2020.07.31

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók

Tavaly összesen 299 autós hajtott el úgy a helyszínről, hogy súlyos, személyi sérüléssel járó balesetet okozott, ezért a Mabisz Kártalanítási Számlának kellett helyette kártérítést fizetnie. Tízszer ennyi kárt okoztak azok, akik kötelező felelősségbiztosítás nélkül baleseteztek az utakon. A statisztikák durván romlottak 2019-ben.

Megjelentek a Mabisz Kártalanítás Számla (KSZ) tavalyi adatai. Ez a számla az, amelyik akkor fizet az autóbalesetek vétlen áldozatainak, ha a balesetet okozó károkozónak nem volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), vagy pedig ismeretlen károkozó okozta a balesetet. Utóbbi esetben persze szigorú kritériumokat szab meg a KSZ. Ha valakinek parkolás közben összetörik a lökhárítóját, és a felelős nem hagyja meg az elérhetőségét, az hiába fordult a Mabiszhoz, hogy fizessék meg a kárt.

299 károkozó lógott el

A KSZ csak akkor fizet, ha személyi sérülés is történt. Ha súlyos vagy halálos sérülést okozott az ismeretlen károkozó, akkor a kérhetik a károsultak a gépjárműben keletkezett kár megtérítését is. Ismeretlennek számít a jogszabály alapján az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. Ilyen járművel tavaly összesen 299 olyan balesetet okoztak, amikor a KSZ-nek kellett fizetnie az áldozatok számára, mert a tettes ellógott.

Az esetszám drámaian megugrott 2018-hoz képest, amikor csupán 197 eset fordult elő. Igaz, voltak olyan évek is, amikor a sérülteket magukra hagyó, a baleset helyszínéről távozó autósok száma a tavalyinak a sokszorosa volt. Az ilyen balesetek a kárstatisztikák szerint a súlyosabbak között lehetnek. A tavalyi 299 eset után a KSZ 308 millió forintos függőkár tartalékot képzett, vagyis eseményenként több mint egymillió forintos kifizetésre készült fel. Ez nagyjából a kétszerese annak, amit egy személygépkocsival okozott átlagos balesetnél a biztosítók kifizetnek (átlagosan 523,5 ezer forint volt tavaly). Vagyis az ismeretlen károkozók jellemzően nem apró koccanásos balesetek után hajtanak el a helyszínről.

A vétlen áldozatok számára további rossz hír, hogy az ilyen esetek kivizsgálása hosszas folyamat, a kárkifizetések lassan jönnek meg. A KSZ-ben 2019-ben még öt olyan ismeretlen károkozó által okozott esetet tartottak nyilván, amelyek több mint 15 évvel ezelőtt történtek. Ezekre is képeztek 13,6 millió forintnyi tartalékot. A tavalyi esetekre eddig összesen 6,77 millió forintot fizetett ki a Mabisz, ami eltörpül a több mint 300 milliós tartalékhoz képest, amit erre szánnak.

Kötelező nélkül az utakon

A szabálykövető autósok másik rémálma az, ha olyan autóssal karamboloznak önhibájukon kívül, akinek nincs érvényes kgfb-je, nem kötött ilyet, elfelejtette befizetni a díjat, vagy egyszerűen egy forgalomból kivont gépjárművel hazardírozik az utakon. Összesen 2768 autósnak nem volt szerencséje, és futott bele érvényes kötelezővel nem rendelkező autóssal balesetbe tavaly, ez 16 százalékkal volt több eset, mint 2018-ban.

A kgfb nélkül autózók sem kispályás károkozók. A KSZ adatai szerint 2019-ben egy-egy káresemény során átlagosan csaknem 970 ezer forintos kárt okoztak, ami jóval magasabb annál az 523,5 ezernél, amit a biztosítással rendelkező személyautósoknál kihozott a statisztika. A balesetet elismerő, ám biztosítással nem rendelkező autósoknál a vétlenek valamivel jobban járnak, mint az ismeretlen elkövetők áldozatai, ők sokkal gyorsabban hozzájuthatnak a kártérítéshez. A KSZ tavaly a 2019-es károk után 684 millió forintot már kifizetett, de csaknem 2 milliárd forint még a függőkár-tartalékban van.

A legrégebbi, 2019-ben rendezett biztosítás nélküli autósok által okozott kár 2007-ben történt, arra tavaly 738 ezer forintot fizettek ki, emellett volt két 2013-ból való ügy is, amelyek miatt összesen több mint 13,6 millió forintot kellett kifizetnie a Mabisznak a károsultak számára.

A Mabisz behajtja, ha tudja

A kötelező nélkül balesetet okozók, ha elkapják őket, azzal számolhatnak, hogy a Mabisz ugyan fizet helyettük, de megpróbálja majd rajtuk behajtani a kártérítés összegét annak kamataival és jogi költségeivel egyetemben. Vagyis ezeket az átlagosan milliós nagyságrendű károkat a végén nekik kell megfizetniük.

A Mabisz KSZ bevétele tavaly összesen 5,5 milliárd forint volt, a károkra több mint 2,83 milliárdot fizetett ki, de ebben voltak több éves, sőt évtizedes ügyek is. A KSZ teljes tartaléka az év végén megközelítette a 12,8 milliárd forintot, ennek az összegnek csaknem a fele a balesetekben megsérültek járadékára van elkülönítve. A tételes függőkárokra 3,7 milliárd forint tartalékot képeztek, és 2,75 milliárd forint az a tartalék, amelyet a bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra hagytak meg.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Ne közlekedjen kötelező felelősségbiztosítás nélkül az utakon, oldalunkon online is megkötheti: KGFB kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás
2020 augusztus 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője elmondta, mire érdemes figyelni, ha valaki biztosítást szeretne kötni, illetve nyugodtak lehetünk-e egy évekkel korábban kötött biztosítással a kezünkben.

Lambert az ATV Start című műsorában azt mondta, idén júniusban és júliusban a viharkárok összege meghaladja a tavaly 4 hónapra jutó károk kifizetését. A szakember szerint egyébként is milliárdos összegekkel szoktak számolni, de ha ebbe a két hónapba beleszámítjuk az ipari épületekben és közintézményben keletkezett károkat is, akkor már 7,5 milliárdos összegről beszélhetünk.

Lambert szerint az elmúlt években lényegében változatlan összegért egyre több káreseményt vonnak be a biztosítók a fedezetbe, vagyis egyre bővül azoknak a káreseményeknek a köre, amiért fizetnek. A szakember úgy látja, ma már elég széles körű biztosítást lehet kötni, ráadásul az utóbbi időben egyszerűsödött a kárbejelentés is: a karantén alatt, amikor sokan otthonról dolgoztak, a biztosítótársaságok elkezdték digitalizálni a kárbejelentést, így már nem csak telefonon lehet jelezni feléjük, ha baj történt.

Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például egy tíz évvel ezelőtt megkötött biztosítással nem lehet nyugodtan ülni, ezt érdemes legalább évente átnézni, egy év alatt ugyanis bekövetkezhetnek olyan változások - például értéknövekedés - amelyek miatt érdemes újra átgondolni a koncepciót. Lambert szerint jelenleg mintegy 30-40 féle biztosítási csomag van a piacon, ezek között érdemes egyénre szabottan válogatni, de elemi károkra és tűzkárokra mindenképpen érdemes biztosítást kötni.

Az, akinek nincs biztosítása, az önkormányzattól várhat segítséget - Lambert szerint jelenleg mintegy egymillió olyan lakóingatlan lehet Magyarországon, amelyen nincs biztosítás.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását online, percek alatt! Kalkulátorunkban az elérhető biztosítók ajánlatait is össze tudja hasonlítani, hogy ár-érték arányban kedvező döntést hozhasson: Lakásbiztosítás díjszámítás >>

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók
2020 augusztus 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók

A május 1-től augusztus 31-ig tartó idei viharszezonban okozott károk után a biztosítók akár a tavalyi összeg kétszeresét fogják kifizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számításai szerint.

A MABISZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismertette: a júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák miatt a biztosítóknak legalább 2,5 milliárd forintot kell kifizetniük lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kárrendezésre. A tavalyi viharszezonban a kárkifizetések 4,1 milliárd forintot, a megelőző évben pedig 3,1 milliárd forintot tettek ki.

Felidézték, hogy a kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, azt követően pedig az évente átlagosan beérkezett százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot fordítottak kárkifizetésre.

Az idén júliusban mintegy 20 ezer kárbejelentés érkezett a lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagokhoz. Az előző hónaphoz hasonlóan a főbb károk a jégverés, a vihar, a villámcsapás, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása miatt keletkeztek. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.
Arra is rámutattak, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei nem számítanak kiemelkedőnek. Részben azért, mert a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek hatására keletkező villámárvizek elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Részben pedig azért, mert a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Mindezek miatt a MABISZ arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgálják felül a biztosításukat, hogy a szerződésükben vállalt összeg elegendő lehet-e a helyreállításra vagy az ingóságok pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálatnál érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, esetleg kell-e újabb fedezettel bővíteni a szerződésüket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok és kösse meg az Önnek megfelelőt pár perc alatt: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók
2020 július 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók

Tavaly összesen 299 autós hajtott el úgy a helyszínről, hogy súlyos, személyi sérüléssel járó balesetet okozott, ezért a Mabisz Kártalanítási Számlának kellett helyette kártérítést fizetnie. Tízszer ennyi kárt okoztak azok, akik kötelező felelősségbiztosítás nélkül baleseteztek az utakon. A statisztikák durván romlottak 2019-ben.

Megjelentek a Mabisz Kártalanítás Számla (KSZ) tavalyi adatai. Ez a számla az, amelyik akkor fizet az autóbalesetek vétlen áldozatainak, ha a balesetet okozó károkozónak nem volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), vagy pedig ismeretlen károkozó okozta a balesetet. Utóbbi esetben persze szigorú kritériumokat szab meg a KSZ. Ha valakinek parkolás közben összetörik a lökhárítóját, és a felelős nem hagyja meg az elérhetőségét, az hiába fordult a Mabiszhoz, hogy fizessék meg a kárt.

299 károkozó lógott el

A KSZ csak akkor fizet, ha személyi sérülés is történt. Ha súlyos vagy halálos sérülést okozott az ismeretlen károkozó, akkor a kérhetik a károsultak a gépjárműben keletkezett kár megtérítését is. Ismeretlennek számít a jogszabály alapján az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. Ilyen járművel tavaly összesen 299 olyan balesetet okoztak, amikor a KSZ-nek kellett fizetnie az áldozatok számára, mert a tettes ellógott.

Az esetszám drámaian megugrott 2018-hoz képest, amikor csupán 197 eset fordult elő. Igaz, voltak olyan évek is, amikor a sérülteket magukra hagyó, a baleset helyszínéről távozó autósok száma a tavalyinak a sokszorosa volt. Az ilyen balesetek a kárstatisztikák szerint a súlyosabbak között lehetnek. A tavalyi 299 eset után a KSZ 308 millió forintos függőkár tartalékot képzett, vagyis eseményenként több mint egymillió forintos kifizetésre készült fel. Ez nagyjából a kétszerese annak, amit egy személygépkocsival okozott átlagos balesetnél a biztosítók kifizetnek (átlagosan 523,5 ezer forint volt tavaly). Vagyis az ismeretlen károkozók jellemzően nem apró koccanásos balesetek után hajtanak el a helyszínről.

A vétlen áldozatok számára további rossz hír, hogy az ilyen esetek kivizsgálása hosszas folyamat, a kárkifizetések lassan jönnek meg. A KSZ-ben 2019-ben még öt olyan ismeretlen károkozó által okozott esetet tartottak nyilván, amelyek több mint 15 évvel ezelőtt történtek. Ezekre is képeztek 13,6 millió forintnyi tartalékot. A tavalyi esetekre eddig összesen 6,77 millió forintot fizetett ki a Mabisz, ami eltörpül a több mint 300 milliós tartalékhoz képest, amit erre szánnak.

Kötelező nélkül az utakon

A szabálykövető autósok másik rémálma az, ha olyan autóssal karamboloznak önhibájukon kívül, akinek nincs érvényes kgfb-je, nem kötött ilyet, elfelejtette befizetni a díjat, vagy egyszerűen egy forgalomból kivont gépjárművel hazardírozik az utakon. Összesen 2768 autósnak nem volt szerencséje, és futott bele érvényes kötelezővel nem rendelkező autóssal balesetbe tavaly, ez 16 százalékkal volt több eset, mint 2018-ban.

A kgfb nélkül autózók sem kispályás károkozók. A KSZ adatai szerint 2019-ben egy-egy káresemény során átlagosan csaknem 970 ezer forintos kárt okoztak, ami jóval magasabb annál az 523,5 ezernél, amit a biztosítással rendelkező személyautósoknál kihozott a statisztika. A balesetet elismerő, ám biztosítással nem rendelkező autósoknál a vétlenek valamivel jobban járnak, mint az ismeretlen elkövetők áldozatai, ők sokkal gyorsabban hozzájuthatnak a kártérítéshez. A KSZ tavaly a 2019-es károk után 684 millió forintot már kifizetett, de csaknem 2 milliárd forint még a függőkár-tartalékban van.

A legrégebbi, 2019-ben rendezett biztosítás nélküli autósok által okozott kár 2007-ben történt, arra tavaly 738 ezer forintot fizettek ki, emellett volt két 2013-ból való ügy is, amelyek miatt összesen több mint 13,6 millió forintot kellett kifizetnie a Mabisznak a károsultak számára.

A Mabisz behajtja, ha tudja

A kötelező nélkül balesetet okozók, ha elkapják őket, azzal számolhatnak, hogy a Mabisz ugyan fizet helyettük, de megpróbálja majd rajtuk behajtani a kártérítés összegét annak kamataival és jogi költségeivel egyetemben. Vagyis ezeket az átlagosan milliós nagyságrendű károkat a végén nekik kell megfizetniük.

A Mabisz KSZ bevétele tavaly összesen 5,5 milliárd forint volt, a károkra több mint 2,83 milliárdot fizetett ki, de ebben voltak több éves, sőt évtizedes ügyek is. A KSZ teljes tartaléka az év végén megközelítette a 12,8 milliárd forintot, ennek az összegnek csaknem a fele a balesetekben megsérültek járadékára van elkülönítve. A tételes függőkárokra 3,7 milliárd forint tartalékot képeztek, és 2,75 milliárd forint az a tartalék, amelyet a bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra hagytak meg.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Ne közlekedjen kötelező felelősségbiztosítás nélkül az utakon, oldalunkon online is megkötheti: KGFB kalkulátor >>

Szívlelje meg: hasznos tippek külföldre utazóknak
2020 július 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Szívlelje meg: hasznos tippek külföldre utazóknak

Külföldi utazás előtt és alatt is tájékozódni kell a járványügyi helyzetről és az országok besorolásáról – tanácsolja az InfoRádió turisztikai szakértője. Kiss Róbert Richard szerint sárga jelzésű országoknál érdemes a konzuli szolgálatnál regisztrálni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy hagyományos utasbiztosítás nem téríti meg a járványhelyzetből fakadó károkat, de már létezik karanténbiztosítás is.

Kiss Róbert Richard azt tanácsolja minden külföldre készülő utazónak, hogy keresse föl a koronavirus.gov.hu-t, hiszen itt naprakész információkat kaphatnak a járvány terjedéséről, illetve az országok besorolásairól, amivel nem árt tisztában lenni. Emellett fontosnak tartaná, hogy az érintettek tájékozódjanak a konzuli szolgálaton is, ugyanis a Külügyminisztérium már külön jelzi a nem javasolt kategóriába tartozó, piros színnel jelölt országokat, ahová az utazási irodák nem is szervezhetnek utakat. Amennyiben valaki egyéni utazó – tette hozzá a turisztikai szakértő – nem árt arra ügyelnie, hogy ezen térségek esetén a biztosítók általában nem kötnek biztosítás, továbbá egy esetleges evakuáció költsége az utazót terheli.

Kiss Róbert Richard az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy a konzuli védelemre történő regisztrációt például egy pozsonyi kiruccanás alkalmával nem tartja szükségesnek, azonban egy sárgával jelzett ország esetében már, amely felkeresése karanténkötelezettséget von maga után, illetve az egészségügyi helyzet indokolja az óvatosságot, mindenképpen érdemes ezt megtenni. Hiszen ennek révén tudják a hatóságok, hogy egy magyar állampolgár ott tartózkodik, és hogy hogyan lehet elérni, ami mindenképp segítség lehet az utazó számára, amennyiben valamilyen baj adódik.

A szakértő szükségesnek tartaná – lehetőség szerint – azt is, hogy a koronavírus okozta bizonytalan helyzet miatt, a külföldi, főként az egyéni utak alkalmával biztosított legyen az állandó internetkapcsolat is, amely révén könnyebb tájékozódni a legfrissebb fejleményekről. Megjegyezte, a zöld besorolású országok, Dél-Koreától eltekintve, a schengeni zónába tartoznak jórészt, következésképpen, ha a mobiltelefonunk EU-s roaminggal felszerelt, az már elégséges lehet. Nézni kell ugyanis, hogy nem változnak-e az országok besorolásai, valamint a járványügyi előírások, amelyek esetleg valamilyen kötelezettsége róhatnak az utazóra.

Az utasbiztosításokkal kapcsolatban elmondta: ezek nem azt a célt szolgálják, hogy például, ha karanténba kerülünk, akkor bármiféle összeget térítsenek. Ugyanakkor már van a piacon úgynevezett karanténbiztosítás, tette hozzá Kiss Róbert Richard, ami egy bizonyos összeghatárig – pár százezres nagyságrendben – térít abban az esetben, ha a megkötés pillanatában még nem ismert a későbbi karantén. Bár egy biztosítás nem oldhat fel senkit egy karanténkötelezettség alól, de az esetlegesen kieső munkabért részint pótolhatja – tette hozzá a turisztikai szakember.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Akár indulás előtt közvetlenül is megkötheti utasbiztosítását online, percek alatt: Utasbiztosítás díjszámítás >>

Rekordon a biztosítói vagyonkárok
2020 július 29.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Rekordon a biztosítói vagyonkárok

A múlt hét végi esőzéseket követő elöntések újabb milliárdokkal dobhatják meg a biztosítók már eddig is rekordon lévő idei kárráfordításait. A hét végi vihar elsodort egy hidat is, ám sem az úthálózat, sem az utak tartozékai nincsenek biztosítva, de a Magyar Közútnak van felelősségbiztosítása.

Az elmúlt hét végi heves esőzések során az ország számos részén keletkeztek károk, így sérülhetett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt országos közúthálózat is. A társaság által 2018-ban a biztosításokra kiírt, 2,146 milliárd forintos szerződéscsomagon belül a csoportos élet- és baleset-biztosítást a CIG Pannónia nyerte el 625,8 millió forintért, míg a Groupama Garancia a Magyar Közút 4140 járművét 767,6 millió forintért, 82,5 milliárd forint értékű vagyonelemeit pedig 753,4 millióért biztosíthatja, és kezelheti a felelősségbiztosítását is a Közbeszerzési Értesítőben fellelhető adatok szerint.

A Világgazdaság megkeresésére Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője elmondta:

"ha az országos közúthálózaton valakit kár ér, és szerinte az a közútkezelő felelősségi körébe tartozik, akkor bejelentheti a társaságnál a kárigényét, amelyet a Magyar Közút kivizsgál, majd dönt a jogalap elismeréséről vagy elutasításáról.
Azonban a biztosítás vagyonbiztosítási része a társaság tulajdonában lévő vagyontárgyakra (építmények, gépek, eszközök) terjed ki, az országos közúthálózatra, amely a magyar állam kizárólagos tulajdona, nem"
– jelezte a kommunikációs vezető.

A biztosítótól kapott információink szerint maguk az utak és a tartozékok nincsenek biztosítva. Mindez azt jelenti, hogy a gépjárműben keletkezett károk biztosan csak akkor térülnek meg, ha a tulajdonosnak van casco biztosítása.

Az egyéb, elsősorban lakossági vagyonban okozott károkat a lakásbiztosítások kezelhetik. A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, amelyek a mostanihoz hasonló elemi károk kockázatait fedezik.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon és kössön oldalunkon casco és/vagy lakásbiztosítást - percek alatt biztosíthatja az időjárás szeszélyeinek kitett vagyontárgyait! Casco kalkulátor >> Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon
2020 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon

A trolik közül minden második, a 80 fősnél nagyobb buszok közül minden harmadik okozott tavaly balesetet a sofőr hibájából. A kamionok ötödének volt olyan balesete, ahol a vezető volt a hibás, egy átlagos esetben több mint másfél milliós kárt okoznak ilyenkor a vontatók.

Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.

Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.

2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.

Rekord összegű kár keletkezett

Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.

Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.

A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.

Kis kocsi, nagy kár

A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.

Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.

Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.

Robogósok kötelező nélkül

A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.

A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást motorkerékpárra, robogóra is. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Elveszik a zöldkártyából a zöldet
2020 július 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Elveszik a zöldkártyából a zöldet

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A hagyományos, papíralapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével – közölte a Mabisz – már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében született nemzetközi megállapodáshoz csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a Mabisz által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra.

Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítása megkötéséhez sem kell személyesen ügyet intéznie: oldalunkon percek alatt kiszámolhatja, milyen ajánlatokat kínálnak a biztosítók és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást. KGFB kalkulátor >>

Erre nem jó a kötelező biztosítás - mi a teendő vadkár esetén?
2020 július 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Erre nem jó a kötelező biztosítás - mi a teendő vadkár esetén?

Nem könnyű feladat megállapítani a felelősséget, ha egy autós vaddal "találkozik". Jogvédelmi szakértő mondja el, mire érdemes figyelni.

Kora őszig gyakoribbak lehetnek a vadkárok az utakon és egy kisebb vaddal való találkozás is komoly károkat eredményezhet egy-egy autóban. Mivel a kötelező felelősségbiztosítás az ilyen esetekre nem nyújt kártérítést, ezért felelősség megállapításának kérdése rendkívül kényes - derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító kisokosából.

Az egyik legfontosabb tényező, hogy a felelősség kérdésében a felek nem tudnak megállapodni az illetékes vadásztársaság bevonása nélkül. Erre tekintettel azt a vadászatra jogosultat, akinek területéről a vad kiváltott, mindenképpen be kell vonni az ügy rendezésébe. Gyakori emellett a rendőrségi jelenlét szükségessége is
- írja a társaság szakértője, Heinrich Renáta.

A sofőr akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett. Ha például az erdőkkel, fákkal körülvett úton vadveszélyre figyelmeztető táblát lát a sofőr, akkor elvárható tőle a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség. A sebességtúllépés, lakott területen kívül a fényszóró használatával kapcsolatos szabályszegés megalapozhatja a sofőr felelősségét.

A vadveszélyt jelző tábla egyúttal a vadásztársaság felelősségére is felhívja az autósok figyelmét. A vadásztársaság ugyanis köteles ilyen jelzőeszközöket telepíteni az adott útszakaszra. Ha ez nem történt meg, akkor a balesetet szenvedett autósok megalapozottan hivatkozhatnak a vadásztársaság mulasztására. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vadgazdálkodás megfelelt-e a rá irányadó szakmai szabályoknak. Hiszen nem megfelelően kihelyezett etetők, vadászati hajtás vagy éppen túlszaporulat is vezethet baleset kialakulásához.

Az autópályán pedig az adott az útkezelőnek is van felelőssége: a sztrádát ugyanis kerítéssel kell elzárni, hogy az állatok ne mehessenek az úttestre és rendszeresen ellenőrizni kell a kerítés állapotát. Akkor is felmerülhet az útkezelő felelőssége, ha például az út melletti növényzet annyira elburjánzik, hogy az autósok nem tudják időben észrevenni a vadállatot.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Mindig vezessen a körülményeknek megfelelően, vadveszélyt jelentő táblával jelölt útszakaszon kiemelt körültekintéssel!

Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás
2020 július 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás

A kötelező biztosításról általában a gépjárművek jutnak eszünkbe, pedig sokan közlekedünk kétkeréken, vagy új típusú elektromos közlekedési eszközökkel is, melyekre szintén érdemes lehet biztosítást kötni.

Becslések alapján bő 500 ezer robogóval rendelkeznek a magyarok. Ezek a közlekedési eszközök ugyan nem gépjárművek, azonban - a gépjárművekhez hasonlóan - ezekkel is csak érvényes kötelező biztosítási szerződéssel vehetünk részt a közúti forgalomban. Ennek ellenére az alkuszok szerint a robogók mintegy felére kötöttek csak ilyen biztosítást hazánkban, és mintegy 15-20 százalékuk után fizetnek díjat rendszeresen.

A robogókra, motorokra is érdemes felelősségbiztosítást kötni, hiszen az évi néhány ezer forintos spórolásért cserébe büntetésre számíthatunk a közúti ellenőrzéskor, ha pedig másoknak okozunk kárt, akkor több százezer, személyi sérülésnél pedig akár több millió forintot kell fizetnünk a saját pénzünkből.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok tulajdonosai okozta káreseménnyel összefüggő károkra az átlagos kifizetés értéke elérte a 672 ezer forintot. Ez is mutatja, hogy érdemes megelőzni a baj esetén bekövetkező pénzügyi terhet. A hazai biztosítók szövetsége, a Mabisz ugyan kifizeti a biztosítatlan robogók által okozott károkat, hogy ez ne a vétlen fél kockázata legyen, de azt utólag behajtja a károkozón.

A kerékpárosoknál is hasonló a helyzet, főleg, hogy az Európai Unióban nálunk az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma, és gyakran maguk a kerékpárosok a károkozók a személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknél. A bicikliseknek azonban a segítségükre lehet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás is, ha ilyen káreseményre is kiterjed. Ellenkező esetben a vétkes kerékpárosnak kell fizetnie a kárt.

A lakásbiztosítás ráadásul akkor is térít, ha ellopják a kerékpárt, persze csak akkor, ha megfelelő nyílászárókkal és zárral felszerelt, zárt helyiségből történt a lopás. Léteznek viszont speciális kerékpár biztosítások, melyek még akár az utcáról ellopott kétkerekűek kárát is állják, vagy az olyan károkat is, mint elemi és töréskár, illetve rongálás, mindezt akár még kölcsönzött kerékpárral is.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kötelezőjét percek alatt és kösse meg az Önnek tetsző ajánlatot: KGFB kalkulátor >>

Felkészültél arra, hogy a jég szétveri a kertedet és a kocsidat?
2020 július 20.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Felkészültél arra, hogy a jég szétveri a kertedet és a kocsidat?

A jégkár minden bizonnyal az egyik legpusztítóbb csapás. Megrongálja a háztetőt, a redőnyöket, tönkreteheti a kerti bútort, betörheti az autó szélvédőjét és letarolhatja a kerti gyümölcsöst vagy a dísznövényeinket mindezt akár néhány perc alatt. Mit tehetünk ellene, és mire elég a biztosítás? És egyáltalán milyen biztosítás? Ezeket járta körül a Bank360.hu.

Alap lakásbiztosítás Először is nem mindegy, hogy mit pusztított el a jég. A ház, az autó és a kert ugyanis más és más megítélés és így más és más biztosítás alá tartozik. A legfontosabb, hogy mit fedez a lakásbiztosítás. Minden alap biztosításban benne van a jégverés, ám ez csak a házra, tetőzetre vonatkozik. A legtöbb biztosító azt is téríti, ha a jégverés miatt befolyt csapadékvíz okoz károkat. Ezen kívül azonban érdemes lehet rákérdezni egyes pontokra. Így arra, hogy a külső vakolat, a redőny sérülése beletartozik-e a biztosításba vagy sem.

Kiegészítő biztosítás Ennél is fontosabb azt végiggondolni, hogy mi minden van még a ház körül, amit szeretnénk biztosítani. Tipikusan ilyen a kerti bútor, a kerékpár, a babakocsi, vagyis azok az ingóságok, amelyek alapvetően nem a házban vannak, illetve előfordult, hogy nem ott vannak. A kerti bútor egyértelműen szabadban álló ingóság, a kerékpár, babakocsi pedig időszakosan lehet kint is. De ilyen a kiskertünk is gyümölcsfával, paradicsommal, málnával.

Fontos, hogy ezek az értékek, vagyonelemek nincsenek benne a lakásbiztosításban. A Bank360.hu által vizsgált biztosítóknál elérhető olyan kiegészítő biztosítás, amely kiterjed ezekre is. Az Aegon, a Genertel és a Generali kínál ilyet. Egy átlagos, budapesti családi házra a biztosítás éves díja 31-55 ezer forint a kalkuláció szerint, azaz nagyjából havi 2600-4600 forint. A kiegészítő biztosítások ennek töredékét teszik ki.

Vandalizmus és jég De mit is tudnak ezek? A Genertel kínál ugyan szabadtéri vagyontárgyakra kiegészítő biztosítást, ám ez kizárólag vandalizmus okozta kárra fizet. Vagyis jégverésre nem. Ez azt jelenti, hogy hasznos lehet ez a kiegészítés, ha valamilyen szórakozóhely közelében élünk, esetleg beszabadul a kertünkbe a szomszéd kutyája vagy a szomszéd gyerek focilabdája- más esetben nem feltétlenül éri meg.

Az Aegon és a Generali egyaránt fizet, ha a kerti bútor, grillsütő összetörik, megrongálódik a jégeső miatt. A Generalinál azonban emellett a kerti növényzetben keletkezett kár is benne van a kertes ház elnevezésű kiegészítő biztosításban. A saját célra tartott haszonállat és saját fogyasztásra termelt haszonnövény egyaránt védve lehet ennek köszönhetően.

Mekkora lehet a kár a dísznövényekben? Az általunk megkérdezett biztosítók elmondása alapján a dísznövényekben keletkező jégkárokat általában csak a magasabb árkategóriájú biztosítások, kiegészítő biztosítások fedezik – érdemes azonban megnézni, mekkora kiadástól és bosszúságtól menthet meg minket egy jól megválasztott szerződés. Bár néhány ezer forintért is lehet kisebb növényeket is beszerezni, egy éveken át dédelgetett-ápolgatott kert dísznövény-állománya bőven meghaladhatja a milliós értéket. Ezt akár egyetlen beszerzéssel is elérhetjük: a jobb kertészetekben különleges növényekből nincs hiány. Egy méretes japán juharon (Acer palmatum) 850 ezer forintos árcímke nem ritka, egy budai kertészetben pedig nemrég másfélmillió forintért kínáltak egy kaméliát (Camellia japonica).

A vállalkozási formában végzett növénytermesztés nem tartozik már ebbe a körbe. Ha ilyenünk van, akkor érdemes az agrárbiztosítások között szétnézni. Ezeknél az alapbiztosításokban is benne van a jégkár. Ezek ára nehezen becsülhető, mert rendszerint egyedi ajánlatot kap a vállalkozás.

Autó biztosítása Az autó jégkár elleni biztosítása semmilyen formában nem szorítható bele a lakásbiztosításba. Egyes csomagokban benne van ugyan az autó, ám csak abban az esetben, ha az a garázsban van, miközben a házban kár keletkezik, és az autó is megsérül, megsemmisül. A jégkár nyilvánvalóan nem tartozik ebbe a körbe.

Az autót alapvetően nem védi meg semmi a jégkártól. Ez azért fontos, mert ha egy jégverés miatt megsérül, behorpad az autó, az már soha nem lesz a régi. Ha van rá biztosítás, ha nincs. És míg a háztető cserepeit ki lehet cserélni, új kerti grillt lehet vásárolni a biztosítási kárösszegből, új autót nem. Vagyis alapvetően az a legfontosabb, hogy az autónk biztonságban legyen, ha jön a jég. Ezt szerencsére már egész jól előre lehet jelezni. Ha jön a vihar, próbáljunk meg olyan helyre parkolni, ahol valamennyire védve van a jármű – de semmiképp se fa alá: viharos szél esetén ezzel csak a még nagyobb kárt kockáztatjuk.

Ha mégsem sikerül a megelőzés, és a jég kárt tesz az autóban, csak akkor fizet a biztosító, ha van cascónk. A kötelező biztosításra nem jár semmi, hiszen annak nem is ez a lényege, hanem az általunk okozott kár orvoslása. A casco biztosítások azonban már tartalmazzák a jégverés okozta károk megtérítését. Aki sokallja a casco árát, gondoljon ezúttal is arra, mekkora kiadástól menekülhet meg. A kár mértéke leginkább attól függ, hogy mekkora felületen verte szét a jég a karosszériát; az átlagos kárérték 2-400 ezer forint körül alakul, de a biztosítók másfélmillió forintot meghaladó összegű javításokat is kifizettek már ügyfeleik helyett.

forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok, milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén, és kösse meg az Önnek megfelelőt pár kattintással: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Nincs casco biztosítása? Számolja ki, milyen díjat kínálnak a különböző biztosítók: Casco díjszámítás >>

Oldalak