Csak kevesen tudják, pedig ezt a 7 dolgot is fedezi egy jó lakásbiztosítás

Felmérések szerint a magyar lakosság kétharmadának volt már valamilyen kapcsolata lakásbiztosítással, viszont az ügyfelek legnagyobb része nincs tisztában még azzal sem, hogy pontosan milyen kár esetén fizet a saját biztosítása. Éppen ezért különösen fontos részletekbe menően megismerkedni az ügyfeleknek azzal a szerződéssel, amit aláírnak. Ennek apropóján megnéztük, hogy milyen elemi károkra vonatkoznak általában a lakásbiztosítások, továbbá utána jártunk annak is, milyen, egyre bővülő kiegészítő biztosításokat választhatnak maguknak az ügyfelek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 negyedik negyedéves adatai szerint valamivel több mint 3 millió vagyonbiztosítást kötöttek Magyarországon. Ez a szám, a Magyar Biztosítok Szövetségének (MABISZ) lapunkhoz eljuttatott információi szerint nagyjából megfelel a lakásbiztosítások hazai számának, bár kicsit szélesebb kategóriának számít.

A kötések magas számából, illetve korábbi kutatásokból pedig arra lehet következtetni, hogy a magyar lakosság kétharmadának van valamilyen lakásbiztosítással kapcsolatos tapasztalata. A kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az emberek mintegy csupán ötöde tudja azt, hogy egy átlagos szerződés milyen esetekben fizet kártérítést.

Az persze már más kérdés, hogy mi számít átlagosnak. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy az alap lakásbiztosításokon túl megközelítőleg hány szerződés tartalmaz valamilyen formában kiegészítő biztosításokat:
A piacon több mint egy tucat biztosító legalább nyolcvan féle terméke van ma is, amelyek közül negyven jelenleg is köthető. Megközelítő becslésünk sincs, hogy ezeknek mekkora része tartalmaz valamilyen kiegészítő biztosítást. Igény szerint egy-egy termékhez akár tucatnyi kiegészítő elem is köthető - válaszolta a Pénzcentrumnak a MABISZ. A feltett kérdésre már csak azért is nehéz választ kapni, mert teljesen biztosító függő az, hogy egy adott biztosító valamilyen csomagba foglalva ad egy bizonyos mennyiségű kiegészítő lehetőséget pluszba vagy teljesen egyenként, és saját igény szerint kell azokat hozzáilleszteni az alap biztosításhoz.

A felépítmény

Ahhoz, hogy jobban elnavigálhassunk a kiegészítő biztosítások terepén, legelőször fontos tisztázni, hogy mit tartalmaz általában az alap lakásbiztosítás. Valamennyi lakossági vagyonbiztosításnak többnyire része a tűz, robbanás, jégeső, árvíz, villámcsapás, földrengés stb. elleni védelem. Fontos, hogy ezeknek az úgynevezett elemi, illetve tűzkároknak a részletes felsorolását/leírását tartalmaznia kell a megkötendő biztosítási szerződésnek.

Az alapbiztosításban foglaltakon túl azonban megannyi olyan kár is keletkezhet a lakóhelyünkön, amik nem tartoznak bele a legelemibb károk halmazába. Így ezekre külön, úgynevezett kiegészítő biztosítások megkötésével - a lakásbiztosításhoz kapcsolva - készülhetünk fel. A biztosítóknál általában két gyakorlat közül választhat az ügyfél;

• az egyik, hogy teljesen egyénileg, külön-külön illeszt kiegészítő biztosításokat az alapbiztosítása mellé, attól függően, hogy a felmerülő lehetőségek közül neki melyikre van a leginkább szüksége,
• a másik lehetőség, hogy a biztosítók a kiegészítő biztosításokat úgynevezett csomagokban, együtt értékesítik az alapbiztosítással. Ebben a rendszerben tehát minél magasabb kategóriájú lakásbiztosítási csomagot választ magának valaki, annál több, a csomagban megjelölt plusz biztosításban részesül.

Bármelyik eshetőség merüljön is fel, fontos, hogy mindenki a lehető legkörültekintőbben járjon a kiegészítő biztosítások megkötésekor. Hiszen egy-egy rosszul megválasztott csomaggal vagy az alapcsomaghoz rosszul illesztett, az ügyfél számára valójában fölösleges tételek halmozásával csupán a pénztárcát rövidíthetjük meg fölöslegesen.

Fontos az utánajárás

Sokan talán nem is tudják, hogy mára már olyan mértékben kibővült a lakásbiztosításhoz választható lehetséges kiegészítő biztosítások köre, hogy ezek a tételek már bőven nem csak szorosan magához az ingatlanhoz tartozhatnak. Ezek közé sorolható például a házi kedvencek balesete, és betegsége esetén igénybe vehető kártérítések, a különböző gyorsszervíz-szolgáltatások, valamilyen közüzemi szolgáltatás kimaradásából ered károk térítése, a kerékpár vagy mopedre, kerekesszékre köthető Casco biztosítások, de akár egy esetleges munkanélküliség következtében bekövetkezett díjátvállalás is.

A MABISZ tájékoztatása szerint az ügyfelek egyébként valamilyen baleset- és felelősségbiztosítást kötnek a lakásbiztosításuk mellé. Az imént felsorolt klasszikusnak mondható kiegészítő lehetőségeken túl azonban számtalan olyan új lehetőség közül is választhatnak az ügyfelek, melyek a legkülönfélébb váratlan káresemény bekövetkezésére is kártérítést vállalnak. Az egyre bővülő portfólió persze nem véletlen, hiszen a jelenlegi környezetben a biztosítók próbálnak minél több élethelyzetre megfelelő termékeket kialakítani, amik közül igény szerint lehet válogatni - mondta el a Pénzcentrumnak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikáció vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztosítók minden esetben igényfelmérést végeznek, és mindent, amit kínálnak és az ügyfél is elfogadta, azt fel kell tüntetniük a szerződésben.

Durván bővül a repertoár

A már klasszikusnak mondható kiegészítő lehetőségeken túl kíváncsiak voltunk, milyen újfajta szolgáltatások érhetők el ma Magyarországon, úgyhogy csokorba gyűjtöttük a leghasznosabbnak, legmeglepőbbnek tűnő lehetőségeket.

Akvárium biztosítás

Az akvárium vagy a terrárium üvegezésének törése, illetve az ebből kiszivárgó, kiömlő víz miatt keletkező károkat térít a biztosító.

Kórházi lopás biztosítás

A kórházi fekvőbeteg ellátás során magunknál tartott vagyontárgyaink (pl. ruházat, e-book) eltulajdonításával okozott kár térítése.

Adatmentés biztosítás

Arra az esetre, ha az alapbiztosításban meghatározott események miatt az adathordozókon (pl. winchesterek, SSD-k, memóriakártyák) az a tárolt dokumentumok, fényképek, videók elvesznek, megsérülnek.

Iskolai lopás biztosítás

Arra az esetre, ha a 6-15 év közötti gyermekétől iskolaidőben ellopják a bevitt vagyontárgyait, pl. iskolatáska, könyvek, tornacipő.

Orvosi asszisztencia

Azonnali telefonos segítségnyújtás egészségügyi kérdések esetén, ha nincs orvos a családban.

Második orvosi vélemény

Betegség diagnózisának, terápiájának véleményezése a meglévő leletek alapján. Súlyos betegség gyanúja esetén, ha bizonytalanok vagyunk az orvosi véleményt és gyógymódot illetően.

Kórházi ápolás

Három napon túli fekvőbeteg ellátás esetén egyösszegű segítség, ha baleset miatt kórházba kerül valaki.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Hiába van bebiztosítva az otthonod: ezért bukhatsz el baj esetén mindent

A magyarországi lakásállomány harmada még mindig nincsen biztosítva, de az érvényben lévő szerződések esetén is fennáll az a veszély, hogy az ingatlanok alulbiztosítottak. Az emberek jelentős része szeret szakemberekre hagyatkozni akkor, amikor pénzügyekben dönt, pedig egy lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfél ismeri a legjobban a lakásával kapcsolatos, egy megfelelő biztosítás megkötéséhez szükséges információt. Az alábbiakban néhány olyan szempontra hívnánk fel a figyelmet, melyek figyelembevételével elkerülhetjük, hogy használhatatlan biztosításra szórjuk el a pénzünket.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlanból több mint 1 millióra még nem kötöttek biztosítást. Pedig tudnának miből válogatni a lakástulajdonosok: a piacon jelen lévő biztosítóknak több tucat olyan termékük van, melyek jelenleg is elérhetőek. Ugyanakkor az érvényben lévő szerződéseknél is kérdéses, hogy mekkora arányuk nyújt valós védelmet egy esetleges káresemény bekövetkeztekor.

Rengeteg szerződést ugyanis nem a kellő körültekintéssel kötnek meg, de az is gyakori, hogy a lakástulajdonos olyan régen kötött biztosítást, hogy az már nem felel meg a jelenlegi körülményeknek. Végső soron a veszély mindkét esetben ugyanaz: kár esetén előfordulhat, hogy hiába fizette az ügyfél akár hosszú éveken át a biztosítási díjat, a biztosító nem, vagy nem eleget fog fizetni a károk rendezésére.

Hogy kerülhetjük el a bajt?

Az egyik legfontosabb, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítottságát: tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant, mert lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződés megkötésekor alaposan gondoljuk át, hogy mennyibe is kerülhetne az ingatlan helyreállítása. Fontos, hogy a helyreállítása, ugyanis a biztosítók az újjáépítési értékre kötik a lakásbiztosításokat. Tehát lehetséges, hogy az ingatlanunkat el tudnánk adni 25 millió forintért, de ha 20 millió forintba kerül az újjáépítése, akkor a biztosítás megkötése szempontjából az utóbbi összeg lesz a meghatározó.

A másik dolog, amelyre figyelnünk kell, az úgynevezett indexálás (értékkövetés). A biztosító évente egyszer, a KSH által nyilvánosságra hozott adatok alapján indexálja a biztosítást. Ezt azért teszi meg, mert az alapanyagok, a munkaerő árának emelkedése következtében elképzelhető, hogy idén már csak drágábban lehetne újjáépíteni az ingatlanunkat, mint a tavalyi évben. Tehát a tavaly meghatározott biztosítási értékhatár elavulhat, így ezt érdemes az éppen aktuális viszonyoknak megfelelően módosítani.

Az indexálást az ügyfél nem köteles elfogadni, ám ezzel azt veszélyezteti, hogy a biztosítása idővel "elavul". Nem véletlen, hogy a biztosítók, de maga a MABISZ is azt javasolja, hogy legalább évente egyszer vizsgáljuk felül a lakásszerződéseket.

Ne feltétlenül a legolcsóbbat válasszuk

Sokan már teljesen online kötik meg biztosításaikat, ami egyrészt jó dolog, hiszen ez gyors és kényelmes megoldás. Másrészt ennek van egy olyan hátulütője, hogy az ügyfél akkor találkozik először a biztosító szakemberével, amikor az kimegy hozzá egy káresemény felméréséhez. A lényeg tehát az, hogy csak az ügyfél tudja ténylegesen, hogy milyen állapotban van a lakása, mennyi lehet annak akár a forgalmi, akár az újjáépítési értéke.

Az általunk kiválasztott biztosító kalkulátora csupán az ingatlan általunk megadott, legalapvetőbb tulajdonságai alapján tud díjat kalkulálni. Ez alapján viszonylag pontosan ki tudja számítani, hogy mennyit ér maga az ingatlan, ám azt már nem, hogy a benne lévő ingóságok mennyit érhetnek. Hiszen két, ugyanakkora, egymás mellett elhelyezkedő ingatlan közül az egyik tele lehet pakolva luxuscikkekkel, míg a másik akár üresen is állhat. Értelemszerűen nem egyforma összegre célszerű biztosítani a két ingatlant - a biztosítási összeg meghatározása azonban végső soron az ügyfélen múlik.

Amire szintén érdemes odafigyelni, hogy pontosan mit is tartalmaz a megkötött lakásbiztosításunk. A legtöbb ilyen biztosítás ugyanis több kis "csomagból" épül fel, melyek közül válogathatunk, hogy melyiket kérjük és melyiket nem. Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban egyre szűkül azon káresemények köre, melyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Érdemes ezek között a csomagok között tudatosan válogatni, hiszen lehetnek köztük olyanok, melyekre nincs szükségünk (pl. minek nekünk kisállatbiztosítás, ha nincsen kisállatunk?), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása egyébként is alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káresemény esetén a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést. Például van olyan biztosító, amely kiköti, hogy a pincében tárolt ingóságokat csak akkor biztosítja vízkár ellen, ha azokat nem közvetlenül a földön, hanem meghatározott magasságban tároljuk, például egy raklapon.

Mennyibe kerül egy jó lakásbiztosítás?

A fentiekből következik, hogy nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül egy áltagos lakásbiztosítás, hiszen az ügyféligények, illetve az ingatlan és a benne lévő ingóságok értékei rendkívül sokfélék lehetnek. Értelemszerűen drágábban jöhet ki egy téglaépület, mint egy faépület biztosítási díja, hiszen drágább az alapanyag is. Ugyancsak drágább lehet egy fővárosi vagy egy nyugat-magyarországi ingatlan biztosítási díja, hiszen ha az alapanyagok nem is, ám a munkaerő jóval drágább, tehát végső soron az épület újjáépítése is nagyobb költségből valósítható meg.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat

A hazai lakóingatlanok legalább 70 százaléka rendelkezik biztosítással. Lakásbiztosítás esetén kiemelten figyelni kell arra, hogy milyen típusú szerződést kötünk.

Társasházi lakás biztosítása kapcsán két lehetőség jelentkezik – mondta Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásüzletág igazgatója az M1 Forint, fillér című műsorában. A leggyakoribb esetben minden tulajdonostárs önálló lakásbiztosítást köt, így sok egyéni biztosításból áll össze a ház védelme, a másik – egyre inkább elterjedő – biztosítási forma, amikor a társasház vagy akár az egész épülettömb, úgy dönt, hogy egy közös épületbiztosítást kötnek – részletezte a szakember.

Kiemelte: utóbbi esetben az egész lakóközösség rendelkezik egy nagy épületbiztosítással, és ilyenkor egyenként a tulajdonostársaknak, a lakóknak nem kell biztosítást kötniük. Fontosnak tartotta leszögezni azonban, hogy a benn lévő ingóságokat viszont célszerű biztosítani, hiszen az ingóságokra nem terjed ki a közös biztosítás.

Amennyiben a lakás egyben egy cég telephelye is, a vállalati biztosítási konstrukciót kell választani, amely különbözik az egyszerű lakásbiztosítástól – hívta fel a figyelmet Nyerges Tamás, az Uniqa biztosító kiemelt ügynökségvezetője. Rámutatott: a jogszabály szerint minden tevékenységre kell a biztosítás, ugyanúgy mintha egy bármilyen más telephelyen működne a vállalat. A szakember elmondta, hogy az ügyfél határozza meg a biztosítási összeget, és a biztosító annak megfelelően biztosítják az objektumot.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, lakásbiztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja ajánlatainkat. Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is

Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.

Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.

A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?

Hiszen az én házam annál többet ér!

Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.

Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)

Jön a bank

Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.

Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.

Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.

Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.

Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.

Hány "rossz" szerződés lehet?

Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.

"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.

Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.

Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.

"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.

Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.

"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.

Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)

Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.

Forrás: www.penzcentrum.hu