Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?

Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.

Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.

Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.

Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.

Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni

  • a rendőrségnek
  • és az illetékes vadásztársaságnak is.

Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.

Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.

Forrás: www.inforadio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Jobb, ha felkészülsz: nem várt költségek miatt drágul a kötelező biztosítás
2017 október 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Jobb, ha felkészülsz: nem várt költségek miatt drágul a kötelező biztosítás

Idén a biztosítási díjak terén teljesen új jelenséggel, a munkaerőhiánnyal is számolni kell a gépjárművek jövő évi kgfb díjának kialakításakor - vélik a CLB szakértői. Az alkusz cég szerint ugyanis az elmúlt egy évben akár százezrekkel is nőtt az autószerelők és karosszérialakatosok fizetése. Ugyanis olyan nagyfokú már a hiány ebben a szakmában, hogy a cégek mindent elkövetnek a meglévők megtartásáért. Ez a tény tehát jelentősen befolyásolja a díjak kialakítását. A biztosítók persze arra is figyelnek, hogy ne kalkuláljanak kiugróan magas tarifát, mert azzal ügyfelek tömegeit is elveszíthetik.

Így, minden tényezőt figyelembe véve 10-15 százalékos drágulás várható - véli Németh Péter a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Mint ismert, egy 2010-ben született rendelet óta az év végi forduló már csak a módosítás éve előtt vásárolt autókat érinti, a járművek mintegy kétharmadának már a vásárlás pontos dátuma a kgfb-forduló.

A biztosítóknak a tarifáikat minimum 60 nappal az érvénybe lépés előtt kell meghirdetniük. Ennek megfelelően az év végi kampány díjait a november 2-ig meghirdetett tarifák alapján ismerhetik meg az érintettek.Amennyiben a meglévő kgfb-szerződés felmondása mellett döntenek, ezt legkésőbb december elseje éjfélig közölniük kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítót december 31-éig kell kiválasztani.
Az alkuszcég szerint idén sem kell elhamarkodottan dönteni és az első napokban váltani. Mindenkinek érdemes megvárnia, hogy a saját biztosítója milyen tarifaajánlatot küld. Semmit nem kell tenniük azoknak, akik maradnak a régi biztosítójuknál, a válasz nélkül hagyott ajánlatot a cég érvényesnek tekinti, s a megajánlott tarifát fogja érvényesíteni. Az új díjakat viszont azoknak is érdemes lesz figyelniük, akiknek nem január elsején, de még abban a hónapban van a fordulójuk.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Évfordulós kgfb váltáshoz használja kalkulátorunkat! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből
2017 október 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu

A munkaerőhiány már a kötelezőt is jelentősen drágítja
2017 október 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A munkaerőhiány már a kötelezőt is jelentősen drágítja

Egy teljesen új tényező, a munkaerőhiány is drágíthatja a jövő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) – véli a húsz biztosító ajánlatát kínáló CLB alkuszcég.

A munkaerőhiány azért hat a díjakra, mert az elmúlt évben akár százezrekkel is nőtt az autószerelők és karosszérialakatosok fizetése, olyan nagyfokú a hiány e szakmában, hogy a cégek mindent elkövetnek a meglévők megtartásáért. Ez a tény is jelentősen befolyásolja a díjak kialakítását, miközben arra is figyelnek a biztosítók, hogy ne kalkuláljanak kiugróan magas tarifát, mert azzal ügyfelek tömegeit is elveszíthetik – szögezi le Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója, aki szerint mindent figyelembe véve összességében 10-15 százalékos drágítás várható.

Egy 2010-es rendelet óta az év végi forduló csak a módosítás éve előtt vásárolt autókat érinti, a járművek mintegy kétharmadának már a vásárlás pontos dátuma a kgfb-forduló – emlékeztet a szakértő. A biztosítóknak a tarifáikat minimum hatvan nappal az érvénybe lépés előtt kell meghirdetniük. Ennek megfelelően az év végi kampány díjait a november 2-ig meghirdetett tarifák alapján ismerhetik meg az érintettek. Ha az ügyfelek a meglévő kgfb-szerződés felmondása mellett döntenek, ezt legkésőbb december elseje éjfélig közölniük kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítót december 31-ig kell kiválasztani.
Németh Péter szerint idén sem muszáj elhamarkodottan dönteni és az első napokban váltani, mindenkinek érdemes megvárnia, hogy a saját biztosító milyen tarifaajánlatot küld. Ezt egyébként a CLB ügyfelei a cég honlapján a novemberi kampány idején maguk is megnézhetik. Semmit nem kell tenniük azoknak, akik maradnak a régi biztosítójuknál, a válasz nélkül hagyott ajánlatot a cég érvényesnek tekinti, s a megajánlott tarifát fogja érvényesíteni. Az új díjakat viszont azoknak is érdemes lesz figyelniük, akiknek nem január 1-jén, de még abban a hónapban van a fordulójuk.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Amennyiben Önnek január 1-jén van az évfordulója, kalkuláljon weboldalunkon novemberben és váltson egyszerűen! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!
2017 szeptember 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

Figyeljen a táblára!

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári törvénykönyv "veszélyes üzemek találkozásával" kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Lopás lehet a vége

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében - s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Mikor fizet a biztosító?

Vadütközéskor a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is - véli Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára. Véleménye szerint javítana a helyzeten, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne.

Forrás: www.napi.hu

Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók
2017 szeptember 28.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók

Milyen károk esetén nyújtanak fedezetet az egyes gépjárműbiztosítás-típusok? A Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számának cikke.

Négy keréken közlekedve nemcsak az fontos számunkra, hogy jogszerű feltételrendszer mellett használjuk autónkat, de az is, hogy anyagi biztonságban tudhassuk magunkat, baleset vagy egyéb eredetű váratlan események alkalmával. Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a közlekedők nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes biztosítás típusok milyen károk esetén nyújtanak fedezetet – olvasható a Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számában megjelent cikkben.

A „kötelező” az kötelező…

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Azaz, ha a gépjárművünkkel történő közlekedés során másnak kárt okozunk, a károsult számíthat a kártérítésre, másrészt mi magunk is anyagi értelemben védelemben részesülünk, hiszen a kártérítési igények vonatkozásában helyettünk a biztosító áll helyt. Ez teljes kártérítést jelent a károsult irányában, kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem is értendő.

Fontos közös érdek, hogy minden autós rendelkezzen ezzel, az egyébként megnevezéséből is következően kötelező biztosítási módozattal, mivel így garantálható a vétlen károsultak kárának megtérülése. Az ismert, de biztosítási fedezettel nem rendelkező károkozó esetén a MABISZ kártalanítási alapja gondoskodik a kár megfizetéséről. Külön kategória az ismeretlen károkozó által okozott károk köre, ami akkor fordulhat elő, ha a károkozó a helyszínt adatainak hátrahagyása nélkül elhagyja, vagy a gyakoribb eset, amikor a parkolóban sérülten találunk rá a kedvencünkre. Ez esetben, ha feljelentés folytán lebonyolított nyomozás is eredménytelen, és a nyomozás megszűntetésére „ismeretlen elkövető” mellett kerül sor, bizony pórul járhat a vétlen károsult, mert a kára nem térül meg.

Asszisztencia biztosítás

Az autózással kapcsolatos biztosítás típusok között a legújabb, amelyik a gépjármű meghibásodásának esetére nyújt védelmet már nem csak a gépjármű, hanem az abban ülők részére is. Ez a védelem különösen külföldi utazás esetén jelenthet nagy segítséget, mivel a gépjármű javításának idejére szállást biztosít, továbbutazási lehetőséget, alkatrész utánküldést, sofőr küldést, a hazautazás és a gépjárműért történő visszautazás költségeit fedezi. Ezen kívül sok egyéb apró segítséget biztosít, a szervezési feladatok átvételével pedig a nyelvi nehézségek áthidalásában is segítséget nyújthat.

Mi is az a casco biztosítás, milyen károk térülnek a segítségével?

A casco biztosítás nem kötelező, az autós saját döntése alapján kerül megkötésére és a feltételrendszerét az ehhez kapcsolódó díjjal együtt a piaci feltételek alakítják. A casco biztosítás arra hivatott, hogy az ún. „saját hibás” károkat térítse. Ebbe a körbe tartozik a baleset bekövetkezéséért vétkes fél saját kára, az ismeretlen károkozó által okozott károk köre és az elemi csapások következtében elszenvedett károsodások, azaz minden olyan kár, amely máshonnan, illetve más biztosításból nem térül meg.

Ez a biztosítás nem a teljes kár megtérítésére vállalkozik, csupán a szerződésben szereplő körben nyújt védelmet, és igen széles skálán nyújt szolgáltatást, a „teljes körű” védelemtől a csak lopásra, vagy pont arra nem kiterjedő módozatig. Döntés előtt érdemes a szerződések tartalmát is összevetni, különben könnyen csalódás érhet egy-egy kártérítési igény esetén. A díjak mellett a biztosítók helytállási kötelezettsége is erősen differenciált, azaz nem elegendő egyszerűen kiválasztani a legolcsóbbat.

Forrás: www.kamaraonline.hu

Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!
2017 szeptember 28.
Kategória:
Casco biztosítás

Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!

Ősszel egyre több vadbaleset történik, néhány nappal ezelőtt is hasonló okokból kellett helyszínelnie a rendőröknek Lippónál az 5702-es úton. Kíváncsiak voltunk, hogy igaz-e, hogy ősszel történik a legtöbb ilyen jellegű baleset, továbbá megkérdeztük, mennyi vadelütéses karambol történt Baranyában tavaly, illetve idén. Hogyan előzzük meg az ilyen eseteket? Az alábbiakból kiderül.

Mint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, a megyénkben a tavalyi évben 171, míg idén mostanáig 113 vadelütéses közúti közlekedési balesethez kellett vonulniuk a hatóságoknak. Tavaly mindössze egy esetben történt könnyű sérülés, míg 2017-ben idáig két esetben súlyos, egyszer pedig könnyű sérülést kellett ellátniuk a mentőknek. Bár jelenleg is fokozott vadveszély van az utakon, a statisztika mégis azt mutatja, hogy Baranya megyében a nyári időszakban, az esti órákban történik a legtöbb ilyen jellegű baleset.

Popovic Dejan, a rendőrség sajtószóvivője felhívta arra a figyelmet, hogy a vadon élő állatokra figyelmeztető táblával jelzett útszakaszokon célszerű lassabban haladni. Alacsonyabb sebességgel haladva a gépkocsivezetőnek jóval több ideje van reagálni egy hirtelen felbukkanó vadon élő állatra.

A rendőrség azt javasolja, ha az utak mentén vadon élő állatot látunk, lassítsunk, dudáljunk. Ha őz, vagy szarvas bukkan fel, többre is számítani lehet, mert ezek az állatok általában nagyobb csoportokban vonulnak.

Ha megtörtént a baj…

A rendőrség hívását – attól függetlenül, hogy a vad elhullott-e vagy a baleset helyszínéről elment – minden esetben javasolják. A kiérkező balesethelyszínelő lefolytatja az elsődleges intézkedéseket. Ennek alkalmával vizsgálja, hogy a járművezető részéről megállapítható-e valamely KRESZ szabály megsértése. Ha igen, akkor azt szankcionálja, ha nem, akkor rögzíti a tényeket. Megállapítja továbbá, hogy melyik vadásztársaság illetékes a területen, és intézkedik annak kiértesítéséről, valamint az elhullott vad elszállíttatásáról. A későbbi kárrendezéshez a készített iratokat a gépkocsivezető kérésére a rendőrség kiadja.

Semmi esetben se próbáljuk meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Fontos azt is tudni, hogy az elpusztult állatot ne vigyük magunkkal, mert az lopásnak számít – hívta fel a figyelmet a sajtószóvivő.

Többmilliós lehet a kár

Mint Gondos Gyulától, a baranyai vadászkamara titkárától megtudtuk, szeptember első napjaitól október végéig tart a szarvasbőgés. Ugyanezen időszakra esik az erdők közeli és attól távolabbi pontokon is a kukorica gépi betakarítása. A kukorica betakarításokat követően a nagyvad, így a szarvas, de a vaddisznó is igyekszik eredeti élőhelyének megközelítésére az erdősült területek irányába. Ezidőtájt a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban számíthatunk megjelenésükre a közutakon is.

A kamara titkára közölte, hogy körülbelül tízezer gímszarvas található Baranyában. Ebből vadászati szezonidőben közel ötezer egyed kerül vadászati hasznosításra. E kritikus időszakban nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek. Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van. Gondos Gyula hozzátette, hogy kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Közútra vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla kihelyezése a vadászatra jogosult feladata, a kihelyezés pontosítása és engedélyezése érdekében a megyei közútkezelő megkeresése szükséges.

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg, ez azonban csak az autósok 15-20 százalékának van.

Egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy értékes trófeájú gímszarvas bika vadgazdálkodási értéke több millió forint is lehet.

Forrás: www.bama.hu

Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
2017 szeptember 15.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?

Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.

Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.

Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.

Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.

Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni

  • a rendőrségnek
  • és az illetékes vadásztársaságnak is.

Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.

Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.

Forrás: www.inforadio.hu

Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános

Megugrottak idén a kárkifizetések

Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.

Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).

Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.

A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.

A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.

A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.

Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.

A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.

Forrás: www.vg.hu

Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait
2017 július 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait

Az Uniqa biztosító nyerte a Volánbusz Zrt. és további hat regionális Volán vállalat járműveinek, utasainak és vagyonának biztosítására kiírt tendert 3 milliárd 83 millió forinttal, a tárgyalásos közbeszerzés eredményét a Volánbusz Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.

A biztosítás két és fél évre szól, de további egy évvel meghosszabbítható. A regionális vállalatok a következők: a szombathelyi központú Északnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a tatabányai Középnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kecskeméti Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt., a miskolci Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kaposvári Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. valamint a szolnoki Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
A biztosítási védelem kiterjed a járművek kötelező felelősség- valamint casco biztosítására, a vagyonbiztosításra és a felelősségbiztosításra is. A vezető tisztségviselők, ügyvezetők biztosítása eredménytelen lett, mivel arra túl drága ajánlatok érkeztek.
A biztosított járművek száma 7201, de ezek száma akár 30 százalékkal is több lehet. Ezen belül 751 járműnél vandalizmusra, lopáskárra, rabláskárra, elemi károkra és üvegtörésre is kiterjed a védelem. Az utas-balesetbiztosítás évi 772 millió főre terjed ki.

A nyertessel az ajánlatkérő június 30-án kötötte meg a szerződést. Ajánlatot tett még a Groupama Biztosító Zrt.. az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Zrt. is.

Forrás: napi.hu

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
2017 július 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Oldalak