Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Így kerülheted el a viharkárokat: mutatjuk, mire figyelj okvetlenül
2018 június 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Így kerülheted el a viharkárokat: mutatjuk, mire figyelj okvetlenül

Múlt hét péntek óta szinte folyamatosak az országon átvonuló viharok, amelyek jelentős mennyiségű esővel, jéggel és széllel járnak, így komoly károkat okoznak. Éppen ezért fontos, hogy mindenki képbe kerüljön, milyen intézkedésekkel mérsékelhetők, illetve előzhetők meg a viharkárok.

Péntektől kezdődően az elmúlt hétvégén országos viharok okoztak károkat. Kedd reggelig majdnem ezer darab kárbejelentés érkezett a piacvezető lakásbiztosítóhoz. Az Aegon Magyarország ügyfelei által becsült kárösszeg meghaladja a 140 millió forintot, az átlagkár 147 ezer forint.

A legtöbb kárbejelentés Bács-Kiskun megyéből (204 db) érkezett, ezt Pest (114 db) és a főváros (85 db) követte. A villámcsapás közel 370 esetben okozott kárt, de a vihar (189 db) és a felhőszakadás (167 db) is jelentős mértékben hozzájárult a károkhoz a biztosító ügyfeleinél.

A viharokról való tekintettel a biztosító társaság szakértői összegyűjtöttek néhány hasznos tanácsot, amellyel a károkat megelőzhetjük, vagy mérsékelhetjük még akkor is, ha hirtelen csap le a vihar:

  • Mielőtt elmegyünk otthonról, érdemes ellenőrizni az ablakokat, hogy be vannak-e zárva. Amennyiben nyitva maradnak, a huzat tárgyakat sodorhat le, betörheti az ablakot. Ráadásul a nyitva maradt nyílászárókon a csapadék bejut a lakásba, és eláztathatja a falat, a parkettát, a szőnyeget.
  • A kerti bútorokat vigyük fedett vagy védett helyre, ha nem tartózkodunk otthon. A vihar kárt okozhat a szabadban tartott tárgyakban.
  • Évente 35 ezer villámcsapás okozhat károkat Magyarországon. A drágább elektromos berendezések még villámhárító mellett sincsenek teljes biztonságban, a villám okozta elektromos zárlat tönkre teheti a készüléket és akár tüzet is okozhat. A villámcsapás okozta károk ellen a biztosítás mellett túlfeszültségvédelmi eszközökkel is védheti magát, ha pedig elutazik, az elektromos berendezéseket húzza ki a konnektorból!
  • A ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le, ellenőrizzük rendszeresen az épület tetőszerkezetét!
  • Készüljünk fel az áramszünetre, legyen könnyen elérhető helyen a működőképes elemlámpa!
  • Nyáron mindig fokozottan figyeljünk az időjárás-előrejelzésre, ha felkészülünk, megvédhetjük nemcsak értékeinket, de saját és családunk biztonságát is!

Mit tehetünk, ha hirtelen csap le ránk a vihar?

  • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be!
  • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket!
  • Ha nem otthon tartózkodunk, keressünk védett, stabil helyet!
  • Álljunk autónkkal biztonságos, zárt helyre!
  • Kerüljük el a fákat, épületeket, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
  • Védjük fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól!
  • Tartsuk erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól!
  • Maradjunk távol a leszakadt, életveszélyes villamos távvezetéktől!

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás nélkül kockázatos dolgozni - diákmunkások külföldön is
2018 június 12.
Kategória:
Utasbiztosítás

Biztosítás nélkül kockázatos dolgozni - diákmunkások külföldön is

A nyári munkára készülő diákoknak van most a legnagyobb szükségük a biztosításra – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz cég annak kapcsán, hogy a munkaerőhiány miatt ezekben a hónapokban szinte minden területen a fiataloktól remélik a megoldást. Ebből akár baj is lehet. Legalábbis akkor, ha a diákok az egyre több pénz reményében „ész nélkül” bármibe belevágnak. Főleg külföldön.

Az egekig felértékelődött a diákmunka, szinte nincs olyan szakterület, ahol ne fogadnák örömmel, sőt ne várnák repesve a fiatalokat. Az építkezéstől kezdve szinte mindenhol mesésnek tűnő fizetést ígérnek a fiataloknak. Félő, hogy a jó pénz reményében sokan felelőtlenül belevágnak olyasmibe is, ami esetleg meghaladja a fizikai erejüket, állóképességüket, stb. – hívja fel a figyelmet a jelenség veszélyeire a CLB biztosítási alkusz cég. A diákok iránti igény miatt felfokozott hangulatban viszont szó sem esik egy fontos dologról, nevezetesen arról, hogy éppen ebben az időszakban mennyire fontos egy jó biztosítás, hiszen – sajnos – a diákmunka gyakran sérülésekkel jár – magyarázza Németh Péter, a CLB kommunikációs és online értékesítési igazgatója. Tapasztalatlanok, esetleg figyelmetlenek és természetesen gyakorlatlanok a diákmunkások, pedig idén vélhetően minden eddiginél többen szegődnek majd el, akár nehéz fizikai munkára is, mert ez utóbbiért még az egyébként is jelentősen felkúszott óradíjaknál is többet adnak.

A fiatalok nagy többsége külföldre szerződne el a nyárra – olvasható egyre több közvélemény-kutatásban. Félő azonban, hogy rájuk is igaz az általános megállapítás: minden második magyar biztosítás nélkül utazik. Márpedig a külföldi idénymunkára készülőknek, még a diákmunkásoknak is kiemelten fontos utasbiztosítást kötni – figyelmeztet a CLB szakértője. Rájuk ugyanis a néhány hetes munka során legalább annyi – ha nem több – veszély leselkedik, mint a turistákra. Ezért a külföldi és a belföldi munkára készülőknek is be kell jelenteniük a biztosítójuknál, amikor szerződést kötnek, hogy dolgozni fognak. Ezt nemcsak személyesen, hanem az online felületeken is meg lehet, sőt, meg kell tenni. A biztosítók ugyanis egy esetleges baleseti kártérítésnél különbséget tehetnek a turistaként átélt és a munkavégzés miatt bekövetkezett baleset és az arra járó összeg között – magyarázza a kommunikációs vezető. Amennyiben pontos a biztosítás – esetünkben benne van a kitétel: munkavégzés – rendben lesz a kártérítés is. Németh figyelmeztet: a tengeren túlra készülőknek ezt külön jelezniük kell. Az ő biztosításuk az átlagosnál némileg többe kerülhet, de adott esetben, a kártérítésben sokszorosan megtérülhet.

A cég tapasztalatai szerint nem lehet eleget beszélni az utasbiztosítás fontosságáról, különösen a nagy nyári turistaszezonban, hiszen annak egy balesetben, s következményeiben – mentő, orvosi ellátás, kórház, hazaszállítás, stb. – felbecsülhetetlen értéke van. Azt, hogy valójában mennyit ér a biztosítás, a saját bőrükön érzik azok, akik e nélkül utaznak, s balesetet szenvednek. A határon túli orvosi ellátás és egyéb kiegészítő segítség végösszege ugyanis alapesetben, bonyodalmaktól mentes lefolyásban is elérheti a több százezer forintot. A kiegyenlítésre két lehetőség van: a biztosító rendezi vagy maga a sérült fizet. Az ellátó országnak mindegy, honnan érkezik a pénz, ám egy biztos: még a milliós tételt is behajtja a szerencsétlenül járt turistán, hiába nem volt biztosítása.

CLB TIPP: Külföldi munkalehetőség és nyaralás előtt gondoljon az utasbiztosításra is! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Hiába van bebiztosítva az otthonod: ezért bukhatsz el baj esetén mindent
2018 június 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hiába van bebiztosítva az otthonod: ezért bukhatsz el baj esetén mindent

A magyarországi lakásállomány harmada még mindig nincsen biztosítva, de az érvényben lévő szerződések esetén is fennáll az a veszély, hogy az ingatlanok alulbiztosítottak. Az emberek jelentős része szeret szakemberekre hagyatkozni akkor, amikor pénzügyekben dönt, pedig egy lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfél ismeri a legjobban a lakásával kapcsolatos, egy megfelelő biztosítás megkötéséhez szükséges információt. Az alábbiakban néhány olyan szempontra hívnánk fel a figyelmet, melyek figyelembevételével elkerülhetjük, hogy használhatatlan biztosításra szórjuk el a pénzünket.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlanból több mint 1 millióra még nem kötöttek biztosítást. Pedig tudnának miből válogatni a lakástulajdonosok: a piacon jelen lévő biztosítóknak több tucat olyan termékük van, melyek jelenleg is elérhetőek. Ugyanakkor az érvényben lévő szerződéseknél is kérdéses, hogy mekkora arányuk nyújt valós védelmet egy esetleges káresemény bekövetkeztekor.

Rengeteg szerződést ugyanis nem a kellő körültekintéssel kötnek meg, de az is gyakori, hogy a lakástulajdonos olyan régen kötött biztosítást, hogy az már nem felel meg a jelenlegi körülményeknek. Végső soron a veszély mindkét esetben ugyanaz: kár esetén előfordulhat, hogy hiába fizette az ügyfél akár hosszú éveken át a biztosítási díjat, a biztosító nem, vagy nem eleget fog fizetni a károk rendezésére.

Hogy kerülhetjük el a bajt?

Az egyik legfontosabb, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítottságát: tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant, mert lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződés megkötésekor alaposan gondoljuk át, hogy mennyibe is kerülhetne az ingatlan helyreállítása. Fontos, hogy a helyreállítása, ugyanis a biztosítók az újjáépítési értékre kötik a lakásbiztosításokat. Tehát lehetséges, hogy az ingatlanunkat el tudnánk adni 25 millió forintért, de ha 20 millió forintba kerül az újjáépítése, akkor a biztosítás megkötése szempontjából az utóbbi összeg lesz a meghatározó.

A másik dolog, amelyre figyelnünk kell, az úgynevezett indexálás (értékkövetés). A biztosító évente egyszer, a KSH által nyilvánosságra hozott adatok alapján indexálja a biztosítást. Ezt azért teszi meg, mert az alapanyagok, a munkaerő árának emelkedése következtében elképzelhető, hogy idén már csak drágábban lehetne újjáépíteni az ingatlanunkat, mint a tavalyi évben. Tehát a tavaly meghatározott biztosítási értékhatár elavulhat, így ezt érdemes az éppen aktuális viszonyoknak megfelelően módosítani.

Az indexálást az ügyfél nem köteles elfogadni, ám ezzel azt veszélyezteti, hogy a biztosítása idővel "elavul". Nem véletlen, hogy a biztosítók, de maga a MABISZ is azt javasolja, hogy legalább évente egyszer vizsgáljuk felül a lakásszerződéseket.

Ne feltétlenül a legolcsóbbat válasszuk

Sokan már teljesen online kötik meg biztosításaikat, ami egyrészt jó dolog, hiszen ez gyors és kényelmes megoldás. Másrészt ennek van egy olyan hátulütője, hogy az ügyfél akkor találkozik először a biztosító szakemberével, amikor az kimegy hozzá egy káresemény felméréséhez. A lényeg tehát az, hogy csak az ügyfél tudja ténylegesen, hogy milyen állapotban van a lakása, mennyi lehet annak akár a forgalmi, akár az újjáépítési értéke.

Az általunk kiválasztott biztosító kalkulátora csupán az ingatlan általunk megadott, legalapvetőbb tulajdonságai alapján tud díjat kalkulálni. Ez alapján viszonylag pontosan ki tudja számítani, hogy mennyit ér maga az ingatlan, ám azt már nem, hogy a benne lévő ingóságok mennyit érhetnek. Hiszen két, ugyanakkora, egymás mellett elhelyezkedő ingatlan közül az egyik tele lehet pakolva luxuscikkekkel, míg a másik akár üresen is állhat. Értelemszerűen nem egyforma összegre célszerű biztosítani a két ingatlant - a biztosítási összeg meghatározása azonban végső soron az ügyfélen múlik.

Amire szintén érdemes odafigyelni, hogy pontosan mit is tartalmaz a megkötött lakásbiztosításunk. A legtöbb ilyen biztosítás ugyanis több kis "csomagból" épül fel, melyek közül válogathatunk, hogy melyiket kérjük és melyiket nem. Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban egyre szűkül azon káresemények köre, melyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Érdemes ezek között a csomagok között tudatosan válogatni, hiszen lehetnek köztük olyanok, melyekre nincs szükségünk (pl. minek nekünk kisállatbiztosítás, ha nincsen kisállatunk?), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása egyébként is alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káresemény esetén a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést. Például van olyan biztosító, amely kiköti, hogy a pincében tárolt ingóságokat csak akkor biztosítja vízkár ellen, ha azokat nem közvetlenül a földön, hanem meghatározott magasságban tároljuk, például egy raklapon.

Mennyibe kerül egy jó lakásbiztosítás?

A fentiekből következik, hogy nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül egy áltagos lakásbiztosítás, hiszen az ügyféligények, illetve az ingatlan és a benne lévő ingóságok értékei rendkívül sokfélék lehetnek. Értelemszerűen drágábban jöhet ki egy téglaépület, mint egy faépület biztosítási díja, hiszen drágább az alapanyag is. Ugyancsak drágább lehet egy fővárosi vagy egy nyugat-magyarországi ingatlan biztosítási díja, hiszen ha az alapanyagok nem is, ám a munkaerő jóval drágább, tehát végső soron az épület újjáépítése is nagyobb költségből valósítható meg.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!
2018 június 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!

Ha végre megvan álmaink autója, akkor már csak a megfelelő biztosítás kiválasztására van szükségünk. Erre is érdemes időt szánni, alaposan összevetve az ajánlatokat. Igaz, akkor sincs baj, ha később megbánjuk a döntésünket, hiszen évente egyszer meglévő biztosítónkat újra cserélhetjük.

Jókora feltűnést keltett 1888 augusztusában, amikor Bertha Benz és két fia egy Patent-Motorwagen nevű járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Férje, az évtizedekkel később a Mercedes révén világhírűvé vált Karl Benz, német mérnök úgynevezett motorkocsijára a szabadalmat 1886. január 29-én kapta meg – ezért ez tekinthető az automobil születésnapjának. A feltaláló eleinte csak Mannheimen belül furikázott, a városkán kívüli, első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres útját a felesége tette meg, a fáma szerint férje tudta nélkül. Bertha Benz ugyanis szerette volna felhívni a figyelmet az önjáró háromkerekűre, s e szándéka tökéletesen megvalósult. Például azáltal, hogy a karburátort a hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, a rakoncátlankodó féket pedig egy cipésszel javíttatta meg. Ez utóbbival egyébként ő is csatlakozott a feltalálók táborához, ettől számítják ugyanis a fékbetétet létezését.

Alig 7 évet kellett várni ahhoz, hogy az új közlekedési eszköz Magyarországon is megjelenjen. A technikai újdonságokért rajongó budapesti optikai műszerész, bizonyos Hatschek Béla vett 1895-ben Bécsben egy Benz-autót és gurult vele egészen hazáig. Akkor még biztosítóból volt több, szám szerint 12 kis hazánkban. Amelyek természetesen csak akkor kezdtek az autókra is szerződni, amikor azok már olyan mennyiségben futottak az utakon, hogy összeütközve akár jelentős kárt is okozhattak egymásban.

Azt pontosan nem tudni, mikor ütötték nyélbe az első autós biztosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország az élen járt az európai típusú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bevezetésében. Hiszen már 1961-ben csatlakozott az európai Zöldkártya-rendszerhez, autós biztosítási hálózata pedig 1970-re teljesen kiépült. A gépjármű-üzletághoz kötődik a magyar biztosítástörténet egyik jelentős – világszerte figyelemmel kísért – újítása is: a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be. Így küszöbölték ki a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is. Ezt az 1982-től működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája.

Az évek során folyamatosan modernizálódott a biztosításkötés. Míg kezdetben akár egy hétbe is beletelt egy szerződést tető alá hozni, addig ez ma már otthon ülve, egy laptoppal az ölünkben még negyedórát sem vesz igénybe – feltéve, hogy minden dokumentum a birtokunkban van. Márpedig minden második magyar hajlandó valamilyen online csatornán biztosítást kötni – derül ki a Mabisz megbízásából végzett Századvég-kutatásból.

Persze nemcsak online, a biztosítók weboldalán, illetve az alkuszok vagy többes ügynökök által üzemeltetett internetes összehasonlító oldalakon lehet kötni gépjármű-biztosítási szerződést, hanem a hagyományos csatornákon, személyesen. Méghozzá több helyen is: az autókereskedésben, ha ott elérhető ilyen szolgáltatás; az egyes biztosítók üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatain; alkuszcégek vagy többes ügynökök üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatán. Míg az ügynök általában egy (vagy több) biztosító megbízásából értékesíti az adott társaság(ok) termékeit, addig a biztosítóktól független alkusz az ügyfél megbízása alapján jár el.

Bár csábító, nem tanácsos biztosítást kizárólag a fizetendő díj alapján kiválasztani. Azzal, aki nem néz pontosan utána annak, hogy milyen szolgáltatást kap az adott díjért, könnyen megeshet, hogy nem az igényeinek megfelelő biztosítást és szolgáltatást választja, amivel csak egy kár bekövetkezésekor szembesül. Ajánlott utánajárni annak is, hogy a kiválasztott biztosító például milyen kárrendezési szolgáltatást nyújt, milyen lehetőségek vannak a kár bejelentésére, milyen határidőket vállal, illetve milyen kárrendezési hálózattal rendelkezik. Végül, de nem utolsósorban, mindenképpen érdemes figyelembe venni a szóban forgó biztosító pénzügyi stabilitását is.

De akkor sincs vész, ha elsőre nem jól választunk, évente egyszer ugyanis biztosítót lehet váltani. Csak időben kell ezt jelezni. A december 31-ei évfordulós szerződések esetében a felmondó nyilatkozatoknak legkésőbb december 1-én éjfélig, míg a nem év végi évfordulós szerződések esetében az évforduló előtti 30. napig, éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz. Felmondani rengeteg csatornán lehet: személyesen a biztosítónál, levélben, faxon, online a biztosító weboldalán, e-mailben, telefonon, valamint a biztosításközvetítőn (ügynökön, alkuszon) keresztül.

Figyelni kell arra, hogy a felmondás utolsó lehetséges napja nem a felmondáson szereplő dátumot, vagy például a postára adás napját jelenti, hanem azt, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szabályos felmondás határidőn belül megérkezik, a szerződés az évforduló napján megszűnik a régi biztosítónál. Ezért nagyon fontos, hogy az új szerződést még az évforduló előtt megkössük. Amennyiben a kötelező biztosításra vonatkozó felmondás nem érkezik be időben a régi biztosítóhoz, az újjal kötött szerződés érvénytelen.

Forrás: www.hvg.hu

Groupama: maguk ellen játszanak, akik nem frissítik a lakásbiztosításukat
2018 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Groupama: maguk ellen játszanak, akik nem frissítik a lakásbiztosításukat

A magyar lakások többsége biztosítva van, de arra semmi garancia nincs, hogy ez olyan összegre is szól, amennyibe az otthon újraépítése kerülne.

A 4,4 millió magyarországi lakásra 3,1 millió lakásbiztosítás jut a Groupama számai szerint. Ezzel hazánk vezető a visegrádi országok között, máshol nem haladja meg a biztosítottsági arány az ötven százalékot.

Komoly szépséghiba azonban a biztosító szerint, hogy az ügyfelek elenyésző hányada kötötte olyan összegre a biztosítását, amely fedezné egy új otthon megteremtését. Sem az átalakítások, sem a felújítások, sem az új ingóságok ára nem jelenik meg a korábban megkötött lakásbiztosításban. Pedig nem mindegy, hogy egy Junoszty tévét vagy egy házimozi rendszert kell újravásárolni egy esetleges lakástűz után.

A biztosító megbízásából, az NRC által végzett kutatás szerint a biztosítással rendelkezők 62 százaléka hajtott végre jelentős beruházást a lakással kapcsolatban. Az ügyfelek úgy gondolják, hogy a lakással kapcsolatos teendők egyik fontosabb eleme a lakásbiztosítás megkötése (51 százalék sorolta előre), de a felújítás utáni szerződésfrissítés már keveseknek jut eszébe. A felújítást végzők 20 százaléka válaszolta azt, hogy még soha nem nézte a biztosítás szövegét a papírok aláírása előtt. A Groupama statisztikája szerint legalább ötévente van olyan káresemény, amelyeket a biztosító kifizet.

Forrás: www.fintechradar.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Magunk tehetjük kényelmessé nyugdíjas éveinket
2018 május 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Magunk tehetjük kényelmessé nyugdíjas éveinket

Ma már aligha van olyan aktív korú, aki azt gondolná, elég lesz az állami nyugdíj a kényelmes időskori élethez. Viszonylag egyértelmű, hogy magunknak is tenni kell valamit, tartalékolni kell, felhalmozni, amíg lehet. De hogyan lehet ezt hatékonyan csinálni?

Alapvetően két irány van: az egyik, hogy az első aktív években nagyon tudatosan és keményen nekiállunk spórolni, a másik, hogy folyamatosan, minden hónapban félrerakunk egy kisebb összeget. Az első megoldás sok lemondással jár, hiszen jó tíz évig se autó, se lakás, se gyerek nem jöhet szóba, minden forintot vissza kell forgatni – utána viszont jöhet a dőzsölés. Persze könnyű belátni, hogy sokan nem képesek és nem is akarnak ilyen feszes menetrend szerint élni.

A másik megoldás látszólag sokkal könnyebb, hiszen elvileg minden belefér, csak pénztárcához mérten mindig kicsit le kell csípni és be kell fektetni. Ha negyven éven át havonta félreteszünk ötezer forintot és úgy számolunk, hogy átlagban 3 százalék kamatot kapunk a befektetésünkért, akkor 40 év múlva 4,5 millió forintunk lesz – ugyanez 5 százalék kamat mellett 7,2 millió forint lesz. Tízezer forint havi spórolás mellett 3 százalék kamattal 9 millió, 5 százalék kamattal pedig 14,5 millió forint jöhet össze. Ez már kiegészítheti az állami nyugdíjat.

De honnan jöhet össze ekkora kamat?

Erre garancia nincs, de több olyan konstrukció is van, amellyel legalábbis a kockázatok csökkenthetők. Ha van rutinunk a pénzügyekben, magunk is összeállíthatunk egy portfóliót, csak arra kell figyelni, hogy mindig tegyünk hozzá a befektetendő pénzhez, és ne éljük fel a hozamot. A lakosság jó része ugyanakkor nem ennyire tudatos és rutinos.

Számukra az előre gyártott konstrukciók lehetnek jó megoldások, ráadásul ezeket adókedvezmény is támogatja. Ilyen konstrukció a nyugdíjpénztári számla. Önkéntes pénztárba lépve minden befizetés után 20 százalék szja-kedvezmény jár, évente legfeljebb 150 ezer forint. Ráadásul a munkáltató is fizethet a számlánkra a cafeteriacsomagban, így akár dupla összeg is összejöhet. A befektetést a pénztár kezelni, a számlatulajdonosnak semmi feladata nincs.

Ha valaki nem akar pénztártag lenni, biztosítást is köthet. A nyugdíjbiztosítások után szintén jár az adókedvezmény, ebből akár többet is nyithatunk. Figyelni kell azonban arra, hogy ha folyamatos díjú biztosítást kötünk, akkor azt fizetni kell, különben megszűnik a biztosítás, az adókedvezményt vissza kell fizetni, és az egész konstrukció sérül. Ez az egyszeri díjas biztosításoknál nincs így, hiszen ott egy befizetéssel le lehet tudni az egész ügyletet. Számításba kell azonban venni, hogy ezek a biztosítások nem törhetők fel, csak a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni. A befektetést alapvetően a biztosító kezeli, de az ügyfélnek is lehet beleszólása, ha változtatni akar.

A rutinosabbak nyugdíj-előtakarékossági számlát is nyithatnak (nyesz), ehhez szintén jár adókedvezmény. A nyesz-számlákkal azonban rendszeresen foglalkozni kell, hiszen itt a számlatulajdonos maga kezeli a befektetéseket. A nyesz-számlát nem lehet feltörni – csak az adókedvezmény visszafizetése árán – de idővel tartós befektetési számlává alakítható, amelyhez már akár kamat- és árfolyamnyereség-adó fizetési kötelezettség nélkül is hozzá lehet férni. Ez ugyanakkor már nem nyugdíjelőtakarékosság.

Forrás: www.origo.hu

Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott
2018 május 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott

A nagyvárosban élőknek bizonyára nem kell bemutatni a mindennapos közlekedés nehézségeit: az autóval járók rendszeresen ülhetnek a dugókban, míg a tömegközlekedést használók heringként összepréselődve kénytelenek eljutni célállomásukra. Azok számára, akik egyikből sem kérnek, reális megoldás lehet egy kis robogó, amely a városon belüli közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé teszi, ráadásul beszerzésére sem kell egy vagyont költeni.

Tavasztól őszig megfelelő közlekedési alternatívát nyújtanak a robogók, hiszen ezeket nem csak beszerezni lehet viszonylag olcsón, de a fenntartásuk sem emészt fel jelentős összegeket. Ugyanakkor városon belül gyorsan közlekedhetünk velük, nem kell velük a dugóban ücsörögni, mint egy autóval, és a tömegközlekedési járműveken lévő zsúfoltságtól is megkímélhetjük magunkat.

Mennyibe kerül egy robogó?

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyibe kerülnek a maximum 50 köbcentiméteres robogók akár újonnan, akár használtan. Természetesen a robogókra is igaz - akárcsak mondjuk az autókra -, hogy jelentős különbségek lehetnek az árakban a motorkerékpár márkájától, korától és egyéb paramétereitől függően. Azt azonban elmondhatjuk, hogy nem kell túl mélyen a zsebébe nyúlnia annak, aki egy robogó megvásárlásával szeretné mentesíteni magát a dugóban ücsörgéstől.

Használt segédmotorokat már néhány tízezer forintért is vásárolhatunk, de a használt robogók árai is bőven a többség által megfizethető kategóriában van: például a hasznaltauto.hu-n jelenleg 120 ezer forintért kínálnak eladásra egy 2006-os évjáratú Honda Todayt. Rengeteg hirdetést találhatunk a 250-300 ezer forint közötti árkategóriában, 400 ezer forint felett pedig szinte vadonatúj robogókat is vásárolhatunk. Például 450 ezer forintért hirdetnek egy 2018-as évjáratú SYM JET-et.

Ezeket az árakat igazán nem nevezhetjük magasnak, és még akkor sem terhelik meg igazán a családi kasszát, ha valaki esetleg nem zsebből, hanem személyi kölcsönből fedezi a vásárlást. Jelenleg ugyanis egy 300 ezer forintos személyi kölcsönt - 5 éves futamidő mellett - például havi 6 172 forintos törlesztőrészlet mellett vehetnénk fel az UniCreditnél (THM 8,97%). De más banknál sem kellene sokkal magasabb törlesztőkkel számolnunk: a CIB Bank havi 6 544 forintért (THM 11,73%), az OTP Bank pedig 7 946 forintért (21,93%) nyújtja a szóban forgó összeget.

Persze a robogók esetében is találhatunk olyan darabokat, melyek jóval drágábbak társaiknál. Még a használt robogók között is találhatunk olyanokat, melyek vételára eléri, vagy akár jelentősen meg is haladja az 1 millió forintot. Ez természetesen még inkább igaz az új robogók esetében, például egy új Vespa Sprintért is több mint 1 millió forintot kell kiadnunk.

Elektromos robogók

Akkor sem feltétlenül kell sokkal több pénzt rááldoznunk a robogóvásárlásra, ha elektromos példányt szeretnénk a magunkénak tudni. Például találtunk olyan hirdetést, melyben 245 ezer forintért kínálnak eladásra egy Suzuki Cobrát. De igaz ez az új robogókra is: ezek között is találhatunk félmillió forint alatti elektromos robogót.

Kötelező felelősségbiztosítás

Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora biztosítási díjra számíthat az, aki robogó vásárlása mellett dönt. Egy autó megvásárlása során ez szintén jelentős tétel lehet, hiszen egy friss autótulajdonos, vagy egy olyan személy, aki a közelmúltban balesetet okozott bizony sok tízezer forintos biztosítási díjra is számíthat. Robogók esetén azonban ennél sokkal jobb a helyzet.

Elvégeztünk egy kalkulációt a fentebb említett Honda Today adataival. Ez alapján a legolcsóbb biztosítás 3 789 forintba kerül egy évre, ami azt jelenti, hogy még a baleseti adóval együtt is kevesebb, mint 5 ezer forintot kell fordítanunk a kötelezőre.

Ehhez képest meglepő, hogy sokan éppen a kötelezőn akarnak spórolni, ahogyan arra Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) korábban felhívta a figyelmet. Becslések szerint ugyanis mindössze a robogók 15-20 százaléka után fizetik ki rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját, miközben több mint félmillió robogó üzemel az országban.

Ahogy fentebb láthattuk, a robogók tulajdonosai ezzel mindössze néhány ezer forintot spórolhatnak évente, miközben az MNB statisztikái szerint a motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén már a milliós összeg sem ritka. Jól látszik hát, hogy nem érdemes ezen spórolni.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindössze néhány száz-, de akár néhány tízezer forintból is lehet egy saját robogónk, segédmotorunk. Tény, hogy ezeket a járműveket nem tudjuk egész évben használni, viszont a melegebb hónapokban kitűnő alternatívái lehetnek a személygépkocsiknak és a tömegközlekedésnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Nagy változás jöhet a gépjármű-felelősségbiztosításban
2018 május 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nagy változás jöhet a gépjármű-felelősségbiztosításban

Az Európai Bizottság módosítaná a gépjármű-felelősségbiztosítási irányelvet, amely lehetővé tenné egyebek mellett például, hogy a gépjárműbalesetek áldozatai megkapják az őket megillető teljes kártérítést, még a biztosító fizetésképtelensége esetén is.

Az Európai Bizottság csütörtökön közzé tett javaslata biztosítani fogja, hogy a gépjárműbalesetek áldozatai megkapják az őket megillető teljes kártérítést, még a biztosító fizetésképtelensége esetén is. Ezen túlmenően az átalakított szabályok biztosítják majd, hogy azok a károsultak, akik egy másik uniós tagállamban már rendelkeznek korábbi kártörténettel, ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a belföldi kötvénytulajdonosok, és potenciálisan előnyösebb biztosítási feltételek vonatkozzanak rájuk - derül ki a brüsszeli testület közleményéből.

A gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) irányelv módosítására irányuló javaslat ugyanakkor megkönnyíti majd a hatóságok számára a biztosítás nélküli gépjárműhasználat elleni küzdelmet. Összehangolja ugyanis az EU-ban a gépjármű-felelősségbiztosítás által biztosítandó fedezet minimális szintjeit.

Továbbá pontosítja a gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv hatályát az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteinek fényében.

A bizottság a jelenlegi uniós szabályokat a következőképp módosítaná:

  • A balesetért felelős jármű biztosítójának fizetésképtelensége esetén az áldozatokat gyorsan és teljes körűen kártalanítják a lakóhelyük szerinti tagállamban. A határokon átnyúló esetekben ez biztosítja majd, hogy a végső pénzügyi felelősséget a biztosító székhelye szerinti tagállam biztosítási ágazata viseli, és ugyanakkor lehetővé teszi az áldozatoknak járó gyors kártérítést.
  • A biztosítóknak ugyanolyan elbánást kell biztosítaniuk a valamely más tagállamban kibocsátott kártörténeti igazolások számára, mint azoknak, amelyeket belföldön adtak ki. Ennek köszönhetően a külföldön biztosítást vásárló fogyasztók előnyösebb biztosítási díjakban részesülhetnek, amelyek szintje megegyezik a belföldi fogyasztókéval.
  • Erősítenék a tagállamok hatáskörét a biztosítás nélküli gépjárműhasználat elleni küzdelemben. Ez elősegítheti a biztosítás nélküli gépjárműhasználat visszaszorítását, ami miatt növekszik a becsületes járművezetők biztosítása díja.
  • A javaslat értelmében az uniós polgárok ugyanolyan szintű minimális védelemben részesülnek majd az EU területén való utazásaik során. A javaslat harmonizált minimális védelmi szinteket állapít meg az EU területén bekövetkező személyi sérülések és anyagi kár tekintetében (a jelenlegi szintek némileg eltérnek a tagállamok között).
  • A jogbiztonság javítása érdekében a javaslat belefoglalja az irányelvbe az Európai Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatát, vagyis a szabályok most pontosítják, hogy a fedezet kiterjed a szállítás céljából, a jármű rendeltetésszerű használata során okozott balesetekre, ideértve a magánterületen való gépjárműhasználatot is.

Forrás: www.napi.hu

Július 1-től megvédenek az utazásszervező csődjétől a biztosítók
2018 május 23.
Kategória:
Utasbiztosítás

Július 1-től megvédenek az utazásszervező csődjétől a biztosítók

Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyonibiztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik - amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható - ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak.

Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)

A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni - sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.

Forrás: www.portfolio.hu

Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást
2018 május 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást

Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.

Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Más, mint a hitel

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.

Törvényi szabályozás

A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.

Szabad választás

Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.

Segíthet a döntésben

Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)

Beépített is lehet

Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.

Sokba kerül a késedelem

Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.

Forrás: www.blikk.hu

Oldalak