A lakásbiztosítás szakértő válaszol

Tisztelt CLB Szakértő Csapat! Téma: Mikor köthetek érvényes, hatályos egyéni öröklakás-biztosítást? (II. rész) Megköszönöm a 2013. 05. 05-i kérdésemre adott válaszukat. Esetemnek (is) az lenne a lényege, hogy szeretnék 8- 10 év után érvényes egyéni lakásbiztosítási szerződést kötni, megnyugtatóan gondoskodni a társasházi öröklakásom biztosításáról. Így sajnálattal vettem tudomásul, hogy az általam leírtakat érdemben csak arra használták fel a szakértői válaszukban, hogy egyoldalúan csak dicsérgessék a Biztosítót és a társasházi közgyűlést, az egykötvényes társasház-biztosítást. Így a válaszuk tekintetében csak az első mondatukkal lehet, tudok egyetérteni. Miszerint, „a társasház biztosítás nem kötelező biztosítás”. De köztudottan nem kötelező biztosítás a lakásbiztosítás sem. De a Biztosító(k) már akkor elkezdik a „kényszert”, az Önök állításával szemben és véleményem szerint, amikor „kérik a közgyűlési határozatot, melyben a lakók megszavazták a társasház-biztosítás megkötését”. Ettől a ponttól már a társasház-biztosításnak nincs semmi előnye a társasházi tulajdonosok számára, hiszen a releváns jogkerülések miatt, a közös biztosítás már lehet hatálytalan (Ttv.3.§.1.bek.), hiszen a közgyűlés jogot, kötelmet nem vállalhat a külön tulajdonok tekintetében. Érvénytelen is (Ptk.548.§.), ugyanis a közgyűlésnek nincs jogképessége a külön tulajdonok vagyonbiztosítására. És semmis is (Bit.105.1.bek.) a közgyűlési határozat, hiszen csak valamelyik törvény (de már kisebb szintű jogszabály, kormányrendelet, miniszteri határozat, stb sem) teheti kötelezővé a szóban forgó biztosítást is. Ezek alapján tehát a társas-házbiztosítást sem köthetné meg sem a közgyűlés, sem pedig a Biztosító, hiszen a szerződés (kötvény) jogsértő kötelezést tartalmaz a társasházi öröklakások tekintetében is. A társas-házbiztosításunk tekintetében is kiemelem, hogy az általános szerződési feltételekben, maga a Biztosító nevezte meg az összes magyar jogszabályt irányadásként. Így nyilvánvaló, hogy ismerni kell a Biztosító jogászainak és egyéb szakembereinek is pl. a Bit., a Ttv., a Ptk., stb. releváns és kogens rendelkezéseit is. Más kérdés az, hogy a jogsértő és „kényszerítő” feladatokat a társasház korlátozott jogképességű közös képviselőivel végeztetik el a Biztosítók – általában. Ezek után írtam az egyedi felmondásomról, mivel kételyes számomra az egész társasház-biztosítás jogszerűsége. Így ezt fel lehet használni már rosszhiszeműen is és ellenem is. Önöktől, mint elméleti és gyakorlati szakemberektől, érdemben csak annyit szerettem volna megtudni, hogy jogosult vagyok-e a törvény alapján az egyéni felmondásra? Illetve, szükséges-e a felmondásom elfogadása a Biztosító vagy a közgyűlés részéről, vagy a törvény erejénél fogva szűnik meg (szűnt meg) a társasház-biztosításban való részvételem? És esetleg már köthetek egyéni biztosítást, amelyik nem esik a kettős biztosítás tilalmába? Ezekre a kérdéseimre Önök nem igazán válaszoltak, hiszen mégis az a dolguk érthetően, hogy a Biztosítók mellett legyenek lojálisak. De azért az is dolguk szerintem, hogy a lakosságot is helyesen tájékoztassák az ilyen és hasonló ügyekben is. Így jó lenne számomra is, ha az esetleges viszont véleményük alapján, a két érdekük egyeztetésével tennék meg a szakértői válaszukat számomra, és a nyilvánosság számára is. Hiszen az Önök szakértői véleménye is sokat jelenthet. Üdvözlettel, Gyöngyi.

Tisztelt Hölgyem, Uram, CLB Csapata! Téma: Mikor köthetek érvényes, hatályos egyéni öröklakás-biztosítást? Köztudott, hogy minden biztosítás önkéntes Magyarországon, azonban a törvény(ek) néhány kivételes esetben kötelezővé teheti(k) a biztosítást, a szerződéskötést (BIT. 105.§.). Illetve, az öngondoskodást csak ösztönözni lehet a biztosítási törvény elve alapján. Így, Európában is csak Törökországban és Romániában kötelező a lakásbiztosítás, de nálunk nem. Mivel a társasházi közgyűlés sem sértheti meg a rendelkezéseket nyilvánvaló, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű határozatai miatt sem, és egyéb okok miatt sem teheti, tehetné kötelezővé a lakásbiztosítást. Azonban, esetemben is, és számos más lakóépületi társasház esetén is, a Biztosítók furfangos, tisztességtelen, törvénysértő módon mégis megkötik, megköttetik a közgyűléssel, a társasházzal az egyéni lakásbiztosításoknak feltüntetett társasház-biztosításokat, általános kötelemmel. Egyszóval, esetünkben is kötelezővé próbálja tenni a Biztosító, a közös képviselő és néhány egyéni szerződést megkötni nem tudó tulajdonos a lakásbiztosításokat, a közös társasház-biztosításra hivatkozva. Én azonban úgy gondolom, hogy jogosult vagyok az egyéni felmondásra, ezek ellenére is, hiszen a jogviszony nélküli társasági szerződést egyénileg is fel lehet mondani (Ptk. 321.§.), tudomásom szerint. Illetve, a törvény (Ptk.443.§.) erejénél fogva szűnik meg (néhány kivétellel) a biztosítási szerződés. A Biztosító természetesen ezek ellenére sem fogadja el a felmondásom, olyan nevetséges és lekezelő indokokra hivatkozva pl., hogy - „ebben a … biztosítási konstrukcióban olyan drága a tarifa, hogy nem megengedhető számomra sem a díjnemfizetés, illetve minden lépcsőházat és az egész társasházi épületet kötelező biztosítani, ….stb.” Így nyíltan megkérdezném Önöktől, hogy a megtörtént felmondásom alapján – Önök mint független biztosításközvetítők - kötnének-e velem egyéni lakásbiztosítást, vagy volt-e már a szóban forgó esettel megegyező vagy hasonló esetük, eseteik? Hiszen jelenleg is szeretnék egy érvényes, hatályos egyéni lakásbiztosítást kötni. Ugyanis, már közel 10 éve nincs érvényes lakásbiztosításom, lakásbiztosításunk a jogsértő (Bit., Ptk., Ttv.) egykötvényes társasház-biztosítás miatt. Tehát nem tömeges, káoszos, jogellenes közös vagyonbiztosításra lenne szükségem, szükségünk hanem egy hagyományos egyéni, érvényes magyar jellegű lakásbiztosításra. Nem plagizált szakértői választ kérek, ha lehet! Üdvözlettel, Gyöngyi.

Szélvihar következtében többször elment az áram a településen, ahol lakom. A hűtőszekrényem tönkrement a benne tárolt élelmiszer nagy részével együtt. A javítás 30000Ft.volt. Jeleztem a biztosítómnak, kértem az ára szolgáltatótól igazolást, hogy ott, akkor volt olyan esemény, amely áramingadozással járt együtt. Elküldtem a biztosítómnak, de ők arra hivatkoznak, hogy a szélvihar nem vihar, erre nem fizetnek.Tényleg így van, vagy ha nem, akkor hova fordulhatok?

Tisztelt Cím! 1984.-ben építettümk családi házat. A cserép amit a Békéscsabai gyártól vásároltunk a napra teljes egészében cserére szorul. Írtam a gyárnak ez ügyben,de azt válaszolták, higy csak 5 év garancia, jégveres esetén + 5 év garancia van rá. Így Őket nem terheli felelősség.Nem kárpótolnak bennünket. Annyi segítséget tudnak adni, hogy 10-20%-kal olcsóbban juthatunk cseréphez.Lehet, hogy mégis? Esetleg szériahibás ez a termék? Konkrét kérdésem az lenne, hogy a biztosító kifizetné -e a káromat. A cserepek szétmállanak, lehet hogy szétfagytak? A biztosítási kötvény szerint csak jégverés és annak másodlagos kárára / jégverés utáni beázás/, valamint hónyomás okozta kár után fizet a biztosító.Az is lehet, hogy elverte a jég, a cserepek tetejje felpattogott, de sajnos nem tudom, mivel nem járkálok a tetőn. Köszönöm.