2016.03.01

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Lajstromozzák a villany- és vízszerelőket
2017 augusztus 10.
Kategória:
Általános

Lajstromozzák a villany- és vízszerelőket

Szeptemberben hatósági jegyzékbe kerülnek a villany- és vízszerelők. A már kihirdetett rendelet szerint ahhoz, hogy valaki így dolgozhasson, előírnak képesítést, gyakorlati időt, de kötni kell legalább 1 millió forintos felelősségbiztosítást is.

A kormányzat a tomboló hőségben sem pihen, már megjelentek a Magyar Közlönyben azok a kormányrendeletek, amelyek a villany- és vízszerelői szakma minőségét hivatottak javítani. Az előírások szeptember elején lépnek hatályba. (A rendelkezéseket itt nézheti meg.)

Az előírás szerint az ilyen szakmát művelőknek speciális nyomtatványon kell bejelentkezniük. Ők hatósági nyilvántartásba kerülnek (ellenkező esetben nyilvánvalóan fusizóknak minősülnek). A nyilvántartásba bekerülésnek azonban vannak feltételei. A formanyomtatvány mellékletében felsorolják, hogy mik az elvárt képesítések.

A vízszerelőknek 1-3 éves gyakorlati időt is igazolniuk kell. Ilyent – talán csak egyelőre – a rendelet erre vonatkozó mellékletének tartalma szerint a villanyszerelők esetében nem várnak el). Mindkét szakmában dolgozóktól elvárás viszont, hogy rendelkezzenek legalább egymillió forintos felelősségbiztosítással.

A nyilvántartásból (ami a szakmai tevékenység tiltását is jelenti) törlik majd azokat, akik valótlan tartalmú nyilatkozatot tesznek, súlyosan megszegik a szakmai szabályokat, illetve együttműködnek például az illegális vételezésben. A listára egy év „pihenőidő” után lehet visszakerülni.

Forrás: www.azenpenzem.hu

Mit sem számítanak az egekbe szökött lakásárak?
2017 augusztus 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Mit sem számítanak az egekbe szökött lakásárak?

A lakásárak emelkedése csupán a megkérdezettek elenyésző hányadát aggasztja, a megkérdezettek több mint fele pedig nem tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni – derült ki a Genertel felméréséből.

A lakásárak emelkedése a megkérdezettek 20 százalékát aggasztja ugyan, de a megkérdezettek 56 százaléka nem tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni – derült ki a Genertel felméréséből, amelyben összesen 1000 ember vett részt. A felmérésből kiderült az is, hogy a résztvevők 67 százaléka szerint további árnövekedés várható a piacon. Lakásbiztosítás terén meglepően naprakészek a magyarok, közel 70 százalékuk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal, ugyanakkor – nem meglepő módon – 65 százalékuk örülne kedvezőbb havidíjnak.

Nem tervezünk lakást venni

A lakáspiacon tapasztalható árnövekedést természetesen idén is észlelik a Genertel által megkérdezettek és tavalyhoz hasonlóan, most is 67 százalékuk gondolja, hogy folytatódni fog az árak emelkedése.

Az ingatlanok vételi árának emelkedése ugyanakkor kevesebbeket aggaszt, mint tavaly, csupán a megkérdezettek 18 százalékát zavarja. Ez vélhetően amiatt lehet így, mert a tavalyi 40 százalékhoz képest idén már 56 százalék válaszolta azt, hogy biztosan nem vesz ingatlant – jegyzi meg a felmérés. Ebből adódóan csupán a megkérdezettek 44 százaléka tervez lakásvásárlást, vagy felújítást 2017- vagy 2018-ban. A válaszadók 21 százaléka vélte úgy, hogy jól jár a lakásárak növekedésével, ez az a réteg, akik árulják az ingatlanjukat és remélik, hogy a magas ár ellenére is tudnak vevőt találni.

Kevesebb az ingatlanbefektetés

Tavalyhoz képest csökkent valamelyest azok aránya, akik ingatlant vásárolnának befektetési céllal. Erre a tavalyi 70 százalék helyett most 64,5 százalék mondott igent, míg 24,3 százalék kizárta ezt a lehetőséget. A fennmaradó 11,2 százalék a kérdésre nem tudott biztos választ adni.

Tudatosan kezeljük a lakásbiztosítást

A felmérés során meglepő válaszok érkeztek a biztosítást érintő kérdésekre, a Genertel előzőleg végzett felméréseihez képest most megfontoltabbnak, tudatosabbnak tűnnek a válaszadók. Azok közül, akik rendelkeznek lakásbiztosítással, 66 százalék állítja azt, hogy tisztában van a lakásbiztosítása díjával, illetve a szolgáltatásaival, lévén, hogy azt nemrég kötötte vagy éppen ellenőrizte. A fennmaradó 7 százalék ugyanakkor nem szokta nézni a díjakat, nem foglalkozik a biztosításával, 7 százalék pedig nem rendelkezik biztosítással.

A kutatás végül rámutatott, hogy megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a lakásbiztosítási díjak növekedni fognak-e a lakásárak miatt. A válaszadók 61 százaléka szerint igen, 19 százalék szerint nincs hatással a lakásár a biztosításra, míg a fennmaradóak erre nem tudtak érdemben választ adni.

Változás tavalyhoz képest, hogy többen vannak azok, akik szeretnének kedvezőbb, azaz olcsóbb lakásbiztosítási díjakat: 46 százalék helyett idén 65 százalék örülne némi csökkenésnek – emelte ki a felmérés.

Forrás: www.vg.hu

Egynapos városnézésre is jól jöhet az utasbiztosítás
2017 augusztus 08.
Kategória:
Utasbiztosítás

Egynapos városnézésre is jól jöhet az utasbiztosítás

A legolcsóbb termékek napi néhány száz forinttól elérhetők, a legtöbben azonban a hobbi és az extrém sportok okozta sérülések térítését kiegészítő csomaghoz kötik.

Habár a hazai üdülőhelyek mellett a környező országok és a tengerpartok is népszerű úti célnak számítanak, becslések szerint a külföldre utazóknak csupán alig fele köt utasbiztosítást. Már a legolcsóbb termékek is sok mindenre fedezetet nyújtanak, mégis ajánlott sporttevékenységre kiegészítő biztosítást kötni.

Tucatnyi biztosító csaknem negyvenféle terméke kapható a hazai utasbiztosítási piacon, s ezekhez számtalan kiegészítő biztosítás is köthető. Általánosságban akár már egynapi néhány száz forintos biztosítás is tartalmazhat több millió forintos baleseti és betegségi kórházi ellátásra szóló biztosítást, valamint poggyászbiztosítást is egy limitált összegig – válaszolta lapunk megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Ennek ellenére becslései szerint a külföldre utazóknak csupán mintegy fele köt utasbiztosítást, pedig ezt már az egynapos városnéző utakra is érdemes lenne megtenni. A legfontosabb általános feltételek, hogy a biztosítást itthon, az utazás előtt kell megkötni, legfeljebb háromszázhatvanöt napra szólhat, és a díjfizetéstől vagy egy meghatározott dátumtól él – teszi hozzá a Mabisz.

Minden biztosító más kockázatokat vállal alacsonyabb díjú termékeiben, a betegségekre, balesetekre és az ebből eredő orvosi költségtérítésekre azonban e termékek is kiterjednek. A lényeges különbség az, hogy az adott társaság milyen értékhatárig vállalja ezek megtérítését.

Külföldön egyes kezelések, műtétek során nagyon magas ellátási költséggel szembesülhetünk, ezért az alacsony kártérítési limiteket tartalmazó biztosításoknál előfordulhat, hogy a kórházi számla meghaladja a biztosító szolgáltatási fedezetét – mondta megkeresésünkre Szilágyi Péter, az Uniqa Biztosító Lakossági Biztosítások és Kárrendezés Terület termékmenedzsere. A kikapcsolódás magába foglalhat sporttevékenységet is, erre viszont biztosítótól és sportágtól függően kiegészítő csomag szükséges. A Posta Biztosító például a verseny- és extrém sportot űzőknek ajánlja a kiegészítő biztosítást – válaszolta a társaság a Magyar Hírlap megkeresésére. Ez tartalmazza a sportfelszerelés biztosítását is személyi sérülés esetén, valamint az úti poggyász részét képező fényképezőgépre, kamerára és GPS-re is térít, a feltételekben meghatározott mértékig. Külön említették még a kiegészítő autós segítségnyújtás biztosítást, amely nem várt műszaki hiba esetén nyújt segítséget, csomagtól függő mértékben.

A Groupama Biztosítónál a hobbi­sportokra – ebbe náluk negyven méteres mélységig a búvárkodás szintén beletartozik – is kell a kiegészítő biztosítás. Ez az alapdíj ötven százalékát jelenti, míg extrém sportok esetén már az alapcsomag díjának száz százaléka fizetendő kiegészítésként. A cég rámutat, az utasbiztosítás nem terjed ki pél­dául olyan megbetegedések külföldi kezelésére, amelyek már az utazás megkezdése előtt ismertek voltak, és ugyanígy nem fizet a biztosító sürgős vagy nem fájdalomcsillapító fogászati kezelésre sem. Az ittasság valamennyi esetben kizáró ok. A vitás kérdések rendezésére a Posta Biztosító jegyzőkönyv felvételét javasolja, a Groupamánál arra hívták fel a figyelmet, hogy a versenysport, illetve a szokásosnál nagyobb veszélyt jelentő szabadidős tevékenység jelenthet korlátozást.

Forrás: www.magyarhirlap.hu

1 millióba került egy thaiföldi félrelépés
2017 augusztus 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

1 millióba került egy thaiföldi félrelépés

Egy-egy családi nyaralás akár több százezer forintba is kerülhet, mégis sokan épp a biztosításra sajnálnak pár ezer forintot. Egy váratlan baleset azonban nem csak tönkre teheti a nyaralást, de a kár olyan összegekre rúghat, amit utána akár évekig nyöghetünk. A K&H biztosító idei összesítése szerint az utasok kezdenek odafigyelni a biztosítás fontosságára is.

Bár még csak az utazási szezon felénél vagyunk, már egyértelműen látszik, hogy idén keresettebbek az utasbiztosítások, mint egy évvel ezelőtt. A biztosító szerint a külföldre utazók egyre tudatosabbak, egy-egy utas több mint háromezer forintért kötött biztosítást.

Tavaly a legnagyobb utasbiztosítási kárkifizetés meghaladta a 28 millió forintot. Azonban elég egy rossz lépés is ahhoz, hogy milliós költséget okozzunk: egy Thaiföldön nyaraló turista például egy hajókiránduláson elcsúszott a vizes padlón és térdsérülést szenvedett. Az utas térdsérülését külföldön ellátták, de a térdrögzítővel nem szállhatott fel a repülőjárat turista osztályára. A biztonságos utazáshoz a business osztályra kellett jegyet foglalnia, amelynek ára meghaladta az 1,2 millió forintot. Emellett a kórházi és szállítási kiadások 150 ezer forintra rúgtak, valamint az utasnak további 70 ezer forintos kárigénye is volt.

Kaszab Attila vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy az utasbiztosítások egy-egy utazás teljes költségére vetítve lényegében marginálisak, pár ezer forintos kiadást jelentenek, ugyanakkor baj esetén jelentős költségektől mentesíthetik az érintetteket.

Az év első öt hónapjában 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest a megkötött utasbiztosítások száma, átlagosan egy-egy utas pedig több mint 3 ezer forintért kötött utasbiztosítást a K&H Biztosítónál.

A biztosító adatai szerint tavaly leginkább Görögországban, Horvátországban, Spanyolországban és Olaszországban történtek káresemények, de érkezett bejelentés Szingapúrból, az Egyesült Államokból, Indonéziából és Thaiföldről is.

Mikor nem fizet a biztosító?

A fenti példa is jelzi, az utazások során mennyire fontos, hogy biztosítási szerződést kössünk. Azonban azt is tudni kell, hogy hiába van utasbiztosítási szerződésünk, nem mindig fizet a biztosító. A D.A.S. Jogszervíz cikkéből kiderül, mire kell figyelni a káresemény elkerülése során.

A biztosítási szerződéskötéskor különös tekintettel kell lenni arra, hogy valóban megfelelő lesz-e számunkra az adott biztosítási szerződés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tevékenységünkre illő biztosítási szerződést kell kötni. Tehát, más konstrukciót hordoz magában egy túrázásra kötött szerződés és megint mást egy tengerparti nyaralásra, vagy városnézésre vonatkozó szerződés. Ez tehát a legfontosabb. Amikor azonban már megkötésre került a szerződés, akkor is bizonyos kötelezettségek terhelik a biztosítottat annak érdekében, hogy megelőzze, elkerülje az érintett biztosítási esemény bekövetkeztét.

Extrém sportra nem fizet a tb

Magyarországon évek óta mintegy 630 ezer önálló balesetbiztosítást tartanak nyilván, lakás- gépjármű- és egyéb biztosítások kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatásaival együtt is a lakosságnak mindössze 11 százalékát védi ma valamilyen balesetbiztosítás. E védelemre korántsem csak az aktív életmódot folytatók szorulnak rá: a balesetek 85-90 százaléka ugyanis a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik. A hazai balesetbiztosításokhoz kapcsolódó díjak és térítések aránya igen kedvező: 10 millió forintos térítési limit már akár havi 2 ezer forintos díj ellenében is szerezhető. Cafeteria-elemként is elérhető csoportos formában megkötve ugyanilyen szintű védelemnek mindössze ezer forint körüli a díja.

Az utasnak is vannak kötelezettségei

Nagyon fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, a biztosított személyt kármegelőzési kötelezettség terheli. Ebből következik az, hogy amennyiben ezt az általános követelményt az érintett személy megszegi, akkor a biztosító mentesüléséhez is vezethet, tehát megtagadhatja a szolgáltatását.

Ugyanis, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított, vagy hozzátartozójának szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Gondatlanság esetén nem kapunk egy fillért sem

Az utasbiztosítási szerződések tipikusan fedezetet nyújtanak a lopáskárokra. Persze hogy milyen mértékben, az mindig a szerződési feltételek részletszabályaiban rejlik. Ugyanakkor előfordult olyan eset, amikor a strandon őrizetlenül hagyták a biztosítottak a táskáikat és a benne lévő értékeiket, irataikat. Egyszerűen mindenki egyszerre ment be úszni a tengerbe. Ezalatt az idő alatt a táskákat ismeretlen személy „kirámolta”. A biztosító a szolgáltatást megtagadta, mondván, hogy az érintett személyek súlyosan gondatlanul jártak el, hisz a minimális lépést sem tették meg az értékeik, irataik védelmében.

Ilyen esetek azok is, amikor egy baleset például azért történik, mert a bérelt gépjárművet vezető biztosított ittas állapotban vezette, vagy esetleg kiderült, hogy nem volt vezetői engedélye. Ezek a helyzetek kifejezetten a biztosított személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartására vezethetők vissza. Ilyenkor tehát a biztosító a kifizetést és a szolgáltatást biztosan megalapozott módon fogja visszautasítani.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Sokba kerültek a júliusi viharok: több ezer magyar járt pórul
2017 augusztus 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sokba kerültek a júliusi viharok: több ezer magyar járt pórul

Az elmúlt hetekben országszerte csaptak le a viharok, sok helyen komoly károkat okozva. Több ezer magyar járt pórul.

A nyár sajnos nemcsak a kikapcsolódásról szól, sokaknak okoz komoly fejfájást az ilyenkor jellemző kiszámíthatatlan időjárás. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint leginkább május elejétől augusztus végéig fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Ezt bizonyítja, hogy a biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben az időszakában összesen közel egymillió kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Ezek a területek jártak a legrosszabbul

Ahogy arra a MABISZ is rámutatott, a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt okoznak a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban. Sajnos ez az elmúlt hetekben sem volt másképp: csak ebben az időszakban több mint 7000 viharhoz kapcsolódó esetet jelentettek a Generali Biztosítónál, mintegy 1 milliárd forint a károk becsült értéke.

Ebből több mint 3000 eset volt kifejezetten viharhoz köthető, közel 500 millió forint értékben, közel 2000 alkalommal pedig villám okozott kárt (több mint 200 millió forint), illetve a jégverés (több mint 1000 eset, közel 400 millió forint értékű kár), a felhőszakadás (közel 400 eset, közel 50 millió forint) és a tetőbeázás (közel 500 eset, 15 millió forint). A július 10-12-i viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg - a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében, de különösen a Balaton déli partja volt érintett.

Megelőzhető lenne a baj

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, 2015 ugyanezen időszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt. A jégverés 2016-ban az azt megelőző évhez képest közel kétszer annyi kárt okozott (3700 helyett 6500 eset), és a mezőgazdaságban is a jégverés vonta maga után a legtöbb bejelentést: 2000-ből csaknem 1300 eset kötődik ehhez, a kifizetett károk összege pedig eléri a 1,3 milliárd forintot.

Az előrejelzések és a statisztikák szerint azonban még nem nyugodhatunk meg, a következő hetekben is komoly meglepetéseket okozhat az időjárás. Sok esetben viszont elkerülhető, vagy kisebb mértékű lenne a baj, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a kármegelőzésre. Az első és legfontosabb, hogy rendszeresen tájékozódjunk az aktuális időjárásról. A hagyományos időjárás-előrejelzés mellett már személyre szabott eszközöket is használhatunk, például a Generali kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazását, ami fél órával a lakást esetlegesen érintő vihar előtt értesíti a felhasználót.

Ha nagy mennyiségű csapadék várható erős széllel, zárjuk be az ablakokat, vigyük védett helyre a vagyontárgyainkat, autóval pedig ne parkoljunk fa alá!

Emellett érdemes áramtalanítanunk elektromos eszözeinket: a villámvédelemmel ellátott elosztók is megoldást jelenthetnek, de tartsuk szem előtt, hogy egy közeli villámlás még így is kárt tehet az eszközeinkben a telefon-, internet- vagy tévékábel-csatlakozáson keresztül.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Megváltozott az aszály definíciója
2017 augusztus 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Megváltozott az aszály definíciója

Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni, hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat.

Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, és az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik.

  • A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.
  • Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.

Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.

A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Forrás: www.index.hu

Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj
2017 augusztus 01.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj

Sokan csak akkor gondolnak balesetbiztosításra, amikor úgy érzik, veszély leselkedhet rájuk, főként nyaralás, vagy extrém sportolás előtt. Ugyanakkor tízből kilenc esetben háztartási balesetekre fizetnek a biztosítók. Tehát ott vagyunk a legnagyobb veszélyben, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat.

Bár az emberek többsége az otthonában érzi magát a legnagyobb biztonságban, az UNION Biztosító adatai is azt igazolják, hogy gyakoriságban messze az otthoni balesetek vezetnek: a balesetbiztosítási térítések csaknem 90 százalékát ilyen esetekre fizeti ki a biztosító. A KSH adatai szerint évente közel 1800 ember háztartási balesetben veszti életét - ez a szám csaknem háromszorosa a közlekedési haláleseteknek, amelyekből tavaly 607 történt az országban. Az otthoni balesetek több mint felét esés, zuhanás váltja ki, de gyakori ok az égés, valamint az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is.

Extrém sportra nem fizet a tb

Noha immár egy évtizede bevezették, továbbra is igen kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulék terhére nem fedezhetőek az extrém, illetve hivatásszerűen űzött sportok okozta balesetekhez kapcsolódó ellátások. Ugyanakkor egyre több balesetbiztosítás kiterjeszthető a közkedvelt extrém sportokra (például vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás, bungee jumping, ejtőernyőzés, stb.) is.

"A balesetbiztosításokat a magánszemélyeknek jellemzően éves időszakra lehet megkötni, az elmúlt években ugyanakkor már számukra is elérhetőek olyan határozott idejű biztosítási csomagok is, amelyeknek néhány száz forintos napidíja ellenében az adott esemény időszakára szóló, magas szintű, 10 milliós térítést biztosító védelem szerezhető" - hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egy gondos szülőnek tehát ezentúl lehetősége van arra is, hogy például a Sziget Fesztivál 100 ezres hetijegye mellé háromezer forintért ilyen extra védelmet is biztosítson gyermekének.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy bármilyen balesetbiztosításunk is van, az alkoholos befolyásoltság kizáró tényező, amennyiben a balesetet egyértelműen ez az állapot idézte elő. Ugyanez áll a gondatlanságra is: jellemző nyári példa erre a napégés, illetve a tiltott helyszíneken való fürdés. Mivel a balesetbiztosítások fedezeti köre számos részletben jelentősen eltérhet egymástól, mindenképpen célszerű előre megbizonyosodni arról, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kapjuk-e meg. Ebben segítségünkre lehet az adott biztosító holnapja vagy call centere, vagy biztosításközvetítő szakember is.

Külföldre is érvényesek

A balesetbiztosítások többnyire 24 órában, a világ minden országában érvényesek (jellemző kivételt a csoportos munkahelyi baleseti konstrukciók képeznek). Tehát nem csak belföldön, de akár külföldi utazások során is kedvező kiegészítő szolgáltatást jelentenek az utasbiztosítások mellé: míg az utasbiztosítás az ellátáshoz kapcsolódó költségeket fizeti meg, addig a balesetbiztosítás adott összegű térítést nyújt a kapcsolódó további kiadások fedezésére.

Tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítási védelem közel 40 százalékát a különböző biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő csomagok biztosítják, jogosan merül fel a kérdés, szükség van-e önálló balesetbiztosítás kötésére is.

"A kiegészítő balesetbiztosítások térítési limitjei általában jóval alacsonyabbak, mint amelyek az önálló balesetbiztosításokra jellemzőek. Mindenképpen érdemes tehát önálló balesetbiztosításban is gondolkodni, főleg annak tudatában, hogy baleset esetén mindkét biztosítást igénybe vehetjük, azok szolgáltatása összeadódik" - mutat rá Bóna Katalin.

Általánosságban kijelenthető, hogy megfelelőnek akkor tekinthető a balesetbiztosítási védelem, ha haláleset vagy rokkantság esetén akár 10 milliós térítést nyújt. Egy ilyen szintű védelem egyénileg már havi 2 ezer forintos díj ellenében is elérhető, egy négytagú család számára is havi 4 ezer forint alatt biztosítható.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Súlyos: biztosítás helyett szomszédjaikban bíznak a magyar nők
2017 július 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Súlyos: biztosítás helyett szomszédjaikban bíznak a magyar nők

A hatékony lakásvédelmi módszerek közül leginkább a lakásbiztosításokban, a szén-monoxid-riasztókban és a szomszédok összefogásában bíznak a magyarok - derült ki egy friss felmérésből. A szomszédokra leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők számítanak. A biztonsági ajtók és riasztók már nem szerepeltek ilyen jól: tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben a távfelügyelettel rendelkező riasztók és a biztonsági ajtókba, ablakokba vetett bizalom csökkent.

Kármegelőzési és kártalanítási szempontból a lakásbiztosítást tartják a legjobb megoldásnak a magyarok. A K&H biztos jövő index adatai szerint az idei első negyedévben az emberek 61 százaléka tartotta nagyon hatékony védelemnek a lakásbiztosítást, így a tavalyi eredményekhez hasonlóan idén is ez végzett az első helyen.

A kutatás szerint kármegelőzés és kárenyhítés szempontjából a top 3 legnépszerűbb módszer között szerepel még a szén-monoxid-riasztó, illetve a szomszédok összefogása. A lakóközösség erejében a magyarok több mint fele, 56 százaléka bízik nagyon, leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők.

Jócskán romlott azonban a biztonsági ablakok és ajtók, távfelügyelettel rendelkező riasztók, valamint a rendszeres járőrözés megítélése tavalyhoz képest. A távfelügyeletes riasztókat például már csak 45 százalék tartja nagyon hatékonynak szemben a tavalyi 58 százalékkal. A házőrző kutyák szintén vesztettek a népszerűségükből, a lista végén végeztek a saját tűzoltó készülékekkel együtt: mindkettőt 43-43 százalék tartja hatékonynak.

"Egyre tudatosabbak a lakástulajdonosok, egyre körültekintőbben választanak lakásbiztosítási konstrukciókat és többen igénylik a kiegészítő biztosításokat" - mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

A szakember azt is hozzátette, az idei első negyedévében egy-egy lakásbiztosítási káreseményre átlagosan 80 ezer forintot fizetett ki a társaság, ami 70 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakásbetöréses károk száma 70 volt, ami azonos az egy évvel korábbi adatokkal. A betöréses károknál pedig az átlagos kárösszeg 128 ezer forintra rúgott, ami 20 százalékos mérséklődést jelent.

Forrás: www.penzcentrum.hu

A kamionok a legveszélyesebbek az utakon
2017 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kamionok a legveszélyesebbek az utakon

Rekordközeli összeg folyt be tavaly kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) a biztosítókhoz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A teljes bruttó díjbevétel csaknem 24 százalékkal nőtt 2016-hoz képest, és meghaladta a 130 milliárd forintot, ennél csak egyetlen évben, 2007-ben volt magasabb. A biztosított gépjárművek száma minden korábbi csúcsot megdöntött, több mint 4,76 millió autós kötött kötelezőt, az átlagos éves díj 27,5 ezer forint körül alakult.

A károk száma is növekedett ugyanakkor 12 százalékkal, a kárgyakoriság aránya 2010 óta a legmagasabb értéket vette fel: a biztosított járművek 3,33 százaléka okozott olyan balesetet, amelynél igénybe kellett venni a kgfb-t. Több mint 158 ezer esetben jártak el a biztosítók, amelyek 37 milliárd forintot fizettek ki a károsultaknak, és csaknem 40 milliárd forintnyi függőkár-tartalékot képeztek a későbbi kifizetésekre. Az átlagos kárérték is egyre nagyobb, tavaly már 484 ezer forintra rúgott. A legveszélyesebbek a kamionok az utakon: a 36 424 vontató csaknem negyede okozott kárt tavaly, ráadásul az átlagos kárérték is a vontatóknál a legnagyobb, meghaladja az 1,2 millió forintot. Nem véletlen, hogy ezeknél a járműveknél több biztosító is durván árat emelt az elmúlt években.

A próbarendszámos autók is az utak ördögeinek számítanak. Tavaly minden ötödik okozott kgfb-s kárt, átlagosan 373 ezer forint értékben. A buszok is sok káreseményben vesznek részt, minden nyolcadik karambolozik úgy, hogy a sofőr a hibás. A kárgyakoriság a buszok méretével párhuzamosan nő, a 80 férőhelyesnél is nagyobb járműveknél 18,4 százalék volt tavaly. A buszok egyébként átlagosan 540 ezer forintnyi kárt okoznak.

A személyautókról is elmondható, hogy minél nagyobb a motor teljesítménye, annál több kárt okoznak a vezetőik. A kisautóknál a kárgyakoriság 3 százalék alatt marad, a közepes, 50-100 kilowattos járműveknél nem éri el a 4 százalékot, ugyanakkor a 180 kilowattosnál nagyobb teljesítményű gépeknél már megközelíti az 5 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban nem függ attól, mekkora autóval történt a baleset, sőt a statisztika szerint éppen az egészen kis teljesítményűek okozzák a legnagyobb károkat. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy ezekben viszonylag szerények a védőberendezések, így a személyi sérülések súlyosabbak lehetnek.

A motorosok a jegybank adatai szerint szabályosan közlekednek, nagyon kevés kárt okoznak. A kárgyakoriság náluk alig éri el a fél százalékot, a két keréken járókra is igaz viszont, hogy minél nagyobb teljesítményű jármű van alattuk, annál több balesetet okoznak. Az átlagos kár ráadásul az esetükben hatalmas, csaknem egymillió forint. A legnagyobb károkat tavaly a 36-70 kilowatt teljesítményű motorkerékpárokkal okozták, ezeknél az átlagos kárérték 2,2 millió forint volt.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! Kötelező kalkulátor >>

Így kerülheti el, hogy utazása csődbe menjen
2017 július 28.
Kategória:
Utasbiztosítás

Így kerülheti el, hogy utazása csődbe menjen

Minden évben legalább egy utazási iroda csődbe megy. Vajon mit tehetünk, hogy ne váljunk károsulttá, s a pihenés valóban élményteli kikapcsolódás lehessen? Most megtudhatja.

A magyar lakosság több mint fele tervezett nyaralást idén a GFK Hungary felmérése szerint, közülük is a legtöbben belföldön szeretnének pihennik eltölteni. Legyen szó akár belföldi, akár külföldi utazásról, ma már nem nélkülözhető a tudatosság az utazási iroda vagy épp a szálloda kiválasztásakor sem.
Ha például utazási irodától vásárolunk, már az sem mindegy, hogy csak egyelemű szolgáltatást – például: szállást vagy repülőjegyet -, vagy esetleg utazási csomagot veszünk igénybe. Utóbbi esetben például kötelező vagyoni biztosítás védi az utazási iroda fizetésképtelenségekor a fogyasztókat. Az iroda kiválasztásánál pedig bárki által megtekinthető nyilvántartásban nézhetünk utána annak, megtörtént-e a kötelező bejelentés, van-e egyáltalán vagyoni biztosíték, és ha igen, annak mekkora az összege.

Szállodai foglalásnál ezekre figyeljen
Ha csak egy belföldi szállást foglaltunk le külön egy szállodánál, akkor is több dologra érdemes ügyelni. A rendkívüli kuponos ajánlatokkal és akciókkal sokat lehet spórolni, ugyanakkor ezekben az esetekben sokszor problémát okoz, hogy nem tudják a vásárlók, kinél reklamálhatnak. Ha közvetlenül a szálloda honlapján történt a foglalás, akkor ez a kérdés fel sem merül, de itt is, a helyben adódott fogyasztóvédelmi probléma esetén rögtön jelezni kell a panaszt, mert később már csak kevesebb sikerrel érvényesíthető az igény – hívta fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület (BBT).
Egyre több utazási iroda kínálja már online is a szolgáltatásait, így ma a fogyasztók már nem az utcai kirakatokban lévő ajánlatok alapján, hanem az interneten fellelhető lehetőségek közül kiválasztva vásárolják meg a nyári utakat. Az internet térnyerésével azonban – csakúgy, mint egy webáruház esetében – megnő a kockázat is, hisz fogalmunk sincs, kinek fizetünk ki akár több százezer forintokat például egy nagy értékű körutazásért.

Számon kérhető felelősség
Mint minden esetben, itt is fontos a fogyasztói tudatosság, főleg, hogy a piacon olyan utazási irodák vannak, amelyek két fő típusa – utazásszervezők és utazásközvetítők – szerint a számon kérhető felelősség is teljesen eltér akkor, ha probléma lenne a szolgáltatással. Ekkor ugyanis az utazásszervező a felelős cég, de az utazási szerződés miatti panasz egyébként bejelenthető az utazásközvetítőnél is, tehát annál a vállalkozásnál, ahol a fogyasztó a szerződést ténylegesen megkötötte.
Lényeges, hogy az utazásszervezőknek, utazásközvetítőknek be kell jelenteniük tevékenységüket előzetesen Budapest Főváros Kormányhivatalának, amely az így bejelentett – azaz a legálisan működő – irodákról bárki által megtekinthető, nyilvános listát vezet. Itt bárki megnézheti, hogy mely utazási irodák vannak ténylegesen bejelentve, vagy éppen, hogy melyik céget tiltották el a tevékenység folytatásától.
Nagyon fontos, hogy csak a nyilvántartásban szereplő bejelentett, és eltiltás alatt nem álló vállalkozással szerződjünk, ellenkező esetben ugyanis nem illeti meg a fogyasztót többletvédelem! Így például az a lehetőség sem, hogy ha jelentősen módosítja az utazásszervező – rajta kívül álló okból – az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt, akkor a fogyasztó elállhat a szerződéstől és visszajár a befizetett díj kamattal megnövelt összege.

Nem mindegy, hogy utazásszervező vagy utazásközvetítő
A nyilvános listából egyébként az is elérhető, hogy az adott utazási iroda utazásszervezőként vagy utazásközvetítőként működik, sőt több olyan vállalkozás is van, amely mindkét tevékenységet végzi, illetve végezheti. Ez azért nem mindegy, mert a tényleges utazási szolgáltatást, és az egyes részprogramokat az utazásszervező köteles összeállítani és nyújtani.
Ezzel szemben az utazásközvetítés azt jelenti, hogy az utazási iroda egy másik, utazásszervező cég nevében és annak megbízása alapján köti meg a fogyasztóval a szerződést. Ha tehát a fogyasztók utazásközvetítőnél kötötték a szerződést, mindenképp kell lennie egy olyan felelős vállalkozásnak (az utazásszervezőnek), amellyel szemben probléma esetén fel tudnak lépni. Magáért az utazási szerződés és a vállalt szolgáltatások teljesítéséért ugyanis már az utazásszervező felel, csakúgy, mint az ebből eredő, fogyasztót ért károkért. A kötelező segítségnyújtás szintén az utazásszervezőt terheli.

Szavatossági, kártérítési, sérelemdíj
Mindezektől függetlenül a vásárló, ha egy utazásközvetítőnél kötötte meg a szerződést, akkor az utazási szerződésből származó szavatossági, kártérítési, valamint sérelemdíj iránti igényét a közvetítőnél is bejelentheti, ügyét pedig már az utazásszervező lesz köteles elintézni. Ugyanúgy az utazásszervezőnek kell előzetesen szólni akkor – ha a feltételek lehetővé teszik -, hogy az utas eladta/átadta az utazás jogát egy harmadik személynek. Arról, hogy éppen utazásközvetítővel vagy utazásszervezővel van dolgunk, az a megkötött utazási szerződésből derül ki. Ezt mindig írásba kell foglalni és át kell adni a fogyasztónak, ha pedig online történt a szerződéskötés, akkor is rendelkezésre szükséges bocsátani.
Kötelező tartalmi elemei e dokumentumnak az utazásszervező neve, székhelye, telefonszáma, ha pedig utazásközvetítővel szerződtünk, akkor ez utóbbi cégnek is meg kell adni az elérhetőségeit.

Bánatpénzt a vásárlótól?
Figyeljenek arra is az utazni vágyók, pontosan mit rendelnek meg a vállalkozástól és azzal mire szerződnek, hiszen később ettől is függ, hogy probléma esetén milyen védelemben részesülhetnek. Ha ugyanis például úgynevezett egyelemű szolgáltatást vásároltak (például: szállás vagy csak és kizárólag személyszállítás: akár egy repülőjegy utazási irodán keresztül történő megvásárlása), akkor az utazási iroda fizetésképtelensége esetén arra nem vonatkozik a kötelező vagyoni biztosítás. Sőt, az ilyen esetekben bánatpénzt akkor is követelhetnek a vásárlótól, ha az indulást megelőző hatvan napnál még korábban mondja le az utat vagy épp, ha a célországot időközben átminősítik az „utazásra nem javasolt” kategóriába. Épp emiatt arra is érdemes ügyelni, hogy ha az utas a szolgáltatások egyes különálló részelemeire más-más vállalkozásoktól kapja meg a számlát, akkor szintén nem illeti meg az előzőekben említett védelem. Természetesen ettől függetlenül megszervezhetjük úgy is a nyaralásunkat, hogy egyénileg és külön foglaljuk le a repülőjegyeket vagy a szállást, sokan ezt a megoldást is választják, mivel adott esetben az sokkal olcsóbb is lehet.
Érdemes egyúttal biztosítást is kötni arra az esetre, ha valamilyen váratlan ok (baleset, betegség, stb.) miatt a fogyasztó utazása meghiúsulna. Az útlemondási biztosítás megkötésének lehetőségét már számtalan iroda biztosítja. Ugyanakkor itt se felejtsük el áttanulmányozni a megkapott biztosítási kötvényt, a biztosítási termék szabályzatát, amiket a vevő rendelkezésére kell bocsátani. A biztosítók ugyanis a biztosítási feltételekben tételesen meghatározzák azokat az eseteket és feltételeket, amelyek bekövetkezténél visszatérítik a befizetett részvételi díj teljes összegét vagy adott részét. Egyéb okok vagy kizáró feltételek esetében viszont ezt elutasíthatják.

Ha mi magunk foglaljuk le önállóan a szállodát és/vagy intézzük a repülőjegy megvásárlását
Fontos tudni, hogy ha önállóan intézzük a szállodai szobafoglalást és ehhez is a repülőjegyet külön foglaljuk le és vásároljuk meg, tehát az interneten külön-külön kattintva rendeljük meg ezeket, úgy az ismét nem minősül utazási csomagnak!
Ennek pedig az a következménye, hogy ha például késik a gépünk vagy törlik a járatot, esetleg a vasúti járat marad ki és nem tudjuk igénybe venni emiatt a szállodai szobát sem, akkor nem kérhetjük vissza a szoba árát utólag a szállodától. Tehát itt más a helyzet, mint az utazási csomagok esetében, amelyeknél az utazásszervező – bizonyos kivételekkel – felel az utazási szerződés és a szolgáltatások teljesítéséért. Ez igaz mind a belföldi, mind a külföldi szállások esetében, érdemes ezért erre is figyelemmel lenni már az utazás megtervezésekor.
A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint, ha a fogyasztók maguk foglalnak szállodát, úgy leginkább a hotelszobák minősége, a kapott szoba elhelyezkedése, az étkeztetés színvonalának alacsony volta vagy más kiegészítő szolgáltatások (például: wellness, úszómedence) hiányosságai szokták okozni a legtöbb problémát. Itt is sokat számít a fogyasztói tudatosság.
Mindig nézzünk ezért utána, kivel is szerződünk, az interneten, az egyes fórumokon és blog bejegyzésekben ugyanis a más, már pórul járt fogyasztók rendszeresen beszámolnak rossz tapasztalataikról, élményeikről. Gyanúra adhat okot, ha egy szállodáról csupa negatív értékelés vagy bejegyzés született.
Ha kuponos oldalról vásárolunk, mindig győződjünk meg arról pontosan, hogy melyik vállalkozás az, amelynek a szolgáltatását kínálják számunkra. Ugyanis a későbbiekben, ha probléma lenne, ettől a cégtől – vagy adott esetben a kuponos oldaltól is – várhatjuk a probléma orvoslását. Itt tehát a vita jellege a döntő, így például, ha nem volt szabad szoba az ígért időpontban, akkor egyértelműen a szálloda a felelős. Ha viszont nem is kapott értesítést a szálloda a foglalásról, úgy a kuponos oldalnál kell írásos panaszt tenni.

Alapár vagy különdíj
Alaposan nézzük át mindig a honlapot, hogy milyen felszereltséget és szolgáltatásokat kínálnak a szobához, illetve, hogy mi az, amit a megrendelését cserébe ígértek. Ha például különböző kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak a szobák mellé és nem teszik hozzá sehol sem, hogy ezek csak külön díj ellenében vehetők igénybe, úgy rendszerint nem is követelhetnek ezért további fizetést. Ilyen eset lehet, ha például a wellness igénybevételét vagy a vacsorát, annak ellenére, hogy a szobaárhoz az hozzátartozna, további felárhoz kötik. Ilyenkor nyugodtan adjunk hangot panaszunknak, de tegyünk így bármilyen más esetben rögtön, ha hiányosságot tapasztalunk a kapott szolgáltatással kapcsolatban. Ha ezt elmulasztjuk és csak később szólunk, akkor utóbb már kevesebb sikerrel érvényesíthetjük igazunkat. Ám ekkor is törekedjünk arra, hogy írásban közöljük a panaszt, vetessünk fel jegyzőkönyvet a recepción.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Külföldi utazása előtt ne felejtsen el utasbiztosítást kötni! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak