CLB - magunkról
  • CLB - magunkról
  • a CLB legfőbb adatai
  • miért jó nekem a CLB?
  • rendszerünk használata
  • cégtörténet
  • 30 éves a CLB
  • állásajánlat
  • referenciáink
  • papírmentes iroda
jó tudni
  • jó tudni
  • először jár a weboldalunkon?
  • biztosítási feltételek
  • biztosítási szótár
  • biztosítási törvények
  • biztosítási partnereink
  • stratégiai partnereink
  • biztosítói bankszámlaszámok
  • adatvédelmi elveink
  • jogi közlemény
gyik
  • gyik
  • érdekességek
szolgáltatásaink
  • szolgáltatásaink
  • clb ügyfélkapu
  • online ügyfélszolgálat
  • évforduló emlékeztető
  • kárügyintézés
  • hírlevél
  • adomány
  • sms
szakértő válaszol
  • szakértő válaszol
  • kérdezzen szakértőnktől
partnereknek
  • partnereknek
  • legyen a partnerünk
  • CLB kereskedői program
  • karrier program
  • üzletkötőknek
kapcsolat
  • kapcsolat
  • elérhetőség
  • kapcsolat
  • üzenjen nekünk
2016.02.01

A napokban hatalmas port kavart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése, amelyben egy kifejezetten idős korúakat megcélzó biztosításokat áruló ügynökséget, a 4Life Directet és gibraltári partnerét, a Red Sands biztosítót közel százmillió forinttal büntették meg. Utánanéztünk, hogy mi volt a trükk és mi indokolja a hatalmas bírságot.

Időskori Biztonság?
Több TV-csatornán, rádióban találkozhattunk a 4Life Direct biztosításközvetítő reklámjával, amelyben Szilágyi János hosszasan taglalva megosztja nézőivel, hogyan készülhet fel a biztosító szolgáltatásaival az időskori elmúlásra; miképp tud úgy meghalni, hogy nem hárít a családjára hatalmas temetési költségeket.

A 4Life Direct a reklám szerint:
- 45 és 85 év közti ügyfeleknek,
- mindössze napi 100 forintos biztosítási díjért,
- akár 3 500 000 forintos haláleseti biztosítást nyújt,
- orvosi vizsgálat nélkül,
- a díjakat sosem emelve, a biztosítási összeget nem csökkentve.

"Jelentkezését garantáltan elfogadjuk, függetlenül egészségügyi panaszaitól, fájdalmaitól" - hangzik Szilágyitól a reklámban. A magyarázós reklámok mellett találhatunk olyat is, amelyben idős hölgyek osztják meg férjük elhalálozásának tragédiáját és 4Life korrekt helytállását a biztosítások kifizetésében.

A cég célkitűzése látszólag nemes: az idősebb korosztálynak, akiknek gyakran hátat fordítanak más biztosítók, nyújt életbiztosítást, amely haláluk esetén temetési költségeik fedezésében segítséget nyújt, olcsón, egészségi állapotuktól függetlenül. A 3 500 000 forintos biztosítási összeghez a 36500 forintos éves biztosítási díj nem is tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak középkorú ügyfelek esetében, ráadásul ez az összeg sok más dologra is hasznos lehet egy temetésen kívül.

Mi volt a gond?
A GVH bebizonyította, hogy a reklám túl szép, hogy igaz legyen, ezért 99 millió forintos bírsággal vágta nyakon a 4Life Direct Kft.-t és a biztosítást ténylegesen szolgáltató partnerét, a Red Sands Assurance Ltd.-t.

Mint kiderült:
- A biztosítást nem a 4Life Direct Kft., hanem a magyar székhellyel nem rendelkező gibraltári biztosító, a Red Sands Assurance Ltd. nyújtja, a 4Life függő ügynökként csak értékesíti a Red Sands termékeit,
- napi 100 forintért csak 50 000 forintot fizet a biztosító, ami nem érdemi segítség egy temetésben, ami köszönőviszonyban sincs a reklámban lehetőségként említett 3 500 000 forintos összeggel.

A GVH továbbá súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy idősebb ügyfeleket céloztak meg a reklámokkal, akik jellemzően kevésbé tájékozottak az életbiztosításokkal kapcsolatosan és készpénznek vehetik a magas összegű szolgáltatást.

Még a bírság előtt levette a 4Life a reklámjait és a problémás részeket orvosolva hasonlóakat szerkesztett.

Két másik kifogásolható elem van a reklámban, amire a GVH nem tért ki a közleményében:

Az első az, hogy a reklám felhívja a figyelmet arra, hogy orvosi vizsgálatok és egészségügyi kérdések nélkül bárki köthet biztosítást a céggel. Ez igaz is, az orvosi vizsgálatok ugyanis utólag, a biztosított halálakor következnek be. A reklámból viszont nem derül ki az, hogy ha a kötéstől számított hat hónapon belül baleseten kívül akármilyen más módon hal meg a biztosított, a biztosítási összeget nem fizeti ki a cég, csak a befizetett díjakat. Azzal is kevesen lehettek tisztában, hogy ha a biztosítás életbe lépése előtt fennálló állapot okozza a biztosított halálát az életbelépést követő két évben, a biztosító nem fizet.

Tehát, gyakorlatilag teljesen lényegtelen, hogy nem kell orvosi vizsgálat, mert ha visszamenőlegesen derül ki, hogy a biztosított halálos beteg volt, a biztosító nem fizeti ki a biztosítási összeget.

Az orvosi vizsgálat elmaradása tehát kifejezetten hátrányos, mert fizetjük a biztosítás díját, de szolgáltatást nem kapunk cserébe.

A GVH hosszabb határozatából kiderül, hogy mielőtt a biztosító kivezette volna a terméket, elsősorban a napi 100 forintos verziót vették igénybe az ügyfelek, ez a biztosítás kockázati eseménykor 50 000 forintot fizet.

Utánaszámoltunk: 1 év 4 hónap alatt többet fizet be ebben a esetben a biztosításba az ügyfél, mint amennyi a biztosítási összeg.

Ez különösen fura, mivel a biztosító csak hat hónap után fizet a baleseti halálon kívül másnemű halálra is, másfél év után viszont már nem éri meg az ügyfélnek a kockázati szolgáltatás. Tehát, gyakorlatilag egy idősebb ügyfél csak úgy tud "nyerni" a biztosításon, ha meghal a biztosítási időszak kezdetétől számított hatodik és tizenhatodik hónap között. És csak abban az esetben, ha nem szerződéskötés előtt "előzetesen fennálló állapot" okozta a halálát. Így borzasztóan jól kellett "időzíteni" a biztosított halálát, hogy minden kritériumnak megfeleljen.

Kisebb részletkérdés, de a GVH kifogásolta azt is, hogy a biztosító a napi 100 forintos verzióval nem nyújt érdemi segítséget egy temetéshez, mivel 50 000 forintból nem lehet kihozni egy temetést. Főleg úgy nem, hogy a biztosításközvetítő a reklámban felhívja a figyelmet arra, hogy egy temetés akár 1 000 000 forintba is kerülhet.

Vicces, hogy a 4Life és a Red Sands a védelmében mégis összeszedte, hogy az interneten fellelhető adatok alapján ténylegesen mennyibe kerül egy hamvasztás, temetés is, szerintük egy hamvasztás 55 700 és 65 500 forint között, egy temetés pedig 78 500 és 341 000 forint között mozog. Eszerint bizonyos esetben még az 50 000 forintos szolgáltatás is jelentős segítséget jelenthet. A GVH szerint viszont ez sem helytálló, egy vidéki kiskoporsós vagy urnás temetés ára körülbelül 200 000 forint.

Az 1 000 000 forintos biztosítási díj, ami tényleg érdemi segítséget nyújt egy temetésben, 65 éves kor fölött több mint havi 10 000 forint, ami egy átlagos nyugdíjas költségvetésébe aligha fér bele.

A GVH döntése ellen egyébként többek közt ezekkel érvelt a 4Life és a Red Sands:
- A 4Life szerint a kapcsolatba lépés arányában nagyon alacsony számú panasz érkezett be a reklámok félreértésével kapcsolatosan.
- A cégcsoport más országokban is hasonló reklámokat vetít le a nézőinek (ugyanígy, idősebb hírességekkel reklámozzák, idősebb ügyfeleknek a terméküket, itt például a lengyeleknek értékesít biztosítást Stanis³awa Ryster, újságíró, televíziós személyiség), itt nem találta egyik felügyeleti szerv sem kifogásolhatónak a gyakorlatot.
- Továbbá kiemelték, hogy az ügyfelek teljes körű tájékoztatást kapnak személyesen, a reklám csak a telefonhívásra invitálja az ügyfeleket, nem ez alapján döntik el, hogy szeretnék-e a biztosítást.
- Ügyfeleik nagy része még nem nyugdíjas.
- A két társaság együttműködött a hatóságokkal, a reklámokat levették, a céges prospektusokat átírták még a határozat megszületése előtt, az 50 000 forintos terméket kivezették, július 1-től 100 000 forint a minimum biztosítási összeg.

Nincs kockázat?
A GVH egyik legnagyobb gondja a helyzettel az volt, hogy a 4Life megpróbálta beadni, hogy a biztosítást ők szolgáltatják Magyarországon, holott valójában a gibraltári Red Sands Assurance-é a termék. A 4Life csak mint függő biztosításközvetítő tevékenykedik.

A 4Life szerepe tehát teljesen lényegtelen ebben a képletben: mint közvetítő, nem ők foglalkoznak az ügyfelek kárbejelentéseinek elbírálásával, a biztosítási összegek kifizetésével, a panaszkezeléssel. Ha valami probléma adódik a 4Life-fal (csődbe megy, kivonul, stb.), mehetünk Gibraltárra pereskedni.

A Red Sands egyébként végezhet biztosítási tevékenységet az EU-n belül, mivel Gibraltár az Egyesült Királysághoz tartozik, ezért EU-tag. A Red Sands a Virgin-szigeteki Manzillo Holdings Limited teljes tulajdonában áll. A Jaap t'Hooft Trust liechtensteini cég ellenőrzi a működését. Tehát, ha a Red Sands működésében is probléma merül fel, irány az offshore-paradicsom; a Virgin-szigetek!

Bár ez valóban nem lényeges, a 4Life Direct anyacége, a 4Life Direct International egyébként egy máltai székhelyű cég.

Még egy érdekesség: 2013-ban 562 millió forint, 2014-ben 741,3 millió forint volt a 4Life nettó értékesítési árbevétele. A cég 2013-ban 114,45, 2014-ben 198,7 millió forintot költött marketingre és reklámokra.

Ez azt jelenti, hogy a cég éves bevételének 20,5 és 26,8 százalékát költötte a szilágyis reklámok megrendezésére, sugárzására.

A GVH elsősorban emiatt döntött a tetemes bírság kiszabása mellett.

Ha nem ezt, akkor mit?
Számos más biztosító van, amelyik hasonló szolgáltatást nyújt, olyan nemzetközi cégek, amelyek Magyarországon hatalmas piaci jelenléttel rendelkeznek.

Ilyen szolgáltatást nyújt a GVH felsorolása szerint:
- A Groupama Szelence,
- a Generali Nyugalom (egy jóval sejtelmesebb, kevésbé szájbarágós reklámmal)
- az Aegon Gondviselés,
- a Signal Testamentum.

Azonban mindegyik biztosítás jellemzője, a Red Sands Időskori Biztonság termékéhez hasonlóan, hogy minél idősebb a biztosított, annál drágább a biztosítás.

A 4Life jelenlegi reklámjában szereplő 5700 forintos havidíj egy 54 éves biztosított 1 000 000 forintos biztosításához nagyjából már megfelel a piaci átlagnak.

Nyugdíjas korunkban azonban jobban megérheti egy megtakarítást, vagy befektetést indítani egy ilyen termék helyett:
- Egy értékpapírszámlán vásárolt befektetési alap esetében minimális költségek mellett a befektetett pénz dolgozik,
- ha pedig kifejezetten a biztosítások által nyújtott haláleseti öröklési illetékmentesség, örökösödési eljárás mentességet akarjuk megcélozni, érdemes lehet inkább egy unit-linked termékben gondolkozni (itt azonban a költségek magasabbak). Általában az UL-ek esetében is van biztosítottra vonatkozó korhatár, ezért érdemes megjelölni biztosítottnak az örököst és szerződőként elindítani a megtakarítást, mivel ha meghal a szerződő, a biztosított lép be a helyére. Persze itt is lehet rosszul időzíteni, mivel az új szerződőnek döntenie kell, hogy tovább fizeti-e a megtakarítást, vagy visszavásárolja, az utóbbi jelentős tőkevesztést jelenthet.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Assistance
  • Gépjármű biztosítás
  • Motor biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
  • Lakásbiztosítás
  • Utasbiztosítás
  • Életbiztosítás
  • Munkanélküliség biztosítás
  • Önrész biztosítás
  • Vételár biztosítás
  • Vállalkozói biztosítás
  • Flotta biztosítás
  • Kárrendezés
  • Általános
Ennyibe fájhat, ha nyugdíjbizosításban teszel félre
2016 február 10.
Kategória:
Életbiztosítás

Versenytársaikhoz képest drágák a befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítások, a szolgáltatók a tetemes költségek elvonásához sajátos módszereket alkalmaznak. Megnéztük, hol mennyit kell fizetni a megtakarításunkért.

A nyugdíjbiztosítások esetében szinte lehetetlen számon tartani a sokféle költséget, amit a biztosító levon; ilyen a felhalmozási költség, adminisztrációs költség, fenntartási költség, vétel- és eladási jutalék, értékesítési díj, átirányítási költség, kockázati költség. A legnagyobb terhelést viszont minden esetben a kezdeti költségek jelentik, ennek elvonására minden biztosító más módszert alkalmaz.

Van olyan biztosító, amelyik a biztosítás futamidejének az elején elvonja az összes, a futamidő alatt felszámítandó kezdeti költséget. Ilyen például az NN Biztosító Motiva terméke, amely a befizetett éves díjunkból 30 százalékot von le első, 20 százalékot a második, és 20 százalékot a harmadik évben értékesítési díjként (majd ezután 3 százalékot minden évben), az Allianz Életprogram az első évből 25 százalékot, a CIG Pannónia Klikk nyugdíjbiztosítása pedig az első évben 14,5 százalékot von el a befizetett éves díjainkból (valamint 5 százalékot minden díjfizetésből).

A másik stratégia, hogy a biztosító elkülöníti az első 2-3 éves befizetett rendszeres díjunkat, és ezekből vonja a kezdeti költséget hosszabb időtávon. Ilyen például az Aegon Tempo nyugdíjbiztosítás, ahol két évnyi díjból képezik a költségalapot, majd annak aktuális összegéből 8,8 százalékot vonnak belőle 15 évig (4 százalékos díjarányos bekerülési költség mellett), vagy a Metlife MET-687-es számú Privát Nyugdíjprogramja, ahol három éves költségalapból vonnak a futamidő végéig (maximum 20 évig) 6 százalékos költséget (5 százalékos bekerülési költség mellett), valamint az Union Nyugdíj Program II, ahol időtávtól függően érvényesítik a kezdeti költségelvonást: legalább 15 éves futamidő esetén évi 0,583 százalékot vonnak el 10 évig. Az Union látszólagos versenyelőnye sem ilyen egyértelmű: itt ugyanis fix költséget határoz meg a szolgáltató, a többi esetben viszont a kezdeti díjtartalékra vonatkozó költség - az elvont egységek miatt - évente jellemzően csökken. Sajátos költségmodellt használ a Generali Aranyszárny Perspektíva modellje, ahol időtávtól függően határozzák meg azt, hogy milyen díjarányos költségeket von el a biztosító, kifejezetten kezdeti költség nem jelentkezik. 20 éves időtávon csökkenő, 5-1,6 százalékos költségekkel találkozhatunk díjfizetéskor, ami vonzó ajánlatnak tűnik.

Ha hosszú távon kitartunk a nyugdíjbiztosításunk mellett (márpedig ez a cél), akkor nincs jelentős különbség a költségstruktúrák között. Ha viszont valamiért rövidtávon fel akarjuk bontani a szerződésünket, jelentősebb veszteséget szenvedhetünk el egy olyan biztosítással, amelyik rövid időn belül magasabb költségeket von le, bár a visszavásárlási táblázatok miatt jellemzően egyiket sem úszhatjuk meg tíz éven belül jelentősebb tőkevesztés nélkül.

Forrás: Portfolio

Síelni mennél? Milliós kár is érhet, ha erre nem figyelsz
2016 február 09.
Kategória:
Utasbiztosítás

Még mindig sokan elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, így alapos előkészületekre van szükség, hogy a lejtőkön is biztonságban legyünk.

Még mindig sokan vannak, akik elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, a síelés illetve más téli sport közbeni káresetek a leggyakoribbak ebben az időszakban.
A sípálya nehézségi fokának rossz megítélése, a gyenge látási viszonyok és a jelzés nélkül irányt változtató síelők mind súlyos balesetekhez vezethetnek. Az Allianz statisztikái azt mutatják, hogy a téli balesetek közel 100 százaléka síelés, téli sport közbeni káreset, elvétve fordul elő más szerencsétlenség ebben az időszakban.

A sípályákon a leggyakoribb a térdszalag sérülés, szakadás vagy térd zúzódás. Szintén jellemző a síelőkre, hogy nagyobb számban szenvednek el különböző testrészeken töréseket: pl. a kulcscsonton, medencén, csuklón, alkaron, felkaron és a lábon. A ficamok, izomszakadások, fej- és csigolyasebesülések, különböző vágások egyaránt rendszeresek, bár kisebb arányban fordulnak elő. Viszont már a legkisebb sérülés külföldi orvosi ellátása is igen költséges lehet.

Egy súlyosabb baleset esetén pedig a műtét és a kórházi tartózkodás költsége elérheti akár a több millió forintos nagyságrendet.
Egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik tudatosan gondoskodnak a síelés biztonságáról. Ha a nagy készülődésben elfelejtettük jó előre biztosítani külföldi tartózkodásunkat, ezt online akár közvetlenül az utazás előtt is pótolhatjuk, sőt már vannak olyan okostelefonos alkalmazások is, amellyel az utasbiztosítás akár a repülőtéren felszállás előtt két órával, vagy útközben az autópályán megköthető.

Jó tanácsok utazás előtt
Érdemes tájékozódni, hogy egy adott biztosításnál milyen feltételekkel és összeghatárokkal térülnek a költségek, és olyan utasbiztosítást választani, ami valóban teljes fedezetet nyújt egy síbaleset során felmerült költségekre - hangsúlyozta Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese.

Javasolt továbbá, hogy síeléshez olyan biztosítást kössünk, amelynek része a felelősségbiztosítás is. A sípályákon ugyanis nemcsak magunkat és személyes felszereléseinket érheti kár, de másoknak is súlyos sérüléseket okozhatunk egy véletlen ütközéssel, és biztosítás nélkül az ezzel járó kártérítés minket fog terhelni. Ha olyan baleset történik, amelyben más fél is érintett, mindenképp vetessünk fel jegyzőkönyvet, amiből egyértelműen kiderül, hogy ki ismeri el a felelősségét. Így elkerülhető, hogy a síelésről hazatérve egy hosszadalmas jogi procedúrába bonyolódjunk.

Célszerű a legváratlanabb eseményekkel is számolni, mint az utazás hirtelen meghiúsulása. A megfelelő biztosítás birtokában téli sport gyakorlása közben történt baleset vagy betegség esetén a biztosító visszatéríti a fel nem használt síbérlet költségeit. A síelés és snowboard szerelmesei számára tanácsos, hogy az utasbiztosításuk tartalmazzon a síeléshez szükséges felszerelésre is kiterjedő poggyászbiztosítást, illetve a téli sport gyakorlásához szükséges sportfelszerelés és sportruházat biztosított vagyontárgynak minősüljön.

Forrás: Pénzcentrum

Híztak tavaly a biztosítók
2016 február 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Erős utolsó negyedévet zártak a hazai életbiztosítók, nagyot nőtt ugyanis a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartaléka. Az év végére 1148,2 milliárd forint volt a unit linked alapokban, körülbelül 50 milliárd forinttal több, mint 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végére tehát szinte teljesen visszanyerték a biztosítók azt az összeget, amit a harmadik negyedévben a tőzsdék esése miatt elveszítettek. Ennek egyik oka a megugró értékesítés is lehetett. A piaci szereplők korábban arról nyilatkoztak: az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások miatt az év utolsó hónapja erős szokott lenni, ilyenkor sok az egyszeri befizetés is.

A hagyományos vegyes életbiztosításokon egyelőre nem látszik a pozitív trend. A tartalékok 620 milliárd forinton álltak az év végén, vagyis
5 milliárd forinttal csökkentek 2015-ben. Pedig a nyugdíjbiztosításokon belül a klasszikusok is egyre kedveltebbek, a legnagyobb piaci szereplő, az NN például főleg ilyen biztosítást ad el, és a dobogóról éppen csak lemaradó Aegonnál is ez a húzótermék. A nem életbiztosítások tartalékai minimális mértékben nőttek viszont 447 milliárd forintra. Ezeknél a biztosításoknál mindig megfigyelhető a szezonalitás, az év végén általában mélypontra kerülnek a tartalékok, hiszen az újévi díjak csak az első negyedévben érkeznek be, a károkat viszont az év végén is fizetik a biztosítók.

A harmadik negyedév tőzsdei bukása után óvatosabb üzemmódra kapcsoltak a biztosítók és az ügyfelek. Ennek egyik jele, hogy a forinteszközökön belül történelmi csúcs közelébe, 164 milliárd forintra nőtt például a készpénz mennyisége. A diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége ugyan visszaesett, ez azonban a készpénzmennyiség növelésével együtt az állami dkj-kibocsátás visszafogásával is magyarázható. A magyar állampapírpiac jó teljesítményét a szűkös kínálat ellenére is igyekeztek kihasználni a piaci szereplők, ezt igazolja a 920 milliárd forint fölött ragadt államkötvény-állomány. A részvénypiacot továbbra is kerülik a biztosítók, a hazai közvetlen részvénybefektetéseik volumene 50 milliárd forint körül stagnál. A külföldi eszközökben viszont egyre jobban bíznak, ezek volumene 522 milliárd forintra emelkedett, vagyis a biztosítók most már minden ötödik forintot az országhatáron túl fektetnek be, nagyrészt befektetési alapokon keresztül.

Forrás: Világgazdaság

Nem sok idejük maradt az astrásoknak
2016 február 08.
Kategória:
Általános

Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk volt.

Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk (kgfb) volt - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Tájékoztatása szerint a nem kgfb jellegű, például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtandó kártalanításhoz szükséges dokumentumok az MNB honlapján is elérhetőek, azokat úgy kell postázni, hogy március 3-ig a címzetthez érjenek.
Binder István elmondta, az Astrának Magyarországon 200 ezer ügyfele volt, ebből 160 ezren kgfb-ügyfelek voltak, ezen károsultaknak a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (MABISZ) kell fordulni, őket a magyar szervezet fogja kártalanítani.

Szerző: MTI

Forrás: Világgazdaság

Megkapják a pénzüket a magyar astrások Romániától
2016 február 08.
Kategória:
Általános

A MABISZ és a román biztosítási garanciaalap (FGA) megállapodott az Astra Biztosító hazai kgfb-károsultjainak kifizetéséről, amit a MABISZ teljesít. Az egyéb károsultak az FGA honlapján elérhető magyar nyomtatványokat kitöltve adhatják be kárbejelentésüket a román garanciaalaphoz úgy, hogy az március 3-ig oda beérkezzék. Célszerű a kárkifizetési kérelmet, egyéb – például díj-visszatérítési – igénybejelentéseket is ugyanígy késlekedés nélkül megtenni az FGA felé.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap írásos megállapodást kötött a román Astra Biztosító hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) hazai károsultjainak kifizetéséről. Az egyezség szerint itthon a MABISZ fogadja, méri fel, szemlézi és fizeti ki forintalapon az Astra Biztosító hazai fióktelepe kgfb-biztosítottjai által okozott károkat az FGA nevében is azoknak a károsultaknak és követeléssel élőknek, akiknek ezt még nem rendezték és nem térítették meg.

A kgfb-károk intézését, kifizetését a múlt év őszén született törvényi szabályozás nyomán már jelenleg is végzi a MABISZ, javasolt, hogy az eddig még nem jelentkező károsultak késlekedés nélkül itt jelentsék be kgfb-kárukat. Ezzel párhuzamosan célszerű, hogy az esetleg még mindig Astra kgfb-szerződéssel rendelkező ügyfelek minél hamarabb szerződjenek át egy másik biztosítóhoz.

Az egyéb, nem kgfb jellegű – például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtott – kárigényeket, illetve az Astra-szerződők által befizetett, de meg nem szolgált (akár kgfb) biztosítási díjakat az FGA téríti meg. Mint azt az ASF legfrissebb tájékoztatásában közölte a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), az FGA-hoz március 3-ig lehet megtenni magyar nyelven – kizárólag írásban – a kárbejelentéseket és a kárrendezést megindító kérelmet úgy, hogy azok addigra meg is érkezzenek. Célszerű a korábban az Astra Biztosító magyarországi fióktelepének vagy esetleg az FGA-nak korábban már beadott kárbejelentéseket is ismételten megküldeni.

A magyarországi nem kgfb-s károsultaknak, meg nem szolgált díjat visszaigénylőknek a román jogszabályok alapján még egy további írásos kárkifizetési kérelmet is be kell adniuk az FGA-hoz. Célszerű ezeket is – akár együtt a többi dokumentummal – úgy elküldeni, hogy március 3-ig megérkezzenek a címzetthez. Az FGA-nál tehát többféle kérelmet kell kitölteni, ezek, s az elküldésükkel kapcsolatos tudnivalók a román garanciaalap honlapján, illetve ügyfélszolgálatán érhetők el (a nyomtatványok elérési helyére lsd. melléklet is).

A román hivatalos értesítőben (Bucharest Tribunal) 2016. január 21-én tették közzé, hogy a bukaresti törvényszék 2015. december 3-án elrendelte a román Astra Biztosító felszámolását. Ez azonban nem emelkedett jogerőre, mert január 29-én a román Astra Biztosító egyik fő részvényese fellebbezett a döntés ellen. A végső döntést bíróság mondja majd ki, amelynek időpontját még nem jelölték ki.

Az FGA honlapján közzétett közlemény szerint a román garanciaalap azt követően teljesít kifizetéseket a bejelentett, elismert igényekre a követeléssel élőknek, hogy a felszámolásról szóló döntés jogerőssé, véglegessé válik.

Az MNB – amely nem felügyeli az Astra Biztosítót – az érintett magyarországi fogyasztók védelme érdekében nyújt honlapján folyamatos tájékoztatást a román Astra Biztosító károsultjainak, ügyfeleinek kártérítésére vonatkozóan. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos teendőkről és szabályokról a MABISZ honlapján találhatók naprakész információk.

Forrás: hvg.hu

Felelőtlenül bátrak a magyar cégek
2016 február 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit

Folytatódik a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése
2016 február 05.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése újra elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2015. december óta mintegy 3900 gazdálkodó részére 1,3 milliárd forint összegben teljesítette a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetését.

A fennmaradó közel 4700 termelő jóváhagyott kérelmének kifizetése elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.

További információ az www.mvh.gov.hu oldalon.

Forrás: Agroinform

Ezek a magyar biztosítóknál elérhető befektetések
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás

A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó - írja a portfolio.hu.

Magyarországon sokan rendelkeznek befektetéshez kötött, ún. unit-linked életbiztosítással, de csak kevesen tudják, milyen befektetések is vannak a termék mögött. Az életbiztosításokból származó díjbevételeken belül egyértelműen uralják a mezőnyt a unit-linked típusú biztosítások, nem árt tehát tudni azt sem, pontosan milyen befektetések is vannak ezek mögött a biztosítások mögött.

Ebből kiindulva a nagy hazai biztosítók és alapkezelők körében is körbekérdeztünk a hazai unit-linked biztosítási termékekben elérhető hazai és külföldi befektetési és eszközalapokról, kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy biztosítók milyen alapkezelőkkel dolgoznak együtt és mely alapkezelők termékeit ajánlják ügyfeleiknek.

Nagyobb a külföldi felhozatal
A választ adó biztosítók közül az Aegonnál találkozhatnak az ügyfelek a legtöbb hazai alapkezelő eszközalapjával a unit-linked biztosításokon belül, a biztosító ugyanis hét hazai befektetési alapkezelő termékeit is elérhetővé teszi. Nem sokkal marad le egyébként a CIG Pannónia sem a sorban, a Generali ugyanakkor a cégcsoporton belüli alapkezelő alapjaira esküszik. Az Allianz Biztosító nem említett konkrét neveket, ugyanakkor elmondták, hogy folyamatosan változtatják az eszközalapokban lévő befektetési instrumentumokat, ennek megfelelően az alapkezelőket is. A hazai alapkezelők közül a legnépszerűbb a Concorde és az Aberdeen volt a válaszok alapján.

Külföldi alapkezelői kapcsolatokkal már sokkal többen rendelkeznek a biztosítók közül, a CIG Pannónia például önmagában 19 külföldi szereplővel működik együtt, emellett az Aegon és a Vienna Life is 7-8 szereplő eszközalapjait teszi elérhetővé a unit-linked biztosításokon belül. A külföldi alapkezelők közül egyértelműen tarolt a BlackRock, amelynek főként az iShares tőzsdén kereskedett (ETF) alapjai keresettek a biztosítóknál. Beszédes adat továbbá, hogy a válaszok alapján az összesen 13 hazai alapkezelő termékei mellett közel 30 külföldi szolgáltató eszközalapjait érhetik el az ügyfelek.

A unit-linked termékeken belül az együttműködések számától függetlenül biztosítónként eltér, hogy a hazai vagy a külföldi alapkezelők termékei dominálnak-e, a válaszok szerinti átlagos érték minden esetre a külföldi alapok felé billenti a mérleget. A Vienna Life-nál és az NN-nél egyértelműen dominálnak a külföldi eszközalapok a unit-linked termékeken belül, míg az Aegonnál és a Generalinál már a hazai eszközalapokat tartják nagyobb arányban az ügyfelek.

Inkább nem kockáztatnak az ügyfelek
Úgy tűnik, az ügyfelek többsége nem szeret kockáztatni (vagy inkább a biztosítók ettől bölcsen megóvják őket), ezt támasztja alá, hogy a biztosítók többségénél az ügyfelek inkább a kevésbé kockázatos pénzpiaci és kötvénybefektetéseket preferálják a unit-linked termékeken belül. A válaszadók közül egyedül az Aegon, a CIG Pannónia és a Vienna Life adataiban volt 30-40%-ot elérő a részvénybefektetések súlya.

A szélesebb befektetési választék mellett az ügyfeleknél valós igényként merül fel az is, hogy olyan termékeket kaphassanak a biztosítóknál, ahol vételi vagy éppen eladási megbízásokra is alkalmas funkciók is elérhetőek legyenek. Megkérdeztük tehát a biztosítókat arról is, hogy ügyfeleik mennyire veszik igénybe a stop-loss, a start-buy, illetve más, vételi vagy eladási megbízásra szolgáló funkciókat azoknál a termékeknél, ahol ezek elérhetőek. A Groupamánál például az ilyen szolgáltatást nyújtó biztosításoknál az ügyfelek több mint 90%-a igényli is ezeket a funkciókat, a Vienna Life-nál ez az arány 60-65%, az Allianznál pedig az új ügyfelek mintegy felét érinti. Persze a magas arányok sem jelentik feltétlenül azt, hogy a funkciókkal az ügyfelek többsége tisztában lenne.

Forrás: Biztosítási Szemle

Kevesen kapnak biztosítást béren kívüli juttatásként
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás

Hiába érhetők el kedvező feltételek, kevés cég nyújt dolgozóinak biztosítást béren kívüli juttatásként. A különböző pénztári (például egészség- vagy nyugdíjpénztári) megtakarításokat azonban emelheti a személyi jövedelemadó csökkenése.

Kevés magyar munkavállalónak jut biztosítás béren kívüli juttatásként, holott a munkáltatóknak van lehetőségük ilyen elemeket is beletenniük a kafetériacsomagokba, ráadásul olcsón.
– Nem túl elterjedt még itthon, hogy egy vállalat a vezetőit vagy alkalmazottait ilyen termékekkel lássa el, pedig így még adóelőny is elérhető. A legtöbb cégnél általában a pénzhelyettesítő eszközöket, különféle utalványokat részesítik előnyben a dolgozók – mondta a Magyar Időknek Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Jelezte: az adóelőny azért biztosított, mert a kafetériában nyújtott egészség-, vagy kockázati életbiztosítás adómentes. – Ezzel együtt vannak, akik ilyen juttatásban is részesülnek, ez szűkebb, jellemezően magasabb jövedelemmel rendelkező kört érint, akik egyéb megtakarításaikat, például pénztári befizetéseiket már saját adózott jövedelmükből oldják meg – fejtette ki Sallai Linda.

A Pénztárszövetség felmérése szerint a magyar munkavállalók hatvan százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. Hozzá­tartozik a teljes képhez, hogy a javuló gazdasági kilátások ellenére sem jellemző, hogy különösen sok juttatást kapjanak a munkavállalók.
A K&H Bank legújabb felmérése alapján tízből csupán négy kis- és középvállalat tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a nagy a vállalkozások közötti szórás cégméret és régió alapján is. A Pénztárszövetség jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénztári – például egészség- vagy nyugdíjpénztári – megtakarítások bővítésében a személyi jövedelemadó (szja) kulcsának 15 százalékra történő csökkenése is jelentős szerepet játszhat. – A felmérésben megkérdezettek közül minden második válaszadó elképzelhetőnek tartotta, hogy az adókulcs mérsékléséből adódó bérnövekményt nyugdíjcélra fordítsa. Körükben 19 százalékos azoknak az aránya, akik az szja-csökkentésből származó többletet biztosan a nyugdíjpénztári számlájukra utalnák – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke.

Forrás: magyaridők

Az Allianz lett a világ legértékesebb biztosítási márkája
2016 február 04.
Kategória:
Általános

Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is az Allianz végzett az első helyen a Brand Finance Top 50 biztosítási rangsorában. 2016-ban az Allianz egyedüli biztosítóként szerepel a világ ötven legerősebb márkája rangsorában. Az Allianz márka 2015-ben 18 százalékkal nőtt 18,6 milliárd euro értékre.

Legértékesebb biztosítási márkaként az Allianz megerősítette pozícióját a Brand Finance Global 500 idei ranglistáján. Miután három egymást követő évben megőrizte vezető helyét, a 2016-os évben egyedüli biztosítóként szerepel a világ 50 legerősebb márkája között.

A markáns díjbevétel növekedésnek köszönhetően az Allianz márkaértéke 18 százalékkal növekedett, 15,9 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra, ezzel a társaság a 2015-ös év 44. helyéről a 43. helyre lépett előre a legjobb 500 nemzetközi márka között. A 2016-os rangsor felállításakor a Brand Finance felismerte, hogy az Allianz kihívásokat rejtő környezetben is megállta a helyét, emellett a Csoport komoly pénzügyi eredményt ért el a zászlóshajónak számító ügyfélközpontúság és digitálizációs törekvések révén. Emiatt vált a legjobb márkává a pénzügyi szolgáltató vállalatok rangsorában.

„Ez a kiváló besorolás is azt mutatja, hogy mind a látványos márkastratégiánk, mind pedig az egyértelműen ügyfélközpontú és a digitalizációra fókuszáló működésünk építi és erősíti ügyfeleink bizalmát világszerte. Ügyfeleink növekvő hűségéért köszönettel tartozunk” - mondta Christian Deuringer, az Allianz SE globális márka-menedzsment igazgatója.

Az Allianz jövőbeli pozíciójáról a Brand Finance megállapította, hogy a csoport ügyfélközpontúsága segítségével értéket teremthet, és jó alapokról indul a további növekedés eléréséhez. Az Allianz mint márka különösen előnyös helyzetéből fakadóan részesül a biztosítási szektoron belül a digitalizáció által vezérelt változások nyújtotta lehetőségekből.

Forrás: Profitline

Oldalak