2018.06.13

Így kerülheted el a viharkárokat: mutatjuk, mire figyelj okvetlenül

Múlt hét péntek óta szinte folyamatosak az országon átvonuló viharok, amelyek jelentős mennyiségű esővel, jéggel és széllel járnak, így komoly károkat okoznak. Éppen ezért fontos, hogy mindenki képbe kerüljön, milyen intézkedésekkel mérsékelhetők, illetve előzhetők meg a viharkárok.

Péntektől kezdődően az elmúlt hétvégén országos viharok okoztak károkat. Kedd reggelig majdnem ezer darab kárbejelentés érkezett a piacvezető lakásbiztosítóhoz. Az Aegon Magyarország ügyfelei által becsült kárösszeg meghaladja a 140 millió forintot, az átlagkár 147 ezer forint.

A legtöbb kárbejelentés Bács-Kiskun megyéből (204 db) érkezett, ezt Pest (114 db) és a főváros (85 db) követte. A villámcsapás közel 370 esetben okozott kárt, de a vihar (189 db) és a felhőszakadás (167 db) is jelentős mértékben hozzájárult a károkhoz a biztosító ügyfeleinél.

A viharokról való tekintettel a biztosító társaság szakértői összegyűjtöttek néhány hasznos tanácsot, amellyel a károkat megelőzhetjük, vagy mérsékelhetjük még akkor is, ha hirtelen csap le a vihar:

  • Mielőtt elmegyünk otthonról, érdemes ellenőrizni az ablakokat, hogy be vannak-e zárva. Amennyiben nyitva maradnak, a huzat tárgyakat sodorhat le, betörheti az ablakot. Ráadásul a nyitva maradt nyílászárókon a csapadék bejut a lakásba, és eláztathatja a falat, a parkettát, a szőnyeget.
  • A kerti bútorokat vigyük fedett vagy védett helyre, ha nem tartózkodunk otthon. A vihar kárt okozhat a szabadban tartott tárgyakban.
  • Évente 35 ezer villámcsapás okozhat károkat Magyarországon. A drágább elektromos berendezések még villámhárító mellett sincsenek teljes biztonságban, a villám okozta elektromos zárlat tönkre teheti a készüléket és akár tüzet is okozhat. A villámcsapás okozta károk ellen a biztosítás mellett túlfeszültségvédelmi eszközökkel is védheti magát, ha pedig elutazik, az elektromos berendezéseket húzza ki a konnektorból!
  • A ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le, ellenőrizzük rendszeresen az épület tetőszerkezetét!
  • Készüljünk fel az áramszünetre, legyen könnyen elérhető helyen a működőképes elemlámpa!
  • Nyáron mindig fokozottan figyeljünk az időjárás-előrejelzésre, ha felkészülünk, megvédhetjük nemcsak értékeinket, de saját és családunk biztonságát is!

Mit tehetünk, ha hirtelen csap le ránk a vihar?

  • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be!
  • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket!
  • Ha nem otthon tartózkodunk, keressünk védett, stabil helyet!
  • Álljunk autónkkal biztonságos, zárt helyre!
  • Kerüljük el a fákat, épületeket, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
  • Védjük fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól!
  • Tartsuk erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól!
  • Maradjunk távol a leszakadt, életveszélyes villamos távvezetéktől!

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?
2019 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?

Hiába az ablakok bezárása, az elektromos készülékek áramtalanítása, vagy a töltőkábelek kihúzása a konnektorokból, még a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhetnek otthonunkban olyan események, amelyek kárt okozhatnak lakásunkban, vagyontárgyainkban, értékeinkben. Éppen ezért fontos tudni, hogy mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, és higgadtan kövessünk néhány egyszerű szabályt.

A kár bekövetkezése után első és legfontosabb lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy valaki megsérült-e, esetleg életveszélybe került-e. Személyi sérülés esetén először a mentőket, tűz, robbanás esetén a tűzoltóságot, bűncselekmény esetén pedig a rendőrséget értesítsük.

Ha mindenki biztonságban van, és nem áll fenn további veszélyhelyzet, ezután következhet a kárbejelentés a biztosító felé. Ez esetben az alábbi teendőket érdemes elvégezni:

  1. A keletkezett károkról, amennyiben van rá lehetőség, fontos fényképet is készíteni, ami segíthet a biztosítóval való egyeztetéskor. Ajánlott több jó minőségű fotót készíteni valamennyi, kárt szenvedett értékünkről, de azt is érdemes lefényképezni, hogy mi okozta a kárt, például beázás.
  2. A keletkezett károkat a legtöbb biztosító esetében kényelmesen bejelenthetjük, akár telefonon vagy online felületen is. Fontos, hogy amennyiben társasházi lakásban történt a káresemény, érdemes – ha van – a társasház biztosítóját is megkeresni, mert bizonyos károkra a társasház biztosítás nyújthat fedezetet.
  3. A kárbejelentést érdemes a lehető leghamarabb megtenni. Általában két napon belül kell megtörténnie a bejelentésnek, illetve a helyszínt a bejelentéstől számított 5 munkanapon át csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet megváltoztatni, hogy a biztosító munkatársa el tudja végezni a szemlét.
  4. Fordítsunk figyelmet a kárenyhítési kötelezettségek betartására, például csőtörés esetén a vízszivárgást el kell hárítani, megelőzve a további károsodást.

Fontos a kárbejelentéshez szükséges adatokat előre előkészíteni, ezzel is csökkentve az ügyintézés időtartamát. Az alábbi adatok megadására van szükség a kár bejelentéséhez:

  1. a biztosítás szerződésszáma,
  2. a károsult és a kapcsolattartójának neve, címe, telefonszáma, esetleg e-mail címe,
  3. a káresemény leírása, helye, és annak időpontja,
  4. a kár becsült összege,
  5. a károsult bankszámlaszáma,
  6. a hatósági intézkedés – ha volt – megnevezése, jegyzőkönyve.

Forrás: 24.hu

CLB TIPP:Hasonlítsa össze weboldalunkon a lakásbiztosítás ajánlatokat és válassza ki az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
2019 április 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító

A hazai lakások hetven százaléka biztosítva van, mely nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. Ennek ellenére sokszor problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. Sőt, a magyarok egy felmérés szerint alig ismerik lakásbiztosításukat, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káresetekre terjed ki a biztosításuk.

Leggyakrabban üveg-, és csőtörés, vihar, személyi sérüléssel járó baleset és beázás miatt fordulnak elő lakásbiztosítással kapcsolatos kárigények megyénkben az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint.

Balasi Edittől, a vállalat hálózati igazgatójától a cég szolnoki irodájában megtudtuk, hogy egy lakásbiztosítási szerződés időnként karbantartást igényel.

— A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a biztosítási összegeket és ezzel arányosan a biztosítás díját, ezzel garantálva a lakásbiztosítási fedezet értékállóságát.

— Azonban azt is hangsúlyoznám, hogyha változik a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, vagy egy nagyobb beruházás, felújítás történt az ingatlanban, fontos, hogy az indexálástól, vagyis az értékkövetéstől függetlenül is felülvizsgáljuk a szerződésben szereplő biztosítási összegeket – világított rá Balasi Edit.

— Ezért is fontos, hogy rendszeresen, legalább évente hasonlítsuk össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Ne feledjük, hogy ingóságnak számít például a függöny, szőnyeg, az értékes arany ékszerek, de egy futópad vagy akár egy drága bőrkabát is. Ha pedig változás történik, például újabb vagyontárgyakkal bővült az ingatlan, mindenképp keressük fel biztosítónkat.

— Előfordulhat ugyanis, hogy ezeket a változásokat a meglévő szerződés már nem fedi le, ezért szükséges a módosítása, amelyet az ügyfélnek kell kezdeményeznie. Azt is érdemes jelezni a biztosítónk felé, ha például csökkent az ingóságaink értéke, például volt három értékes festményem, de eladtam őket.

— Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagyon gyakran nem aktualizálják a biztosításukat, pedig ez az ő érdekük lenne – árulta el a hálózati igazgató.

Hozzátette, hogy még a lakásbiztosítás megléte esetén sem szabad elfelejtkezni a kármegelőzési kötelezettségünkről, hiszen ha ennek nem teszünk eleget, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól.

Vannak olyan esetek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy fedezi őket a lakásbiztosításunk: például elfolyt víz miatti, vagy vandalizmus okozta károkra is térítést nyújthat a biztosítás.

Vagy ott van az assistance szolgáltatás is, amely vészhelyzet gyors elhárítására szól. Ilyen eset lehet, ha a tető vagy a biztosított ingatlan külső nyílászáróinak üvegezése megsérül, vagy a használhatatlanná vált bankkártyát pótolni kell.

Balasi Edit hangsúlyozta, hogy a felelősségbiztosítás megkötése is nagyon fontos, mely arra az esetekre terjed ki, amikor másnak okozunk olyan kárt, amelyért kártérítési kötelezettséggel vagy sérelemdíj megfizetésével tartozunk.

Készítsünk fotókat a kárról

Balasi Edit arról is beszélt hírportálunknak, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.

– A legfontosabb, hogy ha valaki megsérült, értesítsük a mentőket, tűz és robbanás esetén a tűzoltókat. Bűncselekményhez kapcsolódó károk, például betörés, lopás, rablás, rongálás esetén pedig a rendőrséget. Ezután időben jelentsük be a kárt, mely megtehető interneten, a biztosító honlapján, telefonon, írásban vagy akár személyesen is.

— Javasolt, hogy készítsünk a káreseményről fotókat is, ezeket az interneten történő kárbejelentés során azonnal be is csatolhatjuk. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárbejelentéstől számított öt napig a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat – magyarázta a hálózati igazgató.

Forrás: szoljon.hu

CLB TIPP: Aktualizálja lakásbiztosítását online, könnyedén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
2019 április 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!

Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.

– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Jól jöhet az önálló védelem

A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.

Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.

Gondolkodjunk felelősen

Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.

Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.

Használjuk a kiegészítéseket

Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.

Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.

Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.

Komoly anyagi teher lehet

Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.

CLB TIPP: Gondoskodjon saját lakása, ingóságai és ingatlanrészei védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk
2019 március 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk

A statisztikák szerint a nyaralások időszakában és a hosszú hétvégeken emelkedik a lakásbetörések száma. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni a betörők – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a rendőrségi statisztikák alapján az elmúlt években meredeken csökkent a lakásbetörések száma, az ország egyes részeiben, különösen Budapesten, Pest megyében és Borsodban még mindig sok lakásba törnek be. A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári időszakban és a hosszú hétvégéken a leggyakoribbak a betöréses lopások, amikor az őrizetlenül hagyott és nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontjaivá válnak a betörőknek.

A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak közé a készpénz, az arany ékszer, a laptop, a televízió és a háztartási gépek tartoznak.

Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.

Egy átlagos méretű lakásra már néhány ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják. Magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.

Érdemes biztosításkötésnél arra is figyelni, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem, így azokat esetlegesen egy külön szerződésben lehet csak biztosítási fedezetbe vonni.

Készpénzre például a biztosítók nem minden esetben vállalják a kockázatot, vagy ha igen, akkor csak pár tízezer forintos összegig biztosítják azt, ha nem értéktárolóban tárolják.

Ügyelni kell arra is, hogy egyes vagyontárgyak nem biztosítottak, amennyiben azokat nem megfelelő helyen – például garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) – tárolják.

A védelmi rendszer kialakításánál általában érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, melyeket szakszerű telepítés, beépítés esetén a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogad. (Az ajánlással rendelkező termékek listája és besorolása, valamint egy külön Betörésvédelmi tájékoztató is elérhető a https://mabisz.hu/lakas/ oldalon.)

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja lakását védtelenül - kössön lakásbiztosítást online, kényelmesen a CLB oldalán! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Januárban óránként kigyulladt egy lakás
2019 március 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Januárban óránként kigyulladt egy lakás

Januárban átlagosan óránként keletkezett lakástűz Magyarországon, évente 6-7 ezer ingatlanhoz riasztják a tűzoltókat. A lakóingatlanok negyedének nincs biztosítása, pedig havonta 3200 forint körül átlagdíjért juthatunk anyagi biztonsághoz. A biztosítók nyolc év alatt több mint negyvenmilliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után.

Idén januárban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy Magyarországon. Ezek a riasztó számok azonban nem kirívóak, az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is – mondta Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben.

Tűzkárra tízmilliárdok

A hazai biztosítók 2010-2017 között több mint ötvenezer tűzkárra közel 40 milliárd forintot fizetettek ki az ügyfeleknek – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A hazai lakóingatlanok 72-73 százalékára van lakásbiztosítás, ami európai viszonylatban is kiemelkedő, és ezzel az élvonalba tartozunk – mondta Lambert Gábort, a MABISZ kommunikációs vezetője az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: egy multinacionális nagy biztosító saját adatai szerint Franciaországban csaknem az összes lakóingatlan 99 százaléka biztosított, Spanyolországban 76 százalékos az arány. Ugyanakkor Ausztriában 65, Németországban 62 százalékos, míg Szlovéniában és Csehországban csak valamivel 50 százalék feletti, Szlovákiában pedig 35 százalék.

Azonban még a jó hazai biztosítotti arány is azt jelenti, hogy közel több mint egymillió lakóingatlannak nincs Magyarországon biztosítása. Vagyis ha egy tűzben megsemmisül egy ilyen épület egy része vagy egésze, senki nem téríti a kárt..

Nagy a verseny

Pedig a biztosítási díjakra aligha lehet panasz. A lakásbiztosítások éves átlagdíja az alkuszok tapasztalatai alapján évek óta változatlan szinten áll: 2018-ban is 38 ezer forint körül alakult – mondta portálunknak Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Az online megkötött lakásbiztosítások – jórészt az érintett ingatlanok jellege, de részben az így kötő ügyfelek nagyobb árérzékenysége miatt is – ennél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb szinten mozog. Ez tehát számításaink szerint azt jelenti, hogy az online ügyfelek átlagosan évi 27 ezer forintos biztosítási díjon szerződnek.

A MABISZ adatai szerint a lakásbiztosítási piacon 14 biztosító mintegy 30-40 féle lakásbiztosítási terméke érhető el, így valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. Évente mintegy 550 ezer lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, ezek 80-90 százaléka már biztosítással rendelkező, de társaságot váltó ügyfél. Vagyis a teljes biztosított állomány körülbelül 17-18 százaléka fordul meg minden évben a piacon.

Az alkuszok tapasztalatai szerint az ügyfelek átlagosan 7-8 évenként újítják meg lakásbiztosítási szerződéseiket. Célszerű külön szegmensként kezelni az online lakásbiztosításokat, az ilyen ügyfelek tudatossága ebből a szempontból is kitűnik: ebben a körben a szerződéseket átlagosan 3-4 évenként cserélik.

Mire figyeljünk?

A biztosítók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy körültekintően kell kiválasztani a megfelelő lakásbiztosítást, hogy kár esetén az ügyfél megfelelő kártérítéshez jusson. A magyar termékek egyik legértékesebb eleme európai összehasonlításban is, hogy a tűz- és természeti katasztrófa kockázatokat (robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés) minden lakásbiztosítás tartalmazza.

A lakásbiztosítás megkötésekor fontos szempont, hogy a szerződés az ingatlan és a benne lévő ingóságok valós értékének megfelelő összegre jöjjön létre, és a benne lévő biztosítási kockázatok megfelelő védelmet nyújtsanak. Kár esetén a szolgáltatási összeg elegendő legyen az épület újraépítésére, helyreállítására és a vagyontárgyak újra beszerzésére, illetve javítására – mondta portálunknak Kádár Péter, a MABISZ lakásbiztosítási bizottság tagja. Hozzátette: a szerződésben – az alulbiztosítás elkerülése érdekében – megfelelő biztosítási összeget kell megjelölni (nem a forgalmi értéket), hogy teljes körű kártérítést kapjunk. Tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant! Lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

A biztosítási összeg a szolgáltatás felső határa. Épületkárnál az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási költséget téríti meg a biztosító, a kár időpontjában érvényes árszinten. Tehát totálkárnál akkor kap teljes körű kártérítést az ügyfél, ha a kár időpontjában érvényes biztosítási összeg akkora, mint az újjáépítési költség. Egy szoba kiégése esetén a biztosító az ezzel kapcsolatos helyreállítási költségeket téríti meg, tehát a valós kárt.

Az ingóságokkal is számoljunk!

A biztosítani kívánt ingóságok értékét szintén a szerződő határozza meg. Célszerű végiggondolni, hogy az ingatlanban lévő vagyontárgyak döntően átlagos értéket képviselnek, vagy vannak kiemelkedő értékű híradástechnikai cikkek, konyhai gépek, berendezések. Ennek megfelelően újrabeszerzési értéken kell meghatározni az általános háztartási ingóságok biztosítási összegét. Itt is el kell kerülni az alulbiztosítást, mert arányos kártérítéssel járhat. Nem szabad elfeledkezni az értékőrző vagyontárgyak (pl. ékszerek, képzőművészeti alkotások) megfelelő összegre történő biztosításáról sem. Az ingóságok esetében is az összes megsemmisült vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési költségét téríti meg a biztosító, amennyiben erre a biztosítási összeg fedezetet nyújt (nincs alulbiztosítás).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káreseménynél a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést.

Nagyon fontos arra figyelni, hogy pontosan mit tartalmaz a megkötendő lakásbiztosítás. A legtöbb ugyanis több kis „csomagból" épül fel, amelyek között válogathatunk, hiszen lehetnek olyanok, amelyekre nincs szükségünk (pl. ha nincsen kisállatunk, felesleges biztosítást kötni rá), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása) – tette hozzá a szakértő.

Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban szűkül a káresemények köre, amelyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Oldalunkon megtalálja a biztosítók részletes terméktájékoztatóit, összehasonlíthatja ajánlataikat és meg is kötheti lakásbiztosítását online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia
2019 február 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia

Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.

„Mindenünk odaveszett” – fakadt ki egy pápai hölgy csaknem egy évvel ezelőtt afeletti bánatában, hogy leégett a négylakásos, közel 300 négyzetméteres társasházuk teteje, így az lakhatatlanná vált. Családjával együtt rokonokhoz költöztek, ám arról, hogy ezen átmeneti megoldás után mi lesz velük, miből vesznek majd maguknak új otthont, fogalmuk sem volt. Nem kötöttek ugyanis biztosítást a társasházra, így nem volt, aki a kárukat megtéríthette volna, amiből aztán esetleg egy új épületet is fel lehetne húzni.

Sajnos aránylag sokan kerülhetnek, vagy már kerültek is hasonló, kilátástalan élethelyzetbe. Legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly karácsony előtt ismertetett adatából, miszerint a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4,4 millió magyarországi lakás- és háztulajdonos közül több mint egymillió otthonát nem védi semmi az esetleges károk ellen.

Pedig a talán legjelentősebb veszélyforrásoknak számító lakástüzek száma 2014-től folyamatosan nő. Míg öt éve 6770 esetben riasztották a tűzoltókat, addig tavalyelőtt már 8782-szer. S az idei adatok alapján e tendencia nem törhetett meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ugyanis január első négy hetében 750 lakástűz történt, ebből 24 volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy naponta három-négy otthon semmisül meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt. A téli időjárásban gyakoriak a lakástüzek, mivel az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, s intenzíven fűteni.

Az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után összesen közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók ­­– derül ki a Mabisz összesítéséből. Ennek dupláját, csaknem 80 milliárdot viszont vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, igaz, 1,1 millió esetben. A döntően május-szeptember között előforduló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozza ugyanis a legtöbb lakáskárt. A tavaly szeptember 1-jei vihar során például a Vas megyei Táplánszentkereszt egyik családi házába villám csapott be, amelynek következtében a kémény ledőlt és megrongálta a tetőszerkezetet.

Már az felelős magatartás, ha egy társasház lakói biztosítást kötnek az előre nem látható események ellen. Ennél azonban többre van szükség, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítást választanak. Nem szabad fukarkodni, csak tessék-lássék alapon, a magunk megnyugtatására – mondván, legalább van egy lakásbiztosításunk – a legolcsóbb módozatnál maradni. Hiszen mégis csak a lakhatásunkról van szó, nagyobb érvágás, ha egyik pillanatról a másikra fedél nélkül maradunk, mint ha az autónkat törjük ripityára – mégis az utóbbi elleni védekezést sokan természetesebbnek veszik. Időt kell szánni rá, hogy alaposan körüljárjuk, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor a biztosítótól kapott pénzből újra fel tudjuk-e húzni az egész épületet, képesek leszünk-e megvásárolni az aktuális építőanyagokat, és kifizetni a munkadíjakat.

Már az is eredmény, ha az ezek kiegyenlítését lehetővé tevő biztosítási módozatra szerződik egy társasház. Ám még ezzel sem szabad megelégedni, folyamatosan karban kell tartani a biztosítást, legalább évente újraszámoltatni, hogy a kár esetén várható összeg tényleg elegendő lesz-e az eredeti élethelyzet visszaállításához. Ez azért elengedhetetlen, mert az építőipari árak az utóbbi években a többszörösükre emelkedtek. Emiatt kell mindenképpen módosítani azokat a szerződéseket, amelyek biztosítási összege (az összeg, amit kár esetén maximálisan kifizethet a biztosító) alacsonyabb, mint az újjáépítés várható költsége. Ezt a meglévő szerződés átdolgozásával lehet elérni, ami a biztosítási díjak emelkedésével járhat, de ez alapvetően a társasház érdeke.

A lakhatást nem ellehetetlenítő, azt legfeljebb jelentősen megnehezítő, úgynevezett részkárok (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár, csőtörés, elektromos vezetékek megrongálódása, üvegtörés) esetén is van jelentősége annak, ha egy társasház alulbiztosított. Erről akkor beszélhetünk, ha a biztosítási szerződésben aktuális biztosítási összeg nem fedi a tényleges újraépítési értéket. Ilyen esetben a biztosító jogosult csak arányosan megtéríteni a részkárt. Például, ha a kár 100 ezer forintra rúg, a biztosítási összeg 200 ezer Ft/m2, a tényleges újjáépítési érték viszont 300 ezer Ft/m2, akkor a kárnak csak a kétharmadát rendezi, magyarul, a biztosító csak 67 ezer forintot fizethet.

Régebben megkötött biztosítások esetén némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy akkor sem szabad elégedetten hátradőlni, ha a biztosító ajánl egy négyzetméterárat, amiből kiszámítja a biztosítási összeget (ez a kártérítés felső határa). Hiszen így is előfordulhat, hogy a kikalkulált pénz nem lesz majd elegendő a társasház újjáépítésére, annak ellenére sem, hogy a társasház a biztosítási évfordulókor elfogadja a biztosító által felkínált értékkövetést, az úgynevezett indexálást.

Ennek az a magyarázata, hogy az értékkövetés (indexálás) csak több hónapos késéssel követi le az árak változását. Az épületeknél egyes biztosítók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden év január-június közötti, az előző év azonos időszakához viszonyított építőipari termelői árindexet veszik alapul, amit a KSH általában az előző év szeptemberében publikál. Emiatt egyrészt időbeli csúszás történik, másrészt ezen árindexeket árucsoportok alapján állapítják meg. Így előfordulhat, hogy az építési anyagok tényleges áremelkedése ennél lényegesebb mértékű. Az elmúlt években pontosan ezt lehetett megfigyelni. Emiatt sok esetben a biztosítási összegek jelentős emelésére lenne szükség, a normál értékkövetésen (indexáláson) felül.

Márpedig ez akkora eltérés, ami a költségvetésüket ezekben a hetekben elkészítő, illetve felülvizsgáló társasházakat arra sarkallhatja, hogy kezdeményezzék a biztosításra fordított összeg módosítását. Ez esetben érdemes a szolgáltatásokat is megnézni, racionalizálni, esetleg olyan kiegészítő elemekkel bővíteni, amelyek az alapkockázatokon – természeti, üveg-, vezetékes vízkárok – túl további védelmet is kínálnak.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Így köt biztosítást a magyar: fontosabb a lakásunk, mint az életünk
2019 február 21.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Általános

Így köt biztosítást a magyar: fontosabb a lakásunk, mint az életünk

A válság előtti szinten a biztosítók díjbevétele. A lakosság reáljövedelme megnőtt, ennek egyik haszonélvezője a biztosítási piac lett - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.

Mintha oldódna a lakosság és a vállalkozók biztosítóellenes hangulata. A számok igazolják ezt a feltevést? Valóban, 2018-ban a szektor mérföldkőhöz érkezett, az éves díjbevételek - előzetes adatok szerint - elérhették az ezermilliárd forintot, a biztosítók 480 ezer új szerződést kötöttek. Most ott tartunk, mint 12 évvel ezelőtt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a gazdasági világválság következményeit a lakosság kiheverje. A reáljövedelem megnőtt, amelynek egyik haszonélvezője a biztosítási piac lett. Emellett a lakosság körében javult a biztosítók elismertsége is.

A magasabb díjbevételhez hozzájárult az is, hogy az ötmilliós autóállomány kötelező gépjármű felelősségi biztosítási (kgfb) tarifája is jókorát drágult. Eddig inkább alacsonyak voltak ezek a díjak, nagyjából most érték el a válság előtti szintet. Időközben az alkatrész- és szervízdíjak is megemelkedtek, akárcsak a munkaerőköltségek, és emellett megugrottak a személyi sérülések után kifizetett összegek is.

Gyakran panaszolják a családok, hogy nehezen tudnak eligazodni a lakásbiztosítási szerződésükön. Túlzónak tartják, hogy mesterséges hold vagy üstökös becsapódás, földrengés, árvizek okozta károk is szerepelnek a kötvényeiken. Kell ez? Én szakmailag helyesnek tartom, hogy például földrengéskockázatra a hazai biztosítások fedezetet nyújtanak, mert ez a veszély Magyarországon valós. A biztosítási piacon most 13 biztosító mintegy 30-40 különféle terméke érhető el, ami nyugat-európai összehasonlításban is magas. A lakások biztosítottsága Magyarországon 72-73 százalékos, ezek átlagosan 16-30 veszélynemre nyújtanak fedezetet. Az ajánlatok átláthatóságát a Magyar Nemzeti Bank, felügyeleti jogkörében eljárva, szigorúan ellenőrzi. A magas lefedettségi arány érthető, hiszen az emberek döntő többsége a saját ingatlanában lakik, szemben számos más európai országgal, és ezért nagyobb mértékben is védik az otthonukat, mert jelentősebbnek érzik az esetleges veszteségeket is. Évente hozzávetőleg 550 ezer darab lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, de ezeknek 80-90 százaléka nem új, hanem átszerződő ügyfél.

Mennyire elégedettek az ügyfelek a kárrendezéssel? Lehet, hogy sokakat meglep, de a felügyelethez beérkező panaszok negyedévenként még 100-at sem érik el.

Előfordulhat olyan, hogy valakinek van ugyan biztosítása, de maga sem tud róla, így a kártérítés is elúszhat? Nem is olyan ritkán találkozhatunk ilyen esetekkel. A bankkártyák egy részéhez például utasbiztosítás is tartozik, de az embereknek ez nem mindig jut eszébe. Viszont az gyakran ad vitákra okot, hogy egy-egy módozat esetében mire is terjed ki a biztosítás. Ezt jó előre tisztázni. Egy betegnek, sérültnek a kórházi kezelése, hazaszállítása egyes esetekben a millió forintos nagyságrendet is elérheti. Arról is időben meg kell győződni, hogy mekkora a biztosított önrésze. Számosan úgy gondolják, hogy velük nem történhet baj, mert eddig is "megúszták", ezért nem, vagy nem kellő mélységű biztosítást kötnek. Itt is előbukkan az a szemlélet, hogy az emberek inkább a lakásukat biztosítják, mint saját magukat.

A tömegközlekedési cégeknek mekkora a felelősségük az utasokért? Ha a járműben a társaság hibájából történik kár, akkor a felelősségük nem vitatható. Ha például valaki azért csúszott el a buszon, mert nem volt megfelelő módon feltörölve, biztosítás nélkül is meg kell téríteni az okozott kárt. A nagyvállalatokra egyébként ráférne, hogy nagyobb számban kössenek felelősségbiztosítást, mert költségtakarékossági okokból ezt gyakran elmulasztják, kidobott pénznek tartják. Nemzetközi összehasonlításban is van hová fejlődnünk ezen a területen.

A biztosítók milyen mértékben érzik meg a cafeteria-lehetőségek szűkítését? Még nem látunk tisztán. Az idei mindenképpen egy átmeneti év lesz. A cafeteria keretében kötött szerződéseknél kismértékű csökkenés mindenképpen várható, de ez véleményem szerint nem lesz drámai. Sok függ attól is, hogy milyen adóváltozások lesznek jövőre.

A pénzügyminiszter által beharangozott, állami nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban világosabb a kép? Mi is csak a sajtóból értesültünk az elképzelésekről. Jelenleg három kiegészítő nyugdíjtermék létezik a piacon. Van az önkéntes nyugdíjpénztár, a jelenlegi, már több mint 300 ezer szerződővel rendelkező nyugdíjbiztosítás és a nyesz számla. Sok függ attól, hogy az állam milyen célcsoportra koncentrálva és milyen formában hozza létre a saját termékét. Például ha a megvalósítás formája valóban olyasmi lesz, mint a babakötvényé, akkor az inkább a nyesz-számlához fog hasonlítani. Ám, hogy az állami nyugdíjterméknek milyen adózási vonzatai lesznek, milyen értékesítési csatornát vesz igénybe, milyen kamatprémiumot kínál majd - mindez még nem ismert.

Mekkora az érdeklődés a nyugdíjcélú termékek iránt? A Mabisz tavaly készített egy felmérést, amiből kiderült: tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanannyian vannak azok, akik egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből finanszírozná nyugdíjas éveit. A magukat jó helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb ehhez kapcsolódó körülménytől is erősen függ, hogy tesznek-e félre és mire az emberek.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: A terméktájékoztatók között megtalálja a biztosítók feltételeit a különböző biztosítástípusokra. Pár kattintással lakás-; élet- és utasbiztosítását is megkötheti.

Jókora kártérítéseket fizetnek a magyar biztosítók a tűzesetekre
2019 február 15.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Jókora kártérítéseket fizetnek a magyar biztosítók a tűzesetekre

Magyarországon a biztosítók 2010 és 2017 között közel 40 milliárd forint kártérítést fizettek ki a vizsgált időszakban bekövetkezett több mint 50 ezer tűzeset után - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken az MTI-vel.

A lakástüzeket a leggyakrabban a fűtőberendezések és az elektromos berendezések meghibásodása, illetve konyhai tűzeset, valamint az ágyban történő dohányzás okozta.

Kiemelték, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz az országban. Huszonnégy eset áldozatot is követelt.

Közölték, valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk, mint például a tűz, a robbanás, a villámcsapás, a szélvihar, a felhőszakadás, a jégeső, az árvíz, a földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak akkor tud nyújtani a biztosító, ha az egyén a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyát megfelelő értéken vonja be a fedezetbe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma 4 millió 439 ezer 959 volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított.

A közlemény szerint mindez azonban azt is jelenti, hogy több mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káreseményt követően, ráadásul a meglévő lakásbiztosításoknál is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így ha baj történik, azzal szembesülhetnek, hogy a károknak csak töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Forrás: portfolio.hu

Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Kis fürdőszoba - nagy változások
2019 január 23.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hogyan újítsuk fel okosan kis fürdőszobánkat?

Nem minden nap vágunk bele a felújításba, ezért egy ilyen lépésre érdemes alaposan felkészülni, megfelelő mennyiségű kutatómunkát ölni a „nagy projektbe”. Ha a divat nem is változik olyan sűrűn, bármikor eljöhet az idő, amikor már nem szeretnénk tovább nézni az aktuális színeket, a megfakult csempéket és elszíneződött szanitereket. Na de milyen szempontok mentén vágjunk bele, főleg, ha kicsit kisebb, mint, ami a lakberendező-katalógusokban szerepel?

Nincs olyan, hogy túl kicsi hely

Legalábbis nagyon ritkán. Elképzelhető, hogy vágyainkból kissé faragni kell, de okos megoldásokkal a legkisebbnek tűnő fürdőszobákból is ki lehet hozni a praktikus maximumot. Trükközhetünk zuhanyzó választásával kád helyett, falba épített tartályú WC-vel (amennyiben az fürdőnkben található), de a mosdótál mérete is sokat nyom a latba. Keskeny falipolcok felhelyezésével kikerülhetjük a méretesebb tárolószekrények szükségességét, de az apró, ám annál nagyobb teljesítményű beépített spot lámpák sem foglalnak helyet. Extra térnövelési csel: minél nagyobb tükör!

A tökéletes csempe

Szerencsére ez mindenkinek mást jelent, itt-ott mégis lehet általánosítani, melyik szerez majd gazdájának több örömet. Örök igazság, hogy a világos színek optikailag tágítják a teret, így kis fürdőszobában érdemes világos színekkel dolgozni, azonban a sötét árnyalatoktól sem kell ódzkodni, egy kontrasztosan kiugró fuga például (akár a klasszikus fehér-fekete páros) életre kelti a legsápadtabb fürdőszobákat is, anélkül, hogy „összenyomná”, nem utolsó sorban pedig egyre divatosabb is. A mintás csempékkel is szabadon játszhatunk a homogén falakon (azért óvatosan, ha fölénybe kerül a minta, az bizony szűkebb tér hatását keltheti!), bátran feldobhatjuk egy-egy díszesebb elemmel, ami kiemelkedik és vezeti a tekintetet.

A csempelapok mérete újabb kérdést vet fel. A színekkel és anyagokkal való bánásmód itt is rengeteg szabad teret enged nekünk, de nem tagadhatjuk: a nagyobb elemek bizonyosan növelni tudnak fürdőszobánk nagyságérzetén. Másik jól bevált trükk a csempelapokkal megegyező színű fuga választása, amellyel ugyanezt a hatást érhetjük el; de vigyázzunk, hosszútávon a legtöbb fuga elszíneződik, még akkor is, ha rendszeresen tisztítjuk.

Na és meddig érjen falunkon a csempével burkolt rész? Eláruljuk: ha nincs mennyezetig húzva, nagyobbnak érződik a belmagasság. Természetesen ahol zuhanyzónk beltere, kádunk oldala a fallal közvetlenül érintkezik, ott érdemes lehet a maximális burkolás mellett döntenünk, máskülönben rövidesen leáztathatjuk a festéket a rendeltetésszerű használat mellett (erre pedig a lakásbiztosítások nem terjednek ki!).

Fénykérdés

Van ablak vagy nincs ablak? Ha van, nagyszerű; minél nagyobb, annál több természetes fény áradhat be rajta, azonban ha nincs, érdemesebb világos alapszínt választani, így kicsit távolabb kerülünk a helyiség kamra-érzetétől. Továbbá, itt is hangsúlyozzuk, pici spotlámpák is be tudják ragyogni a helyiséget!

A padló

Amennyiben a csempénk egyszerűbb, a padlóburkolatban nyugodtan lehetünk merészebbek, eltérhetünk (akár kifejezetten erős kontraszttal) a falakon domináló színtől is, a sötétebb, vagy mintásabb aljzat nem befolyásolja negatív irányba tértágító törekvéseinket.

A kivitelezés

Manapság az egyik legnehezebb dolog pont ráérő, jó szakembert találni. De mégis, járjunk utána kicsit, ha nem szeretnénk meglepődni a munkálatok végeztével, ugyanis egy csúnyán megcsinált fürdőszoba még a legnagyobb jóindulattal sem számít biztosítási eseménynek.

!!! Kevesen tudják, de ilyenkor megváltoznak a biztosítási feltételek: a felújítási munkálatok kapcsán keletkező károkra nem terjed ki normál lakásbiztosításunk, ilyenkor építés-szerelés kiegészítő biztosítást érdemes kötnünk mellé az adott időszakban, hiszen az általunk megbízott kivitelező nem biztos, hogy rendelkezik saját felelősségbiztosítással. Ha építés-szerelés kiegészítő biztosítás nélkül áztatjuk el kedvenc alsószomszédunkat, arra bizony nem fizet normál lakásbiztosításunk felelősségbiztosítása, azt magunknak kell rendezni. Továbbá szem előtt kell tartanunk, hogy a társasházi biztosítások sem terjednek ki felújítási munkálatokból származtatott károkra.

Az első időszak új fürdőnkben

Sajnos előfordulhat, hogy mégsem a leglelkiismeretesebb szakembereket bíztuk meg, melyet könnyen észreveszünk: lepotyog a csempe, lehullik a vakolat, kimozdul a helyéről a mosdótál, leesik a falról az üvegpolc. Mire számíthatunk ilyenkor? Az illetékes kivitelezőhöz csak abban az esetben fordulhatunk kártérítésért, amennyiben az rendelkezik felelősségbiztosítással, de ilyen esetben az időtényezőt is figyelembe kell vennünk. Amennyiben 1-2 éven belüli helytelen munkálatok következményeként történt a káresemény (a kivitelező hibájából!), annak felelősségbiztosítása rendezheti a felmerült károkat. Ha azonban sokéves múltra tekint vissza egykori felújításunk, ez a lehetőség nem áll fenn.

Ne fogja az időhiányra: oldalunkon percek alatt összehasonlíthatja számos biztosító lakásbiztosítás ajánlatát és néhány kattintással meg is kötheti az Önnek megfelelőt:

 Lakásbiztosítás ajánlatok >>  

 

Az alulbiztosítottság a fő probléma
2019 január 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Az alulbiztosítottság a fő probléma

Hiába van sok hazai lakáson biztosítás, problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása.

A részletek ismerete nélkül nehéz elképzelni, milyen módon szeretné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erősíteni a versenyt a lakásbiztosítások piacán. A probléma egyértelműen nem azzal van, hogy nem keresett a termék, hiszen az MNB statisztikái szerint az elmúlt év harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, ennek döntő része lakásbiztosítás volt.

A magyarországi lakások 70 százaléka biztosítottnak számít, ami nemzetközi összehasonlításban is nagy lefedettség, ráadásul a szerződések száma töretlenül, 1 százalékot meghaladó mértékben növekszik.

A jegybank a szerződések koncentráltságával kapcsolatban emelt már többször kifogást, ami piaci szakértők szerint azzal függ össze, hogy az ügyfelek kevésbé tudatosak: általában megkötik a szerződéseiket, ám utána nem gondozzák azokat. (A helyzet ahhoz hasonlít, hogy a magyar polgárok az európai összevetésben igen rosszul állnak bankváltás területén is.)
A korábbi években felmerült már a kérdés, ám az akkori javaslat, a kötelező, általános lakásbiztosítások bevezetése, aligha jelentett volna megoldást. Egyrészt a már említett magas penetráció miatt nem volt létalapja az elképzelésnek, másrészt a piac igazi problémáját cseppet sem orvosolta volna az általános lakásbiztosítás.

A fő probléma ugyanis nem az, hogy az ügyfelek nem váltják le időről időre lakásbiztosításukat, hanem az, hogy nem aktualizálják azokat a lakás vagy a gyarapodó vagyontárgyaik értékének növekedésével arányosan.

A biztosítók ugyan évről évre a fogyasztóiár-változással arányosan indexálják a biztosítási fedezeteket (és a díjakat), ám ez nem tudja lekövetni például az ingatlanárak elmúlt években bekövetkezett növekedését vagy épp a háztartási vagyonok bővülését. Emiatt a háztartási vagyonok túlnyomó többsége alulbiztosított, azaz az ügyfél baj esetén azzal szembesül, hogy a kárának csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Megjegyzendő, hogy Romániában, ahol bevezették a kötelező lakásbiztosítást, a helyzetet nemhogy javította, hanem drasztikusan rontotta a konstrukció, hiszen a háztartások többsége pusztán csak a díjat szem előtt tartva meglévő biztosítását olcsóbbra, kisebb fedezettel rendelkezőre cserélte.

A lakásbiztosításoknál fontos az egyedi árazás, éppen ezért a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosításoknál aligha szabhatók meg olyan transzparens árazási feltételek, amilyeneket az MNB állított a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek esetén.
A szakértők szerint az új termékre való átszerződés akkor hozhat érdemi segítséget, ha az abban szereplő értékkövetés jobban alkalmazkodik a valós életben bekövetkezett változásokhoz.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Nézze át és aktualizálja lakásbiztosítását amennyiben szükséges, hogy értékei megfelelő védelemben legyenek! LAKÁSBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>

Oldalak