Aki január elsejével kötött új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, annak március elsejéig be kell fizetnie a díjat, ennek elmaradása esetén anyagi következményekkel számolhat.

Mintegy 70 ezer gépjármű-tulajdonosnak kell rendeznie hétvégéig a január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) – figyelmeztet közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Ennek hiányában a biztosító a határidőt követő napon törli az érintett szerződést, így a mulasztó autósnak azonnal megszűnik a biztosítási védelme, és még fedezetlenségi díjjal is számolnia kell, ha a határidőn túl köti meg a szerződést.

Mivel március 1-je idén hétvégére esik, ezért az autósóknak idén érdemes fokozottan figyelniük, mikor és milyen fizetési módot választanak a díj rendezésére.

A hétvégi zárvatartás miatt az alábbiakat érdemes megfontolni:

• - a biztosító pénztárában személyesen csak péntekig lesz lehetőség az aktuális díjrészlet rendezésére;
• - a postai csekk, illetve az online bankkártyás fizetés átfutási ideje is több munkanap, így ezeket a fizetési módokat csak szerdáig érdemes választani;
• - az azonnali átutalás ugyanakkor 5 másodpercen belüli teljesülést garantál, vagyis a banki átutalás még akár vasárnap is megfelelő opció lehet.

Az üzembentartót a kgfb-díjfizetés elmaradásán és az abból eredő kényszerű törlésen túl egy úgynevezett fedezetlenségi díj megfizetése is terheli. Ez a biztosítás a megszűnés és az újrakötés közötti napokra vonatkozik, és mértéke igen magas: idén a személyautók esetében – teljesítménytől függően – naponta 990–2090 forint lehet, teherautóknál pedig elérheti a napi 7770 forintot is. A biztosítást ugyanazon biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett – választási lehetőség nélkül – a teljes évre vonatkozó kgfb-díjat is egyszerre kell befizetni.

forrás:24.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>

Míg az ingatlanok értéke az elmúlt pár évben Magyarországon drasztikusan emelkedett, és az építési költségek is jóval magasabbak lettek, az ingatlanok mögött álló biztosítások díja egyáltalán nem követte ezt a sokszor eszementnek tűnő drágulást.

Egy egyszerű példán bemutatva: ha 2017-ben egy ingatlan 35 millió forintot ért, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) árindexe alapján számolva 2024-ben már körülbelül 85 millió forintért lehetett eladni, az értéknövekedés majdnem 2,5-szeres volt. A lakásbiztosítások átlagos díja 2017-ben évi 35 ezer forint körül volt (ezért, a könnyű összehasonlítás érdekében választottuk példának a 35 milliós ingatlant), de 2024-ben egyáltalán nem kellett 85 ezer forintot fizetni a biztosításáért, az átlagos díj 60 ezer forint volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a díjak átlaga innen még 2025 első felében sem emelkedett semmit, utána pedig a kormány hatására a biztosítók egy évre befagyasztották a díjaikat, így azok a 2024-es szinten ragadtak.

A biztosítási díjaknak természetesen a lakásépítés költségével kellene leginkább együtt mozogniuk, hiszen a biztosítási érték maximumát mindig úgy próbálják belőni az ügyfelek és a biztosítók, hogy ha legrosszabb esetben porig ég a ház, akkor (a katasztrófa előtti műszaki állapotban való) újjáépítést vagy lakásnál a felújítást a kárkifizetésből fedezni lehessen.

A biztosítási érték (az az összeg, ameddig a biztosító kár esetén fizet) és a biztosítási díj (amit az ügyfél fizet) változása általában összhangban van egymással, azaz minél nagyobb a biztosító által vállalt maximális kártérítés összege, annál nagyobb szokott lenni a biztosítás éves díja is. Csakhogy első látásra az utóbbi időben még ez az alapösszefüggés sem teljesült.

A KSH szerint a lakásépítés fajlagos, azaz egy négyzetméterre vetített költsége 2017 és 2024 között durván a 3,7-szeresére nőtt, miközben a biztosítási díjak „csak” 2,7-szer voltak magasabbak, ez elég nagy különbség.

Igaz, a számolásba bezavar, hogy a hivatal 2020-ban módosította a módszertanát, méghozzá nem kis mértékben, így 2019-ről 2020-ra a lakásépítés költsége 28 százalékkal ugrott meg. A növekedés oka elsősorban az volt, hogy a korábbinál magasabb műszaki tartalommal vették figyelembe az árakat, mert a szabályváltozások miatt ekkortól már csak ezekkel a paraméterekkel lehet lakásokat építeni. E nélkül mérsékeltebb lenne a díjemelések lemaradása.

A KSH legfrissebb, 2024-es adatai szerint egy természetes személy (azaz lakossági megrendelő) átlagosan 604 ezer forintból tudott megépíttetni egy négyzetméternyi ingatlant, ez 11 százalékkal volt több, mint a 2023-as becsült költség. A biztosítók 2024-ben épp ennyivel, 11 százalékkal emelték átlagosan a díjaikat, vagyis akkor még pont lekövették a 2023-as inflációt. Ez érdekes, de egyébként nem egyértelmű ok-okozati összefüggés, mert ahogy később még kitérünk rá, a díjemeléseket messze nem csak az építési költségek emelkedése alapján határozzák meg.

2025-re a KSH-nak még nincs éves adata a lakásépítés költségeiről, de ha manapság szeretne valaki új lakásbiztosítást kötni, akkor a biztosítók általában már közel 900 ezer forint körüli újjáépítési költséggel számolnak négyzetméterenként. Ehhez elvileg jóval nagyobb biztosítási díjnak is kellene tartoznia, de a valóság most nem követi a tankönyvet, hiszen ahogy már jeleztük, az átlagos díjak 2024 óta évi 60 ezer forint körül vannak.

Aki 2025 júliusa óta kapott éves értékkövetési értesítőt a biztosítójától, az ezt a jelenséget láthatta benne: a biztosítási értéket megemelték, a díjat viszont nem.

Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke szerint a fenti jelenség ellenére sincs alulbiztosítva a hazai ingatlanállomány. Azt mondja, amit látunk, az nagyrészt a piaci verseny eredménye, amely fajlagosan csökkenti a biztosítási díjak reálértékét. Magyarországon egészen magas a lakóingatlanok biztosítási aránya, a mintegy 4,6 millió ingatlanra 3,3 millió szerződés jut, de ha figyelembe vesszük, hogy ezek egy része társasház, akkor ennél is jobb, mintegy 80 százalékos biztosítási arány jön ki. Ez a volumen már akkora, hogy a lakásbiztosítást kínáló 13 piaci szereplőnek megéri egészen éles versenybe menni érte.

A lakásbiztosítások iránti magas kereslet hátterében főleg az áll, hogy Magyarországon a saját tulajdonú ingatlanok a legfontosabb vagyontárgynak számítanak, annak elvesztését többnyire igyekszik mindenki elkerülni, az ennek érdekében kiadott havi 5 ezer forintos átlagos díj pedig a lakosság többsége számára megugorható vállalás.

Szintén erősíti a keresleti oldalt, hogy a lakáshitelekhez a bankok kötelezően kérnek lakásbiztosítást, amiből a futamidő alatt nem lehet kilépni (vagy újat kell helyette kötni), és ez a kör stabilan 600-700 ezer körül tartja az ilyen biztosítások számát.

A népszerű terméknek számító lakásbiztosításokat a biztosítók ugródeszkának is igyekeznek használni, azokba ma már számos más elemet is igyekeznek beépíteni az ingatlan mellett. Az ingóságokra szinte mindig kiterjed a biztosítás, ha pedig nem családi házról, hanem társasházi lakásokról beszélünk, akkor egyenesen ez a meghatározó elem. Az ingóságok biztosítási összegét és díjait pedig értelemszerűen nem a lakásépítési költségek változása, hanem sokkal inkább az általános infláció alapján szokták évente indexálni.

A lakásbiztosításokban azonban ma már gyakran vannak utas-, baleset- vagy életbiztosítások, sőt akár a kutya vagy macska biztosítása is szerepelhet benne. A biztosítók tehát összességében jóval bonyolultabb számítások alapján határozzák meg, hogy évente mekkora díjemelést, azaz indexálást javasolnak az ügyfélnek. Mindenesetre érdekes, hogy az évi 60 ezer forintos, jó ideje változatlan átlag úgy jön ki, hogy az említett egyéb biztosítási elemek is benne vannak, és közben infláció is van.

Az indexálásnál (amelynek részleteit a szerződések egyébként tartalmazzák) főszabály szerint egy adott évben a megelőző naptári év átlagos inflációs adataiból indulnak ki, és plusz-mínusz 5 százalékos sávban térhetnek el attól. Mivel tavaly 4,4 százalékos volt az infláció, az idei évfordulókon valahol 0 és 10 százalék között lehet a díjemelés mértéke, de mivel moratórium van, most csak a biztosítási érték emelkedik ebben a sávban, a díj változatlan marad.

Az alulbiztosítás Szurgyi Nándor szerint általában nem jellemző, de például tipikus eset szokott lenni, ha egy családi háznál beépítik a tetőteret, viszont a megnövekedett négyzetméterhez nem igazítják hozzá a biztosítási díjat. Az ehhez hasonló hibáktól eltekintve azonban a tapasztalatok szerint a biztosítási értékek jól lekövetik a piaci változásokat – mondja az elnök. Szurgyi Nándor szerint

még az sem valószínű, hogy az önkéntes moratórium (jelenleg június 30-ra tervezett) végeztével, vagyis az idei második félévtől jelentős díjemelések jönnének.

Ekkor a biztosítóknak elvileg lehetősége lesz az éves díjakat az említett 0-9 százalékos sávban megemelni, vagyis hozzáigazítani az ugyanennyivel már megnövelt biztosítási értékhez, de hogy ezzel melyik társaság milyen mértékben él, azt leginkább a piaci verseny befolyásolhatja majd.

Ha viszont a jelenlegi mederben haladunk tovább, akkor lassan egymillió forint közelébe emelkedik egy négyzetméter ház vagy lakás (újjá)építési költsége, a biztosítási díjak viszont annak a szintnek a környékén maradhatnak, mint amikor a KSH szerint még csak 600 ezer forint volt az építési költség.

Ebben a helyzetben a biztosítóknak már a szerencsében is bízniuk kell, hogy amíg a díjakat nem emelik, ne legyen olyan váratlan, jelentős és országos esemény, amely a kifizetéseket érdemben megdobja, mondjuk ne söpörjön végig az országon túl sok vihar.

forrás: telex.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor>>

A száraz, téli időben megszokotthoz képest az utóbbi napok intenzív havazása miatt akár három-négyszer több kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz, mert olyan sok jármű koccan egymásnak, fordul le az útról, vagy sodródik álló autónak havas, latyakos utakon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi Facebook-posztjában egy fehér Mercedes GLE szabadidő-autó esete szerepel, amelynek vezetője az akkor még mindössze 2-3 centis hóban vesztette el az uralmát járműve felett. Átgázolt a Marczibányi téri körforgalmon, letarolt néhány parkolóoszlopot, végül az útpadkán állt meg. Mivel a balesetnek nem volt másik résztvevője, az autóban keletkezett kárt a Mercedes cascobiztosítása térítheti meg, az általa okozott károkat viszont az autó kötelező biztosítója, esetleg kötelező biztosítás hiányában az illető maga kénytelen megtéríteni.

Más a helyzet annak az aranysárga Suzuki Vitarának az esetében, amelynek gazdája nyilvános posztban üzent egy ismeretlen sofőrnek, aki a leírás szerint Csornán, a Kossuth Lajos utcában ütközött a szabályosan parkoló Suzukinak, csúnyán behorpasztotta annak hátsó ajtaját, majd elhajtott.
A károsult azt írta, hogy az ütközésről kamerafelvétel is készült, amit átad a rendőrségnek, ha nem jelentkezik a felelős. Az illető végül jelentkezett, de Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a téli útviszonyok miatt halmozódó káresemények közt is bőven találunk olyanokat, amelyekben a baleset okozója nem hagyta hátra az elérhetőségét, noha ez a KRESZ szerint is kötelessége lett volna. Erre példa az a XI. kerületi Facebook-csoportban megosztott eset is, amelyben valakinek a Mányoki úton parkoló Ford Fiestáját törték össze oldalról. Az illető nem hagyta hátra az elérhetőségét, ezért az autó gazdája olyanok jelentkezését várja, akik látták az ütközést, vagy információjuk van a történtekről.

Az ilyen ügyek feltárásában a szemtanúk és az esetleges kamerafelvételek segíthetnek, ezek híján a vétlen fél cascója nyújthat fedezetet a javításhoz, esetleg az illető kénytelen azt zsebből fizetni, ha később sem kerül elő a károkozó. Amikor a baleset felelőse ismert, de nincs érvényes kötelező biztosítása, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számláról kaphat kártérítést a vétlen autós, de ezt az összeget a Mabisz később behajtja a baleset okozóján.

Amennyiben sem az illető kilétére, sem az autó rendszámára nem derül fény, úgy az egyszerűbb, koccanásos ügyek károsultjai nem számíthatnak kártérítésre. Mint korábbi cikkünkből kiderült, a szövetség csak azokban az ismeretlen gépjárművek által okozott esetekben fizet a vétlen félnek, illetve utasainak, ha valamelyikük súlyosan megsérült, azaz legalább 25 százalékos maradandó egészségkárosodást szenvedett, vagy meghalt a balesetben. Ilyenkor azonban az áldozat járművében keletkezett kárt is megtérítik.
Ennek Németh szerint részben az a magyarázata, hogy amikor nem ismert a károkozó, és nincs szemtanú, akkor az is vitatható, hogy valóban akkor és úgy történt-e az ütközés, ahogy az összetört autó gazdája állítja, esetleg nem is kötelező biztosítás körébe tartozó káreseményről van szó. A szervezet korábbi tájékoztatása szerint az utóbbi években évente átlagosan ezer esetben érkezett bejelentés ismeretlen gépjárművekkel okozott károk miatt Magyarországon.

Amikor ismert a károkozó, és elérhető az összetört autó üzembentartója vagy tulajdonosa is, a felek a kék-sárga kárbejelentő űrlap kitöltésével vagy a Mabisz által üzemeltetett E-kárbejelentő nevű telefonos applikáció segítségével kezdeményezhetik a biztosítási kárrendezési eljárás elindítását a károkozó felelősségbiztosítójánál. Az alkalmazás a Google Playről és az Apple App Store-ból, valamint a Mabisz külön erre a célra megalkotott felületéről is letölthető.

A szakértő azt tanácsolta, hogy még az ilyen látszólag tisztázott, könnyen rendezhetőnek tűnő helyzetekben is készítsenek fotókat az érintettek a helyszínről, illetve az autók sérüléseiről, és csak ezután mozdítsák meg azokat. Ennek utólag nagy jelentősége lehet, ha a károkozó később úgy dönt, mégsem ismeri el a felelősségét, esetleg a biztosítója vitatja azt vagy a felelősség kizárólagosságát, a kár nagyságát, illetve a baleset más körülményeit.
Sokan nem tudják, hogy a balesetek résztvevői által tett kárbejelentés nem jelenti automatikusan a felelősség megállapítását, pedig ez szerepel a kárbejelentő nyomtatványon és más, hivatalos tájékoztatókban is. A felelősség megállapítására a feltételezett károkozó biztosítója, esetleg a rendőrség jogosult, feltéve, hogy a baleset valamelyik résztvevője értesítette a történtekről. Amikor valaki megsérül az ütközésben, kötelező a rendőrséget hívni.

A baleset okozójának kötelező biztosítását két kategóriával lejjebb sorolják a bonus-malus rendszerben, emiatt a következő időszakban akár jelentősen megemelkedhet a biztosítási díja. Persze az illető és a vétlen fél akár dönthetnek úgy is, hogy egymás közt rendezik a kártérítési ügyet, így a baleset felelősének biztosítási besorolása változatlan marad. Ellenkező esetben az okozó úgy mérsékelheti a káresemény miatti díjnövekedést, hogy egy másik társasággal köt szerződést a biztosítási évfordulón, így kedvezőbb díjat kaphat. Aki a cascobiztosítása terhére javíttatja meg sérült autóját, az a következő időszakban szintén többet kénytelen fizetni, fejtette ki Németh Péter.

A rendőrök a személyi sérüléssel nem járó ütközések után a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt indítanak eljárást. Az ilyen ügyekben az okozó legfeljebb 200 ezer forint pénzbírságra, illetve 6 előéleti pontra számíthat, és legfeljebb 1 évre elvehetik a jogosítványát, mondta el kérdésünkre Herpy Miklós közlekedési ügyvéd. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, valamint fényképeket és jegyzőkönyvet készítenek.

Azokban az ügyekben, amikor a károkozó elhajt a helyszínről, és nem hagyja hátra az elérhetőségeit, a KRESZ 58. §-ában foglaltak megszegése miatt is eljárást indíthat a rendőrség, sőt ilyenkor a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények elkövetése is felmerülhet. Az említett KRESZ-szabály rögzíti, hogy a károkozó köteles hátrahagyni elérhetőségeit, hogy később egyeztessen a vétlen féllel, és rendezze a keletkezett kárt. A rendőrség hatékony segítséget nyújthat a baleset környezetében található térfigyelő kamerák felvételeinek megszerzésében is, hívta fel figyelmünket Herpy.

A CLB szakértője kitért azokra az esetekre is, amikor nem egy másik autó okoz kárt a parkoló járművekben, hanem egy hókotró vagy egy menetrend szerinti autóbusz. Ezek az ügyek azért válhatnak bonyolulttá, mert bár a menetrend szerinti buszok jelentős részén fedélzeti kamera működik, amelynek felvételeit a rendőrség kikérheti, a közszolgáltatást nyújtó cégek felelősségbiztosítójának bevonásával elindított kártérítési eljárások sokszor hosszadalmasak, akár több mint fél évig is eltarthatnak. Ezekben az esetekben persze ugyanolyan fontos, hogy a felek lehetőleg egyetértésre jussanak a felelősséggel kapcsolatban, tette hozzá Németh Péter.

Mivel a most bemutatott esetek közös velejárója a mérhetetlen stressz, érdemes mindent megtenni a téli autós balesetek megelőzéséért. Ehhez nyújt segítséget a biztonságos téli vezetés alapjairól szóló cikkünk, amiben a téli gumi fontosságáról, az autón összegyűlt hó letakarításának menetéről, az utastérfűtés hatékony használatáról, a motorindításról, vagy a hosszas motormelegítés értelmetlenségéről olvashatnak. Ezekkel, illetve megfelelő helyzetértékeléssel talán megelőzhetők lettek volna azok az autótöréssel járó balesetek is, amelyekről a Veszprém vármegyei rendőrség osztott meg néhány fotót kedden a Facebookon. A két napon belül történt esetekről készült képeken összetört Mercedesek láthatók, és a leírás szerint mindkét esetben ugyanaz a sofőr ült a volánnál.

Forrás:telex.hu

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak átlagdíjai egy év alatt országosan 0,8 százalékkal csökkentek a harmadik negyedéves adatok szerint, ami a verseny élénkülésére utal. A biztosítói kárráfordítások 2,2 százalékos emelkedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelenti az ügyfeleknek - közölte az MNB.

Idén a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezen belül

Budapesten 0,5 százalék, a fővároson kívül 1,2 százalék az apadás éves mértéke

– áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. Ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.

A biztosítói kárráfordítások ugyanakkor éves szinten 2,2 százalékkal emelkedtek, ami a díjakkal összevetve ár-érték arány javulást jelent az ügyfeleknek. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított (adóval és kárráfordítással kiigazított) Korrigált kgfb-indexe is, ami – a mérséklődő díj és emelkedő kárráfordítás nyomán – hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az idei első negyedévi csúcshoz képest 8 százalékponttal.

Az egyéb járműkategóriák eltérő tendenciákat mutatnak: a személygépkocsik, teherautók és nehézpótkocsik esetében kisebb mértékű csökkenés látszik. Ezzel szemben a nagyobb elemszámú flottás kategóriákban az átlagos éves díjak 4-13 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy év során. Egyedül a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés.

A jegybank negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
Forrás: portfolio.hu