A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.
Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.
Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.
A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.
Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.
E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.
Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?
Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.
Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.
Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.
Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.
A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.
A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.
A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.
Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).
Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.
A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.
A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.
Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.
Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).
Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.
Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.
Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.
A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.
A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).
Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.
Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.
Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
Az időjárás kikényszeríti a katasztrófabiztosítást
Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt szükség lenne egy katasztrófabiztosítási rendszerre, ilyen a világ harminc országában működik már, s bevezetését hazai szakemberek is évek óta szorgalmazzák - írta a Napi Gazdaság hétfői számában.
Asztalos László, a biztosításfelügyelet korábbi vezetője a lapnak elmondta: nem mindegy, hogy a kockázatok viselése az adók, járulékok vagy illetékek "szétterítéséből" származik, vagy ösztönző-kikényszerítő biztosítási konstrukciókból.
A világszerte működő 32 rendszer többsége "üzleti" modell, de több országban alkalmazzák az úgynevezett szociális rendszert is. Utóbbiban az állam szerepe a meghatározó, de minden ingatlan tulajdonosának minimális biztosítási díjat kell fizetnie - Asztalos szerint ez az összeg Magyarországon évi 2400 forint lenne -, amit az illető járandóságából automatikusan vonnának le. Ennek ellentételezéseként minden ingatlanra lenne biztosítás, az ártérben levőkre maximum 5 millió forint. A befizetésekből keletkező évi 7 milliárd forintot egészítené ki az állam 30 százalékos garanciával, amelynek lehívására azonban csak a viszontbiztosítások igénybevétele után kerülhetne sor. Ezt a rendszert további önkéntes biztosítások egészítenék ki, ezek szolgálnának a nagyobb értékű ingatlanok kárának fedezésére.
A tisztán üzleti modell döntően önkéntes biztosításokra épül, de évi 12 ezer forintos díjért 15 milliós értékhatárig nyújtana fedezetet az ingatlanokat ért károkra. Az állam itt is vállalhatna garanciát, mégpedig a másik modellel megegyező mértékben.
A két modell körül sürgősen kellene választani, hiszen a jelenlegi állapot az állam szinte korlátlan felelősségére épít, a természeti károk bekövetkeztekor mindenki az államtól vár segítséget - írja a Napi Gazdaság.
Forrás: Privátbankár.hu
Mennyibe kerül valójában az Ön biztosítása? Most megtudhatja!
Újabb bűvös hárombetűs kombinációt kell megtanulnunk: a hiteleknél szereplő THM mintájára a biztosításoknál a Teljes Költségmutató nyújthat egyfajta támaszt. Így például, ha valaki nagyon magas TKM-mel találkozik, akkor jobb, ha azonnal tárcsázza biztosítója számát. Bár a szakértők szerint az ügyfelek jó része nem ez alapján fog döntést hozni, mégis jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.
A következő hónapokban már a biztosítási ajánlatokon is szerepelni fog az úgynevezett Teljes Költségmutató (TKM). Ennek segítségével könnyebb lesz összehasonlítani a hazai biztosítók legnépszerűbb termékeinek, a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak a költségeit.
A TKM annál magasabb, minél nagyobb hozamot várunk az adott biztosítástól. A szektor szereplői egyébként a mutató önkéntes kialakításával és bevezetésével a jelentősebb piacvesztést akarják megelőzni.
A MABISZ hétfőn jelentette meg a biztosítótársaságok által közölt TKM-ek összehasonlító táblázatát. A számokból kiderül: a hosszabb (20 éves) unit-linked biztosítások Teljes Költségmutatója 3-6 százalék között mozog, míg a rövidebb futamidővel jellemzően 6-9 százalékos TKM-ek társulnak. Ebből kiderül: a biztosítási szerződések futamideje igen nagy hatással van a TKM-re, ahogy az egyes biztosítások lényegét jelentő mögöttes befektetésekkel (eszközalapokkal) járó költségek is.
Általános szabályként megállapítható: minél nagyobb hozammal kecsegtető, távoli, egzotikus befektetési alap jegyeiből vásárolunk, annál magasabb lesz biztosításunk TKM-je. A hazai kötvényekbe, bankbetétekbe fektető alapok TKM mutatója alacsonyabb, igaz, ezek hozama általában kisebb is, mint az egzotikus befektetéseké.
Mi az a TKM?
A TKM azt mutatja meg – szól a meglehetősen bonyolultra sikeredett hivatalos magyarázat –, hogy egy adott befektetési termék elméleti, költségmentes (bruttó) hozamához képest mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet. Ha például egy 15 éves futamidőre kötött unit-linked várt éves hozama 10 százalék 3 százalékos TKM mellett, akkor az ügyfél által elért reálhozam átlagban 7 százalék lesz.
Egy egyszerűbb megfogalmazásban ugyanez így hangzik: a TKM azt mutatja meg, hogy mekkora minimális hozamot kell az adott befektetésnek évente elérnie ahhoz, hogy az ügyfélnek ne legyen vesztesége.
Akik veszik a fáradtságot, és a MABISZ összehasonlító táblázatából kikeresik termékük nevét, megtudhatják, hogy biztosítási szerződésük minimális-maximális TKM-je milyen sávban mozoghat. Ha egy adott befektetés egy évben pontosan ekkora nyereséget érne el, akkor az praktikusan azt jelenti, hogy a mi zsebünkbe semmi nem kerül – tehát befektetési egyenlegünk év végén ugyanott lesz, ahol év elején volt –, befektetésünk ugyanis csupán saját működési költségeit tudta kitermelni.
Standardizáld mutató: előny vagy hátrány?
Első nekifutásra minden biztosító egy 35 éves férfival számolva határozta meg a mutatókat, 5-20 év közötti biztosítási futamidőkkel kalkulálva, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő lesz, valamint a biztosítási díjakat maradéktalanul megfizeti az ügyfél.
Más TKM-et módosító paraméterek is felmerülhetnek egy adott unit-linked biztosítás megkötésekor. Nem mindegy a biztosított kora, neme, éves befizetéseinek nagysága. A TKM-et jelentősen módosíthatja az egyes unit-linked biztosítások mögöttes termékeinek költségszerkezete is.
A magasabb összegre kötött – például halálesetre vagy balestre vonatkozó – úgynevezett kockázati biztosítás díja is jelentősen befolyásolhatja a TKM-et. A standardizált mutató egy piaci átlagnak nevezhető kockázati díjjal számol, ha azonban valaki ezt magasabbra vagy alacsonyabbra állítja be, akkor a TKM máris magasabb vagy alacsonyabb lesz.
Összességében megállapítható, hogy a TKM-et az egyes ügyfelek konkrét szerződési paraméterei, igényei miatt jelentősen eltérhetnek a biztosítók által kiszámolt standardizált TKM mutatóktól. Így a mutató csak a szerződéskötés előtti tájékozódást segíti, csak hozzávetőleg adja meg a biztosítással járó valós kiadásokat.
A standardizált mutató is hasznos lesz?
A jellemzően magyarországi eszközökbe fektető, alacsonyabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapokra épülő biztosítások TKM-je alacsonyabb, míg, a távoli, egzotikus, nagy hozamlehetőséggel járó termékek TKM-je magasabb – mondta a Hírszerzőnek az Allianz életüzletágért felelős vezérigazgató helyettese. Kozek András az egyes termékek eltérő mutatóiról – azt, hogy minden eszközalapnál "tól-ig" TKM intervallumot adtak meg a biztosítók – azzal magyarázta, hogy a mögöttes eszközalapoknak eltérő költségei vannak.
Kozek ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: vásárláskor a termékre megadott legmagasabb TKM értéket érdemes figyelembe venni, hiszen jellemzően az ezek mögött levő hosszabb távon magasabb kockázatú és hozamú alapokat érdemes választani. A kevés alapot használó, kizárólag pénzpiaci eszközökbe fektető termékek gyakran alacsony TKM-jét a magasabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapok hiánya okozza.
A szakember szerint a standardizált TKM mutató hasznos lesz, a termékek összehasonlíthatósága ugyanis a jellemzően évtizedes elköteleződést jelentő biztosítások megvásárlása előtt jóval egyszerűbbé válik.
Bár a TKM nem tartalmazza a biztosítással járó összes kiadást, azonban minden közvetett és közvetlen költség megjelenik benne, ami ahhoz kell, hogy az egyes ügyfél pénze a nagybani tőkepiacra kerüljön – magyarázta Kozek.
Ha valaki kiegészítő kockázatokat is vásárol - tehát magasabb haláleseti vagy baleseti kifizetést kér -, akkor az az egyéni TKM értékét növeli, de ez a döntés az ügyfél számára a befektetési döntéstől elkülönül, így nem okoz félreértést, hogy nem jelenik meg a standardizált TKM mutatóban. Ráadásul azok a kiadások, melyek néhány tized százaléknál jobban befolyásolják a TKM-et, mind benne vannak a mutatóban - magyarázta Kozek.
A jövőben könnyebb lesz általános értelemben megismerni egy termék alaptulajdonságait. A biztosítói modellszámítások szerint a piaci átlagdíjon megkötött más korú és nemű ügyfelek TKM-je néhány tized százaléknál jobban nem tér el a mintaszerződéstől – figyelmeztetett Kozek.
Három dolog, ami eltérítheti a TKM mutatót
A Generali Biztosító TKM kidolgozásban részt vevő ügyvezető igazgatója, Paál Zoltán a Hírszerzőnek három olyan tényezőt mondott, ami jelentősen módosíthatja a standardizált TKM-et.
Az egyik, amit feljebb már említettünk: a kockázati biztosítás díja. Ha a biztosított a kötelező szint fölött vásárol mondjuk baleseti biztosítást, vagy megemeli a haláleseti szolgáltatás díját, akkor ennek többlet díja van, amit meg kell fizetnie. Ezzel a TKM is emelkedik, az így felhasznált pénz pedig nem kerül befektetési alapokba, így hozamokat sem termel majd.
A következő eset, ami emelheti a hivatalosan közölt standard TKM-et, ha az ügyfél a szerződésben szereplő alapok között sokszor átcsoportosítja a pénzét, ezek egyszeri díjai is emelik a szerződés teljes költségét, ami miatt a valós TKM nagyobb lehet a standard, előre jelzett mutatónál.
A befizetett díj nagysága is befolyásolhatja a valós TKM-et. A unit-linked szerződéseknek ugyanis vannak nem százalékos jellegű, hanem fixen fizetendő díjai. Azok az ügyfelek, akik az átlagosnál jóval alacsonyabb összegű éves szerződést kötnek, a fix díjak miatt végül magasabb TKM mutatókkal szembesülnek majd. Az átlagnál jóval nagyobb éves díjra szerződök TKM-je pedig alacsonyabb lesz. Példa: egy fix ezer forintos díj a százezer forintra szerződő ügyfélnél egy százalékos költséget jelent, míg egy ötszázezer forintos szerződés esetén ennek csak az ötödét; így végül a TKM is alacsonyabb lesz.
Hasonló termékeknél segíti az összehasonlítást
A TKM tehát valóban nem egy pontos, személyre szabott költséget jelez, csupán általánosítva, a piaci átlagok alapján mutatja meg a unit-linked szerződések díját. Paál szerint a közeljövőben nem vezetnek be kötelező jelleggel személyre szabott TKM mutató számítást, ez azonban minden biztosítónak reális – bár meglehetősen drága – lehetőség. A személyre szabott mutató létrehozásának, bevezetésének igénye egyelőre nem merült fel a biztosítási szakmában, így arra rövid távon vélhetően nem fog sor kerülni - mondta lapunknak az Erste Biztosító termékfejlesztő matematikusa, Kozák Ádám.
Paál nem hisz abban, hogy ügyfelek tömegei hoznak döntést a TKM mutatóra támaszodva, de szerinte a biztosításközvetítők, alkuszok reagálni fognak, ami jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.
Paál a magas TKM mutatóval szembesülőknek azt javasolja: vegyék fel a kapcsolatot a biztosítóval és próbálják meg átdolgoztatni a szerződésüket, ha megéri. Például a díjfizetés összegének módosításával vagy a futamidő megváltoztatásával lehet változtatni a TKM-en.
Az alacsonyabb TKM mutatókat közlő ING senior termékmenedzsere, a Mabisz életbiztosítási tagozatának elnökhelyettese, Hronszky Imre a Hírszerzőnek azt monda: cége költséghatékonysággal és a fair trade elveinek alkalmazásával tud alacsony TKM mutatókat felmutatni. Hronszky szerint a mutató csak két azonos eszközhátterű unit-linked esetében ad pontos képet a költségekről. Ilyen esetekben a TKM alapján érdemes az olcsóbb terméket választani, más esetekben, különböző termékeknél azonban nem szabad csak a TKM alapján dönteni.
Forrás: Hírszerző.hu
Maradt a piacon munkanélküliségi biztosítás
Az ACE European Group Limited Magyarországi Fióktelepe jövő év első napjával átruházza a munkanélküliségi biztosítási állományát az April Cee Development Kft.-re, akik viszont az idén lettek munkanélküliek, azok számára az ACE szolgáltatja továbbra is a havi kifizetést - mondta az MTI-nek Rácz István, a megszűnő terméket értékesítő és az átkötést menedzselő biztositas.hu internetes alkusz ügyvezetője.
(A kivonulásról a Magyar Rádió egyik adója adott hírt.) Nyár óta új szerződést ennek a cégnek a nevében nem kötöttek, viszont azóta az April hasonló termékét értékesítik. Az alkusz elektronikus levélben is értesítette az ügyfeleket, akik egy kattintással átszerződhetnek az Aprilhoz.
A CLB Független Biztosítási Alkusz immár negyedik hónapja kínálja a továbbra is a piacon maradó biztosító termékeit, amelyeket az eddigi kötések adatainak tanúsága szerint jellemzően a maximális kilenc hónapra kötnek havi százezer forint térítésére - tájékoztatott a társaság. Noha a munkaerő-piaci helyzet romlásával párhuzamosan a munkanélküliségi biztosítás iránti kérelmek elbírálása is szigorodott valamelyest, a CLB tapasztalatai szerint 10 alkalmazottból átlagosan 7 továbbra is megfelel a munkanélküliségi biztosítás feltételeinek.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. lett az év alkusza
2010. február 4-én immár második alkalommal rendezték meg a Generali-Providencia Biztosító Partner Gáláját.
A gála alkalom a biztosítótársaság számára arra, hogy külső értékesítési partnereit elismerje, és az Év Alkusza, illetve az Év Partnere díjakat ünnepélyesen átadja.
A Generali évek óta elismerésben részesíti egy-egy év kiemelkedő alkuszi tevékenységét. Ezzel nemcsak az értékesítési teljesítményeket értékelik, hanem az ügyfeleik döntéseit is, hiszen tudják, hogy ezek a teljesítmények mögött sok tízezer ügyfél döntése áll, azáltal, hogy ők az adott alkuszcéget választották partnerként szerződéseik kezeléséhez. Az Év Alkusza elnyeréséhez azonban szükség van az értékesítési teljesítményen túlmutató, az adott alkuszcég folyamat- és szolgáltatásfejlesztésének területén elért eredményekre és az alkusztársadalom fejlődéséért végzett munkára is.
A Generali Providencia Biztosító a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-t, a BiztosításTipp.hu weboldal üzemeltetőjét díjazta az Év Alkusza díjjal.
Hogyan tesz a kutyád/macskád egészségessé?
Legyél jóban a kedvenceiddel! A legtöbb állattulajdonosnak nincs szüksége elmlékeztetőre ehhez. Az állatok jókedvet sugároznak a mindennapjainkba. De most nem csak arról az érzésről beszélünk, hogy boldogok vagyunk ha körülöttünk vannak, hanem a kedvenceink segítenek nekünk egészségesnek lenni, és úgy is maradni.
Házikedvenceink természetes hangulatjavítók
Csak 10-15 perc játék kell egy kutyával , macskával, vagy egyéb háziállattal és rögtön kevésbé érezzünk magunkat idegesnek, feszültnek. Ilyenkor a kortizol szintje (egy hormon ami az idegességért, feszűltségért felelős) csökken a szervezetünkben. Ráadásul a szerotonin termelés is felgyorsul, ami szintén elűzi a rossz kedvet.
A házikedvenceink elűzik a magas vérnyomást
Ha magas a vérnyomásunk, gyakran kell mozogni, és mérni a testsúlyunkat. Hogyha van egy háziállatod, sokat segíthet a vérnyomásod kordában tartásában. Ezt egy kutatás is alátámasztja, melyben 240 házaspár vett részt. A kutatás során azoknak a házsapároknak akiknek volt valamilyen fajta háziállatuk, jóval alacsonyabb a vérnyomásuk és a pulzusuk mint azoknak akik háziállat nélkül élnek. Más kutatások is bebizonyították hogy azokra a gyerekekre akik magas vérnyomásban szenvednek, lényegesen jótékony hatással van egy háziállat.
Házikedvenceink gondoskodnak az alacsony koleszterinszintünkről
Hogy kordában tartsuk a koleszterinszintünket, az orvosok általában a céltudatosságot, a diétát és a rendszeres testmozgást javasolják, valamint gyógyszerek használatát. De hogyha van egy háziállatunk az könnyebbé teszi számunkra hogy elkerüljük a magas koleszterin veszélyeit. A kutatók bizonyították, hogy a háziállat-tulajdonosoknak átlagosan alacsonyabb a koleszterinszintje, mint azoknak akik nem rendelkeznek háziállattal. Habár ez inkább az illető életstílusától függ.
Kutyák és macskák a szívünk egészségéért
Szintén egy kutatás bizonyította be azt, hogy akinek kutyája vagy macskája van kevésbé hajlamos a szívbetegségekre, mint azok akiknek nincs. A 20 éve tartó kutatás bebizonyította, hogy akiknek soha nem volt kutyája vagy macskája 40% -uk szívbetegségekbe halt bele. Másik kutatás bebizonyította azt, hogy a kisállat tulajdonosoknak sokkal nagyobb túlélési esélyük van egy szívroham után, mint azoknak akinknek nincs kedvencük.
A háziállat gyógyszer a depresszióra
A terapeuták tudják ezt, és a depressziós embereknek sokszor azt javasolják, hogy szerezzenek be egyet, hiszen ez a legjobb módszer a depresszió lekűzdésére. Senki nem tud olyan közvetlenül szeretni téged, mint a háziállatod, aki mindig meghallgat bármeddig is beszélsz hozzá. Gazdinak lenni egy megynyugtató dolog, és gondoskordni róla, etetni, játtszani vele, felnevelni szintén nagyon jó hatással van ránk.
Házi kedvenceink javítják az erőnlétünket
Azok az emberek akik kutyát birtokolnak, hajlamosabbak arra, hogy fizikailag is aktívabbalk legyenek azoknál az embereknél akiknek nincs kutyájuk. A kutyáknak meg kell adni a mozgás lehetőségét, és ha kivisszük sétálni akkor nem csak a kutyánk mozog, hanem bármilyen hihetetlen , mi is. Napi 2x 20 perc séta ugyanúgy a gazdikra is jó hatással van mint a kutyákra.
Legyen a háziállatod eddzőtársad is egyben!
Hogyha együtt eddzel a háziállatoddal, az mindkettőtök javára szolgál. Te is, és ő is fitt lesz, raádáaul a kapcsolatotok is a háziállatoddal sokkal bennsőségesebb lesz. Ha kutyád van, menny el vele futni, túrázni, és hidd el meg fogja hálálni, ráadásul ez stressz ellen is szintén nagyon jó gyógymód. Manapság sok olyan csoport van, ahhol a házi kedvenceddel lehet eddzeni. Ha macskád van például használhatod súlyzóként, biztosan örülni fog neki.
Kevesebb az agyvérzés a macskatuladonosok között
Megfigyelések alapján rájöttek arra, hogy a stroke ritkább azoknál az embereknél akik macskát tartanak. A kutatók máig nem biztosak abban, hogy ez miért van, valószínűleg a háziállatok jótékony hatásai kihatással vannak a keringésre is. A kutatók azt állítják, hogy a macskák nyugtatóbb hatással vannak a gazdáikra. A macskák megváltoztatják a tulajdonosuk személyiségét, a macskák gyakran az érdeklődés központjába kerülnek, ami eltereli a gazdák figyelmét az aggodalmaikról.
Több együttlét, kevesebb elszigeteltség
Az egészség egyik kulcsa, hogy kapcsolatban álljunk más emberekkel. A kutyatulajdonosoknak meg van a lehetőségük arra, hogy beszélhessenek más kutyatulajdonosokkal, például sétáltatás közben az emberek gyakran odajöhetnek hozzád hogy beszéljenek, megsimogassák a kutyát..stb, ezért egy házikedvenc nagyon jó eszköz lehet az ismerkedésre, társkeresésre is.
A házikedvenceid és az allergia
Kutatások bebizonyították, hogy azok a gyermekek akik olyan családban nőnek fel, ahol van kutya és macska , kevésbé hajlamosak az allergiára. Ugyanez igaz azokra a gyerekekre, akik farmon nőnek föl, nagy állatok társságában. Azok az immunrendszerben lévő vegyi anyagok, melyek gyerekkorban kifejődnek az ilyen szervezetben , később is jó egészségben tartanak minket.
A macskák az asztma ellen
Furcsán hangzik nemde? Az állatallergiák az asztma egyik fő kiváltó okai. Viszont kutatások alátámasztják, hogy ha macskát tartunk otthon, az csökkenti az asztma veszélyét. A gyermekek akik macska mellet nőnek föl, kevésbé hajlamosak az asztmás tünetekre. A gyermekek, akiknek valamelyik szülőjük állatszőr-allergiában szenved, 3x hajlamosabbak asztmás tünetekre mint mások.
Vércukor riadó
A cukorbeteg embereknek a vércukor-szintje nagyon gyorsan megváltozhat, és a vér glükóz tartalmának hirtelen megnövekedése nagyon komoly gondokat okozhat. Vannak olyan kutyák, melyek figyelmeztetnek hogyha nagyobb mértékű ugrás jelentkezik a vércukor szintben. Ezek az okos állatok szag alapján állapítják meg a vércukorszint emelkedést, és a gazdinak lesz elég ideje arra, hogy egyen valamit mielőtt baj történne. Manapság egyre több kutyát képeznek ki arra, hogy ilyen módon segítsenek a cukorbeteg embereken.
Orvosi munkatárs
Sok mentál-terapeuta használ kutyát terápia közben. Sokaknak egy kutya közelében könnyebb ellazulni. De ez nem minden. A kutyák megérezhetik azt is, ami az elménkben zajlik, erre számos eset is volt már,hogy egy kutya jelezte előre a páciensek cselekvési szándékait.
Partnerek a rák hatásos kezelésében
A kutyák és a macskák szintén kaphatnak rákot, pont olyat mint ami az embereknek van, igy az állatok nagyon sokat segíthetnek a rák hatásos gyógyításában, és megelőzésében. A rák megelőzése nagyon fontos mind embereknél , mind az állatoknál, és az állatok megbetegedéseiből, és gyógyulásaiból szerzett tapasztalatokat felhasználhatjuk új gyógymódok kifejlesztésénél is.
A háziállatok segíthetnek a figyelemzavaros embereken
Azok a gyermekek számára akik figyelemzavarral küzdenek, egy kutya hatásos segítség lehet. A gondoskodás, amire kedvenceinknek szüksége van arra ösztönzi a figyelemzavarban szenvedő gyermekeket, hogy megtanuljanak előre tervezni, és felelősséget vállalni. A háziállatoknak szükségük van a játékra, és ez nagyon jó módszer az ilyen gyerekeknek, hogy levezessék a fölös energiájukat. A háziállatok segítenek a gyerekeknek önkontrollt gyakorolni.
Segíthetnek az autistákon
Az autista gyermekeken sokszor alkalmazzák azt a terápiát, hogy kutyákkal vagy más állatokkal engedik őket össze. Ezek az állatokkal közös programok segítenek az autista gyermekeknek jobban megnyílni, és ők is tapasztalhatnak valami újat ezáltal. A gyermekeket megnyugtatja az állatok közelsége, és nyitottsága.
Erősebb csontokat szeretnél? Sétáltasd meg a kutyát!
Az erős csontok egészségünk alappillérei. A kutyád ebben is segít rajtad. Egy egyszerű kutyasétáltatás során megdolgoztatod az izmaidat, ezáltal a csontjaid és az izomzatod is erősebb lesz. Ilyenkor legalább kinn vagy a napon, ami elősegíti D-vitamin termelést.
Nyújtózkodj a macskával
Hogyha arthritisben szenvedsz tudhatod, hogy a nyújtás nagyon fontos tevékenység. Bizonyára azt is tudod, hogy nehéz meghatározni hogy mennyi nyújtás számít elegendőnek. Az orvosok sokszor azt javasolják, hogy vegyünk példát a macskákról. Ahányszor a macskánk nyújtózik, nyújtózkodjuk vele mi is! Próbáljuk meg azokat a mozdulatok végezni, amelyeket ő is végez!
Forrás: Kamaszpanasz.hu
PSZÁF bírságok: Generali-Providencia és Allianz Hungária
A Felügyelet kötelezte a két biztosítót, hogy a független közvetítők felelősségbiztosítása megszűnésekor esedékes, a felügyelet és a független közvetítők felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget, és nyilvántartási rendszerét e kötelezettség teljesítése érdekében alakítsa át.
A felügyelet emellett megbírságolta a két biztosítót. A Generali-Providenciát 5 millió forint, az Allianz Hungáriát pedig 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.
Forrás: Világgazdaság Online
Egyre több kutyában már ott a csip
A kutyatulajdonosok többsége már decemberben beültette kutyájába azt a csipet, amit egy önkormányzati rendelet tett kötelezővé januártól. A csip azért kell, hogy az elkóborolt állat azonosítható legyen. Januárban még csak figyelmeztetik az állatok tulajdonosait, ha nem ültették kutyájukba az azonosítót, februártól már büntetik a felelőtlen gazdákat.
Január elsejétől minden kutyatulajdonosnak kötelező csipet ültetni kedvencébe, hogy az állat és gazdája is azonosítható legyen. A csip azért kell, hogy az elkóborolt állat és gazdája is azonosítható legyen, és hogy minden eb megkapja a szükséges oltásokat.
A kutyák csipjeit egy leolvasóval a gyepmesterek és a közterület-felügyelők ellenőrizhetik. Januárban még csak figyelmeztetik a gondatlan gazdikat, de februárban már 30 ezer forintra is büntethetik azokat a kutyatulajdonosokat, akik nem gondoskodtak az állatok csipezéséről.
A csipet az állatorvos ülteti be az eb bőre alá, ez néhány ezer forintos költséget ró a gazdikra.
Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézését
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.
Erről a FBAMSZ pénteki közgyűlésén döntött a tagság, amely megbízta az elnökséget azzal, hogy dolgozza ki azokat szigorú minőségi követelményeket, amelyek az ügyfelek számára egyértelmű garanciát jelentenek a minőségi közvetítői szolgáltatásokra.
A változtatást a válság által módosult körülmények, és igények indokolják: az alkuszok tapasztalata alapján az ügyfelek minden eddiginél jobban igénylik a minőségi közvetítői szolgáltatásokat. Ennek megfelelően megnőtt a jelentősége egy, a biztosításközvetítők számára kidolgozott minőségi követelményrendszernek is, hiszen az ügyfeleknek érezniük kell, hogy biztosítási ügyeik jó kezekben vannak – áll a FBAMSZ közleményében.
„Egy ilyen követelményrendszer nem csupán a fogyasztók, hanem a partnerbiztosítók számára is fontos igazodási pont lehet – hangsúlyozta Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ezért, bár a biztosítási piacot szerencsére jórészt elkerülték a pénzügyi piacon megmutatkozó közvetítői problémák, a FBAMSZ, mint a hazai alkuszok legnagyobb tömörülése, fontosnak érezte a prémium alkuszi követelményrendszer kialakítását, amelyet – a követelmények egyértelmű megfogalmazását és szövetségi elfogadása után még az idén szeretne bevezetni.”
Korábbi kezdeményezések
A szövetség törekvése a biztosítási kultúra erősítésére nem új keletű: 2008-ban sikerrel vezette be a közvetítői piacon dolgozók magasabb szintű, rendszeres képzését biztosító Alkuszakadémiát, idei tervei között pedig egy középiskolai program is szerepel a biztosítási alapismeretek terjesztésére.
A FBAMSZ az elmúlt évek során számos biztosításpiaci szabályozás ügyében lépett fel kezdeményezőként: ezek közül a legnagyobb visszhangot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerének átalakítása keltette. Évek óta a szakterület legnagyobb hazai összejövetelének számít a FBAMSZ által szervezett Biztosításszakmai Konferencia, amely évente néhány napos közös együttgondolkodásra gyűjti össze a szakma valamennyi szereplőjét: biztosítók és alkuszcégek szakértőit, valamint a pénzügyi kormányzat és a felügyelet vezető tisztségviselőit egyaránt.
Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézésétA Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.
Szerző: FBAMSZ
Biztosítások: a teljesköltség-mutató első három hónapja
A unit-linked életbiztosítások teljesköltség-mutatói (TKM) az év eleje óta nyilvánosak. Az átlátható piac kialakítása felé vezető lépés a kissé megcsappant bizalom erősítését célozza, ami is rá is fér a 2008-ban és 2009-ben egyaránt 10 százalék körül visszaesést mutató piacra.
A MABISZ honlapján az év eleje óta elérhetők a unit-linked (UL) életbiztosítások teljesköltség-mutatói. A standardizált (35 éves férfi ügyfélre, rendszeres díjfizetés esetén 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 10-15-20 évre, élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre számított) TKM azt mutatja meg százalékos formában, hogy az ügyfél által ténylegesen realizált hozam mennyivel lesz kisebb az adott termékben lévő befektetési instrumentumok által elért elméleti (költségmentes) hozamnál. A TKM-ben szereplő tételek között szerepel például az adminisztrációs és a vagyonkezelési díj és az alapkezelési költség.
A TKM-eket a társaságok jellemzően sávos formában adják meg, a sávok pedig biztosítónként és termékenként is komoly eltéréseket mutathatnak. A jellemző értékek – a leghosszabb, 20 éves időtartam esetén – 3 és 5 százalék közöttiek, a 10 éves mutatók jellemzően egy-két százalékponttal magasabbak. (Akad termék, amelynél a tíz évre számított TKM felső sávhatára meghaladja a 9 százalékot, és olyan is, amelynél a 20 éves mutató kisebb, mint egy százalék.)
A sávok összehasonlítása nem mindig egyszerű: kérdés lehet például, hogy – azonos időtartam mellett – egy 4-6 százalékos, vagy egy 4,5-5,5 százalékos sáv-e a kedvezőbb. Persze maguk a biztosítók is hangsúlyozzák, hogy a TKM nem az egyetlen lényeges szempont. A döntéskor figyelembe kell venni többek között azt is, hogy milyen jellegű a konkrét ajánlatban szereplő fedezet és hogy mennyire rugalmas – továbbá, hogy milyen kényelmi megoldásokat tartalmaz – a szerződés.
Forrás: Hvg.hu
Újabb biztosításközvetítő engedélyét vonták vissza
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában visszavonta a Star Finance Pénzügyi Tanácsadó Kft. független biztosításközvetítői tevékenységi engedélyét és a társaságot törölte a felügyeleti nyilvántartásból.
A Felügyelet ugyanehhez az ügykörhöz kapcsolódóan, további határozataiban 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte Kupecz Richardot, a felszámolás alatt lévő Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, és 1 millió forint bírság megfizetésére Molnár Kristófot, a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. portfóliókezelési tevékenységének irányítóját.
A befektetési alapkezelővel üzleti és tulajdonosi kapcsolatban álló Star Finance Kft. alkuszcégnél lefolytatott helyszíni célvizsgálat megállapította: a társaság – a számára engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységen felül – jogosulatlanul befektetési szolgáltatást is közvetített.
Az alapkezelővel való együttműködés során e tevékenység –a tulajdonosi, vezetői összefonódásból adódóan – nem volt megfelelően átlátható, és lehetőséget adott sorozatos szabálytalanságok, jogsértések elkövetésére, illetve az ügyfelek megkárosítására. A Star Finance Kft. emellett a biztosításközvetítői tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is sorozatosan megsértette.
Kupecz Richardnak az alapkezelőnél végzett tevékenységére vonatkozóan a felügyeleti vizsgálat megállapította: a vezető nem biztosította a társaság működéséhez szükséges tárgyi, technikai, személyi feltételeket, tevékenysége során megsértette a vonatkozó jogszabályi, szabályzati előírásokat, s nem alakított ki olyan kockázatkontrollokat, amelyekkel biztosítani lehetett volna az ügyfelek érdekeinek védelmét, pontos tájékoztatását. Molnár Kristóf az alapkezelő portfóliókezelési irányítói tevékenysége során súlyosan, folyamatosan megsértette a jogszabályi, munkaköri és az – egyebek között az ügyfelek egyedi tranzakcióival kapcsolatos hozamszámítási – feladatköreihez kapcsolódó előírásokat.
Mint emlékezetes, a Felügyelet tavaly – több intézkedést követően – kezdeményezte a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. felszámolását, amelyet a Fővárosi Bíróság 2009. december 7-én hozott és december 30-án jogerőre emelkedett végzésével rendelt el.
Forrás: Vg.hu