Lakásbiztosítási kisokos: ezekre érdemes figyelni szerződéskötéskor

Nincs lakásbiztosításod vagy épp van, de nem vagy vele megelégedve? Albérletben élsz, és nem tudod, mitévő legyél? Lakásbiztosítási kisokosunkban minden lényeges kérdésre megtaláljátok a választ.

Egy lakás vagy egy családi ház akkor válik igazán otthonná, amikor a személyes tárgyainkkal, emlékeinkkel csordultig töltjük. Olykor azonban előfordulhat, hogy hőn szeretett lakásunknak baja esik, amit a pénztárcánk és mi magunk is nehezen heverünk ki. Egyesek számára már egy beázás is nagy lelki és anyagi terhet jelenthet, a betörésről vagy tűzkárról nem is beszélve. Éppen ezért különösen fontos, hogy felkészüljünk a lehetséges káreseményekre!

Új lakást vásároltál és még nincs biztosításod, vagy van már saját otthonod, de elvesztél a lakásbiztosítás útvesztőjében és még nem kötöttél szerződést? Segítünk, mire figyelj:

• A biztosítás megkötésekor tartsd szem előtt, hogy a megfelelő mértékben, és minden eshetőségre felkészülve legyél biztosítva.
• Egy lakásbiztosítással nemcsak az otthonodat biztosíthatod be, hanem a benne lévő értékeket is, sőt akár családtagjaidról is gondoskodhatsz.
• A lakásbiztosítási piacon számos különböző lakásbiztosítási termék érhető el, melyek fedezeti körükben eltérnek. Általában azonban a termékekben megtalálható fedezet a tűz vagy a robbanás, az olyan meteorológiai események, mint a vihar, a jégverés vagy a villámcsapás. A lakásbiztosítások védelmet nyújthatnak még beázás, árvíz vagy egyéb külső vízkár ellen is. Ezenkívül rendszerint kiterjednek a rablás és betöréses lopás esetén keletkezett károkra, valamint tartalmaznak felelősségbiztosítást is.
• Fontos, hogy a lakásbiztosítás az ingatlanunk és ingóságaink értékének megfelelő védelmet nyújtson, kár esetén fedezze a helyreállítás, az újraépítés költségeit. Ehhez szerződéskötéskor pontosan meg kell határoznunk a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét, a biztosítási összeget, amely a kártérítés felső határa. A szerződéskötés követően évente érdemes vagyonleltárt készíteni az otthonodban található holmikról, vagyontárgyakról és ha szükséges, érdemes módosítani a lakásbiztosítási szerződést vagyontárgyaink aktuális értékének megfelelően. Az ingatlanod és a benne lévő vagyontárgyak más értékkel bírhatnak akár egy év elteltével is, mint amikor a lakásbiztosítást megkötötted.
• Egy lakásfelújítás/hozzáépítés esetén is indokolt az aktuális lakásbiztosítás felülvizsgálata, hiszen az ingatlan értékesebbé vált, és ha káresemény történik, minden bizonnyal a keletkezett kárt is más összegből lehet fedezni, mint a szerződéskötés pillanatában.

Albérletben élsz? Köss biztosítást, és aludj nyugodtan!

Az emberek rendszerint csak akkor kezdenek el foglalkozni a lakásbiztosítás fontosságával, mikor saját ingatlanra tesznek szert. Azonban ha albérletben élsz bérlőként, akkor is lehetőséged van arra, hogy az ingóságaidra biztosítást köss, így a különböző károkra, amelyek érhetnek, akár lopás vagy rablás esetére is biztosíthatod okos eszközeidet, egyéb vagyontárgyaidat. Betöréskor nem a falakat, hanem a könnyen mozdítható értékeket fogják elvinni, ez pedig többnyire a bérlő, azaz a te tulajdonod.

Summa summárum: Ne légy saját magad ellensége, tájékozódj az aktualitásokról, és a kedvező lakásbiztosítási ajánlatokról. Ne ijedj meg, ma már gyorsan, sorban állás nélkül, otthonodban is köthetsz lakásbiztosítást vagy épp válthatsz biztosítót egy számodra kedvezőbb ajánlat miatt.

forrás: nlc.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti és összehasonlíthatja az egyes biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Magyar biztosítók: hatalmas pusztítást végeztek idén a jégverések

Október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra a biztosítók, döntően a jégverések miatt. Időközben az agrártárca tovább emelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott keretösszegét, a gazdálkodóknak így jó esélyük van a 70 százalékos támogatásintenzitás kihasználására, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart. Döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint). A biztosított növények közül leginkább az őszi káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a kalászosok, az ültetvények és a zöldségfélék szenvedték meg az időjárás viszontagságait, területileg az Alföldről, a Dél-Dunántúlról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből, illetve a baranyai Szentlőrincről és Baksáról, valamint a Bács-Kiskun megyei Kecelről érkezett a legtöbb bejelentés.

A biztosítók közben ezekben a napokban összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 milliárd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban.

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad.

A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.

- hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője. Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozásával kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői - a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is - minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel. A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti a cascobiztosítási ajánlatokat:
cascobiztosítás ajánlatok>>

Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?

Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.

Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.

A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.

Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.

Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.

Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.

Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.

Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.

Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.

A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.

A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.

Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.

A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.

A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>