A biztosítási szakértő válaszol

Üdv! 2013.01.13-án vásároltam személygépkocsimat. Még a vásárlás napján felkerestem egy biztosítási alkuszt, aki meg is kötött egy biztosítást. Fél éves díjbeszedésben egyeztünk meg, de elég késve kaptam csekket. Most áprilisban kaptam egy értesítést a biztosítottól, h törölték szerződésemet, fedezetlenség miatt. Érdeklődésemre elmondták, hogy az alkusztól február 20.-án kapták meg a szükséges papírokat, és a január 13.-tól a papírok beérkeztéig tartó időszakra fedezetlenségi díjat számoltak fel nekem. A befizettet biztosítási díjat a fedezetlenségi díjra írták jóvá, így nem lett rendezve a biztosításom, és ezért törölték a szerződést április húszra. a szerződés törlésétől máig ismét fedezetlenségi díj terhel, kb 30 000 ft. Ezt mind velem akarják kifizettetni, pedig én már a vásárlás napján megkötöttem a szerződésem, ebből nálam is van egy példány. Mit tehetek ebben az esetben?

A problémám a következő: Volt egy lakásbiztosítási szerződésem, melynek a számát a biztosító 2011-ben megváltoztatta. Én 2012 dec.31-i fordulónappal felmondtam a szerződést 2012.11.22-én írásban, de sajnos az eredeti szerződésszámra hivatkoztam a levélben. A bankszámlámról a dijbekérést letiltottam. 2013.01.18-án kaptam a biztosítótól egy borítékot, benne 12db csekk,levél nem volt hozzá. Az összeg magasabb(7538Ft), mint ami az indexálási értesítőben szerepel(6853Ft)! Felhívtam Őket, majd a kérésükre írtam nekik egy emailt a honlapjukon keresztül(2013.0120 körül), melyre nem kaptam választ, pedig a telefonon azt mondták, hogy 30napon belül írásban kapok választ. Most 2013.05.08-án kaptam tőlük egy másik levelet, melyben felszólítanak, hogy fizessem meg a 2013.01.01-2013.03.31 közötti időszakra vonatkozóan a kötelezettségemnek megfelelő elmaradást 22304Ft-ot, (bár nem tudom ez, hogy jön ki) 8napon belül, különben bíróságra viszik az ügyet, aminek a költsége engem fog terhelni. Hivatkoznak a PTK 1959.évi IV törvény 536§(1), 543§(1,2), 546§(2) bekezdéseire. Én úgy gondolom, hogy jóhiszeműleg tévesztettem el a felmondásomban a szerződés számát. Nem is kérdezték meg, hogy mit akarok egy "nem létező" szerződészámmal! Nekik nem kell ismerniük a szerződési előzményeket? Ha az eredetit felmondom azzal szerintem az utód is megszűnik!? Azt szeretném kérdezni, hogy milyen lehetőségem van (ezt a szerződést már semmiképp nem akarom)? Be kell ezt fizetnem vagy van lehetőségem arra, hogy bíróságra járjak? Várom megtisztelő válaszát! Vadász Csaba

Tisztelt CLB Szakértő Csapat! Téma: Mikor köthetek érvényes, hatályos egyéni öröklakás-biztosítást? (II. rész) Megköszönöm a 2013. 05. 05-i kérdésemre adott válaszukat. Esetemnek (is) az lenne a lényege, hogy szeretnék 8- 10 év után érvényes egyéni lakásbiztosítási szerződést kötni, megnyugtatóan gondoskodni a társasházi öröklakásom biztosításáról. Így sajnálattal vettem tudomásul, hogy az általam leírtakat érdemben csak arra használták fel a szakértői válaszukban, hogy egyoldalúan csak dicsérgessék a Biztosítót és a társasházi közgyűlést, az egykötvényes társasház-biztosítást. Így a válaszuk tekintetében csak az első mondatukkal lehet, tudok egyetérteni. Miszerint, „a társasház biztosítás nem kötelező biztosítás”. De köztudottan nem kötelező biztosítás a lakásbiztosítás sem. De a Biztosító(k) már akkor elkezdik a „kényszert”, az Önök állításával szemben és véleményem szerint, amikor „kérik a közgyűlési határozatot, melyben a lakók megszavazták a társasház-biztosítás megkötését”. Ettől a ponttól már a társasház-biztosításnak nincs semmi előnye a társasházi tulajdonosok számára, hiszen a releváns jogkerülések miatt, a közös biztosítás már lehet hatálytalan (Ttv.3.§.1.bek.), hiszen a közgyűlés jogot, kötelmet nem vállalhat a külön tulajdonok tekintetében. Érvénytelen is (Ptk.548.§.), ugyanis a közgyűlésnek nincs jogképessége a külön tulajdonok vagyonbiztosítására. És semmis is (Bit.105.1.bek.) a közgyűlési határozat, hiszen csak valamelyik törvény (de már kisebb szintű jogszabály, kormányrendelet, miniszteri határozat, stb sem) teheti kötelezővé a szóban forgó biztosítást is. Ezek alapján tehát a társas-házbiztosítást sem köthetné meg sem a közgyűlés, sem pedig a Biztosító, hiszen a szerződés (kötvény) jogsértő kötelezést tartalmaz a társasházi öröklakások tekintetében is. A társas-házbiztosításunk tekintetében is kiemelem, hogy az általános szerződési feltételekben, maga a Biztosító nevezte meg az összes magyar jogszabályt irányadásként. Így nyilvánvaló, hogy ismerni kell a Biztosító jogászainak és egyéb szakembereinek is pl. a Bit., a Ttv., a Ptk., stb. releváns és kogens rendelkezéseit is. Más kérdés az, hogy a jogsértő és „kényszerítő” feladatokat a társasház korlátozott jogképességű közös képviselőivel végeztetik el a Biztosítók – általában. Ezek után írtam az egyedi felmondásomról, mivel kételyes számomra az egész társasház-biztosítás jogszerűsége. Így ezt fel lehet használni már rosszhiszeműen is és ellenem is. Önöktől, mint elméleti és gyakorlati szakemberektől, érdemben csak annyit szerettem volna megtudni, hogy jogosult vagyok-e a törvény alapján az egyéni felmondásra? Illetve, szükséges-e a felmondásom elfogadása a Biztosító vagy a közgyűlés részéről, vagy a törvény erejénél fogva szűnik meg (szűnt meg) a társasház-biztosításban való részvételem? És esetleg már köthetek egyéni biztosítást, amelyik nem esik a kettős biztosítás tilalmába? Ezekre a kérdéseimre Önök nem igazán válaszoltak, hiszen mégis az a dolguk érthetően, hogy a Biztosítók mellett legyenek lojálisak. De azért az is dolguk szerintem, hogy a lakosságot is helyesen tájékoztassák az ilyen és hasonló ügyekben is. Így jó lenne számomra is, ha az esetleges viszont véleményük alapján, a két érdekük egyeztetésével tennék meg a szakértői válaszukat számomra, és a nyilvánosság számára is. Hiszen az Önök szakértői véleménye is sokat jelenthet. Üdvözlettel, Gyöngyi.

Azt szeretnėm megtudni, hogy van-e olyan ėletbiztositàs aminek nincs lejárati ideje és a nyugdijkorhatár betöltése után is érvényes.Nekem van már két biztositásom is de mind a kettő csak 65 éves koromig szól. Nem megtakaritási célu,mert az nagyon sokba kerül.Havonta fizetek 5000 ft-ot, hogy ha valami történik velem, a gyermekem örököljön utánam valamit. De mi van ha nem halok meg 65_éves koromig?