2016.01.07

A gépjárműimportőrök az idén lassuló, de stabil piaci növekedésre számítanak - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.


Elmondta, úgy látják, hogy az idén folytatódnak a flottacserék, egyre inkább visszatérnek a magánvásárlók, és a piaci bővülést vetíti előre az is, hogy az ezer főre vetített járműsűrűség, illetve regisztráció alacsonyabb Magyarországon az uniós átlagnál.

Számításuk szerint az idén a személygépjárművek behozatala 4 százalékkal, a nagy haszongépjárműveké 3 százalékkal, a motoroké 5 százalékkal, a buszoké 10 százalékkal növekedhet az előző évihez képest, a tehergépjárművek importja változatlan maradhat.

Dér Péter, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a 3,5 tonna feletti nagy haszongépjárművek, illetve a buszok behozatala tavaly közelítette a válság előtti szintet. Tavaly 5706 új 3,5 tonna feletti haszongépjárművet hoztak be az országba, ennek 92,24 százalék 16 tonna feletti volt. Kifejtette, az idén a piac stabilitására számítanak, és továbbra is a 16 tonna feletti haszongépjárművek dominálnak majd. A fizetési konstrukciókban egyre inkább terjed az eximbankos megoldás, ugyanakkor a gépjárművezetői hiány akadálya lehet a cégek járműbeszerzésének - tette hozzá.

Dér Péter kitért arra, hogy tavaly 546 új autóbuszt hoztak be, szemben a 2014. évi 467-tel. Az autóbusz-piac növekedését vetíti előre, hogy 2016 december 31-én lejár a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződése, és a tenderezés a járműállomány alakulására kedvezően hathat. A Volán-társaságok autóbuszainak átlagéletkora 12 év, a BKK-nál ez 18-20 év között van - mondta.

Ihász János, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy 2015-ben 2089 új motort értékesítettek, 14 százalékkal többet mint a megelőző évben, és még mindig jelentős arányt képvisel a használt motorok behozatala, amely tavaly 6161 volt.

Az egyesület szeretné elérni, hogy a 125 köbcentis motorok jogosítványszerzését tovább könnyítsék, ezt a baleseti statisztikák alakulása is alátámasztaná, a motorok regisztrációs adóját mérsékeljék, mert jelenleg több, mint a személyautóké, és továbbra is szükségesnek tartják az 50 köbcentis motorok nyilvántartásának bevezetését, amelyre megoldás lehetne a biztosítók által kibocsátott rendszámtábla - mutatott rá Ihász János.
Erdélyi Péter elmondta, hogy a személyautók és kis haszonjárművek importjának piaca bővült az elmúlt évben 187 ezer személygépkocsit hoztak be Magyarországra, ebből 77 ezer volt új, és ez megegyezik az 1999-es szinttel. A kis haszongépjárművek behozatala 2015-ben 17 500 volt, szemben a 2014. 16 ezerrel.

Az elnök úgy vélte, fiatalabb és modernebb használt személyautókat kellene importálni, hiszen az autók átlagéletkora most 12 év.
Erdélyi Péter az egyesület munkájával kapcsolatban kiemelte, az autós nagykoalícióval közösen továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztuljon az ágazat, a jogszabályok a legális kereskedők érdekében szülessenek.

Az egyesület elnöke úgy értékelte, hogy 2015-ben az érdekképviseleti munkában előbbre léptek, szorgalmazásukra jelentősen csökkent az adminisztráció a termékdíj átalány bevezetésével, eltörölték a teherautóknál az átírási illetéket, előnyösebb lett a környezetkímélő autók üzemeltetése, bevezették a zöldrendszámot.

Továbbra is szorgalmazzák a kilowatt-adó alakulásában a járművek életkorának figyelembe vételét, a kilométer-óra nyilvánítatásának gyakoribb hivatalos rögzítését, a minősített szervizek nagyobb térnyerését, az autóalkatrészek beépítésének szigorítását, illetve szeretnék elérni, hogy a megsemmisítésre leadott autók után kupon járjon, és ezt számítsák be az új autók vásárlásánál - ismertette Erdélyi Péter.

(Forrás:MTI)

Biztosítás fajta: 

  • Assistance
  • Gépjármű biztosítás
  • Motor biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban
2022 szeptember 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban

Mi befolyásolja a benzines és a dízelautókhoz képest a villanyosok biztosításait? Végigvesszük a törések gyakoriságától az átlagos kárösszegig a lehetséges válaszokat. Az idősebb Teslák cascója alapból problémás lehet.

Fittyet hányva az új személyautók rendelési nehézségeire és a használtak összezsugorodó külföldi kínálatára, az elektromosok forgalomba állítása látványosan növekszik. A vadonatújak vásárlása és több évesek szürkeimportja is meghaladta az esztendő első felében a tavalyi év hasonló időszakának számait.

A részben még féken tartott üzemanyagár körüli félelmek és az ellátás akadozása sokakat fordít a villanyosok felé, akik közül a bölcsebbek azért elvégeznek néhány számítást, hogy kiderüljön: az általuk évente megtett kilométer mennyisége mellett vajon mennyi idő alatt térül meg az elektromos autó nem is olyan kicsi felára. Kevesebben veszik be az Excelbe a biztosítási díjakat, három nagy biztosítót kérdeztünk meg róla, hogy itt mi a helyzet.

Miben különböznek a biztosítások?

Ugyan az elektromos személyautók újkori ára jellemzően magasabb, a használtak átlagéletkora pedig alacsonyabb, vagyis a kötelező felelősségbiztosításukat (kgfb) alapból magasabbnak gondoljuk a belső égésű motorral meghajtottakhoz képest, ennél a biztosításfajtánál semmilyen speciális különbség nincs a szolgáltatások között. Vagyis ugyanúgy a jármű jellemzői és a tulajdonos körülményei a meghatározóak, ahogy a benzineseknél és a dízeleknél, állítják a biztosítók.

Más a helyzet a cascónál, ami azért is fontos, mert a Magyarországon futó elektromos autóknál magasabb az így is biztosított járművek aránya a hagyományos személyautókéhoz képest, itt vannak különbségek. “A cascónál meg kell vizsgálni, hogy a szabályzat kiterjed-e a jellemzően elektromos járművekben keletkező eseményekre, pl. ilyenek a túlfeszültség okozta károk, a villámcsapás másodlagos hatása töltés közben, a töltőkábellopás, a csatlakozók rongálódása stb.” – sorolja a Vezessnek Cserkuti Nándor, az Aegon kárrendezési és szolgáltatási igazgatója.

Használt villanyautó vásárlása esetén a legelső lépés ne is ez legyen, hanem a konkrét jármű hazai biztosítási hátterérének lecsekkolása, ugyanis a régebbi Tesla Model S-től a várhatóan egyre terjedő kínai villanyosokig számos személyautónál alapprobléma merülhet fel. “Érdemes arra figyelni, hogy casco biztosítást jellemzően azokra a típusokra lehetséges kötni, melyet forgalmaztak Magyarországon, ezért a különleges, régebbi elektromos típusokra (pl. Tesla S modell) jellemzően nem ajánlanak a biztosítók fedezetet” – állítja a Groupama.

Mi befolyásolja az éves díjak összegét?

Alkatrészárak, a szervizek villanyautós rezsióradíja, az átlagkár összege…, vegyük sorra ezeket! A K&H Biztosító szerint “az elektromos autók esetén a rezsióradíj valóban magasabb az azonos kategóriájú járművekhez viszonyítva, de az alkatrészárak jellemzően nem magasabbak egy adott típuson belül.” Vagyis a 15 milliós benzineshez, a 15 milliós dízelhez és a 15 milliós elektromoshoz nagyjából ugyanannyiba kerülnek a lámpák és a karosszéria különböző elemei. Ráadásul hajtáslánctól függetlenül minden személyautón ezek sérülnek meg a leggyakrabban.

Rögtön felmerül azonban a villanyosok legdrágább alkotóelemének számító akkumulátorcsomag esetleges sérülése, amely minden ilyen jármű tulajdonosának első számú félelme egy-egy kisebb-nagyobb koccanás alkalmával. A K&H tapasztalatai szerint “az akkumulátorcsomagok javítása vagy cseréje jellemzően nem jelentkezik a töréskárok javításánál”.

Ennek egyszerű oka van. A személyautóknak leggyakrabban a padlójába, komoly oldalvédelemmel ellátva szerelik be az akkumulátorpakkokat, amelyek sérülése esetén jellemzően már olyan mértékű a baleset során keletkezett kár, hogy nem gazdaságos a javítás.

Visszatérve az akksik feletti “maradék” autóra, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új és a páréves elektromos személyautók extrái jellemzően a magasabban felszelelt hagyományos autók szintjén vannak. Gyakran LED-es lámpákkal és speciális (esőérzékelős, fűtött) szélvédővel szerelik őket, ütközőik tele vannak radarokkal, kamerákkal. “Döntően ezeknek a hagyományos hajtású autókban is meglévő alkatrészeknek az árszintje határozza meg az elektromos autókra kifizetett javítási költségek nagyságát” – mondja Cserkuti Nándor Aegon-igazgató.

Mennyi az átlagos kárösszeg?

Az Aegonnál átlagosan 600 ezer forint körül mozog, a másik két megkérdezett biztosító nem írt konkrét összeget a kérdésünkre. Abban is különbség van köztük, hogy tapasztalataik szerint van-e érdemi különbség a hagyományos, benzines vagy dízelmotorral szerelt személyautókhoz képest az átlagkár mértékében.

Nem tapasztalható számottevő különbség az átlagkárban, mondja saját portfóliójára a K&H. Az Aegon szerint a javítási összegek megfelelnek a magasabb felszereltségű benzines és dízelhajtású járművek javítási költségeinek.

“Az átlagos károk az elektromos modellek esetén a casco biztosítások szempontjából jelentősen magasabbak lehetnek. De érdemes figyelembe venni, hogy az átlagos károk gyártmányonként és típusonként eltérőek, valamint az elektromos modellek esetén a használat jellegéből kifolyólag a károk gyakorisága is eltérő” – ezt már a Groupama válaszolta, ami újabb kérdéseket vet fel.

Több vagy kevesebb a törés? Gyakrabban állapítanak meg pl. gazdasági totálkárt az elektromos autóknál?
Egyértelmű igennel felelt a járműtörések számában megmutatkozó esetleges különbségekre a Groupama. “Igen, eltérő a hagyományos és az elektromos járművek kárgyakorisága. Az elektromos autók jellemzően a használat alapján gyakrabban szenvednek kárt mint a hagyományos meghajtású járművek, kiemelten a benzines járművek. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen eltérés van a két meghajtás között olyankor, amikor álló helyzetből indulnak a járművek. Sok koccanásos baleset történik ilyenkor normál hajtás esetében is.”

Ezzel szemben a K&H azt állítja, ügyfeleik körében számottevő eltérés nem tapasztalható, míg az Aegon itt passzol: nem rendelkeznek statisztikai szempontból kellő mennyiségűnek mondható adattal.

A gazdasági totálkárt könnyen előidéző akkumulátorcsomagok erős védettség miatti ritka sérüléseiről már írtunk, ezért az Aegon szerint a villanyautó-állományban nem gyakoribb a totálkár, mint a hagyományosaknál. Ha a négymillió személyautó egészét nézzük, akkor viszont a Gorupama szerint ez egyre sűrűbben fordul elő.

“Sajnos az elmúlt időszakban a járműjavítási költségek jelentősen növekedtek, így alapvetően megállapítható, hogy növekedett a totálkár eshetősége.” Minden hajtáslánc esetén.

Nézzük meg azonos modelleknél, de eltérő motorokkal a konkrét biztosítási díjakat!

Szerencsére egyre több modellből van a benzines és/vagy a dízel mellett elektromos változat is, az Aegon segítségével most meglehetősen szemléletes különbségeket mutatunk egy-egy új és használt személyautó benzines és villanyos modelljeinek a casco-díjai között, három különféle magyarországi települést feltételezve lakhelyként ugyanannak a tulajdonosnak.

Elsőként nézzük meg a képzeletbeli, 32 éves tulajdonos esetén gyermekkedvezménnyel, 10 százalékos, legalább 120 ezer forintos önrésszel egy új, Fiat 500 1.0 BSG Dolce Vita éves díjait:
– budapesti lakhelynél 160 200 forint/év,
– váci szerződő esetén 132 200 forint/év,
– nyíregyházi ügyfélnél 108 873 forint/év.

Ugyanez a képzeletbeli tulajdonos ugyanezekkel a paraméterekkel, ám immár egy új, de elektromos Fiat 500e RED 42kWh esetén ennyit fizet:
– budapestiként 367 056 forint/év,
– váci lakcímmel 302 910 forint/év,
– nyíregyháziként 249 456 forint/év.

Használt villanyautónál a jármű értékéhez képest még ennél is nagyobb különbségről írt az Aegon a Vezessnek.

Egy 2017-es évjáratú, vagyis ötéves Volkswagen Golf VII 1,2 TSI éves díja Trendline felszereltséggel ugyanennél a 32 éves, gyermekes és budapesti tulajdonosnál 138 700 forint.

Ezzel szemben ugyanő a szintén 2017-es évjáratú, ámde villanyos VW e-Golfra már 318 732 forintot kell hogy fizessen évente. Ha nem is lenne árrobbanás a magyarországi elektromos áramnál, ez akkor is igen komoly többletköltség hónapra lebontva a – most még – csak 480 forintos benzinhez képest.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Vihar: a lakók fizetnek a leomlott tető okozta kárért, ha nincs biztosítás
2022 szeptember 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vihar: a lakók fizetnek a leomlott tető okozta kárért, ha nincs biztosítás

Sokba kerülhet egy vihar a társasházak minden egyes tulajdonosának, de még az utóbbi időben egyre gyakoribb személyi sérülés anyagi következményeit is nekik kell viselni, ha nincs az épületre felelősségbiztosítás – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Itt az ideje, hogy a társasházi közös képviselők gondosan átnézzék, van-e biztosítás és az minden szempontból megfelelő-e az általuk képviselt épületre.

Biztosítás híján ugyanis még a viharban elszabadult tetődarabok, lezuhanó stukkók, kémények, vakolatok és egyéb házrészek okozta anyagi károkért, de még a járókelők esetleges sérüléséért is a házban lévő ingatlanok – lakások, irodák, üzletek, stb. – tulajdonosai személyesen felelnek – mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója, miután a szeptember 15-i – viharban egy lezuhant tető darab súlyosan megsebesített egy járókelőt a fővárosban.

Az egyre hevesebb viharok és a szélsőséges időjárás idején felelőtlenség biztosítás nélkül élni. Látszólag „hiába” fizeti valaki évtizedekig a díjat, ám, amikor leég a ház, a tomboló szélben elszáll a tető, leomlik egy épület vagy éppen „csak” a fa dől a házra és nincs biztosítás, az valódi tragédia. Sajnos, egyre több ilyen esetről hallani – mondta a szakértő.

A régi, felújításra szoruló nagy bérházak kiemelten veszélyeztetettek. A szélsőséges időjárás ugyanis ezeket különösen megviseli, mert az egyébként is megrongálódott tetőszerkezet a kánikulában még jobban kiszárad, s az első nagy viharban elszabadulnak kisebb, nagyobb darabok. Az ilyen házban élők ne elégedjenek meg azzal, hogy a házra 20 évvel ezelőtt – vagy még régebben – gondosan megkötötték a biztosítást, s azóta is fizetik a közös költségben. Meg kell nézni, mire elég az ma, mert a biztosító csak a régi szerződésben foglalt, úgynevezett „kár-kori értékre” fog kártérítést számolni.

Milliókat lehet elbukni egy régi biztosítással – figyelmeztet a szakértő. Ráadásul, ha nincs a háznak megfelelő – vagy egyáltalán semmilyen – felelősségbiztosítása, minden egyes kár a lakókat terheli, személyesen nekik kell fizetniük a mások tulajdonában – például az utcán parkoló járművekben – esett kárért is.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban lakásra vagy családi házára is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Drasztikus díjemelés várható a biztosításoknál
2022 szeptember 13.
Kategória:
Általános

Drasztikus díjemelés várható a biztosításoknál

Veszteségessé vált a nem életbiztosítási szektor a második negyedévre. A kárráfordítás kétszer olyan gyorsan nő, mint a díjbevétel, az infláció az egekben, a díjemelés a biztosításoknál borítékolható. Fel kell készülni a két számjegyű mértékben emelkedő tarifákra.

Drasztikus áremelkedés várható a biztosítási szektorban a következő hónapokban. Szinte borítékolható, hogy az ügyfelek fizetik meg hamarosan a kivetett különadó és a magas infláció miatt a biztosítókra háruló többletköltségeket. A borús jelek tisztán kiolvashatók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból is. A hazai biztosítási szektor az első félévet fele akkora adózott eredménnyel zárta, mint a tavalyit. Ez még nem olyan nagy probléma, de a két ágazat közül a nem életág biztosítástechnikai eredménye alig a harmada lett a 2021-es első félévinek, a második negyedében pedig konkrétan mínuszba fordult. Erre utoljára 2013-2014 körül volt példa.

"Az MNB által szeptember elején közzétett adatok szerint a biztosítók nem-életbiztosítási díjbevétele 14 százalékkal, míg a bruttó kárráfordítások ennek duplájával, 28 százalékkal emelkedtek ez év második negyedéve végére az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Minél nagyobb a két mutató közötti eltérés, annál inkább égető kérdés a díjszint további alakulása, a szükséges díjkorrekció. A jövedelmezőségre hatást gyakorol a rendkívüli ágazati adó, valamint a kárinfláció" - magyarázza a számokat a K&H Biztosító.

Szemérmes hallgatás

Az világos, hogy tartósan nem maradhat veszteséges a nem életbiztosítási ág, az ágazatot eddig is terhelte már mintegy 115 milliárd forintnyi adó, ezt most mintegy 50 milliárd forinttal fejelte meg az extraprofitadó, amit ki kell gazdálkodni. Az is evidens, hogy a díjbevételnek hasonló ütemben kell növekednie, amint a kárráfordításoknak ahhoz, hogy az intézmények hosszútávon is biztonságosan tudjanak működni.

Már tavaly is viszonylag magas, 5,1 százalékos volt az infláció, az idén szinte minden ügyfél, akinek ehhez indexálták a biztosítási díját, ennyivel magasabb számlát kapott. Az idén pedig most már szinte biztosan két számjegyű inflációval kell számolni, vagyis jövőre legalább ennyivel nőnek majd a díjak a legtöbb esetben.

Arról viszont, hogy ehhez képest pontosan mekkora díjemelés várható, minden cég szemérmesen hallgat. "A biztosító árazási szempontjaira, valamint a piaci árazási várakozására vonatkozó kérdésekre, üzleti-, és versenyjogi szempontokat is figyelembe véve sajnos nem áll módunkban válaszolni" - közölte például az Uniqa. Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor lapunk kérdésére válaszolva egy sajtótájékoztatón nemrég sejttette, hogy két számjegyű drágulás várható a piacon, persze a verseny és más tényezők ezt még befolyásolhatják.

Még nagyobb áremelkedést lehet sejteni a Generali válaszából. "Hasonlóan azokhoz a vállalatokhoz, ahol termelő tevékenységet végeznek, a termékeknek van egy bekerülési költségük, ez a biztosítás esetében a károk fedezete. Az általános infláció a KSH adatai alapján 15,6 százalék. A fogyasztói árindex a járműalkatrész esetén 18,2 százalékos, a járműjavítás, -karbantartás esetén 18,1 százalékos, míg az építőipari termelőiár-index 25 százalék. A piacon az általános inflációnál nagyobb mértékben növekednek a gépjármű-alkatrészek, rezsióradíjak, az építőipari anyagárak, a szakmunka ára. Ez azt jelenti, hogy a káresemények kifizetése is egyre többe kerül. Ezzel összhangban, bár változó, hogy a biztosítási piacon a szereplők mekkora díjemeléseket realizáltak, a folyamatnak, azaz a kárinfláció ellensúlyozásának még nincs vége, hiszen ahhoz, hogy olyan kártérítési összegeket tudjunk kifizetni, amelyek az ügyfelek valós kárát fedezik, a díjon is emelni szükséges. Ennek oka is alapvetően az inflációra vezethető vissza, de alakítják a díjemelés mértékét a keresleti forgalom, az energiahordozók áremelkedése, az alapanyaghiány, vagy a szakember-elvándorlás is" - közölte a biztosító a Napi.hu-val.

Az alkuszok szerint az áremelés már megkezdődött. Az idén már 15 százalékkal emelkedek a díjak, jövőre pedig még jelentősebb díjemelésre lehet számítani - mondja Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója.

Sokan már meglepődtek

Hiába nem beszélnek erről a biztosítók, az ügyfelekhez érkező ajánlatok és új díjak néha sokkolóan magasak. "Megjöttek a jövő évi autós biztosítási díjaink, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításé 95 százalékkal, a cascóé 23 százalékkal emelkedett, semmilyen kárunk nem volt" - panaszkodott egy ügyfél az egyik közösségi portálon.

Mások azzal szembesültek, hogy éltek az állami otthonfelújítási program lehetőségével, ami után arra figyelmeztette őket a biztosító szakértője, nem ártana megújítani a lakásbiztosítást is, mivel napelemeket szereltek fel, és a többi felújítás miatt is többet ér az ingatlan. Emellett az építőanyagok ára, a munkadíj is nőtt, ami az újjáépítési költséget is jócskán megnöveli. A régi biztosítás mellett erősen alulbiztosított maradt volna az ingatlan, az újnak a díja viszont a korábbi mintegy két és félszerese lett. A Pest megyei családi háznál a korábbi 80 ezerről csaknem 200 ezer forintos éves díjra akarta emelni a biztosító a tarifát.

Az MNB adatai szerint 2021 első féléve és 2022 első féléve között a fontosabb vagyonbiztosítások mindegyikében nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel, vagyis emelkedett az átlagdíj. A lakossági vagyonbiztosításoknál több mint 8,5 százalékos volt az emelkedés, ez meghaladja az inflációt, a vállalati vagyonbiztosításoknál ennél jóval nagyobb, 20 százalék fölötti emelkedés olvasható ki a számokból. A kkv-s vagyonbiztosítások átlagos díja 9, a kgfb-é 5,5, a cascóé több mint 11 százalékkal nőtt. A Netrisk kgfb-kalkulátora 2021. december 1. óta most szeptemberig, vagyis 10 hónap alatt 16,65 százalékos tarifaemelkedést mért, az átlagos kgfb-díj már közel jár az 50 ezer forinthoz.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válassza ki az Ön számára megfelelőt, legyen szó gépjármű-, lakás-, élet-, baleset- vagy utasbiztosításról:
Kössön biztosítást okosan >>

Biztosítók: nem volt sok viharkár idén, de ami volt, az sokba került
2022 szeptember 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítók: nem volt sok viharkár idén, de ami volt, az sokba került

Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból ö9sszegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait,

csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki.

Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb - tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az adatokból kiolvasható, hogy

viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét.

Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze lakásbiztosítás kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Durván felmentek ezek a biztosítói költségek: ennyit kaptak a bajba jutott nyaralók idén
2022 szeptember 06.
Kategória:
Utasbiztosítás

Durván felmentek ezek a biztosítói költségek: ennyit kaptak a bajba jutott nyaralók idén

Míg 2019-ben átlagosan körülbelül 150 ezer forintot fizetett ki azoknak, akikkel valamilyen baj történt a nyaralás alatt, addig az idei szezonban már a negyedmillió forintot is elérheti a külföldön betegség vagy baleset miatt orvosi kezelésre szoruló, vagy például a poggyász eltűnése, esetleg az autó meghibásodása miatt anyagi kárt szenvedett ügyfelek ellátásának és kártérítésének átlagos költség.

Hetente akár több százan is hívják a biztosítót

Idén eddig több mint 50 ezren kötöttek utasbiztosítást, átlagosan 10 napra, 15700 forintos díjért. A magyarok körében továbbra is Horvátország, Görögország és Olaszország vezeti a népszerűségi listát, de egyre többen mennek hazánkból Bulgária, Törökország és Montenegró tengerpartjaira is. A biztosítóhoz a legsűrűbb nyári időszakban heti több száz kárbejelentés érkezik az ügyfelektől – írja közleményében az UNION biztosító.

Idén nyáron a bajba jutott ügyfelek 51 százaléka valamilyen egészségügyi probléma kapcsán vette igénybe utasbiztosítását, a szerencsétlenül járt utazók 15 százaléka pedig baleset miatt tárcsázta a biztosító segélyvonalát. Az autós nyaralások számának növekedésével megnőtt a gépkocsik meghibásodásával kapcsolatos bejelentések aránya is: ezek az összes káresemény 11 százalékát tették ki, míg a kifizetett összegek nagyjából tizede kapcsolódott a koronavírus-járványhoz: Covid-fertőzés (vagy annak gyanúja) miatt a biztosító káreseményeként átlagosan 290 ezer forintot fizetett ki útlemondás-védelemre ezen a nyáron.

A gyomorrontástól a majomharapáson át a tízmilliós kórházi számláig

“Egy ügyfelünk egy közel-keleti országban szervezett terepjárós túrán szenvedett súlyos sérülést, ami miatt térítettük a külföldi, több mint tízmillió forint értékű műtétjét, azonban már egy lázzal és hasi görcsökkel járó rosszullét kórházi ellátása is 800 ezer forintba került nemrég” - mondja Szabó Tamás, az utasbiztosítási üzletág vezetője. „Egzotikus utazások során nagyon gyakori a rovarcsípés, a majomharapás vagy a kígyómarás okozta káresemény. Egy-egy ilyen helyi ellátás (a tetanusz, a kórházi kezelés és az antibiotikum) akár 100 ezer forintba is kerülhet” – teszi hozzá.

De nem kell messzire menni a bajért, ugyanis a magyarok körében népszerű nyaralóhelyeken gyakran kell orvoshoz fordulni egy nem túl friss kagylós tészta elfogyasztása után, és rendszeresek a kisebb-nagyobb balesetek is: sokan kerülnek fájdalmas kapcsolatba a strandon vagy a vízben kagylókkal, medúzákkal vagy tengeri sünökkel, esetleg a víz alatti sziklákkal. Ezek ellátása általában 100-300 euró, de például Bulgáriában és Törökországban már 500-1000 euró közötti összegbe kerül.

gy megfelelő biztosítás azonban fedezheti többek között az esetleges kórházi önrész, a vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, a magánkórházi ellátást, egy balesetnél a mentés (például a helikopteres szállítás) költségeit, a vizes sportok (például a rafting, a jet-ski,a búvárkodás vagy a banánozás) miatt szükséges ellátást, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, beteglátogatás esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, illetve a beteg hazaszállítását is.

Szálloda helyett karanténhotel

Bár 2022-ben már jóval szabadabban lehet utazni, még idén is gyakran felmerülő kérdés, hogy az utasbiztosítás fedezi-e a koronavírus-fertőzést. Érdemes ezért olyan konstrukciót választani, amely téríti a külföldi egészségügyi ellátást, illetve a karanténhotel és a kényszerű hazautazás költségeit is, ha esetleg a nyaralás alatt elkapjuk a koronavírust.

A csípőficamos kutya ellátása

Az utasbiztosítás a háziállat balesete vagy betegsége esetén térítheti a kutyák és cicák külföldi orvosi ellátását és gyógyszereit is. „Fizettük már csípőficamos kutya ellátását, idén pedig olyan is előfordult, hogy egy 6 hónapos yorki megfázott a tengerparton, neki az állatorvosi költségeit álltuk a limit erejéig” - mondja Szabó Tamás.

Ha elmarad vagy előbb véget ér a nyaralás

Ha egy betegség vagy baleset miatt elmarad vagy előbb véget ér a nyaralás, sokan bukják az előre kifizetett szállás díját, a repülőjegy vagy az autóbérlés költségét, esetleg egy program – például egy sportesemény, a múzeumi belépők, egy fesztivál vagy a tevegelés – ugyancsak borsos árát. Egy jól megválasztott utasbiztosítás viszont térítheti ezeket is.

Ha elvész a poggyász vagy késik a repülő

2022 nyarán a járattörlések miatt utasok tömegei rekedtek a világ különböző repülőterein. Ugyanilyen gyakori hír az is, hogy a turista ugyan megérkezik, a csomagja azonban elkeveredett útközben. Ha eltűnik vagy megrongálódik a bőrönd, vagy az abban szállított holmik, a biztosító egy adott keretig téríti a személyes tárgyak értékét, míg a csomagok 6 vagy 12 órán túli késése esetén fizetheti például a piperecikkek, egy fürdőruha vagy egy váltás ruha beszerzését. Ha pedig a járattal akad probléma, általában a többletköltséget – például a szállást és az étkezést – állja.

Autómentés Franciaországból 350 ezerért

„Idén nyáron számos olyan bejelentésünk volt, amikor az autóval utazó ügyfelünk 15-18 éves járműve megadta magát. Nem haszontalan dolog áttekinteni tehát, mire is fizethet egy utasbiztosítás, ha az út szélén hagy a paripa - például egy baleset vagy műszaki hiba miatt. Nemrég például 350 ezer forintot fizettünk az ügyfelünk autójának Franciaországból történő hazaszállításáért” - jegyzi meg azutasbiztosítási üzletágának vezetője. Baleset vagy műszaki hiba esetén tehát a biztosító megszervezi és fizetheti helyettünk a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, az alkatrészcserét, a defektes gumiabroncs költségét, az autóbérlést vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.

Kalóztámadás az Atlanti-óceánon

„Pár éve a vitorlás hajóval utazó biztosítottainkat egy atlanti-óceáni sziget kikötőjében kalózok támadták meg, akik elvitték az értékeiket” - mondja Szabó Tamás. „Ennél persze jóval gyakoribb a telepakolt gépjárművek feltörése, ilyenkor átlagosan 300 ezer forint értékű kár keletkezik” - teszi hozzá. Egy jól kiválasztott utasbiztosítás viszont a laptop vagy más műszaki cikkek, illetve a sportfelszerelések eltűnését is fedezheti.

Ha eltűnnek a papírok

Aligha kell magyarázni, hogy külföldön még nagyobb problémákat okoz, ha ellopják az iratainkat, úti okmányainkat. Ilyenkor a helyi magyar konzulátushoz kell fordulni: az útlevél vagy a személyi igazolvány ellopásának vagy elvesztésének bejelentése után a konzul állítja ki az ideiglenes hazatérési engedélyt. A biztosítóra ebben az esetben is érdemes gondolni, hiszen térítheti a konzulátusra utazás költségét és fizetheti a konzul által kiállított, ideiglenes úti okmány díját.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosításokat pár perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás a nyaralókra: nőnek a kockázatok, érdemes sietni
2022 augusztus 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítás a nyaralókra: nőnek a kockázatok, érdemes sietni

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betöréses károk, mind a meghibásodások, illetve az elemi károk kockázatát. A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére. Ez idő alatt a biztosítás még nem nyújt védelmet – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. Egy ingatlant a biztosítók általában akkor tekintenek lakottnak, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Állandó lakos híján az ingatlan biztosítási díját 30-100 százalék közötti mértékű pótdíj is terheli, de a magasabb kockázatok miatt több biztosító nem is vállal biztosítást ilyen ingatlanokra.

„A nyaralóépületek esetében nagyobb az esélye, hogy az elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet - magyarázza Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költségének megtérítése is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók a

Spórolás: trükközés helyett inkább körültekintő biztosítóválasztással

Nem jó megoldás, ha az alacsonyabb biztosítási díj reményében egy családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba: amennyiben ugyanis a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja. Célszerűbb a biztosító kiválasztása során alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-sze

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

Nyaralók esetében kiemelt követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket rendelnek hozzá.

Értékkorlátozás ingóságok esetén

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Kötelező gondosság

Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét. A magukra hagyott nyaralók kapcsán ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést jelenti.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki, hogy mennyiért köthetne lakásbiztosítást nyaralójára:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Durván drágulni fog a kötelező biztosítás
2022 augusztus 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durván drágulni fog a kötelező biztosítás

Húsz százalékkal is emelkedhetnek az árak.

Az év végéig 15-20 százalékkal, 50 ezer forint fölé ugorhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja mondta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója az RTL Híradónak. A koronavírus okozta árcsökkenés miatt ez különösen fájni fog az autósoknak, ugyanis a járvány alatt csökkentek az árak, mivel kevesebben használták az autójukat.

A drágulást egyébként több tényező okozza, egyrészt egy év alatt 16,5 százalékkal kerülnek többe az alkatrészek és a javítás díja is 16,4 százalékkal növekedett a KSH adatai szerint. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború is hatással van az árakra, mivel olyan nyersanyagokból van hiány, amelyek az alkatrészek előállításához is szükségesek. Ezen kívül a biztosítókat is érinti az extraprofit-különadó, ami szintén a kötelező biztosítás drágulását eredményezi.

forrás: magyarnarancs.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Emelkedik a kgfb és a casco díja
2022 augusztus 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Emelkedik a kgfb és a casco díja

Vége a koronavírus-járvány kedvező hatásának az autós biztosítások piacán: emelkedőben a balesetszám és a kárinfláció, mindkettő a díjak drágulását hozza magával.

Érdekes mozgásokat látni a személyautók biztosítási piacán. Hiába csökkent látványosan a közlekedési balesetek száma a koronavírus miatt szerényebb forgalmú hazai úthálózaton 2020-ban (és még 2021-ben is messze az évtizedes átlag alatt volt), a biztosítók kgfb-ből származó díjbevétele 255 milliárd forintra növekedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap kiadott jelentéséből, ami a kevesebb kártérítés ellenére 3,3 százalékos növekedés.

Vajon mi történik idén a kötelező felelősségbiztosításokkal és a casco-val úgy, hogy 2022-ben a balesetszámok és az infláció is megindult felfelé?

Gyakrabban ütköznek a személyautók, mint az egyéb gépjárművek

A világjárvány előtti utolsó békeévnek tekinthető 2019-ben 164 ezer darab kgfb-szempontból releváns balesetet rögzített az MNB, ezzel szemben 2020-ban 120 ezret, 2021-ben pedig 139 ezret. “A közúti forgalom csökkenése pozitív hatással volt a kárgyakoriságra, de az összes kárkifizetés nem egyenesen arányosan csökkent a kárgyakorisággal, a kárinfláció már 2019 második félévétől jelentős mértékben érezhető volt az áltagkárokban” – érzékelteti a Vezessnek Busa Zoltán, az Aegon Gépjármű- és Szállítmánybiztosítási üzletágvezetője, hogy összetett képlettel számolnak.

Ők egész korán reagáltak, 2020 második felében átlagosan 6 százalékkal csökkentették a díjaikat az esztendő első, rendkívül kis járműforgalmat és emiatt visszaeső balesetszámot hozó félévhez képest.

Másként reagált a Groupama ugyanakkor, amely meglepő levelet küldött nagyjából 250 ezer kgfb-ügyfelének. A biztosító 2020 végén úgy döntött, hogy felajánl nekik bő 700 millió forintot, megtarthatják vagy jótékony célra fordíthatják. A velük szerződött autósoknak közel a fele, összesen 120 ezer ügyfél döntött a pénz megtartása mellett, 331 millió forintot visszatérített nekik a Groupama, 380 milliót viszont átutalt az OMSZ-nek.

Mennyi most az átlagos kgfb-díj és mennyi az átlagosan kifizetett kárérték?

Az átlagosan immár 14 évnél is öregebb hazai személyautó-állomány mellett az új szerződések éves átlagdíja 49 700 forint jelenleg az Aegonnál, míg 46 484 forint a Groupamánál. Közismerten jelentős különbségek vannak a tulajdonosok életkorától, közlekedési múltjától és természetesen a lakhelyétől függően, utóbbira a K&H ad látványos példát: náluk jelenleg az 1390 köbcentis hengerűrtartalmú, benzines személygépkocsik átlagdíja az A0 bonus-malus besorolás mellett vidéki kisvárosi ügyfeleknél átlagosan 35 427 forint, míg a jóval kockázatosabb budapesti, szintén természetes személyek ugyanilyen autóinál 74 162 forint.

Több éve már nem újdonság, és hozzászoktunk, de azért most megemlítjük: a K&H vidéki átlagdíjából 8148 forint a biztosítási adó per hónap, míg a fővárosiak átlagdíjából 17 057 forint.

Egészen magas összeg az átlagosan egy-egy sérült gépjárműre kifizetett kár. Tavaly 750 ezer forint volt az MNB szerint, ami már 2021-ben is 9,9 százalékos növekedés, ebből a személyautók díja 662 ezer forint volt 6,9 százalékos emelkedést követően. Ebbe egyaránt beletartoztak a személyisérüléssel és a csak járműtöréssel járó káresemények.

Minden autós biztosítás díja emelkedik, vagy emelkedni fog

Húsba vágóan 2022-ben érzi az átlagpolgár a szinte minden fogyasztási termékre és szolgáltatsra kiterjedő inflációt, az ún. kárinfláció azonban már jóval korábban elkezdődött. A Vezess írta meg elsőként, hogy kőkemény 43 százalékkal emelkedett 2021-ben a használt gépjárművek hirdetési ára, és az új személyautók is átlagosan 10-20 százalékkal drágultak tavaly párhuzamosan az alkatrészárakkal. Erre rakódik rá az autópiacon az idei áremelkedés, ezért megkérdeztünk néhány nagy biztosítót, hogy mi történik a díjaikkal 2022-ben és mi várható jövőre?

“A kárinfláció folyamatosan erősödött és hosszú távon érezteti hatását. Ezt egy ideig valamelyest ellensúlyozta a Covid járvány, hiszen a balesetek száma csökkent, azonban ma ez már nem mondható el” – válaszolta a K&H Biztosító kommunikációs igazgatósága. Valóban így van, az ORFK legfrissebb statisztikái 10,2 százalékos emelkedést mutatnak az év első felében a múlt esztendő hasonló időszakához képest a személysérüléses baleseteknél. Márpedig a K&H szerint “a kárgyakoriság és a kárinfláció együttes növekedése a díjak emelkedéséhez vezet”.

Hasonlóan nyilatkozott Busa Zoltán is az Aegontól, akik már léptek is. “A díjemelést jelen körülmények közt indokoltnak látjuk, és ezért egy több részletből álló emelést hajtottunk végre.”

Ugyanúgy kedvezőtlen hatással van a casco díjaira is az infláció, sok százezer autóst érint ez is. Itt a K&H “közel 20 százalékos” emelkedést hajtott végre idén, az Aegontól pedig azt a választ kaptuk, hogy “az év második felében 15 százalékkal emeltük a díjainkat”.

Van, ahol nem a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok

A személysérüléses baleseti statisztikákat rögzító rendőrségi táblázatokban ősidők óta stabilan első helyen áll kiváltó okként a gyorshajtás, a csak anyagi kárral és/vagy személysérüléssel járó baleseteket együtt tartalmazó biztosítói adatbázisokban azonban régóta árnyaltabb a helyzet.

Az Aegonnál például az elsőbbségadás elmulasztása az első (ami az ORFK-nál második), majd a követési távolság be nem tartása következik, aztán a figyelmetlen irányváltoztatás, és negyedik helyen a gyorshajtás. A K&H-nál már a sebességhatárok negligálása az első, aztán az elsőbbségadás elmulasztása jön a sorban, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartása, valamint a szabálytalan sávváltás a további sorrend.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban a kötelező és casco díjakat akár egyszerre is kiszámolhatja:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Nagyon pórul járhat idén, akinek még biztosítása sem volt
2022 augusztus 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Nagyon pórul járhat idén, akinek még biztosítása sem volt

Az idén nagyon pórul járhat, akinek még biztosítása sem volt. A kormány mellett a jegybank is figyeli majd, hogy mennyire gyorsak a biztosítók a kárügyintézésnél.

A történelmi léptékű aszály okozta károk kezelését nemcsak a kormányzat kezeli kiemelt figyelemmel, hanem most már a Magyar Nemzeti Bank is. Miután az augusztus 8-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek egyike gyorsított kárfelmérést és kifizetést ír elő a biztosítók számára, a jegybank is bejelentette, hogy rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a hazai mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss előírásoknak.

Mivel a súlyosan csapadékhiányos időszak továbbra is folytatódik, ezért folyamatosan érkeznek a kárbejelentések is – ezek beérkezésére október vége a hivatalos határidő. Július közepén-végén az Index által megkeresett, az agrárbiztosítási piacon meghatározó három legnagyobb szereplő, az Allianz Hungária, a Groupama Biztosító és a Generali egyaránt arról számolt be, hogy folyamatosan érkeztek hozzájuk a kárbejelentések, és ennek nyomán folyamatos volt a kifizetés is. Az Allianzhoz és a Generalihoz is nagy számban érkeztek jég- és viharkár-bejelentések az őszi vetésű és tavaszi kultúrákra, túlnyomórészt a Dunántúlról. Utóbbinál megkeresésünkre úgy fogalmaztak, hogy a keleti régióban egyértelműen az aszály és a tűzkár pusztít. Az aszály többmegyényi területet érint, ez pedig a teljes biztosítási piacon több tízmilliárdos kárt okozhat majd.

Mindhárom cég arról számolt be, hogy bár évek óta egyre nagyobb károkat szenved el az agrárium az időjárás miatt, és az agrárkárenyhítési rendszer is a biztosításkötés felé tereli a gazdákat azzal, hogy akinek nincs szerződése, az az állami kárenyhítés felére jogosult, ha megfelel a kártérítési feltételeknek, mégis csak lassan nő a biztosított terület nagysága. Az évek óta 4-5 ezer növénybiztosítást kezelő Generali Biztosítónak lassú, de folyamatos a szerződésszám-bővülése, de arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások egy jelentős része még mindig nem biztosított. Ha pedig szerződnek is a termelők, akkor a díjtámogatott konstrukciók iránt érdeklődnek, míg a piaci alapú agrárbiztosítások piaca és az így biztosításba vont terület nagysága stagnál.

A legpontosabb adatokat a Groupama adta: a cég közel 6 ezer termelővel kötött növénybiztosítást – ez 10-15 százalékos növekedést jelent a tavalyi szerződésszámhoz képest –, a biztosított terület pedig megközelíti a 450 ezer hektárt. A leginkább a jégesőtől félnek a gazdák, de egyre többen kötik a 8 kockázatra szóló, ún. „A” típusú csomagbiztosítást is. Július közepéig a Groupamához 1343 növénykár-bejelentés érkezett, a legtöbb kalászos gabonákra, kukoricára, napraforgóra, repcére és szójára szólóan. A bejelentett kárérték meghaladta a 2,2 milliárd forintot, de a biztosítónál arra számítottak, hogy az aszály miatt beérkező napi 30-40 új bejelentés feldolgozása után ennek a sokszorosára nő majd a kárérték és a kifizetés is.

Augusztus második hetére az Agrárminisztérium becslése szerint meghaladhatja az egymillió hektárt, a hazai szántóterület ötödét a gyakorlatilag kiszáradt termőterület. A kárértéket egyelőre szintén csak becsülni lehet: az már tudható, hogy a búza esetében legkevesebb 25 százalékos terméskiesést okozott a szárazság, de mostanra Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült a kukoricaállomány, és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság.

A friss kormányintézkedés szerint az aszály miatt kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé.

A kárbejelentésnél fontos figyelembe veendő szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot. Egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre. A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor e kötelezettségének a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

A jegybank pedig vizsgálja majd, a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó kormányzati elvárásnak. Maga az agrárbiztosítási piac egyébként a mintegy 10 éve elérhető állami díjtámogatás miatt egyre nagyobbra nő. Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint 2021-ben a mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forint, a kárkifizetés pedig 10,9 milliárd forint volt. Utóbbi közel 65 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent az előző évi hasonló adathoz képest. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat (ami 20 százaléknyi növekedés 2021-hez képest) fizettek be az itthon működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére, amiből 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát tehát az aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok stb. ellen is fedezetet nyújtó növénybiztosítások adják. A növénybiztosítások esetében tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott (ami a 2020. évivel összevetve közel 64,4 százalékos bővülés). A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.

Rekordveszteséget okoz az időjárás az agráriumnak

Júliusi becslések az akkori piaci árakkal számolva 400–1000 milliárd forintra tették a terméskiesés miatti veszteséget, és ebben a kertészet és szőlészet vagy az állattenyésztés kisült gyepek miatti veszteségei nem is szerepeltek, csak a főbb szántóföldi kultúráknál elszenvedett, aszály miatti veszteségek. Az idén bejelentett agrárkárok nagyságát azonban a nyár eleji dunántúli jégverések mellett a tűzesetek is növelik majd.

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a kárenyhítési alapban e célra elkülönített összeg kevés lesz, és bár ez felülről nyitott alap, az Agrárminisztérium már júliusban megkezdte a lobbizást azért, hogy a költségvetési zárolások ellenére a kormány a jövő februári kárenyhítés-kifizetési időszakra biztosítsa a szükséges többletforrást.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?
2022 augusztus 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?

Magánszemélyeknek adnák át üzemeltetésre céges autójukat, zömében családi kisvállalkozások, hogy továbbra is az olcsóbb, hatósági áras üzemanyagból tankolhassanak. A váltáskor azonban jó tudni, hogy új kötelező – és akinek van – casco biztosítást kell kötni – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz szerint egy esetlegesen nagyobb üzemeltető váltási hullám újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt generálhat.

A még létező kiskaput kihasználva egyre több kisvállalkozás tulajdonosa tervezi átadni, vagy már át is adta magánszemélynek – zömében családtagnak – a céges autót, hogy továbbra is a hatósági áras üzemanyagból tankolhasson. Ez a megoldás az eladásnál olcsóbb – sok lízingelt, részletre vásárolt jármű teljes árát idő előtt, egy összegben kell kifizetni – és gyorsabb is, hiszen ha hirtelen telítődik a piac, a túlkínálat miatt nem lehet gyorsan, jó árat kapni a kocsikért. Az eladott járművek után az átírási költséget is meg kell fizetni, az üzembentartó átvezetése viszont pár ezer forintba kerül. Érdemes azonban számolni és alaposan megfontolni, körüljárni a váltással járó körülményeket, egyebek között nem szabad megfeledkezni az új biztosításról sem – figyelmeztet Németh Péter.

Márpedig, a CLB kommunikációs igazgatója szerint sokan nem kalkulálnak azzal, hogy új kötelező, és akinek van,új casco biztosítást is kell kötni, ezúttal a magán üzembentartó nevére. Ez viszont meghatározza a majdani díjat is, hiszen az üzembentartó gépjárművezetői előélete, bonus-malusa is befolyásolja. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magánszemély által üzemeltetett céges autókra semmiféle költséget nem lehet elszámolni, ez pedig hatással lehet a lízingszerződés áfa tartalmára, alkatrészek árára és a szervizek díjára is – mondta a szakértő.

A CLB-nél úgy látják, hogy az üzembentartó váltás miatt annyi egy időben kötött új biztosítás lehet, amelynek összeérhet majd a „fordulója”, hogy ez a helyzet újabb évközi árversenyt, esetleg ismét kampányt generálhat. Németh Péter szerint szerződéskötés előtt – és később a kgfb-fordulókor is – érdemes tájékozódni az alkuszi portálokon, hogy melyik biztosítónál milyen díjakkal, kedvezményekkel lehet kalkulálni.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Számolja ki gépjárművére a biztosítók kötelező biztosítási díjait és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Oldalak