2021.07.14
Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát
Sokan tudják, hogy az évek során megszerzett kgfb bonust átvihetjük az új szerződésre is. Egy csapásra elveszítjük viszont a kedvező lehetőséget, ha előző kgfb-szerződésünk díjnemfizetés miatt szűnt meg vagy ha legalább két évig nem vásároltunk új autót. A buktatókról szólnak a jegybank pénzügyi békéltetői esettörténetei is.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) körében a jogalkotó a bonus-malus rendszer működtetésével is motiválni igyekszik a gépjármű üzembentartókat a kármentes közlekedésre. A rendszer lényege, hogy az egyedi kgfb-szerződés megkötésekor a biztosító a díj megállapításakor figyelembe veszi, hogy az adott magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója milyen kártörténeti adatokkal rendelkezik. Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amelyek e témát érintik.
Egy, a PBT-nél nemrégiben lezárt ügy sokak számára tanulságos lehet. Az ügyfél (aki a békéltetők eljárását utóbb kérelmezte) még 2019 februárjában úgy döntött, hogy a tulajdonában álló személygépkocsit eladja, ezért azt egy közeli autókereskedésbe adta be értékesítés céljából. Hogy az értékesítés ideje alatt se maradjon autó nélkül, vásárolt egy újat, amelyre még 2019 februárjában biztosítási alkuszon keresztül kgfb-szerződési ajánlatot tett a biztosítójánál.
A régi autó szerződésére vonatkozó adatok azonban ebben nem szerepeltek, a biztosító ezért A00 bonus-malus besorolással vette kockázatba az új személygépkocsit. Körülbelül fél év múlva, 2019 júliusában megérkezett a régi személygépkocsi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától az értesítő az új biztosítóhoz arról, hogy a szerződő előző biztosítását 2019 júliusában díjnemfizetési okkal törölték. A törlési értesítő szerint a tulajdonos bonusbesorolása B10 volt.
Az új személygépkocsi felelősségbiztosítója ekkor lekérte a kártörténeti nyilvántartásból az adatokat, ezután elutasította az üzembentartó kérelmét, amelyben új személygépkocsija szerződésének bonusbesorolását B10-re kérte módosítani. Az elutasítás oka az előző kgfb-szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése volt. Az érintett biztosító kgfb-re vonatkozó szerződési feltételei szerint ugyanis – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik szerződésre.
A kérelmező 2020 februári biztosítási évfordulóját követően tavaly novemberben arról tájékoztatta új járművének biztosítóját, hogy régi személygépkocsiját eladta, és ismételten kérte bonusbesorolásának B10-re történő módosítását. A biztosító ekkor újból ellenőrizte a kártörténeti nyilvántartásban az adatokat, azonban a korábbi indokkal ismét A00 besorolásba tette. Az érintett biztosító az egyeztetés során azt is megállapította, hogy a kérelmező régi autóját 2020. október 16-i eladása előtt két alkalommal hat-hat hónapra ideiglenesen a forgalomból kivonták.
Mindezek után a fogyasztó panasszal élt új személygépkocsijának biztosítójánál a bonusbesorolás miatt. A panaszeljárás azonban nem vezetett eredményre. Ezután fordult általános fogyasztói kérelemmel a PBT-hez kérve új kgfb-szerződésének módosítását B10-es besorolásra.
A békéltető eljárásban a biztosító továbbra is elzárkózott ettől. Azzal érvelt, hogy a kgfb-szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnési okon a későbbi ideiglenes forgalomból történt kivonás ténye semmit sem változtatott. A biztosító az új jármű egy éves szerződéses évfordulója után is csak B1-re emelte annak bónuszbesorolását (ráadásul azt is csak késve, igaz, azután visszamenőleg a biztosítási évfordulótól számítva).
A biztosító és az ügyfél a pénzügyi békéltetők előtt sem tudtak megállapodásra jutni, ezért a PBT az eljárást megalapozatlanság okán megszüntette. A kérelmező az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy jogosult érvényesíteni a korábban megszerzett B10 besorolását új személygépkocsijának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításánál is. A PBT így kénytelen volt az eljárást lezárni.
Az ügy egyik tanulsága, hogy ha egy ügyfélnek (azaz a jármű üzembentartójának) már van egy hatályban lévő kgfb-je egy személygépkocsira, s új kötelező biztosítást köt egy másik autóra, akkor annak bonus-malus besorolása A00 lesz.
A gépjármű üzembentartónak a régi autó értékesítésekor fontos tudnia, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása nem szűnik meg, és díjfizetési kötelezettsége sem szünetel azzal, ha az autót értékesítésre autókereskedésbe adja. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Ez a kötelezettség az érintett gépjármű üzembentartóját terheli.
A jelenlegi szabályozás szerint a járműnyilvántartásban szereplő gépjármű a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre az üzembentartó kérésére ideiglenesen kivonható a forgalomból. Ennek időtartamára a kgfb-díj fizetési kötelezettsége szünetel. Ha a gépjárművet a kivonás napjától számított egy éven belül nem helyezik újból forgalomba, akkor a kgfb-szerződés az egyéves időszak lejártát követő nappal megszűnik. A korábbi szabályozás alapján elég volt a gépjárművet hat hónapra kivonatni a forgalomból. Ezt követő nappal a kgfb-szerződés valóban megszűnt, ha a kivonás idején belül nem kezdeményezték a gépjármű újbóli üzembe helyezését. Az új szabály 2016. január 1-jétől él. A gépjármű ismételt forgalomba helyezésével kapcsolatban fontos, hogy a kgfb-díjfizetési kötelezettség a gépjármű újbóli forgalomba helyezésével folytatódik.
Fontos tanulsága még az esetnek, hogy milyen jogkövetkezménnyel is jár, ha az előző kgfb-szerződés díjnemfizetési okkal szűnik meg. Ez esetben a gépjármű üzembentartójának nemcsak fedezetlenségi díj – azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által központilag megállapított, a „normál” kgfb-díjnál magasabb tarifa – fizetési kötelezettsége keletkezik azokra a napokra, amelyeken a forgalomban lévő gépjárműve érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkezett, hanem számolnia kell azzal is, hogy az előző kgfb-jével kapcsolatban megszerzett bonusbesorolását nem tudja érvényesíteni az új autójánál. Ilyen esetekben a biztosító a másik gépjárműre megkötött kgfb besorolást A00-ban fogja megállapítani.
Egy másik, a PBT-nél bonusbesorolás tárgyában indult ügy hátterét is olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezés adja, amely talán kevésbé ismert a gépjárművet üzemeltetők körében. Ennek ismerete nélkül azonban könnyen kellemetlen meglepetés érheti őket.
Közismert, hogy a bonus-malus besorolás a kgfb szerződőjének, a gépjármű üzembentartójának személyéhez és a szerződéssel érintett gépjármű-kategóriához fűződik. A jelenlegi szabályozás szerint a bonus-malus rendszer a következő gépjármű-kategóriákra terjed ki: személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató. Az azonban már kevésbé tudott, hogy egy időbeli korlát is létezik az előző kötelező biztosítással megszerzett bonusbesorolás új szerződésnél történő érvényesítésére.
A PBT előtti eljárásban a fogyasztó autóját új kgfb-szerződésének megkötése előtt évekkel korábban eladta. Az értékesítés miatt az előző B10 besorolású kgfb-szerződés – úgynevezett érdekmúlással – megszűnt.
Ezt követően munkáltatójától személyes használatra egy céges autót kapott. Évekkel később új személygépkocsit vásárolt, amelyre új kgfb-t kötött. Meglepetéssel tapasztalta, hogy biztosítója a bonus besorolását B10 helyett A00-ban állapította meg. Éveken át hiába közlekedett kármentesen a céges személygépkocsival, az így elért bonus besorolás a munkáltatóját, mint gépjármű üzembentartóját illette.
A békéltetési eljárást kérelmező ügyfél az új kgfb-nél megpróbálta az évekkel korábban eladott gépjárművel megszerzett B10 bonusbesorolást érvényesíteni, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály szerint ugyanis a biztosító az üzembentartó által ugyanazon gépjármű-kategóriára megszerzett bonusbesorolást akkor veszi figyelembe, ha nem telt el két év az előző kgfb megszűnésétől.
Márpedig a kérelmező nem tudta igazolni, hogy kétéves időintervallumon belül magyarországi telephelyű autó üzemeltetője lett volna. Ezért a biztosító az új kgfb-nél jogszerűen A00-ban állapította meg a besorolást.
Ezek az esetek is jelzik, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a gépjármű üzembentartója nem tudja érvényesíteni a korábban megszerzett kedvező bonusbesorolását új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésénél. Kellő tájékozottsággal azonban ezek többnyire elkerülhetőek.
A szerző az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Kgfb: százak kötöttek már az első napon
2015 november 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Csendesen indult a kgfb-kampány, holott százak kötöttek új szerződést már az első napon. Legtöbben a K&H Biztosítót választották, átlagosan 12922 forintos éves díjért. A legalacsonyabb éves tarifa 1530, a legmagasabb pedig 97 816 forint volt az első napon. Legalábbis a CLB biztosítási alkusznál. A cég szakértői szerint nem is kell kapkodni, érdemes mindenkinek megvárnia a saját biztosítója által kalkulált jövő évi index-díjat.
Visszafogottan kezdődött a kgfb-kampány, ez annak ellenére is igaz, hogy például a CLB Független Biztosítási Alkusznál szinte egész nap az új tarifák iránt érdeklődnek az ügyfelek, s jó néhányan azonnal meg is kötik a szerződést – mondta a kampány első napjának összegzésekor Németh Péter, a cég értékesítési vezetője. Már az első napon markánsan kialakult egy népszerűségi biztosítói lista. A CLB-nél a legtöbben a K&H Biztosítót választották, átlagosan 12922 forintos éves díjért. Az alkusznál kötött legalacsonyabb éves díj az első napon 1530 – ez vélhetően segédmotorra kötött –, a legmagasabb pedig 97 816 forint volt.
A kötések számát illetően az Allianz Hungária, az UNION Vienna és a Signal biztosító fej, fej mellett halad. Az Uniqa Biztosító viszont egyelőre a sor végén kullog – a CLB-nél tegnap mindössze egy ügyfél választotta a cég ajánlatát – de a várakozástól elmarad egyelőre a Groupama, az Aegon és az MKB forgalma is. Ennek ellenére a CLB-nél az első nap tapasztalatai alapján úgy látják, most még teljesen nyílt az ügyfelekért folytatott „verseny”, s az igazi hajsza a biztosítóknak a régi ügyfelei számára kalkulált díjak kiküldése után kezdődik. Ha kezdődik egyáltalán.
Az viszont biztosnak tűnik, hogy a kgfb-díjak mostani általános drágulása azt jelzi, hogy elkezdődött egy esetleg évekig tartó fokozatos, de határozott díjemelési folyamat, amellyel kettős célja van a biztosítási szakmának. Az egyik az, hogy az Astra csődjén okulva rászoktassák az ügyfeleket a valamivel drágább, ám megbízhatóbb szolgáltatásra. A másik magyarázat pedig az lehet, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához. A tendencia következtében viszont a következő években a kampány is egyre élesebbé válhat – összegzi közleményében a CLB.
Kgfb: nem kényeztetik az ügyfeleket a biztosítók
2015 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nem kényeztetik el az ügyfeleket a biztosítók, a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díj-ajánlatokból eltűnt jó néhány korábbi kedvezmény, vannak viszont új, kemény büntetőelemek. Kimagaslóan jobb egyben befizetni az éves tarifát, mint bankba tenni a pénzt, mert nagyobb a kgfb-kedvezmény, mint a kamat. Az általános díjemelés alapján elképzelhető, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához – véli az ajánlatok első, gyors feldolgozása alapján a CLB biztosítási alkusz.
Látványosan kimaradt néhány korábbi, kedvezményre jogosító tétel a biztosítók idei kgfb-ajánlatából, újakat viszont szinte egyik cég sem épített be a jövő évi tarifakalkulációiba – mondta az ajánlatok első gyors áttekintése után Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint a korábbi évek tendenciáival ellentétben most nem kényeztetik el különféle jutalomponttal járó extrákkal az ügyfeleiket a biztosítók, sőt úgy tűnik, az Astra csődje kapcsán próbálják a minőségi, megbízható szolgáltatásra szoktatni az embereket, még ha ez egy kicsit többe kerül is.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet például a gyerekkedvezmények eltűnésére, ami azt jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már nem kapnak engedményt a a nagycsaládosok, mint ahogy az 1-2 gyerekesek sem. De nincs már – vagy csak elszórtan – kiemelkedően nagy e-kedvezmény sem, ami az elmúlt években igen népszerű és elterjedt tétel volt, s azokra vonatkozott, akik a papíralapú értesítők helyett az emailes levelezést választották, s ennek fejében megadták az elektronikus elérhetőségüket. Ez a kommunikációs forma már annyira elterjedt, hogy nem jár érte extra engedmény.
A jövő évi tarifákat tartalmazó vaskos kötet feldolgozásakor a CLB-s szakértőket meglepte, hogy az eddigieknél is nagyobb kedvezményt kapnak viszont azok, akik negyedéves fizetés helyett előre, egy összegben letudják a kgfb-díjat. Ezek az ügyfelek többet nyernek így, mintha bankba tennék a pénzt, mert nagyobb a kedvezmény, mint a banki kamat.
Az ajánlatokból kiderül, hogy mostantól nem lehet, vagy csak kiemelkedően nagy pótdíj ellenében úgynevezett rejtett flottát, vagyis például öt autót – vagy ennél is többet – egyenként, s nem összevontan biztosítani ugyanannál a cégnél. A biztosítók erre külön „szűrő” módszert alkalmaznak, s annak, akit „rajtakapnak”, utólag is drasztikusan megemelhetik a díját – hívja fel a figyelmet a CLB.
Az alkusz cég szerint az általános díjemeléssel kettős célja van a biztosítási szakmának. Az egyik az, hogy az Astra csődjén okulva rászoktassák az ügyfeleket a valamivel drágább, ám megbízhatóbb szolgáltatásra. A másik magyarázat pedig az lehet, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához. Ez viszont még évekig eltarthat, s a folyamatos díjemelés hatására a következő években a kampány is egyre élesebbé válhat – összegzi közleményében a CLB.
Drágulnak a kgfb-díjak, de...
2015 november 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjai 10-15 százalékkal drágulhatnak a ma kezdődő kampányban, de még így is jóval elmaradnak a régió átlagától - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális műsorában hétfő reggel.
Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá.
A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik.
A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. (MTI)
Forrás: ProfitLine
Ötvenezer idős embernek van jelenleg biztosítása a végtisztességre
2015 október 30.
Kategória:
Életbiztosítás
A saját temetésről való gondoskodás igénye igen mélyen gyökerezik az idős emberek tudatában. Ennek a gondoskodásnak számos formája ismert, a saját bankszámlán gyűjtögetett megtakarítás mellett az ezredfordulót követően egyre népszerűbbek lettek a minimum a végtisztesség költségeit térítő biztosítások is. Míg az előző évtizedben a klasszikus költségfinanszírozó biztosítás volt a jellemző forma, ma már élethosszig tartó életbiztosítás formájában kínál speciális kockázati életbiztosítást erre a célra mintegy 8-10 hazai biztosító.
A méltó végtisztesség elrendezése nemcsak érzelmileg állít megterhelő időszak elé, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet. Halottak napja apropóján érdemes az emlékezés mellett a költségekről is tájékozódni, mivel azok mértéke – tág határok között mozogva – akár az átlagnyugdíj 6-8-szorosát is elérheti. Egyes kisebb településeken hamvasztásos temetést már akár 200 ezer forintért megtartanak, a kegyeleti szolgáltatás pedig koporsós formában is elrendezhető 250 ezer forintból. Egyes kiemelt fővárosi temetőkben ugyanakkor a hagyományos temetések díja még szerényebb elvárások esetén is a 700-800 ezer forintos intervallumban mozog.
„A végtisztességhez kapcsolódó biztosítások fokozatosan nyernek teret a hazai biztosítási piacon: becslések szerint ma már közel ötvenezer biztosítottal számolhatunk – magyarázza Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – Míg a korábbi típusú költségfinanszírozó, jelenleg már nem elérhető szerződések száma 8700 körül áll, az életbiztosítási konstrukcióban értékesített kegyeleti biztosítások száma eléri a 35-40 ezret.”
Legkésőbb 80 éves korban is elkezdhető
„Amíg az életbiztosítást kötő ügyfelek átlagéletkora körülbelül 35 év, addig a kegyeleti biztosításokat a legtöbb esetben 50 éves kortól egészen 80 éves belépési korig kínálják a biztosítótársaságok.”- mondta el Raveczky Zsolt, az ERSTE Biztosító elnök-vezérigazgatója. E konstrukciók – függetlenül attól, hogy az ügyfél a haláláig ténylegesen mennyi időn keresztül fizette a biztosítás díját – előre meghatározott összeget fizetnek ki a kedvezményezettnek, annak hiányában az örökösnek. A szolgáltatók a legtöbbször eltekintenek az előzetes egészségügyi vizsgálattól, inkább egy rövid – általában 1-3 éves – várakozási időszakot írnak elő, amelynek során korlátozottan térítenek.
A kifizetett biztosítási összeg alapvetően függ a belépési életkortól és a havonta fizetett díj összegétől. Míg például 56 évesen havi 3000 forint körüli összeget is elegendő fizetni félmilliós térítésért, addig 70 éves korban 5700 forint a havi díj. Magasabb díj vállalása esetén a szolgáltatás mértéke is jóval magasabb, milliós összeg is lehet. A döntést az anyagi helyzeten kívül az is meghatározza, hogy milyen jellegű temetési szolgáltatásra tart igényt a biztosított, valamint az, hogy szeretné-e, hogy más célokra is maradjon az összegből.
További kedvezmények és kiegészítő szolgáltatások
A kegyeleti biztosítások a saját számlán történő megtakarításokhoz képest nem csak amiatt előnyösek, mert egy korai haláleset nyomán is magas biztosítási összeget térítenek, hanem általában további pótlólagos szolgáltatások is kapcsolódnak hozzájuk.
Létezik olyan biztosítás, amely bizonyos betegségek esetén is fizet. Másutt, ha balesetből kifolyólag állapítanak meg nagyobb fokú, 50 százalék feletti rokkantságot, akkor a biztosítás kétszer fizeti a biztosítás összegét: először a baleset következtében fellépő rokkantság megállapításakor, másodszor a haláleset bekövetkeztekor. Sőt, a közlekedési balesetből fakadó rokkantság esetén az addig befizetett díjakat is visszatéríthetik.
Bár a kegyeleti biztosítások élethosszig tartanak, a díjfizetés nem feltétlenül tart addig: általában 85 évnél húzzák meg azt a határt, amely felett a biztosított a továbbiakban már további fizetés nélkül is igényt tarthat a teljes szolgáltatásra. A szolgáltatás ráadásul nem része a hagyatéki eljárásnak, így illeték- és adómentes, vagyis a teljes összeget a méltó végtisztesség megadására fordíthatják az örökösök.
Forrás: ProfitLine
Vezető nélküli autók: 2030-ra már hétköznapiak lesznek
2015 október 29.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
2030-ra teljesen hétköznapivá válhatnak a vezető nélküli járművek, ami a biztosítási iparágat is forradalmasíthatja – állítja a brit Axa biztosító szakértője.
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben
2015 október 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
Groupama: Érdemes felkészülni a télre
2015 október 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A nyaralókat, hétvégi házakat ért károk leggyakoribb oka, hogy tulajdonosaik nem készítik fel az épületeket a szezonzárást követő hűvösebb időszak okozta változásokra. A Groupama Biztosító összegyűjtötte azokat a teendőket, amikkel biztonságban tudhatjuk nyaralónkat télen is.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
A biztosítóknak szerződniük kell az Astrától közös megegyezéssel távozott kgfb-ügyfelekkel
2015 október 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
MNB: a biztosítóknak szerződniük kell az Astra-ügyfelekkel
2015 október 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Országgyűlés október 20-án módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról.
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)