Akadhatnak olyan helyzetek, mikor érdemes megfizetni a károkat – azonban természetesen csak azokat, amelyek az adott balesettel összefüggésben merültek fel. A biztosító által megállapított összeg vitatása lehetséges, a bizonyítás azonban rendkívül nehéz. Mindezek okán érdemes még a legkisebb koccanás esetén is részletesen dokumentálni a körülményeket és a károkat, a két gépjármű helyzetét és sérüléseit. A D.A.S JogSzerviz szakértője kétrészes írásában elemzi a helyzetet, most az első részt olvashatja.

Aki autót vezet, sajnos előbb-utóbb szinte biztosan megtapasztalja, hogy a kisebb-nagyobb káresemények elkerülhetetlenek. Nagy szerencse, ha ezek az esetek nem járnak személyi sérüléssel.

Ám a vagyoni károk is sok bosszúságot és vita esetén elhúzódó jogi eljárást tudnak eredményezni, arról nem is beszélve, hogy befolyásolják a továbbiakban fizetendő biztosítási díjak nagyságát is – fejtette ki dr. Rózsa Petra.

Amit érdemes tudni a bonus-malus rendszerről

Érdemes tudni, hogy minden gépjármű üzembetartójához kapcsolódóan nyilvántartás készül a károkozások számáról. Ehhez kötődik a bonus-malus rendszer, ami 10 bonus és 4 malus fokozatból áll.

Minden üzembentartó a kezdetekkor A00 fokozatból indul, ami a bonus és a malus fokozatok között áll. Minden kármentes évben eggyel nő a bonus fokozat, károkozás esetén pedig kettővel csökken.

Fontos tényező az is, hogy fentiek csak a díjjal fedezett biztosítások esetén irányadóak – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ami nem vihető át egy új szerződésre

Díj nem fizetéssel megszűnt szerződés esetén a kártörténeti előzmények, tehát például adott esetben egy kedvező besorolás, nem vihetők át az új szerződésre. Emellett a besorolások csak egy gépjármű esetén őrizhetők meg, többre nem vihetők át.

Ilyenkor az új szerződés is automatikusan A00 kategóriába sorolódik be. Más a helyzet azonban, ha az első szerződés érdekmúlással – például egy totálkáros közlekedési balesetben – megszűnik – ekkor ugyanis átvihető a besorolás a másik szerződésre. Ez a lehetőség a megszűnést követő 2 éven belül áll fenn.

Új biztosítási szerződés megkötésekor a szerződést kötő nyilatkozata alapján történik a besorolás – a nyilatkozat valósságát pedig a biztosító a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.

Pontosan kell megadni a besorolás adatait

Ezek hiányában a besorolás ebben az esetben is az alap A00. Nem érdemes hibásan megadni a besorolás adatait, mert a biztosító ezt a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján, ha utóbb módosítani kénytelen, az sajnos jelentős díjemelkedést von maga után.

A fokozatok a kötelező felelősségbiztosítás díjtarifájában szorzószámokként jelennek meg, amik csökkenthetik vagy növelhetik a biztosítás díját. A besorolás mindig az üzemben tartóhoz fűződik, tehát azt nem veszik figyelembe, ha esetleg más személy vezette a gépjárművet a károkozáskor.

Forrás: Origo

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Általános
Július 1-től megvédenek az utazásszervező csődjétől a biztosítók
2018 május 23.
Kategória:
Utasbiztosítás

Július 1-től megvédenek az utazásszervező csődjétől a biztosítók

Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyonibiztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik - amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható - ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak.

Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)

A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni - sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.

Forrás: www.portfolio.hu

Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást
2018 május 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást

Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.

Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Más, mint a hitel

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.

Törvényi szabályozás

A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.

Szabad választás

Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.

Segíthet a döntésben

Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)

Beépített is lehet

Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.

Sokba kerül a késedelem

Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.

Forrás: www.blikk.hu

Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat
2018 május 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat

A hazai lakóingatlanok legalább 70 százaléka rendelkezik biztosítással. Lakásbiztosítás esetén kiemelten figyelni kell arra, hogy milyen típusú szerződést kötünk.

Társasházi lakás biztosítása kapcsán két lehetőség jelentkezik – mondta Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásüzletág igazgatója az M1 Forint, fillér című műsorában. A leggyakoribb esetben minden tulajdonostárs önálló lakásbiztosítást köt, így sok egyéni biztosításból áll össze a ház védelme, a másik – egyre inkább elterjedő – biztosítási forma, amikor a társasház vagy akár az egész épülettömb, úgy dönt, hogy egy közös épületbiztosítást kötnek – részletezte a szakember.

Kiemelte: utóbbi esetben az egész lakóközösség rendelkezik egy nagy épületbiztosítással, és ilyenkor egyenként a tulajdonostársaknak, a lakóknak nem kell biztosítást kötniük. Fontosnak tartotta leszögezni azonban, hogy a benn lévő ingóságokat viszont célszerű biztosítani, hiszen az ingóságokra nem terjed ki a közös biztosítás.

Amennyiben a lakás egyben egy cég telephelye is, a vállalati biztosítási konstrukciót kell választani, amely különbözik az egyszerű lakásbiztosítástól – hívta fel a figyelmet Nyerges Tamás, az Uniqa biztosító kiemelt ügynökségvezetője. Rámutatott: a jogszabály szerint minden tevékenységre kell a biztosítás, ugyanúgy mintha egy bármilyen más telephelyen működne a vállalat. A szakember elmondta, hogy az ügyfél határozza meg a biztosítási összeget, és a biztosító annak megfelelően biztosítják az objektumot.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, lakásbiztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja ajánlatainkat. Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A szombati munkanapokon kevesebbet dolgozunk?
2018 április 23.
Kategória:
Utasbiztosítás

A szombati munkanapokon kevesebbet dolgozunk?

A magyarok zöme kifejezetten örül a munkanapok átrendezésével járó hosszabb hétvégéknek, minden hatodik ember külföldi utazást is tervez egy vagy akár több ilyen alkalommal is - derül ki a Groupama Biztosító idei felméréséből.

A szombati munkanapoknak viszont kevésbé örülünk, és nem is tarjuk eléggé hatékonynak.

A Groupama Biztosító arra volt kíváncsi, miként viszonyulnak a magyarok a munkanapok átrendezésével járó több szabadidőhöz, illetve a cserébe ledolgozandó szombatokhoz, és azt is felmérte, mennyien terveznek külföldi kiruccanást ezekre a hosszú hétvégekre. Az NRC Marketingkutatócég által végzett reprezentatív országos kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság nagy része kifejezetten örül az ünnepek miatti naptári átrendezéseknek: héttizedük szerint minél több a hosszú hétvége, annál jobb, és a legtöbben (68%) programokat is szerveznek ezekre az extra szabadnapokra.

Nem ennyire egyértelmű a kép a szombati munkanapokkal kapcsoltban. A válaszadóknak már csak 55%-a gondolja úgy, hogy a hosszú hétvégék kárpótolnak a szombati munkanapok miatt, ugyanakkor sokan (44%) bevallják, hogy azokon a szombatokon, amikor ledolgozzuk a hosszú hétvégét, általában nem dolgoznak annyit, mint szoktak.

Vannak, akik egyáltalán nem lelkesednek annyira a hosszú hétvégékért: minden ötödik válaszadó szerint felborítják a szokásos életritmusunkat, 15%-uk pedig arra panaszkodik, hogy sokszor gondot okoz nekik, hogy hogyan töltsék el a felszabaduló szabadidőt.

Idén minden hatodik magyar tervez külföldi utazást is valamelyik hosszú hétvégére

A hosszú hétvégék kiválóan alkalmasak egy-egy külföldi kiruccanásra. Minden hatodik megkérdezett (16%) válaszolta azt, hogy legalább egy hosszú hétvégét külföldön tölt majd, ráadásul akik elutaznak, nagyobb részben több utazást is terveznek (a külföldre utazók 63%-a). Az utazási kedv még nagyobb a fővárosiak körében: a budapesti lakosság csaknem negyede tervezi, hogy átlépi a határt valamelyik hosszú hétvégén.

A Groupama Biztosítónál az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hosszú hétvégék idejére megnő az utasbiztosítási szerződéskötések száma. A növekedés kisebb mértékű a hagyományosan családi körben eltöltött, húsvéti vagy karácsonyi ünnepek idején, a munkanapok átrendeződése miatt nyert többi hosszú hétvégén azonban akár háromszorosára is nőhet az utasbiztosítási szerződéskötések száma az átlagoshoz képest.

„Idén különösen sok hosszú hétvégét élvezhetünk. Ilyenkor a legtöbben veszélytelennek tűnő városlátogatást szerveznek, de akár egy rövid külföldi utazás alkalmával is előfordulhat olyan helyzet, ami gyors orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy más segítséget kell igénybe venni. Egy sürgősségi ellátás akár több millió forintba is kerülhet, ezért is fontos, hogy senki ne induljon külföldre utasbiztosítás nélkül – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Forrás: www.kisalfold.hu

CLB TIPP: Ön is külföldi utazást tervez a hosszú hétvégén? Utasbiztosítását ne feledje itthon! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Mindent elmoshat az ár, érdemes felkészülni rá
2018 április 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Mindent elmoshat az ár, érdemes felkészülni rá

Akár az elmúlt évek legnagyobb árvize is jöhet, ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó halmozódott fel a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén, s intenzív olvadás kezdődött már az Alpok magasabb térségein is. Így egy esetleges nagy áradást, a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását most még érdemes átnézni, vajon benne van-e minden fontos kitétel, hogy adott esetben garantáltan fizessen a biztosító – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Vízügyi szakemberek elképzelhetőnek tartanak egy, az átlagosnál jóval nagyobb, országos árvizet, az idén ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó esett a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén – derül ki az Országos Vízjelző Szolgálat legfrissebb adataiból. Az Inn torkolata, vagyis Passau felett több mint négy köbkilométer víznek megfelelő hó volt a hegyekben, ami jóval több, mint a nagy árvizeket hozó 2006-ban vagy 2012-ben volt. A Pozsony feletti vízgyűjtőre számolva is komoly a helyzet: 15,5 köbkilométer víz lehet, ami szintén meghaladja a sokéves maximumot.

"Nem kizárt – vélik még az óvatos szakértők is –, hogy az idén az átlagosnál jóval komolyabban kell venni az árvízi helyzetet, a hirtelen jött enyhe időjárás hatására ugyanis az Alpok legmagasabb pontjain is felgyorsult az olvadás – hivatkozott az adatokra és szakértői latolgatásokra Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatójának értesülése szerint azonban ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban nagy árvíz lesz, ám szakértők nem is zárják ki a lehetőséget. De ami megtörténhet, arra érdemes felkészülni" – véli Németh, ezért időben figyelmeztet: most még belefér az időbe átnézni a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását, hogy a teljes körű kártérítéshez minden fontos kitétel benne legyen, s adott esetben garantáltan fizessen a biztosító.

Azért kell még most, a napokban frissíteni a szerződéseket, mert a megújításokra is vonatkozik egy bizonyos türelmi idő, ami biztosítónként változó, 15 – 30 nap. Ez azt jelenti, hogy a szerződések csak ennek letelte után lépnek életbe, vagyis a moratóriumi időszak alatt bekövetkező károk megtérítését a biztosítók megtagadhatják – magyarázza a CLB szakértője.

De érdemes azért is megújítani a régi szerződéseket, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint az árvízkárokra évente átlagosan egymilliárd forintot fizettek ki a biztosítók, ám a valós veszteség, amire nem volt biztosítás ennél lényegesen több volt.

Németh szerint a szerződések frissítését és kiegészítését akár pár perc alatt meg lehet tenni, ráadásul az esetek többségében egy korszerűbb biztosítás sem lesz drágább, sőt, akár még olcsóbb is, de mindenképpen jobb lehet. Ennyi időráfordítást megér, hogy ha viszi a víz a házat – legyen az akár a hétvégi nyaraló –, legyen miből újra kezdeni az életet. De nem kizárólag a lakó-, hanem a hétvégi házakról is hasonlóan kell gondoskodni. Vagyis át kell vizsgálni, meg kell újítani a szerződéseket, ha szükséges – figyelmeztet Németh.

Az árvízre épült ingatlanokra – helyrajzi szám alapján pontos nyilvántartás szerint – és a talajvízre, belvízre azonban továbbra sem vállalnak kártérítést a biztosítók.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével!
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?
2018 április 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?

A kötelező biztosítások drasztikus díjnövelése miatt jelentősen drágulhatnak a csoportos utazások. Az érdekvédők párbeszédre hívják a felügyeletet és a társaságokat.

Az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja 300-400 százalékkal növekedik, amelyet a vállalkozások kényszerűségből a fogyasztókra kell, hogy hárítsanak. Ezért nemcsak a hosszabb turistautak, hanem a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítótársaságok drasztikus díjnövelése miatt. A közelmúlt buszbaleseteire való hivatkozással a társaságok jelentős, átlagosan háromszoros, négyszeres díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól. A NiT Hungary tagságába tartozó – a teljes magyar autóbuszos piac több mint 55 százalékát kitevő – vállalkozások jelentős része 100 százalék feletti, de átlagosan akár 300 százalékot meghaladó díjnövekedésről számoltak be a belső felmérések során. Olyan eset is volt, hogy a körülbelül 200 ezer forintos éves díjszintről 1,3 millió forintos éves díjra emelkedett egyetlen autóbusz biztosítási díja.

„Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, tőkeerejük alacsony egy ilyen biztosítói döntés finanszírozásához, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra” – magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Ezért cég mai elnökségi ülésére meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.

„Nem értjük, hogy mi a díjnövekedés oka – ekkora mértékű emelést nem látunk indokoltnak szakmailag. Illetve azt sem tudjuk, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ismét az elfogadható, a fogyasztók, az utasok számára megfizethető szintre kerüljön a biztosítási díj” – teszi hozzá Dittel Gábor.

Sajnos a buszbalesetek szinte minden esetben súlyos személyi sérülésekkel is járnak. A közvélemény számára a történet 2011-ben kezdődött az akkor ismertté vált hurgadai buszbalesettel, ahol több halott és köztük több magyar áldozat is volt. Azt követte azóta a szintén közismertebb 2016 decemberi bécsi adventi vásárból hazafelé az M3-as autópályán felborult, szintén több halálos áldozatot követelő buszbaleset, illetve a talán legtragikusabb veronai katasztrófa.

„Ezek az ismert ügyek mellett azonban a biztosítási szakma sajnos sokkal többet tart számon és szinte mindegyik esetben súlyos sérülések, áldozatok voltak, illetve hosszú - főleg a külföldi balesetek kapcsán - elhúzódó komoly kárkifizetési tételek” - nyilatkozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. - Ezen események alkalmával a magyarországi biztosítók több tíz, akár százmilliós kárkifizetésekre is kötelezettek, amelyet ráadásul tekintettel a balesetek kiemelt súlyosságára azonnal és szinte alkudozás nélkül kifizetnek a károsultaknak. A balesetek előfordulási gyakorisága és a kárösszegek magassága miatt kényszerülhettek vélhetően a biztosítók saját árazási tarifáik szigorítására, emelésére.

Forrás: www.nepszava.hu

Drágul a nyugdíjasok és a családok utazása
2018 április 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Drágul a nyugdíjasok és a családok utazása

Többek között a veronai tragédiára hivatkozva a biztosítók drasztikusan emelik az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díját. Ezt a vállalkozások át fogják hárítani az utazókra - írja a NiT Hungary fuvarozói érdekvédelmi szervezet.

A szervezett kirándulások, a turistautak, a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítási díjak emelkedése miatt, amelyet a biztosítók a balesetekkel indokolnak.

A NiT Hungary tagságába tartozó buszos vállalkozások jelentős része átlagosan négyszeres (!) díjnövekedésről számolt be, de volt olyan eset is, hogy évi 200 ezerről 1,3 millió forintra nőtt a díj. A szervezet szerint ilyen mértékű drágulást semmi sem indokol.

Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, alacsony tőkeerővel, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra - magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

NiT Hungary elnökségi ülésére április 18-án meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.

Forrás: www.napi.hu

Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?
2018 április 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?

Egy lejtős utcán parkoló autó elgurult és összetörte a motoromat. A sofőr elismerte, hogy elfelejtette a kéziféket behúzni. A biztosító viszont nem fizet, mondván, üzemen kívül volt a kocsi. Jogos ez? – érdeklődött L. Richárd Zalaegerszegről a Magyar Nemzeti Bankhoz mint pénzügyi felügyeleti szervhez írt levelében.

A válaszban az „üzemen kívüli” járművek által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Miért felel az üzembentartó?

A közúti forgalomban részt vevő gépjármű – járó motor hiányában is – kockázatot jelenthet (pl. ha nem megfelelően rögzítik parkolásnál), használata pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az emiatti károkért számos esetben az üzembentartónak lehet anyagi felelőssége, esetleg még akkor is, ha nem járt a motor, más vezette az autót, vagy ha például annak utasa az ajtó figyelmetlen kinyitásával okozott sérülést mondjuk egy szabályosan arra közlekedő biciklisnek.

Mire vonatkozik a kgfb?

A gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, s megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát.

A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere s több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítés) elengedhetetlen.

Vannak kivételek?

E logika alapján az autó üzemeltetése – s így a biztosító kgfb szerinti helytállási kötelezettsége – csak akkor szűnik meg, ha minden olyan lépést elvégez a sofőr, amely a teljes és szabályos leállításhoz szükséges. Ennek része többek között a motor leállítása, a megfelelő rögzítés (kézifék behúzása, sebességben hagyás vagy körülményektől függően akár a kerekek kiékelése) és a jármű elhagyása is. Lehetséges tehát olyan helyzet, amikor a gépjármű akkor is üzemben van – vagyis a biztosító kár esetén köteles helytállni –, ha azt a leparkolást követően nem rögzítették kézifékkel vagy esetleg a motor leállása után a benn ülő sofőrrel együtt gurulva okoz kárt.

Hova fordulhatunk vita esetén?

Ha a biztosító nem ismeri el a kárkifizetési kötelezettségét, esetleg fizet kártérítést, de a károsult vagy a károkozó vitatja annak mértékét, a konkrét anyagi jogvita rendezése érdekében a fogyasztónak minősülő károsult vagy a károkozó jármű üzembentartója (tulajdonosa) az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve polgári bírósághoz fordulhat.

Forrás: www.blikk.hu

Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
2018 április 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is

Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.

Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.

A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?

Hiszen az én házam annál többet ér!

Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.

Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)

Jön a bank

Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.

Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.

Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.

Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.

Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.

Hány "rossz" szerződés lehet?

Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.

"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.

Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.

Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.

"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.

Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.

"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.

Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)

Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.

Forrás: www.penzcentrum.hu

A hétfő a legveszélyesebb nap a magyar autóknak
2018 április 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

A hétfő a legveszélyesebb nap a magyar autóknak

A promóciós célzatú sajtóközlemény egy olyan műfaj, amiben relatíve nehéz érdekeset alkotni, de most jött egy, amit mi elég olvasmányosnak találtunk. Az anyag a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosítótól származik, akik arra gondoltak, hogy ha holnap péntek 13. lesz, akkor érdemes megnézni, hogy tényleg ezen a szerencsétlennek kikiáltott napon történik-e a legtöbb baleset a biztosítónál hat éve gyűlő adatok alapján.

A válasz az, hogy természetesen nem.

Összességében az a legpechesebb kombináció, ha nyolcadika szerdára esik, ilyen legközelebb augusztusban lesz. De úgy egyébként a legtöbb kár hétfőkön szokott bekövetkezni, igaz, a vagyon- és felelősségbiztosítások tekintetében a szombat a legrosszabb nap. A sajtóközleményt alább teljes egészében elolvashatja.

„Vajon tényleg péntek 13. a legszerencsétlenebb nap? A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzői szerettek volna utánajárni a közkeletű hiedelemnek, ezért hat évre visszamenőleg megvizsgálták a káreseteket tartalmazó teljes adatbázisukat. A casco-, vagyon-, és felelősségbiztosítási káresetek elemzése nyomán most végre kiderül az igazság a közkeletű babonáról.

Kétszer-háromszor annyi kár következik be hétköznapokon, mint hétvégén - derül ki a CIG Pannónia EMABIT Zrt. péntek 13. apropóján készített elemzéséből. A biztosító elemzői több tízezer adatot vizsgáltak meg, figyelembe véve az összes lehetséges vagyoni káresettípust, beleértve a casco káreseményeket is. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a legtöbb káresemény hétfőn történik: az összes káreset egyötöde a hét első napján következik be. Az elemzésükből az is kiderül, hogy összességében a legtöbb káreseménnyel bíró nap szerda 8-ára esik. Ezzel végleg eloszlatták azt a közhiedelmet, miszerint péntek 13. lenne a legszerencsétlenebb nap.

Az autóval közlekedőknek hétfőn kell a legóvatosabbnak lenniük, a statisztikák szerint ugyanis a legtöbb káreset ezen a napon – és legtöbbször a hónap 18. napján – történik. A vagyon- és felelősségbiztosítás tekintetében a szombat, összességében pedig a szerda a legkritikusabb nap.

A káresemények száma mellett azt is vizsgálták az EMABIT elemzői, hogy mikor történik a legnagyobb kár. A kárnagyságot tekintve a casco esetében csütörtök, a vagyonbiztosítás tekintetében pedig szombat a „legveszélyesebb nap”: ezeken a napokon az átlagos kárérték háromszorosa az átlagnak. Összességében a legnagyobb káreseteket tekintve a szombat és a hónap 24. napja a legkritikusabb: 2018-ban ezért legközelebb november 24-én különösen legyünk óvatosak!

„Kutatásunk végre választ adott az emberiséget évtizedek óta foglalkoztató nagy kérdésre. Babonaság péntek 13. különlegességében hinni, bár, ha fekete macskát látok, én is visszafordulok. A rendelkezésünkre álló adatok szerint ez a nap semmiben sem különbözik más napoktól. Legjobb, ha minden nap óvatosak vagyunk vezetés közben, vigyázunk értékeinkre és figyelmesek vagyunk a környezetünkkel. Ha így teszünk, függetlenül attól, hogy mit mutat a naptár, szerencsés napunk lesz” – mondta Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás: www.velvet.hu

Oldalak