Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia

Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.

„Mindenünk odaveszett” – fakadt ki egy pápai hölgy csaknem egy évvel ezelőtt afeletti bánatában, hogy leégett a négylakásos, közel 300 négyzetméteres társasházuk teteje, így az lakhatatlanná vált. Családjával együtt rokonokhoz költöztek, ám arról, hogy ezen átmeneti megoldás után mi lesz velük, miből vesznek majd maguknak új otthont, fogalmuk sem volt. Nem kötöttek ugyanis biztosítást a társasházra, így nem volt, aki a kárukat megtéríthette volna, amiből aztán esetleg egy új épületet is fel lehetne húzni.

Sajnos aránylag sokan kerülhetnek, vagy már kerültek is hasonló, kilátástalan élethelyzetbe. Legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly karácsony előtt ismertetett adatából, miszerint a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4,4 millió magyarországi lakás- és háztulajdonos közül több mint egymillió otthonát nem védi semmi az esetleges károk ellen.

Pedig a talán legjelentősebb veszélyforrásoknak számító lakástüzek száma 2014-től folyamatosan nő. Míg öt éve 6770 esetben riasztották a tűzoltókat, addig tavalyelőtt már 8782-szer. S az idei adatok alapján e tendencia nem törhetett meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ugyanis január első négy hetében 750 lakástűz történt, ebből 24 volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy naponta három-négy otthon semmisül meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt. A téli időjárásban gyakoriak a lakástüzek, mivel az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, s intenzíven fűteni.

Az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után összesen közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók ­­– derül ki a Mabisz összesítéséből. Ennek dupláját, csaknem 80 milliárdot viszont vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, igaz, 1,1 millió esetben. A döntően május-szeptember között előforduló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozza ugyanis a legtöbb lakáskárt. A tavaly szeptember 1-jei vihar során például a Vas megyei Táplánszentkereszt egyik családi házába villám csapott be, amelynek következtében a kémény ledőlt és megrongálta a tetőszerkezetet.

Már az felelős magatartás, ha egy társasház lakói biztosítást kötnek az előre nem látható események ellen. Ennél azonban többre van szükség, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítást választanak. Nem szabad fukarkodni, csak tessék-lássék alapon, a magunk megnyugtatására – mondván, legalább van egy lakásbiztosításunk – a legolcsóbb módozatnál maradni. Hiszen mégis csak a lakhatásunkról van szó, nagyobb érvágás, ha egyik pillanatról a másikra fedél nélkül maradunk, mint ha az autónkat törjük ripityára – mégis az utóbbi elleni védekezést sokan természetesebbnek veszik. Időt kell szánni rá, hogy alaposan körüljárjuk, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor a biztosítótól kapott pénzből újra fel tudjuk-e húzni az egész épületet, képesek leszünk-e megvásárolni az aktuális építőanyagokat, és kifizetni a munkadíjakat.

Már az is eredmény, ha az ezek kiegyenlítését lehetővé tevő biztosítási módozatra szerződik egy társasház. Ám még ezzel sem szabad megelégedni, folyamatosan karban kell tartani a biztosítást, legalább évente újraszámoltatni, hogy a kár esetén várható összeg tényleg elegendő lesz-e az eredeti élethelyzet visszaállításához. Ez azért elengedhetetlen, mert az építőipari árak az utóbbi években a többszörösükre emelkedtek. Emiatt kell mindenképpen módosítani azokat a szerződéseket, amelyek biztosítási összege (az összeg, amit kár esetén maximálisan kifizethet a biztosító) alacsonyabb, mint az újjáépítés várható költsége. Ezt a meglévő szerződés átdolgozásával lehet elérni, ami a biztosítási díjak emelkedésével járhat, de ez alapvetően a társasház érdeke.

A lakhatást nem ellehetetlenítő, azt legfeljebb jelentősen megnehezítő, úgynevezett részkárok (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár, csőtörés, elektromos vezetékek megrongálódása, üvegtörés) esetén is van jelentősége annak, ha egy társasház alulbiztosított. Erről akkor beszélhetünk, ha a biztosítási szerződésben aktuális biztosítási összeg nem fedi a tényleges újraépítési értéket. Ilyen esetben a biztosító jogosult csak arányosan megtéríteni a részkárt. Például, ha a kár 100 ezer forintra rúg, a biztosítási összeg 200 ezer Ft/m2, a tényleges újjáépítési érték viszont 300 ezer Ft/m2, akkor a kárnak csak a kétharmadát rendezi, magyarul, a biztosító csak 67 ezer forintot fizethet.

Régebben megkötött biztosítások esetén némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy akkor sem szabad elégedetten hátradőlni, ha a biztosító ajánl egy négyzetméterárat, amiből kiszámítja a biztosítási összeget (ez a kártérítés felső határa). Hiszen így is előfordulhat, hogy a kikalkulált pénz nem lesz majd elegendő a társasház újjáépítésére, annak ellenére sem, hogy a társasház a biztosítási évfordulókor elfogadja a biztosító által felkínált értékkövetést, az úgynevezett indexálást.

Ennek az a magyarázata, hogy az értékkövetés (indexálás) csak több hónapos késéssel követi le az árak változását. Az épületeknél egyes biztosítók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden év január-június közötti, az előző év azonos időszakához viszonyított építőipari termelői árindexet veszik alapul, amit a KSH általában az előző év szeptemberében publikál. Emiatt egyrészt időbeli csúszás történik, másrészt ezen árindexeket árucsoportok alapján állapítják meg. Így előfordulhat, hogy az építési anyagok tényleges áremelkedése ennél lényegesebb mértékű. Az elmúlt években pontosan ezt lehetett megfigyelni. Emiatt sok esetben a biztosítási összegek jelentős emelésére lenne szükség, a normál értékkövetésen (indexáláson) felül.

Márpedig ez akkora eltérés, ami a költségvetésüket ezekben a hetekben elkészítő, illetve felülvizsgáló társasházakat arra sarkallhatja, hogy kezdeményezzék a biztosításra fordított összeg módosítását. Ez esetben érdemes a szolgáltatásokat is megnézni, racionalizálni, esetleg olyan kiegészítő elemekkel bővíteni, amelyek az alapkockázatokon – természeti, üveg-, vezetékes vízkárok – túl további védelmet is kínálnak.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye

A MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfelei által okozott, de a biztosító egyesület által ki nem fizetett kárra vonatkozó - két fogyasztóvédő szervezet által jegyzett alkotmánybírósági indítványról - jelenleg annyi tudható: nem biztos, hogy határozat születik a nyári szünet előtt - tudta meg az MTI Sereg András szóvivőtől.

Az Alkotmánybíróság március végén befogadta két fogyasztóvédelmi szervezet - az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete - közös indítványát. A probléma lényege az, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE nem tudja kifizetni az ügyfelei által okozott károkat, így a károsultak a bíróságon érvényesítik az igényüket, olyannyira sikeresen, hogy több ítélet kötelezi az egyesület volt ügyfeleit fizetésre. A bajba került ügyfelek viszont nem értik azt, hogy ha volt biztosításuk, akkor miért saját zsebből kell fizetniük.

Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar

Csaknem 2300 lakóház és mintegy száz önkormányzati tulajdonú épület rongálódott meg a hétfő délutáni viharban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Pernyák Sándor tűzoltó ezredes elmondta: az eddigi bejelentések alapján 54 településen regisztráltak károkat. Hozzátette: 94 ember ideiglenes elhelyezését kellett megoldani, mivel néhány épület lakhatatlanná vált.
   
Az elektromos hálózat tönkrement, 33 településen nincs áramszolgáltatás - közölte az ezredes. A borsodi egységekkel megerősített szabolcsi tűzoltók azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az érintett településeken az áramszolgáltatást és az ivóvízellátást.
   
Az óriási vihar fákat csavart ki és utakat zárt el, számos településen tönkretette az elektromos hálózatot, háztetőket sodort el. Balkányban, Szakolyban, Nyírbátorban és Geszteréden a legsúlyosabb a helyzet.

Forrás: Privátbankár.hu

Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója
2010 június 22.
Kategória:
Vételár biztosítás

Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója

Egy lopás vagy totálkár minden esetben jelentősen megterheli a családi kasszát. Jó tudni, hogy a biztosítás - legyen az kötelező vagy casco - csak az autó aktuális káridőponti forgalmi értékét téríti meg. Ezért aztán a kis kezdőrészlettel, hitelbe vásárolt autók utáni kártérítés az első néhány évben nem fedezi még a fennálló hiteltartozást sem. Vagyis az ügyfélnek akkor is törlesztenie kell, amikor már nincs is meg az autója. Hacsak nem köt vételár-biztosítást.

Az elmúlt másfél évben, vagyis a válság időszakában becslések szerint mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó vált totálkárossá. A probléma tehát igencsak széles kört érint, még ha kevés szó esik is róla. Pedig a megoldás pár éve már itthon is elérhető.

„A vételár-biztosítás egy olyan kiegészítő biztosítás, ami a casco mellett lehetővé teszi az autósnak, hogy a kártérítés összegéből új autót vásárolhasson. Megtéríti ugyanis a káridőpontban számított érték és az eredeti vételár különbözetét. Finanszírozott autó esetén pedig lehetővé teszi, hogy az autós azonnal kifizethesse fennálló tartozását, vagy azonos tehervállalás mellett új autót vásárolhasson." - mondja Zsoldos Miklós, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hogy néz ez ki számokban?

Egy 5,7 millió forintért vásárolt, finanszírozott, jelenleg kétéves személygépkocsit egy figyelmetlen autós totálkárosra töri. A károkozó kötelező biztosítása a piaci érték alapján 3,6 millió forintot térít a vétlen autósnak, miközben neki a finanszírozó felé az adott időpontban 3,8 millió forint a tartozása. Ekkor - vételár-biztosítás híján - a vétlen autósnak még 200 ezer forintot kell kifizetnie, miközben autója sem marad. A GAP néven is ismert vételár-biztosítás azonban a 3,6 millió forintos kártérítést 2,1 millió forinttal kiegészíti, vagyis a teljes tartozás kifizetése után lehetőséget teremt egy újabb finanszírozott autó megvásárlására is. Mindezért az autós havi néhány ezer forint pluszt fizet a vásárlástól számított 60 napon belül megkötött vételár-biztosításra - igaz, jellemzően egy összegben.

Felfutás előtt a GAP?

Bár hazánkban a GAP még kevésbé ismert, Nyugat-Európa egyes országaiban az autótulajdonosok közel 40 százaléka már rendelkezik ezzel a kiegészítő biztosítási formával. Ugyanakkor az elmúlt időszak folyamatos hitelbedőlései a finanszírozó társaságokat is érdekeltté tehetik, hogy javasolják ügyfeleik számára a vételár-biztosítás megkötését, hiszen közös érdek az adósok fizetőképességének megőrzése.

Forrás: Piacesprofit.hu

 

Cégautós vakáció: mire figyeljünk?
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Cégautós vakáció: mire figyeljünk?

Különösen külföldi út esetén érdemes előre meggyőződni arról, mire terjed ki a céges autó biztosítása, illetve a kocsi tartozékai, engedélyei rendben vannak-e - hívja fel a figyelmet a KBC Autolease.

Megkezdődött a nyári szabadságok időszaka, sokan pedig nyaralásuk alatt is a céges autót használják. A vállalkozások cégautókra vonatkozó szabályozása határozza meg, lehetséges-e, és ha igen, milyen mértékben magáncélokra is igénybe venni a vállalati gépkocsikat – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A képet tovább árnyalja, hogy van, ahol a belföldi utat igen, de a határátlépést már nem engedélyezik a munkatársaknak. A flottakezelők – akik lízingkonstrukció esetén a gépjármű tulajdonosai – külföldre utazáshoz kiviteli engedélyt adnak ki az autóhoz. A schengeni határok létrejötte óta ugyan kisebb a jelentősége ennek az engedélynek, de vannak olyan európai országok, ahol a határátlépéskor szigorúan ellenőrzik a meglétét. Közúti ellenőrzés során pedig bárhol kérhetik az igazolást arról, hogy a vezető jogosult használni az autót. Érdemes indulás előtt áttekinteni azt is, miről szól a használati engedély. Vezető beosztású munkatársak esetén az autópark-kezelők igény szerint már az autó átadásakor kiadnak egy meghatalmazást, ami a házastárs részére is lehetővé teszi a gépjármű használatát - jelzik.

Az üzemanyagkártyák többnyire országhatáron belül érvényesek, a flottakezelők az autókat a magyarországi előírásoknak megfelelő tartozékokkal adják át a cégeknek. A külföldre utazó munkatársnak kell arról gondoskodniuk, hogy az adott ország egyedi előírásainak megfelelően készítsék fel az autót az útra. A kézi poroltó például hazánkban nem kötelező tartozék, egyes európai országokban viszont ezt is kérik az autósoktól - hívják fel rá a figyelmet.

Céges flották esetén a biztosításokat rendszerint az autópark-kezelők kötik meg, az autóvezetőknek azonban ajánlatos tájékozódni a biztosítási és az assistance szolgáltatások részletes feltételeiről: baleset esetén mire kell figyelni, milyen segítséget vehetnek igénybe, számíthatunk-e például csereautóra. Európában az ún. rendszámegyezményhez csatlakozott országokban – az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein – a zöldkártya bemutatása nem szükséges, a rendszám és az országjelzés is  igazolja a felelősségbiztosítás meglétét.  Ha más ország az úti cél, a cégek a flottakezelőtől vagy a biztosítótársaságtól kérhetik a zöldkártya kiállítását.

Forrás: Privátbankár.hu

 

 

Katasztrófabiztosítási rendszer segíthetné a károsultakat
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Katasztrófabiztosítási rendszer segíthetné a károsultakat

Katasztrófavédelmi biztosítási rendszer bevezetését kezdeményezi a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége. A szervezet javaslata szerint nem csak az ártérben építkezők fizetnének, hanem mindenki. Így baj esetén ebből az alapból fizetnének a károsultaknak.

Európában többféle katasztrófabiztosítási módszer létezik. Ezek nagy része megelőzési alapon működik. A nálunk jelenleg alkalmazott rendszerben viszont a katasztrófahelyzet után nyúl a zsebébe a kormány, illetve az önkormányzat, és megpróbálja kiegyenlíteni a keletkezett károkat - mondta el a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke.

Utóbbit igazságtalannak tartja Püski András. Szerinte sokkal igazságosabb lenne egy olyan társadalmi összefogáson alapuló katasztrófabiztosítási rendszer, amely biztosítja a veszélyeztetettek túlélését.

Az elnök példaként  felhívta a figyelmet a Romániában bevezetett kötelező lakásbiztosításra, amely nem teljes körű, hanem csupán néhány elemi csapásra érvényes, viszont mindenkinek kötelező. Díja pedig havi három-négyszáz forintnyi; ez minimális kártérítést szavatol.

A  szövetség dolgozik egy olyan javaslaton, amely hazánkban is hosszú távú megoldást jelenthet a kataszrófakárok elhárítására, de a lehető legkisebb konfliktussal jár - jelentette ki Püski András.

Forrás: Inforadio.hu
Nem lesz kötelező a márkaszerviz
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Nem lesz kötelező a márkaszerviz

A jövőben az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását.

Új autóipari versenypolitikai szabályozásról döntött csütörtökön az Európai Bizottság, ezek alapján a jövőben például az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását. Ez utóbbi alól kivételt képeznek azonban azok a karbantartási műveletek, amelyek az anyacég által fedezett garanciák feltételei.
   
A szabályok elsősorban arról rendelkeznek, hogy a független karbantartó- és szerelőműhelyek, illetve alkatrész-kereskedők könnyebben hozzájussanak a szükséges gyári műszaki információkhoz, valamint jobb hozzáférésük legyen a márkapiacokhoz.
   
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi felelőse brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új szabályok elsősorban a fogyasztóknak kedveznek, mert jelentős kiadásmegtakarítást eredményezhetnek. Szerinte javítja a döntés az uniós cégek nemzetközi versenyhelyzetét is, például a kelet- és dél-ázsiai feltörekvő piacokkal szemben.
   
Sajtótájékoztatóján a spanyol biztos hangoztatta, hogy miközben a legtöbb fogyasztónak a lakását leszámítva az autó a legnagyobb értékű tulajdona, megállapításuk szerint nem túlságosan erős a verseny a javítás, karbantartás és alkatrészek kereskedelmének területén. Az elmúlt években ráadásul a javítás és átvizsgálás költségei emelkedtek is, jóllehet az autóárak nem nőttek - ezek a költségek átlagosan az autóval kapcsolatos teljes kiadások 40 százalékára rúgnak. Az új szabályok egyik célja, hogy a gyártóktól független műhelyek bevonásával növeljék a versenyt a piacon.

Szintén rendelkezett a bizottság arról, hogy megszünteti a versenyszabályok alóli, úgynevezett csoportos mentességet olyan gyártók esetében is, amelyek piaci részesedése az alkatrész- és a szervizpiacon túllépi a 30 százalékot.

Az új intézkedések már a jövő héten életbe lépnek, de a bizottság úgy döntött, hogy az érintetteknek hároméves átmeneti időt biztosít, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott szabályozáshoz.

Forrás: Privátbankár.hu

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok
2010 június 22.
Kategória:
Általános

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok

A levonulóban lévő árvíz az önkormányzati vagyonban is százmilliós károkat okozott. A vihar, felhőszakadás és árvíz gyakorlatilag minden piaci szereplő alaptermékeiben is megtalálható kockázat, így szinte minden vagyonbiztosítási termék fedezi ezeket a kockázatokat - írja a Napi Gazdaság.

Nincs pontos összegzés arra, hogy a közösségi intézmények, például a polgármesteri hivatalok vagy az iskolák mekkora százalékát biztosítják a helyhatóságok. Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója szerint kevés önkormányzat rendelkezik biztosítási védelemmel, Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője viszont úgy véli, 70-75%-ra becsülhető a biztosított önkormányzatok, vidéki közintézmények aránya, és az igény évről évre növekszik. A szakember szerint jellemzően a helyi önkormányzatok kötnek biztosítást, a polgármesteri hivatalon kívül a kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő egyéb intézményekre is (óvoda, orvosi rendelő, gimnázium vagy akár ravatalozó).

Ebben a szférában is előfordulnak a bankok által előírt, hitelfedezetként kötött vagyonbiztosítások, sőt több kistérségben az önkormányzatok összeállnak és alkuszokon keresztül közösen vásárolnak biztosítási fedezetet, ezáltal komoly díjengedményt tudnak elérni - mondta el Kaszab Attila, K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője. Lázár István, a Groupama Garancia vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási főosztályvezetője úgy véli, a biztosítottság arányában nincs látványos különbség az árvíz sújtotta és az egyéb területek között.

Egyes hírek szerint ahol van biztosítás, sok helyen ott is inkább csak jelképes a védelem, gyakran a könyv szerinti értékre biztosították az épületeket. Kaszab Attila szerint ez már a múlté, ma inkább valós értéken vagy új értéken kötik a biztosításokat, Lázár István pedig úgy véli, ez akkor áll fenn leginkább, ha a szerződés már többéves, ilyenkor valószínűbb, hogy alulbiztosítottak a vagyontárgyak.

Cserkuti Nándor szerint 3-5 éve még valóban általános tendencia volt a könyv szerinti nettó értéken kötött biztosítás, ami az infláció miatti értékkövetés helyett az értékcsökkenési leírással csökkentett összegen határozta meg egy-egy biztosított ingatlan vagy vagyontárgy értékét (biztosítási összegét). A korábbi évekre jellemző volt az önkormányzati szektorban az alulbiztosítottság, hiszen a települések jó részénél az alacsonyabb biztosítási összegek alacsonyabb díjat jelentettek, ami a szerződés megkötésekor még ma is fontos szempont.

Az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője az elmúlt évek változó tendenciáinak tudja be, hogy már "csak" 30-40%-ra becsülhető az önkormányzati szektor alulbiztosítottsága. Piaci szakértők szerint az előrelépést hátráltatja az is, hogy a kormányzat szereplői a mostani árvíz kapcsán is kilátásba helyezték: teljes mértékben átvállalják az intézményekben keletkezett károkat.

Alulbiztosításnak nevezzük, amikor a biztosított ingatlan újraépítési értéke nagyobb a biztosítási szerződésben meghatározott összegnél. Ebben az esetben egy esetleges kárra a biztosító csak arányos kártérítést alkalmazhat.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon

A Groupama Garancia Biztosító havi 70 illetve 90 ezer forintos, szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítással lépett piacra - közölte a biztosító az MTI-vel, ezzel újra két társaság kínál ilyen terméket.
 
A magyar piacon sok biztosító vállalja, hogy a hitelhez kötött életbiztosítást kiegészíti olyan modullal, amely megkötésével munkanélküliség esetén néhány hónapig a biztosító fizeti a banknak a törlesztő részletet. Más biztosítók önállóan is kötnek olyan munkanélküliség biztosítást, amelyben átvállalják a hitel törlesztő részletének fizetését.

Szabadon felhasználható - bármire elkölthető - szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást a biztositas.hu internetes alkusz kezdett értékesíteni két évvel ezelőtt. Ennek a kockázatát az ACE European Group vállalta, de egy év után a kockázatvállaló kiszállt a további üzletből, így csak a régi biztosítások élnek tovább. Itt a 80-90 ezer forintos szolgáltatás volt a jellemző, mivel ennek a havi díja alatta maradt 3 ezer forintnak. Az értékesítés 10 ezer eladott biztosítás után szűnt meg.

A következő piacra lépő az April CEE Development Kft. volt. Ez a cég is szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást kínált, és kínál, ennek a kockázatát az AXA vállalta. Francois Maresquier vezérigazgató korábban elmondta az MTI-nek, hogy 10-20 ezres értékesítésre számít. E célból bevonta az értékesítésbe az internetes alkuszokat, így a biztositas.hu is ezt a terméket árusítja ma már.

A CLB pedig közleményben tudatta, hogy a szerződők a 6, illetve a 9 hónapra választható szolgáltatás közül a hosszabb idejűt keresik. A leggyakrabban választott 100 ezer forintos szolgáltatás egyúttal azt jelenti, hogy nem a minimálbéres, hanem a jobban kereső réteg köt ilyen biztosítást, hiszen a szolgáltatás nem lehet több mint a nettó jövedelem 70 százaléka. A másik gyakorlati tapasztalat, hogy 10 munkavállalóból 7-8 tud megfelelni a biztosítási feltételeknek.

A Groupama Garancia magasabb, havi 90 ezer forintos szolgáltatású munkanélküliségi biztosításának a havi díja nem éri el a 4 ezer forintot.

 
 
Tetőzik a magyar munkanélküliség
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Tetőzik a magyar munkanélküliség

A munkanélküliség 11,8 százalékon tetőzött, a foglalkoztatottak száma viszont 14 ezerrel nőtt az utóbbi három hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az elemzők szerint az adatokat óvatosan kell kezelni.

Ezer fővel, 496,8 ezerre csökkent a munkanélküliek száma a februártól április végéig tartó időszakban az 15 és 74 év közötti munkaképes lakosság körében. A foglalkoztatottaké eközben 13,9 ezerrel, 3 millió 731 ezer főre gyarapodott. Mindez azt jelenti, hogy a január-márciusi 11,80 százalékos munkanélküliségi ráta 11,75-re csökkent, a 15–64 éves korosztályban pedig 11,89-ről 11,83 százalékra módosult.

Kétségtelen, hogy az egy évvel korábbi adatoknál minden téren rosszabbak a maiak. A mostani tárgyidőszakban a 15-64 éves korosztály 62 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, míg egy éve arányuk 61,2 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma ebben a korcsoportban 34 ezerrel, a munkanélkülieké pedig 85 ezerrel volt kevesebb, mint 2009 áprilisának végén. A korcsoport foglalkoztatási rátája 54,7 százalék volt, 0,4 százalékponttal kisebb, mint a tavalyi ugyanezen időszaki érték.

A munkanélküliség legerősebben a fiatalokat sújtja: a 15-24 éves korosztályban 27,6 százalékos az állástalanok aránya, ami egy év alatt 2,5 százalékponttal romlott. Az álláskeresés időszaka is megnyúlt, az elhelyezkedéshez átlagosan egy héttel többre, azaz 16,9 hónapra van szükség. Az egy évnél is hosszabb ideje állást keresők tábora 230 ezer fős.

Az adatokat Szollár Domokos kormányszóvivő búcsútájékoztatóján figyelemre méltónak nevezte, különösen európai összevetésben. A válságkezelő Bajnaikormány az Út a munkához program keretében százezer ember foglalkoztatásához járult hozzá, igaz, a válság eközben más területeken csaknem ugyanennyi munkahely megszüntetését követelte - tette hozzá. Szerinte a növekedés alapjainak lerakása eredményes volt, s erre építkezhet az új kormány.

Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint viszont hamisak azok a kormányzati megnyilatkozások, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország elindult kifelé a gödörből. Ő a munkanélküliségi adatokból azt olvassa ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendkívül mély válságban van. A szóvivő másfél hónapja a nyilvántartás hiányosságaira hivatkozva 16-17 százalékos valós munkanélküliségről beszélt. Az elemzők szakmai oldalról közelítik meg az adatokat, amelyek szerintük kétségtelenül kedvezőek, ám a messzemenő következtetések levonására egyelőre nem alkalmasak, ahhoz még egy-két hónap munkaerő-piaci fejleményeinek ismeretére is szükség lesz. Utóbbi álláspontra helyezkedtek az MKB Bank elemzői, akik 2010 végére egy kedvező forgatókönyv, fellendülés estén 11,4 százalékra sülylyedő munkanélküliséget vetítenek előre, míg „nyögvenyelős” világgazdasági növekedés esetén akár 12,4 százalékig is felfuthat a ráta. Kondrát Zsolt vezető elemző úgy véli, az igazi fordulat még nem érkezett el a munkaerőpiacon, noha kétségtelen, hogy a bejelentett beruházások növekvő száma ebbe az irányba mutat.

Suppan Gergely szerint pozitív a foglalkoztatottak számának emelkedése, amit a Takarékbank Zrt. elemzője egyrészt a szezonális munkák beindulásával, másrészt az exportra termelő cégeknél megnőtt munkaerőigénnyel magyaráz. A foglalkoztatottak száma tovább nőhet a következő hónapokban, sőt, az év második felében tovább stabilizálódhat a munkaerőpiac annak kapcsán, hogy a magyar gazdaság "magára találásával" párhuzamosan a belső piacra termelő cégek sem bocsátanak már el - idézi az MTI az elemzőt, aki szerint júliusig 10,6-10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.

Forrás: Nol.hu

Tanulságos balesetek: nem mindegy, kié a felelősség!
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Tanulságos balesetek: nem mindegy, kié a felelősség!

Itt a nagy utazások szezonja, ám ha az embert külföldön autóbaleset éri, nem könnyű a maga igazát érvényesítenie. A biztosítási szaktanácsadónak azért van néhány segítő tippje.

Mi magyarok gyakran utazunk külföldre saját autónkkal, érthető módon elsősorban nyáron. Nem árt tudni azonban, hogy külföldön, de különösen a kelet-európai országokban egy esetleges baleseti helyszínelésnél gyakoriak a nyelvi nehézségek, ezért Vinkelman István igazságügyi gépjármű-szakértő azt tanácsolja, ha nem értünk valamit a külföldi rendőrök által felvett jegyzőkönyvben, akkor ne írjuk azt alá, ragaszkodjunk tolmács előkerítéséhez. Mint ugyanis a szakember közel három évtizedes tapasztalata mutatja, előfordul például, hogy a pórul járt autós az általa aláírt jegyzőkönyvvel a kezében hazaérkezik, és megpróbálja kárát rendezni, ám csak ekkor derül ki, hogy bizony a jegyzőkönyv szerint ő volt a balesetben a vétkes fél, így a kötelező gépjármű-biztosításból nem tudja kocsiját megjavíttatni.

- Nem kételkedek a külföldi rendőrök jóhiszeműségében, de olyan eset is előfordult, amikor a két autó haladási irányát a jegyzőkönyvben felcserélték! Így pedig már nem sok remény van a kár rendezésére - hívja fel a figyelmet a tizenhat évvel ezelőtt alapított Biztosítási Ügyintéző és Szaktanácsadó Iroda  (BÜSZI) vezetője, aki szerint a másik fontos dolog, hogy valamilyen igazolást, például a nemzetközi biztosítási zöldkártyát és a vétkességet elismerő nyilatkozatot kérjük el a másik autó tulajdonosától, mert ez nagyban megkönnyíti az ügyintézést, hiszen a jog szerint nekünk kell majd bizonyítani a felelősséget. 

- Egy, országhatáron kívüli baleset után a legnehezebb azt eldönteni, szállíttassa-e haza az autót a tulajdonos, vagy bízza inkább annak megjavítását egy helyi műhelyre, esetleg erősen totálkárosnak tűnő kocsi esetén engedje, hogy a maradványt bezúzzák külföldön. Az igazságügyi kárszakértő  szerint ilyenkor érdemes "telefonos segítséget" kérni, azaz egy hazai szakértőt felhívni. Ő maga például a tanácsadást ingyen végzi, azaz ha valaki átküldi neki telefonon a roncsról készült képet, segíteni tud a legjobb döntést meghozni. Ilyenkor ugyanis mérlegelni kell, különösen az idősebb jármű  esetében, hogy annak értéke fedezi-e a javítás költségeit, mert előfordulhat, hogy a külföldi javítás jelentősen többe kerül, mint amennyi az autó értéke alapján még gazdaságosnak tekinthető, és a biztosító nem fogja a javítási költséget kifizetni. Az is előfordulhat, hogy nem a teljes javítás összegét térítik, mivel az új alkatrészek beépítésével a kocsi felértékelődik, amit a törvényi káron gazdagodásra hivatkozva a biztosítók levonnak javítási összegből.  Fontos tudni, hogy ha el is ismeri a másik fél a felelősséget  - és ez már a belföldön történt balesetekre is vonatkozik -,  az még nem jelenti azt, hogy a biztosító szintén így dönt. Elképzelhető, hogy a felelősséget például ötven-ötven százalékban állapítja meg, azaz így kevesebbet hajlandó fizetni a pórul járt autósnak. Vinkelman István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta,  ilyen esetekben lehetőség van kikérni a rendőrségi jegyzőkönyvet. Nem egy esetben sikerült is  bebizonyítani, hogy a baleset nem pontosan úgy történt, mint azt a rendőrség a helyszíni nyomokból vélelmezte, így a felelősség arányai is módosíthatóak, ami pedig egy kár kifizetésénél bizony nem jön rosszul. Persze lehetőség van arra -  és ez a gyakoribb  -, hogy  a kárrendezés szempontjából fontos felelősség kérdését a büntetőeljáráson kívül tisztázzuk.

És persze azt sem árt tudni, hogy amikor utasként ülünk autóban, és balesetet  szenvedünk, minden esetben biztosítva vagyunk, még ha a mi sofőrünk is a vétkes: ilyenkor a saját gépjármű-felelősségbiztosítója köteles az utas kára, sérülése miatt fizetni. Az utasok kára akkor is térül, ha a károkozónak nincs biztosítása, ilyenkor a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége)  rendezi a kárt.

Forrás: FMH.hu

Oldalak