Kánikulában megnő a betörések kockázata

A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

15 másodperc bejutni

Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

• Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
• Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, ürítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
• Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
• Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
• Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Mit sem számítanak az egekbe szökött lakásárak?

A lakásárak emelkedése csupán a megkérdezettek elenyésző hányadát aggasztja, a megkérdezettek több mint fele pedig nem tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni – derült ki a Genertel felméréséből.

A lakásárak emelkedése a megkérdezettek 20 százalékát aggasztja ugyan, de a megkérdezettek 56 százaléka nem tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni – derült ki a Genertel felméréséből, amelyben összesen 1000 ember vett részt. A felmérésből kiderült az is, hogy a résztvevők 67 százaléka szerint további árnövekedés várható a piacon. Lakásbiztosítás terén meglepően naprakészek a magyarok, közel 70 százalékuk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal, ugyanakkor – nem meglepő módon – 65 százalékuk örülne kedvezőbb havidíjnak.

Nem tervezünk lakást venni

A lakáspiacon tapasztalható árnövekedést természetesen idén is észlelik a Genertel által megkérdezettek és tavalyhoz hasonlóan, most is 67 százalékuk gondolja, hogy folytatódni fog az árak emelkedése.

Az ingatlanok vételi árának emelkedése ugyanakkor kevesebbeket aggaszt, mint tavaly, csupán a megkérdezettek 18 százalékát zavarja. Ez vélhetően amiatt lehet így, mert a tavalyi 40 százalékhoz képest idén már 56 százalék válaszolta azt, hogy biztosan nem vesz ingatlant – jegyzi meg a felmérés. Ebből adódóan csupán a megkérdezettek 44 százaléka tervez lakásvásárlást, vagy felújítást 2017- vagy 2018-ban. A válaszadók 21 százaléka vélte úgy, hogy jól jár a lakásárak növekedésével, ez az a réteg, akik árulják az ingatlanjukat és remélik, hogy a magas ár ellenére is tudnak vevőt találni.

Kevesebb az ingatlanbefektetés

Tavalyhoz képest csökkent valamelyest azok aránya, akik ingatlant vásárolnának befektetési céllal. Erre a tavalyi 70 százalék helyett most 64,5 százalék mondott igent, míg 24,3 százalék kizárta ezt a lehetőséget. A fennmaradó 11,2 százalék a kérdésre nem tudott biztos választ adni.

Tudatosan kezeljük a lakásbiztosítást

A felmérés során meglepő válaszok érkeztek a biztosítást érintő kérdésekre, a Genertel előzőleg végzett felméréseihez képest most megfontoltabbnak, tudatosabbnak tűnnek a válaszadók. Azok közül, akik rendelkeznek lakásbiztosítással, 66 százalék állítja azt, hogy tisztában van a lakásbiztosítása díjával, illetve a szolgáltatásaival, lévén, hogy azt nemrég kötötte vagy éppen ellenőrizte. A fennmaradó 7 százalék ugyanakkor nem szokta nézni a díjakat, nem foglalkozik a biztosításával, 7 százalék pedig nem rendelkezik biztosítással.

A kutatás végül rámutatott, hogy megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a lakásbiztosítási díjak növekedni fognak-e a lakásárak miatt. A válaszadók 61 százaléka szerint igen, 19 százalék szerint nincs hatással a lakásár a biztosításra, míg a fennmaradóak erre nem tudtak érdemben választ adni.

Változás tavalyhoz képest, hogy többen vannak azok, akik szeretnének kedvezőbb, azaz olcsóbb lakásbiztosítási díjakat: 46 százalék helyett idén 65 százalék örülne némi csökkenésnek – emelte ki a felmérés.

Forrás: www.vg.hu

1 millióba került egy thaiföldi félrelépés

Egy-egy családi nyaralás akár több százezer forintba is kerülhet, mégis sokan épp a biztosításra sajnálnak pár ezer forintot. Egy váratlan baleset azonban nem csak tönkre teheti a nyaralást, de a kár olyan összegekre rúghat, amit utána akár évekig nyöghetünk. A K&H biztosító idei összesítése szerint az utasok kezdenek odafigyelni a biztosítás fontosságára is.

Bár még csak az utazási szezon felénél vagyunk, már egyértelműen látszik, hogy idén keresettebbek az utasbiztosítások, mint egy évvel ezelőtt. A biztosító szerint a külföldre utazók egyre tudatosabbak, egy-egy utas több mint háromezer forintért kötött biztosítást.

Tavaly a legnagyobb utasbiztosítási kárkifizetés meghaladta a 28 millió forintot. Azonban elég egy rossz lépés is ahhoz, hogy milliós költséget okozzunk: egy Thaiföldön nyaraló turista például egy hajókiránduláson elcsúszott a vizes padlón és térdsérülést szenvedett. Az utas térdsérülését külföldön ellátták, de a térdrögzítővel nem szállhatott fel a repülőjárat turista osztályára. A biztonságos utazáshoz a business osztályra kellett jegyet foglalnia, amelynek ára meghaladta az 1,2 millió forintot. Emellett a kórházi és szállítási kiadások 150 ezer forintra rúgtak, valamint az utasnak további 70 ezer forintos kárigénye is volt.

Kaszab Attila vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy az utasbiztosítások egy-egy utazás teljes költségére vetítve lényegében marginálisak, pár ezer forintos kiadást jelentenek, ugyanakkor baj esetén jelentős költségektől mentesíthetik az érintetteket.

Az év első öt hónapjában 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest a megkötött utasbiztosítások száma, átlagosan egy-egy utas pedig több mint 3 ezer forintért kötött utasbiztosítást a K&H Biztosítónál.

A biztosító adatai szerint tavaly leginkább Görögországban, Horvátországban, Spanyolországban és Olaszországban történtek káresemények, de érkezett bejelentés Szingapúrból, az Egyesült Államokból, Indonéziából és Thaiföldről is.

Mikor nem fizet a biztosító?

A fenti példa is jelzi, az utazások során mennyire fontos, hogy biztosítási szerződést kössünk. Azonban azt is tudni kell, hogy hiába van utasbiztosítási szerződésünk, nem mindig fizet a biztosító. A D.A.S. Jogszervíz cikkéből kiderül, mire kell figyelni a káresemény elkerülése során.

A biztosítási szerződéskötéskor különös tekintettel kell lenni arra, hogy valóban megfelelő lesz-e számunkra az adott biztosítási szerződés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tevékenységünkre illő biztosítási szerződést kell kötni. Tehát, más konstrukciót hordoz magában egy túrázásra kötött szerződés és megint mást egy tengerparti nyaralásra, vagy városnézésre vonatkozó szerződés. Ez tehát a legfontosabb. Amikor azonban már megkötésre került a szerződés, akkor is bizonyos kötelezettségek terhelik a biztosítottat annak érdekében, hogy megelőzze, elkerülje az érintett biztosítási esemény bekövetkeztét.

Extrém sportra nem fizet a tb

Magyarországon évek óta mintegy 630 ezer önálló balesetbiztosítást tartanak nyilván, lakás- gépjármű- és egyéb biztosítások kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatásaival együtt is a lakosságnak mindössze 11 százalékát védi ma valamilyen balesetbiztosítás. E védelemre korántsem csak az aktív életmódot folytatók szorulnak rá: a balesetek 85-90 százaléka ugyanis a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik. A hazai balesetbiztosításokhoz kapcsolódó díjak és térítések aránya igen kedvező: 10 millió forintos térítési limit már akár havi 2 ezer forintos díj ellenében is szerezhető. Cafeteria-elemként is elérhető csoportos formában megkötve ugyanilyen szintű védelemnek mindössze ezer forint körüli a díja.

Az utasnak is vannak kötelezettségei

Nagyon fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, a biztosított személyt kármegelőzési kötelezettség terheli. Ebből következik az, hogy amennyiben ezt az általános követelményt az érintett személy megszegi, akkor a biztosító mentesüléséhez is vezethet, tehát megtagadhatja a szolgáltatását.

Ugyanis, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított, vagy hozzátartozójának szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Gondatlanság esetén nem kapunk egy fillért sem

Az utasbiztosítási szerződések tipikusan fedezetet nyújtanak a lopáskárokra. Persze hogy milyen mértékben, az mindig a szerződési feltételek részletszabályaiban rejlik. Ugyanakkor előfordult olyan eset, amikor a strandon őrizetlenül hagyták a biztosítottak a táskáikat és a benne lévő értékeiket, irataikat. Egyszerűen mindenki egyszerre ment be úszni a tengerbe. Ezalatt az idő alatt a táskákat ismeretlen személy „kirámolta”. A biztosító a szolgáltatást megtagadta, mondván, hogy az érintett személyek súlyosan gondatlanul jártak el, hisz a minimális lépést sem tették meg az értékeik, irataik védelmében.

Ilyen esetek azok is, amikor egy baleset például azért történik, mert a bérelt gépjárművet vezető biztosított ittas állapotban vezette, vagy esetleg kiderült, hogy nem volt vezetői engedélye. Ezek a helyzetek kifejezetten a biztosított személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartására vezethetők vissza. Ilyenkor tehát a biztosító a kifizetést és a szolgáltatást biztosan megalapozott módon fogja visszautasítani.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Megváltozott az aszály definíciója

Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni, hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat.

Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, és az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik.

• A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.
• Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.

Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.

A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Forrás: www.index.hu