2016.03.01

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást
2019 augusztus 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást

Ajtórács, ablakfólia, kutya, elektromos riasztórendszer és telefonos őrző applikáció – ma már számtalan megoldás létezik lakásunk védelmére. De vajon mely esetekben szerződik szívesen a biztosító, és milyen új lehetőségek állnak rendelkezésre a lakásriasztó és a vagyonvédelmi piacon?

Körülbelül 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből pedig nagyjából 3,2 millió van biztosítva, ami 72–73 százalékos telítettséget jelent.
Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási üzletágának igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta: ez nemzetközi szinten is kifejezetten jó eredménynek mondható.
A biztosítóknak természetesen az a céljuk, hogy ez a szám még nagyobb legyen, és az előrejelzések azt mutatják, hogy jövőre tovább növekedhet a lakásbiztosítások száma. Ugyanakkor továbbra is nagy a száma azoknak, akik nem kötnek biztosítást, pedig az ingatlanárak is folyamatosan emelkednek.

Verseny a biztosítók között
Szurgyi Nándor beszélt arról is, hogy egyre többen hitel keretében vásárolnak ingatlant, amihez viszont kötelező a biztosítás megkötése. Az egyik legnagyobb verseny jelenleg a biztosítók között zajlik, hogy az ügyfél melyik céget válassza.
A forgalmi érték nem számít fontos információnak a biztosítók számára, ugyanis ezek a cégek leginkább az újjáépítési értékre kötik a szerződéseket. Ha például leég egy ház, a biztosító annyi pénzt fizet a tulajdonosnak, hogy az adott telken teljesen újjáépíthető legyen a ház – magyarázta.

A lakásbiztosítás önmagában nem elég
A lakás- és a vagyonvédelem szempontjából ugyanakkor nemcsak az a fontos, hogy biztosítást kössünk, sok más egyéb módszer is létezik, amely segít még védettebbé tenni az ingatlanokat.
A távfelügyelethez kötött riasztóberendezések száma körülbelül 300 és 500 ezer közötti lehet – erről már Surányi Márta, az Első Vagyonvédelmi Szövetség elnöke beszélt. Mint mondta, a jelenlegi ingatlanszámhoz képest ez a szám nagyon alacsony.
A mai legelterjedtebb és legfejlettebb módszerek a már elemmel felszerelhető riasztórendszerek, ugyanakkor ezeknek van egy nagy hátránya. Mindig oda kell figyelni ugyanis az elemek állapotára, főleg akkor, ha hosszabb időre elutazunk.
Szurgyi Nándor kitért arra is, hogy sokan azért nem kötnek biztosítást, mert szerintük a biztosító kár esetén úgysem fizet. Kiemelte, ez egy tévhit a köztudatban, ezt támasztja alá az az adat is, hogy körülbelül 500–600 ezer kárt rendeznek a biztosítók évente, ami több tíz milliárdos kifizetést jelent. Hozzátette, mint bárhol máshol, a biztosítóknál is van egy-két olyan kivétel, melynél nem rendezik a károkat.

Felülbírálati kérelmet is be lehet nyújtani
Előfordulhat ugyanis, hogy egy bejelentett kár esetében a biztosító elutasítja a kárrendezésre való kérelmet, ám ezt minden esetben megindokolja. Hivatalos formában, szerződések bizonyos pontjaira hivatkozva magyarázzák meg az elutasítás okát.
Az ügyfélnek ezt nem kötelező elfogadnia, és felülbírálati kérelmet nyújthat be. A biztosító ez után ismét előveszi az ügyet, más szakértői vélemények alapján vizsgálják meg újra, és ezt követően ismét döntenek.
Az alap biztosítási csomagok elsősorban a katasztrófakárokra terjednek ki, ehhez kapcsolhatunk különféle kiegészítő termékeket, például gépjármű- vagy balesetbiztosításokat. Ezekben a szerződésekben az épület, illetve ingóság van biztosítva, valamint tűz- és viharkárokra, elemi károkra, csőtörésre, üvegtörésre és a betöréses lopások okozta károkra terjed ki a biztosítás – sorolta Szurgyi Nándor.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását oldalunkon, könnyedén! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Bombakárra is vonatkozik a lakásbiztosítás
2019 augusztus 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Bombakárra is vonatkozik a lakásbiztosítás

Az alapfedezetek között szerepel a magyar biztosítóknál a robbanáskár, így – hacsak nem áll fenn különleges tényező – a megkötött szerződésünk alapján kifizetik az esetleges rombolást.

A robbanás elleni védelmet alapvetően tartalmazzák a lakásbiztosítási szerződések, ezért ha egy építkezésen talált bomba felrobbanna, a károkat nagy valószínűséggel kifizetné nekünk a biztosító – derült ki a magyar biztosítók körében végzett körképünkből. Az elmúlt hónapokban országszerte több világháborúból megmaradt bombát fordítottak ki az építkezéseken használt munkagépek, és azoknál, amelyeket városban találtak, ez a környéken élő lakosság kitelepítésével is együtt járt.

Ugyan a tűzszerészek pontos munkájának köszönhetően balesetre emberemlékezet óta nem volt példa – a lapunknak nyilatkozó biztosítók sem említettek ilyet –, azonban a veszély miatt kitelepítettekben felmerülhet a kérdés, hogy mi lenne a lakásuk sorsa, ha egyszer mégis megtörténne a baj.

A robbanás a lakásbiztosítások egyik alapkockázata, minden szerződésben szerepel, tehát ha felrobbanna egy világháborús bomba, a kárt a biztosító kifizetné – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Szurgyi Nándor, az Aegon lakásbiztosítási üzletágának igazgatója.

A robbanás miatt az épületben keletkezett kár jellegének nincs jelentősége – akár ablakok törnek, akár maga az épület is sérül –, mivel az egész épület biztosítva van, így minden, a robbanás miatt keletkezett kárt megtérítenek.

Az Aegon igazgatója hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy legyen érvényes biztosítás az épületen. Az Allianz Hungária sajtómunkatársa lapunknak elmondta: a biztosítás megkötésekor meg kell adni, hogy állandóan lakott-e az ingatlan.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását oldalunkon, könnyedén! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Érdemes a biztosítást az ingatlan árához igazítani
2019 augusztus 05.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Érdemes a biztosítást az ingatlan árához igazítani

Hiába emelkednek drasztikusan az ingatlanárak, ha a biztosításban jóval alacsonyabb érték szerepel, nem kaphat a tulajdonos annyi kártérítést, amennyiből újjáépíthetné az esetleg elpusztult otthonát. Az ingatlanok aktuális újjáépítési költségét még a viszonylag friss szerződések nagy része sem tartalmazza, és ez a mostani időjárási viszonyok között időzített bomba lehet – állapította meg a CLB biztosítási alkusz cég.

Az egekig emelkednek az ingatlanárak – friss hír: egy év alatt a duplájára nőtt a luxuslakások négyzetméterenkénti piaci értéke –, ám alig akad olyan ember, akinek eszébe jutna, hogy a lakásbiztosításában kövesse a változást, vagyis a forgalmihoz igazítsa a szerződésében is az újjáépítési költséget. Márpedig hasznos lenne gondolni erre, mert óriási csalódás lehet a kártérítés. Főleg, ha a biztosított ingatlan teljesen lakhatatlanná válik, például egy pusztító vihar után. Márpedig a mostanra már egyértelműen szélsőségesre váltott időjárás miatt extrém erővel tomboló viharok bármelyik ingatlanra lecsaphatnak, s például egy villámcsapás okozta tűz akár porig is égetheti. Ez manapság sajnos egyáltalán nem kizárt – hívja fel a figyelmet Németh Péter.

A CLB kommunikációs igazgatójának és munkatársainak tapasztalata szerint legtöbbször a kártérítésnél derül ki, hogy a már az alig néhány évvel ezelőtt kötött biztosítások is elavultak lehetnek. Arra az ingatlanra ugyanis, amelynek az újjáépítési értékét 4-5 évvel ezelőtt – vagy annál is régebben – például 30 millió forintban jelölte meg a szerződésben a tulajdonosa, akkor sem kaphat több kártérítést, ha most már csak a duplájáért, 50-60 millióért lehet újjáépíteni.

A kártérítésnek mindig a szerződésben foglalt értékösszeg az alapja – magyarázza a szakértő. Németh szerint akár azt is ki lehet jelenteni, hogy a lakásbiztosítások nagy része elavult, s időzített bombaként ketyeg a tulajdonosoknál – figyelmeztet a szakértő.

Pusztító viharok sürgetnek A szakember nyomatékosan leszögezi: a lakásbiztosítások „aktualizálásával” nem érdemes várni. Az, aki azt akarja, hogy a kártérítés fedezze a megrongálódott ingatlan helyreállítási költségét, jobb, ha megnézi a szerződését, s elgondolkodik, vajon most is ugyanarra az értékre kötné-e, mint évekkel ezelőtt. Biztosan nem – szögezte le Németh. Hozzátette: a károsultak gyakran panaszkodnak, hogy keveset fizetett a biztosító, csak éppen annak nem néznek utána, hogy milyen értéken szerepel az ingatlana a szerződésben. A biztosítók ugyanis csak annak megfelelő kártérítést adhatnak.

Akár tetszik, akár nem, látványosan szélsőségesre fordult az időjárás, amihez alkalmazkodni kell. A biztosítással is. Legalábbis annak, aki bármiféle káreset után megfelelő összeget akar kapni a biztosítójától – szögezi le Németh.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Pár perc alatt kiszámolhatja, milyen ajánlatokat adnak a különböző biztosítók ingatlanja és ingóságai aktuális értékén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Így készülhetünk fel a váratlan helyzetekre a nyaralás során
2019 július 31.
Kategória:
Utasbiztosítás

Így készülhetünk fel a váratlan helyzetekre a nyaralás során

Érdemes testre szabott utasbiztosítást kötni külföldi út előtt.

– Mi alapján válasszak? Horvátországba utazunk a családdal, utasbiztosítást kötnék, de túl bonyolultak a feltételek... – méltatlankodott T. Péter üllői olvasónk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek írt levelében. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára ennek kapcsán összegyűjtötte azokat a legfontosabb információkat, amelyekre szükségünk lehet az utasbiztosítás megkötése előtt.

Lássuk először is, miért célszerű valamennyi utazóra utasbiztosítást kötni a külföldi utazás előtt. Az ingyenesen kiváltható – és a biztosítás mellett is hasznos – Európai Egészségbiztosítási Kártya csak az alapvető – egyes országokban kizárólag a sürgősségi – állami egészségügyi ellátások költségeit fedezi. A számos bankkártyához kötődő utasbiztosítás kifizetési limitjei – a „beépített” alapcsomag esetén – jellemzően alacsonyabbak lehetnek.

Postán vagy online egyaránt elérhető

Egy négytagú, két kiskorú gyermekkel utazó család 6 napos horvátországi nyaralásának biztosítási költsége – az adott biztosító és a választott szolgáltatás jellemzőitől függően – ma 8300 –18 100 forint között van. Ez az utazás teljes költségének töredéke, cserébe váratlan helyzetekre a biztonságot vettük meg magunknak.

► A szerződés a hazai 13-14 utasbiztosító mellett utazási irodában, számos bankfiókban vagy a postákon is megköthető, akár pár órával indulás előtt is.

► Több (online) biztosításközvetítő is működik, akiknél az ajánlatokat össze is tudjuk hasonlítani, és saját szükségleteink szerint „testre szabott” szolgáltatást igényelhetünk. Az internetes vásárlás után bankkártyával vagy netbankon fizethetünk, a biztosítási kötvényt, terméktájékoztatót e-mailben kaphatjuk meg percek alatt.

Mérlegeljünk

Az utasbiztosítás kiválasztásához gondoljuk át, hogy a célországban mekkorák lehetnek az eg

észségügyi ellátási költségek, s baj esetén mi milyen színvonalú betegellátást várunk el.

► Vegyük figyelembe, hogy milyen életkorúak és egészségi állapotúak vagyunk, milyen közlekedési eszközzel, mennyi időre,hányan utazunk.

► A biztosítási díjnál számít a nyaralás célja is: egy vadvízi evezés vagy mélytengeri búvárkodás kockázata nyilvánvalóan nagyobb, mint egy városlátogatásé.

► Fontos, hogy a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tájékozódjunk a fedezett kockázatok köréről, és az igényeinknek megfelelő biztosítási csomagot válasszuk.

Mikor fizet?

Az utasbiztosítás az előre nem látható baleseti, betegségből adódó és poggyászkárok, illetve a jogi segítségnyújtáshoz és az általunk másoknak okozott sérelmekhez kapcsolódó károk esetén fizet. A horvátországi családi nyaralásnál pl. az egészségügyi célú biztosítási kifizetés – a biztosítástól függően – kb. 20–150 millió forint (sőt, egyes felső kategóriás ajánlatoknál maximális limit nélküli) lehet, poggyászkárra általában 200–500 ezer forint, jogi segítségnyújtásra jellemzően 1–5 millió forint a kártérítés mértéke. A biztosított halála, megrokkanása esetén is több millió forint térítés jár.

Kiegészítőszolgáltatások

Az utasbiztosítások gyakorta egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak.

► Több biztosító vállalja például a sérült vagy beteg biztosított – mentővel történő – hazaszállítását vagy a kórházba került utas gyermekének Magyarországra kísérését.

► Gyakori, hogy a biztosító megtéríti az elveszett úti okmányok pótlásának, a szükséges tolmácsolásnak vagy repülőgépes utazásnál a poggyászkésedelemnek a felmerült költségeit.

► Kiegészítőként adott esetben sürgősségi fogászati ellátás, de még akár a velünk utazó kutyánk, macskánk megbetegedése vagy balesete esetére fedezetet nyújtó biztosítást is köthetünk.

Számít a bejelentés időpontja

Az utasbiztosítók a szerződési feltételekben általában előírják, hogy baj esetén – ha egészségi állapotunk alapján tudunk kommunikálni – azonnal, de legkésőbb 48 órán belül jelezzük a kárt, hiszen segítségnyújtási (asszisztencia) telefonszámaikat éjjel-nappal hívhatjuk. A szerződésben rögzített határidő betartása, valamint a biztosító részére a szükséges felvilágosítás megadása különösen fontos, mivel annak elmulasztása esetén – ha emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik – a biztosító nem köteles fizetni.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Oldalunkon könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók személyre szabott ajánlatait, és meg is kötheti utasbiztosítását akár az indulás napján! Utasbiztosítás ajánlatok >>

A lottónyereménynél is többet fizethetnek a viharok után a biztosítók
2019 július 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás

A lottónyereménynél is többet fizethetnek a viharok után a biztosítók

Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt hétvégi viharok nyomán máris ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege –tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kétmilliárd forintba is kerülhetnek a biztosítóknak a hétvégi viharok. A pusztítás ezúttal nem korlátozódtak egy-egy térségre,

  • a főváros mellett
  • a Balaton térségében,
  • Észak-Magyarországon
  • és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat.

Legalábbis ami a biztosított ingatlanokat illeti, a társaságokhoz eddig ugyanis ezekből a térségekből érkezett a legtöbb bejelentés. Hétfő délutáni adatok alapján máris több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz. A korábbi, hasonló időszakok tapasztalatai alapján az elkövetkező két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. (Tekintettel arra, hogy sokan éppen a szabadságukat töltik, esetleg csak napokkal, hetekkel később szembesülnek a történtekkel, és tudnak a biztosítóhoz fordulni.)

Hasonló nagyságrendű összeget fizettek ki a társaságok a teljes júniusi viharszezonban. A mostani bejelentések kiváltói elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás, de feltűnően sok a jégverések okozta kár is.

A május-augusztus végi kiemelt viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ezen időszak alatt a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre 30 milliárd forintnyi kárt térítettek meg a társaságok.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek. A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen lakásbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Vigyázat, nő a vadbaleset veszélye!
2019 július 30.
Kategória:
Casco biztosítás

Vigyázat, nő a vadbaleset veszélye!

Kezdődik az őzek párzási időszaka – figyelmeztetette az autósokat Országos Magyar Vadászati Védegylet. A Magyar Autóklub szakértője szerint a vadbalesetek többsége elkerülhető. Összefoglaltuk, mire érdemes figyelni, és mi a leghatékonyabb eljárás, ha valaki elüt egy vadat.

Földvári Attila, a védegylet főmunkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán az MTI beszámolója szerint elmondta, hogy július közepétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, ilyenkor az állatok nappal is aktívabbak és figyelmetlenebbek. Az évente elütött mintegy 4500 őz nagy része ez alatt az egy hónap alatt lesz baleset áldozata.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az állatok elütése közúti baleset, ezért értesíteni kell a rendőrséget, amely pedig az érintett vadásztársaságot tájékoztatja, hiszen a vad az ő tulajdona, így az gondoskodik majd az elszállításáról.

Albert Péter, vezetéstechnikai szakértő arról beszélt, hogy a vadbaleseteknek csak kisebb része elkerülhetetlen, többségük megfelelő sebesség mellett elkerülhető lett volna. Már ez a kijelentés jól mutatja, hogy a vaddal ütköző autós biztosítási esélyei nem túl jók. Ha valaki a megengedett sebességnél többel hajtott, akkor a biztosító kártérítési felelőssége megszűnik (erre nagyon figyelnek a biztosítók, és a helyszíni vizsgálat eredménye igen árulkodó lehet).

Ha a vadásztársaság elhelyezte a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, és minden lehetséges, a jogszabályokban lefektetett módon igyekezett megelőzni, hogy az állatok az útra tévedjenek, akkor a pórul járt autós legkevésbé sem reménykedhet abban, hogy ők kifizetik a kárát. Sőt, még követelhetik is a vad ellenértékét. A casco csak az autóban esett kárt téríti.

A különböző vadak (beleértve a nem nagyvadakat is) őszig tartó násza alatt célszerű tehát kínosan ügyelni a sebességkorlátozásokra, és persze fontos az is, hogy legyen casco biztosítás. Saját érdekében mindenkinek azt tanácsoljuk, ha mégis beüt a baj, maga is készítsen fotókat a baleset helyszínéről, annak környezetéről, az elütött állatról és a megsérült autóról. Ezek a képek a kárrendezés során kapnak jelentős szerepet. A kárbejelentő kitöltésekor arra kell odafigyelni, hogy az „A jármű” alá a vadásztársaság adatai, „B jármű” alá pedig a kárt szenvedett autó adatai tartoznak.

forrás: azenpenzem.hu

Vezetés közben és biztosításkötéskor is legyen körültekintő, válogasson egyszerre több biztosító ajánlata közül és kössön CASCO biztosítást oldalunkon! CASCO biztosítás kalkulátor >>

Egyre többen kötnek biztosítást
2019 július 26.
Kategória:
Utasbiztosítás

Egyre többen kötnek biztosítást

Már a külföldre utazó magyarok 60 százaléka köt biztosítást, ez pedig javuló arány az előző évek alig 50 százalékához képest –mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs igazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Lambert Gábor hozzátette: "a biztosítást kötők 60-70 százaléka interneten keresztül, és legtöbbjük átlagbiztosítást köt." Mint mondta, a baleseti ellátáshoz sokan kiváltják az Európai Unióban érvényes európai egészségbiztosítási kártyát, de a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, ezzel szemben az utasbiztosítás a magánorvosi ellátást és a gyógyszerköltségeket is megtéríti.

A legtöbb nyugat-európai országban, de már Horvátországban is van önrész az állami ellátásban, de az utasbiztosítás ezt is fedezi – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy egy közepes, napi 600-800 forintos utasbiztosítás már tartalmaz felelősségbiztosítást is.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg az Önnek tetszőt akár 2 perc alatt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Veszélyes lehet az őzek párzása az utakon
2019 július 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Veszélyes lehet az őzek párzása az utakon

Megkezdődött az őzek párzási időszaka, ami azt is jelenti, hogy nappal sem rejtőznek el az állatok. A Magyar Autóklub és az Országos Magyar Vadászati Védegylet figyelmeztet: érdemes a szokásosnál körültekintőbben vezetni.

Várhatóan augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, ami azt jelenti, hogy addig többször fordulhatnak elő ezek az állatok napközben is a közutakon – mondta a Délmagyarországnak az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkára. Komoly Tamás szerint párzási időben a vad nem annyira óvatos, és nem csak a szokott esti és kora reggeli órákban mozog.

– Ekkor a nap bármely időszakában és a legváratlanabb helyeken találkozhatunk sutát kereső őzbakkal és láthatunk kergetőző párokat, az őzek a fajfenntartás ösztönének tesznek eleget – tette hozzá Komoly Tamás.

– Mivel bárhol és bármikor le­­het arra számítani, hogy egy őz kerül az autó elé, célszerű mostanában a megszokottnál is figyelmesebben vezetni, és jobban figyelni az utak melletti környezetre – mondta Komoly Tamás, aki arról is beszélt, hogy ha valaki vadat ütött el, mindenképpen hívjon rendőrt. Ilyenkor a gépkocsiban kelet­ke­zett kár rendezésére csak a casco biztosítás nyújt fedezetet.

– Fontosnak tartjuk a járművezetők figyelmét felhívni arra, hogy nemcsak a párzási időszakban, illetve a táblákkal jelzett szakaszokon kell óvatosan közlekedniük, hanem az erdősá­vok és a termőföldek mellett is. Sokszor hirtelen, féktávolságon belül lép a vad az autó elé. Nem mindegy, hogy milyen sebességről kell vészfékeznie a sofőrnek, és mekkora lesz az ütközés ereje – közölte korábban Vad Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottságának titkára.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Kösse meg casco biztosítását online, néhány perc alatt oldalunkon: CASCO Kalkulátor >>

Alulbiztosított értéktárgyak
2019 július 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Alulbiztosított értéktárgyak

A bérleti szerződés megszűntével érdekmúlás miatt évforduló előtt is felmondható a biztosítás

A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Amíg a hazai lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanok esetében az arány alig éri el a kétharmadot, a bérlők pedig ennél is alacsonyabb számban kötnek biztosítást saját tárgyaikra. Ezt attól függetlenül megtehetik, hogy csak egy szobát vagy a teljes ingatlant vették ki.

A Groupama Biztosító megbízásából tavaly készült országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18–39 évesek tizenöt százaléka él albérletben. Továbbá amíg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanoknak alig kétharmada. Az albérletek felében a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede gondoskodik erről. A felmérésből kiderült még, az albérletben valamilyen módon érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – válaszolta megkeresésünkre felmérése eredményeit ismertetve a Groupama Biztosító.

A válaszokból kirajzolódott még, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra.

A bérlő pedig mind az ingatlanra, mind az ingóságra köthet saját maga is biztosítást, és ez nem függ attól, hogy csak egy szobát vagy az egész ingatlant bérli-e – ezt már a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége válaszolta lapunk kérdésére. Hozzátették, a gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik szerződéssel. Alapesetben a kapcsolódó költségek is az előbbiek szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, ezért azt a főbérlő/tulajdonos általában nem terheli tovább az albérlőre. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége úgy látja, nincsen jelentős eltérés a bent lakó tulajdonosok, illetve a bérlők okozta és biztosítási fedezet alá vonható károk gyakoriságában, ezért a biztosítók nem vagy csak minimális pótdíjat számítanak fel abban az esetben, ha a lakásban nem a tulajdonosok laknak. A leggyakoribb károk egyikének az (el)áztatás számít – függetlenül attól, hogy éppen a tulajdonos lakja-e az ingatlant.

A biztosítás megkötésekor meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó. A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, olyannyira nem, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható. Hozzátették még, a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, ez lehet rövid távú és több éves konstrukció is.

forrás: magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon saját vagy bérelt lakása, illetve ingóságai védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ezekre érdemes figyelni, hogy a nyár ne legyen rémálom
2019 július 15.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Ezekre érdemes figyelni, hogy a nyár ne legyen rémálom

Akár kevesebb gyerekbaleset is lehetne, ha a nyári gyerektábort szervezőknek megfelelő biztosítási csomagjuk lenne. A biztosítók ugyanis a szerződéskötéshez előírhatnak bizonyos extra biztonsági intézkedéseket, ami a kockázatok komolyabb átgondolására serkentheti a szervezőket. A legtöbb gyerek nyáron zömében a szezon első hónapjában, főleg trambulinozás vagy biciklizés közben sérül meg – hívja fel a figyelmet a nyár veszélyeire a CLB biztosítási alkusz cég.

Nehéz gipsz, amellyel nem lehet vízbe menni, vagy könnyű, színes, szellőző és akár fürdéshez is használható műanyag rögzítő? Vajon melyiket választanák azok a családok, amelyekben nyaralás előtt mondjuk, csontját töri a gyerek, s a nehéz gipsz miatt értelmetlennek tűnik elutazni a tengerhez. Borítékolható, hogy az utóbbi változatra voksolnának, főleg, ha megtehetnék. Vagyis, ha lenne megfelelő balesetbiztosításuk. Tapasztalatok szerint a szülők számára már csak a bajban derül ki, hogy az alanyi jogon járó tanulóbiztosítás a töredékét sem fedezi annak a költségnek, ami egy balesettel jár. Egy megfelelő biztosítással a kártérítést a gyerekek gyógyítására, rehabilitációjára, vagy a lábadozás körülményeinek javítására lehet fordítani.

Minderre azért figyelmeztet idén is – mint, ahogy már sok éve minden vakáció kezdetén – a CLB biztosítási alkusz cég, mert a statisztikák szerint a legtöbb gyerekbaleset nyáron, azon belül is a szezon első hónapjában történik. Gyerekorvosok szerint négyévente átlagosan minden magyar gyerek bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe valamilyen baleset miatt. Németh Péter kommunikációs igazgató nem azt állítja, hogy egy balesetbiztosítással, bármilyen jó is az, meg lehet előzni a sérüléseket, azt azonban határozottan tudja, hogy a baleset utáni lábadozást és a család életét is mennyire megkönnyítheti egy minőségi, havonta legfeljebb 1-2 ezer forintos biztosítás. Ezért a pénzért nemcsak a nehéz és a könnyű gipsz közötti választási lehetőséget nyújtják a biztosítók, hanem számos olyan extra költség fedezetét is, amelyet a szülők a családi költségvetésből nem biztos, hogy ki tudnának szorítani főleg úgy, hogy az ápolás idejére esetleg fizetés nélküli szabadságot kell kivennie valamelyik szülőnek. Egy jó biztosításból ennek a kompenzálására is futja.

De talán kevesebb gyerek sérülne meg például a nyári táborokban, ha az üzemeltetőknek széleskörű biztosítási csomagjuk lenne, legalább a szezonra. A biztosítók ugyanis egy ilyen szerződés megkötésekor alaposan mérlegelik a körülményeket, előírhatnak bizonyos extra megoldásokat, s felkérhetik az üzemeltetőt a balesetveszélyesnek ítélt körülmények megszüntetésére. Ezzel persze csak a táborba küldött gyerekek biztonságát lehet növelni – ez sem kevés –, miközben a balesetek jelentős része a vakációban nap közben szülői felügyelet nélkül maradt gyerekekkel történik.

Németh szerint jól jellemzi a hazai biztosítási kultúrát, hogy még a viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be – legalább nyárra – a gyerek havonta egy-kétezer forintos biztosítását. Sok más országban ­ például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában – viszont teljesen természetes, hogy a gyereknek van balesetbiztosítása is.

CLB TIPP: Tájékozódjon a gyermekére szabható balesetbiztosítási lehetőségekről a biztosítók ajánlatainak összehasonlításával! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak