Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk

Már többször írtunk arról, hogy hamarosan feje tetejére állhat a magyar nyugdíjrendszer, erre pedig nem árt időben felkészülni. Az viszont nem mindegy, hogy mikor kezdünk el félretenni, ha túl későn eszmélünk, akkor igen nagy bajban találhatjuk magunkat. Kiszámoltuk, mennyit kellene félretenned, hogy rendes nyugdíjat kapj.

Abban a magyar emberek jelentős része egyetért, hogy az állami nyugdíjrendszerből hamarosan sokkal kevesebb pénzt kapnak majd az idősek, mint most. Ezt a legjobban öngondoskodással lehet ellensúlyozni, így védhetjük ki, hogy időskorunkra elszegényedünk. Nem mindegy azonban, hogy mikor kezdünk el félretenni.

Ki korán kel, nyugdíjra lel
Jelenleg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlaga szerint a nyugdíjba vonulás után 18,66 évet élünk. Persze az állami nyugdíjrendszer valószínűleg még évtizedek múlva is létezni fog, azonban az borítékolható, hogy nem juthatunk majd olyan szintű járadékhoz innen, mint most, így nem árt előre gondolkodni és elkezdeni félretenni.
Az alábbiakban az állami rendszer nélkül megtakarítható összegről írunk, ez utóbbi még hosszú évekig jelentős járadékot szolgáltat a nyugdíjasoknak, így ezzel a jövedelemmel is tudunk számolni a nyugdíjunk megtervezésekor.
A fent említett 18 éves időtávra a jelenlegi átlagkereset eléréséhez nagyjából 25 millió forintot kell összegyűjtenünk, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve 5 százalékos éves hozammal számolunk. Ha ennél többre van szükségünk (gyógyszerekkel, kórházi ellátással, ápolási díjjal számolva érdemes ennek dupláját, vagyis 50 millió forintot összegyűjteni.

A kamatos kamat számításai miatt minél előbb kezdünk el félretenni nyugdíjra, annál kisebb összeggel kell kalkulálnunk. Ha 25 milliót szeretnénk összegyűjteni (ez kell a jelenlegi átlagkeresethez) és 20 évesen kezdünk félretenni (45 évvel nyugdíjba vonulás előtt), akkor napi 300 forint is elég lehet, ez havi 9 ezer forintot jelent, ha a jelenlegi hozamkörnyezet alapján magas, 6 százalékos hozammal számolunk.
Viszont ha elhúzzuk a nyugdíjra való felkészülés kezdetét, akkor egyre magasabb összeget kell félretennünk. 30 évesen már havi 17,5 ezer forintot, 40 évesen pedig már havi 36 ezer forintot kell félretennünk ehhez. Igazán rosszul azok járhatnak, akik az 50-es éveikre hagyják a felkészülést,

50 évesen ugyanis már 86 ezer forintot kell félretenni havonta ahhoz, hogy az átlagkeresetnek megfelelő jövedelmet elérjük nyugdíjasként.
Ha 50 millióval számolunk, akkor azt láthatjuk, hogy annyi a teendőnk, hogy dupla összeggel számolunk a fentiekhez képest. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy a gyakorlatban valamivel jobban járunk, ha egy termékkel takarékoskodunk, mivel így a fix költségeket csak egyszer kell megfizetnünk.

Milyen termékkel tegyünk félre?
Akár bankbetéttel is takarékoskodhatunk a nyugdíjas évekre, azonban mivel jellemzően több évtizedről van szó, ezért érdemes inkább hosszú távú megtakarításban gondolkodni. Magyarországon egyébként három olyan, kifejezetten nyugdíj célú megtakarítási termék van, amelyekkel 20 százalékos adójóváírást kaphatunk.

1. A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) azoknak lehet előnyös, akik maguk szeretik kezelni a befektetésüket, ez ugyanis úgy működik, mint egy speciális értékpapírszámla.
2. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén a vagyonkezelés a szolgáltató felelőssége, nekünk csak a kezdetekkor kell kiválasztanunk a befektetési portfóliót.
3. A nyugdíjbiztosítás esetén az eszközalapokból összeállított portfóliót egy tanácsadó segítségével állíthatjuk össze. Ha viszont semmilyen kockázatot nem szeretnénk vállalni, akkor választhatunk olyan nyugdíjbiztosítást is, amelynél fix, előre kiszámolt hozamunk lesz a futamidő végére.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés

Nem kötelező ugyan a téligumi használata Magyarországon, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk - hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója.

Nem szabhat ki büntetést a rendőr és nem is figyelmeztetheti az autóst, ha nincs téli gumi a járművön, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk. Az autósoknak a mindenkori útviszonyoknak és terepviszonyoknak megfelelő műszaki állapotú járművel kell részt venniük a közlekedésben, ezt mondja ki a biztosítási szerződés és a biztosítási törvény is.
Ez vonatkozik a téli és a nyári gumira is - emlékeztetett Németh Péter. Gyakorlatilag mind a kötelező biztosításnál, mind a cascónál ugyanaz a szabály vonatkozik a téli gumikra. Ha a helyszínelés, a rendőri intézkedés vagy egy későbbi szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túlságosan kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, akkor hiába tartottuk be a KRESZ által előírt sebességkorlátozást, hiába tartottunk be minden más közlekedési szabályt, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését a casco biztosítás esetében - közölte Németh Péter.

A kötelező biztosítás esetében természetesen fizet a biztosító a károsultnak, de később akár be is hajthatja a kifizetett összeget a károkozón. Minden esetben a biztosító saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen lépéseket tesz, ezt ugyanis már a törvény nem írja elő. Január elsején változott a kötelező biztosítási törvény, így ezentúl ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet, a biztosító ötmillió forintig behathatja azt. Nincs azonban ilyen összeghatár abban az esetben, ha nem megfelelő állapotú járművel veszünk részt a forgalomban. De akár a teljes okozott kárt behajthatja a biztosító egy viszontkártérítésben polgári peres úton.

Nincs olyan kötelező jogszabály, amely szerint a téli időjárási körülmények között csak téli gumival lehet közlekedni Magyarországon, vannak azonban olyan európai államok, amelyek kötelezővé tették a használatát - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől. Szerinte kiterjesztő jogértelmezés lenne, ha a téli gumi használatának mellőzése azt jelentené, hogy az autós közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban használja a járművét.
"A jogalkotónak egyértelműen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Ha úgy gondolja, hogy év bizonyos szakaszában csak téli gumival lehet részt venni a közlekedésben, akkor ezt jogszabályba kell foglalni, és akkor mindenki számára világos lesz" - mondta Óberling József.

A rendőrség csak jó szándékkal figyelmeztetheti az autóst, hogy nem kötelező a téli gumi, de életveszélyes nyári gumival közlekedni a télies útviszonyok közepette. "Sok autós életét tudja megkeseríteni akár egy olyan jármű is, amelyen nincs téli gumi, és ha elfogadjuk, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, akkor illik figyelemmel lenni a többi játékosra is".
A rendőrség úgy látja, jelentősen növekedett azoknak az autóknak az aránya, amelyeket téli gumival szereltek fel, öt-hat éve tíz ellenőrzött autóból jó, ha kettőn volt téli gumi, ma már sokkal jobb az arány.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Felelős sofőrként figyeljen autója állapotára és számolja újra casco biztosítását! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz

A magyar emberek 22 százaléka takarít meg nyugdíjacélra, holott 78 százalékuk arra számít, hogy a jelenleginél rosszabb életszínvonalon fog élni nyugdíjas korában. Ennek az öngondoskodási formának a népszerűsége azonban egyre nő, különösen szembetűnő a nyugdíjbiztosítások előretörése - hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A K&H negyedévente megjelenő, 30-60 éves magyar férfiak és nők megtakarítási szokásait vizsgáló Biztos Jövő Indexéből kiderül, hogy:

1. a megkérdezettek többsége (42%) konkrét cél nélkül takarít meg, szorosan közelít hozzá a nyugdíjcél (39%),
2. egy évtizeddel ezelőtt mindössze 17% volt a nyugdíjcélú megtakarítók aránya,
3. a nyugdíjcél a legjelentősebb a magas jövedelműek körében, itt a megtakarítók 50%-a tesz félre nyugdíjcélra,
4. a 15 éven belül nyugdíjba vonulást tervezők mindössze 52%-a említette meg a nyugdíjcélú megtakarítást,
5. a megkérdezett magyarok mindössze 1%-a gondolja azt, hogy az állami nyugdíjból kényelmesen meg fog tudni élni, 37%-uk gondolja azt, hogy nagyon nehezen fog tudni megélni belőle, míg 31%-uk azt, hogy semmire sem lesz elég, összesen 78%-uk számít rosszabb életszínvonalra,
6. a leendő nyugdíjasok 44%-a gondolja azt, hogy rosszabbul fog élni, mint most nyugdíjas korukban, 1% valamiért azt mondta, hogy sokkal jobban fog élni,
7. egyre többen gondolják azt, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak: a megkérdezettek 69 százaléka gondolkodik így, tavaly ez még csak 61% volt. A klasszikus "nem gondolom, hogy megérem a nyugdíjas kort" kifogás 34%-ra emelkedett, hogy ez tényleg így történjen, statisztikailag alacsony a valószínűsége.
8. leginkább a 30-as korosztályúak és az alacsonyabb jövedelműek mondják azt, hogy azért nem tudnak megtakarítani, mert másra kell a pénz,
9. a megkérdezettek 29%-ban önkéntes nyugdíjpénztárban takarítanak meg, az öngondoskodók 14%-a választ nyugdíjbiztosítást, a tavalyi bázishoz képest ez 4%-os növekedés. Önkéntes nyugdíjpénztárba a magasabb végzettségű, magasabb jövedelműek fizetnek, nyugdíjbiztosítás kevésbé jellemző a 40 év alattiak körében,
10. minél idősebb egy adott korosztály, annál kevesebben vannak, akik még nem kezdtek el megtakarítani. A 30-39 éves korosztály 59%-ának nincs megtakarítása, 40-49 év között ez 49%, 50-59 év között ugyanez 38%,
11. a biztosítók tanácsadóinak személyes tájékoztatási tevékenységének fontossága egyre növekszik: a válaszadók 40%-a kért tőlük tanácsot. Leginkább az emberek mégis inkább az internetről (62%) és családtagokon keresztül (52%) tájékozódnak,
12. akinek van nyugdíjcélú megtakarítása, átlagosan havi 17 ezer forintot tesz félre, a medián egyébként 13 ezer forint,
13. egy átlagos nyugdíjbiztosítással havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírással együtt 8 millió forint szedhető össze a K&H számítása szerint.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?

Te mitől félsz a legjobban, hogyha elmész otthonról? A Generali kutatása szerint a magyarok többsége nagyon aggódik amiatt, hogy betörnek a lakásába, amíg nincsen otthon. Sokat utazunk, ráadásul a közösségi médiára is egyre nagyobb divattá vált kiposztolni ezt, pedig így jelentősen leegyszerűsítjük a bűnözők dolgát.

Az ORFK adatai alapján 2015-ben több mint 20 ezer lakásbetörés történt itthon, 2016 első hét hónapjában pedig több mint 10 ezer. A biztosító emiatt többek között arra is kíváncsi volt, hogy az otthonokban előforduló értékek közül – készpénz, laptop, mobil, tévé, ékszer – mi az az egy, amit megmentenénk, ha lenne rá lehetőségünk.
Tavaly közel 29 ezer betöréses lopás történt Magyarországon, 2016 első hét hónapjában pedig közel 15 ezer. Az értékeinket sokszor jobban bebiztosítjuk, mint az egészségünket: a munkavállalási korú lakosság fele rendelkezik lakossági vagyonbiztosítással.

A pénzt sajnáljuk, a tévéért nem kár?

Egy olyan háztartásból, ahol található készpénz, laptop, mobiltelefon, tévé, nagyobb értékű háztartási eszköz, ékszer, kanapé, játékkonzol és tablet, egy betörés esetén a legtöbben (40 százalék) a 100 ezer forint értékű készpénzt tartanák meg.
A második helyen 20 százalékkal a laptop áll, ezt a megkérdezettek ötöde mentené meg, ami különösen igaz a fiatalokra, illetve a felsőfokú végzettségűekre. A mobiltelefont 12 százalék tartaná meg a legszívesebben.
A tévét mindössze 8 százalék választaná, ezen belül legnagyobb arányban (11 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők döntenének így, és mindössze 4 százalék a 18-29 éves korosztályból. Érdekes, hogy az első helyen végzett készpénzzel azonos (100 ezer forint) értékű ékszert csak 7 százalék mentené meg.
Az ORFK adatai is alátámasztják, hogy éppen azokra az értékekre pályáznak a betörők, amelyeket a legjobban féltünk: a leggyakrabban eltulajdonított tárgyak között az első öt helyen a készpénz, az arany ékszer, a laptop (notebook, Ipad), a televízió és a háztartási gépek szerepelnek.

A megelőzésnél kezdődik minden

Ahhoz, hogy nyugodtan mehessünk el a munkába vagy éppen hosszabb időre kikapcsolódni, elengedhetetlen egy jó lakásbiztosítás. Szerződéskötéskor a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét is meg kell határoznunk, amit nagyban megkönnyíthetünk, ha pontos leltárt készítünk.
Persze a megelőzésre is érdemes odafigyelni, főleg, ha hosszabb időre megyünk el otthonról. A legjobb, ha gondoskodunk riasztóról, és a legnagyobb értékeinket széfbe helyezzük. Nagyobb összeget semmiképp se tartsunk a lakásban. Ha van olyan szomszédunk, akiben megbízunk, megkérhetjük, hogy figyeljen oda otthonunkra, amíg mi távol vagyunk.
A közösségi oldalakra csak elsőre tűnik jó ötletnek kiírni azt, hogy elutazunk, mivel gyakran előfordul, hogy a betörők megfigyelik a kiszemelt áldozat üzenőfalát, és amikor nyilvánvalóvá válik, hogy tiszta a pálya, azonnal akcióba is lépnek.

A lakástüzek időszaka

A KSH adatai szerint csak 2015-ben 6512 lakástüzet regisztráltak Magyarországon. A karácsonyi-újévi időszakban évente átlagosan duplájára emelkedik az ilyen esetek száma, amelyeket még mindig pl. karácsonyfaizzók és csillagszórók, illetve a rosszul rögzített vagy magára hagyott adventi gyertyák okozzák.
Egy hirtelen fellángoló, kisebb tűz is több milliós károkat tud okozni az otthonunkban, ezért sem szabad megfeledkezni egy megfelelő lakásbiztosítás megkötéséről.

Régi a fűtés? A lakásod bánhatja

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi adatai szerint csupán december első két hetében több mint háromszáz lakástűz történt, sérültekkel és több halottal is. A katasztrófavédők szerint sokszor a fűtőrendszer meghibásodása, vagy nem megfelelő használata okozza a tüzeket, mivel sokan elsumákolják a tűzvédelmi ellenőrzéseket.
Szén-monoxid mérgezés is több történik decemberben, illetve általában a téli hónapokban is, mivel hajlamosak vagyunk előzetes átvizsgáltatás nélkül beindítani az akár fél-egy éve nem használt fűtési rendszert. Otthonunk és családunk védelme érdekében nem árt beruházni egy szén-monoxid mérőre sem, ezeket az illetékes hatóságok évente tesztelik, érdemes az ajánlott készüléket megvenni.

Forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, vizsgálja felül meglévő lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>