Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e

Sokan azok közül, akik a pénteken lejáró kampányidőszakban újítják meg kgfb-szerződésüket vagy egy másik társasághoz szerződnek át, egyszerre kötötték meg a kötelezőt és a casco-t. Csak minden ötödik-hatodik gépjármű tulajdonosa gondoskodik a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítási védelemről, amit azonban érdemes lehet kiegészíteni az időjárásnak megfelelő műszaki felkészültséggel is.

Péntek éjfélig kell a biztosítókhoz beérkeznie kgfb-jük felmondásának azok részéről, akik januártól más társasággal akarják megkötni a kötelezőjüket. Arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi tulajdonos közül hányan éltek ezzel a lehetőséggel, majd csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. De az már most is megállapítható, hogy a hazai autósoknak több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, és casco-t már nem köt - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez közel 33 ezerrel több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat, ám így is csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le. Az év eleji átlagdíj 83 855 forint volt, a szerződésekre kifizetett átlagos kárnagyság pedig 310 200 forint.

Az idei 4 százalékos növekedés alapvetően az új autó eladások megugrásának köszönhető: az idei év első nyolc hónapjában 13,1 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. Mivel azonban a használtautó behozatal is folyamatosan növekedett 2017-ben, s ezen gépjárműveknek több mint a fele 10 éves, vagy annál öregebb, így a magyarországi gépjárműállomány átlagéletkora idén várhatóan a 14 évet is meg fogja haladni.

Az idősebb gépkocsik esetében azonban különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése. Mivel az év legnagyobb gépjármű biztosítási kampányának az időszaka egybeesik az autók téliesítésével, érdemes kiemelt figyelmet fordítani az időjárási viszonyoknak megfelelő abroncsok használatára is - hívja fel mindenki figyelmét a MABISZ. Ezekben a napokban ugyanis, amikor leesett az első hó, a gumiszervizek túlterheltek. Pedig a szakemberek javaslatai szerint nem érdemes eddig a pillanatig halogatni az abroncsok cseréjét: általában 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban nem a havazás az elsődleges tényező, ami az utak síkosságát befolyásolja. Gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok.

A hazai szabályozás ebből a szempontból liberálisnak mondható. Nem írja elő ugyanis kötelező jelleggel az évszaknak megfelelő abroncsok használatát, így nem is szankcionál e tekintetben. A felszerelt guminak azonban meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak. Továbbá 0,75 méternél kisebb abroncsok esetén legalább 1,6 milliméter, annál nagyobb átmérő esetén legalább 3 milliméteres profilmélység tekinthető szabályosnak. Ezzel összefüggésben érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, úgy a vonatkozó törvény szerint adott esetben a biztosító a károsultnak kifizetett kártérítés kapcsán élhet a károkozóval szembeni visszkereseti jogával.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
ADÓSEMLEGES A BIZTOSÍTÁSI ADÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
2018 október 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

ADÓSEMLEGES A BIZTOSÍTÁSI ADÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019 folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítási adóról szóló törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz.

A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítással kapcsolatos további információkat oldalunkon talál: Kötelező biztosítások >>

Több százezer forintos csapdát rejthet a pincéből előbányászott, kopott téli gumi
2018 október 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Több százezer forintos csapdát rejthet a pincéből előbányászott, kopott téli gumi

A magyarok 40%-a tévesen úgy gondolja, hogy itthon kötelező a téli gumi használata, 70%-uk pedig nincs tisztában a gumiabroncsokra vonatkozó szabályokkal, rendeletekkel - derült ki az Apollo Vredestein Kft. 2552 fővel készített friss felméréséből. A válaszadók többsége a kötelező biztosításra vonatkozó szabályokat sem ismerte maradéktalanul.

Bár az Apollo Vredestein Kft. tavalyi felméréséből kiderült, hogy az autósok 75%-a kötelezővé tenné a téli gumiabroncsok használatát, Magyarországon még most sem kötelező telente téli gumira váltani és berakni a hóláncot az autóba, általános közlekedésbiztonsági követelmény azonban, hogy az autóvezetők kizárólag az út- és időjárási viszonyokra felkészített gépjárművel induljanak útnak.

Ezzel szemben több szomszédos országban, például november 1-től Ausztriában kötelező téli gumikkal közlekedni, és már a határátkelőkön ellenőrizhetik a téli gumi és a hólánc meglétét. Az évszaknak nem megfelelő gumiabroncs használatának veszélyeivel a magyar gépjárművezetők is tisztában vannak, a válaszadóknak jelentős része (64%) október közepéig mégsem cserélte le a nyári gumikat.

Fizet-e a biztosító?

A jelenleg hatályos törvények szerint nem szabható ki büntetés vagy figyelmeztetés, ha egy autós az évszaknak nem megfelelő abroncsot használ. Ez természetesen nem vonatkozik a minimum profilmélységet (1,6 mm) el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokra. Az autós még abban az esetben sem vét a hatályos törvények ellen, ha télen nyári gumival, de nem a gumi miatt szenved balesetet.
Az viszont lehetséges, hogy a kötelező biztosító egy szakértői véleményre támaszkodva, a 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet alapján úgy ítéli meg, hogy a még szabályos, de biztonságosnak nem igazán tekinthető, 4 mm-nél kisebb profilmélységű gumiabroncsok is szerepet játszottak a balesetben, és megpróbálja behajtani a kifizetett kártérítést.

Érdemes annak is utánanézni, hogy a CASCO biztosítás esetén nincs-e olyan kitétel a szerződésünkben, ahol a biztosító előírta a téli gumi használatát bizonyos időszakokban, például november és február között. Ebben az esetben, ha az adott időszakban az autós nyári gumival szenved balesetet, a biztosító mentesül a kár kifizetésétől.

Hiába nem kötelező Magyarországon a téli gumi, a biztosítási szabályok nem feketék és fehérek, ez pedig a kérdőívre adott válaszokban is tükröződik. A válaszadók 80%-a úgy vélekedett, hogy a telente nyári gumival balesetet szenvedőknek nem fizet a biztosító, ráadásul 85%-uk szerint az autós akár még felelősségre is vonható.

Elegendő, ha csak a hajtott tengelyre kerül téli gumi?

Ha csak a meghajtott tengelyre szereltetünk téli gumit, az az elindulást segítheti, de a fékezésnél már komoly gondot jelenthet. „Egy erőteljesebb fékezés esetén az autó nyári gumival felszerelt tengelye kevésbé fog tapadni, tartani, így az autó megcsúszhat, sőt akár irányíthatatlanná válhat és kitörhet a haladási irányából, akár a szembejövő sávba, vagy az árokba. Az ilyen fékezéseknél keletkező különbséget még a legújabb menetstabilizáló elektronikával felszerelt autók sem tudják korrigálni" – mondta Mikolai Béla, az Apollo Vredestein Kft. szakértője.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ellenőrizze meglévő CASCO biztosítása feltételeit, hogy ne érhesse kellemetlen meglepetés! CASCO biztosítás terméktájékoztatók >>

Mindenkinek drágább lesz a kötelező biztosítása
2018 október 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Mindenkinek drágább lesz a kötelező biztosítása

A jövő héten kezdődik a szerződésüket év végén megújító autósok versenyfutása az alacsonyabb díjakért

November elején mintegy tucatnyi biztosítótársaság kezdi meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási (kgfb) kampányát. A biztosítási szakemberek előrejelzése szerint átlagosan 10-15 százalékkal kell majd többet fizetniük azoknak, akiknek év végén van a biztosítási évfordulójuk. Így ők jövőre nagyjából 26-28 ezer forint éves kgfb díjat fizetnek majd. Az év közben kötött kgfb szerződések átlagos díja átlagosan jelenleg 40-42 ezer forint, ami 10 százalékkal emelkedhet 2019 folyamán. Ez kisebb mint korábban tapasztalt évi majd' 20 százalékos drágulás. Az év végi évfordulós szerződések esetében 2500-2600, az évközi szerződéseknél 4000-4500 ezer forint emelésre lehet számítani. Az idén a Netrisk indexe szerint 37-38 ezer forint között mozog az átlagos kgfb-díj, ami a díjemelés és a váltások után 10 százalékkal nőhet. Biztosítási szakemberek mindkét váltás-típusnál később is átlagosan évi 10 százalékos díjnövekedést várnak.

A januári évforduló 700 ezer személygépkocsi tulajdonost érinthet, hiszen a 2010-ben született rendelet óta az év végi forduló már csak a módosítás éve előtt vásárolt autókat érinti, a járművek mintegy kétharmadának már a vásárlás pontos dátuma a kgfb-forduló - mondta Németh Péter, a CLB kereskedelmi és kommunikációs igazgatója. Az autósok többsége az alkuszcég tapasztalatai szerint 10 százalékos díjkülönbségnél kezd el gondolkodni a biztosítóváltáson. Becslések szerint 2018. januárjáig 140-150 ezer autós válthat biztosítót.

Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az év végi váltók lesznek az elsők, akiknek már nem kell külön figyelniük a 30 százalékos baleseti adóra, ezt biztosítási adóként beépítik az éves díjba. A biztosítási díjak emelkedését egyebek mellett a károk növekvő számával, a helyreállítási költségek emelkedésével is indokolják a biztosítók. A munkaerőhiány miatt a szervizekben a folyamatosak a béremelések, a tartósan gyenge forint miatt pedig drágulnak az alkatrészek – magyarázzák miért nőnek a javítási költségek.

Németh Péter elmondta, korábban a kgfb kárérték aránya a bevételek 107-110 százalékára rúgott, vagyis a biztosítók számára ez az üzletág veszteséges volt. Ez elmúlt 2-3 évben süllyedt 100 százalék alá, azaz a befizetések már fedezik a kárkifizetéseket. Csak látszólag volt előnyös az autósok számra az alacsony díjszabás, hiszen az átlagosan 15-20 ezer forintos díj mellett halmozódó veszteség a kevésbé tőkeerős biztosító társaságokat bedőléssel fenyegette. Ez néhány esetben, mint például 2015-ben a romániai székhelyű Astra Biztosító esetében be is következett, és több tízezer ügyfél került nehéz helyzetbe – emlékeztetett a szakember.

Szigorú határidők

A biztosítók idén is legkésőbb november 2-ig hirdethetik ki év végi tarifáikat, emellett november 11-ig kell postán, vagy elektronikus levélben értesíteniük ügyfeleiket az új tarifáról - tájékoztatott a menetrendről az MTI-n keresztül Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Az érintettek ezután hasonlíthatják össze a biztosítók ajánlatait a saját biztosítójuk ajánlotta díjjal. Érdemes átböngészni a tarifákat, mert egyes esetekben éves szinten akár több tízezer forintot is megtakaríthat az autós.
Ugyancsak ajánlatos az évforduló dátumára rápillantani, mert az érvényes szerződést csak a lejárat előtti 30. napig lehet felmondani. Aki ezt elmulasztja, automatikusan a jelenlegi biztosítójánál marad. Jelentős eltérések vannak és maradnak a budapesti és nagyvárosi, illetve a kistelepüléseken élő autósok tarifái között. Életkortól és az autó típusától függően akár 4-5-ször is alacsonyabb kgfb díjat fizethet egy kistelepülésen élő.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Amennyiben váltani szeretne, hasonlítsa össze több biztosító ajánlatát is, majd mérlegeljen az Önnek fontos kritériumok szerint! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Váratlan dolog derült ki a gyorshajtásról, íme a biztosítók titkai
2018 október 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Váratlan dolog derült ki a gyorshajtásról, íme a biztosítók titkai

A biztosítók kárbejelentései alapján a hazai utakon a legsúlyosabb probléma az elsőbbségadási kötelezettség megszegése, illetve a rossz követési távolság.

Évről évre a gyorshajtást nevezi meg a közlekedési balesetek legfőbb kiváltó okaként a rendőrség, a Vezess ezért megkérdezte hat hazai biztosítótól, hogy az ő ügyfeleik között „mi az a 3-4 leggyakoribb szabálytalanság, baleseti ok, ami miatt személyautós károkozás történik".

Három, a hazai piacon közepes méretűnek tekinthető biztosító elküldte a saját tapasztalatai alapján a rangsort.

Generali

  1. elsőbbségadási kötelezettség megszegése
  2. kanyarodási szabályok be nem tartása
  3. nem megfelelő követési távolság

Aegon

  1. elsőbbségadási kötelezettség megszegése
  2. nem megfelelő követési távolság

Groupama

  1. „figyelmetlen vezetés" 
  2. nem megfelelő követési távolság
  3. elsőbbségadási kötelezettség megszegése

A három cég listája nem reprezentatív, de együttesen durván 7-800 ezer személyautó tartozhat hozzájuk, azaz jelentős a járműállományuk. A gyorshajtás egyik biztosítónál sincs a vezető helyeken.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Vezetés és kötelező biztosítás kötés közben is legyen körültekintő, válogasson egyszerre több biztosító ajánlata közül oldalunkon! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából
2018 szeptember 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából

Évtizedek óta balesetmentesen vezetek, az autóm kötelezője mégis évről évre növekszik. Mi az oka és szabályos-e a folyamatos díjemelés? – érdeklődött F. Károly Győrből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél.

A kérdésre Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol az alábbiakban, aki azt is elárulta, mit kell tennünk, ha kevesebbet akarunk fizetni a biztosításért.

Mi alapján számítják?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának mértékére (vagy annak maximumára) vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi vagy hatósági előírás, azt alapvetően a biztosítók fenntarthatósági szempontjai és a piaci verseny alakítja. A tarifákat a biztosítók jellemzően a korábbi évek kártapasztalatai alapján, statisztikai módszerekkel modellezve számolják ki, s honlapjukon, illetve az MNB hivatalos oldalán is közzéteszik.

A meghirdetett díjtarifákon belül a konkrét ügyfél biztosítási díját olyan egyéni kockázati tényezők is befolyásolhatják, mint a jármű típusa, az üzembentartó károkozói múltja (bonus-malus besorolás), lakhelye, életkora, a jármű céges vagy magán használati jellege stb. A számításnál a biztosítók különböző kedvezményeket (pl. ha van az adott biztosítónál másik biztosításunk) és pótdíjakat is figyelembe vesznek.

Miért emelkedik?

A kgfb-díjak utóbbi években tapasztalt emelkedésének egyik oka, hogy nő a forgalomban lévő gépjárművek száma, gyakoribb a károkozás. Drágább lett a károk rendezése is (a magasabb munkadíjak és anyagköltségek miatt). A 2010-es évek elején – köszönhetően többek között az online biztosítási alkuszok, az árösszehasonlító oldalak térnyerésének – ráadásul erős árverseny alakult ki a kgfb-piacon, ami nyomán egyes biztosítók bevételei már nem fedezték a károkra fizetendő összegeket. A biztosítók viszont csak akkor tudnak hosszú távon működni és a károsultak biztosítási összegeit kifizetni, ha a kgfb-díjakból (és a tartalékaik hozamából) származó bevételeik nagyobbak, mint a kárkifizetéseik.

Hogyan csökkenthető?

Évforduló előtt feltétlenül ajánlott több biztosító díjszabásairól is tájékozódni, ugyanis egy személyre szabott biztosítással – az általános díjemelkedés mellett is – akár jelentős összeg takarítható meg.

A költségek tovább csökkenthetők, ha például vállaljuk a biztosítóval a papíralapú levelezés helyett az elektronikus kapcsolattartást, esetleg nem havi, hanem éves díjfizetést választunk, vagy egyidejűleg casco-, esetleg lakásbiztosítást is kötünk. A díjak és kedvezmények összehasonlításában, a megfelelő ajánlat kiválasztásában segítséget nyújtanak a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján és a biztosításközvetítők online oldalain elérhető díjkalkulátorok is.

Mikor és miként válthatunk?

A következő évre vonatkozó kgfb-díjakról a biztosítónknak legkésőbb a biztosítási évfordulónk (az ügyfelek többségének immár nem a naptári év vége, hanem a kgfb-szerződésünk kötése után eltelt egy esztendő) előtt 50 nappal írásbeli tájékoztatót kell küldeniük. Ha váltani szeretnénk, a meglévő kgfb-szerződésünket évfordulóra írásban mondhatjuk fel. A felmondásának legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz, ellenkező esetben a korábbi szerződés marad érvényben.

Figyeljünk a minőségre is

A biztosítóválasztásnál a díjak mellett célszerű a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Bár kár esetén a biztosító nem nekünk, hanem egy harmadik félnek, a károsultnak fizet, nekünk sem mindegy pl. hogy időben megkapjuk-e tőle díjfizetési csekkjeinket és (ha vannak) rendben intézi-e egyéb biztosítási ügyeinket.

Az MNB az ügyfélérdekek védelmében folyamatosan vizsgálja a biztosítók kgfb-díjhirdetéseit, valamint a közvetítők tevékenységét is, s kiemelten ellenőrzi, hogy a biztosítók jogszerűen és időben küldik-e ki éves díjértesítőiket, illetve a díjkalkulációiknál betartották-e a jogszabályi előírásokat.

CLB TIPP: A CLB kalkulátorában könnyedén összehasonlíthatja különböző biztosítók ajánlatait. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Jövőre megszűnik a baleseti adó
2018 augusztus 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Jövőre megszűnik a baleseti adó

2019. január elsejétől megszűnik a kötelező gépjármű-biztosításhoz tartozó úgynevezett baleseti adó. Az eddig 30 százalék mértékű adónemet egy úgynevezett biztosítási adó váltja fel, melynek kulcsa 23 százalékos lesz – hangzott el az M1 Forint, fillér című műsorában.
 
Akik 2019. január elseje után kötik újra a szerződésüket, vagy váltanak biztosítót, azokat érinti a változás. Akiknek jelenleg érvényben van a kötelező gépjármű-biztosításuk, nem változik semmi addig. A jelenlegi szerződéseket a törvénymódosítás nem érinti.

Az ügyfél helyett a társaságok fizetik majd az adót
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. Korábban az volt, hogy a baleseti adó külön tételként is jelentkezett a bekérőben, díjbekérőben, és ezt az ügyfél fizette. A változással most a baleseti adó helyett a belépő biztosítási adót a társaságoknak kell befizetniük a költségvetésbe.
Ez hatni fog a kgfb díjára, a 30 százalékos adónem helyett belép egy 23 százalékos biztosítási adó, a maga járulékos adóvonzataival. Ahogy a törvény is fogalmaz, a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel a büdzsében, és kieséssel sem.

Évfordulós a biztosítás felmondása
Mivel a biztosítási piacon nagy a verseny, árcsökkenés is előfordulhat az egyes társaságoknál. Évente egyszer van lehetőségünk felmondani a biztosítást, illetve másik biztosítóhoz szerződni.
Az évforduló a szerződés hatályba lépését követően egy év múlva következik be, a következő évforduló ismét egy év múlva és így tovább. Így van ez a 2010-től kötött szerződések esetében az évforduló mindig december 31., vagyis január elsejétől van lehetőségünk új biztosítást kötni. A biztosító köteles az évfordulót megelőzően legalább 50 nappal értesítést küldeni ügyfelének.
Ennek tartalma a következő évi biztosítási díj mértékét mutatja. Biztosítást úgy tudunk váltani, hogy az évforduló előtt 30 napig bezárólag felmondjuk a jelenlegi biztosításunkat, és választunk egy másikat, amit természetesen legalább addig a napig, amíg az új biztosítási időszak elkezdődik, meg kell kötnünk – hangzott el a műsorban.

Érdemes odafigyelni
Ha egy társaságnál több különböző biztosítása is van az ügyfélnek, akkor kedvezőbb díjat érhet el. A biztosítók a szerződő, illetve a biztosított gépjármű paraméterei alapján állapítják meg a díjukat, elképzelhető, hogy egy másik biztosító más paraméterek mentén egy magasabb vagy egy alacsonyabb díjat határoz meg. Érdemes azonban odafigyelni ennek buktatóira, ugyanis a biztosítók többsége úgynevezett együttbiztosítási kedvezményt alkalmaz, ami a kötelező díját, a cascóját, a lakásbiztosítását is érintheti.
Vagyis hogyha valaki a kötelezőjét átviszi egy másik biztosítóhoz, elképzelhető, hogy elveszíti a kedvezményeket a többi szerződésen. Új kgfb-szerződés esetén az ügyfél úgynevezett A00 kategóriába kerül. A díjak a balesetmentes éveket követően automatikusan mérséklődnek, ezt hívják bónuszbesorolásnak. Károkozás esetén viszont nő a biztosítási összeg, ennek neve máluszbesorolás.
Amikor balesetmentes éveink vannak, akkor mindig kapunk egy pozitívumot, egy bónuszt, és akár a bónusz 1-től a bónusz 10-ig besorolásunk lehet, természetesen a bónusz 10 a legjobb, onnan már nem lehet igazából följebb menni, és ez körülbelül a fele díjat jelenti az A0-hoz képest, míg hogyha sok kárt okozunk, akkor málusz 4-be is kerülhetünk, ami viszont kétszeres díjat jelenthet a középső, A0-s díjhoz képest.
Új kgfb-szerződést kötni a gépjármű vásárlásával együtt kell. Ha ezt a tulajdonos később teszi meg, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetnie az adott időszakra. Ennek mértéke pedig a biztosítás napi összegének a többszöröse.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Évforduló váltásakor hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait kalkulátorunkban! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Autósok, figyelem: így változik végül a kötelező biztosítás adója
2018 július 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Autósok, figyelem: így változik végül a kötelező biztosítás adója

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kgfb-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem - egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a kgfb-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosítási adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019. január elsejével, vagy azt követően lejár a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz.

A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze weboldalunkon a kötelező biztosításokat! KGFB kalkulátor >>

Amikor rossz a jó döntések marketingje
2018 július 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Amikor rossz a jó döntések marketingje

Az adótörvények keretében a parlament elé került az első törvénymódosítás, amelyet – mondhatnánk, ha szerénytelenek lennénk – a Világgazdaság kezdeményezett. Február elején először lapunk hasábjain írtunk arról, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés jegyében az állam elgondolkodhatna azon, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz (kgfb) kapcsolt baleseti adó kiugróan magas, 30 százalékos mértékét csökkentse, hiszen a biztosítási díjak emelkedése miatt még így is „pénzénél van”.

A kgfb-k után az állam adóbevétele 2017-ben már 45,6 milliárd forintra rúgott, s ha az idei első negyedévi 11,7 százalékos díjbevétel-bővüléssel számoljuk a 2018-as bevételi várakozásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy

a 152 milliárd forintról akár 170 milliárd forint fölé jutó kgfb-díjbevétellel számolva az állam idén már 51 milliárd forintot tehet zsebbe az autósok által amúgy is puszta adónak érzett kgfb-ből.

Ez pedig azt jelenti, hogy az állam adóbevétele megduplázódott a baleseti adó 2013-as bevetése óta, hiszen az akkori bevétel nem érte el a 25 milliárd forintot.

Az előterjesztés szerint az adó 30 százalékról – ha a gazdasági bizottság módosító javaslatát fogadja el a parlament – 23 százalékra módosul. Az első becslések szerint még akkor is bőven 30 milliárd forint felett lesz az adóbevétel, ha néhány módosítás miatt nem is lesz egységes a törvény – a tehergépjárművekre más díjtétel (adósapka) vonatkozik majd. Fontos változás, hogy míg eddig a díjon felül külön tételként számították fel a 30 százalékos adót, a jövőben – hasonlóan a casco és a lakásbiztosítások adójához – a kgfb-biztosítások díjában kerül majd felszámításra a kisebb adó.

A hír kedvező, de már most borítékolhatóan rengeteg vita és félreértés övezi majd az átalakítást.

Merthogy Magyarországon vagyunk, ahol – ezt többször leírtuk már – a biztosítók egymás közti esztelen versenye miatt a kgfb olyan szenzitív téma lett, hogy az átlag magyar felháborodik, és azonnal új biztosítót keres, ha biztosításának éves díja három korsó sör árával megemelkedik – miközben a magyar kgfb-átlagdíjak még mindig töredékei nemcsak a nyugat-európai, de a környező országok díjainak is. Ezért fogadta tehát egyből méltatlankodás a sajtóban azt a hírt, hogy az adócsökkentés nem automatikusan január 1-jén lép életbe, hanem a biztosítói évfordulóhoz alkalmazkodva vezetik be. „Mégis drága marad a kötelező!!!” – olvashattuk a kommenteket. Pedig csak észszerűségről van szó: a biztosítás év közbeni átárazása igen komoly IT-fejlesztésekbe került volna, ráadásul az ügyfelek számára az az érdekes helyzet állt volna elő, hogy a 2019-be belenyúló s már befizetett baleseti adót közvetlenül – vagy legalább a biztosítókon keresztül – az államtól kellett volna visszakövetelniük. Vélhetően az államigazgatás is ráébredhetett, hogy nem éri meg ilyen tételekért csuklóztatni a NAV-ot. Vagyis egy minden szempontból észszerű változtatás kapott kritikát.

Az új, csökkentett adómértékkel tehát először a 2019. január 1-jétől, s így a korábbi klasszikus „kampányidőszakban” váltók ismerkedhetnek meg, s már most borítékolható, hogy óriási lesz a felháborodás.

Merthogy a nagy biztosítói összehasonlító oldalak bizony nettó díjas listákat mutatnak az ügyfélnek, s csak az apró betűs rész a hozzákapcsolt adómértéket. Jövőre azonban nem lehet bontani, így maga az összehasonlítás bruttó (azaz adóval növelt mértékű) díjat fog mutatni, s az a felületes ügyfél, aki arra emlékszik majd, hogy tavaly 30 ezer forint (+30 százalék adó) volt az éves díja, most azon rökönyödik majd meg, hogy a díjszámláló 36 600 forintot mutat. Ne legyen igazam, de jönnek majd a hírek: „Hihetetlen mértékben drágult a kgfb”…

A következő háború a biztosítók „brutálisan” megugró díjbevétele miatt alakul majd ki. Merthogy a biztosítók teljes díjbevételének jelentékeny részét, közel 10 százalékát teszi ki a kgfb-üzletág által szállított összeg. A biztosítási adó beépülésével tehát a szektor díjbevétel-bővülése a hüvelykujjszabály szerint mintegy 2 százalékos pluszt ad majd a szektornak, amelynek teljesítményét még ma is a díjbevétellel mérjük. És ennek kapcsán jön a következő érdekesség: a bruttó díjakkal a piaci pozíciókat is alaposan átrajzolja majd az egyébként nem a biztosítók zsebét gazdagító adó. Miközben az eredeti elképzelések értékelése kapcsán sokan arról beszéltek, hogy a „kgfb-nehéz”, minimális IT-háttérrel működő kisbiztosítók létét megpecsételheti az új kgfb-adó naptári évhez kötött bevezetése, a korrigált megoldással ezek a társaságok a díjba bevett 20 százalékos adóval – elsősorban a nem életágban – számottevő piaci részesedést fognak szerezni. (Persze ez csak a díjbevétel-mutatóban látszik majd – ám ma még mindig ez a fő értékmérője a biztosítási piacnak.)

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a kötelező biztosítátsokat! KGFB kalkulátor >>

Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!
2018 június 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!

Ha végre megvan álmaink autója, akkor már csak a megfelelő biztosítás kiválasztására van szükségünk. Erre is érdemes időt szánni, alaposan összevetve az ajánlatokat. Igaz, akkor sincs baj, ha később megbánjuk a döntésünket, hiszen évente egyszer meglévő biztosítónkat újra cserélhetjük.

Jókora feltűnést keltett 1888 augusztusában, amikor Bertha Benz és két fia egy Patent-Motorwagen nevű járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Férje, az évtizedekkel később a Mercedes révén világhírűvé vált Karl Benz, német mérnök úgynevezett motorkocsijára a szabadalmat 1886. január 29-én kapta meg – ezért ez tekinthető az automobil születésnapjának. A feltaláló eleinte csak Mannheimen belül furikázott, a városkán kívüli, első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres útját a felesége tette meg, a fáma szerint férje tudta nélkül. Bertha Benz ugyanis szerette volna felhívni a figyelmet az önjáró háromkerekűre, s e szándéka tökéletesen megvalósult. Például azáltal, hogy a karburátort a hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, a rakoncátlankodó féket pedig egy cipésszel javíttatta meg. Ez utóbbival egyébként ő is csatlakozott a feltalálók táborához, ettől számítják ugyanis a fékbetétet létezését.

Alig 7 évet kellett várni ahhoz, hogy az új közlekedési eszköz Magyarországon is megjelenjen. A technikai újdonságokért rajongó budapesti optikai műszerész, bizonyos Hatschek Béla vett 1895-ben Bécsben egy Benz-autót és gurult vele egészen hazáig. Akkor még biztosítóból volt több, szám szerint 12 kis hazánkban. Amelyek természetesen csak akkor kezdtek az autókra is szerződni, amikor azok már olyan mennyiségben futottak az utakon, hogy összeütközve akár jelentős kárt is okozhattak egymásban.

Azt pontosan nem tudni, mikor ütötték nyélbe az első autós biztosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország az élen járt az európai típusú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bevezetésében. Hiszen már 1961-ben csatlakozott az európai Zöldkártya-rendszerhez, autós biztosítási hálózata pedig 1970-re teljesen kiépült. A gépjármű-üzletághoz kötődik a magyar biztosítástörténet egyik jelentős – világszerte figyelemmel kísért – újítása is: a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be. Így küszöbölték ki a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is. Ezt az 1982-től működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája.

Az évek során folyamatosan modernizálódott a biztosításkötés. Míg kezdetben akár egy hétbe is beletelt egy szerződést tető alá hozni, addig ez ma már otthon ülve, egy laptoppal az ölünkben még negyedórát sem vesz igénybe – feltéve, hogy minden dokumentum a birtokunkban van. Márpedig minden második magyar hajlandó valamilyen online csatornán biztosítást kötni – derül ki a Mabisz megbízásából végzett Századvég-kutatásból.

Persze nemcsak online, a biztosítók weboldalán, illetve az alkuszok vagy többes ügynökök által üzemeltetett internetes összehasonlító oldalakon lehet kötni gépjármű-biztosítási szerződést, hanem a hagyományos csatornákon, személyesen. Méghozzá több helyen is: az autókereskedésben, ha ott elérhető ilyen szolgáltatás; az egyes biztosítók üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatain; alkuszcégek vagy többes ügynökök üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatán. Míg az ügynök általában egy (vagy több) biztosító megbízásából értékesíti az adott társaság(ok) termékeit, addig a biztosítóktól független alkusz az ügyfél megbízása alapján jár el.

Bár csábító, nem tanácsos biztosítást kizárólag a fizetendő díj alapján kiválasztani. Azzal, aki nem néz pontosan utána annak, hogy milyen szolgáltatást kap az adott díjért, könnyen megeshet, hogy nem az igényeinek megfelelő biztosítást és szolgáltatást választja, amivel csak egy kár bekövetkezésekor szembesül. Ajánlott utánajárni annak is, hogy a kiválasztott biztosító például milyen kárrendezési szolgáltatást nyújt, milyen lehetőségek vannak a kár bejelentésére, milyen határidőket vállal, illetve milyen kárrendezési hálózattal rendelkezik. Végül, de nem utolsósorban, mindenképpen érdemes figyelembe venni a szóban forgó biztosító pénzügyi stabilitását is.

De akkor sincs vész, ha elsőre nem jól választunk, évente egyszer ugyanis biztosítót lehet váltani. Csak időben kell ezt jelezni. A december 31-ei évfordulós szerződések esetében a felmondó nyilatkozatoknak legkésőbb december 1-én éjfélig, míg a nem év végi évfordulós szerződések esetében az évforduló előtti 30. napig, éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz. Felmondani rengeteg csatornán lehet: személyesen a biztosítónál, levélben, faxon, online a biztosító weboldalán, e-mailben, telefonon, valamint a biztosításközvetítőn (ügynökön, alkuszon) keresztül.

Figyelni kell arra, hogy a felmondás utolsó lehetséges napja nem a felmondáson szereplő dátumot, vagy például a postára adás napját jelenti, hanem azt, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szabályos felmondás határidőn belül megérkezik, a szerződés az évforduló napján megszűnik a régi biztosítónál. Ezért nagyon fontos, hogy az új szerződést még az évforduló előtt megkössük. Amennyiben a kötelező biztosításra vonatkozó felmondás nem érkezik be időben a régi biztosítóhoz, az újjal kötött szerződés érvénytelen.

Forrás: www.hvg.hu

Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott
2018 május 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott

A nagyvárosban élőknek bizonyára nem kell bemutatni a mindennapos közlekedés nehézségeit: az autóval járók rendszeresen ülhetnek a dugókban, míg a tömegközlekedést használók heringként összepréselődve kénytelenek eljutni célállomásukra. Azok számára, akik egyikből sem kérnek, reális megoldás lehet egy kis robogó, amely a városon belüli közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé teszi, ráadásul beszerzésére sem kell egy vagyont költeni.

Tavasztól őszig megfelelő közlekedési alternatívát nyújtanak a robogók, hiszen ezeket nem csak beszerezni lehet viszonylag olcsón, de a fenntartásuk sem emészt fel jelentős összegeket. Ugyanakkor városon belül gyorsan közlekedhetünk velük, nem kell velük a dugóban ücsörögni, mint egy autóval, és a tömegközlekedési járműveken lévő zsúfoltságtól is megkímélhetjük magunkat.

Mennyibe kerül egy robogó?

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyibe kerülnek a maximum 50 köbcentiméteres robogók akár újonnan, akár használtan. Természetesen a robogókra is igaz - akárcsak mondjuk az autókra -, hogy jelentős különbségek lehetnek az árakban a motorkerékpár márkájától, korától és egyéb paramétereitől függően. Azt azonban elmondhatjuk, hogy nem kell túl mélyen a zsebébe nyúlnia annak, aki egy robogó megvásárlásával szeretné mentesíteni magát a dugóban ücsörgéstől.

Használt segédmotorokat már néhány tízezer forintért is vásárolhatunk, de a használt robogók árai is bőven a többség által megfizethető kategóriában van: például a hasznaltauto.hu-n jelenleg 120 ezer forintért kínálnak eladásra egy 2006-os évjáratú Honda Todayt. Rengeteg hirdetést találhatunk a 250-300 ezer forint közötti árkategóriában, 400 ezer forint felett pedig szinte vadonatúj robogókat is vásárolhatunk. Például 450 ezer forintért hirdetnek egy 2018-as évjáratú SYM JET-et.

Ezeket az árakat igazán nem nevezhetjük magasnak, és még akkor sem terhelik meg igazán a családi kasszát, ha valaki esetleg nem zsebből, hanem személyi kölcsönből fedezi a vásárlást. Jelenleg ugyanis egy 300 ezer forintos személyi kölcsönt - 5 éves futamidő mellett - például havi 6 172 forintos törlesztőrészlet mellett vehetnénk fel az UniCreditnél (THM 8,97%). De más banknál sem kellene sokkal magasabb törlesztőkkel számolnunk: a CIB Bank havi 6 544 forintért (THM 11,73%), az OTP Bank pedig 7 946 forintért (21,93%) nyújtja a szóban forgó összeget.

Persze a robogók esetében is találhatunk olyan darabokat, melyek jóval drágábbak társaiknál. Még a használt robogók között is találhatunk olyanokat, melyek vételára eléri, vagy akár jelentősen meg is haladja az 1 millió forintot. Ez természetesen még inkább igaz az új robogók esetében, például egy új Vespa Sprintért is több mint 1 millió forintot kell kiadnunk.

Elektromos robogók

Akkor sem feltétlenül kell sokkal több pénzt rááldoznunk a robogóvásárlásra, ha elektromos példányt szeretnénk a magunkénak tudni. Például találtunk olyan hirdetést, melyben 245 ezer forintért kínálnak eladásra egy Suzuki Cobrát. De igaz ez az új robogókra is: ezek között is találhatunk félmillió forint alatti elektromos robogót.

Kötelező felelősségbiztosítás

Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora biztosítási díjra számíthat az, aki robogó vásárlása mellett dönt. Egy autó megvásárlása során ez szintén jelentős tétel lehet, hiszen egy friss autótulajdonos, vagy egy olyan személy, aki a közelmúltban balesetet okozott bizony sok tízezer forintos biztosítási díjra is számíthat. Robogók esetén azonban ennél sokkal jobb a helyzet.

Elvégeztünk egy kalkulációt a fentebb említett Honda Today adataival. Ez alapján a legolcsóbb biztosítás 3 789 forintba kerül egy évre, ami azt jelenti, hogy még a baleseti adóval együtt is kevesebb, mint 5 ezer forintot kell fordítanunk a kötelezőre.

Ehhez képest meglepő, hogy sokan éppen a kötelezőn akarnak spórolni, ahogyan arra Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) korábban felhívta a figyelmet. Becslések szerint ugyanis mindössze a robogók 15-20 százaléka után fizetik ki rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját, miközben több mint félmillió robogó üzemel az országban.

Ahogy fentebb láthattuk, a robogók tulajdonosai ezzel mindössze néhány ezer forintot spórolhatnak évente, miközben az MNB statisztikái szerint a motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén már a milliós összeg sem ritka. Jól látszik hát, hogy nem érdemes ezen spórolni.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindössze néhány száz-, de akár néhány tízezer forintból is lehet egy saját robogónk, segédmotorunk. Tény, hogy ezeket a járműveket nem tudjuk egész évben használni, viszont a melegebb hónapokban kitűnő alternatívái lehetnek a személygépkocsiknak és a tömegközlekedésnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Oldalak