2020.02.10

D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?

Február első hete meglepően erős széllel búcsúztatta a telet: több helyen megdőltek a legerősebb széllökésekre vonatkozó értékek, ingóságok, ingatlanok rongálódtak a zord időjárási körülmények között. A károk körülbelül 10 százalékát a vihar miatt kidőlt fák okozzák – de vajon megtérülnek-e valamilyen módon a veszteségek? A D.A.S. JogSzerviz szakértői válaszolnak.

Amennyiben a szomszéd telkén vagy éppen közterületen ültetett fa kidőlése okoz kárt autónkban vagy otthonunkban, látszólag könnyű dolgunk van: a tulajdonossal szemben léphetünk fel.

A tulajdonos lehet magánszemély (például a mellettünk lakó szomszéd), de akár önkormányzat is (közterület esetén).
Ha a tulajdonos rendelkezik felelősségbiztosítással (ez egyéb biztosítási konstrukciók kiegészítő szolgáltatásként is megjelenhet), abban is bizakodhatunk, hogy nagyobb teljesítőképességgel találkozunk. De vajon megalapozott lesz-e az igényünk?

Bármilyen furcsán hangzik is, ez nagyrészt a kidőlt fa állapotán múlik. Ha ugyanis megállapítható, hogy a fa korhadt vagy egészségtelen volt, s a tulajdonosa nem gondoskodott róla megfelelően, akkor a kárért való felelősség fennáll.

Ellenkező esetben ugyanakkor nem beszélhetünk kártérítési kötelezettségről: ha az egészséges fát az óránkénti 70 kilométeres szél döntötte ki, egyértelműen elháríthatatlan külső körülményről (vis maior) beszélünk.
A fa állapotának minősítése meglehetősen nehezen eldönthető bizonyítási kérdés, és arra kompetens szakértő állásfoglalását igényli, így kompromisszumos megoldás hiányában hosszan elhúzódó perre és szakértői vizsgálatokra számíthatunk.

Természetesen nem kizárt, hogy a saját kertünkben álló, szívünknek kedves fa adja meg magát az elemek erejének.
Ebben az esetben egyértelműen csak akkor számíthatunk a károk megtérítésére, ha rendelkezünk olyan kárbiztosítással, melynek szerződési feltételei lehetővé teszik az ilyen károk megtérítését.

Ez ingatlan esetén lehet lakásbiztosítás, gépjármű esetén casco biztosítás lehet. Mindezek hiányában sajnos a károsult viseli a maga kárát, nincs kire tovább hárítania azt – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Évfordulójakor aktualizálja lakás- és cascobiztosítását, kalkuláljon weboldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>, Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Casco biztosítás
  • Lakásbiztosítás
  • Kárrendezés
Ajjaj! Erre sok albérletben élő nem gondol
2016 június 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

A saját lakásukban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, meg az albérletben lakók kevésbé elővigyázatosak: csak 52 százalékuknak van lakásbiztosítása - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Saját lakás vagy albérlet?

A magyar piacra jellemző, hogy sokan laknak saját tulajdonú ingatlanban: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 77 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakóingatlanban, 12 százalékuk a szülők vagy más rokon kezében lévő lakóingatlanban él, és mindössze 8 százalék lakik bérleményben - emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért és működésfejlesztésért felelős vezetője.

Az életkor előrehaladtával egyre többen döntenek a saját tulajdonú ingatlan mellett: a 40 évnél fiatalabbak esetében 63 százalék, a 40 éves korosztályban 82 százalék, míg az 50-es korosztályban már 88 százalék ez az arány. Ebből adódóan a bérlemény aránya egyre kevésbé jellemző az idősebbeknél: a 40 évnél fiatalabbak 15 százaléka él bérelt lakóingatlanban, a 40 és 50 év közöttieknek az 5 százalékára, az 50 év felettieknek pedig csak a 3 százalékára igaz ez.

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakóingatlan-bérlés elsősorban a fővárosra jellemző, itt 20 százalékos volt a bérelt lakóingatlanban élők aránya. A legtöbben, 34 százaléka a megkérdezetteknek 50-74 négyzetméteres ingatlanban él, 75-99 négyzetméteren már csak 25 százalék tölti a mindennapjait. A válaszadók közül egyébként a budapestiek élnek a legkisebb területen: a fővárosban átlagosan 64 négyzetméteresek az ingatlanok, míg a falvakban már 100 négyzetméter az átlag. A falvak esetén 92 százalék él családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 20 százalék.

A saját lakást jobban féltjük

A felmérés felemás képet fest a lakásbiztosítási hajlandóságról. Összességében a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, ugyanakkor például a harmincas korosztályban csak 73 százalékos volt a lakásbiztosítási lefedettség, míg a 40 évnél idősebbek esetében már 89 százalékos.

A felmérés szerint a saját lakóingatlanban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, a lakóingatlant bérlőknek azonban alig több mint a fele - 52 százaléka - kötött lakásbiztosítást. Pedig a bérelt lakásoknál is szükség van biztosításra: sokszor a lakást kiadó tulajdonos ugyan köt biztosítást az ingatlanra, de az esetenként az ingóságokra nem vagy nem feltétlenül nyújt fedezetet - mondta Kaszab Attila.

Bár a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, a piaci adatok szerint ez alacsonyabb. Összességében azonban a kutatásból is látszik, hogy a lakástulajdonosok és bérlők döntő többsége fontosnak tartja biztosítással védeni az ingatlant- tette hozzá a szakember.

A felmérés szerint a 30-as éveikben járók több mint ötöde, 22 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő 3 évben lakóingatlant vásárolna.
A szakember kiemelte, hogy mivel a jelenleg bérelt lakóingatlanban élő fiatalok többsége saját tulajdonba költözik a későbbiekben, akkor már szinte elengedhetetlen lesz a lakásbiztosítás, különösen, ha hitelből finanszírozzák a saját lakóingatlan megvásárlását.

A kutatásból az is kiderül, hogy a természeti csapások bekövetkezését a biztosított lakóingatlanban élők valószínűbbnek tartják. 60 százalékuk számít felhőszakadásra, míg a lakásbiztosítás nélkülieknek csak a 47 százaléka tart ettől. A lakásbiztosítással rendelkezők 57 százaléka rendkívüli hőséget, 29 százalékuk pedig az orkán erejű szelet is valószínűnek tartja.

Mi alapján választunk?

Kaszab Attila elmondta, hogy a tudatosság terén továbbra is van tér a fejlődésre. A K&H Biztosító felmérése szerint ugyanis a lakásbiztosítással rendelkezők mindössze 28 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen megnézi a lakásbiztosítási ajánlatokat. A megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy ugyan nem veti össze évente az ajánlatokat, de azért néha felméri a piacot. Emellett jelentős, 24 százalékos volt azoknak az aránya, akik a biztosítás megkötése óta soha nem válogattak a lakásbiztosítási ajánlatok között, ráadásul a budapestieknél kiemelkedő, 31 százalékos volt ezen arány.

Forrás: Pénzcentrum

Keddi vihar: Több mint 4 ezer kárbejelentés
2016 június 02.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.

Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.

A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.

A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.

2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.

Forrás: Biztosítási Szemle

Terror után is fizetnek a biztosítók
2016 június 02.
Kategória:
Utasbiztosítás, Általános

A biztosítási kockázatok idén már a terrorcselekményekből származó sérülésekre, megbetegedésekre is kiterjednek - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) utasbiztosítási bizottságának elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

A közelgő franciaországi labdarugó Európa-bajnokságról kérdésre válaszolva elmondta, hogy Franciaország biztonságos úti célnak mondható. Hozzátette azonban, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vezetett nem javasolt országok listáján szereplő országokra a biztosító társaságok jelentős része nem nyújt semmilyen védelmet.
Horváth Péter szerint az elmúlt években fejlődött a magyarok biztosítási tudata, ugyanis a kiutazók 50 százaléka már köt biztosítást, főként azok, akik több napra és távolabbi úti célra utaznak. Az Európán kívüli utazásoknak pedig már szinte mindegyikét biztosítják.

Hangsúlyozta: az utasbiztosítás kiválasztásánál az ügyfélnek figyelembe kell vennie a poggyásza értékét, a repülőgépekről való átszállások számát, hogy hány napra utazik, illetve, hogy az úti célként választott országban milyenek az árak.

Forrás: VG

Viharkárok, amiket biztosan nem fizet ki a biztosító
2016 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

Viharkárok, amiket biztosan nem fizet ki a biztosító

Sokaknak csalódás lesz a vihar utáni kártérítési összeg, hiába van biztosításuk – jelezte az első kárbejelentési roham után a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. Kiderült, sokan elbukják a tetőtérben, vagy az ingóságokban keletkezett százezres károkat, mert az idő közbeni vagyongyarapodásra a tulajdonos nem terjesztette ki a biztosítása fedezetét.

Nagyüzem van a biztosítási alkuszoknál is, megállás nélkül érdeklődnek a viharkárosultak, hogy szerződésük alapján, milyen kártérítésre számíthatnak. A CLB-nél tudakozódóknak csaknem a fele csalódottan távozik az ügyfélszolgálattól, rendre kiderül ugyanis, hogy a remélt összegnek csupán a töredékét fogja kifizetni a biztosítójuk. Egészen egyszerűen azért, mert sok tételt nem tartalmaznak a régebbi szerződések, megújításra, aktualizálásra pedig nem gondoltak időközben az emberek – magyarázza Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója, a kárbejelentési dömping első napjának tapasztalatai alapján.

A szakértő példaként említi az elmúlt napokban a nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptopot, a villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalmát, a vízzel elöntött garázst, a jégverte kerti bútorokat, vagy akár az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat, amelyekre a biztosító esetleg be sem fogadja a kárigényt. Legalábbis azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki a biztosításaik fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, ingósági extra gyarapodásokra. Ezeken most nagyot lehet bukni. És ez igaz minden tételre, amely nem szerepel a szerződésben – magyarázza Németh, leszögezve: ez egyáltalán nem a biztosítók hibája. A társaságok ugyanis bizonyos értékkövetést maguk is végrehajtanak, ami azt jelenti, hogy például a 20 évvel ezelőtti tévéket egy átlagos mai forgalmi értéken beárazzák a kártérítéshez, de más értékgyarapodást – mint a fent felsorolt esetek – nem kalkulálhatnak be maguktól, azokat utólag be kell vetetni a szerződésekbe, ha azt akarjuk, hogy fizessen rá a biztosító – magyarázza Németh. A szerződések megújítása az esetek többségében nem eredményez jelentős díjemelést, hanem a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatást. Az értékkövetésnek ilyenkor, a vihar utáni zárszámadáskor van felbecsülhetetlen fontossága és értéke – állítja tapasztalatok alapján.

Tavaly a viharkárokra összesen csaknem 1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, s a meteorológiai előrejelzést figyelve idén is erre a nagyságrendre lehet készülni. De a külföldi híradások komoly árvizekről, elzárt kis falvakról, földcsuszamlásokról és emberáldozatokról szólnak, így ha ezek a viharok is elérik hazánkat, komolyabb problémával is szembenézhetünk – vélik a CLB-nél.

Forrás: CLB

Kelendő az utasbiztosítás
2016 május 23.
Kategória:
Utasbiztosítás, Általános

Többet utaznak a magyarok, ezért több utasbiztosítást is kötnek. A terrorveszély is a biztosítások kötésére ösztönözheti az ügyfeleket, akik egyre jobban szeretik a kiegészítő termékeket.

Tovább nőhet az idén az utasbiztosítások díjbevétele – állítják a piaci szereplők. Tavaly a piaci becslések szerint 11 milliárd forintot fizettek ki a magyarok utasbiztosításokra, az idén Karsai Mária, a Groupama utasbiztosítási szakértője további 10 százalékos növekedésre számít. Az egyik fő oka ennek, hogy egyre többet utaznak a magyarok külföldre, tavaly például a KSH adatai szerint a magyar állampolgárok összesen 6,4 millió többnapos külföldi utazáson vettek részt, ezek során 40 millió napot töltöttek az országhatáron kívül, ez 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az utasbiztosítást pedig általában nyaralásra, üdülésre kötik, tehát a többnapos utak számának növekedése a biztosítási piacra is kedvezően hat.

A családok elsősorban azért utaznak többet külföldre, mert javul az anyagi helyzetük. Ez alapján az idén további bővülés várható: a reálbérek emelkedése az alacsony infláció, az szja-csökkentés és a béremelések nagyobb üteme miatt magas. A családok a jegybanki adatok szerint is egyre vagyonosabbak, elvileg nincs akadálya annak, hogy többet utazzanak.
A külföldi turizmust azonban az idén kétségkívül a terrorfenyegetettség is befolyásolja. A Vienna Life szakértői szerint ez kettős hatással lehet a piacra. A veszély arra késztetheti a családokat, hogy visszamondják az utazásaikat, ugyanakkor pont az aggodalom az, ami a korábbinál többeket rávehet arra, hogy biztosítást kössenek. Hogy egy valós terrorcselekménynél mit ér az utasbiztosításuk, az viszont bizonytalan. Sok biztosítónál ugyanis a terrorcselekményeket kizárhatják a biztosítási fedezetekből, vagy csak részleges térítést ígérnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy fölösleges a biztosítás. Reputációs okok miatt a biztosítók többsége általában humánusan áll hozzá az áldozatokhoz, és segíti az ilyen helyzetben bajba jutottakat, téríti például a kórházi kezeléseket. Lehetetlen küldetést azonban nem vállalnak, nem juttatják például haza az utasokat, ha a reptereket lezárják.

Az utasbiztosítások díja általában naponta, személyenként néhány száz forint. A biztosítók előszeretettel használják a „naponta egy kávé/sör ára” frázist viszonyítási alapként. Általános tendencia viszont, hogy a legolcsóbb termékek helyett egyre többen választanak prémium kategóriás biztosításokat. Ezt tapasztalják a Vienna Life-nál és az Allianznál is. A háttérben az állhat, hogy a kiutazások között egyre több a családi vakáció, a gyerekekre pedig szeretnek a szülők komolyabb biztosítást kötni. A tavaszi-őszi városnézős időszakban, amikor főleg felnőttek utaznak, az alacsonyabb díjú biztosítások a kelendőbbek.

Az alapbiztosítások mellé egyre többen kötnek kiegészítőket. Az autóval utazók szívesen kötnek asszisztenciabiztosítást, de népszerűek az extrém sportokra szóló kiegészítések is. Lehet egyébként kifejezetten strandolásra optimalizált biztosításokat is kötni, amelyek mindenféle vizes sportokra kínálnak fedezetet, és vannak olyan kiegészítők is, amelyekkel az európai egészségbiztosítási kártyához vagy egy bankkártyához kapcsolódó egyszerűbb utasbiztosítást egészíthetnek ki az utazók.

Forrás: Világgazdaság

Százezrekbe kerülhet, ha biztosítás nélkül megy táborozni a gyerek
2016 május 18.
Kategória:
Utasbiztosítás, Általános

Kössenek a táborozni induló gyerekre pár száz forintos utasbiztosítást, különben százezrekbe kerülhet, ha valakit külföldön akár kisebb baleset ér – figyelmeztet mindenkit a biztosítási szakértő.

Tanulók ezrei indulnak többnapos külföldi osztálykirándulásokra gyakran úgy, hogy az aprólékosan, gondosan összeállított programból és útipoggyászból csupán az utas- vagy baleset-biztosítás hiányzik. Ez a szülők, utazás- és táborszervezők figyelmetlensége, mit több, felelőtlensége – hívja fel a figyelmet Németh Péter, CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója.

Szerinte igencsak meglepte a szülőket a napokban egy budapesti iskola testnevelő tanára, aki a külföldre tervezett kirándulást megelőző szülői értekezleten kijelentette: fel sem szállhat a buszra az a gyerek, akinek nem lesz az indulásig utasbiztosítása. A tanár elmagyarázta: nem akar kockáztatni, nem szeretné, ha pár száz forinton múlna egy sérült gyerek gyors, szakszerű és teljes orvosi ellátása.

Volt már olyan eset a pályafutása alatt – mondta a tanár –, hogy egy törött kart csak azért nem operáltak meg helyben, mert a több százezer forintos beavatkozásra nem volt pénzügyi fedezet, nem volt biztosítás. Begipszelték a gyerek karját, s hazaküldték operáltatni azzal a megjegyzéssel, hogy itthon minél előbb kapja meg a szükséges beavatkozást, mert csak akkor lesz teljes a gyógyulás.

Jó lenne, ha erre mindenki ügyelne, mert akár maradandó károsodással is végződhet egy baleset, ha nem érnek haza időben a gyerekkel – hangsúlyozta Németh Péter. Az alkusz több példát is tud, amikor viszont a súlyos sérülés miatt nem lehetett a beteget szállítani, helyben kellett megműteni, s mivel nem volt biztosítása, a több százezer forintos számlát az itthoni címére postázták.

Végül be is hajtottak a pénzt, mert ezen a téren a külföldi egészségbiztosítók nem ismernek tréfát, s az utolsó fillérig könyörtelenül bevasalják az orvosi beavatkozás költségeit. Akkor is, ha a család teljes vagyona rámegy.

Németh az éppen kezdődő nyári táborok jobbnál jobb – és egyre költségesebb – kínálata mellől is hiányolja a biztosítást, amit akár feltételként is szabhatnának, vagy helyben kötéssel segíthetnének a szervezők. A szakértő nem vonja kétségbe senki rátermettségét és hozzáértését, ám a profizmus hiányát mutatja, hogy erről a kérdésről rendre megfeledkeznek.

Az alkusz szerint még mindig kevesen gondolnak arra, hogy egy itthoni baleset ellátása és a kórházi kezelés ugyan nem kerül plusz pénzbe, de a súlyosabb eseteket követő rehabilitáció horribilis pénzt emészt fel, amire már csak egy baleset- vagy a külföldi utakon az utasbiztosítás nyújt fedezetet – akár több millió forintig is. Tapasztalatok szerint a szülők számára már csak a bajban derül ki, hogy az alanyi jogon járó tanulóbiztosítás a töredékét sem fedezi annak a költségnek, ami egy balesettel jár.

A CLB-nél úgy vélik, a gyerekek érdekében szembesíteni kell a pedagógusokat és a szülőket is azzal a kockázattal, ami a baleset- vagy az utasbiztosítás nélküli nyaraltatással, táboroztatással, osztálykirándulással jár – jelentette ki a szakértő. Az alkusz ezért országos kampánnyal, az ügyfeleiknek küldött közvetlen levélben is felhívja a figyelmet ennek a fontosságára.

Jó lenne, ha az útra induló iskoláscsoportoknak kötelezővé tennék a biztosítást is, hogy egy gyerek egészsége ne pár száz forinton múljon – véli Németh. A biztosításkötéshez nem kell különös szakértelem, az interneten, akár pár kattintással, néhány perc alatt ki lehet választani a biztosítók vagy a közvetítők kínálatából a megfelelőt – hívja fel a figyelmet a CLB kommunikációs igazgatója.

Forrás: Nol.hu

Betörés és halálos baleset - mitől rettegnek a magyarok?
2016 május 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Tavaly közel 50.000 betöréses lopást regisztráltak az országban és ugyan a magyarországi ingatlanok 71–72 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, közel sem biztos, hogy megfelelő védelmet és főleg kártérítést nyújtanak a kárt elszenvedők számára. Nem meglepő, hogy a Genertel felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 25 százaléka a betöréstől és a lopástól tart leginkább az ingatlannal kapcsolatos kockázatok közül.

A legfrissebb adatok (KSH) szerint 2015-ben országos szinten összesén, több mint 47.000 betöréses lopást regisztráltak. Ezen belül kimagaslóan sokat -közel 11ezret- az Alföldön és Északon, kb. 8ezret a Dunántúlon és majdnem 10ezret Közép-Magyarországon. Budapesten tavaly majdnem 6200-at.

Betörés szempontjából, nem csak a téli hónapok, a napközbeni időszakok, de azok a hosszú hétvégék is veszélyesek lehetnek, amikor elutazunk és üresen marad a lakás/ház.

Hogyan védekezhetünk a betörők ellen?

1. Először is nem árt, ha a lakásbiztosításunk valódi biztonságot nyújt baj esetén. A Genertel egy közelmúltban végzett felmérése azonban azt mutatja, hogy a szerződések alig 20 százalék-át ellenőrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta a biztosítási összeget nem vizsgálták felül, ami alulbiztosítottságát okozhat. Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet-így akár betörés esetére sem.

2. Jó tudni, hogy a betörésre, lopásra, besurranásra kötött biztosítás esetén meg kell felelni bizonyos követelményeknek, amelyeket a biztosítók támasztanak a biztosítandó ingatlannal szemben.

3. Nyugdíjasoknak, kismamáknak, otthon dolgozóknak fontos tudni, hogy a besurranó tolvajlás, azaz, amikor a tulajdonos otthon tartózkodik a bűncselekménykor, jellemzően minden biztosítónál a kiegészítő csomag része. Hiába rendelkezünk tehát az alapbiztosítással, a biztosító nem fogja nekünk megtéríteni a kárt.

4. Szerelj fel biztonsági zárat, hevedert, rácsot, amellyel megerősítheti az ajtók, ablakok védelmét. Rendelkezz riasztóval is, legjobb, ami a rendőrségre van bekötve-, vagy mozgásérzékelő lámpával az ingatlan körül

5. Az értékeket ne tartsd szem előtt, inkább széfben, zárható szekrényben!

6. A kulcsot ne tartsd a lábtörlő alatt, ablakpárkányon, villanyóra szekrényben, nyitható postaládában

7. Ha elutazol, ne mondd ezt jól hallhatóan a szomszédoknak, közvetlen környezetben, és ha még nem tetted meg, akkor elutazás előtt köss biztosítást betöréses lopás ellen.

Nem magunkat féltjük

A Groupama felméréséből az derül ki, hogy lakásunknál jobban szeretteinket féltjük. Négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet.

A gyógyíthatatlan betegség csak második helyre (49 százalék) került az aggodalmak listáján, illetve ugyancsak a képzeletbeli pánik-dobogóra kerültek azok a betegségek, amelyek bár nem gyógyíthatatlanok, de a korábbi életet felborítják pl. a munkahely elvesztése miatt (49 százalék). Sokan tartanak olyan balesettől, amely miatt maradandó egészségkárosodást szenvednek (45 százalék), és csak ezt követi az anyagi fenyegetettség: a jelentősebb – lakást, autót érintő – anyagi kártól a megkérdezettek 41 százaléka tart.

Elgondolkoztató, hogy egy halálos kimenetelű balesettől alig rettegnek jobban az emberek (38 százalék), mint a munkahely elvesztésétől (36 százalék). A sort a törlesztőrészlet fizetése zárja, vagyis az emberek harmada fél olyan baleset bekövetkeztétől, ami miatt késedelembe esne a hitelével.

Forrás: Privátbankár.hu

Bagatell károk – a bonus-malus rendszer titkai (1. rész)
2016 május 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Általános

Akadhatnak olyan helyzetek, mikor érdemes megfizetni a károkat – azonban természetesen csak azokat, amelyek az adott balesettel összefüggésben merültek fel. A biztosító által megállapított összeg vitatása lehetséges, a bizonyítás azonban rendkívül nehéz. Mindezek okán érdemes még a legkisebb koccanás esetén is részletesen dokumentálni a körülményeket és a károkat, a két gépjármű helyzetét és sérüléseit. A D.A.S JogSzerviz szakértője kétrészes írásában elemzi a helyzetet, most az első részt olvashatja.

Aki autót vezet, sajnos előbb-utóbb szinte biztosan megtapasztalja, hogy a kisebb-nagyobb káresemények elkerülhetetlenek. Nagy szerencse, ha ezek az esetek nem járnak személyi sérüléssel.

Ám a vagyoni károk is sok bosszúságot és vita esetén elhúzódó jogi eljárást tudnak eredményezni, arról nem is beszélve, hogy befolyásolják a továbbiakban fizetendő biztosítási díjak nagyságát is – fejtette ki dr. Rózsa Petra.

Amit érdemes tudni a bonus-malus rendszerről

Érdemes tudni, hogy minden gépjármű üzembetartójához kapcsolódóan nyilvántartás készül a károkozások számáról. Ehhez kötődik a bonus-malus rendszer, ami 10 bonus és 4 malus fokozatból áll.

Minden üzembentartó a kezdetekkor A00 fokozatból indul, ami a bonus és a malus fokozatok között áll. Minden kármentes évben eggyel nő a bonus fokozat, károkozás esetén pedig kettővel csökken.

Fontos tényező az is, hogy fentiek csak a díjjal fedezett biztosítások esetén irányadóak – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ami nem vihető át egy új szerződésre

Díj nem fizetéssel megszűnt szerződés esetén a kártörténeti előzmények, tehát például adott esetben egy kedvező besorolás, nem vihetők át az új szerződésre. Emellett a besorolások csak egy gépjármű esetén őrizhetők meg, többre nem vihetők át.

Ilyenkor az új szerződés is automatikusan A00 kategóriába sorolódik be. Más a helyzet azonban, ha az első szerződés érdekmúlással – például egy totálkáros közlekedési balesetben – megszűnik – ekkor ugyanis átvihető a besorolás a másik szerződésre. Ez a lehetőség a megszűnést követő 2 éven belül áll fenn.

Új biztosítási szerződés megkötésekor a szerződést kötő nyilatkozata alapján történik a besorolás – a nyilatkozat valósságát pedig a biztosító a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.

Pontosan kell megadni a besorolás adatait

Ezek hiányában a besorolás ebben az esetben is az alap A00. Nem érdemes hibásan megadni a besorolás adatait, mert a biztosító ezt a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján, ha utóbb módosítani kénytelen, az sajnos jelentős díjemelkedést von maga után.

A fokozatok a kötelező felelősségbiztosítás díjtarifájában szorzószámokként jelennek meg, amik csökkenthetik vagy növelhetik a biztosítás díját. A besorolás mindig az üzemben tartóhoz fűződik, tehát azt nem veszik figyelembe, ha esetleg más személy vezette a gépjárművet a károkozáskor.

Forrás: Origo

Ezeknek az autóknak a legdrágább a cascója
2016 május 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Általános

Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autómodellek casco biztosítási díjai – ezt számolta ki a Genertel legújabb elemzésében. A 2 éves kocsik cascója évente átlagosan 50 ezer forint, ám 13 évesen ez az összeg akár 30 ezer forint körüli éves összegre is csökkenhet.

Zsebbe nyúló, sokakat érintő felmérést készített nemrég a Genertel Biztosító. A cég arra volt kíváncsi, hogy az új és a használt autók esetében hogyan alakulnak Magyarországon a casco biztosítások tarifái. Annyit már elöljáróban elmondhatunk: ár alapján döntünk.

A Használtautó nemrég elkészített elemzéséből már kiderült, 2016. első negyedévében száz eladott hazai használt autóból 14 Opel, 10 a Suzuki márkát viseli. Őket követi a Volkswagen (10 százalék), a Ford (8) és a Renault (7), ami azt is jelenti, hogy ez az öt márka az, ami a többséget jelenti a jelenlegi használtautó-piacon.

A Genertel az autók életkorára lebontva vizsgálta, hogyan alakulnak a tarifák. Tapasztalatuk szerint a 2 éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift kerül a legkevesebbe, évente már 40 ezer forintért elérhető hozzá a casco. Az idősebb autók teljes körű casco biztosítása esetében jelentős változás figyelhető meg az árban; 6 vagy 10 éven felüli gépkocsinál akár 10 ezer forinttal is kevesebbet fizetünk évente, mint egy alig néhány éves autónál.

„Érdemes megnézni a casco ajánlatokat akkor is, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert egyes típusok esetén olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Csikós Dániel, a Genertel értékesítési igazgatója. A szakértő hozzátette: az idősebb autóknál jelentős hozzáadott értékkel bírnak a csupán kis éves díjjal rendelkező kiegészítő biztosítások. Ilyen lehet a mobilitást garantáló assistance szolgáltatás, mely átvállalja az ügyféltől a helyi javíttatást vagy elszállítást, a letárolás gondját és költségét. Ez éves szinten 3-4 ezer forintért egész Európára biztosítást nyújt, így a szakértő szerint nem érdemes rajta spórolni.

Az új autók piacán egy kivételtől eltekintve ugyanazok a népszerű márkák, csupán a sorrend más a használt autókhoz képest. 2016 első negyedévében a Suzuki piaci részesedése 11,4 százalék volt, őket követi az Opel (10,3), a Skoda (10), a Ford (9,4) és Volkswagen (8).

A legnépszerűbb típusok esetén az elérhető éves casco biztosítások 40 ezer és 93 ezer forint között vannak, ezek közül a legmagasabb díjjal a Skoda típus rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig a Suzuki.

A Genertel korábbi lekérdezéséből az is kiderült hogy a válaszadó autósok döntő többségének – közel 90 százalékuknak – fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál. 30 százalékuk mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százaléka pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból.

Csupán a válaszadók 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a biztosító ismertségét. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú casco biztosítást érdemes megkötni, nem meglepően a válaszadók 78 százaléka azt mondta, hogy kizárólag teljes körű biztonságot nyújtó cascót. Ugyanakkor 12 százalékuk szerint elégséges lenne csak töréskárra, 10 százalékuk szerint pedig csupán lopáskárra biztosítást kötni.

A Genertel szakértője szerint fontos tudni gépjármű-biztosítás kötésekor, hogy a 2 éven belül eladott, a szerződő tulajdonát képező és ugyanazon járműkategóriába tartozó előzmény járműről örökíthető a casco bonus a most vásárolt járműre. Csak annyit kell tenni, hogy az előzmény biztosítótól ki kell kérni a casco kárelőzmény igazolását és bemutatni az új biztosítónál. Az ily módon bizonyított casco kármentes évek alapján a legtöbb biztosító komoly kedvezményt ad a casco díjából. Az előzmény járművel megszerzett bonus fokozatot csak annak eladását követően lehet az új járműre átvinni.

A szakember szerint az új járműveknél nem érdemes spórolni az Avulásmentes szolgáltatáson, a sokat utazóknál pedig a Poggyászbiztosítás lehet hasznos kiegészítő.

Forrás: HVG

Az elmúlt hetek tanulsága, hogy nem csak "derült égből villámcsapás" érhet minket – hanem pusztító áprilisi fagykár is!
2016 május 09.
Kategória:
Kárrendezés, Általános

És a "java" még hátra van!

Az egyre sokasodó időjárási anomáliák is arra ösztönöznek minket gazdálkodókat, hogy ne bízzuk a termésünket- és bevételünket a természetre, inkább biztosítsuk be a megélhetésünket, amennyire csak lehetséges.

A mezőgazdaság kockázatos világában az egyik ilyen garancia, a díjtámogatott biztosítás lehetősége.

Sok gazdálkodó nem tudja, hogy miért olyan kedvező díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítást kötni, pedig 2016. május 31-ig, akár 65%-os támogatással is igénybe vehetők ezek a szolgáltatások. A téma körbejárásához Kókai Gáborral, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási csoportvezetőjével beszélgettünk.

Mi a legfontosabb érv a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítások mellett?

Kókai Gábor: Ma Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások több mint fele nem biztosított, pedig aki nem rendelkezik valamilyen biztosítással, az a kárenyhítési alapból járó kártérítésnek is csak a felét kaphatja meg.

Az idei április végén tapasztalt extrém időjárási körülmények miatt ajánlott számításba venni, hogy talán a nyár – jégesők tekintetében – majd az ősz is hasonló módon próbára teszi az agrárszektort. Az őszi fagykárok jellemzően a másodvetésű csemegekukoricát, a zöldbabot és a paprikát érintik, – de az aránytalan csapadékeloszlásról is beszélhetnénk fenyegető tényezőként...

A gazdáknak ezért érdemes már most megfontolniuk a kritikus növénykultúrák biztosítását, hogy elkerüljék a most tavasszal bekövetkezett fagyhoz hasonló jelentős káreseményeket.

Hogyan változott az elmúlt években a magyar gazdák kockázattudatossága, mire érdemes felhívni a termelők figyelmét?

Kókai Gábor: A számok azt mutatják, hogy érdemes előre gondolkodni: 2012 óta – amióta támogatás igényelhető erre a biztosításra – jelentősen megnőtt a mezőgazdasági biztosítások kihasználtsága. A kezdeti 600-ról 2015-re körülbelül 2500-ra emelkedett azok száma, akik díjtámogatott biztosítást kötöttek a Generalinál.

Az elmúlt években azonban azokon a területeken, amelyeket nem érintettek a viharok, csökkent a kockázattudatosság: sokan inkább a kisebb ráfordítást választják, és a tapasztaltak alapján csak a rizikósabbnak ítélt növényeiket vonják fedezet alá. Azonban a Generali a teljes gazdaságra is kínál védelmet, ami a termelő egyéni igényei szerint állítható össze: a növényektől kezdve az állatokon át egészen a mezőgazdasági vagyontárgyakig.

Miután komplexen kezeljük a kockázatokat, ezért a díjak is az egyéni igényekre optimalizálva kerülnek megállapításra.

Az eddig bizonytalan gazdálkodóknak most érdemes lépniük: ugyanis, ha 2016. május 31-ig megkötik a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosításukat a Generalinál, igénybe vehetik a díjtámogatást, ami 4 milliárd forint támogatási keret mértékéig kapható 2016-ban, és maximálisan 65% lehet.

Ez pontosítva azt jelenti, hogy a termelő 30-65% közötti összeget mindenképpen visszakap, ami az agrárbiztosítások történetében, ettől az évtől kezdve páratlanul jó lehetőséget jelent.

Milyen plusz szolgáltatásokat nyújt a Generali Biztosító?

Kókai Gábor: Új kockázati körök kerültek be, amelyek után szintén fizet a társaságunk, – ilyenek bizonyos tűzkárok és földcsuszamlásból eredő károk helyreállításának biztosításai.

Konkrét példákkal szemléltetve, ha egy gép bennég a szántón, ennek a kimentési költsége is ide tartozik, – vagy a földcsuszamlás kráterének behordási költségeibe is beszáll a biztosító.

Még sok ilyen apró pluszszolgáltatást tudnék ide felsorolni, de hadd emeljem ki a következőt, ami a viharkárokat érinti: a viharkárok esetében az általánostól (20m/sec) eltérően a Generali 15m/sec szélerősségtől biztosítja károsultjait.

Fontosnak tartom megemlíteni még, hogy a Generali komoly mezőgazdasági tudásbázissal rendelkező szakértőkkel dolgozik, akik a bekövetkezett károkat a legnagyobb hozzáértéssel bírálják el.

Hogyan fokozta az agrárbiztosítások iránti kedvet a Generali Biztosító?

Kókai Gábor: Folyamatosan szem előtt tartva a gazdák igényeit és a kockázatokat, igyekszünk ezeknek megfelelően fejleszteni biztosításainkat beleértve a kedvezőbb díjszabást is. A leginkább jellemző kockázatokra, így a jég- és tűzkárra például már hektáronként 2-3 ezer forintért köthető biztosítás.

A gazdálkodók leggyakrabban emlegetett kifogása, hogy drágák a biztosítások. – Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy a biztosítás a gazdálkodás egyik legfontosabb és legkisebb költséggel járó eleme. Ez, mint tudjuk, töredékét jelenti a többi, művelés során jelentkező, hektárokra vetített költségeknek.

Alapvetően javuló kockázattudatosságot tapasztalunk, amely részben a lassan végbemenő generációváltásnak is köszönhető, ugyanakkor általánosan is nagyobb nyitottságot tapasztalunk a biztosítások iránt.

A Generali biztosítási konstrukciói maximálisan személyre szabhatóak, így a legkisebb üzemméretben termelők számára is megtaláljuk a számukra legkedvezőbb megoldásokat.

Hol találkozhatnak legközelebb személyesen a gazdálkodók a Generali Biztosító munkatársaival?

Kókai Gábor: A gazdálkodók számára nagyon fontos a személyes kapcsolattartás- és találkozás lehetősége. Éppen ezért a nagyobb mezőgazdasági kiállításokon személyesen képviseljük társaságunkat. Büszkék vagyunk arra, hogy a Contivo programnak is tagja vagyunk.

Májusban, a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is ott leszünk természetesen és a kiállításon is aktuális megoldásokkal várjuk meglévő és leendő partnereinket.

Forrás: Agroinform.hu

Oldalak