2020.01.20
Gondoltad volna, hogy van már biztosítás UFO-támadásra, Krisztus eljövetelére és viccekre is?
Bármikor adódhat egy váratlan, tragikus esemény, amikor jól jön, ha az embernek van biztosítása, de vajon ki gondolná, hogy néhány biztosító nyújt fedezetet szellemjárásra, UFO-támadásra és Krisztus második eljövetelére is? Pedig láthatóan van ilyen termékekre lakossági igény: csak az UFO-któl több mint 30 ezer ember retteg annyira, hogy még biztosítást is kötöttek arra az esetre, ha elrabolják őket. Íme pár szokatlan, niche-piacra szánt biztosítás, melyek közül néhány kifejezetten abszurd helyzetekre nyújt védelmet.
Esküvői biztosítás
Egy esküvő megszervezése kifejezetten költséges és bonyolult folyamat, ezért komoly anyagi kár érheti az ifjú párt, ha valami nem úgy alakul a nagy napon, mint ahogy azt eltervezték. Nagy-Britanniában például komplett piaca van olyan biztosításoknak, amelyek fizetnek, ha például elszakad a menyasszonyi ruha vagy eltűnik a karikagyűrű, de az osztrák L’amie direkt akkor is fizet, ha esik az eső a házasság napján.
Van persze olyan biztosítás is, amely arra az estre nyújt fedezetet, ha a jegyespárból valaki mégis meggondolja magát és eláll az esküvőtől, miközben az nagyjából már le van szervezve, de még válás esetére is létezik biztosítás.
Ikerbiztosítás
A gyermekáldás gyönyörű dolog, de olykor kifejezetten kihívásokkal teli és költséges lehet, főleg, ha legalább két baba születik egyszerre. Erre az esetre komoly segítséget jelenthet egy olyan biztosítás, ami akkor fizet, ha ikrek érkeznek a családba. Sajnos egyelőre még csak a briteknél érhető el ilyen termék, pedig jól jöhet a gyermek felneveléséhez az a 2000-5000 font (durván 800 ezer – 2 millió forint) plusz pénz.
Kulcsember-biztosítás
Előfordulhat, hogy egy cég lényegében lebénul, miután egy kulcsfontosságú alkalmazott felmond, legyen szó akár egy felső vezetőről, akár egy nagyon szorgos dolgozóról, aki pont akkor áll fel, amikor kritikus munkát végez. Ilyen esetekre lehet hasznos a kulcsember-biztosítás, ami akkor fizet, ha valamiért kikerül a cég gépezetéből az egyik legfontosabb alkalmazott, legyen szó akár felmondásról, akár balesetről vagy netán halálról.
Van olyan biztosítás is, ami akkor fizet, ha egyszerre túl sokan mondanak fel, például ha megnyerik a kollégák a közös lottót. Egy biztosító, a Fielding Mann termékénél ez úgy működött, hogy meghatározták: 3-100 embernek kell felmondania, a lottónyereményt követő 14 napon belül és fejenként legalább 100 ezer fontot kell nyerniük.
UFO-biztosítás
Az első olyan biztosítást, amely abban az esetben fizet, ha egy UFO elrabolja a biztosítottat, a floridai St. Lawrence Agency dobta piacra; a termék olyannyira sikeres lett, hogy nagyobb cégek, például a brit Lloyd’s of London is lefejlesztettek saját UFO-biztosítási terméküket.
Nemcsak az a durva, hogy világszerte már több mint 30 000 ember kötött biztosítást UFO-támadásra, hanem az, hogy egy esetben még fizetési kötelezettség is keletkezett. Ez csak akkor történik meg, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy valóban elrabolta egy UFO. Bár az nem világos, hogy a bizonyítás hogy járt sikerrel, az alapító után elnevezett St. Lawrence a szerződés feltételeire hivatkozva nem egy összegben fizeti az ügyfélnek a kártérítést, hanem évi 1 dolláros részletekben, 10 millió éven át. Az alapító azzal védekezett, hogy valójában ez a termék csak "vicces ajándék" és nem valódi biztosítás.
Vámpír-, szellem- és vérfarkas-biztosítás
Akadnak olyanok is, akik úgy vélik, egy vámpír-, szellem- vagy vérfarkas támadás sokkal reálisabb eshetőség egy UFO-támadásnál, őket szolgálta ki sokáig a brit Ultraviolet biztosító egy olyan termékkel, amely ilyen jellegű paranormális jelentségek által okozott károk esetén fizet.
Hiába tűnik egy ilyen biztosítás teljesen kockázatmentesnek egy biztosító számára, az Ultravioletnek is állítólag egyszer már fizetnie kellett, mert egy amerikai nő, aki rendelkezett ilyen biztosítással, leesett a lépcsőn és meghalt és ők állítólag nem is bújtak ki a fizetési kötelezettség alól. A haláleset kapcsán indított vizsgálat során valahogy megállapították, hogy a biztosítottal egy szellem végzett, így az Ultraviolet állítólag 100 ezer fontnyi kártérítést fizetett ki az áldozat családjának. Az abszurd ügy részleteit sajnos ma már homály fedi, így nehéz megállapítani, hogy jutottak el erre a következtetésre a vizsgálat során vagy hogy egyáltalán igaz-e a történtet.
Viccbiztosítás
Ismerős az érzés, hogy annyira nevetsz, hogy alig kapsz levegőt? Előfordulhat – főleg más, előzetesen fennálló betegségek miatt -, hogy valaki szó szerint halálra röhögi magát és tragikus véget ér egy jó poén. Erre az esetre kínálnak amerikai biztosítók fedezetet standuposoknak, humoristáknak és talk showsoknak, akiknek az előadása lehet, hogy olyan viccesen alakul, hogy az már áldozatokat követel. Ezek a termékek segítenek az előadóművésznek fizetni az őt terhelő jogi költségeket akkor, ha az áldozat családja bepereli őket és kifizetik a kártérítést is, ha a humorista elveszti a pert. Mindemellett fizetnek akkor is, ha úgy ítélik, hogy az incidens a humorista nyilvános imidzsének kárt okozott.
Olyan termék sajnos nincs, amely az áldozatnak fizetne, ha halálra röhögi magát és bár hagyományos biztosítások ilyenkor segítséget jelenthetnek, sok biztosítónál kizárást jelent az előre fennálló betegség.
Biztosítás űrállomás becsapódására
2001-ben tért vissza a légkörbe a szovjet-orosz Mir űrállomás, a nagy nemzetközi érdeklődést övező eseményt többek közt a Taco Bell étteremlánc is felhasználta egy ütős PR-kampányhoz. Egy 144 négyzetméteres fóliát bocsátottak a Csendes-óceánra „ingyen taco” felirattal és kihirdették, hogy ha a becsapódó űrállomás darabjai eltalálják az úszó reklámtáblát, az összes amerikai állampolgárnak adnak egy ingyen tacót.
Az ebédmeghívás körülbelül 10 millió dollárba került volna az étteremláncnak, ezért kötöttek egy személyre szabott biztosítást, hogy fedezni tudják a költségeket, ha a Mir betalál. Végül – az előzetes várakozásoknak megfelelően – az űrállomás jelentősen célt tévesztett, darabjai valahol Chile körül csapódtak be az óceánba, miközben a Taco Bell molinója 16 kilométerre úszott az Ausztrál partoktól.
Biztosítás Krisztus második eljövetelére
Az egyik valaha volt talán legbizarrabb biztosítási terméket a brit Britishinsurance.com rakta össze. Három skót nővér nagyon aggódott amiatt, hogy szűzen teherbe esnek és megszülik Krisztust második eljövetelekor, de nem lesz pénzük felnevelni, ezért megegyeztek az essexi biztosítóval, hogy éves 100 font díjért cserébe 1 millió fontot fizet nekik a biztosító, ha szűzen megszülik a Megváltót.
Bár rendesen fizették a biztosítási díjat a nővérek, a biztosító mégis felmondta a szerződést, mert a Krisztus-biztosítás komoly felháborodást okozott a katolikus egyháznál. A biztosító elnézést kért és közölte: nem akartak senkit megbántani, de ők úgy vélték, hogy a három nővér komolyan aggódik amiatt, hogy közülük valaki lesz a Megváltó második szülőanyja.
forrás: portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
Az ügynök halála? - Robotok kezdtek el biztosításokat árulni
2016 február 01.
Kategória:
Általános
Egy MIT-ról kivált startup, az Insurify tegnap bejelentette, hogy elindítják Evia névre keresztelt "mesterséges intelligenciával" működő robotjukat, amely az autóbiztosításoknál válthatja le a biztosítási ügynököket - írja a Techcrunch.
Az MIT berkeiből elinduló Insurify nevű startup nemrégiben 2 millió dolláros megvető tőkét szerzett a Rationwave Capital Partnerstől, hogy a pénzből létrehozzák az Evia (Expert Virtual Insurance Agent) robot-ügynök platformot. Tegnap a cég bejelentette, hogy az Evia elindult, a honlapjuk tanúsága szerint a béta verzióra fogadják a szolgáltatás első kipróbálóit az Egyesült Államok 30 államában.
"Alig van időnk arra is, hogy a barátainkkal telefonáljunk, pláne nincs időnk a biztosítási ügynökökkel beszélni. Most ugyanolyan nehéz biztosítást kötni, mint amilyen nehéz volt repülőjegyet venni 15 évvel ezelőtt, telefonon keresztül sokszor 40 percig is letart" - fejtette ki Snejina Zacharia a lapnak arról, miért is vágott bele az üzletbe.
Az Insurify hasonló alapokon működik, mint a Coverhound, amely adatbázisok alapján hasonlít össze autó- és lakásbiztosításokat az oldalán, vagy mint a Google insurance research összehasonlítója. Ugyanakkor az Insurify egy lépéssel tovább is megy: a felhasználóknak elég csupán a rendszámtáblájukat befotózniuk, és elküldeniük az Eviának. A robottanácsadó ezután rengeteg adat között kezd el kutatni, amellyel beazonosítják a felhasználót és a vezetési történetét, majd az algoritmus biztosítási díjajánlatot és javaslatokat küld vissza neki.
A nagyobb biztosítók közül például a Progressive, az Allstate és az AAA is az ajánlattevők között szerepel, de a Coverhounddal is partnerségi kapcsolatot keresnek. Akik nem szeretnék lefotózni a rendszámtáblájukat, és elküldeni azt a cégnek, azok az online platformon keresztül a szokásos módon (adatok megadása) is kérhetnek ajánlatot.
Forrás: Portfolio
Közúti balesete történt? Íme a legfontosabb teendők
2016 február 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Nemcsak saját magatartásunkra és gépkocsink állapotára érdemes fokozottan ügyelni, sokszor mások figyelmetlensége, felelőtlensége is elkerülhetetlen koccanáshoz, rosszabb esetben pedig komolyabb vagyoni kárral, személyi sérüléssel járó közlekedési balesethez vezethet a hideg időben. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit is kell tennünk ilyenkor az érintettek biztonságának, valamint az eset mihamarabbi tisztázásának érdekében.
Lényeges, hogy milyen esetekben kell hatósági intézkedés, miként kell kitölteni a szükséges dokumentumokat, mit kell intézni a biztosító felé és azután. Ezekkel érdemes mindig naprakésznek lenni, hiszen tájékozottságunk a helyszínen, és a későbbi ügyintézésben is nagymértékben megkönnyítheti a dolgunkat.
Ha személyi sérülés történt a balesetben?
Mindenképp meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. A legfontosabb az emberi életek és az egészség megóvása, így sérülés esetén azonnal értesíteni kell a mentőket, valamint a rendőrséget, akkor is, ha erre a sérült nem tart igényt a helyszínen. Kiérkezésükig pedig segítséget kell nyújtani a sérült(ek)nek. Ezen kötelességünknek mindenképp tegyünk eleget, mivel az elsősegélynyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.
A baleset okozója, vagy bármelyik fél ne fuvarozza el a sérültet orvosi kezelésért, mert elhagyva a helyszínt az egyes részletek és körülmények tisztázása utólagosan problémássá válhat. Közlekedési baleset esetén a kórházaknak hivatalból értesíteni kell a rendőrséget, a felek pedig kötelesek megvárni a hatósági intézkedést, valamint a drog- és alkoholfogyasztásra vonatkozó vizsgálatokat.
Mikor hívjunk rendőrt?
Amennyiben az érintettek nem tudják tisztázni egymás között a történteket, nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében, jelentős az anyagi kár, esetleg külföldi személy is a baleset érintettje vagy feltételezhetően szabálysértés történt, úgy mindig értesíteni kell a rendőrséget. Minden, a balesetben érintett személynek kötelessége megvárni a hatóság helyszínre érkezését.
Ha a baleset okozója adatainak megadása nélkül távozik, személyi sérülés esetén, a rendőrség segítségnyújtás elmulasztása miatt eljárást indíthat az ügyben. A felelősség szóbeli elismerését később szinte lehetetlen bizonyítani, így ha az érintettek bármelyike nem hajlandó írásosan ezt elismerni, úgy mindenképpen rendőrt kell hívni. Előfordulhat, hogy az írásos felelősség elismerés ellenére, a károkozó később ellentétesen nyilatkozik a biztosítónak. Rendőri intézkedés hiányában ilyen esetben a károsultnak kell bizonyítania igazát, így a baleset körülményeit is. Jó, ha rögzítjük a lehetséges tanúk adatait, illetve fényképeket is készíthetünk a baleset helyszínén.
Baleset utáni dokumentáció
Csak anyagi kárral járó balesetek esetében nem szükséges mindig a rendőrség bevonása, mivel a kiérkező járőrök által készített feljegyzések az európai baleseti bejelentővel (kék-sárga) közel egyenértékű dokumentumnak számítanak a vizsgálatok során. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében, baleset bekövetkeztekor az eset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy-, gépjármű- és a biztosítási szerződésük azonosításához szükséges adatokat, valamint dokumentálni a körülményekre vonatkozó lényeges információkat. A feleknek a „kék-sárga” bejelentőn kell igazolniuk a megadott adatok és információk valódiságát, és ezen a dokumentumon kell feltűntetni az esetleges tanúk nevét és lakcímét is. A baleseti bejelentőből egy-egy példányt kell megőrizni, ami szükséges a biztosítónál történő kárbejelentéshez. Ennek tartalma különböző nyelveken, de az egész Unió területén egységes, így külföldi balesetek esetében is használható, ezért célszerű mindig néhányat a gépjárműben tartani.
Ki a károsult és ki a károkozó?
A bejelentőt a baleset okozójának és a károsultjának is a károkozó kötelező felelősség biztosítást nyújtó biztosítójához kell eljuttatnia. A károsultnak a kár bekövetkeztétől vagy a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, míg a károkozónak 5 munkanapon belül kell írásban bejelentenie a káreseményt.
A biztosítónak a balesettel, a felelősség megállapításával, valamint az ügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseihez mindig meg kell adni a kért információkat, és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését is. Ezek hiánya ellehetetlenítheti az ügymenetet, valamint a biztosító is mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól.
Fontos tudni, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a károkozó gépjárművében keletkezett károkra. Ebben az esetben csak casco-biztosítás mellett számíthat saját kárának megtérítésére. Ha a károkozó félnek nincs érvényes kötelező biztosítása, akkor a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) lehet 30 napon belül bejelenteni az esetet, és innen fogják majd a kárt megtéríteni.
Javítás és szervizelés
Ha már megtörtént a baj, a káreseményt követően érdemes olyan helyen javíttatni és átnézetni autónkat, ahol szakszerű átvizsgálás mellett, gyári normáknak megfelelően állítják helyre gépkocsinkat. Egy komolyabban sérült autó esetében a helyreállítási munkálatok nagyobb körültekintést igényelnek, amit egy független szerviz kevésbé tud biztosítani, ha többéves, elavult javítási technikákat használ. A márkaszerviz a legmodernebb eljárásokkal és eszközökkel biztosítja gépkocsinknak a megfelelő szervizelést, így annak helyreállítása után, nyugodt szívvel ülhetünk vissza a volánhoz.
Forrás: Szabolcs Online
SÍ-BIZTOSÍTÁS: EGYRE GYAKORIBBAK A FELELŐSSÉGI KÁROK
2016 január 30.
Kategória:
Utasbiztosítás
Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.
Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.
„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.
„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.
Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.
A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Vigyázat, a síbalesetből húzós per lehet
2016 január 28.
Kategória:
Utasbiztosítás
A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.
Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.
Perelhető, aki kárt okoz
Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.
Milliókat is kitehet a kártérítés összege
Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.
"Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is" – összegez Horváth Péter.
Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.
Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.
A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.
Forrás: 24.hu
Biztosítók, figyelem: új szabályozást vezet be az MNB
2016 január 28.
Kategória:
Életbiztosítás
Ahogyan arról korábban már írtunk, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is egy friss jegybanki rendelet szerint - emlékeztet a jegybank mostani közleményében.
A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján ez évtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Újdonság, hogy a biztosítóknak a TKM-mutatót immár a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosításoknál - s nemcsak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél - is publikálniuk kell. A költségmutatót a unit-linked biztosításoknál eszközalaponként is közzé kell tenni.
A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó előírásoknak 2016. július 1-jétől kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétől változik meg jelentősen. Az európai szintű szabályozás (úgynevezett PRIIPS-folyamat) 2016-ban várható lezárására való tekintettel az idei év második felében lehetőség lesz a jövő januártól hatályos módszertan finomítására.
Az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is).
A biztosítási szektor által már 6 éve önszabályozás keretében működtetett - s 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendő - TKM-mutatók egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.
Az MNB felügyeleti stratégiája célkitűzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fő célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elősegítő tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elősegítése. Ezt segíti az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeiről szóló új MNB-rendelet is - áll a közleményben.
Forrás: Portfolio
Most már a biztosítás teljes költségét megtudjuk
2016 január 27.
Kategória:
Általános
Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.
A január elsejétől életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.
Minden költségről tudnunk kell
Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.
A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.
Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.
Este kilencig telefonálhatunk
Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.
Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.
A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.
A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.
Felszámoláskor nem a sor végén leszünk
Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.
A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.
Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.
Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.
Forrás: Piac&Profit
Felemás számok a bécsi biztosítótól
2016 január 27.
Kategória:
Általános
Az elemzők által várt 9,11 milliárd euró helyett 9,2 milliárd euró volt tavaly a Vienna Insurance Group (VIG) éves díjbevétele, ugyanakkor ez is 1,5%-os csökkenést jelez egy év alatt.
Kedden előzetes jelentést adott a bécsi székhelyű biztosítócsoport arról, hogy alakultak a díjbevételei 2015-ben. Néhány fontosabb részlet:
- a folyamatos díjak 2,2%-kal nőttek, az egyszeri díjas életbiztosítások szempontjából azonban gyengén sikerült az év az alacsony hozamkörnyezet miatt,
- a vagyonbiztosítási (P&C) üzletágban 2%-kal 4,8 milliárd euróra nőtt a díjbevétel, az életbiztosítási üzletágban viszont 5,8%-kal 4,0 milliárd euróra csökkent,
- a kisebb egészségbiztosítási szegmens 2,9%-os növekedést produkálva 398 millió euróra növelte díjbevételét.
A biztosítócsoport díjbevételei Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is csökkentek, azonban számos közép- és kelet-európai piacon, így Magyarországon is növekedtek.
Hirtelen távozik a Generali vezére
2016 január 27.
Kategória:
Általános
A Generali rendbetétele után távozik vezérigazgatói székéből Mari Greco. Az olasz biztosítócsoport vezére a versenytárs Zurich Insurance élén folytatja - írja a Financial Times.
Greco közölte a Generali igazgatóságával, hogy nem kíván egy újabb vezérigazgatói ciklusra a Generali élén maradni, amikor áprilisban lejár a mandátuma. A biztosító többnyire sikeres átalakításon van túl:
- csökkentek a működési költségek és
- eszközök eladásával erősödött a tőkehelyzet a biztosítónál,
- külső szakemberek érkezésével pedig frissült a menedzsment,
amit a részvényesek Greco hároméves vezérigazgatói tevékenysége alatt több mint 50%-os árfolyam-emelkedéssel díjaztak. Feszültséget szülhetett azonban a biztosítón belül, hogy Greco 15%-os csökkentést tervezett a biztosító alkalmazotti létszámában, és sokan vezetői stílusát is kifogásolták.
Kedden a vezérigazgató távozásáról szóló hírek megjelenése után 3,2%-ot estek a Generali részvényei, vagyis erre az egy hírre 718 millió euróval csökkent a Generali piaci kapitalizációja. A biztosítóvezér korábban 2012-ig öt évig már dolgozott új munkahelyén, a Zurich Insurance-nél.
A Generalinak, illetve legnagyobb részvényesének, a Mediobancának állítólag egyelőre nincs jelöltje a vezérigazgatói székbe, de úgy tudni, házon belülről szeretnék betölteni a pozícióit.
Forrás: Portfolio
Tesztelték a nyugdíjrendszer egyik fontos elemét
2016 január 27.
Kategória:
Általános
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) január 26-án hozta nyilvánosságra a foglalkoztatói nyugdíjak első európai uniós stressztesztjének eredményeit. A stresszteszt célkitűzései a következők voltak: átfogó kép alkotása a heterogén európai foglalkoztatói nyugdíjkörnyezetről; a járadékkal meghatározott (DB) és a vegyes nyugdíjrendszereknek a kedvezőtlen piaci forgatókönyvekkel és a megnövekedett várható élettartammal szembeni tűrőképességének tesztelése; a járulékkal meghatározott (DC) nyugdíjtervek potenciális sebezhetőségei; és a további felügyeleti figyelmet igénylő területek feltárása - áll az EIOPA sajtóközleményében.
A felmérésben az Európai Gazdasági Térség 17 jelentős, összességében 500 millió eurós eszközállományt kezelő foglalkoztatóinyugdíj-szektorral rendelkező tagállama vett részt.
Az eltérő stressz teszt eredmények összehasonlíthatósága érdekében az EIOPA az eszközök és források piackonzisztens értékelésén alapuló egységes módszertant fejlesztett ki. Ezzel egyidejűleg az EIOPA elvégzett egy, a nemzeti mérlegeken alapuló értékelést.
A járadékkal meghatározott és a vegyes nyugdíjrendszerek viszonylagos tűrőképességet mutattak a halálozási ráták tartós, 20%-os csökkenésével szemben. Ugyanakkor érzékenyebbnek mutatkoztak a kamatlábak hirtelen csökkenésére és az inflációs ráták emelkedése esetén (az egységes módszertan szerint), valamint az eszközök értékének jelentős esése esetén (a nemzeti mérlegeken alapuló értékelés szerint).
A járulékkal meghatározott nyugdíjtervek kísérő modulja azt mutatta, hogy a nyugdíjak szintjére gyakorolt hatás erősen függ a nyugdíjrendszerek tagjainak a nyugdíjba menetelükig hátralevő időtől. Az idősebb tagok rendelkeznek a legmagasabb nyugdíjvagyonnal és a legkevesebb idővel arra, hogy kiheverjék az eszközök értékének esését. A legfiatalabb tagokat leginkább az eszközök hosszú távú alacsonya hozama érinti érzékenyen.
Gabriel Bernardino, az EIOPA elnöke elmondta:
"A foglalkoztatói nyugdíjak stressztesztje az első ilyen, európai uniós szinten elvégzett gyakorlat volt. A stresszteszt elmélyítette a felügyeleti hatóságok ismereteit arról a hatásról, amelyet a különböző jövőbeni stressz forgatókönyvek gyakorolhatnak a nyugdíjtervek tűrőképességére.
Bár a nyugdíjtervezéshez kapcsolódó források nagyon hosszú lejáratúak, fontos, hogy a felügyeleti rendszerek legyenek felkészültek e stresszek átlátható kezelésére, történjen az akár megfelelő helyreállítási időszakok révén, nyugdíjvédelmi rendszerek segítségével, illetve a fenntartó intézmények (munkáltatók) megnövekedett hozzájárulása és/vagy nyugdíjkiigazítási mechanizmusok révén.
További munkát igényel annak elemzése, hogy a tartósan kedvezőtlen piaci viszonyok hogyan fogják befolyásolni a fenntartó intézmények viselkedését, illetve milyenek lesznek a pénzügyi stabilitási és a reálgazdasági következmények.
Az EIOPA teljes mértékben elkötelezett a felügyeleti konvergencia folytatása mellett a foglalkoztatói nyugdíjak terén is."
Forrás:portfolio.hu
Milliókat bukhatunk, ha erről az apróságról megfeledkezünk
2016 január 25.
Kategória:
Utasbiztosítás
Januárban a hideg beköszöntével megkezdődik a síszezon is, a külföldi sportcélú utak elengedhetetlen feltétele, hogy síbiztosítást kössünk. Nem mindegy azonban, hogy milyen szolgáltatásokat tartalmaz a biztosításunk, és az sem, hogy mit és hogyan fizet ki a biztosító, ha bekövetkezik a baj.
Az egyszerű utasbiztosításoknál sokkal szélesebb védelmet biztosítanak a síbiztosítások, sőt a legtöbb, téli sporttal kapcsolatos balesetet nem is fedezik a szimpla utasbiztosítások. Az Európai Unión belüli országoknál egyébként mindenképpen vigyük magunkkal (az egyébként ingyenesen kiváltható) EU-s egészségügyi kártyát (kék kártya). Ez ugyanis sok helyen fedezheti a költségeink jelentős részét, arra viszont érdemes figyelni, hogy országon belül is lehetnek eltérések az kék kártya után térített szolgáltatások körében.
Mit tehetünk, ha megtörténik a baj?
Két biztosítási esemény történhet alapvetően:
- Ha poggyászunk, illetve a sífelszerelésünk sérül meg, vagy
- Ha egészségügyi problémánk akad,
de persze egy síbalesetkor előfordulhat, hogy nemcsak a felszerelésünk, hanem mi magunk is megsérülünk.
Amikor személyi sérülés történik, akkor az első és legfontosabb, hogy felhívjuk telefonon a szolgáltatónkat.
Itt az ügyintéző azonosítás után megkérdezi a baleset körülményeit, felviszi azokat egy adatbázisba, ami alapján az ügyünket kezelik. Amennyiben szükség lehet orvosi beavatkozásra, akkor a biztosító javasolhat közeli kórházat, ahol elláthatnak, illetve megkérdezik, hogy mi ismerjük-e a lehetőségeket. Ha egy közeli kórházzal szerződése van a biztosítónknak, akkor kötelezhet arra, hogy ebben az intézményben lássanak el minket.
Ha könnyebb balesetet szenvedtünk, akkor a sürgősségi ellátás után a helyi kórház kienged minket, és javaslatokat tesz arra, hogy milyen további kezeléseket kérjünk az itthoni orvosunktól hazaérkezésünkkor. Más a helyzet, ha komolyabb bajunk esik, ekkor ugyanis akár napokig vagy hetekig is a külföldi kórházban kezelhetnek minket. Mivel a biztosító már a bejelentéskor egyeztet velünk arról, hogy melyik kórházban kezelnek minket, ezért folyamatos kapcsolatban állnak a kezelő intézettel:
- Egyrészt a kezelések típusáról érdeklődnek, ami alapján később a biztosítási összeg kifizetése történik,
- Másrészt a súlyosabb esetekben a biztosító a mielőbbi hazaszállításunkról gondoskodik, így az ehhez szükséges információkat a kórháztól szerzi be, emiatt pedig folyamatos kapcsolatban van a kórházzal és velünk is.
A hazaszállításunkról ugyanis a biztosító gondoskodik, ha orvosi felügyeletre van szükség ahhoz, hogy visszatérjünk Magyarországra. Ilyenkor jellemzően egy két fős mentőcsapatot küld a biztosító, akik a sérültet hazaszállítják, a költségeket ilyenkor a szolgáltatónk állja.
Ki kell viszont fizetni a külföldi kórháznak az ellátási díjainkat. Nagyobb összegnél a biztosító akár előre téríthet, de az is előfordul, hogy a helyszínen kifizetjük az ellátás költségeit, majd a számlát utólag benyújtva rendezzük a kárigényünket a biztosítóval.
A kárigény benyújtására egyébként két évünk van, de értelemszerűen nem érdemes sokáig húzni a papírok beadását.
Így fizet a biztosító
A kórházi díjak kifizetése történhet előre, vagyis egyből a kórháznak utal a biztosító, de lehet utólagos kifizetés is. Ez egyébként a poggyásznál is így lehet, ha az utazáshoz elengedhetetlen csomagot vesztünk el, akkor a biztosító azonnal téríthet. Mind a két esetben jellemzőbb az utólagos kifizetés.
Ekkor a kórház által kiállított számlák eredetijét kell megküldeni a biztosítónak a zárójelentéssel együtt. A sportfelszerelés esetében sokszor elég megadni a vásárlás értékét és idejét és ez alapján kapunk pénzt, a nagyobb értékű eszközök megrongálódása esetén ez nem elegendő, a "megmaradt" részek bemutatását is kérheti a biztosító.
Így válasszunk biztosítást
A biztosítások kiválasztásánál gyakran esünk abba a hibába, hogy a legolcsóbb terméket választjuk. Az utasbiztosításoknál viszont nem érdemes spórolni, hiszen baj esetén akár több millió forintos kórházi számlával is találkozhatunk. A legnépszerűbb síterepekre (Ausztria, Olaszország, Franciaország) egyébként az EU-s egészségügyi kártyánkat sem árt magunkkal vinni, hiszen az ellátás egy részét ez is fedezheti.
"Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb jelentősége van a felelősségbiztosítás meglétének is. A sípályákon okozott baleset miatt, ha az okozó nem rendelkezik felelősségbiztosítással, a tapasztalatok szerint 10 ezer eurót meghaladó nagyságrendű összeget is fizettethetnek a balesetet okozóval" - mondta a Pénzcentrum kérdésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
De mire érdemes még figyelni?
- A síelés (snowboard) kockázatát feltétlenül tartalmazza a biztosítás.
- A helikopteres mentés után is fizessen a biztosító, ez ugyanis akár több millió forintba is kerülhet.
- A kórházi számlák adhatják ki egy baleset esetén a legnagyobb költségeket (akár több millió forint), de a poggyászunk és a sífelszerelésünk védelme is megér néhány száz forintot.
forrás: Pénzcentrum