2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Agrárkamara: Április 15-ig jelenthetik be a gazdák a fagykárt
2017 április 03.
Kategória:
Kárrendezés

Agrárkamara: Április 15-ig jelenthetik be a gazdák a fagykárt

Április 15-ig igényelhetnek kárenyhítést a gazdák a téli fagy miatt; a fagykár bejelentésére a határidőt követően már nem lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A károsodás napját a gazdáknak a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (mkr) felületén kell bejelenteniük, azok a napok jöhetnek számításba, amelyeken mínusz 15 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hideget mértek a területen. Az mkr elektronikus felületén lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó a parcelláin rajzolással, illetve adatmegadással jelentse be a fagykárt.

Kárbejelentést az is tehet, aki még nem tagja a kárenyhítési rendszernek, önkéntes csatlakozását az áprilisban megnyíló egységes kérelem felületén kérheti majd.

Amennyiben a termelő idei hozamának legalább 50 százalékára biztosítással rendelkezik, a kárenyhítés mértéke hozamcsökkenés 80 százaléka, biztosítás hiányában annak 40 százaléka csak.

A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a növénybiztosítások május 31-ig folyamatosan köthetők, azok díjához idén is 4 milliárd forintos keretösszegű támogatás áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Az Aegon átveszi a Pannónia kgfb, társasház- és lakásbiztosítási állományát
2017 április 03.
Kategória:
Általános

Az Aegon átveszi a Pannónia kgfb, társasház- és lakásbiztosítási állományát

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. többségi tulajdonában lévő Pannónia Általános Biztosító Zrt. közgyűlése a mai napon arról döntött, hogy az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-re ruházza át a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási, illetve a társasház- és lakásbiztosítási állományát a felügyelet engedélyének hatálybalépésével.

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. 2017. január 1-jén vásárolta fel az MKB Általános Biztosító Zrt-t. A felvásárlást követő integráció első lépéseként az MKB Biztosító nevet váltott, Pannónia Általános Biztosító Zrt. néven folytatja tevékenységét. Az integrációs folyamat része az állományportfolió letisztítása is: a CIG Pannónia cégcsoport üzleti stratégiájának sarkalatos eleme, hogy csak azokra a réspiacokra koncentrál, ahol versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tud kínálni ügyfeleinek. Ezt szem előtt tartva döntött úgy a Pannónia közgyűlése, hogy eladja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb), társasházbiztosítási és lakásbiztosítási állományát.

A felügyeleti engedélyezést követően, amelyre várhatóan néhány hónapon belül kerülhet sor, a kötelező gépjármű felelősség-, társasházbiztosítással és lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek az Aegon ügyfelei lesznek. Az érintett ügyfelek szerződései változatlan feltételekkel tovább élnek, az állományok átadásával kapcsolatban külön teendőjük nincs az érintetteknek. A továbbiakban – a felügyeleti jóváhagyást követően – az ügyfelek az Aegon biztosítótól kapnak tájékoztatást a szükséges tudnivalókról.

„Az Aegon Magyarország piacvezető lakásbiztosítóként több évtizedes tapasztalattal, kiemelkedő ügyfélkiszolgálással várja a Pannónia eddigi ügyfeleit. Új ügyfeleinknek az átvétellel kapcsolatban semmilyen külön teendője nincs. A változás természetesen nem jelent plusz költséget sem, és az ügyfeleknek adminisztrációs teendőjük sincs.” – mondta el Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója.

„Folytatjuk a 2014-ben indított stratégiánk megvalósítását, amellyel hosszú távon stabil piaci részesedést, minőségi ügyfélkiszolgálást és eredményes működést biztosíthatunk. Ennek megfelelően alakítjuk át termék- és szolgáltatásportfoliónkat, elsősorban azokra a piacokra összpontosítva, ahol a legjobbak között lehetünk. Ez értelemszerűen azzal jár, hogy más piacokról, elsősorban a tömegtermékek, mint amilyen a kgfb piaca, távol maradunk.” – nyilatkozta Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója.

Forrás: www.cigpannonia.hu

Biztosítás? Csak ha kötelező
2017 április 03.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Biztosítás? Csak ha kötelező

A hazai cégek többsége csak akkor köt biztosítási szerződést, ha azt valamilyen jogszabály előírja számára. Ágazati szereplők ugyanakkor bizakodók, az elmúlt évekhez hasonlóan idén további növekedésre számítanak.

Ahogyan a november a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként vonult be a köztudatba, úgy a január a vállalati biztosítások felülvizsgálatának évfordulóját jelenti.

Hogy az év első hónapja vállalati biztosítás szempontjából ennyire fontossá vált, annak részben praktikussági okai vannak. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyeknek január 1-vel jár le a biztosításuk, első kézből és idejekorán tudhatják meg azokat a pénzügyi, irányítási, illetve adózási tudnivalókat, amelyeknek figyelembevételével képesek lehetnek megfelelően összeállítani a következő évi biztosításukat. Ezért a legtöbb cég rögtön az év elején köt biztosítási szerződést – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségének tagja. – Idén is vállalkozások egész sora ért a szerződésváltás, -hosszabbítás vagy éppen – új ügyfélként – a szerződéskötés fázisába. Bár a biztosítási szerződések száma évről évre növekszik – azaz egyre több vállalkozás biztosítja be magát, hogy nyugodtan működjön –, a kép mégsem rózsás.

A hazai biztosítási piac jelenleg a nyugat-európai szemlélet irányába halad, biztosítási kultúránk folyamatosan fejlődik – hangsúlyozza Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A nyugalom iránti vágy elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások körében figyelhető meg, ahol már a cégek több mint hetven százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ennek ellenére ez a szektor az, amelyik a legalacsonyabb szinten biztosított. Holott ez a kör a legsérülékenyebb, ha váratlan káresemény történik.

Nem luxus a biztosítás

Egy jó biztosítás mindenképpen a cég hasznára válik. A vállalkozások azonban – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag abban az esetben kötnek bármiféle biztosítást, ha azt semmilyen módon nem tudják elkerülni.

Ennek oka a biztosítási kultúra jelenlegi hiányosságaiban keresendő. Például abban, hogy a cégek körül hiányoznak az olyan szakemberek, akik biztosításokkal foglalkoznak – mutat rá Németh Péter.

Pedig erre nagy szükség lenne, egy hozzáértő szakértő ugyanis – legyen az külső vagy belső munkatárs – képes lehet a megfelelő biztosítási lehetőségek monitorozására, a biztosítási ügyek lebonyolítására. Az ilyen szakemberek megjelenése a hazai piacon azonban még várat magára.

A hazai vállalkozások körében ma a legelterjedtebb termék Németh szerint a kötelező felelősségbiztosítás. A termék alapvető feladata – ahogyan az a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján olvasható – biztosítani, hogy egy a cég vagy annak dolgozója által okozott kárt megtérítsenek annak függvényében, hogy azt az erre vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik-e. A felelősségbiztosítás ugyancsak fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a károkozóval szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A termék nagy előnye, hogy az egyaránt vonatkozhat a Magyarországon, illetve a külföldön okozott károkra is. A felelősségbiztosítások szolgáltatásai nagyon különbözőek lehetnek, ezért érdemes ismerni azok típusait (lásd keretes írásunkat). De ezek csak a kötelező terhet jelentik a vállalkozások számára, melléjük érdemes kiegészítő biztosításokat is választani.

Hasznos lehet, ha a cégek saját vagyontárgyaikat is biztosítják, hiszen azok épsége és megóvása mindennapi működésük feltétele.

Erre szolgál a vállalati vagyonbiztosítás. A szerződésben meghatározott biztosítási események rendszerint valamely kár bekövetkezését jelentik, amelyek a biztosított tárgyak értékcsökkenését eredményezik.

Vegyünk egy egyszerű fuvarozó vállalkozót, aki alig tudja kifizetni a kötelező biztosítását saját kamionjára. Ha a jármű egyszer összetörik, a kár vélhetően több millió forint lesz. Mivel a fuvarozónak nincs elég pénze, nem lesz képes megjavíttatni a kamiont, vagyis nem tud majd tovább dolgozni. Ha kötött volna vagyonbiztosítást, a járművet feltehetően meg lehetett volna javítani a kártérítésből, munkáját pedig némi pihenő után képes lett volna a korábbiakhoz hasonló színvonalon elvégezni.

A számok tükrében e téren sem drasztikusan rossz a helyzet: a UNION Biztosító tavaly novemberi felmérése szerint a Magyarországon fellelhető mintegy egymillió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás csupán 24 százalékának (276 ezer vállalkozásnak) nincs semmiféle vagyonbiztosítása. Ám akinek van, annak sem biztos, hogy az számára a legkedvezőbb konstrukció.

Félreértelmezett nyugalom

Póczik András szerint gyakori probléma, hogy a cégek legtöbbször nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem a tárgy bruttó összegére kötik meg biztosításaikat.

Ez a félreértelmezett nyugalom érzésével töltheti el a szerződő felet, azt a hatást keltve benne, hogy vagyontárgya békében és biztonságban van, holott ez egyáltalán nincs így. Egy bruttó értéken kötött biztosítással a vállalkozások egy káreset bekövetkeztekor csak jóval alacsonyabb kártérítésre lesznek jogosultak. Ezért a legtöbb biztosítócég ma már felhívja a figyelmet arra, hogy vagyontárgyaikat mindig új értéken biztosítsák a cégek.

A szakember szerint a kkv-k általános vagyoni alulbiztosítottságáért az a hibás szemlélet tehető felelőssé, amelynek lényege, hogy ha egy vállalkozás „rosszul” köti meg a biztosítását, legfeljebb kár esetén a biztosító nem fizet. Ez a sztereotípia sajnos nem csak a vállalkozói szektor gondolkodásmódját fertőzte meg, de sok magánszemély is hasonlóan gondolkodik.

A biztosítási alkuszok folyamatosan próbálnak ezen a szemléleten változtatni, de ez nem egyszerű, még a legjobbak számára is igazi kihívást jelent – fogalmaz Póczik, aki szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződések egyik nagy hiánya, hogy azoknak csak elenyésző része tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő cégeket, hanem különböző szolgáltatást végzőket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevételük, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetniük kell.

Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti – magyarázza a szakember.

A biztosítók tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodásakor fizetnek – például esztergagép törése esetén –, de bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.

Összességében a szakemberek abban egyetértenek: a hazai biztosítási piac nyugati szintre fejlődése nagyon lassú és hosszú növekedés eredménye lesz, amely folyamat már tart. A biztosítócégek ezért bizakodóak. Úgy vélik, ha a biztosítási díjak idén nem emelkednek jelentősen, és a gazdasági bővülés a következő néhány évben fennmarad, a biztosítást kötő kis- és középvállalkozások aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékot.

Hogy a gazdasági fellendülés mennyire lesz tartós, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tavalyi 2-3 százalékos nagyságrendű növekedést idén már a 3-5 százalékos tartományban szeretné tudni. S nagyon úgy tűnik, a biztosítási piaci tendenciák is bizakodásra adnak okot: egyelőre nem látni annak a jelét, hogy markánsan megváltozna a jelenlegi pozitív folyamat. Az alkuszcégek idén nem számítanak a biztosítási szerződések számának drasztikus megugrására, de az új ügyfelek tömeges megtorpanására sem.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Gondatlanságra nem jár kártérítés
2017 március 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Gondatlanságra nem jár kártérítés

A szokásosnál csaknem egy hónappal korábban kezdődik a biztosítóknál a tavaszi dömping, a hétvégi házakban télen esett károk bejelentése. A korai szezonnyitással arányosan idén hamarabb kezdenek „dolgozni” a besurranó tolvajok is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Szokatlanul korán, már a hétvégén benépesültek a nyaralóövezetek, sokan ezekben a napokban ellenőrzik idén először, rendben van-e a télre lezárt ház. Most derül ki, ha feltörték, elfagyott a vízvezeték, betört a pincébe a talajvíz, rádőlt a tetőre a szomszéd fája, vagy éppen szétfagyott a teraszon hagyott kerti bútor. Márpedig sokéves tapasztalatok szerint átlagosan minden tízedik nyaraló megrongálódik télen – mondta Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója figyelmeztet: a kárt a lehető leggyorsabban jelenteni kell, az észleléstől számított ötnapos határidőt ugyanis szigorúan veszik a biztosítók. A szakértő szerint nem árt azonnal fotókat is készíteni a tapasztaltakról, s ajánlott a kármentést is a lehető legrövidebb időn belül megkezdeni. Ez azért fontos, mert megtagadhatják a kártalanítást a biztosítók azoktól, akiknél azt gyanítják, a halogatással próbálnak tovább rontani a helyzeten, s felsrófolni a kártérítési összeget.

Van azonban néhány eset, amikor a legjobb biztosítás sem fizet – hívja fel a figyelmet Németh. Ilyen például az, ha a károsultnak a régóta korhadt saját fája dőlt a házára, mert nem vágta ki időben vagy szétfagyott a műanyag kerti bútor, amit egész télre a teraszon hagyott. Továbbra sem fizetnek a biztosítók a talajvíz okozta károkért, igaz, azokra az ingatlanokra, amelyek nyilvántartott belvizes területre épülnek, biztosítást sem lehet kötni.

A CLB tapasztalatai szerint a nyaralók télen évek óta célpontjai a betörőknek, akik kifigyelik, melyik házban hagytak hosszú hónapokra őrizetlenül értékeket – drága tévét, festményeket, stb. – a tulajdonosok. A kártérítési igény bejelentésekor a biztosító minden körülményt megvizsgál, kiemelten figyeli azt is, hogy a károsult előzőleg mindent megtett-e a biztonságáért. Fontos szempont – egyebek között -, hogy van-e rács, megfelelő zár vagy esetleg riasztó a házban. Becslések szerint a hétvégi házak jelentős részére még mindig nincs biztosítás, amit most még a szezonnyitás előtt érdemes lenne pótolni. Németh Péter szerint a korai szezonnyitás miatt hamarabb kezdhetnek „dolgozni” a besurranó tolvajok is, akik éppen ebben az időszakban kifigyelik, melyik nyaralóba kezdik visszahordani a télre biztonságba helyezett értékeket, amelyeket aztán ismét hetekre magára hagynak a nyaralótulajdonosok. Az alkusz szakértője szerint most még nem késő egy mindenre kiterjedő nyaralóbiztosítást kötni, amely a szezonra garanciát nyújt az esetleg szükséges értékpótlásra.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Annak érdekében, hogy a következő évben már ne jelentsen anyagi megterhelést a télen keletkező károk helyreállítása, kössön biztosítást nyaralójára is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Nevet váltanak az MKB Biztosítók
2017 március 27.
Kategória:
Általános

Nevet váltanak az MKB Biztosítók

Az MKB Biztosítók pénteki közgyűlései arról határoztak, hogy az MKB Életbiztosító Zrt. neve Pannónia Életbiztosító Zrt.-re, az MKB Általános Biztosító Zrt. neve pedig Pannónia Általános Biztosító Zrt.-re változik - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett tájékoztatásban.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. közölte, hogy az érintett felek kezdeményezik az új nevek cégbírósági bejegyzését, a névváltás a cégbírósági bejegyzést követően válik hatályossá.

A CIG egyúttal felidézte, hogy a társaság 2017. január 1-jével az MKB Életbiztosító Zrt.-ben 98,97 százalékos, leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. pedig az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben 98,98 százalékos részesedést szerzett. A két biztosító CIG Pannóniába történő integrációs folyamatának egyik állomása a mostani névváltás.

Korábbi tájékoztatás szerint a CIG Pannónia Életbiztosító igazgatósága március 9-én döntött arról, hogy az MKB Életbiztosító Zrt. CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-be való beolvadását javasolja a társaság április 13-ra összehívott közgyűlésének. Az igazgatóság szükségesnek tartja azt is, hogy az MKB Általános Biztosító Zrt. leányvállalatába, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-be (Emabit) olvadjon.

Az igazgatóság egyebek mellett azzal indokolta a beolvadások szükségességét, hogy a hatékonyság növelése és a jövedelemtermelő képesség javulása akkor várható, ha a biztosítástechnikai rendszerek azonos platformra kerülnek, és a működés azonos jogi keretek között történik. A párhuzamos rendszerek fenntartása és a párhuzamos szervezeti formák működtetése szükségtelen és költséges.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A csütörtöki kereskedést 217 forinton zárta a papír, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 222, a legalacsonyabb 160 forint volt.

Forrás: www.vg.hu

Nézzünk a casco kedvezmények mögé
2017 március 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Nézzünk a casco kedvezmények mögé

A kecsegtetően alacsony díjak nem feltétlenül kifizetődőek, ha az értékeinkről van szó.

A gépjármű biztosítási üzletág fellendülését az új gépjármű-értékesítés növekedése is élénkíti, hiszen sokan szeretnék biztonságban tudni új autójukat. A KSH statisztikái szerint a válság évein túl vagyunk, a mélypontot jelentő 2010-hez képest több mint a háromszorosára emelkedett a Magyarországon elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek száma 2015-ben. "Az új gépjármű értékesítés további emelkedése várható és érdekes jelenség, hogy 2016-ban a korábbi IV. negyedév helyett hosszú évek óta először a II. negyedév vált forgalomba helyezések tekintetében a legsikeresebb időszaknak. Az új gépjármű-értékesítés élénkülése mellett a használt gépjárművek importja is tovább erősödött, amely szintén hozzájárult a növekedéshez. Ugyanakkor, ha több autó közlekedik, akkor növekszik a közúti közlekedésben eltöltött órák száma és így a kisebb sérülések és balesetek bekövetkezésének valószínűsége is" - hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

Az autók számára is jön a tavasz, ami nemcsak a téli gumi lecseréléséből áll, hanem az autó műszaki állapotának ellenőrzéséből is, de emellett nem árt felkészülni a tavasszal jellemző közlekedési szituációkra is. Az autóvezetés népszerűsége ellenére casco biztosítással az itthoni állománynak továbbra is csak a töredéke rendelkezik, és sokan, akik már megkötötték, nem tudják pontosan, milyen kockázatok ellen nyújt védelmet.

Az Allianz szakértőinek javaslata szerint érdemes alaposan átnéznünk, milyen casco biztosítást kötünk a gépjárműre, ugyanis számos lehetőség áll rendelkezésünkre a díjunk kedvezőbbé tételére, de arra is figyelnünk kell, hogy a kedvező díjért cserébe az elvárt minőségi szolgáltatást kapjuk.

Ha online kötjük meg a cascot, valamint elektronikus ügyintézést választunk, akár több ezer forintot is megtakaríthatunk, hiszen a papírmentes, környezettudatos kommunikációt a biztosító is támogatja. Még nagyobb kedvezményt érhetünk el, ha együtt kötjük meg a GFB-vel, mindemellett magasabb önrészesedés választásával is tovább csökkenthetjük biztosításunk díját.

"A casco választásánál érdemes még az elvárt szolgáltatás minőségét, az ügyintézés egyszerűségét és a kárrendezés színvonalát is átgondolni, az esetleges kiegészítő szolgáltatásokat is figyelembe venni. Az a tapasztalat, hogy sokan azért választanak egy adott biztosítót, mert már meglévő egyéb biztosításuk miatt kedvezményt kapnak, de időnként vizsgáljuk meg a piacon fellelhető többi ajánlatot is. A jelenlegi gazdasági környezetben még inkább felértékelődött meglévő értékeink jó állapotban való megtartása, valamint gyarapítása, így természetesen a piaci igényeket figyelembe véve célunk olyan szolgáltatással ügyfeleink rendelkezésére állni, mely értékeik megőrzésében nyújt valós segítséget, biztonságot" - jegyezte meg Szőke Tamás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Nem törődtek semmivel: elúszott a család teljes vagyona
2017 március 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nem törődtek semmivel: elúszott a család teljes vagyona

A legtöbb lakásbiztosítást tavasszal kötik a magyarok, ennek oka, hogy a télen kialakult fagykárok ekkor derülnek ki, amelyek további megelőzése érdekében sok család dönt úgy, hogy inkább biztosítási védelemmel lép fel ellene. Sokat változtak azonban az elmúlt évben a termékek, ennek köszönhetően viszont az okosan kiválasztott biztosítással akár fele annyiért is lehet védelme az otthonunknak, mint korábban. Utánajártunk, hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a biztosítási összeget tényleg kifizesse nekünk a szolgáltató egy esetleges kár esetén, extrém esetben ugyanis nemcsak otthon nélkül maradhatunk, hanem még biztosító sem fizet annyit, amiből új lakásunk lehet.

Tavasszal sokan szembesülnek azzal, hogy a nyaralóban elfagyott a kerti csap, vagy a tavaszi nagytakarításkor derül ki, hogy apró repedések jelentek meg a házon. Emiatt talán nem véletlen, hogy ez az az évszak, amikor a legtöbben kötnek lakásbiztosítást is. Ugyan elsőre egyszerűnek tűnhet a termék, azonban kicsit jobban beleásva magunkat, kiderül, hogy nem is olyan könnyű kiválasztani a megfelelő biztosítást.

Melyik a legolcsóbb?

Mint minden másban, sokan itt is az ár alapján döntenek, minél olcsóbb, annál jobb alapon. Ez viszont nem feltétlenül jó ötlet, mivel a legolcsóbb biztosítások nem nyújtanak védelmet minden tipikus káresetnél. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja néhány tényező:

  • Nem feltétlenül tudjuk akkora értékre megkötni a biztosítást, mint szeretnénk.
  • A szolgáltatók csomagokat kínálnak, amelyek összehasonlítása nehéz, szinte lehetetlen.
  • Az egyes fedezetek biztosítási összege eltér.

Ennek ellenére érdemes megnézni, hogy melyik biztosító mekkora éves díjért cserébe nyújt nekünk olyan lakásbiztosítást, amely a gyakori károk esetére védelmet nyújt nekünk. Három számítást mutatunk be (ezek részleteit a keretes írásunkban találod), egy Budapest belvárosában található lakásra, egy panellakásra és egy családi házra kértünk kalkulációt a biztosítóktól.

Íme a díjszámítások alapjai, minden esetben éves díjjal és csoportos beszedéssel kalkuláltunk, a lakásokban két felnőtt és két gyermek él:

Belvárosi lakás:
65 négyzetméteres, 90 éves, tégla építésű, cseréptetős házban elhelyezkedő lakás. Az ingatlan értéke 30 millió forint, az ingóságokra 5 millió forintos a fedezet.
Panellakás:
40 éves, 10 emeletes panelházban. Az ingatlan értéke 20 millió forint, az ingóságot 3 millió forintra biztosítjuk.
Vidéki ház:
100 négyzetméteres, 10 éves családi ház, cseréptetővel, 5 ezer főnél kisebb településen. Az ingatlan értéke 15 millió forint, az ingóságot 2 millió forintra biztosítjuk.

Az általunk kért kalkuláció alapján a legolcsóbb az Union terméke, amely 27 ezer forintos éves díj mellett köthető meg. A panellakásoknál is az Union viszi a prómet, de csak néhány forinttal van lemaradva tőle az Aegon, mindkét biztosítást nagyjából 21 ezer forintért köthetjük meg. Érdemes azonban kitérni a vidéki házak biztosítására, amelyben a Groupama kiemelkedően kedvező ajánlatot ad, igaz, az Aegon is egészen kedvező árú. Érdemes megemlíteni, hogy több biztosítónál is aránylag magasan szabták meg az ingóság biztosításának minimális szintjét, a Generalinál és az Unionnál is a kért szint felett ad fedezetet a biztosítás, amely valamivel magasabb díjjal is jár (ennek mértéke viszont nem ismert).

Na jó, de honnan tudjuk, hogy megfelelő a biztosításunk?

A lakás biztosítási összegének megállapításakor a biztosítók egy négyzetméter átlagot szoroznak fel a lakás négyzetméterben számolt méretével, így kapjuk meg a szolgáltató által javasolt biztosítási összeget. Az így számolt összegek az úgynevezett újjáépítési költségeket fedezik. Ez viszont nehézkesen értelmezhető például egy száz évnél is idősebb belvárosi lakásnál, ráadásul a biztosítók által kínált 225 ezer forintos négyzetméter áron szinte lehetetlen ma a főváros szívében lakást venni. A paneleknél is hasonló a helyzet, igaz, már kevésbé élesen érzékelhető, mindkét esetben érdemes lehet a biztosítási összeget a környékünkön található lakásárakhoz mérten megszabni.

Más a helyzet a házaknál, egy kis településen található ingatlan értéke ugyanis valószínűleg alacsonyabb, mint amennyiért újra meg lehetne építeni azt. Ezeknél tehát érdemes lehet elfogadni a biztosító által kalkulált összeget, amely nagy valószínűséggel a piaci érték felett alakul (persze ez alól kivétel lehet egy kifejezetten felkapott környék, vagy agglomerációs településen található ingatlan).

A biztosítás megkötésekor alapvető hiba szokott lenni, hogy nem az egész ingatlant biztosítják, rosszul adják meg az alapterületet, vagy az alacsonyabb díj érdekében eleve szándékosan alulbiztosítják az ingatlant. Ez utóbbinál egy esetleges kár esetén várhatóan a kifizetett összeg is alacsonyabb lesz.

Nemcsak a biztosítás megkötésekor válhat alulbiztosítottá az ingatlan. Ennek elkerülésére érdemes néhány dologra odafigyelni:

  1. Hozzáépítésnél módosítani kell a biztosításon, ez a tetőtér beépítésre is vonatkozik.
  2. Ha az értékkövetést elutasítjuk, akkor egy idő után szinte biztos, hogy alulbiztosított lesz az ingatlan.

Az ingóságnál is gyakran előfordul az alulbiztosítás, itt az alábbi hibák a jellemzőek:

  1. Az adott tárgyaknál a jelenlegi értéket számolják, míg az ingóságok esetén azok beszerzési értékével kellene kalkulálni.
  2. Új, nagy értékű tárgyak beszerzésekor nem módosítják a szerződést, így alulbiztosított lesz az ingóság.
  3. Az értékkövetés visszautasítása itt is hasonló következménnyel jár, mint az ingatlannál.
  4. Nem kötnek kiegészítő biztosítást egyedi tárgyakra, például értékes ékszerekre, műtárgyakra, festményekre.

Oké, de akkor hogyan spóroljunk a biztosításon?

Jól látható, hogy a nem valós adatok megadásával nem érdemes trükközni, amikor biztosítást kötünk. Vannak viszont olyan módszerek, amelyeket együtt kihasználva akár le is felezhetjük a fizetendő díjakat:

  1. Ha a havi díjak fizetés helyett éves díjfizetést választunk.
  2. A csekkek helyett átutalásra térünk át, de a legnagyobb kedvezmény a csoportos beszedés megadásáért jár.
  3. Jelentősen olcsóbb lehet a biztosítás, ha önrészt vállalunk (pl: a károk 50 ezer forint feletti részét fizeti a biztosító). Ezzel nemcsak a díj lesz sokkal alacsonyabb, hanem nem kell majd minden apróságért a biztosítót keresnünk (pl: kisebb ablaktörés 10-20 ezer forintból megjavítható).
  4. Míg korábban csak néhány szolgáltatónál volt elérhető, addig mostanra a legtöbb biztosítónál vállalhatunk hűségidőt, amiért cserébe olcsóbb lesz a biztosítás.
  5. Van, ahol az online megkötött szerződések után is jár kedvezmény.
  6. Az elektronikus számlakivonatot választóknak is csökkenhetnek a díjai.
  7. Egyes szolgáltatóknál díjkedvezményt kapunk, ha más biztosítást is kötünk a lakásbiztosítás mellett.
  8. Érdemes megnézni, hogy milyen kiegészítőket tartalmaz a nekünk ajánlott csomag, ha például nincs háziállatunk, akkor a kisállat kiegészítőre nem lesz szükségünk, enélkül olcsóbb lehet a díj.
  9. Érdemes akkor megkötni a lakásbiztosítást, amikor a szolgáltatók akciót hirdetnek. Ezt akkor is megtehetjük, ha esetleg már van egy érvényes szerződésünk, ilyenkor ugyanis kérhetjük (hacsak az akció ezt nem zárja ki), hogy a biztosítási védelmünk egy későbbi időponttól éljen.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él
2017 március 20.
Kategória:
Életbiztosítás

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él

A magyar nyugdíjrendszer nehézségeit a művészek is saját bőrükön tapasztalják. Többségük annyira alacsony nyugdíjat kap, hogy szinte csak a megtakarításaikra támaszkodhatnak. A Beatrice frontembere elmondta, miből gazdálkodik, és mennyi a nyugdíja.

Nagy Feró szerint, aki nem tud koncerteket adni, az éhen hal. Több sztár is panaszkodott már amiatt, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve a művészek, nagyon kevés nyugdíjat kapnak az államtól.

"Levonták a nyugdíjjárulékot, de éhbéren tartanak bennünket. Ha nem lenne félretett pénzem és nem lennének fellépéseim, éhen halhatnék. Az utóbbi évben 41 000 forintról 42 600 forintra emelkedett a nyugdíjam. Ez igazán jelentős" - mondta a Ripostnak Nagy Feró.

"Elmúltam hetvenegy éves, és évente hatvan koncertet adunk a Beatricével. Ez az én nagy szerencsém. Bízom benne, hogy még hosszú évekig örömöt tudok okozni a rajongóknak" - tette hozzá a Beatrice frontembere, akinek egyelőre nincsenek anyagi problémái, és bízik benne, ez élete végéig így is marad. Szerencsére a művészek többsége - Nagy Feróhoz hasonlóan - tett félre, amikor nagyon jól ment a szekér. A legaktívabb éveikben nekik viszont még nem álltak rendelkezésre olyan pénzügyi termékek egész repertoárja, amelyekkel kimondottan a nyugdíjas évekre tudtak volna gyűjteni. Ma már viszont egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyugdíjcélú megtakarítások, és látva a jelenlegi, siralmasan alacsony állami nyugdíjakat, egyre többen próbálnak felkészülni az idős éveikre.

Jóval többen készülnek a nyugdíjra

Egyre jobban foglalkoztatják a magyarokat a nyugdíjas évek finanszírozási kérdései: egy reprezentatív felmérésének eredménye szerint a lakosság 36 százaléka már készít valamilyen tudatos pénzügyi tervet az időskori éveire vonatkozóan, és ennek érdekében a havi jövedelmének legalább 10 százalékát félre is teszi.

A megkérdezettek 29 százaléka ugyanakkor egyelőre a túlélésre rendezkedett be, vagyis örül, ha a napi kiadásait fedezni tudják a bevételei, illetve képes gondoskodni a családjáról. Ez az álláspont viszont elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így.

A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ezzel együtt, ha tud, akkor takarékoskodik, és 14 százalék azoknak az aránya, akik még mindig bíznak az állami ellátórendszerben.

Biztató jel a nyugdíjcélú megtakarítások jövőbeni alakulása szempontjából, hogy a megkérdezettek közel kétharmada - 62 százaléka - tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról is, sőt, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ezeket érdemes átgondolni

Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam.

Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.

Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.

Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).

Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Így kerülhet egy vagyonba az ausztriai kiruccanás
2017 március 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

Így kerülhet egy vagyonba az ausztriai kiruccanás

A téli szezonban bekövetkezett balesetekre, köztük a síbalesetekre átlagosan 80 ezer forint kártérítést fizetett ki utasbiztosítás formájában a K&H. A legjelentősebb kiadást egy helikopteres mentés jelentette, amely 1,5 millió forintba került. A Biztosító szakértői szerint egyre tudatosabbak a magyar turisták, többen kötnek utasbiztosítást a külföldi utak előtt, amelyek átlagos díja tavaly 6756 forintot tett ki.

A téli balesetekre átlagosan 80 ezer forintot fizetett ki a K&H Biztosító, ám a kártérítések összege között jelentős a szórás. A legmagasabb összeget, 1,5 millió forintot egy kulcscsonttörés miatti helikopteres mentésre, és az azt követő kezelésre fizetett ki a társaság. A múlt év egészében az utasbiztosítási átlagdíj 6756 ezer forint volt, a teljes kárösszeg pedig közel 84 millió forintra rúgott. Bár a téli utazások kárstatisztikája még nem teljes, a biztosító előzetes mérlege szerint a kártérítéssel járó balesetek 70 százaléka Ausztriában történt.

A tapasztalatok szerint az elmúlt években óvatosabbak lettek a külföldre tartó magyarok, többen kötöttek utasbiztosítást. Ezek a biztosítások az utazási kiadások töredékéért nyújtanak biztonságot egy-egy baleset esetén, így akár több millió forintos kiadást is megspórolhatunk.

Ráadásul a magyarok utazási kedve is nőtt az elmúlt években: a külföldi utazások száma 2013-ban 16 millió, egy évvel később 16,3 millió volt, 2015-ben pedig megközelítette a 17,3 milliót. A biztosító szerint érdemes komplex utasbiztosításokat kötni, amelyek teljes körű védelmet garantálnak, tehát az esetleges poggyászkárok mellett egészségügyi és baleseti eseményekre is fedezetet biztosítanak. Szintén jól jöhet baj esetén külföldön a jogvédelmi és személyi felelősségbiztosítás, bár ezek a legtöbb esetben eleve részét képezik az utasbiztosításoknak.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra
2017 március 10.
Kategória:
Életbiztosítás

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra

Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, s számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.

Nyugtalan nyugdíjas évek?

A magyarok 71%-a már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során. Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27%) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48%), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.

A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot. Szvetelszky Zsuzsa szerint számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak” nevezünk. A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak. Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét”, amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.

Az álom: 200 ezer forint körüli fizetés, és ugyanekkora nyugdíj

A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól.

A válaszok alapján átlagosan 218.900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor: az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198.600 forint lenne.

„Csakhogy a magyarok 11%-a – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6% azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam” – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.

A fiatalok szerint jövedelmük 40%-át kapják majd nyugdíjként

A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118.400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.

Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57%-ára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40%-át kapják majd.

Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.

Bakancslista helyett realitáslista

A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80%-ban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családunk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87%), vagy olvassanak (83%). Ugyanakkor már csak 46%-ban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56% tartja reálisnak a színházba járást, vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55%). A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.

Valamivel bátrabban terveznek a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak