2020.01.21

A biztosítás fontosabb, mint a sífelszerelés

Nyáron is fontos az utasbiztosítás, ám még inkább az télen: egy síbaleset helikopteres mentéssel csődbe viheti a családot. Összegyűjtöttük, hogy szerződéskötés előtt mit gondoljuk át, mire érdemes rákérdeni és minek nézzünk utána a neten.

– A magunkkal vitt vagyontárgyakra van-e fedezet, kár esetén mekkora összegig van biztosítva a poggyászunk? 
– Több utasbiztosítás érhető el a jelenlegi piacon, amelyeket érdemes összehasonlítani, ugyanis eltérhetnek egymástól. Nem biztos, hogy az általunk kiszemelt találkozik az igényeinkkel, mert könnyen lehet, hogy a sífelszerelésünkre vagy az elektronikus eszközökre – laptop, tablet, okostelefon – nem vállal kockázatot.

– A célországban mekkorák a betegellátási, baleseti költségek és milyen egészségügyi ellátási szint az, amelyet elvárhatunk külföldön is? – Sokan gondolják úgy, hogy az Európai Unión belül elég az EU egészségbiztosítási kártya. Jó, ha van, de nem minden esetben elegendő. A síparadicsomok környékén leginkább magán orvosi praxisok működnek, illetve bizonyos országokban szűkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, ezért tanácsos utasbiztosítást kötni. Az sem utolsó szempont, hogy a felmerülő költségeket meg kell előlegezni, vagy pedig a biztosító azonnal fizet helyettünk.

– Milyen szabadidős tevékenységekkel töltjük az időnket, és azokra kiterjed-e a biztosítás? – Ha síelni készülünk, kérdezzünk rá a biztosítónál vagy nézzünk utána a szerződési feltételekben, hogy egy síbalesetnél a biztosító mentesülhet-e a kártérítés alól.

– Tartalmazza-e sztornó lehetőségét az utasbiztosításunk? – Előfordulhat olyan nem várt esemény – például gyermekünk lebetegszik az indulás előtt –, ami miatt le kell mondani az utazást. Ilyenkor nyújthat segítséget a sztornó-biztosítás. Érdeklődjünk, hogy biztosításunk megtéríti-e az utazás költségeit annak visszamondása esetén, és ha igen milyen feltételek mellett. Ha nem tartalmaz ilyet a konstrukció, akkor köthető-e hozzá ilyen kiegészítő biztosítás!

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban bármikor, pár kattintással összehasonlíthatja a biztosítók Önnek adott ajánlatait: Utasbiztosítás összehasonlítás >>

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Magyar biztosítók: hatalmas pusztítást végeztek idén a jégverések
2021 november 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Magyar biztosítók: hatalmas pusztítást végeztek idén a jégverések

Október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra a biztosítók, döntően a jégverések miatt. Időközben az agrártárca tovább emelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott keretösszegét, a gazdálkodóknak így jó esélyük van a 70 százalékos támogatásintenzitás kihasználására, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart. Döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint). A biztosított növények közül leginkább az őszi káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a kalászosok, az ültetvények és a zöldségfélék szenvedték meg az időjárás viszontagságait, területileg az Alföldről, a Dél-Dunántúlról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből, illetve a baranyai Szentlőrincről és Baksáról, valamint a Bács-Kiskun megyei Kecelről érkezett a legtöbb bejelentés.

A biztosítók közben ezekben a napokban összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 milliárd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban.

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás
2021 november 05.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás

Bár az MNB adatai szerint az első félévben csökkentek a kgfb-díjak, jövőre akár 10 százalékkal is emelkedhetnek az árak.

13 biztosító tette közzé jövő évi kgfb-tarifáit, amik azokat érintenek, akik 2010 előtt vették autóikat. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője az RTL Híradónak kifejtette, évről évre egyre kevesebb az olyan ügyfél, akit érint az év végi "kampányidőszak", jelenleg nagyjából egymillió gépjárműtulajról van szó - köztuk félmillió személygépkocsi gazdájáról.

Bár az MNB adatai szerint az év első felében átlagosan 2000 forinttal csökkent a kötelező biztosítások ára, a szakértők szerint jövő évben drágulhatnak a biztosítások. Az átlagosan 25-26 ezer forintos éves díjak jövőre akár a 29 ezer forintot is elérhetik.

A biztosítások főképp a növekvő autójavítási költségek miatt drágulnak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell
2021 október 14.
Kategória:
Casco biztosítás

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad.

A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.

- hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője. Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozásával kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői - a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is - minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel. A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti a cascobiztosítási ajánlatokat:
cascobiztosítás ajánlatok>>

Nagy a baj: nyolcmillió ember él balesetbiztosítás nélkül
2021 október 11.
Kategória:
Életbiztosítás

Nagy a baj: nyolcmillió ember él balesetbiztosítás nélkül

Ma Magyarországon az emberek mindössze 15-20 százaléka rendelkezik valamilyen balesetbiztosítási védelemmel, ami eltörpül a nyugat-európai országokban tapasztalható, akár 60-80 százalékot is elérő arányokhoz.

Balesetbiztosítást igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának azt tekinthetjük, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje eléri a 10 millió forintot. Ezt a fedezetet egy négytagú család esetén is elérhető már havi 5-6 ezer forintért, így a balesetbiztosításon nem érdemes spórolni – különösen akkor nem, ha az adott család nem rendelkezik komolyabb vészhelyzeti tartalékokkal.

A térítések köre jelentősen eltérő lehet az egyes konstrukcióknál. Előfordul, hogy csupán a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt például speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. Fontos elem a kapcsolódó kórházi térítés, és kiemelt szempont lehet az is, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek ajánlott mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.

A rokkantsági térítésre érdemes figyelni

„Különösen érdemes figyelni a rokkantsági térítések százalékos arányára – mutat rá Molnár Marcell, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) személybiztosítási szekciójának vezetője. - Egyes társaságok bizonyos módozatai csak magas, 40-50 százalékos mértéktől térítenek, más biztosítások esetén már akár 1-2 százalékos mértékű károsodás esetén is kaphatunk kártérítést.”

A kedvezőtlenre forduló időjárás, a vizes, sáros útfelületek, a romló látási viszonyok, illetve a nyomasztó időjárás okozta dekoncentráció is okozhatja, hogy a biztosítói statisztikák szerint az október-novemberi időszakban az éves átlagnál 15-20 százalékkal gyakoribbak a közlekedési balesetek. Nem csupán a gépjárművek, hanem az ilyenkor még használatban tartott kerékpárok, rollerek vezetői, illetve a gyalogosok is gyakrabban szenvednek kisebb-nagyobb sérülésekkel járó baleseteket.

Bár a balesetekről legtöbbször a közlekedés során vagy bizonyos munkahelyeken elszenvedett sérülések jutnak a eszünkbe, a biztosítói statisztikák szerint a balesetbiztosítási térítések felét a háztartási balesetekre fizetik ki. A KSH adatai azt mutatják, hogy míg közlekedési balesetben tavaly 460-an haltak meg, addig háztartási balesetekben 1557-en vesztették életüket. A legtöbb otthoni balesetet esések, zuhanások, égési, valamint szúrós tárgyak által okozott sérülések okozzák.

Nem elég a kiegészítő biztosítás

Noha számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt, a térítési limitek meg sem közelítik a 10 millió forintos szintet. Ezért ezek megléte mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, baleset esetén ugyanis a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.

A balesetbiztosítások a legkülönfélébb élethelyzetben nyújthatnak segítséget: éppúgy lehet egy fiatal első önállóan megkötött biztosítása, mint egy baj esetére 50-100 millió forintos fedezetet kínáló konstrukció egy vállalkozó számára. De megteremtheti például a várólistát kikerülő privát műtét fedezetét is annak az idős embernek, aki baleset miatt szorul rá például egy csípőprotézis-műtétre. Egy 20 millió forintos térítés elegendő tőkét jelent egy megrokkanás esetén ahhoz, hogy a kedvezményezett 25 éven át havi nettó 100 ezer forintos járadékot élvezhessen, ami 20 százalékkal magasabb összeg, mint a tavaly kifizetett rokkantsági járadékok átlaga.

A balesetbiztosítások igen rugalmasan személyre szabhatók, a számos biztosítótársaság által kínált verzió és az ezekhez választható opciók áttekintéséhez és kiválasztásához célszerű független, szakértő alkuszok segítségét igénybe venni.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a balesetbiztosítási ajánlatokat:
Balesetbiztosítás ajánlatok>>

Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
2021 szeptember 30.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?

Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.

Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.

A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.

Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.

Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.

Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.

Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.

Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.

Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.

A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.

A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.

Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.

A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.

A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>

Sok háztulaj nem tudja: ilyen káreseményekre is fizethet a lakásbiztosítás
2021 szeptember 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sok háztulaj nem tudja: ilyen káreseményekre is fizethet a lakásbiztosítás

Egy-egy lakásbiztosítás alapesetben csak az elemi károkra nyújt fedezetet, de személyre szabható más eseményekre is. A legtöbben tetőbeázásra, betöréses lopásra, túlfeszültség okozta károkra kérnek extra biztosítást, azonban őszi hónapokban néhány nem várt fullánkos vendég is megkeserítheti a biztonságunkat, irtásuk vagyonokba kerülhet és a testi épséget is sok esetben veszélyeztetik egyszerű jelenlétükkel vagy a nem szakszerű irtással.

A lakásbiztosítás megléte fontos, de a meglepetések elkerülése érdekében érdemes életkörülményeinkre szabni kiegészítő biztosításokkal – közölte a K&H. A társaságnál köthető kiegészítő biztosítások közül az indokoltak kiválasztásával nem csak a hirtelen jött kár térül meg, de azt is elkerülhetjük, hogy esetleg olyan fedezet díját is fizetni kelljen, ami egyáltalán nem életszerű. Az alap lakásbiztosítás az elemi - azaz a tűz-, a vihar-, vízkárok mellett a földrengés okozta károkra, valamint az üvegtörésre nyújt fedezetet.

A K&H-nál a legtöbben betöréses lopásra és rablásra, túlfeszültség okozta károkra, valamint a tetőbeázásra vonatkozó kiterjesztést kérik. Ugyancsak népszerű a bejárati ajtók zárcseréjére, a bankkártya-, illetve a különböző személyi okmányok cseréjének költségtérítésére vonatkozó fedezet is.

A kiegészítő biztosításokkal az ügyfelek maguk dönthetik el, hogy pontosan milyen eseményre szeretnének biztosítást kötni, így gyakorlatilag személyre szabhatják a konstrukciókat

– mondta Kaszab Attila, a biztosító vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A K&H évről évre finomhangolja lakásbiztosítási termékét, így emeltük a kártérítési limiteket és bővült a biztosítható vagyontárgyak palettája, illetve a kiegészítő biztosítások sorában például olyan helyzetre is kínálunk megoldást, mint a darázsfészek irtás költségeinek megtérítése.

Továbbá a munkáltatótól a járvány miatt elterjedt otthoni munkavégzésre átvett számítástechnikai eszközök károsodását is téríti a biztosító abban az esetben, ha ügyfeleik rendelkeznek kiegészítő felelősségbiztosítással, illetve a kár időpontjában biztosító ügyfélportál szolgáltatói szerződéssel.

A cég a múlt évben egy-egy alkalommal átlagosan 70 ezer forintot fizetett ki kártérítésként a lakásbiztosítások esetében, amit az idei átlagos kárkifizetés már közel 23 százalékkal meghalad.

Az idei év viharai jócskán megtépázták a magyar lakosság ingatlanjait, illetve az egyre népszerűbb kiegészítő biztosítások kárkifizetései is emelhették az átlagot

– tette hozzá Kaszab Attila.

Lakásfelújításkor se feledkezzünk meg a biztosításról

Nemcsak a kiegészítő biztosításokat érdemes rendszeresen megnézni, hanem azt is, hogy mekkora értékre szól a biztosítás. Különösen fontos ez most, hogy elindult az állami lakásfelújítási program, így sokan korszerűsítik ingatlanjukat, ez pedig sok esetben jelentős értéknövekedéssel jár.

Előfordulhat, hogy a munkálatok befejezése után alulbiztosítottá válik az ingatlan. Éppen ezért a felújítással párhuzamosan a meglévő lakásbiztosítási szerződést is érdemes aktualizálni a megfelelő értékre.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban megnézheti és összehasonlítja, hogy mit tartalmaznak az egyes biztosítási ajánlatok:
Lakásbiztosítás összehasonlítás>>

Csökkent a budapesti személyautók átlagos kgfb-díja
2021 szeptember 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Csökkent a budapesti személyautók átlagos kgfb-díja

Az elmozdulás valószínűleg nem egy új trend kezdete.

A budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díja 9 százalékkal csökkent éves összehasonlításban az év második negyedében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves kgfb-indexéből.

"Az lehet a csökkenés oka, hogy a biztosítók a piaci verseny miatt így kerestek lehetőséget a részesedésük növelésére" – mondta a VG-nek Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke.

Mint rámutatott, a díjak egyrészt azért eshettek, mert a pandémia miatt időszakosan kevesebb káreset történt, másrészt a korábbiakban éppen a fővárosban nőttek jobban a díjak, így most több biztosítónak volt mozgástere a csökkentésre. Azonban az elnök szerint nem szabad túlértékelni az átlagdíj pillanatnyi alakulását, mert a biztosítók, igazodva az aktuális piaci helyzethez, bármikor módosíthatják tarifáikat. Ezért az elmozdulás valószínűleg nem egy új trend kezdete, hanem egy egyszeri kilengés volt.

Az átlagos állománydíj az első negyedéves 46 ezer forintról a második negyedévben 44 ezer forintra csökkent.

Az előző év azonos időszakához képest országos szinten 2 százalékkal mérséklődtek a díjak, ez annak az eredménye, hogy a budapesti személyautók átlagos tarifája az említett 9 százalékkal esett, míg a fővároson kívüli szint szűk 1 százalékkal emelkedett. A változás azért is érdekes, mert a fővárosi autókhoz a koronavírus-járvány forgalom- és kárcsillapító hatásai ellenére mindeddig nem jutott el a díjcsökkenés.

Az előző negyedévek kárráfordítás-csökkenésével szemben a második negyedévben már növekedés látszik. Ennek Papp Lajos szerint az az oka, hogy a forgalom már visszatért a régi kerékvágásba, a gépjárműállomány az idén is tovább nőtt, miközben az alkatrészárak és a javítási óradíjak is gyorsan emelkednek, hasonlóan más gazdasági területekhez.

Trendfordulóról korai beszélni, ehhez a következő negyedév adatai szükségesek. Az egyéb jármű-kategóriákban változatos éves elmozdulás látható: míg a nehéz pótkocsik és taxik esetében az egyedi és a flottaátlagdíjak is csökkentek, addig a vontatók, a motorkerékpárok és a segédmotor-kerékpárok díja emelkedett. Az átlagdíjak változásától akár lényegesen is eltérhetnek az egyes biztosítók ajánlatai.

Egy márciusi becslés szerint Magyarországon csaknem félmillióan autóznak kötelező biztosítás nélkül.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Most keletkeznek az igazán nagy károk az üresen hagyott nyaralókban
2021 szeptember 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Most keletkeznek az igazán nagy károk az üresen hagyott nyaralókban

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével nő a betörések esélye. Ráadásul a meghibásodások és az elemi károk helyreállításának költségei is jelentősen megugranak, így célszerű minél előbb megkötni a nyaralóbiztosítást – figyelmeztetnek az alkuszok.

A nyaralóbiztosítás megkötése nem azonnal nyújt védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a biztosítók rendelkezésére – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Éppen ezért célszerű minél előbb lépni.

A nyaralók az állandóan lakott ingatlanokhoz képest magasabb kockázatoknak vannak kitéve. Nagyobb az esélye annak, hogy a tűz- és elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet. Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költsége is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók az épületet akár huzamosabb ideig, téli szálláshelyként is használhatják.

Akár kétszeres díjak

A magasabb kockázatok a nyaralók magasabb biztosítási díjaiban is megmutatkoznak: jelenleg egy siófoki 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező ingatlan éves biztosítási díja átlagosan 50 ezer forint körül alakul, állandó lakos híján azonban a biztosítók többsége 30-100 százalékos pótdíjat számol fel. Ráadásul időszakos használat esetén számos biztosító nem is szerződik.

Az ingatlant általában akkor tekintik lakottnak a biztosítók, ha legalább 180 napot életvitelszerűen eltölt valaki benne. A szerződéskor nem érdemes trükközni az olcsóbb biztosítás reményében, mert például a közműszámlákból nagyon hamar kiderül, ha az adott ingatlant ténylegesen nyaralóként használják. Ilyenkor a biztosító akár a teljes kártérítési összeget jogszerűen visszatarthatja – figyelmeztet Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Célszerűbb a biztosító kiválasztásakor alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-szeres is lehet a különbség.

További fontos kikötések

A kárkockázat csökkentése érdekében a biztosítók a nyaralókra számos speciális előírást és korlátozást is alkalmaznak. Néhány ezek közül:

  • Minimális védelmi szint: a nyílászárók elégséges védelmének csakis a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. A minimális védelmi szint alatt az ingóságokra a biztosító nem köteles kártérítést fizetni.
  • Kiemelt értékek kizárása: műtárgyak, ékszerek nyaralóépületekben nem biztosíthatók. Külterületi ingatlan esetén a biztosítók az általános ingóságok kártérítési limitjeit is korlátozhatják.
  • Kötelező gondosság: nyaralók esetében ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását jelenti, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést. Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók nem vállalnak fedezetet.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban az otthonára szabott lakásbiztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
2021 szeptember 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?

Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.

Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:

Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)

Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.

A casco mindenkin segíthet

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.

Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.

Szürke zónában a veszélyes üzem

Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.

A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.

Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.

A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.

Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:

A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.

Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.

Ott sem voltam, miért lennék felelős?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.

Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.

A gyártó vagy a szerviz is fizethet?

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

A bíróságoké lehet a végső szó

Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>

Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?
2021 szeptember 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?

A kisebb koccanásos balesetek is sok bosszúságot tudnak okozni, arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű balesetek esetén sok kérdés is felmerülhet. Alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Koccanásos baleset esetén, amikor egyértelműen mi voltunk a hibásak, felmerülhet a kérdés, hogy az egyszerűség kedvéért megérné-e a helyszínen megállapodni és meghatározott összeget megfizetni a károsultnak?

Dr. Bálint Boglárka szerint jogszabályaink alapján ennek ugyan nincs akadálya, azonban számos veszélyt rejt magában ez a megoldás. Az egyik ilyen veszély, hogyha nem születik írásbeli megállapodás a felek között, úgy szinte lehetetlen lesz a későbbiekben bizonyítani, hogy a károkozó a helyszínen adott-e és pontosan milyen összeget át a károsultnak.

A károsultnak pedig elegendő a károkozó fél rendszámát megjegyeznie ahhoz, hogy akár rendőrség előtt szabálysértési eljárást indítson, akár a károkozó fél felelősségbiztosítójához bejelentéssel éljen.

A fenti megoldás esetén a károsult oldalán fennáll annak is a veszélye, hogy a látott sérülések mellett van olyan sérülés is, amely szabad szemmel nem látható. Avagy amelyre csak később, a gépjármű javítása során derül fény. Ebben az esetben sajnos előfordulhat, hogy a vétlen fél adatok hiányában nem tudja minden kártérítési igényét érvényesíteni.

Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy kisebb közlekedési baleset esetén is érdemes kitölteni az Európai Baleseti Bejelentő lapot. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy az erre szolgáló mobiltelefonos applikációt is használhatjuk. Avagy bármilyen papírlapon rögzíthetjük a felek adatait és a baleset lényeges körülményeit.

Fontos, hogy a bejelentő lap kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését egyik fél részéről sem, az pusztán az adatok rögzítésére szolgál. A bejelentő lap viszont akkor is meggyorsíthatja a biztosítási ügyintézést, hogyha a helyszínen rendőri intézkedés is történt.

Bagatell károk és a bonus-malus rendszer

A bonus-malus rendszerről általában véve már mindenki hallott, annak részletszabályaival azonban kevesen vannak tisztában. A bonus-malus rendszer egy nyilvántartás, ami a gépjármű üzembentartójához kötődik. Maga a nyilvántartás 10 bonus és 4 malus fokozatot tartalmaz.

Minden újdonsült üzembentartó A00 fokozatból indul, minden kármentes év után pedig eggyel nő a bonus fokozat. Amennyiben egy adott biztosítási évben azzal a gépjárművel, amelynek az adott személy az üzembentartója, kárt okoznak, a besorolás kettővel csökken. Fontos kiemelni, hogy a bonus-malus besorolás nem attól függ, hogy ki vezette a gépjárművet.

Tehát üzembentartó személyéhez kötött. Ez alól kivétel, hogyha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik (pl. ellopják), és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor. Ez utóbbi esetben a jogtalan használat során okozott baleset miatt nem csökken az üzembentartó bonus-malus besorolása.

Egy új kötelező gépjármú-felelősségbiztosítás megkötésekor a szerződést kötő személy nyilatkozata alapján történik a besorolás, amit a biztosítótársaságok ezután leellenőriznek a kártörténeti nyilvántartás alapján. Nem érdemes valótlan adatokat közölni a szerződéskötéskor, hiszen ha erre fény derül, akkor a legrosszabb, malus 4-es fokozatba kell besorolni a szerződést.

A bonus-malus rendszer tehát egyfajta „jutalmazásra" épülő rendszer, amelyben az üzembentartó által fizetendő díj csökken, ha az elmúlt évben nem okoznak balesetet a gépjárművel.

A bonus fokozat megőrzése és a károkozói pótdíj

A bonus fokozat megőrzésére van lehetőség, bár kevesen tudnak róla. Ez a lehetőség főként a kisebb károkkal járó, koccanásos balesetek esetén éri meg a károkozó fél számára. A biztosítótársaságok ugyanis kötelesek az ügyfeleket értesíteni arról, hogy pontosan egy adott kárüggyel összefüggésben milyen összegű kifizetést teljesítettek az üzembentartó számára.

Ezek után az üzembentartó 45 napon belül dönthet úgy, hogy a kártérítés teljes összegét megfizeti a biztosítója számára. Ebben az esetben úgy kell tekinteni a bonus-malus besorolás szempontjából, mintha a baleset meg sem történt volna.

Fontos tudni azonban, hogy a bonus-malus besorolás mellett a biztosítótársaságok alkalmaznak egy úgynevezett károkozói pótdíjat is, amelyet beleépítenek a biztosítás éves összegébe. Önmagában tehát attól, hogy a károkozó megtéríti a biztosítótársaság számára a kifizetett összeget nem következik az, hogy a biztosítási díja nem fog emelkedni.

A károkozói pótdíj tehát akkor is növelheti a biztosítás éves díját, hogyha a bonus fokozat változatlan marad. Bár a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban vizsgálta a károkozói pótdíj intézményét, annak alkalmazását teljesen nem tiltotta meg, a felügyeleti szerv elvárása arra korlátozódik, hogy azt a biztosítótársaságok ne alkalmazzák túlzóan.

Összegzés

A fentiek alapján tehát alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán.

A kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés során a károkozónak számolnia kell a bonus-malus besorolás romlásával, melyet magas bonus fokozat és kis összegű kártérítés esetén akár érdemes is lehet megőrizni. A károkozói pótdíj miatt azonban még ebben az esetben is lehet számítani a biztosítási díj emelkedésével.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban kötelező biztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Oldalak