Évek óta nem volt ilyen az utazási irodákban: hova mennek ennyien?
Idén erős síszezonra számítanak az utazási irodák. Sokan már augusztusban lefoglalták az utazásukat, ráadásul manapság már nem is az olcsóbb szállások és pályák a legnépszerűbbek. Az egyhetes utakra akár 150-190 ezer forintot is elkölthetünk fejenként. De sokat spórolhat, aki jó időben utazik, mutatjuk a részleteket.
Egyre több magyar utazik a téli hónapokban: az előző évekhez képest jóval többen foglalták már most le az utazásukat a 2016/2017-es síszezonra. Bár az idényt mindig az aktuális hó helyzet határozza meg, általában decembertől - áprilisig tart a szezon. "Mindenképpen érdemes mielőbb lefoglalni szálláshelyünket a tervezett idei síeléshez, hiszen a legkedveltebb helyek nagyon gyorsan, akár már a megelőző szezonban lefoglalásra kerülnek. Nagyon sok vendég él azzal a lehetőséggel, hogy adott évben már lefoglalja a jól bejáratott helyre szállását, a következő szezonra is. Ez a tendencia évről évre egy nő, megfigyeléseink szerint" - válaszolta megkeresésünkre Kelemenné Koltai Katalin, a Télen-Nyáron Utazási Iroda ügyvezetője.
A legtöbben a kiemelt ünnepi időszakokban, karácsony és szilveszter környékén mennek síelni, de sokan vágnak neki az útnak februárban is. Ez pedig nem feltétlen jelenti azt, hogy ekkor a legjobb minőségű a hó, hanem általában ilyenkor tudjuk kivenni a szabadságunkat és az iskolai szünetek is ekkor vannak. Pont ebből kifolyólag ezek az utak általában drágábbak is.
Hogyan síelhetünk a legolcsóbban?
A síelők legnépszerűbb úticéljai közé még mindig egyértelműen
- Ausztria,
- Szlovákia,
- Szlovénia,
- Olaszország,
- és Franciaország tartozik.
A legtöbben 15-25 fős baráti társassággal utaznak, 4-5 napra vagy egy hétre. A kínálat hatalmas, ezért a szállodák és a síbérletek árai is nagyban különbözhetnek egymástól, pont ebből kifolyólag a síelés már nem csak a felső 10 ezer sportja. Persze általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a pályarendszer annál drágább a síbérlet. Ezen felül pedig természetesen számolnunk kell az utazás és a szállás költségeivel is, de ezek közül mindenki megtalálhatja a saját pénztárcájának a legmegfelelőbbet. "Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre biztosabban számíthatunk jó minőségű hóra márciusban és április elején is a sípályákon. Az utószezon március második felétől kezdődik, ilyenkor 10-25 százalékkal olcsóbban utazhatunk ráadásul a nappalok is hosszabbak, ezért több esélyünk van napsütésben síelni"- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Rónay Osszián, a Maremonti utazási iroda tulajdonosa és ügyvezetője.
Mennyi az annyi?
Míg korábban csak a legolcsóbb síutak voltak eladhatóak Magyarországon, addigra ma már a többség a jobbminőségű szállodákat és pályákat keresi. A 4-5 napos utazások 200 euró/ fő - vagyis 62 ezer forinttól indulnak. Egy hetes utazásokat pedig már találni 300 euró/főért (93 ezer forintért). De ma már nem ritka az sem, hogy valaki 500 - 600 eurót, vagyis 155 -186 ezer forintot költ síelésre - egészítette ki válaszát Rónay Osszián.
Ne feledd a biztosítást!
Még mindig sokan elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak, pedig a síelés és a téli sport közbeni balesetek igen gyakoriak. A sípályákon a leggyakoribb a térdszalag sérülés, szakadás vagy térd zúzódás. Szintén jellemző a síelőkre, hogy nagyobb számban szenvednek el különböző testrészeken töréseket: pl. a kulcscsonton, medencén, csuklón, alkaron, felkaron és a lábon. A ficamok, izomszakadások, fej- és csigolyasebesülések, különböző vágások egyaránt rendszeresek, bár kisebb arányban fordulnak elő. Viszont már a legkisebb sérülés külföldi orvosi ellátása is igen költséges lehet, amit biztosítás nélkül magunknak kell kifizetnünk. Egy súlyosabb baleset esetén a műtét és a kórházi tartózkodás költsége elérheti akár a több millió forintos nagyságrendet.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Kösse meg utasbiztosítását a szállásfoglalással egyidőben! Síbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
A World Finance olvasóközönségének szavazatai alapján az Allianz Hungária Zrt. idén bekerült Magyarország 3 legjobb biztosítója közé, amelyek közül szakmai zsűri döntött arról, hogy ki kapja a legjobb biztosító társaságnak járó díjat. A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen a kvantitatív és kvalitatív válaszok alapján az Allianz Hungária Zrt. nyerte el a legjobb magyar General Insurance Company címet.
„A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen elnyert díjunk abban erősített meg, hogy folytassuk a digitalizációs és innovációs törekvéseinket. Számunkra kiemelten fontos az, hogy az Allianz Hungária név továbbra is egyet jelentsen a stabilitással és a megbízhatósággal. 2015-ben is folytattuk azt a munkát, hogy ügyfeleink igényeihez igazodó, kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsunk. A mobil POS bevezetése révén tanácsadóinknál egyszerűen, gyorsan és biztonságosan bankkártyával is lehet rendezni az első, az esedékes vagy akár a késedelmes díjat. Ha pedig ügyfelünk a telefonos ügyintézést részesíti előnyben, akkor a magyar biztosítási piacon elsőként az Allianznál élhet a telefonon keresztüli bankkártyás fizetési lehetőséggel. Megújult a honlapunk is, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy web-oldalunk minden platformon – a hagyományos számítógépek után már a rohamosan terjedő táblagépeken és okostelefonokon is – egységes megjelenésű, jól használható legyen, és dizájnjában, valamint webes megoldásaiban is megfeleljen a legújabb trendeknek” – mondta Kisbenedek Péter elnök- vezérigazgató.
(Forrás: Biztosítási Szemle)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle