2019.10.08

Egyre tudatosabbak a magyar utazók

Az utasbiztosítás kötése a nyaralás előtt kezd egyre elterjedtebb lenni a köztudatban. Volt is rá szükség medúzacsípés, tengeri sünbe lépés, és volt, akit emiatt torpedónaszáddal mentettek ki.

Kalmár László, a Europ Assistance Magyarország kft. ügyvezető igazgatója elmondása szerint idén nyáron 78 ezer esetben segítettek a rászorulóknak. Ez az éves segítségadások számának több mint egyharmadát jelenti.

A legtöbb hívást az utazáshoz kapcsolódó segítségnyújtások területén fogadták: a betelefonálók külföldről jelentkeztek valamilyen egészségügyi problémával.

A leggyakoribb a medúzacsípés, a tengerisünbe lépés és a fülgyulladás volt, az esetek 10 százalékában azonban súlyosabb esetek történtek. Ilyen volt a thaiföldi lány esete, akit mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani, vagy az a sebesült, akit torpedónaszáddal hozott a partra a hadsereg Egyiptomban.

Arra a kérdésre, hogy arányaikban mennyire nőttek meg utóbbi időben a nyári időszakban kötött biztosítások, Kalmár László azt válaszolta: észrevehető a növekedés, ami egy jó dolog, mivel azt jelenti, hogy az emberek egyre odafigyelőbbek és a biztosítás kötése egy külföldi utazás előtt egyre jobban kezd beépülni a köztudatba.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Oldalunkon pár perc alatt számolhatja ki és hasonlíthatja össze a különböző biztosítók utasbiztosítás ajánlatait, hogy azt köthesse meg, amelyik igazán megfelel az igényeinek. Utasbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Nem akarnak 60 éves korig dolgozni a fiatalok
2016 október 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Nem akarnak 60 éves korig dolgozni a fiatalok

A mai fiatalok szüleiknél 10 évvel korábban kezdik el az öngondoskodást – derül ki a az NRC Marketingkutató és Tanácsadó kutatásából, amelyet a cég a Groupama Biztosító megbízásából készített.

A 18-59 éves lakosság körében, ezer ember megkérdezésével készült országos, reprezentatív felmérés szerint a legfiatalabb felnőttek csak a 30. életévük környékén tervezik a házasságkötést és első gyermekük megszületését, míg az előző generációnál ez jóval korábban, 20-as éveik elején történt meg.

Beindult az öngondoskodás
Fordított a helyzet a pénzügyi takarékoskodással: a 18-29 évesek 8-10 évvel korábban kezdenek el pénzügyi tartalékot képezni, illetve nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint szüleik tették. Halasi Melinda, a Groupama Biztosító főosztályvezetője elmondta: az idősebb korosztálynak még nem volt feltétlenül szüksége előrelátó takarékoskodásra, ma viszont minden 8. ember már relatíve fiatalon tudatosan készül az időskorra. A kutatásban résztvevők azt is elmondták, hogy nyugdíjba már 58 évesen el szeretnének menni. A szakemberek szerint a nyugdíjas évekre csupán a lakosság negyede tesz félre.

Már az MNB is aggódik
Egy nyáron megjelent MNB tanulmány szerint 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat – a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van. Hosszabb időtávon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege – elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt –, a meghozott intézkedések ellenére is, egyre nagyobb hiányt mutat majd.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kezdje Ön is időben az öngondoskodást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet
2016 október 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet

A mai fiatalok korábban kezdenek el félretenni, mint a szüleik, viszont a céljaik is mások, ennek ellenére a lakosság jelentős része még mindig nem rendelkezik megtakarítással - hangzott el a Groupama életutakat vizsgáló sajtótájékoztatóján, amelyen többek közt Hosszú Katinka és Jakupcsek Gabriella is beszélt a megtakarítási szokásairól.

Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok elmondta, hogy szeretne minél hamarabb, 31-32 évesen nyugdíjba menni, egyébként 19 éves kora óta önellátó, saját lakással azonban nem rendelkezik. Már takarít meg nyugdíjcélra, céget vezet, jövőbeli gyermekeinek egyetemi éveire is tesz félre, illetve tudja, mivel fog foglalkozni, miután úszó karrierjét befejezi, egyébként kockázatkerülő befektetési portfóliót tart.

Halasi Melinda, a Groupama értékesítéstámogatási főosztály vezetője szerint átlagosan körülbelül 10 évvel korábban kezdenek el megtakarítani a felelőtlennek tartott fiatalok, mint a szüleik. A Portfolio kérdésére elmondta, hogy nyugdíjcélra érdemes háromféle megtakarítást tartani: egy rendszeres nyugdíjbiztosítást, egy egyösszegű befektetést, valamint egy aktívan menedzselt alapot. Szerinte egyébként mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnak (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) más a célpiaca, nyugdíjbiztosítást leginkább azért érdemes kötni, mert az ehhez tartozó kockázati védelem, valamint rokkantság esetén a költségmentes díjátvállalás más termékhez nem elérhető. A több lábon állás fontosságával az összes résztvevő egyetértett.

Az NRC Kutatóintézet 1000, 15-59 éves főn elvégzett felmérését Kuruc Imre ismertette:

  1. A fiatalabb korosztály később köt házasságot, később vállal gyereket, mint a szüleik, viszont korábban gondolnak az öngondoskodásra.
  2. Hat markánsan elkülönülő életút van, ebből két nagyobb szegmens van, a tradicionális (28%), valamint a vagyontalan (21%), ez a két legidősebb átlagéletkorú életút-kategória. A fő különbség az, hogy a tradicionális többet tud félrerakni.
  3. A fiatalabb generációk teszik inkább ki az építkező életutat, pénzügyi tartalékukat ők már korán elkezdik felhalmozni. Fiatalabbak között gyakran előfordul, hogy tartós kapcsolatot is csak akkor alakítanak ki, ha már önállóak.
  4. A 30 év körüli fiatalok közül sokan már tesznek félre és nem élik fel a teljes keresetüket, a harmincas éveinek az elején a többség már gondolkozik a nyugdíjas évein is, huszonéves korban ez még nem jellemző.
  5. A kutatás résztvevőinek 10 százaléka tesz félre nyugdíjbiztosításba, 20 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztárba, 12 százalékuk állampapírba, befektetési alapba. Legtöbben lakásbiztosítást fizetnek, 51 százalékban, emellett az adósság volumene is jelentős.

Szvetelkszky Zsuzsanna szociálpszichológus szerint azért alakult ki jobban a fiatalokban a megtakarítási fegyelem, mert látták szüleik példáján, milyen következményei lehetnek annak, ha valakinek nincs félretett vagyona. Itthon még nem annyira szoktak hozzá az emberek, hogy a saját generációjukhoz kell viszonyítania az életútját, nem a szüleikhez. Ma már a fiatalok is tudják, hogy minőségi életutat kell kialakítaniuk, nem pedig úgy kell élni, hogy a munkás évekre, mint szükséges rosszra gondolnak, majd a nyugdíjas évekre úgy, hogy azok, ahol jól érezheti magát az ember. A mai fiataloknak fontosabb a mobilitás, mint például az, hogy házuk legyen.
Jakupcsek Gabriella, aki a beszélgetést moderálta, elmondta, hogy ma már mások a fiatalok prioritásai, míg korábban mindenki először lakásra tett félre, majd ezután minden másra, ez ma már nem így van.

A mai fiatalok arra számítanak, hogy amint nyugdíjba mennek, meg is halnak
A 20 és 29 év közötti magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre - derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

Egyre többen takarítanak meg nyugdíjas korukra
Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben - mondta az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Adóemeléssel tartható csak fent a magyar nyugdíjrendszer?!
2016 október 12.
Kategória:
Életbiztosítás

Adóemeléssel tartható csak fent a magyar nyugdíjrendszer?!

Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben. Szakértők szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

A nyugdíjcél még mindig alulértékelt a megtakarítások között, és a magyar lakosság időskori évekre való felkészültsége sem megfelelő - jelentette ki az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

A vezérigazgató-helyettes szerint az egyik oldalról egy sor objektív körülménnyel is számolni kell, amelyek befolyásolják a nyugdíjhelyzetet Magyarországon: ilyen például az 1980 óta csökkenő népesség, a folyamatosan öregedő társadalom, amelynek következtében 2050-re - ha nem következik be jelentősebb változás - 20-ról 30 százalékra növekszik az időskorúak aránya, és egy aktív korúra már egy nyugdíjas fog jutni. Mindennek következtében 2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.

A nyugdíjrendszer emellett több, alig kezelhető kockázattal is küzd: ilyen a rugalmatlanság a már fizetett járadékoknál - amelyeket nominálisan nem lehet, vagy politikailag nagyon veszélyes csökkenteni -, a rendkívül erős függés a demográfiai helyzettől, a hosszú távú gazdasági változásoktól, illetve a rövidtávon is erős kitettség a gazdasági ciklusoknak.

Az objektív tényezők kezelésére több eszköz is rendelkezésre áll, ám azt látni kell, hogy ezek önmagukban nem elegendők a rendszer ellentmondásainak kezelésére. Ilyen a nyugdíjkorhatár emelése, a helyettesítési ráta csökkentése, vagy a felosztó-kirovó rendszer módosítása. Utóbbi egyik eleme lehet az alapnyugdíj bevezetése, amelynek lényege, hogy az alacsony összegű, ám alanyi jogon járó járandóságon felüli részt a munkáltató, illetve a munkavállaló feladata előteremteni. A gyermekvállalás és a bevándorlás ösztönzése szintén a rendelkezésre álló eszköztárhoz tartozik.

A magyar lakosság viszont az objektív összetevőkön túl a szubjektív paramétereknél sem áll túlságosan jól. Az Aegon 2012-től végzett, 15 országra kiterjedő nyugdíjkutatása szerint Magyarország az alsó harmadban jár a nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) értéke alapján: ennek értéke nálunk 5 pont a lehetséges 10-ből, miközben a legjobb országok 7 pont feletti értékeket produkálnak, míg a 15 vizsgált piac átlaga 5,8. Figyelemre méltó emellett, hogy a klaszteranalízis alapján - amelyben a hasonló paraméterekkel rendelkező országokat próbálták csoportokba rendezni - Magyarország kilóg a sorból. Ennek leginkább kulturális okai vannak: például az, hogy a személyes felelősség érzése, nyugdíjtervezési ismeretek és a megtakarítások mennyisége alapján is utolsó helyen állnak a magyar háztartások. A magyarok 55 százalékban az államtól várják a nyugdíját, 19 százalékban a munkáltatói programoktól, és 29 százalékban a saját nyugdíjcélú megtakarításokból. Magyarországon alacsonyabb az átlagnál azoknak az aránya, akik elfogadható megoldásnak tartanák a nyugdíjkorhatár emelését, vagy az adók növelését, illetve az állami kifizetések mérséklését.

Ami pedig a nyugdíjcélú megtakarításokat illeti: Magyarországon mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen előtakarékoskodnak, és 19 százalék azoké, akik időnként tesznek félre. Biztató ugyanakkor, hogy növekszik azoknak a tábora, akik ugyan még nem tettek félre, ám tervezik ezt: az Aegon pontosan erre a körre céloz, amelyet segít az is, hogy az állam 20 százalékos adókedvezményt kapcsol a nyugdíjbiztosítási befizetésekhez is.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki kalkulátorunkban az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!
2016 október 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!

A szokásosnál jóval eseménydúsabb volt az idei esztendő az agrárbiztosítási piac számára. Sok volt a viharkár, de nőtt a szerződések száma is. Az állami támogatást az utolsó fillérig elvihetik.

Sokkal rosszabbul alakul az idén a mezőgazdasági biztosításoknál a kárhányad, mint az elmúlt években. „Az elmúlt öt év legeseménydúsabb évét láttuk az idén a káresetek darabszámában” – mondják az Allianznál. „Ennek oka a nyári huzamosanextrém időjárás” – teszi ehhez hozzá Füzesi Dániel, a Groupama Biztosító mezőgazdasági szakértője. Az ország legtöbb térsége megszenvedte az egész nyáron át tartó heves viharokat, esőzéseket és jégesőket, de a legnagyobb károk Kelet-Magyarországon keletkeztek. A másik nagy agrárbiztosítási szereplőnél, a Generalinál is megnőtt a káresemények száma az idén. A tavaszi fagy is „megdolgozta” a gyümölcs- és szőlőültetvényeket, emellett komoly jégkárok voltak Szabolcsban, Békésben, Vas megyében és a Balaton környékén. A jég válogatás nélkül minden növénykultúrában tetemes kárt okozott, a viharok a legnagyobb pusztítást a mák- és a napraforgó-ültetvényekben végezték.

Hogy pontosan mennyi volt eddig a károk értéke, azt nem árulták el a piaci szereplők. A mezőgazdasági biztosításoknál mindenesetre a kárkifizetések évről évre durván ingadozhatnak, az utolsó, károk szempontjából katasztrofális évben, 2010-ben például a díjbevétel másfélszeresét is meghaladta a tárgyévi kifizetés. Az idei szezonnak egyébként a károk szempontjából még koránt sincs vége. „A kukorica- és napraforgóföldek jégveréskárának megállapítása még folyamatban van” – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. A kárhányadot pedig tovább növelheti a következő napokban várható őszi fagy, amely főleg a másodvetésű csemegekukoricát és a zöldbabot teheti tönkre – teszik ehhez hozzá a Generalinál. Ezt követően a téli fagy is kárt tehet még az őszi káposztarepcében és az őszi vetésű kalászosokban.

A szokásosnál több kárt hozó évben egyébként több gazdának volt biztosítása is, mint tavaly. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók jövőre is népszerűek maradnak az idei tapasztalatok után. Az agrárbiztosítások piacának fejlődésében fontos szerepet játszik az ezekre igényelhető állami támogatás is. „A gazdák egyre inkább választanak díjtámogatott konstrukciókat a nem támogatottakkal szemben” – mondja Füzes Dániel. A Generalinál a 8500 agrárbiztosítás közül 3500-hoz igényeltek díjtámogatást. Az Allianz úgy nyilatkozott: „jelentős” darabszám- és díjnövekedést láttak elsősorban a támogatott konstrukcióknál.

Póczik becslése szerint egyébként az idén a teljes piacon a támogatott növénybiztosítási díjbevétel összesen 7 milliárd forint körül lesz. Tavaly ez az összeg csupán 5,7 milliárd forint volt. Mindehhez 4 milliárd forintnyi támogatást nyújt az állam, egymilliárd forinttal többet, mint tavaly. A gazdák a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékát kaphatják vissza az államtól, az eddigi díjbevételadatok alapján így a 4 milliárd forintos keret ki fog merülni. Póczik úgy kalkulál, hogy a háromféle támogatott módozat közül a legkomplexebb, „A” típusú biztosítást kötők 55, a „B” és „C” típust kötők 40 százalék körüli visszatérítést kaphatnak. A Generalinál is azt várják, hogy legalább a „B” és „C” típusú, olcsóbb, kevésbé átfogó biztosításoknál csökkentett támogatásra kell számítani.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli extrém időjárásra is! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Autóval mész dolgozni? Ekkor érhet a legkönnyebben baleset
2016 október 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Autóval mész dolgozni? Ekkor érhet a legkönnyebben baleset

Jóval több veszélyes közlekedési helyzet alakulhat ki az őszi átállás időszakában. A ködös reggelek és a hajnalban csúszósabb utak mellett ugyanis a rövidebb nappalokkal is számolni kell, amely több terhelést jelent egy fárasztó munkanap előtt és után. A csökkent látási viszonyok mellett akár másfélszeresére is megnőhet a reakció idő, amely már a közlekedés biztonságát kockáztathatja. A rutinból való vezetés mellett a technika elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a baleseteket.

Csapadékos időjárással indít az október, így a szeptemberi nyár után egyre jobban megmutatkozik az ősz igazi arca, amely hajnalban sűrű köddel és deres utakkal jár. Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többet kell sötétben vezetni, amely különösen megterhelő, és intenzívebb figyelmet kíván meg.

Ezek a legnagyobb ellenségeink az utakon
Kevés autóvezető veszi komolyan azt, hogy mennyivel nagyobb koncentrációt és terhelést jelent rosszabb látási viszonyok mellett közlekedni. A köd és a csapadék megszokott jelenség, azonban kevesen veszik figyelembe a sebesség, vagy a megfelelő követési távolság megválasztásakor.
"A hajnali és esti sötét még kevésbé tudatosul az emberekben, nem érzik potenciális veszélyforrásnak. Pedig olyannyira megnehezíti az észlelés és felismerés folyamatát, hogy az ember reakcióideje akár másfélszeresére is megnőhet. Mindez féktávolságban mérve akár több tíz métert is jelenthet, amely a vezető cselekvési lehetőségeit is befolyásolja" − mondta Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezetéstechnikai instruktora.
A másik gyakori hibaforrás az őszi hajnali köd által okozott "vakság". Óriási tévhit, hogy az első lámpák reflektorfénye, vagy a ködlámpa megoldást jelent erre, ugyanis nagyon rövid látótávolságot adnak csak. A köd apró vízcseppek sokaságából áll, amelyek görbe felületéről visszacsapódik a fény. Ezért láthatunk vezetőként gyakran magunk előtt tejfehér falat, amely miatt a látótávolság még tovább romlik. Ennek oka, hogy a ködlámpa fénye által bevilágított teljes úthossz mindössze 8-10 méter, a normál tompított fénynyaláb alig negyede-ötöde. A sebesség csökkentése és a nagyobb figyelem ilyenkor józanabb döntést jelenthet.

Érdemes a hét napjaira is figyelemmel lenni
"Az idei és elmúlt évi adatai azt mutatják, hogy a gépjárműbiztosítási kárbejelentések többsége a munkanapokon történt balesetek miatt érkezik, ezen belül is a hétfői és a pénteki adatok mutatnak kiugró értékeket" - mondta el dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.
A tapasztalatok alapján a legtöbb balesetet a sebesség túllépése, a gondatlan sávváltás és kanyarodás okozza, amelyek tovább növelik a balesetek kockázatát a rosszabb látási viszonyok, csúszós utak és sűrű köd mellett. A hajnali és reggeli órák során láthatóan számos körülményre kell figyelnie az autósnak, amelyek önmagukban is komoly veszélyeket rejtenek, így vezessünk körültekintőbben, különösen hétfőn és pénteken.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Vezessen körültekintően és gondoljon a biztosításra is! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
 

Összeomlás: hiába dolgozol évtizedeken át, nem kapsz nyugdíjat
2016 október 03.
Kategória:
Életbiztosítás

Összeomlás: hiába dolgozol évtizedeken át, nem kapsz nyugdíjat

"Október 1-jén, az Idősek Világnapján fel kell hogy hívjuk a figyelmet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás jelentőségére" - jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Mutatjuk azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy adott esetben nincsenek a jelenben megélhetési problémáik az érintetteknek.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága "csak" 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

"Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért" - hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót - valós bérszintjének megfelelően - bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

Bőven akadnak azonban olyan élethelyzetek, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

  1. Háztartásbeliként dolgozók: Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
  2. Vállalkozók: Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
  3. Külföldön munkát vállalók: A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
  4. Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak: A bejelentés nélkül vagy "borítékkal kiegészített" minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
  5. Tőkejövedelemből élők: Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre nyugdíjas éveire is! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Szeretnéd majd élvezni is a nyugdíjas éveidet? Segítünk!
2016 október 03.
Kategória:
Életbiztosítás

Szeretnéd majd élvezni is a nyugdíjas éveidet? Segítünk!

A minap a belvárosban sétálgattam, és megakadt a szemem egy idősebb külföldi házaspáron. Kéz a kézben sétálgattak, felfedezték a város szépségeit, később gondtalanul kávézgattak az Anna cukrászdában. Egészségesek és boldogok voltak. Miért is ne, hiszen a jól megérdemelt nyugdíjas éveiket azzal töltik, amit szeretnek. Felfedezik a világot és pihennek. Megtehetik, hiszen nem kisnyugdíjból kell éldegélniük, mint ahogy az nálunk sokakkal megtörténik.

Tudom, most sokan azt gondolják, bezzeg ők jó helyre születtek, én inkább azt mondanám, a nyugati kultúrákban az öngondoskodás hosszú évtizedek óta része az életüknek. Megtanulták, hogyan tegyenek félre a már nem aktív munkavállalói éveikre. Itt az ideje, hogy mi is megtanuljuk, és beépítsük a köztudatba, hiszen mára bizonyossá vált, hogy az állam egyedül nem fog tudni nekünk élhető nyugdíjat biztosítani.
Az öngondoskodás egyik formája a nyugdíjbiztosítás. Bárki számára elérhető, sőt arra is van lehetőség, hogy más részére kössük meg ezt biztosítást. Ezzel gondoskodhatunk önmagunkról, vagy a párunkról, gyerekeinkről, szüleinkről.
A nyugdíjbiztosításról tudni kell, hogy ez egy életbiztosítási elemmel kombinált nyugdíjcélú megtakarítás. A még jobb hír, hogy az állam is támogatja, hogy a jövőnkre is gondolunk, így adókedvezmény is jár mellé. Érdemes időben gondolni rá, hiszen minimum 10 évre köthető, és amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt, akkor vehetjük fel.

Jelenleg két fajtája létezik
A régebbi típusú a garantált nyugdíjbiztosítás, ahol egy előre meghatározott összeget fizet a biztosító, miután nyugállományba vonulunk. Előnye, hogy kiszámítható, hiszen előre garantálják, mekkora hozamot fizetnek évente.
Egy kicsit izgalmasabb, és ma már egy kicsit népszerűbb az újabb unit-linked biztosítás. Ez a típusú biztosítás nem garantálja előre a hozamot, hiszen befektetéshez kötött. Előnye, hogy mi magunk dönthetjük el, hogy a különböző befektetési alapokból (eszközalapok) melyiket válasszuk. A választásunk pedig azt eredményezi, hogy a biztosító ezekbe az alapokba fekteti a pénzünket. Ezeknek az alapoknak a kockázata is különbözik, így rajtunk is múlik, hogy a pénzünket hogyan tudják majd „dolgoztatni”. A magasabb kockázatú befektetéseket választjuk, vagy a biztonságosabb állampapírokat? Rajtunk múlik. Természetesen a nagyobb kockázat nagyobb hozamot eredményez, ezt ne feledjük!
Itt nincs garantált lejárati összeg, viszont nagyobb az esély a többlethozamra.
Gondoljuk át, mennyiből szeretnénk élni a nyugdíjas éveinkben, és hova szeretnénk még eljutni a megérdemelt passzív időszakunkban. Az időben történő öngondoskodás lehetőséget adhat arra, hogy a párunkkal mi is megvalósítsuk a vágyainkat!

Forrás: nlcafe.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon magáról és családjáról, válassza ki a megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Nem drágult tovább a kötelező
2016 szeptember 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem drágult tovább a kötelező

Hónapok óta nem nő már a kötelező ára. A biztosítók ismét jól keresnek, sokan közülük hónapok óta nem nyúltak a tarifákhoz, igaz, nem is nagyon kampányolhatnak az új ügyfelekért.

Megállt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának durva emelkedése. A szakemberek néhány hónapja még arról nyilatkoztak, tovább nőnek majd a tarifák, de úgy tűnik, megrekedtek az év eleji szinten. A Netrix alkuszportál indexe szerint már hónapok óta 32 ezer forint körüli díjon kötnek meg egy átlagos kötelező biztosítást. Az áremelkedés persze így is tekintélyes az idén, a legutolsó héten 32,3 ezer forintos átlagdíjon szerződtek az autósok, ez a díj a harmadával magasabb az egy évvel korábbinál, ami alig 24 ezer forint volt. A CLB-nél 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben a díj, most 36 ezer forint az átlagtarifájuk.

A díjemelkedés azért is állhatott meg, mivel az árakhoz jó néhány nagy piaci szereplő már hónapok óta nem nyúlt hozzá, és semmi jel nem utal arra, hogy a következő hetekben díjat módosítanának. Ennek az egyik oka – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz marketing- és értékesítési igazgatója –, hogy a biztosítók számára megtiltották, hogy árazásban különbséget tegyenek a régi és az új ügyfelek között a régiek rovására. Emiatt az újaknak nem ajánlhatnak kedvezőbb díjat. Németh szerint azonban ez csak ideiglenes, előbb-utóbb lépnek majd a biztosítók, és tovább nőnek a díjak.

Egyelőre azonban a kivárás látszik a piacon. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utoljára az első negyedévben publikált biztosítókra lebontott adatsort a kgfb-díjbevételekről, ezek alapján az Allianz áll az első helyen, ők utoljára májusban frissítették a díjaikat. A piac második legnagyobb játékosa a K&H Biztosító, ők abban az értelemben is különlegesek, hogy a tavaly őszi kampányra sem hirdettek új tarifákat. Azóta persze frissítették az ajánlataikat, de március óta nem nyúltak a díjakhoz.

A közepes méretű szereplők közül a Köbe, amely tavaly novembertől idén márciusig az MNB tiltása miatt nem értékesíthetett biztosításokat, egy februári tarifatáblázatot használ most is. Az Union és az Uniqa májusi, a Signal és az MKB júniusi tarifákat használ jelenleg is. A Groupama díjai pedig utoljára két hónapja frissültek. Nem is várható, hogy változnak a díjak ezeknél a biztosítóknál, az újonnan hatályba lépő tarifákat ugyanis 60 nappal a hatálybalépés előtt publikálniuk kellene. A 14 szereplős magyar kgfb-piacon azonban csupán két olyan biztosító van, amelyiknél változhatnak a díjak a következő hetekben. A Generali és a Wáberer aktuális árlistája frissül majd a hónap végén, ez a két biztosító (illetve még a szintén a Generali-csoporthoz tartozó Genertel) azonban az idén egyébként is minden hónapban új tarifát hirdetett.

Hogy a biztosítók abbahagyták a díjak emelését, abban az új jogszabály mellett egyébként az is szerepet játszhatott, hogy egyre elégedettebbek lehetnek a befolyt bevétellel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első hat hónapban 71,8 milliárd forintnyi kgfb-díjbevételt értek el, ez 33 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kárhányad is kedvezően alakult a múlt évhez képest. Akkor a félév végéig a befolyt díjbevétel több mint 57 százalékát fizették ki a károkra, az idén kevesebb mint 46 százalékát. Ez nagyon jó aránynak számít, ilyen alacsony kötelezős kárhányaddal ugyanis a válság előtt sem dolgoztak a biztosítók. Az a nyereségen is látszik, hogy sokat hozott a konyhára az összpiaci díjnövelés. A nem életág biztosítástechnikai eredménye az idén félévkor 15,5 milliárd forint fölött volt, ez több mint a háromszorosa a tavalyinak, és 2009 óta a legmagasabb érték.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat a különböző biztosítók ajánlatainak összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Mélyrepülésben a cascók díjai: mutatjuk, miért éri meg a biztosítás
2016 szeptember 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Mélyrepülésben a cascók díjai: mutatjuk, miért éri meg a biztosítás

Noha a casco átlagdíja 20 százalékkal alacsonyabb, mint öt évvel korábban, a járműveknek továbbra is kevesebb mint ötöde rendelkezik cascóval. A legtöbb autós a járművének korára (38 százalék), illetve a magasnak vélt díjra (37 százalék) hivatkozva marad távol ettől a biztosítástól. Aki viszont már kötött cascót, meglehetősen hűséges ügyfélnek bizonyul: 36 százalékuk még 20 ezer forintos évi díjkülönbség ellenére sem biztos, hogy olcsóbbra cseréli meglévő szerződését.

Miért nem kötnek több cascót?
Tavaly 821 ezer casco-szerződést tartottak nyilván, ami azt jelenti, hogy a járművek mindössze 18 százaléka rendelkezett ilyen biztosítással. Ez a szám annak ellenére sem nőtt lényegesen, hogy időközben a casco átlagdíja jelentősen csökkent: immár évek óta 80 ezer forint körül mozog értéke (havi 6800 forint), szemben az öt évvel korábbi, 101 ezer forintos szinttel.

Az UNION felmérésére adott válaszokból az derül ki, hogy főként az autó idős kora (38 százalék) és a casco magasnak vélt díja (37 százalék) az, ami az autósokat távol tartja a casco megkötésétől. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az autósok túlnyomó többsége egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy a casco-átlagdíjak mintegy 20 százalékkal alacsonyabbak, mint öt évvel korábban. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az elmúlt fél évtizedben díjemelkedés zajlott, és csak 20 százaléknyian tippeltek úgy, hogy 10 százaléknál nagyobb arányú díjcsökkenés következett be ebben az időszakban.

"A jóval kedvezőbbé váló díjnak, és az idősebb autók sajátosságaihoz igazodó új termékek megjelenésének köszönhetően ma már korántsem csak az új, vagy a néhány éves autók esetében érdemes megfontolni a casco megkötését" - magyarázza Almássy Gabriella, az UNION nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. A biztosítónál jelenleg a casco-szerződések 62 százaléka legalább hét éves autóhoz tartozik, míg ugyanez az arány tíz éve még alig volt több mint 6 százalék. A fenti változásokról azonban az autósoknak csupán kis hányada rendelkezik megfelelő információval, így eleve úgy gondolja, számára ezt a védelmet már nem éri meg igénybe venni.

Mégis, kik kötnek cascót?
A cascót kötő autósok 75 százaléka az autó első forgalomba helyezése során szerződik, 6 évnél idősebb autóra mindössze 7 százaléknyian kötnek ilyen biztosítást. Aki viszont megkötötte a szerződését, általában hosszú évekig fenn is tartja azt. A casco esetében jóval kevésbé jellemző a kedvezőbb díjak miatt végrehajtott szerződésváltás, mint a kötelező biztosításnál. Míg a kgfb esetében az autósok többsége már néhány ezer forintnyi különbség miatt szerződést vált, a casco esetében évi tízezer forint alatti spórolás miatt csupán 48 százalékuk nyilatkozott ilyen szándékról. 36 százalékuk a váltásra még 20 ezer forintnyi díjkülönbség esetén sem szánná rá magát.

A szerződéskötés motivációit vizsgálva a többség a töréskártól félti leginkább az autóját (58 százalék), míg a lopás elleni fedezetet 42 százaléknyian helyezték első helyre. A káresemények bekövetkezési aránya egyébként hasonló:

  • A cascóval térített károk mintegy 40 százaléka töréskár, és
  • Csaknem ugyanekkora részt képviselnek a külön nyilvántartott üvegkárok,
  • A lopáskárok gyakorisága nem éri el a tíz százalékot.

A kárkifizetés mértéke ez utóbbi esetben jóval magasabb: míg a töréskároknál átlagosan 400-500 ezer forint a kárösszeg, lopás esetén ennek könnyen a 3-4-szerese is lehet - függően az autó típusától, felszereltségétől és életkorától.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Válassza ki az Ön számára legideálisabb casco ajánlatot! Casco biztosítás kalkulátor >>

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés
2016 szeptember 27.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

A hazai kínálatban felsorakozó öngondoskodási célú hosszú távú megtakarítások – nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár – struktúrája nagyon hasonló: minden hónapban be kell fizetni egy összeget, amit gyarapít az adójóváírás, és van egy kötelező futamidő. A különbség csupán annyi, hogy a szolgáltatás hátterében biztosító, bank vagy éppen önkéntes pénztár áll. A választást pedig alapvetően a megtakarító hozamvárakozása határozza meg a Bankmonitor összehasonlítása szerint.

"Úgy látjuk, a lakosság kifejezetten érzékeny a hozamokra. Kérdés, hogy az emberek a hosszú távú megtakarításokat megtakarításként vagy a későbbi évek anyagi biztonsága érdekében tett öngondoskodási lépésként fogják-e fel. Összességében a magyar lakosság GDP-hez mért megtakarítása nem marad el a régiós átlagtól, de a megtakarítások szerkezete eltérő. Magyarországon magas a készpénz aránya, viszont a biztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások volumene nagyon alacsony. Abban is komoly a lemaradásunk, hogy a biztosítási tartalékok a teljes megtakarítás arányában hány százalékot képviselnek. Az uniós átlag 20 százalék, ettől, de még a visegrádi országok átlagától is elmarad a hazai tartalékszint" – mutat rá Mérth Balázs, a Deloitte partnere.
Szakértők úgy látják, hosszú távon a biztosítási piac motorja az életbiztosítási üzletág, azon belül is a nyugdíj- és egészségbiztosítás lehet. Ezt erősítheti az etikus életbiztosítási koncepció is, amely hatására az MNB várakozása szerint a hazai életbiztosítási termékpaletta legalább kétharmada az eddiginél kedvezőbb költségstruktúrával újul meg.

Valami elkezdődött

Az egészségbiztosítási piacon jelenleg alapvetően kétféle terméket kínálnak a biztosítók: az egyik az úgynevezett összegjellegű biztosítás, amely után meghatározott összeget fizetnek, ha az ügyfél beteg lesz, vagy ellátásra szorul. A másik az úgynevezett szolgáltatásfinanszírozó biztosítás, ez nem ad közvetlenül pénzt az ügyfélnek, viszont fizeti az ellátások és a vizsgálatok költségeit a különféle magánintézményekben. 2015-ben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 13,85 milliárd forint díjbevétel kapcsolódott ehhez a szegmenshez, ez 22,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szerződések száma is nőtt valamelyest: tavaly év végén már több mint 33,5 ezer ügyfélnek volt ilyen biztosítása.

Idén további növekedést vár a szakma (bár a magán-egészségbiztosítások aránya és az önkéntes egészségpénztárakba érkező egyéni tagdíjak mértéke is azt mutatja, jobbára csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már nagyon fáj), ám a bővülés nemcsak az öngondoskodási hajlandóság emelkedésének függvénye, hanem a kínálati oldal is befolyásolja.

"Kevés az országos lefedettséggel rendelkező, egységes szolgáltatási színvonalat nyújtó magánintézmény, amellyel a biztosító ellátási szerződést tud kötni. Budapest jobb helyzetben van, de a fővároson kívül alig van széles spektrumú, egységes kezelést kínáló magánintézmény" – mondta el korábban a Piac & Profitnak Juhos András, az UNIQA vezérigazgató-helyettese.

Szakértők szerint az áttörést majd az jelentheti, ha a fekvőbeteg-ellátás piaci alapú biztosíthatósága megoldódik széles körben. Ehhez viszont az kell, hogy Magyarországon is elterjedjenek a fekvőbeteg-ellátást kínáló magánkórházak. Mindenesetre, ha a fejlődés a várt ütemben halad, a ma alig több mint tízmilliárdos magán egészségbiztosítási piac néhány év múlva akár 40–50 milliárdra bővülhet. Nyugat-Európában átlagban az emberek 90 százaléka rendelkezik valamilyen magán egészségbiztosítással.

Célba érnek a riogatások

Úgy tűnik, egyre többen kezdik komolyan venni, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem fog megfelelő megélhetést kínálni a nyugdíjasoknak. (Bár az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal, és nem is tervez félretenni idősebb éveire.) A mai negyvenesek valószínűleg már komoly gondban lesznek, ha nem gondoskodnak időben pótlólagos jövedelemről. Biztató, hogy az elmúlt évben nőtt a nyugdíjbiztosítások volumene, ami azt mutatja, egyre többek számára fontos az öngondoskodás azzal párhuzamosan, hogy nő a bizonytalanság az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás. A megtakarítók általában a maximális adókedvezmény kihasználását szem előtt tartva fizetnek be éves szinten, de nagy azon ügyfelek aránya is, akik a cafeteria keretén belül utalnak megtakarítási számlájukra (azonban ez változhat a 2017-es adózási törvénymódosítás következtében).

A piacon rendelkezésre álló termékportfólióban viszont nincs olyan nyugdíjbiztosítás, amelynek lenne jelentős kockázati eleme. Ebben az esetben a biztosítók ma annak függvényében határoznák meg, hogy kinek mekkora összeget kell havonta befizetnie, hogy előreláthatólag hány évet fog nyugdíjasként eltölteni, és azalatt mekkora összeget szeretne járadékként kapni. Ezzel szemben a létező konstrukciók nem veszik figyelembe a várható élettartamot, sem az elvárt járadék mértékét. Csupán azt tudjuk, hogy körülbelül mekkora hozamra számíthatunk, vagyis amikor nyugdíjba megyünk, mennyi pénz lesz a megtakarítási számlánkon.

"A mostani fellendülés hátterében az ezekre a termékekre járó adókedvezmény, valamint a csökkenő költségek állnak, de ahhoz, hogy ez a piac tovább növekedhessen, komoly edukációra van szükség a magyar társadalomban, amely az öngondoskodás fontosságát tudatosítja" – mutat rá Mérth Balázs, aki szerint a kereslet és kínálat egymást húzza majd, vagyis ahogyan nő a megtakarítók tudatossága, úgy bővül a termékportfólió is.

Kétes dinamika

Amennyiben az alacsony kamatkörnyezet megmarad, a hazai életbiztosítási szektor akár 3-6 százalékkal is nőhet éves szinten az MNB korábbi tanulmánya szerint. A Deloitte szakembere szerint viszont ez még önmagában nem elegendő, figyelembe véve a várható 5-6 százalék körüli nominális GDP növekedést.

"A három–hat százalék jobban hangzik, mint az elmúlt évek trendje, de ha megnézzük a nemzetközi biztosítási penetrációkat, azt látjuk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál többen rendelkeznek különféle biztosításokkal. Mivel Magyarországon elmarad a biztosítottság szintje az európai átlagtól, optimista jövőkép szerint jóval a nominális GDP-növekedés felett kéne, hogy bővüljön a piac. Ha csak az MNB-s jóslat teljesül, biztos, hogy nem hozzuk be a lemaradást" – véli Mérth Balázs. Azért némi bizakodásra adhat okot, hogy a Deloitte biztosításiindex-kutatása szerint a biztosítást kötők körében az öngondoskodási motiváció már 51 százalékra nőtt.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak