Januárban óránként kigyulladt egy lakás

Januárban átlagosan óránként keletkezett lakástűz Magyarországon, évente 6-7 ezer ingatlanhoz riasztják a tűzoltókat. A lakóingatlanok negyedének nincs biztosítása, pedig havonta 3200 forint körül átlagdíjért juthatunk anyagi biztonsághoz. A biztosítók nyolc év alatt több mint negyvenmilliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után.

Idén januárban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy Magyarországon. Ezek a riasztó számok azonban nem kirívóak, az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is – mondta Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben.

Tűzkárra tízmilliárdok

A hazai biztosítók 2010-2017 között több mint ötvenezer tűzkárra közel 40 milliárd forintot fizetettek ki az ügyfeleknek – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A hazai lakóingatlanok 72-73 százalékára van lakásbiztosítás, ami európai viszonylatban is kiemelkedő, és ezzel az élvonalba tartozunk – mondta Lambert Gábort, a MABISZ kommunikációs vezetője az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: egy multinacionális nagy biztosító saját adatai szerint Franciaországban csaknem az összes lakóingatlan 99 százaléka biztosított, Spanyolországban 76 százalékos az arány. Ugyanakkor Ausztriában 65, Németországban 62 százalékos, míg Szlovéniában és Csehországban csak valamivel 50 százalék feletti, Szlovákiában pedig 35 százalék.

Azonban még a jó hazai biztosítotti arány is azt jelenti, hogy közel több mint egymillió lakóingatlannak nincs Magyarországon biztosítása. Vagyis ha egy tűzben megsemmisül egy ilyen épület egy része vagy egésze, senki nem téríti a kárt..

Nagy a verseny

Pedig a biztosítási díjakra aligha lehet panasz. A lakásbiztosítások éves átlagdíja az alkuszok tapasztalatai alapján évek óta változatlan szinten áll: 2018-ban is 38 ezer forint körül alakult – mondta portálunknak Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Az online megkötött lakásbiztosítások – jórészt az érintett ingatlanok jellege, de részben az így kötő ügyfelek nagyobb árérzékenysége miatt is – ennél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb szinten mozog. Ez tehát számításaink szerint azt jelenti, hogy az online ügyfelek átlagosan évi 27 ezer forintos biztosítási díjon szerződnek.

A MABISZ adatai szerint a lakásbiztosítási piacon 14 biztosító mintegy 30-40 féle lakásbiztosítási terméke érhető el, így valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. Évente mintegy 550 ezer lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, ezek 80-90 százaléka már biztosítással rendelkező, de társaságot váltó ügyfél. Vagyis a teljes biztosított állomány körülbelül 17-18 százaléka fordul meg minden évben a piacon.

Az alkuszok tapasztalatai szerint az ügyfelek átlagosan 7-8 évenként újítják meg lakásbiztosítási szerződéseiket. Célszerű külön szegmensként kezelni az online lakásbiztosításokat, az ilyen ügyfelek tudatossága ebből a szempontból is kitűnik: ebben a körben a szerződéseket átlagosan 3-4 évenként cserélik.

Mire figyeljünk?

A biztosítók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy körültekintően kell kiválasztani a megfelelő lakásbiztosítást, hogy kár esetén az ügyfél megfelelő kártérítéshez jusson. A magyar termékek egyik legértékesebb eleme európai összehasonlításban is, hogy a tűz- és természeti katasztrófa kockázatokat (robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés) minden lakásbiztosítás tartalmazza.

A lakásbiztosítás megkötésekor fontos szempont, hogy a szerződés az ingatlan és a benne lévő ingóságok valós értékének megfelelő összegre jöjjön létre, és a benne lévő biztosítási kockázatok megfelelő védelmet nyújtsanak. Kár esetén a szolgáltatási összeg elegendő legyen az épület újraépítésére, helyreállítására és a vagyontárgyak újra beszerzésére, illetve javítására – mondta portálunknak Kádár Péter, a MABISZ lakásbiztosítási bizottság tagja. Hozzátette: a szerződésben – az alulbiztosítás elkerülése érdekében – megfelelő biztosítási összeget kell megjelölni (nem a forgalmi értéket), hogy teljes körű kártérítést kapjunk. Tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant! Lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

A biztosítási összeg a szolgáltatás felső határa. Épületkárnál az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási költséget téríti meg a biztosító, a kár időpontjában érvényes árszinten. Tehát totálkárnál akkor kap teljes körű kártérítést az ügyfél, ha a kár időpontjában érvényes biztosítási összeg akkora, mint az újjáépítési költség. Egy szoba kiégése esetén a biztosító az ezzel kapcsolatos helyreállítási költségeket téríti meg, tehát a valós kárt.

Az ingóságokkal is számoljunk!

A biztosítani kívánt ingóságok értékét szintén a szerződő határozza meg. Célszerű végiggondolni, hogy az ingatlanban lévő vagyontárgyak döntően átlagos értéket képviselnek, vagy vannak kiemelkedő értékű híradástechnikai cikkek, konyhai gépek, berendezések. Ennek megfelelően újrabeszerzési értéken kell meghatározni az általános háztartási ingóságok biztosítási összegét. Itt is el kell kerülni az alulbiztosítást, mert arányos kártérítéssel járhat. Nem szabad elfeledkezni az értékőrző vagyontárgyak (pl. ékszerek, képzőművészeti alkotások) megfelelő összegre történő biztosításáról sem. Az ingóságok esetében is az összes megsemmisült vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési költségét téríti meg a biztosító, amennyiben erre a biztosítási összeg fedezetet nyújt (nincs alulbiztosítás).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káreseménynél a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést.

Nagyon fontos arra figyelni, hogy pontosan mit tartalmaz a megkötendő lakásbiztosítás. A legtöbb ugyanis több kis „csomagból" épül fel, amelyek között válogathatunk, hiszen lehetnek olyanok, amelyekre nincs szükségünk (pl. ha nincsen kisállatunk, felesleges biztosítást kötni rá), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása) – tette hozzá a szakértő.

Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban szűkül a káresemények köre, amelyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Oldalunkon megtalálja a biztosítók részletes terméktájékoztatóit, összehasonlíthatja ajánlataikat és meg is kötheti lakásbiztosítását online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Tényleg luxus a síelés?

Február–március a síelés főszezonja – hazánkban több mint félmillióan űzik szívesen ezt a téli sportot. Vajon tényleg luxus a síelés? Mennyibe kerül egy családnak pár nap egy közeli sípályán? Ha már túl van a síelésen, Ön tudja, hogy mennyit költött?

Magyarországon egyes számítások szerint félmillióan síelnek, ennyien csatoltak már valaha lábukra sílécet, és siklottak le egy impozáns lejtőn. Ez a lakosság 5 százalékát jelenti. A magyarok kedvenc síterepei Ausztriában találhatók: Nassfeld, Murau és Schönberg-Lachtal, de egyre népszerűbbek a hazai pályák, köztük Eplény, Visegrád és Mátraszentistván is.

Sokan már túl vannak az idei síelésen, de vannak, akik ezután vágnak neki az útnak. Vajon, akik síeltek már idén, összeadták, hogy mennyibe kerül a pár napos kiruccanás? A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint ilyen számításokat minden utazásunk után érdemes végezni: jobban kontrollálhatóak költéseink, ha tudjuk, hogy mivel szoktunk elcsúszni. Ráadásul, ha gyermekünkkel együtt tervezünk, és készítünk költségvetési tervet, fontos pénzügyi ismeretekkel is gazdagodnak a kicsik.

Síléc, síruha

Ha gyerekkel indulunk síelni, akinek jó eséllyel minden évben más méretű felszerelés szükséges arra a pár napra, akkor bizony pénztárcakímélőbb a felszerelés kölcsönzése. Kiszámoltathatjuk a gyerekkel, hogy hány napnyi bérléssel volna egyenértékű, ha megvennénk mindenkinek a teljes felszerelést, megbeszélhetjük, kinek melyik és miért éri meg jobban – ehhez hasonló játékos feladatokkal jól fejleszthető a gyerekek pénzügyi tudatossága.

Minél több napra bérelünk eszközöket, általában annál kedvezőbben jövünk ki: a gyerek síléc- és cipőbérlése 1 napra összesen 4000 forint, de 4 napra mindössze 7000 forintba kerül. Felnőttek számára egy napra 7500, 4 napra 12 000 forinttal kell számolni ezen tételek esetében. A bukósisak és a síbot bérlése egy napra 1800, 4 napra 2500 forintba kerül. Ezek az árak nem sípálya melletti bérlésre vonatkoznak, ott a kölcsönzés jellemzően ennél jóval többe kerül – a síelés közös megtervezésekor erre az előrelátásra érdemes felhívni a gyerek figyelmét.

A felszerelés egyéb részeit, például az aláöltözetet meg kell vásárolni, de ez jól jöhet máskor (túrázáskor, korcsolyázáskor) is. Egy komplett aláöltözetet 5-8000 forintért lehet beszerezni.

Pályabérlet

A legközelebbi osztrák sípályákon a pályabérletek 7 és 15 ezer forint között alakulnak egy főnek naponta. Olaszországban ehhez hasonlóak az árak, Szlovéniában 10 ezer forint körül alakulnak a napijegyek árai. A gyerekeknek legtöbb helyen féláron lehet síbérletet venni, de könnyen kiszámoltatható akár a gyerekünkkel is, hogy egy négytagú család esetén a 4 napos síbérlet 85 és 180 ezer forint között alakul.

Szállás, étel, utazás

Amikor az utazást tervezzük, mutassuk meg a gyereknek, hol készülünk megszállni, és ez mennyibe fog kerülni éjszakánként. Vegyünk alapul egy átlagos háromcsillagos szállást, ahol egy fő 15 és 20 ezer forint közötti áron tud megszállni félpanzióval. Persze azért napközben is kell enni és melegedni a hüttében, a 4 napra erre legalább 30 ezer forint számolható négy főnek.

Az utazás (azaz az üzemanyag) a legolcsóbb tétel, erre jön még az autópálya díja, a magyar és osztrák vagy szlovén, ami összesen kb. 35 ezer forintba kerül.

Biztosítás

Az utazás kapcsán arról is beszélgessünk a gyerekkel, hogy miért ne utazzunk el biztosítás nélkül. A síelés veszélyes sport, nem is gondolnánk, milyen gyorsan és váratlanul történnek síbalesetek a legkönnyebb pályákon is, és ha semmiféle biztosítást nem kötöttünk, nagyon kellemetlen helyzetben találhatjuk magunkat. Egy négyfős család 4 napra 6–10 ezer forintért már tud biztosítást kötni, mely baj esetén segít. A szülői példamutatásnak köszönhetően a gyerekeknek fiatalon, felnőttként természetes lesz, hogy soha nem indulnak el megfelelő utasbiztosítás nélkül.

És hogy összesen mennyiből jön ki a 4 napos síelés 2 felnőttnek és 2 gyereknek? Bérelt felszereléssel, egy közeli, középáras sípályán, háromcsillagos szállodában megszállva közel 500 ezer forintba kerül a családnak ez az utazás.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon és hasonlítsa össze az elérhető síbiztosítás ajánlatokat, majd kösse meg a kiválasztott biztosítást pár kattintással! Síbiztosítás ajánlatok >>

Így köt biztosítást a magyar: fontosabb a lakásunk, mint az életünk

A válság előtti szinten a biztosítók díjbevétele. A lakosság reáljövedelme megnőtt, ennek egyik haszonélvezője a biztosítási piac lett - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.

Mintha oldódna a lakosság és a vállalkozók biztosítóellenes hangulata. A számok igazolják ezt a feltevést? Valóban, 2018-ban a szektor mérföldkőhöz érkezett, az éves díjbevételek - előzetes adatok szerint - elérhették az ezermilliárd forintot, a biztosítók 480 ezer új szerződést kötöttek. Most ott tartunk, mint 12 évvel ezelőtt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a gazdasági világválság következményeit a lakosság kiheverje. A reáljövedelem megnőtt, amelynek egyik haszonélvezője a biztosítási piac lett. Emellett a lakosság körében javult a biztosítók elismertsége is.

A magasabb díjbevételhez hozzájárult az is, hogy az ötmilliós autóállomány kötelező gépjármű felelősségi biztosítási (kgfb) tarifája is jókorát drágult. Eddig inkább alacsonyak voltak ezek a díjak, nagyjából most érték el a válság előtti szintet. Időközben az alkatrész- és szervízdíjak is megemelkedtek, akárcsak a munkaerőköltségek, és emellett megugrottak a személyi sérülések után kifizetett összegek is.

Gyakran panaszolják a családok, hogy nehezen tudnak eligazodni a lakásbiztosítási szerződésükön. Túlzónak tartják, hogy mesterséges hold vagy üstökös becsapódás, földrengés, árvizek okozta károk is szerepelnek a kötvényeiken. Kell ez? Én szakmailag helyesnek tartom, hogy például földrengéskockázatra a hazai biztosítások fedezetet nyújtanak, mert ez a veszély Magyarországon valós. A biztosítási piacon most 13 biztosító mintegy 30-40 különféle terméke érhető el, ami nyugat-európai összehasonlításban is magas. A lakások biztosítottsága Magyarországon 72-73 százalékos, ezek átlagosan 16-30 veszélynemre nyújtanak fedezetet. Az ajánlatok átláthatóságát a Magyar Nemzeti Bank, felügyeleti jogkörében eljárva, szigorúan ellenőrzi. A magas lefedettségi arány érthető, hiszen az emberek döntő többsége a saját ingatlanában lakik, szemben számos más európai országgal, és ezért nagyobb mértékben is védik az otthonukat, mert jelentősebbnek érzik az esetleges veszteségeket is. Évente hozzávetőleg 550 ezer darab lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, de ezeknek 80-90 százaléka nem új, hanem átszerződő ügyfél.

Mennyire elégedettek az ügyfelek a kárrendezéssel? Lehet, hogy sokakat meglep, de a felügyelethez beérkező panaszok negyedévenként még 100-at sem érik el.

Előfordulhat olyan, hogy valakinek van ugyan biztosítása, de maga sem tud róla, így a kártérítés is elúszhat? Nem is olyan ritkán találkozhatunk ilyen esetekkel. A bankkártyák egy részéhez például utasbiztosítás is tartozik, de az embereknek ez nem mindig jut eszébe. Viszont az gyakran ad vitákra okot, hogy egy-egy módozat esetében mire is terjed ki a biztosítás. Ezt jó előre tisztázni. Egy betegnek, sérültnek a kórházi kezelése, hazaszállítása egyes esetekben a millió forintos nagyságrendet is elérheti. Arról is időben meg kell győződni, hogy mekkora a biztosított önrésze. Számosan úgy gondolják, hogy velük nem történhet baj, mert eddig is "megúszták", ezért nem, vagy nem kellő mélységű biztosítást kötnek. Itt is előbukkan az a szemlélet, hogy az emberek inkább a lakásukat biztosítják, mint saját magukat.

A tömegközlekedési cégeknek mekkora a felelősségük az utasokért? Ha a járműben a társaság hibájából történik kár, akkor a felelősségük nem vitatható. Ha például valaki azért csúszott el a buszon, mert nem volt megfelelő módon feltörölve, biztosítás nélkül is meg kell téríteni az okozott kárt. A nagyvállalatokra egyébként ráférne, hogy nagyobb számban kössenek felelősségbiztosítást, mert költségtakarékossági okokból ezt gyakran elmulasztják, kidobott pénznek tartják. Nemzetközi összehasonlításban is van hová fejlődnünk ezen a területen.

A biztosítók milyen mértékben érzik meg a cafeteria-lehetőségek szűkítését? Még nem látunk tisztán. Az idei mindenképpen egy átmeneti év lesz. A cafeteria keretében kötött szerződéseknél kismértékű csökkenés mindenképpen várható, de ez véleményem szerint nem lesz drámai. Sok függ attól is, hogy milyen adóváltozások lesznek jövőre.

A pénzügyminiszter által beharangozott, állami nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban világosabb a kép? Mi is csak a sajtóból értesültünk az elképzelésekről. Jelenleg három kiegészítő nyugdíjtermék létezik a piacon. Van az önkéntes nyugdíjpénztár, a jelenlegi, már több mint 300 ezer szerződővel rendelkező nyugdíjbiztosítás és a nyesz számla. Sok függ attól, hogy az állam milyen célcsoportra koncentrálva és milyen formában hozza létre a saját termékét. Például ha a megvalósítás formája valóban olyasmi lesz, mint a babakötvényé, akkor az inkább a nyesz-számlához fog hasonlítani. Ám, hogy az állami nyugdíjterméknek milyen adózási vonzatai lesznek, milyen értékesítési csatornát vesz igénybe, milyen kamatprémiumot kínál majd - mindez még nem ismert.

Mekkora az érdeklődés a nyugdíjcélú termékek iránt? A Mabisz tavaly készített egy felmérést, amiből kiderült: tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanannyian vannak azok, akik egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből finanszírozná nyugdíjas éveit. A magukat jó helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb ehhez kapcsolódó körülménytől is erősen függ, hogy tesznek-e félre és mire az emberek.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: A terméktájékoztatók között megtalálja a biztosítók feltételeit a különböző biztosítástípusokra. Pár kattintással lakás-; élet- és utasbiztosítását is megkötheti.

Tudta? Bármelyik biztosítónál bejelentheti a balesetet

– Balesetben egy kötelező biztosítás nélküli autós jött nekem, s rongálta meg az autómat. Ki téríti meg ilyen esetben a káromat? – érdeklődött P. Tamás Üllőről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőitől. Kérdésére az alábbiakban Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.

– Ha a nekünk kárt okozó jármű üzembentartójának nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), akkor nem valamelyik biztosító, hanem a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt Kártalanítási Számla fizeti meg nekünk a kártérítést – magyarázza Binder István. – A kártérítés vagy a javítási költség mindenképp jár nekünk, függetlenül attól, hogy a biztosítatlan járművet maga az üzembentartó, hozzátartozója vagy esetleg egy a kocsit ellopó tolvaj vezette-e – hívja fel a figyelmet a szakértő, akitől azt is megtudhatjuk, mi a menete a kárrendezésnek.

Rögzítsük az adatokat

Más balesethez hasonlóan ebben az esetben is töltsük ki közösen a károkozóval – akár papíralapon, akár elektronikusan – a „kék-sárga” baleseti bejelentőlapot, ismertessük el a másik féllel a felelősséget írásban, szükség esetén rögzítsük a tanúk adatait, fényképezzünk. Személyi sérülésnél vagy ha a károkozó nem ismeri el a felelősséget, mindenképpen hívjunk rendőrt!

Figyeljünk a határidőre

Ha ilyen balesetet szenvedtünk, a kárt 30 napon belül vagy a Mabisznál, vagy szerte az országban bármelyik (gépjármű-kárrendezéssel is foglalkozó) biztosítónál be kell jelentenünk. E bejelentési határidőből – ami a kártérítés feltétele – a törvény szerint csak akkor csúszhatunk ki, ha ez igazoltan lehetetlen volt (például kórházi kezelésünk miatt mozgásképtelenek voltunk). A károkozónak 5 munkanapon belül szintén ugyanígy jelentenie kellene a kárt, de ha nem tenné meg, akkor sem esünk el a kártérítéstől.

Az általunk felkeresett biztosító szemlézi a károsodott gépjárművet, és adja át a káriratokat kifizetési javaslatokkal a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ahogy minden adat megérkezett a Mabisz elkülönített szervezeti egységéhez – a biztosítói kárrendezésre vonatkozó előírásokkal megegyezően – 15 napon belül kifizetési ajánlatot kell adnia számunkra. Három hónapon belül pedig akkor is kell ilyet javasolnia, ha nem kapott meg minden adatot (mert például rendőri intézkedés történt, s ennek nyomán még nem született rendőrségi határozat az ügyben).

Ritka, de előfordul

Bár a járműnyilvántartási és kötelező biztosítási nyilvántartási rendszerek adatait az illetékes hatóságok folyamatosan egyeztetik, kis számban még lehetnek itthon kgfb nélküli jármű-üzembentartók. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki frissen vett autójára még nem kötött „kötelezőt”, másnál pedig (a díj nem fizetése miatt) nemrég szűnt meg a kgfb-szerződés. A baleset után utólag a károkozó már természetesen hiába kötne „kötelezőt”, az visszamenőlegesen nem fizetne erre a kárra.

Sokba kerül a mulasztás

A károkozónak sokba kerül a biztosítás hiánya. A Kártalanítási Számla ugyanis a történtek után peren kívül fizetési felszólítást küldve, majd – nem fizetés esetén – perben követeli vissza (pluszként még saját költségeit is felszámítva) a kártérítés teljes összegét. A rendőrség a biztosítással nem rendelkező járművét kivonhatja a forgalomból (vagyis leveszik rendszámát) vagy szabálysértési bírságot ró ki rá, az eltelt biztosítatlan időszakra pedig – a hagyományosnál jóval magasabb – úgynevezett fedezetlenségi biztosítási díjat kell fizetnie. Ráadásul, mivel kárt okozott, újonnan megkötendő kgfb-szerződésének díja is magasabb lesz a kármentes autósokéhoz képest – figyelmeztet Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.

Százmilliós kifizetés

A Kártalanítási Számla pénzforrásait a kgfb-vel rendelkező jármű-üzembentartók díjából teremtik elő. A biztosítók ugyanis kötelező biztosítási díjbevételük gépjármű-felelősségbiztosítási piaci részesedésük szerint meghatározott hányadát kötelesek e célra átutalni. A Kártalanítási Számla kezelője évi több ezer kárt rendez így, több százmillió forintot kifizetve.

Forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Soha ne közlekedjen érvényes kgfb nélkül, oldalunkon online megkötheti, otthona kényelméből! Kötelező kalkulátor >>