2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Pusztított a tél: 71 millió forintos kárösszeg az Aegon lakásbiztosításainál
2017 február 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pusztított a tél: 71 millió forintos kárösszeg az Aegon lakásbiztosításainál

Januárban közel 850 meteorológiai kárt jelentettek az Aegon Magyarország ügyfelei. A biztosító olyan károkat is megtérít, amelyekre első pillanatban nem is gondolnánk, ezért érdemes figyelnünk lakásbiztosításunkra.

Az idei télen az extrém hideg mellett többször keserítette meg ónos eső is a közlekedők életét. A piacvezető lakásbiztosítóhoz 2017 januárjában közel 850 bejelentés érkezett időjárás okozta károkról, a becsült kárösszeg több mint 71 millió forint. A legtöbb kárt Borsod megyében jelentették (111 db), míg Szabolcsból 109 bejelentés érkezett, a fővárosból pedig 88 darab. A januári károk jelentős része vihar okozta kár volt (670 db), ezt követi a hónyomás/ónos eső (149 db) és a jégverés (21 db) okozta kár.
Az elmúlt napokban tapasztalt ónos eső és havazás nyomán még folyik a károk összesítése, de érdemes megemlíteni, hogy az áramszünet következtében a leolvadó hűtőkben és fagyasztókban megromló ételekről is érkezett bejelentés a biztosítóhoz (11 db).
A károkat érvényes lakásbiztosítás alapján a biztosító megtéríti, így például az épületre dőlő fa vagy letört ág által okozott károkat, illetve több módozat téríti a 8 órán túli áramkimaradásból származó fagyasztott élelmiszer megromlásával keletkezett károkat is.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a váratlan időjárásra! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Próbára tette a lakásokat a január
2017 február 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Próbára tette a lakásokat a január

Idén január első felében 20 százalékkal több lakásbiztosítási káresemény történt, mint egy évvel korábban - közölte a K&H Biztosító. Az átlagos kárérték 50 ezer forintra rúgott. A K&H szakértői figyelmeztetnek arra, hogy a legbiztosabb megoldást a jól összeállított lakásbiztosítás jelentheti.

A megszokottnál több, mintegy 900 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett a K&H Biztosítóhoz az év eleje óta, ami 20 százalékos növekedés 2016 azonos időszakához képest. Összesen 43 millió forintra rúgott a kárérték, átlagosan pedig 50 ezer forintos kártérítést kértek a biztosítótól.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, és a társaság nem-életbiztosítási vezetője szerint az extrém hideg időjárás többek között a nem megfelelően szigetelt vízcsövekre és a vízórákra is veszélyt jelent. Egy fagyás miatti vízcsőtörés jelentős kárt idézhet elő, a legtöbb esetben pedig a vízcsőtörésekért és a vízóra-elfagyásokért a tulajdonosok a felelősek, nem pedig a vízszolgáltató. Fontos tudni, hogy a vízkárokra is kiterjesztett lakásbiztosítások a víz által okozott károk és a helyreállítási költségek mellett 50 ezer forintig az esetlegesen elfolyt víz értékét is megtérítik. Az eltört vízóra pótlásának a költségére azonban nem nyújtanak fedezetet. Ezért mindenképpen érdemes a vízaknákat leszigetelni, ezzel megelőzhetőek az ilyen károk.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Csúszásban a kártérítés
2017 február 02.
Kategória:
Kárrendezés

Csúszásban a kártérítés

Csak tavasszal derül ki, melyik biztosító fizet majd a kötelező állami biztosítás alapján kártérítést az idén megsérült gyerekeknek – köztük a veronai baleset áldozatainak. Az állam 65 millió forintot szán az idén a több mint 1,5 millió gyerek biztosítására.

Nem tudni még, melyik biztosító fizet majd kártérítést a január 1-je óta megsérült diákoknak a kötelező állami tanulóbiztosítás terhére. Ez a helyzet a veronai buszbaleset áldozataival és sérültjeivel is. Tavaly december 31-ig az Allianznál volt az állami kötelező tanulóbiztosítás, a szerződés azonban lejárt, az új tendert pedig csak december 28-án írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amely tavaszra ígért eredményt.
A tavaszi eredményhirdetés egyébként megszokott már. Tavaly is csak márciusban derült ki, hogy az Allianz nyert. Ez a csúszás nem jelenti azt, hogy a most megsérült gyerekek egyáltalán nem kapnak majd kártérítést, de egyelőre várniuk kell, amíg leszerződnek az új céggel, és az elbírálja a kárigényüket, vagyis legalább márciusig vagy áprilisig.

Az állami tanulóbiztosítás minden magyar állampolgárra kiterjed 3-tól 18 éves korig, de viszonylag alacsony összeget fizet. Egy 2003-as kormányrendeletben határoztak erről a biztosításról, abban határozták meg a térítési limiteket. Ez alapján baleseti halál esetén 200 ezer, baleseti rokkantság esetén a rokkantság fokától függően maximum 300 ezer forint kártérítés jár. Egy csonttörésre 3 ezer forintot fizet a biztosító, ennyiből legfeljebb a könnyített gipszet tudják megvásárolni a szülők a gyereknek. Ennél magasabb limitekkel persze nehezen is tudnának a biztosítók szerződni, hiszen limitált a tanulók biztosítására rendelkezésre álló forrás. A tavaly év végén kiírt tender alapján 65 millió forintot szánnak az idén több mint 1,5 millió gyerek biztosítására, ez fejenként 43 forintot jelent.
A pályázatokat január 31-én délig nyújthatták be a biztosítók, és az NFM elvileg kedden már ki is bontotta az ajánlatokat. Azt azonban a minisztérium lapunknak nem árulta el, kik indultak a tenderen, ahogy azt sem, hogy hány biztosító pályázott. Erről közlésük szerint a közbeszerzési eljárás lezárásáig nem adhatnak ki információt.

A kiírás szerint mindenesetre csak olyan biztosítók pályázhatnak a lehetőségre, amelyeknél az elmúlt három évben nem fordult elő negatív mérleg szerinti eredmény, és volt legalább egy 30 millió forintos nettó díjbevételű, közbeszerzésen elnyert csoportos balesetbiztosításuk. Feltétel még, hogy legyen legalább megyénként egy, a fővárosban pedig legalább három ügyfélszolgálatuk, amelyek hetente minimum 40 órán át nyitva tartanak. A feltételeket valószínűleg csak néhány nagy biztosító tudja teljesíteni, az elmúlt években az Allianz mellett a Groupama és a Generali nyert ezen az állami tenderen.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: A biztosítók ajánlatainak összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
 

Nem mindegy a biztosítónak, kit ütnek el síelés közben
2017 február 02.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nem mindegy a biztosítónak, kit ütnek el síelés közben

Óriási pénzt kell fizetnie annak, aki biztosítás nélkül síelve szenved vagy okoz balesetet. Az is sokat számít, kinek okoznak sérülést.

A síbalesetek tizedénél magasabb a kár, mint egymillió forint – derül ki a Generali Csoport Európai Utazási Biztosítójának (EUB) adataiból. Az előző szezonban a cégnél bejelentett legnagyobb kár 5,1 millió forintos volt. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják – mondta el Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója. Ha például mentőhelikoptert kell hívni, akkor 1 millió forint alatt nehéz megúszni, de akár 2,5 milliós is lehet a költség. De még egy motoros szános mentés is 50-150 ezer forintba kerülhet.

Akkor is fizetni kell, ha az ember balesetet okoz. Oroszlán Zsuzsa biztosítási szakjogász arra hívta fel a figyelmet: nem mindegy, kinek okoz az ember sérülést. Ha például valaki elüt síelés közben egy jól kereső német orvost, akkor ki kell fizetnie a károsodott ruházatot, a sífelszerelést, a mentés, a kórházi ápolás, a hazaszállítás költségeit.

Ha pedig otthoni rehabilitációra kerül sor, az a károkozót terheli, ahogyan az átmeneti munkaképtelenség miatt kiesett bér és az esetleges otthoni segítő költsége, valamint a balesetet szenvedett ügyvédjének a díja is.
A felelősségbiztosítás ezen a terhen könnyít, de a biztosítók még ez alapján is csak egy bizonyos összeghatárig vállalnak kockázatot, ami általában elmarad a tényleges kár összegétől.

