Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás

Öt éve folyamatosan növekszik a három napon túli gyógyulással járó munkahelyi balesetek száma: 2016-ban meghaladta a 23 ezret. Idén csak az első félévben közel tízezer balesetet szenvedtek el a magyar munkavállalók. Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint látszik is az erre való törekvés.

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható, hogy a kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek. Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik. A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében bíztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. Jelenleg a vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetén is” – tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója, majd hozzátette: „természetesen azok, akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást kötnek. Ezek a biztosítások amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a munkavállalóknak és családjuknak egy váratlan esemény bekövetkeztekor, egyben a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása
2016 szeptember 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása

Emellett fontos a termelői öngondoskodás, a biztosításkötés ösztönzése is, mert a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kárenyhítő juttatásban részesülő termelőknek csak tizede rendelkezik megfelelő biztosítással, s ezért biztosítás hiányában sokan csak a támogatás felére szereznek jogosultságot. Különösen mivel a biztosításkötést is támogatja a kormány, 2016-ban a Vidékfejlesztési Programban 4 milliárd forint kerettel került meghirdetésre a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás.

A Jobbik ráadásul nyitott kapukat dönget, amikor kamatmentes hitelek biztosítana a gazdáknak, ugyanis a kormány hektáronként legfeljebb 500.000 forint összegű 100%-os mértékben kamattámogatott hitelt nyújt júliustól az ültetvényen gazdálkodó, tavaszi fagykárral sújtott termelőknek.

Továbbá a Földművelésügyi Minisztérium már bejelentette, a jégkárok csökkentése és megelőzése érdekében országos jégeső-elhárítási rendszert hoz létre, amelynek működési forrásait javarészt a kárenyhítési alap állja majd.

Apáti István hamis vádaskodását igazolja az is, hogy a Jobbik frakciója sem méltatta arra, hogy az ugyanezen témában a földművelésügyi miniszterhez benyújtott interpellációja a parlament szeptember 12-i ülésén elhangozhasson.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium (os.mti.hu)

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára online! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

A nagy csalódás: jégverésre nem minden biztosítás fizet
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Tömegével érkeznek a vihar utáni kárbejelentések a biztosítókhoz, a végleges kárösszeg becslésére azonban egyelőre senki nem vállalkozik, ám az biztosnak tűnik, hogy az egynapos viharok között a mostani rekordot döntött – tudtuk meg a CLB független biztosítási alkusz cégtől. Nagy károk keletkeztek, s még nagyobb csalódás is érheti a károsultakat: jégverésre nem minden biztosítás fizet.

Az első gyors összegzés szerint a legnagyobb kár a gépjárművekben, a háztetőkben és a kerti bútorokban esett. Mivel több teljes rendezvényt is szétvert az orkánerejű széllel érkezett eső – helyenként jég – a biztosítók az elmúlt évek legnagyobb összegű kárkifizetésére készülnek. A helyzet óráról, órára változik.

Volt, akinek a kocsiját verte rommá éjszaka a jég, de olyan is akadt szép számban, akinek a háza tetejét vagy a kéményét vitte el az országon tegnap eset óta végigvonuló, egyes helyeken tomboló vihar. A biztosítók megkezdték a kárfelmérést, de nehéz tartani a lépést a bejelentésekkel, mert a vihar az ilyenkor szokásos ”kártípusok” minden válfaját produkálta – mondta a 25 biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter szerint elképzelhető, hogy ez, a hidegfronttal érkezett időjárási jelenség lehet az elmúlt évek egynapos viharai között a legkegyetlenebb, már most rekord közeli kárbejelentések száma, a CLB-nél például folyamatosan csörögnek a telefonok, s egymásnak adják a kilincset az ügyfélszolgálaton a károsultak.

Az alig félnapos tapasztalatok alapján már most biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy, ami viharkár csak létezik, az szinte mind bekövetkezett már. És még nincs vége, hiszen az ország egyes területeire csak mostanában érkezik meg a hidegfront kegyetlen előfutára. Németh Péter felhívja a figyelmet, hogy jégkárra csak az a biztosítás fizet, amelyikben van külön ilyen kitétel, ezért lehetőleg mindenki tegye meg a legszükségesebb óvintézkedést – legalábbis ott, ahová csak ezt követően ér oda a vihar. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és a gondatlanságnak még az árnyékát is kerülni kell – figyelmeztet a szakember.

A bejelentések száma percről percre nő, egyelőre még megbecsülni sem lehet, hogy mi lesz a vége – mondta Németh Péter, aki szerint már most biztos, hogy egynapos rekordot fognak zárni. Az első gyors összegzés szerint a legtöbb kár a kinn hagyott, vagy éppen a vihar idején úton volt járművekben keletkezett – rádőlt fák, jégverés, stb. -, de az ingatlanok terén is jelentős lehet a veszteség, amit egyelőre még megbecsülni sem mernek a szakértők. Már csak azért sem, mert a vihar komplett rendezvényeket is szétvert, az ezekben keletkezett tízmilliós nagyságrendű károkat most mérik fel a szervezők.

Forrás: nepszava.hu

Ennyit érnek a magyar kórházak
2016 július 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Összesen 96 kórház hatféle biztosítási kockázatára írt ki nyílt közbeszerzést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A két évre szóló védelem ellenértékét az ajánlatkérő 2 milliárd 322 millió forintra becsüli.

A 96 kórház vagyona 825 milliárd forintot ér, ennek a minden kockázatra kiterjedő (all risks) biztosítását kéri az ajánlatkérő. Kiegészítő biztosítás ehhez az üzemszünet és a géptörés biztosítás.

A második rész a számítógépek és elektronikus berendezések összkockázatú vagyonbiztosítását tartalmazza, de csak 57 intézménynél. Ezek a berendezések 73 milliárd forintot érnek.

A harmadik rész a kombinált felelősségbiztosításé. Ide tartozik a környezetszennyezés, a bérlői- és bérbeadói felelősség átvállalása, valamint a munkáltatói felelősségbiztosítás is.

A vezetőket csak 12 kórházban biztosítják?

A negyedik részben szereplő egészségügyi szolgáltatói (szakmai) felelősségbiztosítás mind a 96 kórházra kiterjed, viszont az ötödik kockázattípus, a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása csak 12 kórházat érint. Végül a csoportos baleset-, vagy személybiztosítás 7 intézményre terjed ki.

Az ajánlatkérő minden részre külön-külön referenciát kér. Így például a vagyonbiztosításra az tehet ajánlatot, aki az elmúlt 3 évben legalább egy 2 millió forint éves díjú - minden kockázatot felölelő - vagyonbiztosítást kötött. A számítógépek és elektronikus berendezéseknél a referencia értéke - szintén az elmúlt 3 évből - 500 millió forint.

Az ajánlattételi határidő augusztus 12.

Forrás: napi.hu

Egyre nehezebb relevánsnak maradni a vállalatbiztosításban
2016 április 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Minél nagyobb, akár tevékenységi körét, akár méretét tekintve egy vállalkozás, annál nagyobb fajlagos költségekkel kell számolnia, különösen igaz ez az általa igénybe vett biztosítási díjakra. Utóbbi terén azonban egyre inkább igaz az is, hogy minél nagyobb a vállalat, annál kevésbé lehet hatékonyan mitigálni a kockázatokat, sőt egyes esetekben kvázi lehetetlen feladatot jelent mind a biztosító, mind a vállalatvezetés számára.

Megváltozott kockázati szerkezet

A problémának alapvetően két oldala van, egyfelől a megnövekedett vállalatmérettel olyan sajátos biztosítandó tételek jelennek meg, melyek vagy nem számítanak relevánsnak kisebb cégek esetén, illetve számukra jól körülhatárolható, viszonylag alacsony mértékű károkat okoznak az ezekkel kapcsolatos káresemények. Vegyünk csak például egy kis hazai webshopot, melynek az adatbázisa közel 2000 felhasználó belépési információit, szállítási és számlázási címeit tárolja. Állítsunk vele szembe egy nemzetközi nagyvállalatot, ami számos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, több országban, rengeteg szerződéses adatot nyilvántartva róluk, melyek köre messze túlmutat a kisvállalati példában foglaltaknak. A felhasználói adatbázisok feltörése és illetéktelen kezekbe kerülése nyilván roppant nehéz helyzetbe hozza mindkettőt, de a nagyvállalat esetében ugyanaz a káresemény lényegesen nagyobb katasztrófa, és legkevésbé sem csak a nagyobb ügyfélszám miatt. Elég csak a jó hírnéven esett csorbára, és az ebből származó jövőbeli üzletvesztésre gondolni, hiszen amíg egy kiscéget viszonylag könnyen le lehet nullázni, és akár más országban vagy területen újraindítani, addig egy Sony előtt például bezárul ez a kapu.

A cég említése nem véletlen, hiszen a vállalat adatlopási botránya kiválóan rávilágított a probléma második felére is, miszerint nem csak a fajlagos költségek nőnek, de gyakran csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem biztosítható az, ami egy nemzetközi nagyvállalatnak igazán fontos. A példánknál maradva épp ilyen a kiberbiztonság vagy a jó hírnév is. Nem is olyan régen a vállalati biztosítások a kézzelfogható vagyoni tárgyak köré felépített konstrukciók voltak, és ez a virtuális szféra mindent elsöprő rohamáig és elterjedéséig elegendő is volt. Manapság azonban ezek a biztosítási tételek egy nemzetközi nagyvállalat kockázati térképének legfeljebb 20 százalékáért felelnek – 40 évvel ezelőtt 80 százalék volt ugyanez az arány – , de évről-évre egyre jobban visszaszorul a jelentőségük. Ezzel párhuzamosan azonban a biztosítási piac csak nagyon lassan tud mozdulni, így a nagyvállalati kockázatok egyre nagyobb köre esik a biztosíthatatlan kategóriába. Az Airmic brit biztosítási szakmai szövetség, tagjai között végzett legutóbbi felmérése alapján a biztosítók csupán 7 százaléka kínál valamiféle védelmet a reputációt ért károk ellen, míg a kiberbiztosítási termékek piaci penetrációja messze a lehetséges piac 10 százaléka alatt marad.

Megfoghatatlan, de veszély

Helyi példánál maradva a TalkTalk telekommunikációs szolgáltató adatbázisának tavaly októberi feltörése kiválóan rámutatott, milyen veszélyt jelentenek ezek a megfoghatatlan kockázatok. Habár a káreseményben felhasználóik alig 4 százaléka volt érintett, részvényeik árfolyama 32 százalékot esett ennek hatására, csaknem 600 millió fontos kárt okozva a részvényeseknek. Ez utóbbi tételt ma gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egyszerűbben szólva, az adatvesztés illetve lopás biztosítható, de az abból eredő üzleti károk már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem. Léteznek ugyan a kieső üzletmenetből származó károk mitigálására szolgáló konstrukciók, de éppen ezen megfoghatatlan aspektusok szempontjából többnyire frusztráló korlátozásokkal vannak teli. Vegyünk egy sajnos egy egyre életszerűbb példát: hoteltulajdonosként ugyan hogyan tudnánk biztosítani azokat a károkat, amelyek egy közelben történő terroresemény miatt elmaradó vendégek miatt ér minket?

A biztosítási szakmának fel van adva a feladat, hiszen olyan kockázati tényezőkkel kell dolgozniuk, amik csak nagyon nehezen modellezhetők, ráadásul interkonnektivitásuk, egymásba ágyazottságuk révén elképesztően nagy potenciális kárértékeket eredményezhetnek. Ezzel együtt a problémát kezelni kell, máskülönben nagyon hamar a biztosítási piac perifériájára szorulhatnak a vállalati biztosítások.

Forrás: Biztosítási Szemle

A tudatos gazdát a jég sem veri el
2016 március 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Mától lehet pályázni a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A korábbi évek tapasztalatai alapján a jég és viharkárok jelentik a legnagyobb veszélyt a mezőgazdaságból élők számára. 2015-ben több mint 2000 kárbejelentés érkezett az Allianzhoz. A legtöbb kárbejelentés jég miatt volt.

Az elmúlt években megnőtt azoknak a pénzügyileg tudatos gazdáknak a száma, akik maguk szeretnének gondoskodni jövőjük biztonságáról – mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A 2012-ben bevezetett díjtámogatott növénybiztosítás hatékony szerepét az öngondoskodási hajlandóság erősödésében mi sem mutatja jobban, mint hogy a 3 milliárd forintos támogatási keretet több mint 1 milliárd forinttal túligényelték.

Az újonnan meghirdetett pályázati felhívás alapján a 2016. évre rendelkezésre álló támogatási összeg 4 milliárd forintra nőtt.

A nagyok mellett egyre több kistermelő is köt biztosítást, hiszen az időjárás bizonytalanságából fakadó veszélynek ők vannak leginkább kitéve - írta az Allianz.

A növénybiztosítási szerződések megkötésére - az üzletkötők számára - tavaly óta lehetőség van az Allianz növénybiztosítási szerződés megkötésére és karbantartására alkalmas központi elektronikus felületén is.

A felület segítségével a biztosított területre vonatkozó műholdas képekből biomassza térképek készíthetők, melyek mutatják a vegetáció állapotát. A területekhez rendelt satellite alapú nyilvántartás további előnye a kárrendezés területén is megmutatkozik a korábbiaknál sokkal pontosabb, a műholdak által rögzített képek alapján történő kárérték meghatározásával – mondta Kozek András.

Forrás: Origo

Már az őszi fagykárra is igényelhető támogatott biztosítás
2016 február 23.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén a gazdák mellett a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagyvállalkozások és az önkormányzatok is igényelhetnek támogatást a mezőgazdasági biztosítás díjához.

Március 15-től ismét pályázhatnak a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A február elején megjelent felhívás alapján elmondható, hogy a 2012-ben bevezetett Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) második pillére több változást is tartalmaz, de alapjaiban nem módosul tavalyhoz képest – hívta fel a figyelmet közleményében a Groupama Biztosító.

A mezőgazdasági díjak támogatására idén négymilliárd forint áll rendelkezésre. Változást jelent tavalyhoz képest, hogy bővült a díjtámogatásra jogosultak köre: kedvezményezett lehet minden aktív mezőgazdasági termelő (8/2015. FM rendelet szerint), azaz idén támogathatóak lehetnek a nagyvállalkozások és az önkormányzatok is. A támogatási kérelmet idén ismét az Egységes Kérelem (EK) felületén kell benyújtani. A biztosítható kockázatok közé pedig bekerült az őszi-fagy is.

A gazdálkodók három díjtámogatott termék közül választhatnak. A csomagbiztosítás az összes kockázatra (jég, tűz, vihar, őszi, téli és tavaszi fagy, aszály, árvíz, felhőszakadás) és a főbb növényekre (búza, árpa, tritikálé, rozs, kukorica, napraforgó, repce, alma, körte és szőlő) terjed ki. Gyakori növényekre (102 növény – köztük fő növények is), választható kockázatokkal köthető a hagyományos kockázati körből (jég, tűz, vihar, őszi és téli fagy). Itt a termelő saját termőhelyi adottságait, technológiáját figyelembe véve meg tudja választani, mely növények esetében, mely kockázatot tartja biztosításra érdemesnek. Ez a módozat tartalmazza azokat a biztosítási konstrukciókat – növény és kockázat variációk – melyek a rendelet szerint nem biztosíthatóak az előző két módozatban.

Időjárást tekintve a tavalyi mezőgazdasági év a szélsőségek éve volt. 2014 őszétől 2015 nyaráig egymást váltották az átlagosnál csapadékosabb időszakok és a szárazság. A Groupamánál 2015-ben a közel 1900 növénykár bejelentés több, mint 75 százaléka jégverésről szólt, a biztosítóhoz érkezett bejelentések hét százaléka aszálykár volt, emellett a vihar-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.

A Groupama 2015-ben növényállományok jégkára miatt közel 1,8 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, aszályra és egyéb káreseményekre pedig további 200 millió forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár, a kifizetések meghaladták a 200 millió forintot és további 20 millió forintot fizettünk ki állattartóknak elhullott jószágaik után.

Forrás: Agroinform

Négyszer annyit fizethetnek a fuvarozók
2016 február 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

Megjelent a Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás
2016 február 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Megjelent a Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítése érdekében a korábbi években folyamatosan kialakított kockázatközösségi rendszer fenntartása szükséges. A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, valamint az érintettek arányos felelősségvállalása jellemzi a több pillére épülő struktúrát.

Az intézkedés célja, hogy azon termelők, akik a nemzeti kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat speciális, piaci biztosítással egészíthetik ki. A kialakított biztosítási portfólió a hazai igényekhez, tapasztalatokhoz igazodva a korábban hagyományos mezőgazdasági biztosításokat kibővítette, átstrukturálta. Az intézkedés bevezetésével kibővül a biztosított növénykultúrák, illetve káresemények palettája és növekszik a biztosítással lefedett területek aránya is. Az intézkedés által a termelők gazdálkodása kiszámíthatóbbá válik, amely jelentősen ösztönzi a biztosítás megkötésére irányuló szándékot.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 23,7 milliárd forint. Ebből a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként 4 milliárd Ft, amely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik. A felhívásra az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A támogatás mértéke, összege
A támogatási összeg a tárgyév július 31-ig az egységes kérelemben bejelentett, illetve szeptember 30-ig, a biztosító által megküldött díjelőírási adatok alapján és a biztosító, illetve a szerződő fél díjigazolásában foglaltak figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség (megfizetett éves nettó biztosítási díj) 65%-a.

Forrás: Agroinform

Felelőtlenül bátrak a magyar cégek
2016 február 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit

Folytatódik a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése
2016 február 05.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése újra elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2015. december óta mintegy 3900 gazdálkodó részére 1,3 milliárd forint összegben teljesítette a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetését.

A fennmaradó közel 4700 termelő jóváhagyott kérelmének kifizetése elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.

További információ az www.mvh.gov.hu oldalon.

Forrás: Agroinform

Oldalak