2016.03.01

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz
2016 december 21.
Kategória:
Életbiztosítás

Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz

A nyugdíjas éveinkre készülve több olyan megtakarítást is választhatunk, ami 20 százalékos adókedvezményt nyújt. Az egyik ilyen a nyugdíjbiztosítás. De hogyan kezdjünk neki a megtakarításnak és mit kell ahhoz tennünk, hogy biztosan megkapjuk az adójóváírást?

Amikor nyugdíjra teszünk félre, akkor alapvetően három termék jöhet szóba, a 2014 óta elérhető nyugdíjbiztosítás, a 90-es évek óta elérhető önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a befektetéshez értők számára a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom termék 20 százalékos adójóváírást ad, most a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításról?
A nyugdíjbiztosítás leginkább abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez elsőre szigorú megkötésnek tűnhet, azonban a nyugdíjbiztosítás jó választás azoknak, akik nehezen takarékoskodnak, ugyanis a termék maga rákényszerít arra, hogy gondoskodjunk a jövőnkről.

Nem ez az egyetlen különbség a három nyugdíjcélú megtakarítás között, a befektetésbe való beleszólási lehetőségeink is változók:

  1. A nyugdíjbiztosításnál az egyik lehetőség, hogy mi alakítunk ki egy befektetési portfóliót a rendelkezésre álló eszközalapokból, ha szükséges biztosításközvetítő segítségével. A portfólió módosítására bármikor van lehetőségünk. A másik lehetőség, hogy fix hozamú terméket, klasszikus életbiztosítást választunk. Több biztosító ajánl olyan módszert (vagy eszközalapot), amelynek keretében a biztosító automatikusan átrendezi a portfóliót, a hátralévő tartamot figyelembe véve. (A lejárat felé közeledve egyre kisebb arányban szerepelnek kockázatos eszközök a portfólióban.)
  2. Az ÖNYP-nél már kész portfóliókból választhatunk ki egyet, amelyek között legfeljebb évente érdemes váltani.
  3. A NYESZ-nél a befektetéseinket teljes mértékben mi kezeljük egy értékpapírszámlához hasonlóan, a szolgáltató útmutatást adhat ebben.

Ebből a szempontból annak lehet érdemes a nyugdíjbiztosítást választani, aki bombabiztos, fix hozamot szeretne egy klasszikus életbiztosítás választásával, vagy aki egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás keretein belül rugalmasan szeretné kezelni a megtakarításait, azonban nem szeretne napi szinten ezzel foglalkozni.

Hogy néz ki a gyakorlatban a nyugdíjbiztosítás?
Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.
Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.
Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.
Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók különböző nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk
2016 december 19.
Kategória:
Életbiztosítás

Romokban a nyugdíjrendszer: csúnya időszak jön, ha nem lépünk

A megtakarítás fontossága egyre nagyobb figyelmet kap - nem véletlenül, hiszen nálunk még reformra vár a nyugdíjrendszer, a pénzügyi tervezésnek viszont még nincs jelentős, generációkon átívelő hagyománya. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mit érdemes meglépni ahhoz, hogy nyugdíjasként se kelljen lemondani az anyagi biztonságról.

Akit a gólya nem egy fényűzően élő, nagyon jó módú családba pottyantott, az legkésőbb a húszas évei elején ráeszmél arra: alapos tervezésre és előrelátásra van szüksége, hogy pénzügyileg stabil életet biztosíthasson magának.
Egy átlagos magyar ember életét anyagi szempontból valahogy úgy lehetne felvázolni, hogy a húszas évei elején még masszívan a "túlélésre" játszik, igyekszik jó munkahelyet találni, és anyagilag a saját lábára állni. A húszas évei második felében, és a harmincas évei elején lakásra gyűjt, később a gyermekek taníttatására tesz félre, és csak a negyvenes évei elején kezd el először gondolkodni a nyugdíjas éveken. Legalábbis általában ez a megtakarítások fontossági sorrendje. És ezek még csak a nagyobb, hosszabb távú megtakarítási célok.

A nyugdíjas évekre viszont még mindig kicsit "későn" gondolnak az emberek, mert távolinak tűnik, "ráérünk arra még". Pedig valójában a nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán kezdeni. Ha kisebb összegeket rendszeresen félretesz az ember, néhány évtized alatt igen csinos vagyon gyűlhet össze.
Épp ez az oka, hogy egyre több pénzintézet próbálja felhívni a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és számos kutatás is készült arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha öngondoskodásról van szó. A magyarok több mint harmadának azonban még mindig nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, sokan továbbra is arra számítanak, hogy majd az állam gondoskodik róluk.
Azzal viszont nem számolnak, hogy mint ahogy az az elöregedő társadalmakban törvényszerű, így nálunk is folyamatosan csökkennek az állami nyugdíjak. Az Eurostat számításai azt jelzik, hogy 2060-ban már 29 százalék lehet a 65 év feletti népesség aránya. Ennek következménye, hogy arányaiban egyre kevesebb gazdaságilag aktív dolgozónak kellene eltartania az időseket. Leegyszerűsítve: ma 4 dolgozó 3 nyugdíjast tart el, addig az előrejelzések szerint néhány évtized múlva 4 dolgozónak 6 nyugdíjast kellene eltartania. Az öngondoskodásra is egyre nagyobb szükség lesz. Ezt felismerve már az állam is támogat több nyugdíjcélú megtakarítást.

Minél előbb, annál jobb
Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Támogatott megtakarítások
Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam. Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.
Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.
Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).
Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Függetlenül attól, hogy melyik termék a legszimpatikusabb, érdemes minél jobban szétnézni a piacon, és alapos mérlegelés után meghozni a döntést. Vagy akár többet is választani, hiszen a több lábon állás megtakarítási szempontból is kifizetődő lehet. Így pedig maximalizálható az adójóváírás mértéke is: az önkéntes pénztárak, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás kedvezménye együttesen maximálisan 280 ezer forint lehet.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak

December van, mindenki készülődik karácsonyra és az újesztendőre: beszerezzük az utolsó díszeket a fenyőfára, átgondoljuk, hogy milyen finomsággal készülünk a vendégeknek, valamint az év utolsó napjait a pihenésnek és a feltöltődésnek szenteljük. De legnagyobb nyugalmunkat is megzavarhatja számos kellemetlenség, például egy betörés, amire a statisztikák szerint elég nagy az esély.

Az Allianz Hungária Zrt. utánajárt, és az elmúlt 5 év statisztikákból kiderült, hogy december hónapban közel megduplázódik a betöréses lopások aránya, s a decemberre a tűzesetek mellett a betöréses lopáskár a legjellemzőbb. A tél a betörések szempontjából sem a legrózsásabb évszak, ugyanis ezeket a károkat tekintve a második legveszélyeztetettebb hónap a január.

„Nemcsak arányaiban több a betöréses lopáskár és rabláskár decemberben, hanem abszolút értékben is, az elmúlt 5 év átlaga alapján több mint 300 káreseményről beszélhetünk – hangsúlyozza dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az átlagos kárkifizetés több mint 170 ezer forint, de ne feledjük, hogy a maximális kárérték akár a többmillió forintot is elérheti. Előző évben is volt rá példa, hogy rablás miatt közel 3 millió forintos kárt szenvedett egyik ügyfelünk karácsony előtt.”

Dr. Borsányi Gábor szerint azonban jó hír, hogy az adatok szerint csökkenés figyelhető meg az elmúlt 2 év betöréseinek mennyiségét tekintve. Kérdés, hogy idén folytatódik-e ez a tendencia. Az Allianz kárrendezési igazgatója figyelmeztet, mindegy, hogy lakásban élünk vagy családi házunk van, a rosszakarók nem feltétlenül a főépület jellege szerint válogatnak.
A kedvelt célpontok azok az épületek, ahol nem zárják a kapukat vagy nincs megfelelő védelemmel ellátva az ingatlan. Ezért javasolja, hogy mindenképp megfelelő értéken biztosítsuk az értékeinket és ha el is utazunk valamennyire időre, gondoskodjunk az ingatlanunk védelméről. A Reszkessetek betörők című film az elmúlt 25 évben nemcsak mindannyiunk karácsonyi szórakozásáért felelt, de arra is megtanította az embereket, hogy ne hagyják őrizetlenül lakásukat vagy házukat az ünnepek alatt, ugyanis sok betörő csak a megfelelő pillanatra vár.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: VIgyázzon értékeire és lakására az ünnepek alatt is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban
2016 december 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban

A 2016-os év időjárási viszonyai hektikusabban alakultak a tavalyinál, így a mezőgazdasági piac egyik meghatározó szereplőjéhez, a Groupama Biztosítóhoz is mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett idén. Magyarország legtöbb térsége érintett volt az egész nyáron át tartó heves viharokban, esőzésekben, jégesőkben, de a legnagyobb mezőgazdasági károk Kelet-Magyarországon keletkeztek idén.

Elhúzódó extrém nyári időjárás

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek komoly hatással voltak idén a mezőgazdasági növénytermelésre, így alapvetően meghatározták a Groupama Biztosító mezőgazdasági portfóliójának több mint 80%-át kitevő növénybiztosítás eredményeit is.
2016-ban az enyhe, csapadékban szegény tél során csupán egy tucat bejelentés érkezett a Groupama Biztosítóhoz fagy miatt, jellemzően Észak-kelet Magyarországról. A száraz tavaszelőt azonban felhőszakadások, heves korai viharok követték, áprilisban pedig megjelent a tavaszi fagy, főképp a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Pest-megye déli részén. A nyár közepéig az időjárás a szokásos módon alakult a hétről hétre érkező frontokkal, zivatarokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel, az ekkor megszokott „lecsendesedés” idén azonban elmaradt. 2016-ban a nyár második felét is extrém időjárási viszonyok jellemezték, így a termelőknek ekkor is ugyanolyan bosszúságot okoztak a felhőszakadással, jégesővel tarkított zivatarok, mint a nyár első felében. Az első őszi fagyok már korán, szeptemberben megjelentek, ám ez már jelentős károkat már nem okozott.

A növénykárok 82%-át jégverés okozta

A rendkívüli időjárási viszonyok miatt a Groupama Biztosítóhoz összességében az előző évinél mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, melyekre összesen mintegy 2,8 milliárd Ft kárkifizetést teljesített a társaság.
Az elmúlt évekre jellemző módon a legtöbb, legnagyobb károkat a jégeső okozta. Idén a 2870 növénykár bejelentés több, mint 82%-a jégverésről szólt, 10%-ot meghaladó viharkár bejelentés érkezett, továbbá a felhőszakadás-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.
A Groupama Biztosító 2016-ban növényállományok jégkára miatt több, mint két milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak. A viharra, tavaszi fagyra és az egyéb káreseményekre kifizetett összeg meghaladta a félmilliárd forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár volt, a kifizetések meghaladták a 100 millió forintot és további 36 millió forint kárkifizetést teljesített a társaság az állattartóknak az elhullott jószágaik után.
Területi eloszlást tekintve a jégkárok esetében kiemelendő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jégverés mellett a július eleji észak-nyugat magyarországi zivatarlánc, mely Vas-megyétől Budapestig okozott jelentős károkat.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli fagyokra, vagy akár már most a nyári jégverésre! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Extra gyújtós lett a karácsonyfából a szoba közepén? - A biztosítás fedezi
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Extra gyújtós lett a karácsonyfából a szoba közepén? - A biztosítás fedezi

A lakásbiztosítások a karácsonyi tűzesetekre is kiterjednek, Magyarországon a tűz és elemi károk minden biztosítási szerződésben benne vannak, hangsúlyozta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy például az Európai Unió más országában ez nem általános.

Gilyén Ágnes elmondta: a karácsonyi időszakban a katasztrófavédelem azt javasolja a lakosságnak, hogy minden esetben körültekintően vásároljon égősort, a csillagszórót pedig ne a fákon, hanem kézben tartva gyújtsák meg, ugyanis nem mindig lehet megítélni, hogy mennyire lehet száraz a fa, és akár meg is gyulladhat.
Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette, ha nem engedélyezett forrásból származó égősort vásárolt valaki és emiatt gyullad fel a karácsonyfa, ebben az esetben a biztosító hivatkozhat erre, még akkor is, ha az adott személy rendelkezett lakásbiztosítással.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását, hiszen a kötés óta eltelt évek alatt több olyan berendezést vásárolhatott, amire nem terjed ki a biztosítás! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege
2016 december 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege

Csaknem harmadával, 7,5 milliárd forintra nőtt a támogatott agrárbiztosítások összege, bár idén 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot, 900 millió forintot - közölte összegzését a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szerdán az MTI-vel.

Az uniós támogatás-kifizetési rendszereknek megfelelően jövő év márciusig minden gazdálkodó hozzájut a támogatáshoz a szövetség közlése szerint. Idén mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon - írták. A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A konstrukció népszerűsége egyre nő, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett.

A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke. A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható. A tájékoztatás szerint a kiírás során idén első alkalommal határoztak meg garantált visszatérítési alsó küszöbarányt: az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak.

Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja a közlemény szerint elmondta, a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál. Hozzátette, az értékesebb növénykultúrákra magasabb a díj, ugyanakkor a kártérítés is jóval nagyobb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő - mutatott rá.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a kiszámíthatatlan időjárásra! Kérjen ajánlatot Vállalkozói biztosításra online! Vállalkozói biztosítás >>

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat
2016 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét - írja közleményében a Union Biztosító.

„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat.”

Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.

A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzőbbek:

  1. Nem számolunk az üzemszünet jelentőségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
  2. Megfelelő felelősségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
  3. Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.

„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését” – teszi hozzá az UNION szakembere.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül vállalati biztosítását is évfordulójakor! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

A hetven lesz az új ötven
2016 december 01.
Kategória:
Életbiztosítás

A hetven lesz az új ötven

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.

A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.

A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon már most nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép
2016 november 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kezdjen el Ön is időben tervezni nyugdíjas éveire! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

120 ezer kötelezőt cserélhetnek le az év végén
2016 november 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

120 ezer kötelezőt cserélhetnek le az év végén

Az idei év végi kgfb-kampányban az autósoknak már alig több, mint harmada érintett. Ennek megfelelően az érezhető díjemelés, illetve az MKB ügyfeleinek kényszerű biztosítóváltása ellenére sem vár 120 ezernél több biztosítóváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Az idei váltási időszakban már az ügyfelek 85 százaléka vált szerződést alkuszon keresztül. Fontos ügyfélérdek, hogy a biztosítók tarifáiban általánossá váló károkozói pótdíj miatt az ügyfelek – alkuszaikon keresztül – megismerhessék központilag nyilvántartott kártörténeti adataikat.

Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az előző évhez képest 10-12 százalék között alakul az átlagos díjnövekedés. Ráadásul minden MKB-s ügyfélnek megszűnik a szerződése – januárban ez mintegy 25 ezer autóst érint –, nekik mindenképpen új biztosító után kell nézniük. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 6-8 százaléka került ki az év végi váltók köréből. Emellett idén jelentősen esett a visszakötések száma ugyanahhoz a biztosítóhoz, miután azonos tarifálási feltételek esetén jogszabály tiltja az új ügyfelek kedvezőbb megkülönböztetését (tavaly az ilyen kötések tették ki az összes új szerződés mintegy harmadát).

Javában zajlik a kgfb-piac konszolidációja: míg 2015-ben a 15 szereplőből 14 volt komolyan versenyben, 2017-re gyakorlatilag 12 biztosító tarifái közül választhatnak az autósok. Ezzel párhuzamosan a lezajlott díjváltozások nyomán szektorban helyreállt a kár/díj egyensúly, és idén a piaci szereplők a tavalyi 90-nél jóval kevesebb alkalommal, összesen mindössze 62-szer módosították kisebb-nagyobb mértékben tarifáikat annak érdekében, hogy minél pontosabban elérhessék a megcélzott ügyfélkört.

Erre figyeljenek most az MKB ügyfelei
Az MKB Biztosító a következő egy év során fokozatosan mondja fel kgfb-szerződéseit. Ez a jelenlegi időszakban mintegy 25 ezer, az egész évet tekintve pedig mintegy százezer ügyfelet érint. A biztosító amellett, hogy a díjértesítő levele mellé elküldte a fennálló szerződés felmondását, a mai napon külön, tértivevényes levélben is értesíti ügyfeleit a felmondásról. Az érintett ügyfelek fontos teendői a következők:

  1. December 31-ig mindenképpen válasszák ki az új biztosítójukat (eddig ezt az érintettek mintegy harmada tette meg, átlagosan 4-5 százalékos díjemelkedés mellett)
  2. Ha negyedéves díjfizetési ütemet választottak, mielőbb rendezzék esetlegesen még fennálló díjtartozásukat. Ha ugyanis szerződésük befizetetlen díjrészlet mellett szűnik meg, kötelező lesz visszakötniük a szerződést az MKB-hoz a biztosítónak a piacinál jóval magasabb szinten meghirdetett, átlagosan 25-szörös díján.
  3. Ha az ügyfél is benyújtja december 1-jéig a felmondást, akkor esélye van rá, hogy kedvezőbb díjon talál másik biztosítást: néhány biztosító ugyanis pótdíjat ró azokra, akiknek a szerződése az előző biztosító felmondása miatt szűnt meg.

Elérhetővé kell tenni az ügyfelek számára saját kártörténeti adataikat!
A FBAMSZ tagvállalatainak tapasztalata szerint az ügyfelek közel 50 százaléka nincsen tisztában azzal, hogy az előző 3-5 év során mikor és mennyi kárt okozott. Mindez amiatt jelent problémát, mert míg tavaly még csupán öt biztosító alkalmazott károkozói pótdíjat, idén már szinte minden társaság alkalmazza ezt az alapdíj akár több száz százalékos mértékét is elérő tételt.
Egy pontatlan kártörténeti előzményekkel elvégzett kalkuláció az esetek többségében a valóstól teljesen eltérő díjakat és sorrendet eredményez, mely alapján az ügyfél rossz döntést hoz. Mindez kiküszöbölhető volna, ha a Központi Kárnyilvántartó Rendszernek (KKNYR) az adott ügyfélre vonatkozó adatait – az ügyfél meghatalmazása alapján – a nevében eljáró alkusz már a tarifálást megelőzően ellenőrizhetné, vajon a rendszerben szereplő adatoknak megfelelően zajlik-e a díjkalkuláció. Jelenleg ugyanis a KKNYR adataihoz kizárólag a biztosítóknak van hozzáférése.

Elsöprő az alkuszok részesedése az év végi váltásban
Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást. Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. Más összehasonlító rendszerekkel szemben pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények bemutatása, képviselet a kárrendezés során, vagy éppen segítség az elakadt biztosítási adminisztráció előremozdításában. Ezért sem meglepő, hogy az időszak során kezdeményezett szerződésváltások mintegy 85 százalékát az alkuszokon keresztül intézik az ügyfelek.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak