztosítók.

Ha autót váltunk elbukjuk a kedvezményt?
Amikor autóváltásra kerül sor, nem mindegy, hogyan tesszük ezt meg, ugyanis ha két éven keresztül nincs a nevünkön kgfb, akkor a besorolásunk megszűnik. Ezzel az összes kedvezményt elbukhatjuk, és a besorolásunk A00-ról indul újra, amikor autót veszünk. Persze ha malus 04 kategóriánk van, akkor ezzel a kis trükkel hamarabb érhetjük el az A00 szintet (két év után négy év helyett).
Gyakran feltett kérdés és az ügyfelek sokszor nem értik, hogy miért van ez így, de egy második autó vásárlásakor annak biztosítása nulláról (A00) indul
- tette hozzá Cselovszki Zsolt. Ennek oka, hogy Magyarországon a személyhez köthető kötelező biztosítás van érvényben, így amikor az autónkat eladjuk, akkor az új tulajdonos nem kapja meg az általunk összegyűjtött jó besorolást, de persze a malus fokozatot sem "örökölheti" tőlünk. Mi viszont az új autó vásárlásakor megkapjuk a korábbi besorolásunkat, hiszen ez a személyünkhöz köthető (ez alól persze kivételt képez, ha kifutunk a két éves határidőből).

A második autó megvásárlásakor viszont az autó az A00 fokozatról indul, ennek elsődleges oka, hogy (értelemszerűen) két kocsit nem tudunk egyszerre vezetni. Ez alól van egyébként kivétel: az oldtimer (OT-s rendszámú) gépjárművekre speciális biztosítási szabályok vonatkoznak, feltéve, ha nincsenek napi felhasználásban.

Jó ez a rendszer?
Hazánkban megbízhatóan működik a bonus-malus rendszer, azonban a rendszeren lehetne még finomítani. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy ugyanúgy két kategóriával kerül lejjebb az, aki tíz éve volt B10-es kategóriában, és aki csupán egy éve kapta meg a legmagasabb kedvezményt nyújtó besorolást. Ez ugyanis felvethet egyenlőtlenségi kérdéseket, a rendszer bonyolítása árán jóval igazságosabb rendszert hozhatnánk létre. Németországban például 40 kategória van érvényben, így a fenti probléma nem merül fel általánosan.

Előfordul egyébként olyan európai ország, ahol nem személyhez köthető a kgfb, mint hazánkban, hanem az autóhoz. Ennek előnye és hátránya egyaránt van:

  • Az előnye, hogy új autó vásárlásakor lenullázódik a negatív besorolás és a második kocsi vásárlásakor megkaphatjuk a korábbi pozitív besorolást (ez valószínűleg az autó árán is érződik). Az autó besorolásán ezáltal jól nyomon követhető, hogy mennyi balesete volt korábban az autónak.
  • A hátránya, hogy új autónál nullázódik a pozitív besorolás, és a jó besorolású használt autók drágábbak. Előbb-utóbb persze le kell cserélni a gépjárművünket és ilyenkor elveszik a jó besorolásunk is.

Forrás: penzcentrum.hu

Tudja, mit kell tenni, ha elüt egy őzet?
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kezdődik az őzek násza, ami nagy veszély lehet az utakon: augusztus közepéig nagyobb eséllyel ugorhat az autónk elé egy őz, de kellő körültekintéssel és a megfelelő szabályok betartásával elkerülhetjük az őzgázolást és az autótörést.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleményében figyelmezteti az autósokat, hogy az elkövetkezendő hetekben igencsak nagy figyelemmel vezessenek, mert július közepétől közel egy hónapon át tart az őzek násza: ekkor a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban bukkannak fel a közutakon.

Ebben az időszakban nem csupán a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek: az őzek szinte bárhol előfordulhatnak. Ez leginkább annak is köszönhető, hogy a magyar őzállomány igencsak kismagasló: a becslések szerint körülbelül 360 000 egyed fordul elő szerte az országban.

Mit tegyünk, ha őzet látunk az úton?

Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van! Ha messzebbről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből egy őz, számíthatunk arra, hogy egy másik is követi. Ilyen helyzetben lassítsunk, várjunk pár másodpercet, esetleg dudáljunk!

Ha vadat látunk az úton, az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha szükséges, a vészfékezés. Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).

Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet.

Forrás: hvg.hu

Meglepő dolog derült ki a magyar rendőrautókról
2016 július 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Nem köt casco-biztosítást a rendőrautókra az ORFK, ami miatt állítólag sokan nem is mernek beülni a drága kocsikba - írja a ATV.hu.

A portál azt írja, hogy kötelező felelősség-biztosítása minden rendőrautónak van. Ezt az üzemeltető területi rendőri szerv (megyei kapitányságok, készenlétiek, reptériek, stb.) kötik és fizetik. Casco-juk azonban még a rendőrautóknak sincs.

Korábban a lízing miatt szükségképpen volt Casco a rendőrautókon, ám amióta a szervezet saját tulajdonába kerültek a flották, nincs fedezet a sok százmilliós tételt jelenő biztosításokra - mondta a portálnak Dávid Tibor, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkár-helyettese.

Mivel ma már jóval drágább, olykor 8-10 milliós autókat vezetnek a kollégák, több visszajelzés is érkezett a szakszervezethez az állományból, hogy inkább átkérik magukat gyalogos járőrszolgálatra, minthogy egy 12-órás műszak végén bekövetkező figyelmetlenséggel többmilliós kárt okozzanak.

(A szolgálati törvény szerint, amennyiben a hivatásos állomány tagjának felelőssége megállapítható, alapesetben legfeljebb egyhavi alapilletményének felével kell helytállnia, ám ha a károkozás neki felróható hibából következett be, akkor háromhavi alapilletménye erejéig felel, amire az állományilletékes parancsnok részletfizetést engedélyezhet.)
Vétlen károkozásnál felmérés történik, és igaz ugyan, hogy a keletkezett kárnak csak bizonyos százalékát fizeti a rendőr, egy 120-150 ezer forintos havi nettó keresetnél, 3 havi alapilletmény elvonás még részletekben is komoly érvégés a kollégák költségvetésén - mondta Dávid Tibor.

Forrás: napi.hu

Több ezren fordultak a biztosítókhoz a vihar után
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Több ezer kárbejelentés érkezett a viharok miatt a biztosítókhoz, számuk folyamatosan emelkedik.

z Aegon Magyarország közölte: a hét eleji országos viharokat követően 1890 kárbejelentés érkezett, de folyamatosan emelkedik a számuk. A legtöbb a kedd esti szombathelyi viharkárokról érkezett, de a szerdai vihar miatt Veszprém megyéből is nagy számban érkeznek a bejelentések. A károk jelenős részét jég okozta (1251), ezt követi a vihar (352) és a villámcsapás (104). A biztosító ügyfelei által becsült kárösszeg 340 millió forint, az átlagkár 178 ezer forint.

Az Allianz Hungária Zrt. több mint 1300 kárbejelentést regisztrált a szerdai viharokat követően, ebből közel 1000 kárigény jégeső miatt érkezett. Emellett beázást, felhőszakadást és viharkárokat jelentettek. Jelenleg Szombathely és környékéről érkezik a legtöbb igény, de a Dunántúlról, valamint a Duna-Tisza közéről is fogadott hívásokat a biztosító, a keleti országrészben viszont egyelőre nem tapasztalt nagyobb kárszám-emelkedést.
A K&H Biztosító közölte, két nap alatt több mint 300 kárbejelentés érkezett a viharok miatt, a károk átlagértéke 65 ezer forint. A biztosító szerdán 210 kárbejelentést regisztrált, amelyek összértéke 13,7 millió forint volt, csütörtök reggel pedig további 105 kárbejelentés érkezett, amelyek összértéke 6,8 millió forint.

A Groupama Biztosítóhoz több mint 1000 kárbejelentés érkezett szerdán a hét eleji viharok miatt, ebből több mint 600 Vas és Győr-Moson-Sopron megyéből. A károk közel 90 százalékát jégverés okozta, a kárösszeg 75 millió forint. A biztosítótársaság a Balaton északi partját szerdán érintő heves vihar miatt ma újabb bejelentési hullámra számít, várakozásai szerint a kárbejelentések száma elérheti a 4000-et is az országon átvonuló vihar eredményeként. A károk mielőbbi rendezése érdekében munkaerő-átcsoportosítást és hétvégi munkavégzést is elrendelt az érintett területen a társaság.

Szerző: MTI
Forrás: vg.hu

A nagy csalódás: jégverésre nem minden biztosítás fizet
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Tömegével érkeznek a vihar utáni kárbejelentések a biztosítókhoz, a végleges kárösszeg becslésére azonban egyelőre senki nem vállalkozik, ám az biztosnak tűnik, hogy az egynapos viharok között a mostani rekordot döntött – tudtuk meg a CLB független biztosítási alkusz cégtől. Nagy károk keletkeztek, s még nagyobb csalódás is érheti a károsultakat: jégverésre nem minden biztosítás fizet.

Az első gyors összegzés szerint a legnagyobb kár a gépjárművekben, a háztetőkben és a kerti bútorokban esett. Mivel több teljes rendezvényt is szétvert az orkánerejű széllel érkezett eső – helyenként jég – a biztosítók az elmúlt évek legnagyobb összegű kárkifizetésére készülnek. A helyzet óráról, órára változik.

Volt, akinek a kocsiját verte rommá éjszaka a jég, de olyan is akadt szép számban, akinek a háza tetejét vagy a kéményét vitte el az országon tegnap eset óta végigvonuló, egyes helyeken tomboló vihar. A biztosítók megkezdték a kárfelmérést, de nehéz tartani a lépést a bejelentésekkel, mert a vihar az ilyenkor szokásos ”kártípusok” minden válfaját produkálta – mondta a 25 biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter szerint elképzelhető, hogy ez, a hidegfronttal érkezett időjárási jelenség lehet az elmúlt évek egynapos viharai között a legkegyetlenebb, már most rekord közeli kárbejelentések száma, a CLB-nél például folyamatosan csörögnek a telefonok, s egymásnak adják a kilincset az ügyfélszolgálaton a károsultak.

Az alig félnapos tapasztalatok alapján már most biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy, ami viharkár csak létezik, az szinte mind bekövetkezett már. És még nincs vége, hiszen az ország egyes területeire csak mostanában érkezik meg a hidegfront kegyetlen előfutára. Németh Péter felhívja a figyelmet, hogy jégkárra csak az a biztosítás fizet, amelyikben van külön ilyen kitétel, ezért lehetőleg mindenki tegye meg a legszükségesebb óvintézkedést – legalábbis ott, ahová csak ezt követően ér oda a vihar. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és a gondatlanságnak még az árnyékát is kerülni kell – figyelmeztet a szakember.

A bejelentések száma percről percre nő, egyelőre még megbecsülni sem lehet, hogy mi lesz a vége – mondta Németh Péter, aki szerint már most biztos, hogy egynapos rekordot fognak zárni. Az első gyors összegzés szerint a legtöbb kár a kinn hagyott, vagy éppen a vihar idején úton volt járművekben keletkezett – rádőlt fák, jégverés, stb. -, de az ingatlanok terén is jelentős lehet a veszteség, amit egyelőre még megbecsülni sem mernek a szakértők. Már csak azért sem, mert a vihar komplett rendezvényeket is szétvert, az ezekben keletkezett tízmilliós nagyságrendű károkat most mérik fel a szervezők.

Forrás: nepszava.hu

Figyelem: jön a vihar! Ezt tegye, hogy elkerülje a nagyobb bajt!
2016 július 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Lakásbiztosítás

Szinte az egész ország területére figyelmeztetést adott ki mára az Országos Meteorológiai Szolgálat, miután hidegfront érkezik az országba. Nem csak a kánikula csillapodik, de erős szél, viharok is jöhetnek, sőt a jégeső is lecsaphat. A biztosított lakásokban és ingatlanokban keletkezett károkat persze a biztosítók, ha van biztosítása a tulajdonosnak, megtérítik, de jobb megelőzni a kárt. Kellemetlen lehet ugyanis az elázott lakásba hazajutni, vagy a jégkáros autót szervizbe vinni.

Az Allianz azt tanácsolja, kövesse mindenki a várható időjárással kapcsolatos híreket a híradásokban és az interneten, és vegye komolyan a figyelmeztetéseket. A viharos időjárás esetén ügyeljenek arra, hogy a nyílászárók zárt állapotban legyenek. Az erős széljárásnál célszerű a teraszokon, erkélyeken minden könnyen mozdítható tárgyat rögzíteni, vagy szélvédett helyre rakni. Évente legalább egy alkalommal, de a heves viharok után mindenképpen javasolt a tetőburkolatok, tetőcserepek áttekintése, ezzel megelőzhetjük, hogy a már sérült tetőben további károk keletkezzenek, illetve elkerülhetjük, hogy a sérüléséből eredő nyíláson keresztül az eső az épületbe jutva további károkat okozzon.
Zivatar idején ajánlott az elektromos készülékek csatlakozóit kihúzni a konnektorból, a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károk megelőzése érdekében. Mélyebben fekvő helyiségek, domboldali, hegyoldali ingatlanok esetében célszerű gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről, nem csak a saját, hanem a közterületről bezúduló víz esetén is. Viharjelzés esetén célszerű az autót garázsba, vagy fedett helyre vinni, ha ez nem megoldható, kerüljük a fák alatti parkolást, a leszakadó ágak komoly károkat okozhatnak egy járműben. A kényes mezőgazdasági növényzetet lehetőleg fóliázza le, a mezőgazdasági gépeket pedig állítsa be a tárolóba – ajánlja az Allianz.

A Generali Biztosító szakértői szerint is elkerülhető a károk egy része megfelelő elővigyázatossággal, vagy legalábbis csökkenthető a hatásuk. Ők is azt ajánlják, hogy erős széllel érkező zápor, zivatar előtt mindenképpen zárjuk be az ablakokat, lehetőség szerint engedjük le a redőnyöket is. Érdemes elhúzni a függönyöket is, amelyek az ablakok betörése esetén megvédenek bennünket az üvegszilánkok okozta sérülésektől.

Kiadós zivatar előtt húzzuk ki a konnektorból a tévé, a számítógép és a többi elektromos készülék csatlakozóját, illetve a tv-k esetében az antennát is, hogy elkerüljük a közvetett villámcsapások okozta károkat. Elektromos készülékek esetében villámvédelemmel ellátott elosztókkal csökkenthetjük a károk mértékét, de fontos tudni, hogy a telefon-, internet- vagy TV-kábelcsatlakozáson keresztül még így is kárt tehet egy közeli villámlás az eszközökben. Amennyiben a készülék csatlakozója (pl. cirkó, elektromos kapu) nem húzható ki a konnektorból a károk többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer kialakításával csökkenthetők.

A villámcsapások miatt keletkező károk miatt fontos a villámhárító állapotának ellenőrzése is, hiszen ha nincs megfelelően földelve, akkor már nem védi otthonunkat. Ha mégis becsapott a villám, érdemes a ház teljes elektromos hálózatát felülvizsgáltatni. A kertes házak ereszeit és csatornáit mindig tisztán kell tartani, hiszen a hirtelen lezúduló csapadékot csak így tudják megfelelően elvezetni. Illetve gyakoriak a beázással összefüggő káresetek is, amelyeket a tető rendszeresen karbantartásával kiküszöbölhetünk.

Érdemes rendszeresen ellenőrizni a kertben lévő fákat, szükség esetén pedig le kell vágni az elhalt ágakat, amelyek egy nagyobb szélvihar során letörve kárt tehetnek az épületben vagy az ott parkoló autókban. Az udvarból, kertből viharok előtt vigyük biztonságos helyre vagy rögzítsük, amit elfújhat vagy megrongálhat a szél.

Autónkkal vihar idején lehetőség szerint fedett helyen parkoljunk, azonban ha erre nincs lehetőségünk, akkor is minél távolabb a fáktól és épületektől. Amennyiben az épület pincéjébe korábban többször is befolyt a csapadék, érdemes a közelben tartani olyan homokzsákokat, amelyekkel felhőszakadás esetén elzárható a víz útja. Illetve a beázásnak kitett értékeket helyezzük biztonságba.

Forrás: vg.hu

Az autós nyaralás és a kötelező biztosítás
2016 július 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános

Ha autóval utaznánk nyaralni, ennek a gépjármű műszaki állapotának felülvizsgálata mellett része a kötelező felelősségbiztosítás meglétének ellenőrzése is. A kis problémából ugyanis nagy kellemetlenség adódhat, egy tévedésből be nem fizetett részlet, vagy emelkedés miatt – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A KRESZ előírja, hogy a közlekedésben csak olyan jármű vehet részt, amely rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – mondta el dr. Rózsa Petra.

Erről a tulajdonos (vagy az üzembentartó) kötelessége gondoskodni, és a közúti ellenőrzések során a biztosítás fennállását igazolni is tudni kell. Ennek hiányában szabálysértést követünk el, ami bírságot vonhat maga után.

Még nagyobb a baj, ha esetleg meg is szűnt a szerződés, ekkor ugyanis az általunk okozott károkért mi felelünk; emellett a biztosítással nem fedezett napokra a MABISZ által megállapított fedezetlenségi díjat is kell fizetnünk.

A biztosító köteles figyelmeztetni

Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, biztosítónk köteles minket figyelmeztetni, ha bármilyen okból díjhátralékunk keletkezik – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ez nem csak akkor történhet meg, ha elfelejtünk egy esedékes részletet befizetni; a biztosítási díj emelkedhet például a szerződéses ajánlatban foglalt összeghez képest akkor is, ha esetleg az előző biztosítási időszakban kárt okoztunk, erre azonban csak később derült fény.

Ez kisebb összeg is lehet, a befizetés elmulasztása azonban ugyanúgy a biztosítás díj nemfizetéssel való megszűnését vonja maga után. Ha a biztosító észleli, hogy a díj vagy annak egy része az esedékességig nem érkezett be, 30 napon belül a következményekre történő figyelmeztetés mellett felszólítást kell, hogy küldjön, melyben 60 napos póthatáridőt kell tűzni.

Nekünk is figyelni kell

Ez a 60 nap a türelmi idő, melynek eredménytelen elteltével a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. A megszűnésről a biztosítónak szintén igazolható módon értesítést kell küldenie 15 napon belül.

Érdemes tehát nagyon figyelni a biztosítótól érkezett levelekre, illetve, ha beleegyeztünk az elektronikus kapcsolattartásba, az e-mailekre is – tanácsolta dr. Rózsa Petra.

Mindemellett magunknak is jegyezzük fel a díjfizetés esedékességét, mert ha a biztosító elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, akkor ugyan felügyeleti eljárásra számíthat, a mi szerződésünk azonban ugyanúgy megszűnik.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha például csekkes fizetési módot választottunk, de nem küldött csekkszelvényeket a biztosítónk. A mi fizetési kötelezettségünk ebben az esetben is fennáll, elvárt tehát, hogy mi is ügyeljünk a biztosítás fenntartására.

Érdemes feljegyezni a díj esedékességét

Azt is tudni kell, hogy amennyiben egy biztosítási időszakon belül szűnik meg kötelező felelősség-biztosítási szerződésünk díj nemfizetéssel, úgy csak ugyanannál a biztosítónál köthetjük újra a biztosítást – a fedezetlenségi díj megfizetése mellett.

Ez azonban nem csak nekünk, hanem a biztosítónak is kötelezettség, ajánlatunkat tehát a biztosítási díj megfizetése esetén be kell fogadnia. Ebben a helyzetben számítanunk kell biztosítási díjunk emelkedésére is.

Egy apró hiba is sok kellemetlenséget okozhat, érdemes tehát feljegyezni a naptárba a díj esedékességét és inkább megelőzni a bajt – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Forrás: Origo

Olcsó maradt motorra a kgfb
2016 június 29.
Kategória:
Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános

Az autós kötelező gyors tempóban drágul, a motorosok díjai viszont nem emelkedtek az elmúlt években. A motoros a biztosítók szerint jó ügyfél, van biztosítani való vagyona, és kárt sem okoz.

Szeretik a motorosokat a biztosítók, a kötelező biztosításuk díját legalábbis nem emelik – állítják az alkuszcégek. Miközben a személyautók díjai az elmúlt 12 hónapban több mint 20 százalékot drágultak, a motoros kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) meglepő módon elmaradt az áremelés. A Biztosítás.hu adatai szerint 2012 óta minden évben 6500–7000 forint között volt egy átlagos motoros kgfb éves tarifája, az idén valamivel 6900 forint alatt alakult az átlagdíj. A CLB Biztosítási Alkusznál is hasonlók a tapasztalatok. A motoros piacon jelentősebb szereplőnek számító cégek nem emelték a motorosok tarifáit.

"A motoros kgfb megmaradt belépő terméknek” – mondja Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezetője. Minden évben van egy-két olyan biztosító, amelyik ügyfélszerzési okból olcsón adja a kgfb-t. „A motorosok jó ügyfélnek számítanak” – teszi ehhez hozzá Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója. Akinek motorja van, az általában az átlagosnál jobb anyagi helyzetben van, rendelkezik autóval, lakással is, így többféle biztosítást el lehet neki adni. A kötelezős kárhányadok is jók a motoroknál, ezeket a járműveket ugyanis rossz időben ritkán használják, általában csak nyáron és száraz időben ülnek rájuk. A viszonylag kis tömegű gépjárművel egyébként is csak kisebb károkat lehet okozni, mint egy nagyobb autóval, a más járművek utasainak okozott személyi sérülések is ritkábbak. A kárgyakoriság is jobb a motoroknál, ezer motorosból évente csupán 5-6 okoz kárt, míg az autósoknál ez az arány 30 körül van.

A motoros kgfb-piacon egyébként kisebb a verseny, mint az autós biztosításokén. Bár több cég is kínál biztosítást kétkerekű járművekre, az átlagdíjak alapján egy kézen meg lehet számolni, hány biztosító vesz részt valóban a versenyben. A CLB adatai szerint például az idén a Groupama, a K&H, a Signal és az Union kínálta a legjobb díjakat, 3-4 ezer forint közötti átlagos tarifával lehetett náluk motorra kötelezőt kötni. Az Allianznál és a Köbénél kétszer ennyibe került egy átlagos biztosítás, de voltak olyan piaci szereplők is, amelyek bőven 10 ezer forint fölötti átlagdíjat kínáltak, vagyis gyakorlatilag kiárazták magukat ebből a szegmensből. A legolcsóbb szereplők többségénél egyébként a CLB adatai szerint tavalyhoz képest nemhogy nem nőtt, de csökkent is a biztosítási díj.

Az átlagos díjat persze az is lejjebb szoríthatja, ha a motorosok elkezdenek tömegesen biztosítást kötni az 50 köbcentiméteresnél kisebb motorú, rendszám nélküli robogókra és segédmotorokra. A 3 millió személygépkocsihoz képest viszonylag kevés, csupán 163 ezer rendszámos motor fut a hazai utakon – hívja fel a figyelmet a Biztosítás.hu. Robogóból jóval több van forgalomban, a számuk a becslések szerint 600-700 ezer darab is lehet. Ezekre 3000 forintos díjon lehet kötelezőt kötni, sokan azonban ezt a minimális összeget sem fizetik ki, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint viszont 2014-ben csupán 317 ezer segédmotornak volt biztosítása.

A biztosítás nélkül robogózók komoly kockázatot futnak. Ha kárt okoznak egy másik autóban, már annak a javítása is több százezer forintba kerülhet, egy személyi sérülés pedig még drágább lehet. Egy elütött gyalogos ugyanis könnyen beperelheti a balesetet okozó robogóst, és követelheti, hogy fizesse ki a kórházi kezelését, a kieső munkabérét, de maradandó sérülés esetén akár járadékot is követelhet tőle.

Forrás: Világgazdaság

Erősödött a biztosítók iránti bizalom
2016 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része - 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a casco-biztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése mind az egyéb biztosítási termékek esetében, mind pedig a tájékoztatás és a kapcsolattartást illetően - a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Oldalak