A szakjogász tanácsai: mire érdemes figyelni balesetnél?

  1. Hívjunk fel biztosítási szakjogászt vagy alkuszt, ha lehetséges.
  2. Fényképezzük le a terepet, a pályát, gyűjtsük be a jelenlévők személyi adatait, elérhetőségeit.
  3. Ne írjunk alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amelynek tartalmát nem ismerjük. Végső esetben a külföldi hatóság szerezzen tolmácsot.
  4. Okozott kár esetében se közvetlen, se közvetett módon ne ismerjük el felelősségünket, míg a nyelvet beszélő ügyvéddel nem konzultáltunk.
  5. Olyan ügyvédet érdemes választani, aki nem csupán jól beszéli a helyi nyelvet, hanem olyat, aki kellő tapasztalattal is rendelkezik nemzetközi kárrendezési ügyekben. Külföldön külföldinek okozott sérülés esetén a kárügyet az idegen jog szerint kell intézni, arra pedig magyar ügyvéd nem jogosult.

Egy négy évtizedre visszatekintő kutatás szerint a snowboardosok 50-70 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont a halálos baleset veszélye náluk nagyjából harmadával kisebb, mint a síelőknél. A téli sportok közben elszenvedett baleseteknek alig háromnegyede történik magán a pályán, nagyjából 6 százalék például a síliften sérül meg. A síbalesetek nagyjából tizedét okozza csak ütközés, a legtöbben egyszerűen elesnek.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül síelni! Sí és snowboard biztosítás >>
 

Nem fizetett? Jön a pótdíj
2017 január 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem fizetett? Jön a pótdíj

A január elsején biztosítót váltó autósok közül többen is kellemetlen meglepetésben részesültek, eredetileg számolt díjuk többszöröséről kaptak számlát.

A dupla, esetenként tripla biztosítási díj mögött az úgynevezett károkozói pótdíj áll, melyet az elmúlt években balesetet okozó, a károkat azonban ki nem fizető autósoknak került kiszámlázásra. A kirót büntetőszorzó 1,2-től akár háromszorosig is terjedhet, az elévülési idők eltérései ráadásul tovább bonyolítják a helyzetet, továbbá számos biztosító azt is figyelembe veszi, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt az ügyfél és mennyt romlott az az új biztosítási évben.

Ha hibás adat miatt emelkedett a tarifa, az ügyfél 15 napon belül visszamondhatja az adott biztosítást, ám ekkor pár hetes időszakra biztosítás nélkül maradhat, ekkor fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ha nem reagál az autós időben, kérheti a biztosítási szerződés közös megegyezéssel történő felmondását, de erre nem feltétlenül hajlandó valamennyi biztosító.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosításának évfordulójakor használja kalkulátorunkat! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Olaszországi baleset: akár 1,4 milliárd forintig térít az autóbusz biztosítása
2017 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Olaszországi baleset: akár 1,4 milliárd forintig térít az autóbusz biztosítása

Egyszerre akár több biztosításból is fedezhetők az olaszországi buszbalesetben elszenvedett anyagi jellegű károk - mondta az InfoRádiónak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője. Csak magában a balesetet szenvedett busz kötelező biztosítása akár 1,4 milliárd forintig fedezi a károkat.

Több biztosításuk is lehetett az Olaszországban balesetet szenvedő busz utasainak, köthettek egyéni utasbiztosítást, az utazás szervezőjének is lehetett felelősségbiztosítása, és a busznak is van kötelező felelősségbiztosítása - mondta az InfoRádiónak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője.
A jármű kötelező biztosítása már önmagában 1,4 milliárd forintos fedezetet jelent - ezt minden kötelező biztosítás tartalmazza -, ebből a személyi jellegű sérülések utáni kártérítést tudják kifizetni. A szakértő elmondta, ilyenkor akár több biztosításból is összeállhat a teljes kártérítés. Ezek a követelések együtt is érvényesíthetők.

"Vannak olyan károk, amelyeket nem lehet kétszer kifizetni, ilyenek az anyagi jellegű károk, és vannak olyanok, amelyeket több biztosítás is fedezhet: erre többnyire személyi sérülésekkel keletkező károknál van lehetőség" - mondta Németh Péter.
A magyar állam magára vállalta a balesettel kapcsolatos költségeket, és ilyenkor a biztosítók is soron kívül intézik a károk rendezését.
"Ilyen tragédiák esetén a segítő szándék kerekedik felül. A károk enyhítésében, rendezésében a szervezetek együttműködnek, aztán amikor fizetni kell a tételeket, akkor fognak kirendelt szakértők egyeztetni, és összeáll az a keret, amelyből az anyagilag rendezhető károkat fizetni lehet" - mondta Németh Péter.

Forrás: inforadio.hu

Tripla díj a károkozóknak
2017 január 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Tripla díj a károkozóknak

Az eredetileg számolt díj kétszereséről-háromszorosáról is érkezhet számla a kötelezőt kötő autósoknak. A drága biztosításból ki lehet ugrani, de nem biztos, hogy mindig megéri.

Valamivel kevesebb, mint 25 ezerről utólag 43 ezer forintra emelte a Groupama egy B10 fokozatban lévő autós idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) díját. Valószínűleg nincs egyedül. Azok közül, akik most január 1-jén váltottak, sokan kaphattak hasonló sokkoló hírt közlő levelet a napokban a különböző biztosítóiktól. Ebben az áll: a kártörténeti nyilvántartás szerint kártérítést fizetett valamelyik biztosító az elmúlt években az autós által okozott kár miatt, ezért a biztosítási díj módosul. Sokszor nem is kis mértékben: a duplájára vagy még nagyobbra nő.

A háttérben az úgynevezett károkozói pótdíj áll, amit most már szinte az összes biztosító alkalmaz. Az olyan autósoknak emelkedik ezáltal a díjuk, akik az elmúlt néhány évben hibásak voltak egy balesetben, kárt okoztak és azt nem fizették ki. Az autósok fele azonban – állítja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) – nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt három–öt évben mikor és mennyi kárt okozott. Ráadásul nem elég csupán azt tudni, mikor történt a baleset, azzal is tisztában kell lenni, mikor fizetett a károsultnak a biztosító. Az ügyfél szemszögéből meglepő és sokszor félrevezető módon ugyanis a váltást megelőző tarifálásnál feltett kérdésre, miszerint „Mikor okozott utoljára kárt?”, a válaszadásnál nem a koccanás éve, hanem a kifizetés éve a mérvadó. A karácsonyi kár új évi kifizetése esetén például az utóbbit kell feltüntetni. Ha nem így történt, már az is ok a büntetésre.
A károkozókra kirótt büntető szorzó változó, az Unionnál például mindössze 1,2, az Allianznál 1,29-szoros, de a többi biztosító kétszeres-háromszoros díjat számol fel, sőt a Wáberernél négyszeres is lehet a kárelőzményszorzó, ha a baleset 2016-ban történt, és még ugyanabban az évben kártérítést is fizetett utána a biztosító. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a piacon nem egységes az elévülési idő sem. A Generali a 2012 óta okozott károk után büntet, a K&H 2013 óta vizsgálja az adatokat, sok biztosító viszont csak a 2014 utáni károknál számít fel extra díjat. Több biztosítónál az sem mindegy, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt, vagy éppen hány fokozatot romlott a bónusza az új biztosítási évben.

Ha utólag derül ki a kártörténeti nyilvántartásból, hogy eredetileg hibás adatokat adott meg az ügyfél, és emiatt megugrott a tarifa, van persze megoldás, de többnyire nem fájdalommentes. A legjobban valószínűleg azok járnak, akiknek a káros pótdíjjal együtt is ugyanaz a biztosító kínálja a legkedvezőbb ajánlatot. Az alkuszok szerint egyébként ez viszonylag gyakori. Ilyenkor nincs más teendő: le kell nyelni a békát, és befizetni a magasabb díjat.
Bonyolultabb a helyzet, ha a károkat figyelembe véve egészen más sorrend alakul ki a díjkalkulációnál, és az ügyfél váltani szeretne. A biztosító ajánlatát, ha más a díj, mint amit az ügyfél számolt, 15 napon belül vissza lehet utasítani. Kérdés azonban, hogy megéri-e váltani. Ha nincs legalább tízezer forintnyi megtakarítás, akkor ez egyáltalán nem biztos. Ha ugyanis megkezdődött már a biztosítási időszak, akkor a visszamondott szerződés miatt biztosítás nélkül maradhat néhány héten át az autós, az így eltöltött időszakra pedig fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie. Ennek mértéke a legkisebb, 37 kilowatt alatti autóknál jelenleg naponta 310, a legnagyobb, 181 kilowatt fölöttieknél 690 forint, és erre jön még a 30 százalékos baleseti adó is. Aki internetes alkusznál kötötte a szerződést, az élhet az internetes vásárlásokra vonatkozó 14 napos elállási jogával is. Ebben az esetben is megtörténhet viszont, hogy a biztosító visszamenőleg, a kockázatviselés kezdetétől törli a szerződést, vagyis fedezetlenségi díjat kell fizetni egészen addig, amíg egy másikkal le nem szerződik az ügyfél.
Aki kicsúszik ebből a kéthetes határidőből, az már csak abban reménykedhet, hogy sikerül közös megegyezéssel megszüntetnie az árat emelő biztosítóval kötött szerződést. Ha a biztosító ebbe belemegy, akkor elég a szerződésbontásig szóló időszakra kifizetni a díjat, utána már az új biztosítónak kell fizetni. Fontos azonban tudni, hogy dacára annak, hogy az ügyfél ilyenkor általában csak néhány hetet tölt a biztosítónál, ha ebben a rövid időszakban kárt okoz, a bónuszbesorolása az új biztosítónál romlani fog.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Biztosításkötéskor fokozottan figyeljen a pontos információk megadására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk
2017 január 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk

Már többször írtunk arról, hogy hamarosan feje tetejére állhat a magyar nyugdíjrendszer, erre pedig nem árt időben felkészülni. Az viszont nem mindegy, hogy mikor kezdünk el félretenni, ha túl későn eszmélünk, akkor igen nagy bajban találhatjuk magunkat. Kiszámoltuk, mennyit kellene félretenned, hogy rendes nyugdíjat kapj.

Abban a magyar emberek jelentős része egyetért, hogy az állami nyugdíjrendszerből hamarosan sokkal kevesebb pénzt kapnak majd az idősek, mint most. Ezt a legjobban öngondoskodással lehet ellensúlyozni, így védhetjük ki, hogy időskorunkra elszegényedünk. Nem mindegy azonban, hogy mikor kezdünk el félretenni.

Ki korán kel, nyugdíjra lel
Jelenleg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlaga szerint a nyugdíjba vonulás után 18,66 évet élünk. Persze az állami nyugdíjrendszer valószínűleg még évtizedek múlva is létezni fog, azonban az borítékolható, hogy nem juthatunk majd olyan szintű járadékhoz innen, mint most, így nem árt előre gondolkodni és elkezdeni félretenni.
Az alábbiakban az állami rendszer nélkül megtakarítható összegről írunk, ez utóbbi még hosszú évekig jelentős járadékot szolgáltat a nyugdíjasoknak, így ezzel a jövedelemmel is tudunk számolni a nyugdíjunk megtervezésekor.
A fent említett 18 éves időtávra a jelenlegi átlagkereset eléréséhez nagyjából 25 millió forintot kell összegyűjtenünk, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve 5 százalékos éves hozammal számolunk. Ha ennél többre van szükségünk (gyógyszerekkel, kórházi ellátással, ápolási díjjal számolva érdemes ennek dupláját, vagyis 50 millió forintot összegyűjteni.

A kamatos kamat számításai miatt minél előbb kezdünk el félretenni nyugdíjra, annál kisebb összeggel kell kalkulálnunk. Ha 25 milliót szeretnénk összegyűjteni (ez kell a jelenlegi átlagkeresethez) és 20 évesen kezdünk félretenni (45 évvel nyugdíjba vonulás előtt), akkor napi 300 forint is elég lehet, ez havi 9 ezer forintot jelent, ha a jelenlegi hozamkörnyezet alapján magas, 6 százalékos hozammal számolunk.
Viszont ha elhúzzuk a nyugdíjra való felkészülés kezdetét, akkor egyre magasabb összeget kell félretennünk. 30 évesen már havi 17,5 ezer forintot, 40 évesen pedig már havi 36 ezer forintot kell félretennünk ehhez. Igazán rosszul azok járhatnak, akik az 50-es éveikre hagyják a felkészülést,

50 évesen ugyanis már 86 ezer forintot kell félretenni havonta ahhoz, hogy az átlagkeresetnek megfelelő jövedelmet elérjük nyugdíjasként.
Ha 50 millióval számolunk, akkor azt láthatjuk, hogy annyi a teendőnk, hogy dupla összeggel számolunk a fentiekhez képest. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy a gyakorlatban valamivel jobban járunk, ha egy termékkel takarékoskodunk, mivel így a fix költségeket csak egyszer kell megfizetnünk.

Milyen termékkel tegyünk félre?
Akár bankbetéttel is takarékoskodhatunk a nyugdíjas évekre, azonban mivel jellemzően több évtizedről van szó, ezért érdemes inkább hosszú távú megtakarításban gondolkodni. Magyarországon egyébként három olyan, kifejezetten nyugdíj célú megtakarítási termék van, amelyekkel 20 százalékos adójóváírást kaphatunk.

  1. A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) azoknak lehet előnyös, akik maguk szeretik kezelni a befektetésüket, ez ugyanis úgy működik, mint egy speciális értékpapírszámla.
  2. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén a vagyonkezelés a szolgáltató felelőssége, nekünk csak a kezdetekkor kell kiválasztanunk a befektetési portfóliót.
  3. A nyugdíjbiztosítás esetén az eszközalapokból összeállított portfóliót egy tanácsadó segítségével állíthatjuk össze. Ha viszont semmilyen kockázatot nem szeretnénk vállalni, akkor választhatunk olyan nyugdíjbiztosítást is, amelynél fix, előre kiszámolt hozamunk lesz a futamidő végére.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

50 millió Forintig térít Miklós Edit biztosítója
2017 január 19.
Kategória:
Utasbiztosítás

50 millió Forintig térít Miklós Edit biztosítója

Miklós Edit vasárnap délelőtti, a zauchensee-i sívilágkupa-futam hivatalos edzésén történt balesetével kapcsolatban menedzsmentje és biztosítója hivatalos közleményben reagált az újságírói megkeresésekre.

Miklós Edit 2012 októbere óta ügyfele a Vienna Life Biztosítónak. A sportoló az amatőr síelők számára is elérhető Hóbarát síbiztosítással rendelkezik, amely akár 50 millió forintos összegig térít baleset esetén.
Abban az esetben, ha a Vienna Life Biztosító utas- vagy síbiztosítással rendelkező ügyfelét baleset éri, ennek bejelentését követően a biztosító haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a sérültet ellátó külföldi egészségügyi intézményekkel, illetve gondoskodik ügyfele gyors és biztonságos szállításáról. A biztosító az akut ellátást, műtétet követően – amint a beteg állapota lehetővé teszi – úgynevezett medical teamet küld a páciensért a hazaszállítása érdekében, hogy a rehabilitációja már otthoni környezetben történhessen meg. A Vienna Life Biztosító Miklós Edit esetében is ezt a gyakorlatot követve jár el.

Valamennyi, a balesettel összefüggésbe hozható mentési és orvosi költségre – így többek között a kórházba történő helikopteres szállításra, a magánklinikán elvégzett műtétre és az ellátásra is – megtörtént a Vienna Life Biztosító garanciavállalása az ellátásban részt vevők felé.

„Egy Ausztriában bekövetkezett síbaleset költségei között számottevő a helikopteres mentés 5-15 ezer eurós, a kórházi műtét és ellátás 8-20 ezer eurós és a hazaszállítás 1-1,5 ezer eurós díja. Éppen ezért fontos, hogy minden amatőr és profi síző rendelkezzen olyan biztosítással, amely ezeket is fedezi, illetve ugyanilyen jelentőségű a megfelelő védőfelszerelés használata is. Lesiklás során használjunk sisakot, gerincprotektort, továbbá térd-, könyök- és csuklóvédőket, emellett fordítsunk kiemelt figyelmet a síbakancsok és a kötések helyes beállítására is” - figyelmeztet Szabó Tamás, a Vienna Life Biztosító utasbiztosítási szakértője.
„Miklós Editnek ezúton is mielőbbi felépülést kívánunk és bízunk benne, hogy – ahogy várja – a rehabilitációt követően, szeptemberben ismét lécre áll, s elindul a jövő évi olimpián Pjongcsangban. A Vienna Life Biztosító a továbbiakban is mindent megtesz ügyfele mihamarabbi felépülése érdekében” - emelte ki Szabó Tamás.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Síbiztosítás kalkulátor >>
 

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés
2017 január 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés

Nem kötelező ugyan a téligumi használata Magyarországon, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk - hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója.

Nem szabhat ki büntetést a rendőr és nem is figyelmeztetheti az autóst, ha nincs téli gumi a járművön, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk. Az autósoknak a mindenkori útviszonyoknak és terepviszonyoknak megfelelő műszaki állapotú járművel kell részt venniük a közlekedésben, ezt mondja ki a biztosítási szerződés és a biztosítási törvény is.
Ez vonatkozik a téli és a nyári gumira is - emlékeztetett Németh Péter. Gyakorlatilag mind a kötelező biztosításnál, mind a cascónál ugyanaz a szabály vonatkozik a téli gumikra. Ha a helyszínelés, a rendőri intézkedés vagy egy későbbi szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túlságosan kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, akkor hiába tartottuk be a KRESZ által előírt sebességkorlátozást, hiába tartottunk be minden más közlekedési szabályt, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését a casco biztosítás esetében - közölte Németh Péter.

A kötelező biztosítás esetében természetesen fizet a biztosító a károsultnak, de később akár be is hajthatja a kifizetett összeget a károkozón. Minden esetben a biztosító saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen lépéseket tesz, ezt ugyanis már a törvény nem írja elő. Január elsején változott a kötelező biztosítási törvény, így ezentúl ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet, a biztosító ötmillió forintig behathatja azt. Nincs azonban ilyen összeghatár abban az esetben, ha nem megfelelő állapotú járművel veszünk részt a forgalomban. De akár a teljes okozott kárt behajthatja a biztosító egy viszontkártérítésben polgári peres úton.

Nincs olyan kötelező jogszabály, amely szerint a téli időjárási körülmények között csak téli gumival lehet közlekedni Magyarországon, vannak azonban olyan európai államok, amelyek kötelezővé tették a használatát - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől. Szerinte kiterjesztő jogértelmezés lenne, ha a téli gumi használatának mellőzése azt jelentené, hogy az autós közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban használja a járművét.
"A jogalkotónak egyértelműen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Ha úgy gondolja, hogy év bizonyos szakaszában csak téli gumival lehet részt venni a közlekedésben, akkor ezt jogszabályba kell foglalni, és akkor mindenki számára világos lesz" - mondta Óberling József.

A rendőrség csak jó szándékkal figyelmeztetheti az autóst, hogy nem kötelező a téli gumi, de életveszélyes nyári gumival közlekedni a télies útviszonyok közepette. "Sok autós életét tudja megkeseríteni akár egy olyan jármű is, amelyen nincs téli gumi, és ha elfogadjuk, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, akkor illik figyelemmel lenni a többi játékosra is".
A rendőrség úgy látja, jelentősen növekedett azoknak az autóknak az aránya, amelyeket téli gumival szereltek fel, öt-hat éve tíz ellenőrzött autóból jó, ha kettőn volt téli gumi, ma már sokkal jobb az arány.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Felelős sofőrként figyeljen autója állapotára és számolja újra casco biztosítását! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak