Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Jövőre megszűnik a baleseti adó
2018 augusztus 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Jövőre megszűnik a baleseti adó

2019. január elsejétől megszűnik a kötelező gépjármű-biztosításhoz tartozó úgynevezett baleseti adó. Az eddig 30 százalék mértékű adónemet egy úgynevezett biztosítási adó váltja fel, melynek kulcsa 23 százalékos lesz – hangzott el az M1 Forint, fillér című műsorában.
 
Akik 2019. január elseje után kötik újra a szerződésüket, vagy váltanak biztosítót, azokat érinti a változás. Akiknek jelenleg érvényben van a kötelező gépjármű-biztosításuk, nem változik semmi addig. A jelenlegi szerződéseket a törvénymódosítás nem érinti.

Az ügyfél helyett a társaságok fizetik majd az adót
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. Korábban az volt, hogy a baleseti adó külön tételként is jelentkezett a bekérőben, díjbekérőben, és ezt az ügyfél fizette. A változással most a baleseti adó helyett a belépő biztosítási adót a társaságoknak kell befizetniük a költségvetésbe.
Ez hatni fog a kgfb díjára, a 30 százalékos adónem helyett belép egy 23 százalékos biztosítási adó, a maga járulékos adóvonzataival. Ahogy a törvény is fogalmaz, a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel a büdzsében, és kieséssel sem.

Évfordulós a biztosítás felmondása
Mivel a biztosítási piacon nagy a verseny, árcsökkenés is előfordulhat az egyes társaságoknál. Évente egyszer van lehetőségünk felmondani a biztosítást, illetve másik biztosítóhoz szerződni.
Az évforduló a szerződés hatályba lépését követően egy év múlva következik be, a következő évforduló ismét egy év múlva és így tovább. Így van ez a 2010-től kötött szerződések esetében az évforduló mindig december 31., vagyis január elsejétől van lehetőségünk új biztosítást kötni. A biztosító köteles az évfordulót megelőzően legalább 50 nappal értesítést küldeni ügyfelének.
Ennek tartalma a következő évi biztosítási díj mértékét mutatja. Biztosítást úgy tudunk váltani, hogy az évforduló előtt 30 napig bezárólag felmondjuk a jelenlegi biztosításunkat, és választunk egy másikat, amit természetesen legalább addig a napig, amíg az új biztosítási időszak elkezdődik, meg kell kötnünk – hangzott el a műsorban.

Érdemes odafigyelni
Ha egy társaságnál több különböző biztosítása is van az ügyfélnek, akkor kedvezőbb díjat érhet el. A biztosítók a szerződő, illetve a biztosított gépjármű paraméterei alapján állapítják meg a díjukat, elképzelhető, hogy egy másik biztosító más paraméterek mentén egy magasabb vagy egy alacsonyabb díjat határoz meg. Érdemes azonban odafigyelni ennek buktatóira, ugyanis a biztosítók többsége úgynevezett együttbiztosítási kedvezményt alkalmaz, ami a kötelező díját, a cascóját, a lakásbiztosítását is érintheti.
Vagyis hogyha valaki a kötelezőjét átviszi egy másik biztosítóhoz, elképzelhető, hogy elveszíti a kedvezményeket a többi szerződésen. Új kgfb-szerződés esetén az ügyfél úgynevezett A00 kategóriába kerül. A díjak a balesetmentes éveket követően automatikusan mérséklődnek, ezt hívják bónuszbesorolásnak. Károkozás esetén viszont nő a biztosítási összeg, ennek neve máluszbesorolás.
Amikor balesetmentes éveink vannak, akkor mindig kapunk egy pozitívumot, egy bónuszt, és akár a bónusz 1-től a bónusz 10-ig besorolásunk lehet, természetesen a bónusz 10 a legjobb, onnan már nem lehet igazából följebb menni, és ez körülbelül a fele díjat jelenti az A0-hoz képest, míg hogyha sok kárt okozunk, akkor málusz 4-be is kerülhetünk, ami viszont kétszeres díjat jelenthet a középső, A0-s díjhoz képest.
Új kgfb-szerződést kötni a gépjármű vásárlásával együtt kell. Ha ezt a tulajdonos később teszi meg, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetnie az adott időszakra. Ennek mértéke pedig a biztosítás napi összegének a többszöröse.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Évforduló váltásakor hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait kalkulátorunkban! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

80 ezres kártérítést kaphatnak a magyar utazók: mutatjuk, mit kell tenned
2018 augusztus 21.
Kategória:

80 ezres kártérítést kaphatnak a magyar utazók: mutatjuk, mit kell tenned

Idén nyáron többször is botrány kerekedett abból, hogy a nyaralni induló utasok a poggyászaik nélkül érkeztek meg a célállomásra, míg a csomagjaikat csak több napos késéssel kapták kézhez. Bár a Ryanairhez hasonló, nagy visszhangot kiváltó esetek ritkák, az már jóval gyakoribb, hogy egy-egy csomag elkeveredik, így azt tulajdonosának nélkülöznie kell nyaralása alatt. De hogyan védekezhetünk az ilyen esetek ellen, pontosabban hogyan érhetjük el, hogy legalább anyagi kár ne érjen minket?

Idén nyáron többször is nagy visszhangot kaptak azok a Ryanairhez köthető esetek, amikor a repülőgép az utasok csomagjai nélkül szállt fel. A nyaralni indulók így csak napokkal később kapták meg csomagjaikat, és a benne lévő holmijaikat. Az ilyen eseteket értelemszerűen kellemetlenül élik meg az érintettek, de ami ennél is rosszabb, még anyagi kár is érheti őket, hiszen elképzelhető, hogy olyan dolgokat is tartottak poggyászaikban, amit nem tudnak nélkülözni, és kénytelenek azt külföldön megvásárolni.
Értelemszerűen már nem sokat tehetünk, ha egyszer csak szembesítenek minket vele, hogy nincsenek meg a csomagjaink. De tehetünk-e megelőző óvintézkedéseket annak érdekében, hogy ilyenkor legalább az anyagi kárt elkerüljük, vagy annak mértékét lehetőleg minél jobban lecsökkentsük?

Hogyan védekezhetünk?
A csomag késése, sérülése esetén a légitársaságtól is számíthatunk kártérítésre, ahogyan arról korábban a Pénzcentrum is beszámolt. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy mire számíthat az, aki utasbiztosítással indult el az utazására. Például az Aegon Biztosító "utasbiztosítási termékeiben van poggyászkárra, valamint poggyász- illetve járatkésésre nézve is szolgáltatás" - tudtuk meg Ottlik Gergelytől, a biztosító kárrendezési vezetőjétől.
"Amennyiben a Biztosított külföldi célállomásra történő kiutazása során, amely egy légi-, vagy hajózási társasággal vagy ezek képviseletével történt-, a Biztosított külföldi úti célra induláskor feladott poggyásza nem a poggyász feladásakor meghatározott helyre kerül és emiatt átvétele legalább 6, vagy 12 órát késik, a Biztosító a késés miatt elengedhetetlenül szükséges fogyasztási cikkek, szolgáltatások megvásárlásáról szóló számlák ellenében, a Szolgáltatási és díjtáblázatban szereplő összeg erejéig kártalanítja a Biztosítottat. A késés tényleges időtartamáról a légi-, illetve hajótársaságtól vagy azok képviseletétől hivatalos, a Biztosított nevére szóló eredeti helyszíni jegyzőkönyv, a poggyász átvételéről pedig - az időpont pontos meghatározásával -, a Biztosított nevével feltüntetett igazolás szükséges. A kárigény benyújtásához mellékelni kell a poggyászfeladási vényt is. A késés időtartamát a repülő-, illetve hajójárat érkezési időpontja alapján kell kiszámítani. A Biztosított részére a kártérítés abban az esetben fizethető, ha rendelkezik a nevére kiállított fent felsorolt igazolások mindegyikével, amelyek egyértelműen igazolják legalább egy darab poggyász általa történő késedelmes átvételét. A térítési díj személyenként csak egy csomagra vonatkozik." - mondta el Ottlik Gergely.

"Megtéríti a biztosító a szállító hibás teljesítése által okozott kár szállító által nyújtott, kártérítéssel nem fedezett részét a keletkezett kár valóságos mértékéig, legfeljebb azonban a szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosítási összeg erejéig, a csomagonkénti, illetve a tárgyankénti limit figyelembevételével. Amennyiben a kárt a szállító okozta, a kárigényt először a szállítóhoz kell benyújtani. A biztosító a szállító által meg nem térített károkra nyújt fedezetet, a károsodott vagyontárgyak valóságos értékéig, a csomagonkénti és a tárgyankénti limit figyelembevételével, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg mértékéig." - tudtuk meg a Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesülettől (KÖBE).
"Amennyiben a kockázatviselés ideje alatt, Magyarország határain kívül, a biztosított a légitársaságnál saját nevére szólóan, szabályszerűen feladott poggyászát - a külföldre érkezéstől számított 6 órás várakozási idő elteltét követően - késve kapja meg (azaz poggyásza időlegesen eltűnik), vagy az érkezéskor más poggyászt kap meg, mint amit ténylegesen feladott és a ki nem szolgáltatás, vagy téves kiszolgálás tényét a fuvarozó légitársaság képviselőjének írásban a késedelem észlelését követő 2 órán belül bejelentette, a biztosító kifizeti a poggyász késése miatt külföldön eszközölt, indokolt és számlával igazolt sürgősségi vásárlások összegét, a szolgáltatási táblázatban megjelölt, késési tartam intervallumokhoz tartozó biztosítási összeg erejéig. Fontos, hogy a biztosított számlával (bizonylattal) igazolni tudja a vásárlást, mert ellenkező esetben a biztosító a biztosítási összeg legfeljebb 20 százalékának erejéig nyújt szolgáltatást. A járattörlés miatti poggyászkésedelem nem minősül biztosítási eseménynek." - tették még hozzá a KÖBE szakértői.

Csak hosszabb várakozási időt követően, de az Uniqa Biztosító ügyfelei is számíthatnak kártérítésre a poggyász késlekedése esetén.

"A biztosítás kiterjed a poggyászkésésre is, amennyiben a célállomáson az utazási feltételekben meghatározott kiszolgáltatási időpontot követő 12 órán belül az utas nem kapja meg a poggyászát és ezt a tényt a légitársaság képviselőjének is bejelentette." - mondta el a Pénzcentrumnak Vereczki András, a biztosító lakossági biztosítások és kárrendezés területének vezetője. De számíthatnak kártérítésre a Generali Biztosító, az Union Biztosító és a K&H Biztosító ügyfelei is. Utóbbi azonban válaszában kiemelte, hogy nem mindegyik biztosítási csomagjukban szerepel a poggyász késedelmes megérkezése miatti károk megtérítése. A K&H ügyfelei egyébként akkor számíthatnak kártérítésre, ha a csomagjuk legalább 10 órát késik.

Mekkora összeghatárig térítenek a biztosítók?
Természetesen eltérések tapasztalhatóak a biztosítók között abból a szempontból, hogy mekkora összeghatárig térítik meg az esetleges károkat a poggyász késése esetén. Sőt, egy adott biztosító különböző csomagjai, termékei is különbözhetnek egymástól ezen a téren. Az Uniqa Biztosító esetében például "12 órát meghaladó poggyászkésés esetén a biztosító a sürgősségi vásárlások azon költségét állja, amit a légitársaság nem térített meg (tisztálkodó szerek, váltóruha). A saját névre szólóan szabályszerűen feladott útipoggyászra terjed ki a biztosítás. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges a légitársaság által a biztosított nevére kiállított igazolás, jegyzőkönyv (tervezett és valós érkezés, késés oka, késés miatti kártérítés összege és fuvarozó / légitársaság felelősségének elismerése). Ennél a fedezetnél szintén a választott csomagtól függ a kártérítés mértéke (10 ezer, 20 ezer, 45 ezer forint biztosított személyenként)." - tudtuk meg a biztosítótól.

A KÖBE maximum 10 ezer forintnyi biztosítási összeget fizet ki 6-12 órás késés esetén. 12-24 órás késésnél a maximális összeg már 40 ezer, 24 órát meghaladó késésnél pedig 60 ezer forint. A K&H-nál a csomagtól függően 20 ezer forint a legalacsonyabb, 80 ezer forint a legmagasabb kártérítési limit, míg az Unionnál 25 és 50 ezer forintos limitek vannak, míg az Aegonnál 60 ezer forint a felső határ.

Átlagos kárértékek
Kíváncsiak voltunk, hogy átlagosan mekkora kártérítési összegeket fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleiknek a poggyász késlekedése miatt. A KÖBE válaszából például megtudtuk, hogy náluk átlagosan esetenként 30-35 ezer forint értékű kárkifizetés történt a korábbi években. Az Unionnál valamelyest magasabb, 25 és 50 ezer forint közötti kárkifizetések történtek 2017-ben.
Persze a kártérítési összegre csak akkor vagyunk jogosultak, ha a káresemény észlelésekor a biztosítóval való szerződésünknek megfelelően járunk el, és annak megfelelően jelentjük be a káreseményt. A KÖBE ügyfelei például 30 napon belül kötelesek bejelenteni a káreseményt, míg az Aegonnál erre 2 évünk is van. Szintén 30 napon belül kell jelenteni a Generali esetében, míg a K&H-nál csak 15 napunk van. Ezekkel a határidőkkel tehát érdemes tisztában lennünk, lehetőleg még az indulás előtt elolvasnunk, megjegyeznünk őket, nehogy kár érjen minket emiatt.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítások összehasonlításához használja weboldalunkat, ahol a kalkuláció után a kilistázott utasbiztosítások melletti szűrőben válassza ki a "Poggyászkésés miatti térítés"-t, így már könnyedén válogathat azon biztosítások között, amik térítést nyújtanak hasonló helyzetekben. Utasbiztosítás kalkulátor >>

Nagy kockázatot vállalnak az albérletben lakók
2018 augusztus 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nagy kockázatot vállalnak az albérletben lakók

Az albérletnek kiadott lakások biztosítottsága jóval elmarad a tulajdonosok által lakottakétól: míg a lakástulajdonosok háromnegyede védi otthonát biztosítással, az albérleteknek csak kétharmada biztosított. Az ingóságok kapcsán még rosszabb az arány: az albérletek több mint felében egyáltalán nincs biztosítási védelem az albérlők személyes vagyontárgyaira – derült ki a Groupama Biztosító friss felméréséből.

Augusztus hagyományosan az albérletkeresés hónapja. Sok ezer egyetemista számára kell ilyenkor megtalálni a leginkább megfelelő lakhatási lehetőséget. Az albérlet kiválasztásánál a biztosítás megléte azonban nem feltétlenül kerül szóba, pedig számos kellemetlenségtől kímélheti meg magát később mind az albérlő, mind a lakás tulajdonosa, ha már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzák az ezzel kapcsolatos részleteket.

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben:

  1. a válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát,
  2. 13 százalékuk kivesz magának lakást,
  3. 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant.

A 18-39 évesek 15 százaléka él albérletben, ugyanakkor az ötven évnél idősebbeknek mindössze 6 százaléka. További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen.
Míg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, úgy a kiadott ingatlanoknak csak 65 százaléka.
Az albérletek felében (52 százalék) a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede (14 százalék) gondoskodik biztosításról.

A felmérésből sajnos kiderült az is, hogy az albérletben így vagy úgy érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója, majd hozzátette: „A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők okoznak károkat a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is.”

Ingóságok kapcsán még rosszabb a helyzet: a tulajdonosok 20 százaléka, a bérlők 23 százaléka rendelkezik csupán biztosítási szerződéssel. Az esetek 32 százalékában egyáltalán nincs szerződés, 25 százalék pedig nem tudja, van-e.

„A válaszokból kirajzolódott, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra, mellyel biztosítási védelmet teremthetnek személyes tárgyaikra az albérletben is” – mondta még el Kádár Péter.

Forrás: vg.hu

CLB Tipp: Válasszon megfelelő biztosítást albérletének is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás nélkül bajban leszünk, ha villám csap a házunkba
2018 augusztus 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítás nélkül bajban leszünk, ha villám csap a házunkba

Hazánkban főként májustól augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra. Az utóbbi hetekben ráadásul majdnem napi szinten cikáztak az égen a villámok. Ebben az időszakban nagyobb az esélye annak, hogy a villámcsapás tetemes összegű kárt okoz otthonunkban, ezért jó, ha megfelelően biztosítva van az ingatlanunk.

Villámcsapás ért egy családi házat még május 9-én Jászberényben, a Benepuszta utcában. Az eset során senki nem sérült meg, de az épület elektromos hálózata tönkrement, a tetőről pedig a cserepek nagy része lehullott és összetört.

Május 24-én pedig három csépai házba is belecsapott a villám, az egyik ingatlan súlyosan megrongálódott. Az épület kéménye leborult és beszakította a tetőt, így a lakóépület átmenetileg lakhatatlanná vált.

Az ott élők elmondása szerint a légnyomás három méterre elröpítette a felrobbant tévét, kiszakította az ablakokat a helyükről, az ajtót kitépte a pántokból, és a szoba túlvégébe csapta. Az álmennyezet is leszakadt, a tetőről a cserepek méterekkel odébb zuhantak le.

A vezetékek kiugrottak a helyükről és lángoltak, füstölögtek. A házban élő házaspár kilátástalan helyzetbe került, hiszen biztosítás és félretett pénz nélkül esélytelennek látták otthonuk újjáépítését.

A településen élők azonban összefogtak és azonnal a pórul járt család segítségére siettek.

Még Nótár Mary is, aki jótékonysági koncertet adott Csépán és a fellépés teljes bevételét a villámcsapásokban megsérült házak rendbetételére ajánlotta fel.

A legtöbb ingatlanban, ingóságban keletkezett kárért a szélsőséges időjárás a felelős, ami miatt idén, csak június első felében már közel húszezer bejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz – olvasható az egyik magyar pénzügyi tanácsadó cég közleményében.

Gulyásné Balasi Edit, az Allianz Hungária Zrt. hálózati igazgatója hírportálunknak elmondta, a viharok, így a villámcsapások is, a nyári hónapokra jellemzőek, de előfordulhatnak májustól szeptemberig bármelyik hónapban.

Sőt, mivel az utóbbi időben megváltozott az időjárás, márciusban is fizettek már ki komoly összegeket villámcsapás miatt. De az elmúlt esztendőben például novemberben és februárban is gondot okozott az extrém időjárás.

A tavalyi, illetve az idei kárrendezési adatok szerint egyébként a legtöbb bejelentés a májustól augusztusig tartó időszakban érkezett.

– A villámcsapás okozhat közvetlen károkat otthonunkban a velejáró magas hőmérséklet vagy a villámáram következtében. Például tűz keletkezhet, a lakásban található berendezések, készülékek mechanikailag is sérülhetnek, vagy tönkremehet az ingatlan villamos vezetéke – magyarázta Gulyásné Balasi Edit.

– A villámcsapás másodlagos hatása pedig a becsapódás helyének körzetében jelentkezhet, és a villamos vezetékeken érkező indukciós túlfeszültség okozhat károkat a háztartás elektromos eszközeiben, berendezéseiben.

– A villámcsapás egyébként elég gyakori káreseménynek számít, és elmondható, hogy a tavalyi, valamint az idei kárbejelentések zöme a másodlagos hatáshoz kapcsolódik. Az elmúlt években azonban megfigyelhető volt, hogy a viharos időjárást követően emelkedett a biztosítási kötések száma – tette hozzá.

– Villámláskor lehetőleg ne folyassuk a vizet, és ne használjuk se a vezetékes telefont, se pedig az elektromos berendezéseket – hívta fel a figyelmet dr. Szepesi Erika, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság helyettes sajtószóvivője.

– Viharos időjárás előrejelzése esetén érdemes bezárni az ablakokat, mielőtt elmegyünk otthonról, ugyanis amennyiben nyitva maradnak, a huzat tárgyakat sodorhat le, és betörheti az ablakot is. Ráadásul a nyitva maradt ablakokon a csapadék bejut a lakásba, és eláztathatja a falat, a parkettát, a szőnyeget.

– Jó, ha tudjuk, hogy a drágább elektromos berendezések még villámhárító mellett sincsenek teljes biztonságban, ugyanis a villám okozta elektromos zárlat tönkre­teheti a készüléket, és akár tüzet is okozhat.

– Ezért ajánlott az elektromos berendezéseket kihúzni a konnektorból – tanácsolta dr. Szepesi Erika, aki szerint egy esetleges áramszünetre is érdemes felkészülni, ezért legyen könnyen elérhető helyen működőképes elemlámpa.

A helyettes szóvivő kifejtette, hogy a vihar kárt okozhat a szabadban tartott tárgyakban is, ezért a kerti bútorokat ajánlott fedett vagy védett helyen tárolni.

– A ház körül található fák meggyengült ágait is vágjuk le, és ellenőrizzük rendszeresen az épület tetőszerkezetét, hiszen a júliusi viharok is sok munkát adtak a tűzoltóknak, mely során leszakadt ágakhoz, kidőlt fákhoz, megtépázott tetőszerkezetekhez riasztották az egységeket.

– Megyénkben egyébként idén ez idáig összesen kétszáznegyven esetben riasztották a tűzoltókat elemi csapás, fakidőlés okán – tudtuk meg.

A zivatarokat célszerű beltérben átvészelni

Annak valószínűsége, hogy valaki egy adott évben villámcsapást szenved elhanyagolhatóan csekély, mégsem árt az óvatosság. A statisztikák szerint évente körülbelül kétezer embert ér villámcsapás világszerte.

Magyarországon ez a szám húsz-negyven körülire tehető, melyből az esetek negyede halálos kimenetelű.

– Leggyakrabban nyílt területen sportoló emberek válnak villámcsapás áldozatává, de következményei még abban az esetben is rendkívül súlyosak, ha az illető túléli – magyarázta dr. Szepesi Erika.

– A villámokkal kísért zivatarokat célszerű beltérben átvészelni, azonban az épületek sem feltétlenül jelentenek tökéletes biztonságot, ugyanis a statisztikák szerint, a villámlás okozta sérülések közel harmada beltérben történik.

– Ezért viharban ne álljunk az ablakok vagy a fal közelébe. Főként a betonból készült padozat vagy falak jelentenek kiemelt kockázatot. Ha viszont hirtelen csap le ránk a vihar, álljunk autónkkal biztonságos, zárt helyre.

– Kerüljük el a fákat, épületeket, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. Védjük fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól és maradjunk távol a leszakadt, életveszélyes villamos távvezetéktől – hangsúlyozta.

Forrás: www.szoljon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az lakásbiztosítási ajánlatokat weboldalunkon! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Csúcson az életbiztosítási tartalékok
2018 augusztus 08.
Kategória:
Életbiztosítás

Csúcson az életbiztosítási tartalékok

Rekordmennyiségű magyar államkötvény van a biztosítók portfólióiban, amelyekben a külföldi befektetési alapok állománya is rohamosan növekszik.

Az első negyedéves visszaesés után a második negyedévben már nőtt az élet­biztosítások tartaléka, s június végén 1933 milliárd forintos új rekordon állt a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint.

A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításokban 1260 milliárd forint volt, ez 22 milliárddal több az első negyedévinél, s megközelíti a tavaly év végi rekordot.
A hagyományos életbiztosításokban lévő megtakarítás bő 6 milliárd forinttal 672,8 milliárd forintra hízott. A növekedésben nemcsak a befizetések és az árfolyamhatások játszhattak szerepet, hanem az is, hogy egyre több a jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás, a visszaigényelt közterhek döntő részét pedig a második negyedévben írják jóvá az ügyfelek számláin.

A nem életbiztosítások tartalékai is nőttek a második negyedévben, körülbelül 8 milliárd forinttal 548,9 milliárdra, ez szintén történelmi rekord.
Hosszú éveken át a nem életbiztosítási tartalékok hagyományosan az első negyedév végén tetőztek, sokan fizették be ugyanis az éves biztosítási díjukat az esztendő első hónapjaiban. Egyre több azonban az olyan biztosítás, amelynek az évfordulója nem január 1. – 2010 óta például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké is az év bármely napjára eshet –, így a díjbevételek is egyenletesebben folynak be a biztosítókhoz.

Az összesen 2856,8 milliárd forintos forrásuk több mint kétharmadát belföldi eszközökben tartják a piaci szereplők, ezen belül a magyar állampapírok volumene a legnagyobb. Június végén 1161,3 milliárd forintnyi államkötvény volt a biztosítók portfólióiban, ez történelmi rekordnak számít, mellette 77,2 milliárd forintnyi kincstárjegyet is felhalmoztak. A többi kötvény- és jelzáloglevél-állományt folyamatosan építik le,

kevesebb mint 115 milliárd forintot tartanak nem az állam által kibocsátott hazai hitelpapírban, ami tízéves mélypontot jelent.
A hazai részvények mennyisége kisebb mértékben nőtt, a befektetési jegyeké viszont csökkent, s ismét 500 milliárd forint alá került. Bankbetétben 135,8 milliárd forintot tartottak a fél év végén a biztosítók (ez nagyjából átlagos összegnek számított az elmúlt években). Egyéb pénzügyi eszközökbe 192 milliárd, nem pénzügyi eszközökbe pedig csaknem 56 milliárd forintot fektettek be a piaci szereplők.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az életbiztosítási ajánlatokat weboldalunkon! Életbiztosítás kalkulátor >>

Van védelem késésre és poggyászkárra
2018 augusztus 06.
Kategória:
Utasbiztosítás

Van védelem késésre és poggyászkárra

Hiába tűnik rendezettnek a légicégek kártérítési­ felelőssége, sokszor nagy sikerdíjért dolgozó jogi irodák kellenek ahhoz, hogy kivasalják a – főleg fapados – társaságokból a jogszerűen járó kártérítést.

Az elmúlt hetekben számos cikk foglalkozott a Ryanair és a Wizz Air utasainak eseteivel, amikor a légitársaság nem szállította el az utasok egy részének csomagjait. Ezzel kapcsolatban sokan jelezték: a légiutasok jogait szabályozó montreali egyezmény, illetve a 261/2004-es európai rendelet értelmében mind a járatkésésekért, mind a poggyászkésésért kártérítés jár. Ugyanakkor – tették hozzá a tapasztaltak – a fenti szabályoknak az érintett légitársaságokkal szemben csak rendkívül lassan, sokadik körben tudnak érvényt szerezni a mezei utasok. Aligha véletlen, hogy emiatt mára már

"Magyarországon is számos ügyvédi iroda hirdeti magát úgy, hogy átvállalja az ügyféltől a kártérítés intézését, ennek ára azonban a megítélt összeg 20-40 százaléka. Fontos látni, hogy ezek az irodák csak az egyértelmű eseteket vállalják be, amikor jól dokumentált például a járat késése, egyértelmű a jogi helyzet (és a kártérítés mértéke)."

De a járat csúszása miatt bekövetkező veszteségek – elmaradt üzleti szerződés, vagy akár csak egy drágább koncert-, meccsjegy ára, vagy a poggyászkésés miatt szükségszerűen újravett menyasszonyi ruha – költségeinek megtérítéséért ezek az irodák jó eséllyel nem szállnak harcba. Ilyen esetekben a jogvédelmi biztosítás segíthet.

A sima ügyeket ugyanakkor nem feltétlenül kell drága irodákkal intéztetni. Mint azt Lengyel Márk, a Generali csoporthoz tartozó Euró­pai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) elnök-vezérigazgatója elmondta, a légi utakhoz ajánlott prémium-utasbiztosításaik egy részében megtalálható az Air Assistance szolgáltatás, amely poggyászkésésnél auto­­ma­tikusan megtéríti az utasnak a jogszabályokban megfogalmazott kár teljes mértékét, majd ezt követően a biztosító ráterheli (regresszálja) a kárt a légitársaságra. A Magyar Posta Biztosító minden utasbiztosítási termékéhez elérhető kiegészítő biztosításként kínálja ezt a szolgáltatást – tájékoztatott Pandurics Anett elnök-vezérigazgató.

"Ha a repülő legalább három órát késik, a járatot előzetes értesítés nélkül törlik vagy visszautasítják a beszállást, akkor a repülőút távolságától függően térít a biztosító, függetlenül attól, hogy a repülőjegyét milyen áron vásárolta az ügyfél. Kivétel ez alól, ha a légi fuvarozó minden ésszerű intézkedést megtett a késedelem vagy járattörlés elkerülése érdekében."

A magasabb szolgáltatási szintű utasbiztosításoknál poggyászkésés esetén további költségtérítés is jár – ezeket Lengyel Márk tájékoztatása szerint az EUB attól függetlenül kifizeti, hogy hasonló térítést (rendkívüli ruhapótlás, tisztálkodószerek) az utas a légitársaságtól is követelhet. Elvárás azonban, hogy a beszerzésekről valóban legyen számla – hangsúlyozta a szakember. Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási üzletágvezetője szerint náluk nem lehet duplán keresni ilyen esetben, hiszen a vagyonbiztosításoknál fennáll a káron gazdagodás tilalma, így ők az utasok ilyen költségeinek csak azt a részét fedezik a limit erejéig, amelyet a légitársaság nem fizetett meg.

"Az utasbiztosítások nem terjednek ki azokra a károkra, amikor az utas a járat törlése vagy a csatlakozás lekésése miatt nem tudja az előre kifizetett szállást igénybe venni."

Ennek költségét önálló út esetén legfeljebb akkor fizeti vissza a biztosító, ha az ügyfél egyéni sztornóbiztosítást kötött – ami nem jellemző. Abban az esetben viszont, ha szervezett útról van szó, az utazási irodák csomagajánlatához tartozik az út, ezért már jótállhat az iroda biztosítói partnere.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosítás ajánlatokat weboldalunkon! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Görögországba utazók: kell-e extra biztosítást kötni?
2018 július 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Görögországba utazók: kell-e extra biztosítást kötni?

A Görögországba készülő turistáknak nem kell extra utasbiztosítást kötniük az erdőtüzek miatt, sok más esetben azonban vagy feláras az utasbiztosítás vagy nem is lehetséges kötni – írja az infostart.hu Lambert Gáborral, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjével az Inforádióban készített interjú nyomán.

A biztosítás lényege, hogy előre nem látható, váratlan helyzetekre vonatkozik, éppen ezért ilyen esetekben ugyanúgy érvényes az utasbiztosítás azon a feltételrendszeren és fedezetrendszeren belül, amit a szerződés tartalmaz – hangsúlyozza írásában a portál.

Ha valaki olyan helyre utazik ahol erdőtűz tombol, vagy árvíz fenyeget, kérhet ajánlatot biztosítóktól, de nem biztos, hogy fog kapni biztosítást, vagy ha igen, akkor drágán – magyarázta Lambert Gábor. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte a mostani görögországi erdőtűz nem tartozik ebbe a kategóriába, hiszen sikerült megállítani a tűz terjedését. Egy esetleges későbbi erdőtűz is előre nem látható, váratlan eseménynek minősül, tehát annak kárát fedezi a biztosítás.

Azokra a helyekre, amelyeket a Külügyminisztérium nem ajánl, mert veszélyesnek minősülnek – mondjuk terrorveszély miatt – általában nem érvényes az utasbiztosítás. Speciális esetekben elképzelhető, hogy lehet biztosító találni, amely hajlandó vállalni a kockázatot, de ezt előzetesen tisztázni kell, általában nem fér bele az általános keretekbe – ecsetelte Lambert Gábor.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Konzuli Szolgálat honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az utazásra nem ajánlott térségek piros és sárga kategóriába sorolt országait.

Forrás: adozona.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosítás ajánlatokat weboldalunkon! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Autósok, figyelem: így változik végül a kötelező biztosítás adója
2018 július 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Autósok, figyelem: így változik végül a kötelező biztosítás adója

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kgfb-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem - egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a kgfb-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosítási adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019. január elsejével, vagy azt követően lejár a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz.

A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze weboldalunkon a kötelező biztosításokat! KGFB kalkulátor >>

A betörők is igazodnak a szezonhoz
2018 július 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A betörők is igazodnak a szezonhoz

Egy-egy népszerű nyaralóhely frekventált területein az ingatlan négyzetméterárak már vetekszenek a fővárosi új beruházások áraival. A tavaszi-nyári időszak azonban nem csak a nyaralások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. Nem árt tehát a nyaralók esetében is a megfelelő biztosítási védelemről gondoskodni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ingatlanpiaci elemzések alapján a Balaton északi partján lévő településeken a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára idén tavasszal 315 ezer forint volt, ez több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A déli parton lévő ingatlanok ára átlagosan 16 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett egy év alatt. Az élénkülő kereslet az ország többi régióját sem kerülte el. A nyaralók forgalmi értékével párhuzamosan, a szakipari munkák illetve az építőanyagok árának növekedése miatt, megnőtt az újjáépítési értékük is. Mivel a biztosítási szerződés általában ez utóbbit veszi alapul, így érdemes felülvizsgálni a már meglévő ingatlan biztosításunkat, illetve új nyaraló vásárlás esetén erre tekintettel megválasztani a biztosítási fedezetet.

A tavaszi és a nyári időszak ugyanis nem csak a nyaralóvásárlások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) webes térinformatikai alkalmazásából például kiderül, hogy Somogy megye Siófoki járásában 2010 és 2017 között minden évben a nyári hónapokban tetőzött a lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel. Ezzel szemben a megyeszékhelyen, Kaposváron nem nyáron, hanem novemberben és decemberben. Vagyis a szezonalitás jól kimutatható az üdülőövezetekben.

Ugyanakkor a biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem. Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetően főként a nem megfelelő téliesítésnek.

Egy nyaraló esetében ugyanis a tulajdonos csak adott időszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll, ezért a károk észlelése és mérséklése jellemzően később történhet csak meg. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak, amelyből adódóan a tulajdonos csak később veszi észre, ha kár keletkezik a lakásában. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is. Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzőit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése előtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni, de éves szinten néhány tízezer forintért már egy megfelelő alapvédelemhez juthatunk.

Fontos, hogy betöréses lopás esetén nyújtott kártérítés függ a kialakított vagyonvédelemtől. Egyes biztosítók a megfelelő védelmi eszközök meglétét (pl: biztonsági rács, riasztó távfelügyelettel stb.) a nyaralók esetében szigorúbban veszik. De érdemes arra is odafigyelni, hogy a nyaralóban, még ha csak időszakosan is, tárolunk-e nagyobb értékeket, például fényképezőgépet, számítógépet, kerékpárt, és ajánlott ennek megfelelően kialakítani az ingatlanunk biztosítását.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Válasszon megfelelő biztosítást nyaralójának, lakásának is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A lakosság alig egyötödének van balesetbiztosítása
2018 július 16.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

A lakosság alig egyötödének van balesetbiztosítása

Miközben a külföldi utazásokra készülve az utazók mintegy 50 százaléka köt utasbiztosítást, a "hétköznapok biztonságát" nézve a lakosság kevesebb mint 20 százalékát védi valamilyen balesetbiztosítás az Union Biztosító adatai alapján.

A cég közleményében kitért arra: a balesetek zöme a háztartásokban következik be, az Union Biztosító balesetbiztosítási térítéseinek közel kétharmadát tavaly is ilyen esetekre fizette ki. A KSH adatai alapján míg közlekedési balesetben 2017-ben 625-en vesztették életüket, addig a háztartási balesetek több mint 1700 ember halálát okozták Magyarországon.

Jelezték: a balesetbiztosítási konstrukciók általában a világ minden országára érvényesek, ezzel ugyan nem váltják ki az ellátáshoz kapcsolódó költségeket térítő utasbiztosításokat, ám a szerződésben megadott összeg erejéig megbízható fedezetet teremtenek a kapcsolódó kiadásokra. Balesetbiztosítás a biztosító szerint akkor nyújt megfelelő védelmet, ha a haláleseti vagy rokkantsági térítés eléri a 10 millió forintot. Ilyen mértékű védelem már havi 2 ezer forint díj ellenében is elérhető.

Kitértek arra: a kiegészítő balesetbiztosítási csomagok térítési összegei általában meg sem közelítik a 10 millió forintot, ezért mindenképpen célszerű önálló balesetbiztosításban gondolkodni.
Rámutattak: minden balesetbiztosítás tartalmaz kizárásokat, így például az alkoholos befolyásoltság mellett a gondatlanság is kizáró tényező. A nyári időszakban erre jellemző példa a napon történő leégés vagy a tiltott helyen való fürdés.

Az Union közleménye szerint általában kizáró tényező az extrém sport folytatása során bekövetkező baleset, ám egyre több balesetbiztosítás kiterjeszthető olyan tevékenységekre is, mint a vadvizi evezés, hegy- és sziklamászás, bungee jumping vagy az ejtőernyőzés.

A balesetbiztosítások jellemzően éves időszakra köthetők, ám egyes biztosítók már bevezettek olyan rövidebb, határozott időre szóló csomagokat is, amelyek néhány száz forintos napidíj mellett egy adott esemény, fesztivál vagy nyaralás időszakára kínálnak biztosítást.

Idén április 1-jével Union Biztosító néven egyesült a Vienna Insurance Group három biztosítótársasága: az Union Biztosító, az Erste Biztosító és a Vienna Life Biztosító. A három cég összesített díjbevétele 2017-ben elérte a 76,4 milliárd forintot, adózott eredményük pedig 1,64 milliárd forintot tett ki.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a balesetbiztosítátsokat! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak