Az utasbiztosítás szakértő válaszol

Tisztelt CLB.hu Csapata!

A közelmúltban (2011. 12. 13.) válaszoltak V. Gabriella kérdéseire, mely kérdezői eset valójában nem tekinthető egyedinek. Itt az a meglátásom, hogy szerencsésebb lett volna a szakértői válaszukból néhány mondatot mellőzni. Hiszen az érdemi válaszuk nem csak a kérdező problémájának segítésére irányult, hanem inkább az Önök és néhány Biztosító üzleti érdekeinek, törekvéseinek kiszolgálására. Így, szerintem cáfolásra szorulnak a szóban forgó válaszaik az alábbiak szerint.

Társasház (társasháztulajdon) jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. (Ttv.1.§.1.bek.)

A közös biztosításban – mely magában foglalja a társasházi közös és a társasházi külön tulajdon jogát is - azt kell vizsgálni elsődlegesen, hogy a társasházi közgyűlésnek van-e jogképessége, és részt vehet-e az ügyben? A társasházi törvény alapján a közgyűlés határoz: a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról. Ezek a törvényesen meghatározott körök nem bővíthetők. Ennek alapján jól látható, hogy a közgyűlésnek a társasházi külön tulajdon tekintetében nincs jogképessége.

Tehát a közgyűlés a társasházi öröklakások tekintetében közös döntést nem hozhat, illetve lakásbiztosítási jogot vagy kötelezettséget nem hozhat létre. Így, az egyoldalú döntés (szerződés) helyett, mindenképpen szükséges, tisztességes lenne egy-egy háromoldalú szerződés (tulajdonostárs-Biztosító-közös képviselő). Külön tekintettel arra, hogy sokan vannak akik már egyéni biztosítással járulnak vagy nem járulnak hozzá a társasház biztosításához. De külön tekintettettel arra is, hogy a Biztosító pénzkövetelése osztható, mérhető (Ptk.334.§.1.bek.), így a közös biztosításban sem kell, lehet az egyik tulajdonostársnak a másik helyett fizetni. (Hasonlóan ahhoz, mint amikor a társasházi lakások, egyéb külön tulajdonok, szolgáltatói mérőkkel vannak felszerelve.)

De a közös biztosításban – akár társasház-biztosításnak vagy akár lakásbiztosításnak nevezzük, – a közgyűlésnek a társasházi közös tulajdon tekintetében sincs jogképessége. Tekintettel arra, hogy a Ttv. csak korlátozottan biztosít jogképességet, tulajdonosi jogot a közgyűlésnek. Így, a törvény kizárja a közös döntést pl. a fenntartáshoz szükségtelen ügyekben is. Tehát, a biztosítás szempontjából, marad a közös tulajdoni hányad is a tulajdonostársak külön tulajdonában, külön döntési joggal. Illetve, a társasházi közös tulajdonnak elnevezett közös tulajdon sem minden esetben közös tulajdon jogi szempontból.

És mivel a közgyűlés nem dönthet a közös biztosítás ügyében, a közös képviselőnek „nincs mit tovább intézni” a releváns jog alapján. Ezzel szemben néhány Biztosító mégis mellőzi a törvényes tehetetlenségüket, és (miután maguk mellé állították Őket) jogsértően minden törvényes tulajdonostársi jogot rájuk ruháznak. Így, ellehetetlenítésre kerül pl. a díjbefizetés egyéni igazolása, az esetleges kárkifizetés, az egyéni felmondási jog, az alkotmányos tulajdonjog gyakorlása, stb. Így néhány Biztosító – jogsértően mellőzve a tulajdonost – közvetlen a társasházi közös képviselő kezébe juttatja, juttathatja a tulajdonost megillető kárkifizetést is. Aki, különböző indokokkal megtagadja, megtagadhatja a pénz átadását, illetve azt csinál a pénzzel és a külön tulajdont érintő üggyel is, amit akar. Tehát, a közös biztosítási ügy jogellenesen átminősülhet a Biztosító és a közös képviselő közös pénzjátékává is.

Összességében a társasházi épület valamilyen mértékű biztosítottságát csak önkéntes (közgyűlésen kívüli) egyéni (tulajdonostársi) lakásbiztosításokkal vagy épület- és lakásbiztosításokkal lehet megvalósítani érvényesen, hatályosan. Attól függően, hogy a társasház - lakóépületi társasház csak, vagy az tartalmaz épületet, épületállományt is. Hiszen a társasházi öröklakásokra is ugyanaz a Ptk. tulajdonjog jogterület vonatkozik (a Ttv. külön tulajdon kiegészítésével), mint minden egyéb külön tulajdonra, külön dologra, külön jogra, pl. külön tulajdonú kertes ingatlantulajdonra. Vagy Önök felé köthetnek törvényes vagyonbiztosítást a szomszédok vagy az utca 51%-a az Önök kertes házára, még a megbízásuk, meghatalmazásuk nélkül és hiányában is?

Így, már a fenti kis kiemelés alapján is nagyon érdekelne, hogy milyen jog alapján emlegetnek Önök és Mások is, pl. biztosítói védettséget, közgyűlési határozatot, határozatképességet, többségi megszavazást a társasház egészére – a közös vagyonbiztosítás ügyében? Illetve, szerencsésebb lenne ha - Önök is elmélyülten tanulmányoznák pl. az új társasházi törvény magyarázatát, és nem a „bevett gyakorlati eljárásra” alapítanák a szakértői válaszukat.

Azért maradok további tisztelettel Önök felé is, hiszen biztosan van sok jó és tisztességes tanácsadásuk, véleményük is a kérdezők felé a különböző biztosítási ügyekben. (B. Ramóna)

Tisztelt CLB.hu Csapata!

A közelmúltban (2011. 12. 13.) válaszoltak V. Gabriella kérdéseire, mely kérdezői eset valójában nem tekinthető egyedinek. Itt az a meglátásom, hogy szerencsésebb lett volna a szakértői válaszukból néhány mondatot mellőzni. Hiszen az érdemi válaszuk nem csak a kérdező problémájának segítésére irányult, hanem inkább az Önök és néhány Biztosító üzleti érdekeinek, törekvéseinek kiszolgálására. Így, szerintem cáfolásra szorulnak a szóban forgó válaszaik az alábbiak szerint.

Társasház (társasháztulajdon) jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. (Ttv.1.§.1.bek.)

A közös biztosításban – mely magában foglalja a társasházi közös és a társasházi külön tulajdon jogát is - azt kell vizsgálni elsődlegesen, hogy a társasházi közgyűlésnek van-e jogképessége, és részt vehet-e az ügyben? A társasházi törvény alapján a közgyűlés határoz: a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról. Ezek a törvényesen meghatározott körök nem bővíthetők. Ennek alapján jól látható, hogy a közgyűlésnek a társasházi külön tulajdon tekintetében nincs jogképessége.

Tehát a közgyűlés a társasházi öröklakások tekintetében közös döntést nem hozhat, illetve lakásbiztosítási jogot vagy kötelezettséget nem hozhat létre. Így, az egyoldalú döntés (szerződés) helyett, mindenképpen szükséges, tisztességes lenne egy-egy háromoldalú szerződés (tulajdonostárs-Biztosító-közös képviselő). Külön tekintettel arra, hogy sokan vannak akik már egyéni biztosítással járulnak vagy nem járulnak hozzá a társasház biztosításához. De külön tekintettettel arra is, hogy a Biztosító pénzkövetelése osztható, mérhető (Ptk.334.§.1.bek.), így a közös biztosításban sem kell, lehet az egyik tulajdonostársnak a másik helyett fizetni. (Hasonlóan ahhoz, mint amikor a társasházi lakások, egyéb külön tulajdonok, szolgáltatói mérőkkel vannak felszerelve.)

De a közös biztosításban – akár társasház-biztosításnak vagy akár lakásbiztosításnak nevezzük, – a közgyűlésnek a társasházi közös tulajdon tekintetében sincs jogképessége. Tekintettel arra, hogy a Ttv. csak korlátozottan biztosít jogképességet, tulajdonosi jogot a közgyűlésnek. Így, a törvény kizárja a közös döntést pl. a fenntartáshoz szükségtelen ügyekben is. Tehát, a biztosítás szempontjából, marad a közös tulajdoni hányad is a tulajdonostársak külön tulajdonában, külön döntési joggal. Illetve, a társasházi közös tulajdonnak elnevezett közös tulajdon sem minden esetben közös tulajdon jogi szempontból.

És mivel a közgyűlés nem dönthet a közös biztosítás ügyében, a közös képviselőnek „nincs mit tovább intézni” a releváns jog alapján. Ezzel szemben néhány Biztosító mégis mellőzi a törvényes tehetetlenségüket, és (miután maguk mellé állították Őket) jogsértően minden törvényes tulajdonostársi jogot rájuk ruháznak. Így, ellehetetlenítésre kerül pl. a díjbefizetés egyéni igazolása, az esetleges kárkifizetés, az egyéni felmondási jog, az alkotmányos tulajdonjog gyakorlása, stb. Így néhány Biztosító – jogsértően mellőzve a tulajdonost – közvetlen a társasházi közös képviselő kezébe juttatja, juttathatja a tulajdonost megillető kárkifizetést is. Aki, különböző indokokkal megtagadja, megtagadhatja a pénz átadását, illetve azt csinál a pénzzel és a külön tulajdont érintő üggyel is, amit akar. Tehát, a közös biztosítási ügy jogellenesen átminősülhet a Biztosító és a közös képviselő közös pénzjátékává is.

Összességében a társasházi épület valamilyen mértékű biztosítottságát csak önkéntes (közgyűlésen kívüli) egyéni (tulajdonostársi) lakásbiztosításokkal vagy épület- és lakásbiztosításokkal lehet megvalósítani érvényesen, hatályosan. Attól függően, hogy a társasház - lakóépületi társasház csak, vagy az tartalmaz épületet, épületállományt is. Hiszen a társasházi öröklakásokra is ugyanaz a Ptk. tulajdonjog jogterület vonatkozik (a Ttv. külön tulajdon kiegészítésével), mint minden egyéb külön tulajdonra, külön dologra, külön jogra, pl. külön tulajdonú kertes ingatlantulajdonra. Vagy Önök felé köthetnek törvényes vagyonbiztosítást a szomszédok vagy az utca 51%-a az Önök kertes házára, még a megbízásuk, meghatalmazásuk nélkül és hiányában is?

Így, már a fenti kis kiemelés alapján is nagyon érdekelne, hogy milyen jog alapján emlegetnek Önök és Mások is, pl. biztosítói védettséget, közgyűlési határozatot, határozatképességet, többségi megszavazást a társasház egészére – a közös vagyonbiztosítás ügyében? Illetve, szerencsésebb lenne ha - Önök is elmélyülten tanulmányoznák pl. az új társasházi törvény magyarázatát, és nem a „bevett gyakorlati eljárásra” alapítanák a szakértői válaszukat.

Azért maradok további tisztelettel Önök felé is, hiszen biztosan van sok jó és tisztességes tanácsadásuk, véleményük is a kérdezők felé a különböző biztosítási ügyekben. (B. Ramóna)