2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket

Ha a javítási költségek meghaladják a pótlás költségeit, a biztosítók totálkárossá nyilvánítják a gépjárművet - jelentette ki Hangyási István, a Mabisz Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

Hangyási elmondta, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) arra nyújt fedezetet, hogy a balesetben vétlenül károsult gépkocsit a baleset előtti állapotúra állítsák helyre, amennyiben a javítás még gazdaságosnak tekinthető. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, mint amennyiből hasonló korú és felszereltségű használt autó megvásárolható, kimondják a gazdasági totálkárt.

Hangyási István elmondta, a biztosítók álláspontja az, hogy a káresemény bekövetkeztekor a kárt térítik meg, nem a javíttatást, ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának. Hozzátette, hogy az utóbbi nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Más árat kap a biztosító a szervizben
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Más árat kap a biztosító a szervizben

Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.

A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)

Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.

A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.

Nem a károsult fizet

Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.

A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.

Túlszámlázás?

A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)

Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.

Pénztárgép – megoldás?

A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.

A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.

Forrás: www.vg.hu

Az Allianz biztosítja az Flirt motorvonatokat
2017 június 06.
Kategória:
Általános

Az Allianz biztosítja az Flirt motorvonatokat

Az eredetileg becsült 383,8 millió forint helyett 449,6 millió forintért az Allianz Hungária biztosíthatja a 15 darab új Flirt motorvonatot, a felhívásra másik két biztosító is tett ajánlatot.

Az eredményt az ajánlatkérő MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A biztosítás 4 évre szól és minden vagyoni kockázatra kiterjed. A biztosítási érték - vagyis a 15 vonat értéke - 27,3 milliárd forint.

A szerződést a MÁV-START május 18-án kötötte meg az Allianz-zal. Ajánlatot tett még a Generali Biztosító és az UNION Vienna Insurance Group Biztosító is.

Forrás: www.napi.hu

Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás
2017 június 06.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás

Sok szülő nyári táborba küldi a gyerekét, akik ott olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyekkel a hétköznapokban nem is találkoznak. Ugyan minden szülő elmondja a gyereknek, hogy vigyázzon magára, azonban balesetek még így is történhetnek. Ilyenkor a szülőnek nagy segítség lehet, ha korábban kötött biztosítást, így legalább a baleset miatt felmerülő költségeket kifizetik helyettük.

Nyáron sokan táborokba küldik a gyerekeket, mivel itt vigyáznak rájuk, ráadásul akár fejleszthetik is egyes készségeiket egy kézműves- vagy sporttáborban. A szülők persze mindig mondják a gyereknek, hogy vigyázzon magára, a megszokottól eltérő aktivitás viszont gyakrabban vezet balesetekhez, mint a hétköznapokban. Ilyenkor a szülőnek gyakran el kell utaznia a gyerekért, és akár az orvosi költségeket is fizetni kell, ezt azonban akár a biztosítónk is állhatja.

Ilyenkor már nem véd az állami biztosítás?

A magyar tanulókra az állam idén is köt biztosítást, amely a köznevelésben résztvevő 3-18 év közöttieknek jár, a nyári szünet ideje alatt is. Ez azonban nem ad átfogó védelmet, ráadásul az összegek sem túl magasak:

Csonttörés esetén 3 ezer forint jár,
Baleseti rokkantságnál a rokkantság fokától függően 3-300 ezer forint,
Baleseti halál esetén pedig 200 ezer forint.

A csonttörésen kívül azonban számos olyan eset létezik, ami nem feltétlenül súlyos, mégis költséges, ezekre is fontos lenne biztosítást kötni, erről viszont már jellemzően nekünk kell gondoskodni, vagyis ezek ellen nem véd az állami biztosítás. Persze nincs veszve minden, számos módszerrel bevédhetjük a gyereket.

Általános balesetbiztosítás

Az egyik gyakori módszer, hogy egész évre szóló általános balesetbiztosítást kötünk, amely egész évben védelmet nyújt. Ezek jellemzően sokkal több fedezet esetén nyújtanak védelmet, mint az állami biztosítás, ráadásul jelentősen nagyobb összegre szólnak:

  • Rokkantság vagy halál esetén akár 3-5 millió forintot is adnak a biztosítók.
  • Fedezetet adnak műtétek esetén és kórházi napi térítést is nyújtanak.
  • Kullancscsípés miatt kialakuló betegségnél is fizethet és állatharapásnál is kaphatunk pénzt a biztosítótól.
  • Az elmaradt tanulmányok pótlását is segítheti.
  • Napégés esetén is fizethet.
  • Emellett 24 órás telefonos orvosi assistance szolgáltatás is járhat, sőt, akár második orvosi véleményt is kaphatunk a biztosítón keresztül.

A gyerekek balesetbiztosításait csomagokból válogathatjuk össze, eszerint alakul a védelem kiterjedtsége és a biztosítási összeg. Minél több elemet szeretnénk a csomagba tenni, annál magasabb összegre számíthatunk, igaz, ezért cserébe magasabb díjat is kell fizetni.

A biztosítási díjból viszont sokat faraghatunk, ha nem csak a saját gyerekeinkre kötjük meg (egyéni biztosítás), hanem csoportos biztosítást kötünk. Ezt akár a szülők is megszervezhetik az iskolai osztályban vagy a gyerek sportegyesületénél, sőt, akár az iskola igazgatója is kezdeményezheti ezt, persze minden esetben szükség van a szülői jóváhagyásra.

Olcsóbban is kijöhet a teljes védelem

Az általános biztosítások mellett köthetünk rendezvény biztosítást (van olyan biztosító, ahol ez az általános balesetbiztosítási termék rövidebb futamidőre megkötve), ami a tábor idejére szól, így sokkal olcsóbb lehet.

Az általános balesetbiztosításhoz hasonlóan ezt is meg lehet kötni csoportosan, ennek köszönhetően pedig olcsóbb lesz díjunk. Ezt akár a táborszervező is megteheti, így a kötvények eleve hozzájuk kerülnek, és baleset esetén rögtön intézhetik a kártérítést.

Jó, ha a szülőt is biztosítják

Ha az egyik szülőnek van életbiztosítása, akkor nincs kizárva, hogy emellé köthető olyan kiegészítő biztosítás, amely a gyerekek védelmét garantálja. Ez viszont nem köthető meg a csak egy adott rövid időszakra, legalább egy éves díjat ki kell fizetni (a többi kiegészítőhöz hasonlóan a biztosítási évforduló előtt lemondható) és persze a védelem is teljes évre vonatkozik.

Lakásbiztosítással is bevédhetjük a gyereket

Lakásbiztosítás kötésekor jellemzően többféle kiegészítőt is választanak az ingatlan védelmére. A modern termékek azonban ennél többet tudnak, már akár kiegészítő életbiztosítást vagy gyermekbiztosítást is választhatunk az otthonunk védelme mellé. Ez utóbbival a gyermekünk egész éves biztosításáról gondoskodhatunk.

Extrém sportok ellen nem véd

Hiába kötjük meg a fent felsorolt biztosításokat, ennek ellenére, ha valamilyen extrém sportot szerte űzni a gyermek, az alap védelmek ezekre a balesetekre nem nyújtanak védelmet. A törvények egyébként meghatározzák, hogy mi számít extrém sportnak, az ezekből adódó balesteket az állami biztosítás nem, vagy csak részben finanszírozza.

Mi számít extrém sportnak a jogszabály szerint?

  • Vízisízés
  • Jet-ski
  • Vadvízi evezés
  • Hegy- és sziklamászás az V. foktól
  • Magashegyi expedíció
  • Bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping)
  • Falmászás
  • Roncsautó (auto-crash) sport, rally
  • Hőlégballonozás
  • Félkezes és nyílttengeri vitorlázás
  • Sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés

Az általunk megkérdezett biztosítók eltérő megoldásokat kínálnak az extrém sportok esetén szükséges védelemre:

  • A Generalinak van kifejezetten extrém sportra fedezetet nyújtó biztosítása. Ennek érdekessége, hogy nemcsak gyermekekre, hanem felnőttekre is megköthető, akár csoportos konstrukcióban is.
  • Az NN biztosítása is fedezetet nyújthat extrém sportok űzésekor, ebben az esetben a biztosítás kötésekor meg kell jelölni, milyen sportot fog űzni a gyermek. A Generalihoz hasonlóan az NN terméke is megköthető felnőttek számára is.
  • Az Union egy adott biztosítását kínálja ilyen esetekre, amely az extrém sportok űzésekor is védelmet biztosít.
  • A Signal Iduna kifejezetten extrém sportolóknak nyújtott termékeket kínál.
  • Az Aegonnál az alap biztosítások erre nem nyújtanak fedezetet, a biztosító szerint a speciális kockázatokra érdemes felkutatni az ezekre is fedezetet adó speciális biztosításokat.
  • A Groupama a magasabb szintű csomagjait ajánlja a kicsit nagyobb baleseti kockázatú sportoknál, viszont a törvény által extrém sportnak titulált esetekben ők is külön biztosítást ajánlanak erre.

Külföldre is kell biztosítás?

Ha külföldre készülünk, akkor az európai egészségbiztosítási kártya (kék kártya) mellett az utasbiztosításról sem érdemes megfeledkezni. Ilyenkor ugyanis a kék kártya csak korlátozott védelmet nyújt, vagyis a felmerülő költségekre mindenképp érdemes saját magunknak megkötni a biztosítást, vagy esetleg az utazásszervezőnél csoportos biztosítást kötni.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Fontos tudnivaló a lakások biztonságáról
2017 június 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Fontos tudnivaló a lakások biztonságáról

Az elektromos hálózat felújítására hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége Ipari-Technikai Bizottságának elnöke. Rádóczi László hozzátette, sokszor az elavult hálózat miatt keletkezik elektromos tűz a lakásban.

A biztosítás az előre nem látható, hirtelen eseményekre nyújt fedezetet – mondta el a MABISZ Ipari-Technikai Bizottságának elnöke. Rádóczi László hozzátette, ezek megelőzése érdekében ugyan sokat tehetünk, ha például karbantartjuk a vezetékeket, berendezéseket, mégis előfordulhat, hogy bekövetkezik a baj.

„A biztosítás a kockázatkezelés egyik, nagyon fontos eleme, de önmagában nem elég.”

Az ritkán, jellemzően akkor fordul elő, hogy a biztosító kár esetén nem fizet, ha súlyos gondatlanságot állapít meg – hangsúlyozta Rádóczi László.

„Ha tudatosan nincsenek betartva előírások, tudatosan szegnek meg üzemeltetési szabályokat. Ezeket a biztosítók a feltételeikben szabályozzák, de ezek nagyon ritkán fordulnak elő. A tűzbiztosítás szinte minden biztosítónál megtalálható és vannak kiegészítő megoldások is.”

A MABISZ Ipari-Technikai Bizottságának elnöke elmondta, a biztosítók kategorizálták a károkat, ennek alapján három fő okuk létezik: az elektromos hálózat, a készülék és az ember. Rádóczi László hozzátette, a hálózatot érdemes karbantartani, felújítani, az épületek korszerűsítésekor ez el szokott maradni.

„A technika fejlődésével nagy teljesítményű gépeket sokat használunk, amit a régi hálózat nem bír el. Összhangba kell ezeket hozni, alkalmassá kell tenni a hálózatot. Jó készülékeket használjunk, amelyeket ne hagyjunk felügyelet nélkül!”

Forrás: www.inforadio.hu

Mennyi a casco egy új autóra?
2017 június 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Mennyi a casco egy új autóra?

Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autótípusainak casco biztosítási díjai – ezt számolta ki a Genertel legújabb elemzésében. Casco biztosítást megéri kötni idősebb járművekre is. A 2 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 61 000 Ft, ám 12 évesen ez az összeg akár már 34 000 Ft körüli éves összegre is csökkenhet.

2017. első hónapjaiban száz eladott hazai használt autóból 14 Opel, további 10-10 pedig a Suzuki és a Volkswagen márkát viseli. Ezt a három márkát a Ford (8 százalék) és a Renault (6 százalék) követi. Összességében ez az öt márka biztosítja a teljes hazai használtautó-forgalom közel felét. Ezen legnépszerűbb modellek casco díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 2, 5 és 12 évesen? Két éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift 1,2 benzines kerül a legkevesebbe –évente már 58 573 Ft-ért elérhető – a casco biztosítása. Idősebb autóknál, teljes körű casco esetében jelentős változás figyelhető meg az árban; 5 vagy 10 éven felüli gépkocsinál akár több tízezer forinttal is kevesebbet fizetünk évente, mint egy alig néhány éves autónál.

„Érdemes megnézni a casco ajánlatokat akkor is, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert egyes típusok esetén olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Csikós Dániel, a Genertel értékesítési igazgatója. A szakértő hozzátette; idősebb autóknál jelentős hozzáadott értékkel bírnak a csupán kis éves díjjal rendelkező kiegészítő biztosítások. Ilyen lehet a mobilitást garantáló assistance szolgáltatás, mely átvállalja az ügyféltől a helyi javíttatást vagy elszállítást, a letárolás gondját és költségét. Az új autók piacának márkasorrendje a következő volt ugyanebben az időszakban a Datahouse adatai alapján: Suzuki (11,65 százalék), Ford (10,7 százalék), Skoda (9,39 százalék), Opel (9 százalék) és Toyota (7,93 százalék). A koncentráció mértéke ezen a piacon is hasonló: öt márka adja a piac forgalmának majdnem felét. A legnépszerűbb új autó típusok esetén a példaként vett ügyfél esetében az elérhető éves casco biztosítások nagyjából 58 ezer –103 ezer Ft között vannak, ezek közül a legmagasabb díjjal a Skoda Octavia típus rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig a Suzuki Swift.

A Genertel korábbi lekérdezéséből az is kiderült hogy a válaszadó autósok döntő többségének – közel 90 százalékuknak! – fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: közülük 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. Csupán 12 százalékuk vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú casco biztosítást érdemes megkötni; nem meglepően, a válaszadók 78 százaléka válaszolta azt, hogy kizárólag teljes körű biztonságot nyújtó cascot, csupán 12 százalék szerint lenne elégséges csak töréskárra, míg 10 százalék szerint csupán lopáskárra biztosítást kötni. Nem adott meglepetésre okot az sem, hogy a Genertel felmérésben megkérdezettek közül a válaszadók 40 százaléka bármilyen korú, 33 százalék pedig 5-8 éves autóra is kötne casco biztosítást és csak 19 százalék szerint lenne bőven elég új autók esetében erre pénzt szánni.

Forrás: www.vg.hu

Forrás: Casco biztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja a biztosítók casco ajánlatait. Casco biztosítás kalkulátor >>

Íme az új 12 pont: erre kell figyelni nyaraláskor idén
2017 június 01.
Kategória:
Utasbiztosítás

Íme az új 12 pont: erre kell figyelni nyaraláskor idén

Egyre több online utazási, üdülési ajánlattal találkozhatunk az interneten és az utazási irodák kirakataiban is több akciós hirdetés kelti fel a figyelmünket, hiszen indul a nyaralási szezon. A Budapesti Békéltető Testület 12 pontban szedte össze, mire kell figyelnie az utazóknak.

  1. Az utazási szerződést írásban - papíron vagy elektronikus dokumentumban - kell megkötni, és a módosítása is csak ilyen formában történhet.
  2. Ha az utazás során igénybe vett szállásszolgáltatással kapcsolatban van kifogása, akkor terjesszen elő minőségi kifogást az utaskísérőnél, ha nincsen ilyen személy, akkor a helyszíni szolgáltatónál. Amennyiben ez sem orvosolja a panaszt, úgy közvetlenül azt az utazásszervezőt kell értesíteni, akivel megkötötte a szerződést, a közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó a felelős. Minőségi kifogással élhetnek például az utazási szolgáltatás bármilyen jellegű hibája miatt, így különösen a szoba komfortfokozatával, a programokkal, a rossz minőségű ételkínálattal, a takarítással, a wellness szolgáltatás hiányosságaival és az akadálymentességre vonatkozó megtévesztő nyilatkozattal összefüggésben. A hiányosságokat fényképekkel és egyéb okirati bizonyítékokkal kell dokumentálni.
  3. Az utazók ne törődjenek bele és ne hagyják magukat, ha "időhiány" vagy épp "elfoglaltság" miatt figyelembe sem veszik a személyesen (például az adott szálláson, szállodában, utazási szerződés esetén pedig az utazási irodában) közölt szóbeli panaszukat. A magyar vállalkozásoknak ugyanis törvényben előírt kötelezettségük a panaszt azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni. Ha nem elégedettek a személyesen közölt, szóbeli panaszra kapott válasszal vagy azt nem tudja a vállalkozás ott helyben kivizsgálni, akkor ragaszkodjanak a jegyzőkönyv felvételéhez. A vállalkozás ezt kérés nélkül köteles kitölteni és annak egy másolati példányát átadni a fogyasztó részére. Amennyiben a vállalkozás még a kérés ellenére sem vesz fel jegyzőkönyvet a szóban elmondott panaszról, és azt nem adja át vagy - telefonon közölt szóbeli panasz esetén - nem küldi meg később postai úton azt a fogyasztónak, vagy harminc napon belül írásban nem ad érdemi választ a megtett panaszra, a fogyasztók e tényt az illetékes járási hivatal, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé jelezzék!
  4. Az online megrendelt utazásoknál a fogyasztók minden esetben őrizzék meg a megrendelésről szóló elektronikus levelezést, továbbá az utazási iroda vagy a szálláshely szolgáltatással foglalkozó vállalkozás reklámját, egyéb írásos tájékoztatásait az utazás részletes feltételeivel kapcsolatban!
  5. Online megrendelt repülőjegyeknél fontos annak ellenőrzése, hogy az utasfelvétel ténylegesen megtörtént-e, kinek a nevére szól, a név pontosan került-e rögzítésre és a beszállókártyát inkább nyomtassák ki a fogyasztók, mert előfordulhat, hogy a reptéren történő, helyszíni becsekkolásért a légitársaság már külön pótdíjat számít fel. Ellenőrizzék, hogy az utazáshoz igényelt poggyász-szolgáltatást is megrendelték.
  6. Mielőtt az adott légifuvarozóval megkötnék a szerződést az utasok, figyelmesen olvassák el a légitársaság weboldalán elérhető általános szerződési feltételeket. Ebből ugyanis konkrét információt kapnak az utazás pontos részleteiről, a kézipoggyász, illetve bőrönd méreteiről, az indulást megelőzően teljesítendő kötelezettségeikről, az esetleges átfoglalási, időpont-módosítási, névváltoztatási- vagy névátírási lehetőségekről, és azok költségeiről.
  7. Európai uniós utazásoknál, légijárat törlése vagy három órát meghaladó késése esetén a fogyasztókat kártalanítási jog illeti meg az adott légifuvarozóval szemben (bizonyos kivételekkel), éljenek ezzel a jogukkal.
  8. Megrendeléseiket annak fényében tegyék meg a fogyasztók, hogy az online vásárolt repülőjegyek, szállások és egyéb utazási szolgáltatások esetén nem illeti meg őket a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog.
  9. Ha a fogyasztók a szállást kupon vagy bónusz vásárlásával veszik igénybe, akkor mindig tájékozódjanak arról, hogy kivel kötnek szerződést és arról a vállalkozásról is, akinek a szolgáltatására beváltható a kupon.
  10. Az utazási szerződés hibás teljesítése esetén az utazásszervező a felelős, a fogyasztók az igényüket pedig mind az utazásszervezőnél, mind pedig az utazásközvetítőnél is bejelenthetik! Az utazási szerződés aláírása előtt alaposan tájékozódjanak az elállás lehetőségeiről és annak jogkövetkezményeiről!.
  11. Az utazás során minden esetben érdemes az utasoknak utas- és poggyászbiztosítást kötni, akár a rövidebb utakra is, mert így az esetlegesen felmerülő - nem a légitársaság felelősségi körébe tartozó - poggyászkárok és balesetek esetén a biztosító fedezheti a költségek megtérítését. Érdemes ún. sztornó biztosítást is kötni, mely esetén, ha bármilyen oknál fogva nem tud a fogyasztó elutazni, úgy a befizetett részvételi díj egészét vagy egy részét visszakaphatja.
  12. Vitás esetekben érdemes igénybe venni az ingyenes, békéltető testületeket. Az eljárás a fogyasztói jogérvényesítés hatékony módja, amelyben a vállalkozás köteles együttműködni a testületekkel. Tartsák szem előtt a fogyasztók, hogy a békéltető testületi eljárás előfeltétele annak igazolása: megkísérelték a vitát először közvetlenül a vállalkozással rendezni. A kérelemhez az erre vonatkozó bizonyítékot (például: panaszról felvett jegyzőkönyv másolata vagy épp a vállalkozásnak írt levél) és minden egyéb, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot mellékelni kell. Ez utóbbiak hiányában ugyanis a fogyasztók nagy valószínűséggel nem fogják tudni jogaikat hatékonyan érvényesíteni a békéltető testületi eljárásban

Forrás: www.penzcentrum.hu

Megéri utasbiztosítást kötni?
2017 május 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Megéri utasbiztosítást kötni?

Sokan még mindig nem kötnek utasbiztosítást, mert úgy vélik, hogy drága, és egy rövid nyaraláson semmi baj nem történhet.

Ha pedig mégis beütne a baj, akkor sokan úgy gondolják, hogy elegendő lesz a bankkártyájukhoz csatolt utasbiztosítás és az európai betegbiztosítási kártya. A szakember szerint azonban mindenképpen van teendőnk utazás előtt - írja az InfoRádió.hu.

"Mindenkinek érdeklődnie kell utazás előtt a bankjánál, hogy az utasbiztosítás, amelyet a kártyájához kapott, milyen nagyságrendű limiteket tartalmaz. Ennek tükrében lehet ugyanis eldönteni, hogy például egy két hónapos amerikai körutazásra el lehet-e indulni vele, és hogy a betegség-, a baleset- vagy a poggyászkockázatot maximálisan téríti-e, ha bármi baj történne" - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének utasbiztosítási tagozatvezetője.

Majd hozzátette, hogy mivel az Európai Egészségbiztosítási Kártyának van egy-két hibája, érdemes mellé utasbiztosítást is kötni.

Egyrészt nem minden kórházban fogadják el: az országok többségében kizárólag az állami betegbiztosítókkal szerződött gyógyintézetek, illetve orvosok teszik meg. Másrészt minden országban csupán annyira a magyar állampolgárokra a mértéke, amennyire az adott állam biztosítottjára - sorolta Horváth Péter.

"Vannak olyan országok, ahol kórházi napi térítési díjat kell fizetni, vannak olyanok, ahol recept-hozzájárulási díjat vagy az első orvosi vizitet kell kifizetni. Van olyan ország, ahol a mentőszállításért hozzájárulást kell fizetni, és ha helikopteres mentésre van szükség, akkor azt sem lehet a kártya terhére igénybe venni" - részletezte a szakértő.

Horváth Péter hangsúlyozta, hogy nagyon sok olyan dolog van, ami pozitív oldala a kártyának, de csak abban az esetben, ha utasbiztosítással is kiegészítjük.

Forrás: www.hazipatika.com

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Ítéletidő: iszonyat, milyen pusztítást végzett a májusi monszun
2017 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ítéletidő: iszonyat, milyen pusztítást végzett a májusi monszun

Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz a május 23-i, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot - tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be az ingatlanok tulajdonosai. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhézag-beázások is, az első összesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, illetve pincéket, garázsokat ért elöntések okozták.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén. Az első összesítések szerint a felhőszakadás egyértelműen a Budapest észak-déli vonalat érintette, a kelet-nyugati kerületekben jóval kevesebb kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék.

A kárstatisztikák alapján a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő szinte monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék időbeli és térbeli koncentrációt mutatott. Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak, 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot.
Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések. Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 15 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés is elérhető - írták.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát biztosítás nélkül, kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő ajánlatot! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Milliárdokat vittek el a tűzkárok, többségük megelőzhető lett volna
2017 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Milliárdokat vittek el a tűzkárok, többségük megelőzhető lett volna

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is.

Tavaly a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett. 2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással. A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban - is - a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma.

Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is. Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben - a használati utasításban foglaltak szerint -gondoskodni kell.

Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Oldalak