2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?
2017 január 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?

Te mitől félsz a legjobban, hogyha elmész otthonról? A Generali kutatása szerint a magyarok többsége nagyon aggódik amiatt, hogy betörnek a lakásába, amíg nincsen otthon. Sokat utazunk, ráadásul a közösségi médiára is egyre nagyobb divattá vált kiposztolni ezt, pedig így jelentősen leegyszerűsítjük a bűnözők dolgát.

Az ORFK adatai alapján 2015-ben több mint 20 ezer lakásbetörés történt itthon, 2016 első hét hónapjában pedig több mint 10 ezer. A biztosító emiatt többek között arra is kíváncsi volt, hogy az otthonokban előforduló értékek közül – készpénz, laptop, mobil, tévé, ékszer – mi az az egy, amit megmentenénk, ha lenne rá lehetőségünk.
Tavaly közel 29 ezer betöréses lopás történt Magyarországon, 2016 első hét hónapjában pedig közel 15 ezer. Az értékeinket sokszor jobban bebiztosítjuk, mint az egészségünket: a munkavállalási korú lakosság fele rendelkezik lakossági vagyonbiztosítással.

A pénzt sajnáljuk, a tévéért nem kár?

Egy olyan háztartásból, ahol található készpénz, laptop, mobiltelefon, tévé, nagyobb értékű háztartási eszköz, ékszer, kanapé, játékkonzol és tablet, egy betörés esetén a legtöbben (40 százalék) a 100 ezer forint értékű készpénzt tartanák meg.
A második helyen 20 százalékkal a laptop áll, ezt a megkérdezettek ötöde mentené meg, ami különösen igaz a fiatalokra, illetve a felsőfokú végzettségűekre. A mobiltelefont 12 százalék tartaná meg a legszívesebben.
A tévét mindössze 8 százalék választaná, ezen belül legnagyobb arányban (11 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők döntenének így, és mindössze 4 százalék a 18-29 éves korosztályból. Érdekes, hogy az első helyen végzett készpénzzel azonos (100 ezer forint) értékű ékszert csak 7 százalék mentené meg.
Az ORFK adatai is alátámasztják, hogy éppen azokra az értékekre pályáznak a betörők, amelyeket a legjobban féltünk: a leggyakrabban eltulajdonított tárgyak között az első öt helyen a készpénz, az arany ékszer, a laptop (notebook, Ipad), a televízió és a háztartási gépek szerepelnek.

A megelőzésnél kezdődik minden

Ahhoz, hogy nyugodtan mehessünk el a munkába vagy éppen hosszabb időre kikapcsolódni, elengedhetetlen egy jó lakásbiztosítás. Szerződéskötéskor a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét is meg kell határoznunk, amit nagyban megkönnyíthetünk, ha pontos leltárt készítünk.
Persze a megelőzésre is érdemes odafigyelni, főleg, ha hosszabb időre megyünk el otthonról. A legjobb, ha gondoskodunk riasztóról, és a legnagyobb értékeinket széfbe helyezzük. Nagyobb összeget semmiképp se tartsunk a lakásban. Ha van olyan szomszédunk, akiben megbízunk, megkérhetjük, hogy figyeljen oda otthonunkra, amíg mi távol vagyunk.
A közösségi oldalakra csak elsőre tűnik jó ötletnek kiírni azt, hogy elutazunk, mivel gyakran előfordul, hogy a betörők megfigyelik a kiszemelt áldozat üzenőfalát, és amikor nyilvánvalóvá válik, hogy tiszta a pálya, azonnal akcióba is lépnek.

A lakástüzek időszaka

A KSH adatai szerint csak 2015-ben 6512 lakástüzet regisztráltak Magyarországon. A karácsonyi-újévi időszakban évente átlagosan duplájára emelkedik az ilyen esetek száma, amelyeket még mindig pl. karácsonyfaizzók és csillagszórók, illetve a rosszul rögzített vagy magára hagyott adventi gyertyák okozzák.
Egy hirtelen fellángoló, kisebb tűz is több milliós károkat tud okozni az otthonunkban, ezért sem szabad megfeledkezni egy megfelelő lakásbiztosítás megkötéséről.

Régi a fűtés? A lakásod bánhatja

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi adatai szerint csupán december első két hetében több mint háromszáz lakástűz történt, sérültekkel és több halottal is. A katasztrófavédők szerint sokszor a fűtőrendszer meghibásodása, vagy nem megfelelő használata okozza a tüzeket, mivel sokan elsumákolják a tűzvédelmi ellenőrzéseket.
Szén-monoxid mérgezés is több történik decemberben, illetve általában a téli hónapokban is, mivel hajlamosak vagyunk előzetes átvizsgáltatás nélkül beindítani az akár fél-egy éve nem használt fűtési rendszert. Otthonunk és családunk védelme érdekében nem árt beruházni egy szén-monoxid mérőre sem, ezeket az illetékes hatóságok évente tesztelik, érdemes az ajánlott készüléket megvenni.

Forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, vizsgálja felül meglévő lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben

Az év végén sokan kapnak bónuszt vagy prémiumot a munkahelyükön, és január elejére ezeket már jellemzően jóvá is írják a bankszámlákon. Persze ezt nem feltétlenül kell rögtön elkölteni, érdemes lehet (akár csak egy részét is) félretenni. Összegyűjtöttünk hat tippet, amibe érdemes lehet az év végi bónuszt befektetni.

Bankbetét
A bankbetétek kamatai nem túl magasak, azonban könnyen hozzáférhetőek és biztonságos befektetésnek számítanak. Emiatt érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mégis betétbe tegyük az év végi prémiumot. Ha ugyanis szétnézünk a betéti ajánlatok között, akkor akár 2 százalék feletti ajánlattal is találkozhatunk.

Állampapírok
Az állampapírok közül a lakossági állampapírokat érdemes leginkább megvásárolni. Ha rövidtávban gondolkozunk, akkor a Féléves Kincstárjegy, a Kamatozó Kincstárjegy, vagy a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegy közül érdemes válogatni, ezek 2 százalék vagy afeletti éves hozammal kecsegtetnek.
A hosszabb távon gondolkodóknak is jó választás lehet az állampapír, azonban számukra inkább a Prémium Magyar Államkötvényt vagy a Bónusz Magyar Államkötvényt érdemes választani. Ezeknek jellemzően magasabb a kamatuk, mint a rövid futamidejű állampapíroknak, cserébe viszont magasabb hozamot érhetünk el velük. A hosszabb futamidejű állampapírokat érdemes tartós befektetési számlára (TBSZ) vásárolni, ez ugyanis három év után 5 százalékos adókedvezményt ad, öt év után pedig egyáltalán nem kell kamatadót fizetnünk.

Befektetési alapok
A befektetési alapok vásárlásakor érdemes szakértőtől megkérdezni, hogy melyik alapot válasszuk. Érdemes egyébként több befektetési alapba tenni a pénzünket, így csökkentve a kockázatunkat. Ugyan a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre, de 2016-ban is voltak olyan alapok, amelyek az állampapírnál jobban teljesítettek, és idén is várhatóan lesznek ilyen befektetési alapok, ezzel kapcsolatban a szakértők tudnak útmutatást adni nekünk. A befektetési alapokat is érdemes TBSZ-re vásárolni.

Nyugdíjcélú megtakarítás
A nyugdíjcélú megtakarításunkba is fektethetjük a prémiumot. Ha még nincs ilyenünk, akkor az egyszeri nagy befektetést legkönnyebben nyugdíj elő-takarékossági számlára (NYESZ) vagy önkéntes nyugdíjpénztárba (ÖNYP) tehetjük. Az előbbinél nekünk kell kezelni a pénzünket, míg utóbbinál ezt a terhet leveszik a vállunkról.
Persze ha már van nyugdíjcélú megtakarításunk, akkor érdemes lehet abba tenni a pénzünket, a maximálisan kapható adójóváírásra azonban ilyenkor figyeljünk. Érdemes megemlíteni a nyugdíjbiztosítást is, amelynek akár év elején befizethetjük az éves díját, vagy rendkívüli (eseti) díjjal növelhetjük a befizetésünket.

Életbiztosítás
A bónuszunkat egyszeri díjas életbiztosításba is befektethetjük. A legtöbb szolgáltató unit linked típusú terméket kínál ezekből. Ha már van rendszeres díjas életbiztosításunk, akkor erre is befizethetjük a prémiumot rendkívüli díj formájában.

Részvények
Ugyan a kifejezetten nagy kockázatú befektetések közé tartozik, azonban nem szabad megfeledkezni a részvényekről sem. Minden pénzünket kifejezetten hiba lenne ebbe fektetni, azonban a megtakarításunk 5, legfeljebb 10 százalékával lehet hazárdírozni. A hozamok ugyanis kecsegtetők, tavaly például a BUX (budapesti) részvényindex több mint 33 százalékot hozott, és a nagy nemzetközi tőzsdék is jól teljesítettek. A német DAX 7 százalékot, a londoni FTSE 13 százalékot, a new yorki S&P 500 pedig 11 százalékot nőtt 2016-ban.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gazdálkodjon okosan év végi bónuszával! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni

Európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak, ha az összegeket a vásárlóerő alapján hasonlítjuk össze. Ezzel szemben a luxemburgi és az osztrák kisnyugdíjasok dőzsölhetnek, ezekben az országokban ugyanis a nyugdíjminimum is több százezer forintra rúg.

Szinte minden héten jelennek meg újabb cikkek, tanulmányok, amelyek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vitatják. Hazánkban a népesség átlagéletkora folyamatosan növekszik, ami komoly kihívás elé állít minket, hiszen a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Ráadásul a jelenleg közel 2 millió nyugdíjasnak több mint a fele már most is 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta.
Az MNB 2016-ban megjelent tanulmánya szerint, a következő 20 évben még nem lesz gond a magyar nyugdíjrendszerrel, hiszen a bevételek fedezik majd a kiadásokat. Hosszabb távon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege egyre nagyobb hiányt mutat.
Persze ez probléma nem csak minket foglalkoztat, az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai a környező európai országokat sem kerülték el. Azonban ahány ország, annyiféle nyugdíjrendszer. Ezért most annak próbáltunk utánajárni, milyen a magyar nyugdíjasok helyzete a közelünkben lévő országokhoz képest.

Hátul kullogunk a rangsorban
A KSH frissen megjelent tanulmányában az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve, az öregségi nyugdíjasokra jutó éves nyugdíjösszegeket egy speciális fiktív pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben hasonlította össze.
A kutatás megmutatta, hogy európai uniós összehasonlításban nincsenek túl jó helyzetben a magyar nyugdíjasok, csupán pár országot tudtunk magunk mögé utasítani. Az összesítésben az utolsó helyre Bulgária került, ahol egy átlagos öregségi nyugdíj feleannyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elegendő, mint hazánkban. Ezzel szemben az átlagos luxemburgi, vagy az osztrák öregségi nyugdíj két és félszer több termék megvásárlásra elegendő.

Nyugdíjminimummal sem vagyunk elkényeztetve
AZ OECD legutóbbi tanulmányában tagállamait és a vele együttműködésben lévő országokat vette górcső alá. Bár nincsen minden országban törvényileg szabályozva a nyugdíjminimum összege, de az összehasonlítás kedvérét érdemes megnéznünk ebből is néhányat.
A tanulmányban szerepelő országok közül Luxemburgban folyósítják a legmagasabb nyugdíjminimumot, ami forintra átszámolva közel 530 ezer forintra tehető. De az osztrák nyugdíjasok sincsenek rossz helyzetben, ott a legkisebb nyugdíj 250 ezer forint körül mozog, holott Magyarországon mindössze 28 500 a nyugdíjminimum összege.

Szlovákiában magasabb az átlagnyugdíj
Vagyis a két tanulmány szerint egybehangzóan jól élhetnek a nyugdíjasok Luxemburgban és Ausztriában, amíg a magyar nyugdíjasok ettől a színvonaltól jóval elmaradva, valahol a cseh, szlovén és a szlovák nyugdíjasokkal vannak egy színvonalon.
Érdekesség azonban, hogy míg a vásárlóerő tekintetében magunk mögé utasítjuk a szlovák nyugdíjasokat, az átlagnyugdíjat összehasonlítva csaknem 20 ezer forinttal kapunk kevesebbet. Átszámolva egy szlovák nyugdíjas 2016-ban átlagosan 128 960 forintot vihetett haza, a magyar átlagnyugdíj ugyanebben az évben pedig 109 561 forintra volt tehető egy hónapban.

Az sem mindegy, melyik megyében lakunk
Bár a magyar és a külföldi nyugdíjak között nagy különbségek vannak, érdemes tudunk azt is, hogy Magyarországon belül is nagy eltérések vannak a nyugdíjak között.
A legmagasabb nyugdíjat 2016-ban az előző évekhez hasonlóan Budapesten folyósították, havonta átlagosan 143 805 forintot. De 120 ezer forint feletti összeget kapnak a Pest, Fehér, Veszprém és Komárom-Esztergomban élő nyugdíjasok is.
A legkevesebb nyugdíjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő nyugdíjasoknak viszi a postás: havonta 107 912 forintot, ami közel 36 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a Budapestiek kapnak. Ezek a különbségek azonban a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságával, az eltérő szolgálati idővel magyarázhatóak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen nyugdíjas éveire már most! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Valaki hatalmasat kaszált Leia hercegnő halálán
2017 január 03.
Kategória:
Életbiztosítás

Valaki hatalmasat kaszált Leia hercegnő halálán

Az őt alakító Carrie Fisher váratlan halála minden idők legnagyobb biztosítási összegét hozta a Disneynek.

Az Insurance Insider üzleti magazin beszámolója szerint a Disney meglehetősen előrelátó volt, amikor bebiztosította magát arra az esetre, ha Carrie Fisher nem tudná eljátszani a szerződésben vállalt szerepét Leia hercengőként. A Lloydsnál kötött biztosítás abban az esetben kárpótolja a filmgyártót, amennyiben Fisher nem szerepel az új Star Wars trilógia mindhárom részében, ezzel mintegy 41 millió dollárra (12 milliárd forintra) jogosult.
A 60 esztendős színésznő, aki hosszú idő után a 2015-ben bemutatott Star Wars - Az ébredő Erő című epizódban játszotta el ismét Leiát, december 23-án egy Londonból Los Angelesbe tartó repülőn kapott szívrohamot, majd pár nappal később, 27-én elhunyt. A stúdió bejelentése szerint Fisher még befejezte az űreposz 2017 decemberében mozikba kerülő 8. epizódját, de a 9. rész felvételei még nem kezdődtek el. A Disney egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogy hogyan pótolják majd őt a 9. epizódban.

Forrás: privatbankar.hu

December 31. több biztosítás esetében is fontos határidő
2016 december 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Életbiztosítás

December 31. több biztosítás esetében is fontos határidő

A nyugdíjbiztosításoknál és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások egy részénél is fontos határnap az év utolsó napja.

Az idei évre járó maximum 130 ezer forint adókedvezmény kihasználása miatt az elmúlt hetekben 10-15 ezren köthettek új nyugdíjbiztosítási szerződést, az adójóváírás megszerzésének azonban feltétele, hogy az idei évre szánt díj 2016 végéig be is érkezzen a számlára - figyelmeztet az Union Biztosító az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Rámutatnak: a nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke. Míg 2014-ben 70 ezer, tavaly már 120 ezer adókedvezményes szerződés szerepelt a biztosítók állományában, az Union szakemberei szerint 2016 végére ez a szám 200 ezer fölé emelkedhet. Jelenleg mintegy 80 különböző nyugdíjbiztosítási konstrukció létezik a piacon, minden életbiztosítással foglalkozó biztosító palettáján van legalább 2-3 ilyen termék. Ezen a téren folyamatos a termékfejlesztés, online módon már akár minimális, 1 százalék alatti TKM (teljes költségmutató) mellett is elérhető a nyugdíjbiztosítás.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy annak a mintegy 120 ezer autósnak, akik december elsejéig felmondták az idei év végén lejáró gépjármű-felelősségbiztosításukat, december 31-én éjfélig kell új kgfb- szerződést kötniük. Bár az érintett autósok zöme már a novemberi felmondással egy időben intézkedett az új biztosításról is, az előző évek tapasztalatai alapján mintegy 4-5 ezren erre csak december végéig kerítenek sort.
Jelezték: aki az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad, és amellett, hogy súlyos kockázatot vállal, a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint. Emiatt azoknak is célszerű utánajárniuk szerződésük sorsának, akik intézkedtek ugyan az új szerződésről, de az aláírt megbízásról máig nem kaptak visszajelzést a biztosítótól vagy a közvetítő alkusztól. Az első díjrészlet befizetésére ugyanakkor március 1-jéig van lehetőségük az érintett autósoknak - hívják fel a figyelmet.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Még gyorsan van ideje nyugdíjbiztosítását és kötelező gépjármű biztosítását is megkötnie az új év előtt! Használja kalkulátorainkat: 
Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Nevetséges, milyen kevés nyugdíjat kapnak a minimálbéresek
2016 december 22.
Kategória:
Életbiztosítás

Nevetséges, milyen kevés nyugdíjat kapnak a minimálbéresek

Egyes felmérések szerint tízből kilencen nem bíznák magukat a magyar nyugdíjrendszerre. Éppen ezért egyre többen néznek utána a megtakarítási lehetőségeknek. Az állam pedig többféle megtakarítási formát is támogat, mégpedig adókedvezmény formájában. Aki azonban élni szeretne a kedvezményekkel, annak nem szabad elfelejtenie egy közelgő fontos határidőt.

A nyugdíjrendszer bizonytalanságai miatt nehéz előre pontosan megmondani, hogy a jelenlegi jövedelmünk alapján, mekkora nyugdíjra számíthatunk majd az idősebb éveinkben. Farkas András nyugdíjszakértő korábbi megkeresésünkre azonban azt mondta, hogy ha valaki egész életében minimálbérre volt bejelentve, akkor átlagosan a nyugdíja havi 30 és 50 ezer forint közötti összeg lehet - vagy kisebb, hiszen a szolgálati idő hosszától is függ a nyugdíj összege.
Amennyiben pedig a fizetésünk a jelenlegi átlagkeresettel egyezik meg, akkor feltehetően 100 és 200 ezer forint közötti sávba esik majd a nyugdíjunk, ha elegendő szolgálati idővel rendelkezünk.
Ha valakinek ma nyugdíjasként az állami nyugdíja mellé 100 000 Ft életjáradékra lenne szüksége nyugdíjkiegészítésként, akkor körülbelül 20 millió forintot kellett volna felhalmoznia a munkával töltött évek alatt.

Sok kicsi sokra megy
A legtöbben már tudják, hogy szükségük lenne valamilyen nyugdíjcélú megtakarításra, a valódi cselekvés azonban csak lassabban követi a szándékot. A kutatások ugyanis azt is mutatják, hogy sok mai nyugdíjas megbánta, hogy nem kezdett el takarékoskodni akkor, amikor még megtehette volna - világít rá Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.
Ha azonban már 20-30 éves korunk környékén félreteszünk havi 5-10 ezer forintot, már ezzel is sokmilliós megtakarítást tudunk felhalmozni.
A megtakarítást azonban soha nem késő elkezdeni, ugyanis egy nyugdíjbiztosítás, akár néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt is jó döntés lehet. Ekkor azonban már érdemes nagyobb összeget, akár egy összegben -majd eseti befizetésekkel kiegészíteni - befektetni, hiszen akkor számíthatunk jelentősebb havi nyugdíj-kiegészítésre.

Érdemes lehet most elkezdeni
A nyugdíjbiztosítások estében a befektetési döntésekben a biztosító segít, de lehetőségünk van egy teljesen egyedi portfólió összeállítására is. A megtakarított pénzünket adómentesen nyugdíjasként kaphatjuk meg. De abban az esetben, ha idő előtt szükségünk lenne a pénzre, akkor az addig igénybe vett adójóváírást 20 százalékkal növelten kell visszafizetnünk az adóhatóságnak.

Hogy működik az adójóváírás?
Az adójóváírást a személyi jövedelemadót fizető szerződők kaphatják meg, ami a biztosító által évente kiadott adóigazolás alapján igényelhető az adóbevallásban.
Lassan közeledik az év vége, ezért érdemes lehet elgondolkoznunk azon, hogy most vágjunk bele a nyugdíjbiztosításba. Hiszen nagyon fontos, hogy a befizetésünk még 2016 végéig beérkezzen. Ugyanis az adóév végéig - december 31-éig - még optimalizálható az adójóváírás összege.
Ha nyugdíjbiztosítással rendelkezünk, akkor az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint adójóváírást kaphatunk a nyugdíjbiztosítási számlánkon. Ennek teljes mértékű igénybevételéhez pedig minden évben 650 ezer forintot kell befizetnünk biztosítási díjként. Ezért, akinek már van szerződése még most érdemes átgondolnia azt, hogy ott kihasználta-e maximálisan a lehetőségeit, ki tudja-e egészíteni eseti, rendkívüli befizetéssel.

Egy kis megtakarítás is elég lehet
Az induláshoz már az is elég lehet, ha most van némi megtakarított pénzünk, de azt még nem tudjuk, hogy a jövőben hogyan fogunk tudni rendszeresen félretenni. Ilyen esetben köthetünk például egyszeri díjas biztosítást. Ennek lényege, hogy amit most befizetünk, arra megkapjuk az adójóváírást és ezt hozamokkal növelten fogjuk visszakapni nyugdíjba vonuláskor. Ráadásul később eseti díjakkal - amikre szintén kaphatunk adójóváírást - még növelhetjük is ezt az összeget.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoljon Ön is időben nyugdíjas éveire! Nyugdíjbizosítás kalkulátor >>
 

Fokozottan figyeljünk értékeinkre az ünnepek alatt!
2016 december 21.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Fokozottan figyeljünk értékeinkre az ünnepek alatt!

A karácsonyi időszakban és szilveszter éjszakáján megnő az anyagi veszteséget és kárt okozó esetek száma, és nem szabad alábecsülnünk a karácsonyfa és a tűzijátékok által okozott károk összegét sem. Mielőtt káreseményünk keletkezne, az ünnepek előtt érdemes átnézni, hogy milyen biztosítási fedezetekkel rendelkezünk.

Az Allianz Hungária Zrt. statisztikái alapján az előző 5 év téli szüneteiben a legtöbb tűzeset szilveszter napján történt, emellett a káresemények mennyiségét nézve kiemelkedik még szenteste és december 27-e is. December 28-án keletkezik átlagosan a legkevesebb tűz. Jó hír, hogy 2011 óta csökkenő tendenciát látunk az ilyen jellegű káresemények számát tekintve. A legtöbb tűzesetet társaságunk 2011-ben regisztrálta, a legkevesebbet 2014-ben. Azonban a karácsonyi tűzesetekre elmondható, hogy az átlagos kárösszegüket tekintve, ezek jellemzően nagy károk. Ennek elsősorban az az oka, hogy rengeteg gyúlékony anyaggal vesszük körbe magunkat ezekben a napokban. Az utóbbi években a legnagyobb lakossági kárkifizetést egy családi ház teljes leégése okozta, ez több mint 27 millió forintos kárt jelentett. A legszomorúbb, hogy mindez szenteste történt és nemcsak egy család karácsonyi ünneplését, de az újév kezdetét is elrontotta.

Gyertya, adventi koszorú, csillagszóró, tűzijáték – csak pár elengedhetetlen és gyúlékony karácsonyi kellék, amely körülvesz bennünket decemberben. Szilveszter éjszaka mindannyian ünnepelünk, és tűzijátékokkal, petárdákkal, valamint pezsgővel köszöntjük az újévet, hogy látványosabbá tegyük az újesztendő eljövetelét. Az élmények mellett ezek a hangulatfokozók kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak, ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak” – hívta fel a figyelmet Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfólió-menedzsment igazgatója.
Ha a lehulló tűzijáték sérülést okoz az autónkon, betörik a szélvédő, vagy szilveszter éjjel megrongálják, akkor a károkra a casco biztosítás nyújthat fedezetet. Baleset miatti sérülésünk esetén az otthonbiztosítás mellé választható kiegészítő baleset- vagy egészségbiztosítás szolgáltatásai nyújthatnak segítséget.
Azonban a biztosítót mentesíti a szolgáltatási kötelezettség alól, ha az adott baleset vagy kár a túlzott alkoholfogyasztásunk következménye – ezt azért szükséges kiemelni, mert kárszakértőink számos olyan káresettel találkoznak szilvesztert követően, amelyek bekövetkezésében az alkohol jelentős szerepet játszik.
Minden esetben figyeljünk a nyílt láng használatával járó eszközökre, sose hagyjuk azokat őrizetlenül, biztosítsuk, hogy a karácsonyi ünnepek és az újévbe való átlépés valóban felejthetetlen és kellemes emlékeket hagyjon bennünk és környezetünkben! Minden ügyfelünknek nyugodt, békés ünnepeket és boldog új évet kívánunk!” – zárta gondolatait Szőke Tamás.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül időben lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz
2016 december 21.
Kategória:
Életbiztosítás

Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz

A nyugdíjas éveinkre készülve több olyan megtakarítást is választhatunk, ami 20 százalékos adókedvezményt nyújt. Az egyik ilyen a nyugdíjbiztosítás. De hogyan kezdjünk neki a megtakarításnak és mit kell ahhoz tennünk, hogy biztosan megkapjuk az adójóváírást?

Amikor nyugdíjra teszünk félre, akkor alapvetően három termék jöhet szóba, a 2014 óta elérhető nyugdíjbiztosítás, a 90-es évek óta elérhető önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a befektetéshez értők számára a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom termék 20 százalékos adójóváírást ad, most a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításról?
A nyugdíjbiztosítás leginkább abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez elsőre szigorú megkötésnek tűnhet, azonban a nyugdíjbiztosítás jó választás azoknak, akik nehezen takarékoskodnak, ugyanis a termék maga rákényszerít arra, hogy gondoskodjunk a jövőnkről.

Nem ez az egyetlen különbség a három nyugdíjcélú megtakarítás között, a befektetésbe való beleszólási lehetőségeink is változók:

  1. A nyugdíjbiztosításnál az egyik lehetőség, hogy mi alakítunk ki egy befektetési portfóliót a rendelkezésre álló eszközalapokból, ha szükséges biztosításközvetítő segítségével. A portfólió módosítására bármikor van lehetőségünk. A másik lehetőség, hogy fix hozamú terméket, klasszikus életbiztosítást választunk. Több biztosító ajánl olyan módszert (vagy eszközalapot), amelynek keretében a biztosító automatikusan átrendezi a portfóliót, a hátralévő tartamot figyelembe véve. (A lejárat felé közeledve egyre kisebb arányban szerepelnek kockázatos eszközök a portfólióban.)
  2. Az ÖNYP-nél már kész portfóliókból választhatunk ki egyet, amelyek között legfeljebb évente érdemes váltani.
  3. A NYESZ-nél a befektetéseinket teljes mértékben mi kezeljük egy értékpapírszámlához hasonlóan, a szolgáltató útmutatást adhat ebben.

Ebből a szempontból annak lehet érdemes a nyugdíjbiztosítást választani, aki bombabiztos, fix hozamot szeretne egy klasszikus életbiztosítás választásával, vagy aki egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás keretein belül rugalmasan szeretné kezelni a megtakarításait, azonban nem szeretne napi szinten ezzel foglalkozni.

Hogy néz ki a gyakorlatban a nyugdíjbiztosítás?
Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.
Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.
Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.
Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók különböző nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk
2016 december 19.
Kategória:
Életbiztosítás

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk

A megtakarítás fontossága egyre nagyobb figyelmet kap - nem véletlenül, hiszen nálunk még reformra vár a nyugdíjrendszer, a pénzügyi tervezésnek viszont még nincs jelentős, generációkon átívelő hagyománya. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mit érdemes meglépni ahhoz, hogy nyugdíjasként se kelljen lemondani az anyagi biztonságról.

Akit a gólya nem egy fényűzően élő, nagyon jó módú családba pottyantott, az legkésőbb a húszas évei elején ráeszmél arra: alapos tervezésre és előrelátásra van szüksége, hogy pénzügyileg stabil életet biztosíthasson magának.
Egy átlagos magyar ember életét anyagi szempontból valahogy úgy lehetne felvázolni, hogy a húszas évei elején még masszívan a "túlélésre" játszik, igyekszik jó munkahelyet találni, és anyagilag a saját lábára állni. A húszas évei második felében, és a harmincas évei elején lakásra gyűjt, később a gyermekek taníttatására tesz félre, és csak a negyvenes évei elején kezd el először gondolkodni a nyugdíjas éveken. Legalábbis általában ez a megtakarítások fontossági sorrendje. És ezek még csak a nagyobb, hosszabb távú megtakarítási célok.

A nyugdíjas évekre viszont még mindig kicsit "későn" gondolnak az emberek, mert távolinak tűnik, "ráérünk arra még". Pedig valójában a nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán kezdeni. Ha kisebb összegeket rendszeresen félretesz az ember, néhány évtized alatt igen csinos vagyon gyűlhet össze.
Épp ez az oka, hogy egyre több pénzintézet próbálja felhívni a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és számos kutatás is készült arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha öngondoskodásról van szó. A magyarok több mint harmadának azonban még mindig nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, sokan továbbra is arra számítanak, hogy majd az állam gondoskodik róluk.
Azzal viszont nem számolnak, hogy mint ahogy az az elöregedő társadalmakban törvényszerű, így nálunk is folyamatosan csökkennek az állami nyugdíjak. Az Eurostat számításai azt jelzik, hogy 2060-ban már 29 százalék lehet a 65 év feletti népesség aránya. Ennek következménye, hogy arányaiban egyre kevesebb gazdaságilag aktív dolgozónak kellene eltartania az időseket. Leegyszerűsítve: ma 4 dolgozó 3 nyugdíjast tart el, addig az előrejelzések szerint néhány évtized múlva 4 dolgozónak 6 nyugdíjast kellene eltartania. Az öngondoskodásra is egyre nagyobb szükség lesz. Ezt felismerve már az állam is támogat több nyugdíjcélú megtakarítást.

Minél előbb, annál jobb
Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Támogatott megtakarítások
Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam. Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.
Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.
Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).
Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Függetlenül attól, hogy melyik termék a legszimpatikusabb, érdemes minél jobban szétnézni a piacon, és alapos mérlegelés után meghozni a döntést. Vagy akár többet is választani, hiszen a több lábon állás megtakarítási szempontból is kifizetődő lehet. Így pedig maximalizálható az adójóváírás mértéke is: az önkéntes pénztárak, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás kedvezménye együttesen maximálisan 280 ezer forint lehet.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak

December van, mindenki készülődik karácsonyra és az újesztendőre: beszerezzük az utolsó díszeket a fenyőfára, átgondoljuk, hogy milyen finomsággal készülünk a vendégeknek, valamint az év utolsó napjait a pihenésnek és a feltöltődésnek szenteljük. De legnagyobb nyugalmunkat is megzavarhatja számos kellemetlenség, például egy betörés, amire a statisztikák szerint elég nagy az esély.

Az Allianz Hungária Zrt. utánajárt, és az elmúlt 5 év statisztikákból kiderült, hogy december hónapban közel megduplázódik a betöréses lopások aránya, s a decemberre a tűzesetek mellett a betöréses lopáskár a legjellemzőbb. A tél a betörések szempontjából sem a legrózsásabb évszak, ugyanis ezeket a károkat tekintve a második legveszélyeztetettebb hónap a január.

„Nemcsak arányaiban több a betöréses lopáskár és rabláskár decemberben, hanem abszolút értékben is, az elmúlt 5 év átlaga alapján több mint 300 káreseményről beszélhetünk – hangsúlyozza dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az átlagos kárkifizetés több mint 170 ezer forint, de ne feledjük, hogy a maximális kárérték akár a többmillió forintot is elérheti. Előző évben is volt rá példa, hogy rablás miatt közel 3 millió forintos kárt szenvedett egyik ügyfelünk karácsony előtt.”

Dr. Borsányi Gábor szerint azonban jó hír, hogy az adatok szerint csökkenés figyelhető meg az elmúlt 2 év betöréseinek mennyiségét tekintve. Kérdés, hogy idén folytatódik-e ez a tendencia. Az Allianz kárrendezési igazgatója figyelmeztet, mindegy, hogy lakásban élünk vagy családi házunk van, a rosszakarók nem feltétlenül a főépület jellege szerint válogatnak.
A kedvelt célpontok azok az épületek, ahol nem zárják a kapukat vagy nincs megfelelő védelemmel ellátva az ingatlan. Ezért javasolja, hogy mindenképp megfelelő értéken biztosítsuk az értékeinket és ha el is utazunk valamennyire időre, gondoskodjunk az ingatlanunk védelméről. A Reszkessetek betörők című film az elmúlt 25 évben nemcsak mindannyiunk karácsonyi szórakozásáért felelt, de arra is megtanította az embereket, hogy ne hagyják őrizetlenül lakásukat vagy házukat az ünnepek alatt, ugyanis sok betörő csak a megfelelő pillanatra vár.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: VIgyázzon értékeire és lakására az ünnepek alatt is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak